Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-24 / 96. szám

6

NXPC5

1955 ÁPRILIS 24

Néhány kultúrotthon műsorpolítikájáról

EK aBociaÜzrnus győzelmes j Mépítése 'lehetetten a Ikul túr- forradalom feladatainak megoldása nélkül/ Mit jelent a kultónfocradalotn? Jelenti többek között azt, hogy dolgo- aóünk szocialista nevelésének szolgálatába kell állítani minden eszközt, a tömegek kulturális mozgalmának minden farínágát.

A kultúrforradakvm feltiimegszórakozás nemes foradatainak megvalósításáért

folyó harcban igen nagy

szeren hárul a kultúrotthonokra.

Nem .közömbös tehát, ha ebből a szempontból felmérjük és értékeljük hárem hagy kul- túrotthoniunk: a Doktor Sándor, a November 7 és az „Építők Ybl Miklós Kuitűrottho- nának“ munkáját Annak 'érdekében, hogy a kultúra kincsei válóban eljussanak a dolgozók legszélesebb rétegeihez, jól dolgozott és értékes . eredményeket ért el a Doktor Sándor Kultúrotthon, ahol a jól működő szlnjátszócsoport, a különféle szakkörök magúikhoz vonták a* tanulni, művelődni vágyókat, főként a fiatalságot. Sajnos, nem mondhatjuk el, hogy ugyanilyen vívmányok és eredmények jellemzik; másik két .kultúroíthonurk munkáját, ahol nem annyira a művelődésre, mint inkább a szórakoztatásra fordítottak gondot.

A kúltúrotthopck akkor működnek \'ől, ha tevékenységükben, .helyes arányosságot' ála-- kítanak ki a szórakozás és művelődés között. Helytelenül járnak el tehát azok a kultúr- otthon-funkcionáriusck, akik a nevelést és a szórakozást szembeállítva. egyoldalúan csak a szórakoztatást tartják kötelességüknek.

Ez a helytelen nézet természetesein összefügg azzal, hogy a Gcultüfotthonok egyes funkcionáriusai helytelenül ítélik meg a dolgozók kulturális igényeit, .

nem tanulmányozzák som

az lriőscl>t>ek. sem pedig a ' flaAaVhu-1, érdeklődési körét

és - felületes, felszínes „igények re” hivatkozva nemcsak megtűrik' rendezvényeikben a felületességet és felszínességet, hanem — mint az Építők YTol Miklós kultúrotthonátoain is Jör tént, — teret nyújtanak az erkölcstelenséggel társult ízléstelenség elburjánzásának is. Mindezék a tények meggyőzően igazolták, hogy az „Ybl Miklós” kultúrotthon igazgatója nem dolgozott jól, munkája nem elősegítette,- hartem egyenesen gátolta szocialista kultúrpolitikai feladataink meg valósítását. Jóllehet az utóbbi időben a múlthoz viszonyítva bizonyos javulás jelei mutatkoznak, a kultúrotthon munkájának középpontjában, még ma sem az oktatás-nevelés kérdéseinek problémái, hanem a. „snapszliverseny” áll. Éppen ezért.. helytelenítjük, hogy Pfeiffer “ Tibor, e kultúrotthon igazgatója „Szocialista Kultúráért“ (kitüntetésben .részesült, anélkül, hogy felettes hatósága, felügyeleti szerve, a szak- szervezet vezetősége ennek az érdeméremnek az odaítélésére felterjesztette volna.

KnRűrntthcTinlnk VBtetesmáit.

sége. hotrv ne pusztán szóBolgozóink érdeklődése igen széleskörű: a tudomány, a technika, a nfcvészet, az irodalom legkülönbözőbb kérdéseiben akarnak és szeretnének tájékozódni, ismereteket szerezni. Ezeknek az ismerefek- nek a terjesztésében, propagálásában igen, sokat .tehetnének kultúrotthonairk. Keveselj-ük kultúrotthcinadnk műsoréban és rendezvényeiben az ismeret terjesztő előadásiakat. Több irodalmi,. történelmi és technikai, természettudományos

ismeretet kell közveta'tenáök dolgozótoknak:, — és valóiban ismerete'', nem pedig általános szólamokat.

