Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-21 / 93. szám
MEGYEI BIZOTTSA'CÁHAK LAPJA j VILÁG PROLETÁRJ41 EGYESŰLIETEK l DUNÁNTÚLI XII. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 ÁPRILIS 21 ; «■>»»■■ ■■■■■■■■■»■■■!■«■ i ■■■ bhiihhui nnnnm m ehbebpp uihieee eeiew Lenin-emlékünnepély a Tiszti Klubban V. I. Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából a l Magyar Dolgozók Pártja Pécs Városi Végrehajtó Bizottsága, j a városi tanács népművelési o sztálya és a Magyar-fhwrjet ; Társaság április 21-cn. csütörtökön este 7 órakor iliszünnap- ; séget rendez a Tiszti Klub dísztermében. Az ünnepi műsort a rnagy ar és a szovjet Himnusz nyit- J ja meg, majd Ilaász Miklós elszavalja Majakovszkij: „Be- • szélgetés Lenin elvtárssal“ cí mű versét. A megnyitóbeszé- • dat Czárt Ferenc elvtárs, a városi pártbizottság első titka- i ra tartja, majd Vas Zoltán elvíárs, az MDP Központi Ve- 5 zetőségének tagja mond ünnepi beszédet. Az Internacicnálé * elhangzása után bemutatják a „Lenin 1918-ban“ című fii- ; met. in ........... Sü rget az idő: vessük el a kukoricát Ha már földben voltak a gabonafélék, akkor más esztendőkben mindig maradt egy kis lélegzetvételnyi szünet a tavaszi munkák folytonosságában. Ezalatt a falu felkészülhetett a kukorica, a burgonya, a répafélék — általában a később földbekerülő kapások elvetésére. Hol azonban ez a szünet az idei havas, esős április után? A szó mindennapi értelmében elmosta az időjárás és az esetleg elmaradt árpa, valamint aprómagvú takarmánynövények pótlásával egyidejűleg köszöntött be a legtömegesebb népélelmezési cikkeinket adó kapások elvetésének gondja is. A vetés időpontját eldöntő sok tényező közül a legfontosabb: a talaj hőmérséklete most már napról-napra emelkedik, és ha még nemis érte el mindenütt a kukoricánál kívánatos 14—15 Celsius fokot, megállapíthatjuk, hogy egyik legjelentősebb kapásnövényünk, a cukorrépa elvetésével máris súlyosan elmaradtunk. Bár a répagomoly a hét nyolc fokon is jól kikel — mivel nem használtuk ki a rendelkezésünkre álló kevés jóidőt — mindössze csak hatvan százaléka került eddig a földbe. Baranyában régi kultúra a cukorrépa, a gondos művelést megháláló bő terméséért, a természetbeiii cuk melasz és szelet járandóság; legszívesebben termesztik \ lamennyi ipari növényünk 1 zül. Gyöngyfán, az Uj Id termelőszövetkezetben és rr helyeken azonban csak ú adott 220 mázsás átlagtermé hogy még időben elvetették a növény a répabolhák, a ré barkók fogai alól kinőve, mt erősödve került be a ny; forróságba. Mihelyt akár fogattal is rámehetünk a k lóén felszikkadt földekre — legelső, a legsürgősebb teer valamennyi között: a cuki répavetések teljes befejeaé lehetőleg még ezen a hét< mert mindennap késedéit mázsákra rúg majd ősszel a gazdák, a termelők jöved meit rövidíti meg. Valamennyi kapásnövényü közül a kukorica elvetés« készülünk fel a legnagyo gonddal és körültekintéss Esztendőről-esztendőre a tál mányhiány volt az, amely ; lami gazdaságokban, terme szövetkezetekben egyará csakúgy az egyénileg dolgc parasztok házatáján, a legr gyobb gátat emelte az áll. állomány mennyiségi felle: tése és a hizlalás, valamint tejhozam növelése elé. Szán- helyen — a szerződéses terít lés után járó beadási kedv< ményekre spekulálva, — rö\ lató módon a vetésterület es szén kis hányadára szorított vissza legfontosabb takarmá, növényünket Bátran mar hatjuk, a kukorica az állati nyésztés, ezen keresztül a 1 lajerő visszapótlásának és növénytermesztés más ágas tál fellendítésének kulcsa és ezért amennyi szabad, még le nem foglalt