Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-24 / 96. szám
Í055 A^EIIjÍS 24 NAPÚ 6 A paraszti jólét megteremtésének útján Ivándárdán Rózsafán jlfl it csinálhat egy tízholdas gazda? Keveset: idekap — odakap, csakhogy boldogul- L * hasson. Bikát neve l, baromfiakat tart, sertéssel vesződik, fogatot hajt, az udvar végébe méhkaptárakat állít, — mert szüksége van mindenre. Mindenbe belekezd, de semmit sem csinálhat teljesen végig, mert nincs rá sem ereje, sem ideje, mert hol a föld várja, hol az állatok, hol a tömérdek más, a gazdaságban mindig előforduló teendő. Ezért csurran gyéren a jövedelemből! A jó termelőszövetkezetben? Ott mindennek meg van a maga helye és a maga gazdája. Ha sok a teje — hát saját maga fölözi le róla a tejszínnel együtt a hasznot, ha közel a piac, akkor kertészke désre rendezkedik be, azt fej leszti a többi üzemág fölé. Egy a fontos: minél jobban gyarapodjon a közös vagyon, minél többet részeljenek a tagok ősszel, zárszámadás idején. Honnan jön hozzájuk a forint? A tejből, amit éppen most mér le Hajba Dezső elv* • • * fi társ, a Sarló Kalapács termelőszövetkezet Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett tehenésze. „Emma, déli fejés 9.8 kiló” — kerül be a tejnaplóba a mérlegelés eredménye, az évi 5100 litert adó kiváló jószág rubrikájába. Nem csak ez az egy kiváló tehenük van az ivándárdaiaknak! Az állomány gondos kiválogatásával, érdemszerinti Utkarmányo- j zással, jó előkészítéssel elérték, hogy teheneik évi fejési átlaga meghaladja a 4200 litert. Meglátszik ez a pénztárkönyvön is: hét hónap alatt 46 ezer 208 forint tiszta jövedelmük származott tejpénzből. Magyarteleken A kolbászgyárból. Mert • •• fi lehetne-e másnak mondani ezt a hatalmas sertéstenyésztést, amely itt, az ország harmadik legjobb termelőszövetkezetében, a máj/o- csi Rákosi termelőszövetkezetben folyik? Saját nevelésű süldőkből töltik fel minden esetben hizlaldánkat és hogy jól feltöltik, azt mutatja ez a fénykép is, amely csak egy részét ábrázolja annak a 250 hízónak, amelyet augusztus elsején szállítanak. 1,000.000 forint. Augusztus elsején pusztán ezért a kon- dáért egy millió forint üti markukat. Az elmúlt esztendőben egy és egynegyed millió forint tiszta jövedelmet hozott nekik a sertésállomány, idén Magyarbólyban O | nnan, amit mások elfüstölnek. Ez a tizenöt melegágy, amit olyan gonddal vizsgálgat Szokolovics Mile, a Tartós Békéért elnöke, Hegedűs Sándor elvtárssal, az agronómusból választott elNem a földben, a pajtában terem a dohány — állítják egybehangzóan a dohánytermelők, mert akármilyen szépek is a levelek, zsinórégettek lesznek, tönkremennek ha padláson, fészeraljban, rossz köBeremenden — a megmondhatója. 97 ezer forint tiszta jövedelmet biztosított részükre ez a® egyszerű, kevés munkát igénylő segédüzemég. Hn csak egy kicsit is utánaszámolunk, kidéiül, hogv meehafedps ez a UtO ezer forintot ifi, mert a tsz-toől csak a vaj megy el —• az írót és a savót „ mate- nevelésinél használják fel ta» kanmiánynak. termelőszövetkezet huszonnégy asszonyának szorgalmas munkájából, akik valósággal szakértői már a szőlővesszővel való bíbelődésnek. Hogy minden jól menjen és a szakértelem is nőj jön, Vittenberger Lőrinc telepvezető és Saortai Júlia szőlészeti agronómus egy külön tanfolyamot tartott részükre az oltás és előhajtatás fogásairól. A tanfolyam eredménye: 95. Ugyanis az oltott vesszők 95 százaléka megeredt! Minden termelőszövetkezet olyan, amilyenné tarjai szorgalma, kötelesség-tudása, hozzáértése teszi. Ahol az állam támogatásét jól felhasználják ís jól irányítják a gazdálkodást, citt máris jobban elmeik a falu i közé [parasztjainál. Lovász Látván, a rózsafái Közös Ut péktaadóan szorgalmas, kommunista tagija