Hibáztatjuk a TTIT-t is, mert nem . -törekedett arra, hogy kulíúrotthphadnkiban

emelkedjék az ismeretterjesztő előadások száma és minősége.. A TTIT-nek igényelnie ke’ilett volna kuitúrottliomink segítségét, (közreműködését és magának is ió példával elől kellett volna járnia abban, hegy az ismeretterjesztés propagandája' a dolgozók körében eredményes tegyen. Elsősorban a TTIT felelős például azért hogy a Doktor Sándor Kultúrotthcriban megrendezett Hermann Ottó emlékest rosz- szul sikerült. Rosszul sikerült, mert az utolsó pillanatban kapkodták össze az előadókat, akyk csupán „felolvastak". A sikertelenség, az érdektelenség tehát etbéP az esetiben sem a dolgozókat terhek, mert hogy jó szervezéssel, jó . előadó ég helyes tárgykörből választott téma biztosításával milyen tömegeket lehet megmozgatni, s-rra példa a DISZ megyei bizottsága rendezésében februárban „Szerelem orvosi szemmel” cs az elmúlt napokban „Ami illik és ami nem illik” címmel megtartott oktató, nevelő előadások kiemelkedően nagy sikere.

TetVscn hibás és téve«

a felfogás. hogy a? ideológiai nevelörmmkát, az ideológiai oktatást csakis száraz. unalmas módon lehet

végezni.

Az ideológiai, a politikai oktatás scha nem szakítható el az élettől, a legfontosabb politikai, gazdasági és kulturális feladatainktól. Azt a tényt tehát. hogy kultúfotthon&ink programjából hiányzik az ideológiai munka, nem .lehet csupán objektív feltételek

számlájára írni, mert a nevelői munkától való huzódoeás- ban visszatükröződik egyes kultúrotthon ' furJkclonániu- sairk politika iránti (közömbös sége, sőt idegenkedése ás.

Nehézményezaük, hogy kul- túrotthonaink — és ez alól nem k-ivétol a Doktor Sándor Kultúrotthon sem, — mám fordítottak kellő gondot hazánk felszabadulása 10. évfordulójának különféle formáiban történő nemcsak megünneplésére, hanem tíz óv alatt elért eredményeink folyamatos ismertetésére. tudatosítására, valamint felszabadítónk, a Szovjetunió életének, magas kultúrájának mépsEerűsftésiéne. „-Jelszavakkal” dokumentáltak, felületesein kezelték a barátsági hónap értékét és jelentőségét is, pedig jó szervezéssel, helyes műsorpolitlkával e két eseményből is igen sok kérdés ben tisztánlátást és lelkesedést lehetett volna és kellett volna teremteni.

Súlyos hiba kultúrofcthonanoik munkájában a harcossá« teljes hiánya, a kulturális rievelőmun.kában tamsík'tn t‘> onnortumiznMis

különböző megnyilvánulásai

val szemben tanni’t-"** T,K- zöny. i

Az opportunizmus elleni küzdelem egyik íőfaSadata a munkához való viszonyban mutatkozó káros jelenségek elleni küzdelem, harc a csak önmagámmal és csak a imával törődés, a csalt szórakozni vágyás hangulata ellen. Ezek ellen a hangulatok ellen, amelyeket ellenséges elemeik szítanak dől gozóink és ifjúságunk körében, a kulitúrotthonctenak sokkal több segítséget és támogatást kellett volna nyújta- nick. Az opportunizmushoz hasonló jelenség a fiatalck körében a .jjampeckodás" formá- jálban Is. jelentkezik. Alapvető, nagy kérdések megvilágítását az ilyen apró jelenségek ieküz désével is egybe lehet, vagy egybe iehetett volna kapcsolni.