terület akad a termelőszövetkezetek és az egyéni gazdák házatáján, oda elsősorban kukoricát vessenek. Vannak-e ilyen, üresen álló területek? Szép számmal találhatók mindenütt. A ba- barci Béke termelőszövetkezet például kukoricát vet húsz holdas, kipusztult, egérrágta, svédheréjének helyébe, de másutt is kukoricával kell elsősorban pótolni azokat az őszi gabonában jelentkező hiányokat, amelyeket a rendkívül nagy egérkár akozott. A kukorica bőséges termése — elsősorban a szakszerű művelés és a minél több kapálás kérdése, ezért rendkívüli feladat vár a gépállomásokra és azok agronómus hálózatára a kukorisatermelés nagyüzemi módjának megszervezésében, elsősorban a kézimunkaerőt le szorító négyzetes vetési eljárások megszervezésében. A tsz-ek gazdasági megerősítésének feladatai közül most ez a soronlévő döntő láncszem. Elsősorban — mint ahogy ezt a palotabozsoki gépállomás körzetében tették — az egybefüggő, vízszintes táblákat jelöljék ki a kukorica részére, másodsorban akár négyzetbevetőgéppel, akár kultivá toros elővonalazás után vetnek — az agronómus legyen az őre a pontos, egymáshoz csatlakozó hossz és keresztirányú sorok kijelölésének. „kötelezzük magunkat arra — számolnak be levelükben a pócsai termelőszövetkezeti tagok — hogy elvetésre kerülő 46 hold kukoricánkból harmincat a több termés és a könnyebb növény- ápolás érdekében négyzetesen vetünk el.” Ezök a sorok is tanúsítják, hogy a termelőszövetkezetekben megvan a legjobb hajlandóság az agrotechnika vívmányainak alkalmazására és minden mezőgazda- sági szakembernek kötelessége hogy e törekvésüket alapos szakmai felkészültségével, szervezőtehetségével valóra is váltsa. A négyzetes vetés technikai kérdései mellett hassanak oda, hogy minél több helyen éljenek a heterózis mag cseréiének lehetőségével, amely valamennyi ismert fajtánál gazdagabb termést biztosít. A baranyai községek kommunistái, a pártszervezetek és a tanácsok idén tavasszal már megmutatták egyszer, hogy képesek a legnehezebb feladatok derekas elvégzésére: tavaszi búza vetéstervét időben, pár hold hijján maradéktalanul teljesítette a megye. Most a mezőgazdaság fellendítésének újabb nagy ütközete, a kapások elvetése előtt állunk: gépállomásaink erejét, legjobb növénytermesztőink szaktudását, gazda társadalmunk szorgalmát sorompóba állítva győztesen megvívjuk ezt az ütközetet Is úgy, hogy május elsejére már ne legyenek vetetten cukorrépa, kukorica és burgonya területek. A Komloi Szénbányászati Tröszt versenyirodája jelenti A komlói bányászok a fel. szabadulási verseny után sem csökkentették a termelés ira-i ®át s ennek köszönhetik azt, J°8y kedden 104.5 százalékos "avi tervtcljesí téssel az ország valamennyi trösztjét megelőzve az első helyen álltai« a má- n*8 elsejei versenyben. A ver- ^Cflyből elsősorban Béta-akna e? az I-e» üzem dolgozói vetjük ki a legsikeresebben részüket, de szépen helytállt Anna- akna bányászsága is. Az első negyedévben súlyos elmaradás aal küzdő Anoa-akna április 18-íg 326.9 tonna szenet adott tervén felül. Különösen nagy lendítőerőt jelentett a komlói tröszt üzemel versenyében a Kossuth- bánya i-e* üzeme által meghirdetett élüzemi hét, amelyhez a három élüzemi feltételeit teljesítő Kossuth-bánya, Béta akna és Máza mellett a tröszt valamennyi üzeme csatlakozott. Az élüzemi hét elmúlt három napja az első kivételével jó eredménnyel végződött. A tröszt a bárom nap alatt 621.5 tonna szenet adott tervén felük Népünk győzelmeinek alapja: pártunk helyes politikája Az országgyűlés költségvetési vitája Az országgyűlés kedden délután rövid ebédszünet