azelőtt sohasem gondolhatott olyan bevásárlásra, amilyenre a zárszámadás után nyílt alkalma. Bár koros ember — vagy tálán éppen, ezért, hogy könnyebbem essen, a járás — motorkerékpárt vér* säirolit magának. Más gazda-* ember óvekig megérezné » nagy pénzkiadást, nála az év végit részesedésből még egy 1800 forintos rádióira is futotta. Oroszlán—Kovács nökhelyettessel, és a Munkácsi házaspárral — ez lesz és ez már esztendők óta az ö kincses bányájuk. Dohánytermesztésből pénzelnek a magyarbó- lyiak! Az elmúlt esztendőben 86 mázsa dohányt törtek le tíz holdas táblájukról és ez a 86 mázsa 200.000 forinttal gyarapította bevételüket. rülmények között szárítják. Modern dohány szárítót meg ki építhet? A termelőszövetkezet! Állami segítséggel már ott emelkedik egy a tsz székházával szemben, idén azonban még egy kerül melléje, hogy befogadhassa majd teljesen a termést. Mágocson ezt alighanem messze túlszárnyalják. Miért fizetődik ki jobban a sertéshizlalás a termelőszövetkezetnek, mint az egyéni gazdáknak?! Hizlal eladásra az egyéni gazdaember egy manga licát, vagy angolt. Eteti, gondozza ezt az egyet és míg fölszed egy mázsát, addig bizfős ráfordít 200—300 munkaórát. Tóth Mihály sertésgondozó pedig — akit itt látunk a képen — legalább száz jószágot szolgál ki. Akárhogy is számítjuk — náluk egy mázsa súlygyarapodásra legfeljebb húsz-harminc óra esik, tizedrész any- nyi, mint az egyéni gazdáknál. Márpedig aki kevesebb munkával többet, az olcsóbban is termel és könnyebben boldogul. vat és alszik nagyokat. A vil- lánykövesdi Alkotmány termelőszövetkezetben — a híres villányi borvidék központjában ilyenkor sem szünetel a szőlészeti munka, itt ilyenkor csinálják a pénzt. Fürge asszonyok végzik az oltást és huszonhat fokos melegben az előhajtat ást. Megért a bíbelődés? Alighanem: az elmúlt esztendőben 136.000 darabot adtak el a megye minden sarkába, jó borsos, szálankint három és A komái zöldségfélék - • • • •- * bői és a kertészet friss termékeiből! Míg az egyéni gazdák kiskertjeiben jó formán meg (sem ereditek a palánták, Panyó Ferencné, a Dózsa termelőszövetkezet kertészeti muinkacsapatámaik vezetője már piacra szállítja a nagy fej salátákat az üvegek alól. Szállítja? Dehogy: onnan viszik el a kertészetből a megrendelők, vinnék, ha tízanmyi lenne is. Lesz! Mivei tavaly 176.000 forint folyt be kasszájukba a kertészet révén, elhatározták, hogy idén í.íz holdat öntözésre rendeznek be. Tíz hold öntözéses kertészet — az sok munka révén rengeteg pénzt hoz. Panyó Ferenc- néélc sem a munkától, sem a pénztől nem ijednek meg. Igaz — párszázezer forint nem is olyan félelmetes látvány. V iSlánykövesden A kadarkából, oppor* * * " tóiból, olasz rizling bői, zöldszilvániból, ezerjóból! Nem, nem palackokban mérik, hanem ládákban, azokban a fűrészporral bélelt ládákban, ahol e földi jók nemtőit, az oltványokat e&őhajitatják. Mivel foglalkozik télen az egyéni gazda, vagy néhány kevésbé talpraesett termelőszövetkezet? Fejti a borokat, lapátolja a hafél forintos áron. Ez a kis termelőszövetkezet fő jövedelmi forrása, hiszen csak a tavalyi vesszőeladás 11 forinttal növel te a munkaegységre jutó készpénz részesedést. Ebben az esztendőben 150 ezer darabot oltottak be három holdas telepük terméséből és ha minden jól megy, negyedmillió forintos tiszta haszonra számítanak belőle. Mindezt a V ajiból és sajtiból. A • • * ' Genfi Ernő termelőszövetkezet évek óta üzemelteti önálló vaj. és sajtüzemót, amelyet saját tehenészetének tejtermeléséből tart fent. Az idén már kfeátótag cask vajait készítenek, mert eat kúfiaetű- dőblbniEik: találják: a tízdekás cscmagokiat innen száll ítják el az ország minden részébe. Vita János, sajt- és vajmester, — a tejfeldolgozó irányítója,