Bizonyosak vagy.umk benne, hogyha sikerül kultúrottho- nannk munkájából és program jából kiselejtezni a felszínes, a tartalmatlan, a kulturális nevelés szempontjából sokszor semmit nem mondó, sőt határozottan káros jelenségeket — kútűrotthonaink a jövőben be tölthetik végre feladatúik« t dolgozóink szocialista szellemben történő (nevelésében és szctnakoz tat ásátoah.

A Pál utcai fiúk

A Nevelők Háza színjátszó- csoportja az Ifjúsági Színházban díszelőadáson mutatja be a Pál-utcai fiúk-at, április 29- én.

Pécs dolgozói és tanulóifjúsága nagy érdeklődéssel és várakozással tekintenek az elő adás elé. Vajon sikerül-e megvalósítani a tanulóknak azt, amit nem sikerült elérni Budapesten, a Petőfi Színházban? Vissza tudja-e adni az előadás az „édes gruntS’ hangulatút, élettel telítődik-e meg a gitt, a füvészkert, vagy .csupán háttér marad?

A főpróba után elmondhatjuk, mindez sikerült. A siker biztosítéka elsősorban, hogy gyerekek játsszák a darabot. Kedves naívságu kkai, ifjúi lendülettel benne élnek a darabban s csaknem minden gyerek típust visz a színpadra. Alakításaik igen jók. Boka becsületes, korrekt alakja. Ács Feri ellenkezést nem ismerő, erélyes személyisége és a. kis Nemecsek megíiató egyénisége jellembelileg is hiteles, művészi, szívhezszóló. Az együttes játéka, — beleértve a felnőttekét is, különösen Nemecsek édesapja szerepét — nyomán a regény elevenedik meg a színpadon.

A rendezés igyekezett leküzdeni a körülmények adta nehézségeket. Egy-egy jó fogással sikerült elérnie, hogy a kis színpadnak megadja a megfelelő mélységet. Hajnal Ern% érdeme, hogy a darab drámai feszültsége fokozatosan érezhető és az utolsó jelenetben éri el tetőfokát. A kis Nemecsek haldoklási jelenete nem kínos, nem elnyújtott, nem giccses. A darabban megnyilvánuló pátosz is mértéktartó, megfelel a könyv hangulatának.

A darab bemutatásának fáradságos munkája nem volt hiábavaló. A fiatalság bátorságot, becsületet, lovagiasságot, hazaszeretet és hősiességet tanul belőle.

Pécsett tartották

a technikumok tanulmányi

országos

A KOHÁSZATI és Gépipari Minisztérium a pécsi gépipari technikumot jelölte fai a technikumok Rákosi Mátyás tanulmányi versenye országos döntőjének színhelyéül.

A Rákosi Mátyás tanulmányi verseny első fordulóját minden technikum maga bonyolította le. Az első forduló dolgozatait a KGM oktatási főosztállyá nézte át és kijelölte közülük a második forduló résztvevőit. Az országos döntőbe 27 gépész, 27 villamos és 8 kohász tagozati technikumi hallgató került.

A versenydoigoza tokait a Rákosi Mátyás teffiulmáinyi verseny saaibályzaita értelmében, Budapesten a tudományos társaságok és a KGM megbízottai ■ értékelik és állapítják meg a helyezéseket. Az a versenyző, aki helyezést ér el ezen az országos versenyen, szakmájának megfelelő .egyetemi karon mentes a felvételi vizsgától.

Az országos döntő hatvankét versenyzője közül 27 villamos tagozati hallgató pénteken fél egy órakor érkezett Pécsre, a KGM autóbuszán. Versenyük pénteken délután 3—8 óráig .bonyolódott le. A gépészeti és kohászati hallgatók pénteken este érkeztek városunkba és szombaton reggel fél 8 órától délután fél 1-ig dolgozták la a hét műszaki kérdést.

Szombaton az egész épületben különös, ünnepélyes hangulat uralkodott. Mindenki türelmetlenül várta, ti lesz az első, akinek sikerül megoldani a feladatot. Tanár és diák egyaránt „izgult” a versenyzőit sikeres szerepléséért.