után folytatta az 1955. évi költségvetési vitát. Elsőnek Ács Lajos elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Acs Lajos elvtárs beszéde A magyar dolgozó nép az elmúlt tíz évben nagy sikereket ért el a szocializmus építésében, a népgazdaság fejlesztésében, a kultúra felvirágoztatásában, jóléte emeléséiben. — Mind e sikerek forrása és kiinöuláparrtja a hatalmas Szovjetunió felszabadító harca, történelmi jelentőségű győzelme a német fasizmus felett a második világháborúban. A dicső Szovjetunió győzelmes hadserege űzte ki a fasiszta haderőket és magyar cinkosaikat országunkból. Népünk soha el nem múló hálával emlékezik a Szovjetunió hősi, önzetlen, kemény harcára, amelyet a német fasizmus által leigá- zott népeik szabadságáért vívott. (Nagy taps.) A felszabadítás alapvető változásokat hozott országunk, népünk életében is. Népünk évszázados harcai, küzdelmei után végre valóiban szabad lett. A szovjet hadsereg meghozta dolgozó népünknek a nemzeti függetlenséget, a felemefkedés lehetőségét. Méi- tán fordul ezért országgyűlésünk hálával és köszönettel a hatalmas Szovjetunió hadserege, napéi s kormánya félé az egész magyar dolgozó nép (nevében hazánk felszabadításának tizedik évfordulóján, további sikereket kívánva a nagy szovjet népnek a kommunizmusért vívott harcában, a világ békéjének megóvásáért folytatott küzdelmében. (La!, kés taps.) A magyar ipar és mezőgazdaság fejlődése Népünk élt a Szovjetunió nyújtotta szabadsággal, s állandó segítségével. A magyar dolgozó nép a párt és a munkásosztály vezetésével megdöntötte a kizsákmányolok uralmát, s megteremtette a népi demokratikus rendszert. A szocializmusért vívott harcban népünk, munkás- osztályunk győzelmeinek, sikereinek alapja pártunk helyes politikája volt és marad. Pártunk a szocializmusért vívott harcában a munkásosztályt, a dolgozó népet állandóan mozgósítja fő irányvonalának: az ország szocialista iparosításának, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének, a dolgozók anyagi, kulturális jóléte szakadatlan növelésének megvalósítására. A dolgozó nép, miindemekelőitt a munkásosztály áldozatos, hősi küzdelmével 1938-hoz képest háromszorosára növelte ae egész ipar termelését; a nehéz ipar 1954-ben csaknem ötször annyit termeit, mint 1938-‘ban. Tíz év alatt alapvetően megváltozott iparunk szerkezete. A szocialista iparosításban elért eddigi sikerek eredményeként a nehézipar aránya az egész iparban az 1938 évi 38-3 százalékról 1954-re 52.6 százalékra emelkedett. Az ipar fokozódó jelentőségét bizonyítja a nemzeti jövedelemből való részesedésének növekedése Í6. 1949-ben az Ipar a nemzeti Jövedelem 55.9 százalékát, 1954-ben már csaknem 70 százalékát adta. A magyar ipar nemcsak térfogatban nőtt meg, hanem korezerűsbödött is, technokat színvonala fejlődött, elsősorban ennek volt köszönhető, hogv — a legutóbbi másfél-két évtői edtekintve __ jelentékenyen emekedet! az egész iparban a termelékenység. 1938-hoz képest a munka termelékenysége az iparban 195^-re 63.6 századokkal, ezen belül a nehéziparban 94.9 százalékkal növekedett. A szocialista ipar hatalmas növekedése az alapja egész népgazdaságunk fejlődésének. A nehézipar erőteljes fejdődése teszi lehetővé egész gyáriparunk gépeinek rendszeres felújítását, számtalan iparágban új gépek bevezetését, a közlekedés fejlesztését, a mezőgazdaság ellátását korszerű gépek kel, a könnyűipar, az élelmiszeripar fejlesztését. A nehézipar állandó fejlesztése erősíti *s erősítette honvédelmünket. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a nehézipar erőteljes fejlesztése tette lehetővé és teszi lehetővé, hogy hazánk gazdagabb, kulturáltabb, fejlettebb országgá váljék, a dolgozó nép anyagi, kulturális, szociális jóléte szakadatlanul növekedjék. A szocialista ipar nagyarányú fejlődésével párhuzamosan növekedett a munkásosztály súlya, szám.?., kultúrája is. A munkásosztály, szövetség ben a dolgozó szegényparaszt- sággal, kivívta a hatalmat, megsemmisítette a városban a Pártunk vezetésével a dolgozó nép az elmúlt évben is sikereket ért el a szocializmus építésében. A könnyűipar termelése a pártunk és kormányunk határozatainak megfelelő gyorsabb fejlesztése révén csaknem tíz százalékkal, Illetve az élelmiszeriparé több mint tizenkét százalékkal növekedett. Jelentékenyéül növekedett a közszükségleti cikkek termelése, az egész ipar 1953- hoz képest 13 száza,lékka 1 több közszükségleti cikket gyártott. A kedvezőtlen időjárás ellenére az elmúlt évben némileg tovább javult a mezőgazdaság helyzete is. A mezőgazdaság a párt és a kormány segítségével sok mezőgazdasági gépet, védekezőszert, rézgáíi- cot, más növényvédőszert, sok más felszerelést és gépet kapott. Az elmúlt másfél-két évben pártunk politikájának, a pártés kormányhatározatoknak megfelelően emelkedett a dolgozók életszínvonala. A munkások reálbére 1949- ben már 40 százalékkal hahadta meg az 1938 évi béreket: s 1954-ben 15 százalékkal tovább növekedett a munkások és az alkalmazottak reálbére. A dolgozó parasztok jövedelme is tekintélyesen emelkedett. Az élelmiszerellátás a múlt évben — a sertéshús kivételével — általában kielégítő volt. Növekedett az iparcikkek mennyisége és választéka. Javultak a dolgozók munkakörülményei. Mindez igen örvendetes! kizsákmányoűók létalapját., s szövetségben a dolgozó paraszt Sággal, a többi dolgozó réteggel, hozzálátott a szocializmus alapjainak lerakásához. A mun kásosztály e küzdelemben uralkodó osztállyá, az egész nép elismert vezérévé, a nemzet vezető osztályává vált. A magyar dolgozó nép a mezőgazdasági termelés fellendítés ében is ért el sikereket. A mezőgazdasági termeti ás ma némileg meghaladja az 1938. évi termelési színvonalat, mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. A munkásosztály, párt irányító, szervező, segítő munkája nyomán a dolgozó parasztság egy- része rálépett a szocialista fejlődés útjára. Mindez azt bizonyítja, hogy a Magyar Dolgozok Pártjának a szocializmus építésére irányuló politikája hellyes politika. Mindez azt bizonyítja, hogy ínunk kell a párt főirány-vonaléért, a szocialista iparosításért, a nehézipar erőteljes fejlesztéséért, mert a nehézipar a szocialista ipar teremti meg elsősorban a szocializmus anyagi alapjait, teszi lehetővé a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a haza megvédését, a nép anyagi, kulturális jóléte következetes emelését. Ezárt egész népünktől támogatott pártunk egységesebben, mim valaha, halad előre ezen az úton a további felemelkedéshez. Meg kell állapítani ugyanakkor, hogy az utóbbi másfélkét évben az életszínvonal emelésével párhuzamosan alig növekedett a szocialista ipar termelése, a nehézipar termelése pedig visszaesett. Nem emekedett a termelékenység, hanem csökkent az önköltség. Nem emelkedett a termelés megfelelően a múlt évben a mezőgazdaságban sem. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége márciusi ülésén megvizsgálta népgazdaságunk helyzetét. Megállapította, hogy az elmúlt másfél évben a szocialista ipart, a nehézipart, a termelékenység növelését lebecsülő, a mezőgazdaság szocialista átszervezését, s a mezőgazdasági termelést gátló, a technológiai fegyelmet, az állampolgári fegyelmet romboló jobboldali opportunista, pártellenes, népi demokráciánk érdekeivel ellentétes nézetek felszámolása az előfeltétele annak, hogy ipari és mezőgazda- sági termelésünk múlt évben A beruházásoknál Az 1955. évi költségvetés előirányzatai mindenben elősegítik e feladatok eredményes megoldását, végrehajtását. A nehézipari termelésnek a fogyasztási iparéhoz képest viszonylag lassúbb ütemű fejlődése nem lehet tartós jelenség népgazdaságunkban. A második ötéves terv első éveiben már érvényt kell szerezni — a népgazdaság helyes arányai kialakításával — annak az elvnek, hogy a nehéziparnak a népgazdaság többi ága előtt kell Járnia, hogy a nehézipartapasztalható stagnálása megszűnjék, az ipari és a mezőgazdasági termelés újra felfelé íveljen, harc induljon a termelékenység növeléséért, s az önköltség csökkentéséért népgazdaságunk további sikeres előre haladásáért, a dolgozó nép anyagi, szociális, kulturális jóléte további fokozásáért. Mivel pártunkban a jobboldali nézetek képviselője elsősorban Nagy Imre elvtárs volt, pártunk Központi Vezetősége helyesen tette, hogy legutóbbi ülésén kizárta őt a Politikai Bizottságból, a Központi Vezetőségből s visszahívta minden tisztségéből, amelyet a párt bizalmából élvezett, illetve töltött be. A pártkongresszus óta, de különösen a múlt év vége óta fokozódó harc a jobboldali opportunizmus ellen máris érezteti hatását a termelés, a termelékenység kedvezőbb alakulásában is. Ezt bizonyítják az 1954. IV. negyedévi tervteljesítés számai. A népgazdaság további fellendülése mutatkozott meg 1955, tehát ez év elején. A szocialista ipar első negyedévi tervét 104.0 százalékra teljes ítélte. Bár az első negydévi terv az ipari termelésnek viszonylag nem nagy növekedését írta elő, mégis eredménynek kell tekinteni a terv teljesítését, sőt túlteljesítését. Komov eredmény, hogy több szenet, bauxitot, hengereltacélt, fogatos ekét, sorvető gépet, foszforműtrágyát, étolajat, szappant, pamutszövetet, gyapjúszövetet, selyemszövetet, bőrcipőt, férfiöltönyt, motorkerékpárt termeltünk, mint amit a terv számai előírtak. Azonban még számos cikkből az ipar a tervnél kevesebbet állított elő és a javulás ellenére sem volt kielégítő a termékek minősége. Biztató, hogy az előző negyedévhez képest némileg nőtt a termelékenység, s az ipar számos területén a múlt évinél valamelyest kedvezőbben alakult az önköltség. De az önköltség csökkentésben megmutatkozó javulás még nem kielégítő. A Mezőgazdaságban a múlt évhez viszonyítva általában növekedett az állatállomány. A mezőgazdaság 1955. első negyedévében is nagyszámú gépiét kap>ott, köztük 1100 traktort (ebből több mint ötszáz Univerzál traktort, 1200 traktorekét, 300 kultivá- tort, 150 fűkaszálót). Némileg megjavították munkájukat a gépállomások Is. Az első negyedév biztató eredményeit azonban tovább kell fejlesztenünk, küzdve az 1955. évi terv dekádról-dekád- ra, hónapról-hónapru, minden részletében való teljesítéséért. Ez a legfőbb feladat ma a szocializmus építéséért, a dolgozók jólétének állandó növeléséért vívott harcban. — első a nehézipar nak kell lehetőségeinkhez és erőforrásainkhoz mérten a leggyorsabban fejlődnie. Csakis így biztosítható népgazdaságunk egészséges fejlődése, a mezőgazdaság, a könnyű és élelmiszeripar fejlesztése, védelmi erőnk fokozása, a nép jólétének műveltségének, kultúrájának állandó emelései. A nehézipar elsőrendű fejlesztése mellett nagy összegeket fordít a költségvetés a dolgozó nép fogyasztási szükség(Folytatái a 2. oldalon) A legfőbb (eladal: az évi lerv leljesitese