DÉLELŐTT 10 óra után Sei- meczi elvtáns, főmérnök —aki kijelölte a megoldandó példákat — így nyilatkozott:

Szavalóversenyt tartottak Villányban

A villányi II. Rákóczi Ferenc fiú és a Zrínyi Ilona leány- csapat úttörői József Attila születésének 50. évfordulója alkalmából és a DISZ II. kongresszus tiszteletére szavalóversenyt rendeztek április 17-én. A versenyben minden raj legjobb sza- valói vettek részt, összesen tizenöten. Különösen jól szerepelt Priol Zoltán VIII. osztályos pajtás a „Szocialisták” című vers művészi előadásával. Az öttagú bírálóbizottságban irodalomszakos nevelők, a járási DISZ bizottság, a DISZ-szervezct képviselői, valamint úttörő pajtások vettek részt. A hat legjobb helyezést elért pajtást a járási DISZ bizottság és az általános iskola oklevéllel és könyvvel jutalmazta.

Rákosi Mátyás versenyének

döntőjét

tt ügy látom, hármam-mé- gyan jól fogták meg a (kérdéseket. — Kisvártatva me tógán üdvözölte Paloták Árpé-“ dot, „ diósgyőri Gábor Áron kohászati technikum IV. éves hallgatóját, aki lil órára befejezte dolgozatát. Palotás Árpád ezeket mondotta a nagy erőpróba után;; „Az első percekben semmi nem jutott eszembe, de később rájöttem egyes Scépletekne. Reméljem sikerült helyesen megoldani a feladatot." További terveiről így beszélt: ,_Az a célom, hegy : a Rákosi Mátyás , nehézipari egyetem kohászmérnöki (karára ikerüljek.“ Cinkóczy Bolond a (budapesti 4. sz. Gépipari Technikum IV. éves hallgatója úgy látszik „jófejű“ .tanuló, mert így beszólt: „Nehezebb példáikra számítottam”. Jövőjével kapcsolatban az.t a fei- viiláigoEitást adta, hogy valószínűleg a Szovjetunióba megy mezőgépésznek. Pusztka István, a pécsi technikum hallgatója szerény megjelenésű fiú Az ő véleménye az .volt, hegy a példák elég nehezek,, de a képletek segítségével megoldhatók.

Selimeczi elvtáns a hallgatók felkészültségével, általános műveltségével kapcsolatban, így nyilatkozott: „Az autóbuszon együtt utaztam a ver-., senyzőkkiel. Az utazás során örömmel állapítottam meg, hegy a hallgatók képzettsége nőm egyoldalú. Élénk irodalmi és történelmi viták' alakultak ki a (beszélgetések során." A Rákosi Mátyás (tanulmányi verseny céljával kapcsolatosan elmondotta, hogy „E verseny során minden évben találnak olyan jólfcépzett, ' ez átlagot messze felülmúló tehetséggel rendelkező hallgatókat, akikkel a tanárok külön ás foglalkoznak. Meggyőződésünk, hogy a versenyzők közül sokan tudományos munkát fognak végezni.“

KÜLÖN szólnunk kell' * verseny rendezéséről. A pécsi technikum tanárai, DISZ bizottsága és a szülői munkaközösség mindén lehetőt megtett £ versenyzők méltó fogadta tására. Ittartózkodásukat barátságossá, felejthetetlenné téri te a kitűnő ellátás és a sok. apró figyekn|siség, ami ugyan, jelentéktelennek látsaik, mégis mély nyomot, emléket hagy a szívekben.

<J)eeKJa -muzsikaoá vasa

a ha- Nehéz

rakoztató intézménnyé sü- iyed icnck. hanem a felettébb, szocialista kultúrát

képviselve, megteremtsék a

Megjeleni a ..Pártépítés“ legújabb száma

A „Pártépítés” áprilisi számában az alábbi fontosabb cikkek jelentek meg: „Lenin él!”, „Előre a Központi Vezetőség határozatának megvalósításáért!”, Huszár Tibor: ..Az ifjúság sajátos arculatáról”, Tőül József: „A szocialista munkaverseny továbbfejlesztéséért“, Kovács Sándor: ..Szüntelen harcot a bürokrácia elten“,- Farkas Lajos: „Tapasztalatok a Fejér megyei tsz pártszervezetek életéből.”

Ezen kívül még több jelentős cikket közöl a Központi Veaetőség folyóirata;

U cgy-sn születnek gyománybk? - e kérdésre választ adni. Minden hagyomány más és más gyökérből fakad, egyiknek gyö kérszáia finomabb, másik cl- téphetetlenül ho^zárőtl a társadalomihoz, harmadik meg csak most sarjad ...

Pécs, a hagyományok városa most a zene világában keresi meg a muzsikáló város ősi hagyományait. Sőt, lehet, hogy nemesek ciz ősit, a régit keresik a pécsi muzsikusok. Lehet, hogy most ültetik el a jövendő hagyományainak apró magvacskáit.

Antal György, a Pécsi Zeneművészeti Szakiskola igazgatója munkatársaival már kész „hagyománytervel“ állított össze:-•— A zeneművész szövetség picéi csoportja elhatározta — mondja, — hogy a város zenekultúrájának tervszerű fejlesztése erdeiedben hagyományos koncerteket ren-nez. Ezek — az évente azc.rfCs időpontokban megrendezendő — hang versenyek mind a zenekedvelők nagy táborának, mind az együtteseknek és művészeknek közös zenei ünnepei lennének.

Vajon milyent hagyományos

hangversenyekre gondolnak művésziünk, azaz milyen, hangversenyeket szándékoznak évről évre azonos időben megrendezni?

Ez esetiben könnyű dolga volt a riporternek, mert Antal elvtáns pontos, naprakész listával a kezében sqholja a dátumokat:

— Február 23-án Hár.del- hangverseny, melyen a nagy klasszikus szerző valamely oratóriumát mutatjuk be.

— A magyar-szovjet barátság hónapjában e már hagyománnyá lett (barátsági hangverseny.

— Minden év március 21 -én, a J. S. Bach évfordulón Baűh- hacigversenyt tervezünk.

— Március 2ó. vagy szeptember 25-én Bartók hangvereeny- •nyel emlékeznénk meg a nagy magyar zeneköltőről.

— Műiden évben a május másod,Te v&sáinniápját a pécsi éneklő ifjúság napjává tonnánk meg;

— Május vágón, június elején kezdődnék majd minden évben a zenei hetek.

— Október 22-én Liszt hangverseny. December 5:én. Mozart halála napján Mc«iart hangverseny — legnagyobb művével P Requiemmei, — december 15—16-án Beethoven—Kodály hangverseny lenne.

Ezek az adatok, dátumok így elősorolva: tervek. — Ha mindezeket akár csak egyetlen évben valósítják is meg városunk művészei, akkor: gazdag 1 tangverser.yévad... Do ha évről-évre valóban tettekké váltják elképzeléseiket, akkor már hagyomány...

Hát valahogyan így születik.

Azaz: talán már meg ds született. Hiszen a zenei heteket immár másodízben rendezzük meg városunkban. Tavaly az új magyar zene állt a zenei hetek hangversenyeinek hcimloktenéban, idén a reneszánsztól a modem zenéig mindent felölel majd a zenei hét műsora. És még valami: a napokban telt ház előtt ünnepeltük muzsikéval Bach emlékezetét, majd ezt 22-én, pénteken MoKart-Bartók-Braihims hangverseny követte... A pécsi 'Liszt Ferenc kórus és zenekar készül Händel Sámson című oratóriumának előadására ... Ezek már a hagyományok születésének előkészületei!

De vájom milyen ■ taríeécim gazdagítja m idei zenei hetek keretét?

Először is: a tervek szerint ., Pécsi Ünnepi Hetek keretében megrendezésre kerülő zenei hetek május 28-án kezdődnek. A zenei ünnepségek látogatói, illetőleg hallgatói a szabadtéri .színpadon gyönyörködhetniük a koncertek hosszú sorában.

A hangversenyekre két bérletsorozatot tócsáiéinak ki. — Mindkét berietet négy-négy előadásra tervezik.

Az első bérlet első előadása

Beethoven első és kilencedük szimfóniája az Allem! Hangversenyzenekar, a 120 tagú Budapesti Kórus és élenjáró szólisták előadásában, Feren- esik János, kétszeres Konsul h- díjas kiváló művész vezényleté vei.

Ugyanennek a bérletsorozat mák a második előadása Haydn

Évszakok című oratóriumának (bemutatása lesz, a MÁV zaneíkar, a Budapesti Kórus takn'ácsolásában, Forrai Miklós vezényletével.

A (bérlet harmadik hangversenyében a pécsi Liszt Ferenc kórus és városunk szimfonikus zéfMÍCEira lep közönségeié Händel Sámson-ával. Az oratóriumot Antal' Gyöngy ve zénylii.

Az első bérlet negyedük szelvénye zenekari esitre nyitja ki a kapukat, melyen többek között Beethoven esz-dur zongo- raverjanyát mutatja be Sasis Dezső. A zfandkiart ez alkalom. ma! Salay Iván vezényli.

A második bérletsorozat tervezésénél

gondoskodtak arról, hogy akinek választása, erre esik, ugyanolyan maradandó zenei élvezetet nyerjen, mint az első bériét tulajdonosai.

Első hímgversanykiénit Wag- ner-estet tűztek műsorra, a pécsi s'rimfánikusdk, a Liszt Ferenc Kórus és operaházi szólisták szerepeltetésével. A hangverseny kEnmestere a pécsiek éltesd jól ismert Rozsnyai Zoltán lesz.

Olasz-francia operaest lesz a második számú bérlet következő 'hangversenye. A pa- rasztibecsütet, a Carmen és a Bajazzók legszebb részleteit idézik fel fővárosi és pécs-i szóllstáijí: a pécsi szimfonikus zenekar tagjai Csáky Nándor vezetésével.

A bóntetsorazis t zenekari esttel folytatódik. A MÁV szim- fónikus zenekarát Kertész István vezényli és közreműködik a világhírű zongoraművész: Czáfra György. „

Végül szabadom választhatnak a bérlettulajdomosok Vásár Tamás, Borsai Pál szólóestjének meghallgatása vagy egy kórushangverseny (között. A bérlet negyedik előadása ugyanis már nem a szabadtéri színpadon, haínern (három különböző múscirú hangveiiri seny fonmájálban) a Liszt Ferenc h angve rseny teremben

lesz.

A zenei hetek egyik jgan jelentős 'műsorszámának ígérkezik még a bérleten kívül meghenctezásue kerülő magyar dal tíz éve" című hangverseny. melyen üzemi fcórU- ,tóink lápnak közönség elé, .

összefoglalóul tehát:

A zenei hetek eseményeiken három szimfonikus zenekar, két oratórium-kórus, töhb üzemi kórus működik közre. A koncerteket vezényli: Fe- rcricsik János, Forrai Miklós. Kertész István és Rozsnyai Zoltán — mint vendég; a pécsi karnagyok közül pedig: Antal György. Csáky Nándor és SaUay Iván.

Szólisták lesznek: Czifra György, Fodor János. Gyur- kovics Mária, LHta.ysy György, Simúndy József. Szecsíkly Irén. Tiszai Magda és Vásári Tamás — valamennyien fővárosi művészek. Pécsiek: Borsay Pál. Kováts Irén. Nemerey Péter. ttzörényi Olga. Sass Dezső és Somos Jenő.

— Bízunk abbam, — mondotta Antal elvtáns, — hogy a pécsi zepei hetek és az év íől-évre megismétlődő era léik- hangvérseinyek csakhamar ó’ő hagyománnyá válnak váro- •súrikban, sőt megyénkben is... Minden bözanaiyal: így lesz.