Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

*» NAPLÓ 1955 ÁPRILIS 21 As országgyűlés költségvetési vitája (Folytatás az 1. oldalról). létéit közvetlenül ellátó ipar­ágak továbbfejlesztésére. A köz szükségleti cikkeket gyártó iparágak bővítésére, az élelmi­szer- és ruházati üzemek kapa­citásának növelésére a költség- vetés 781 millió forintot biz­tosit. A nehézipar, a szocialista ipar fejlesztésére irányuló be­ruházások mellett a költségve­tés jelentékeny összegeket irá­nyoz elő a munkásosztály szo­cialista, kulturális, az üzemi munkafeltételeket és az üzemi munkabiztonságot javító, a bal­esetek fokozottabb elhárítására szolgáló berendezésekre és lé­tesítményekre. A dolgozók igényeinek foko­zottabb kielégítésére pártunk politikájának megfelelően kor­mányunk változatlanul támo­gatja a kisipari termelőszö­vetkezeteket és a kisipart. Pár tunk sohasem titkolta, hogy a kisiparban -is „ szövetkezés híve. Egyszersmind azonban efiősegíti a kisiparosok — ci pászek, bognárok, ácsok, ková­csok, borbélyok, szabók, s más kisiparosok — működési lehe­tőségét, elsősorban a falvak­ban, s mindazokon a helyeken ahol erre a lakosságnak szük­sége van. Tovább a mezőgazdasági termelés fellendítésének útján Pártunk Központi Vezetősé­ge és népköztársaságunk kor­mánya az utóbbi másfél-két évben nagyjelentőségű hatá­rozatokat hozott a mezőgazda- sági termelés fellendítésére. Ezévi tervünk a mezőgazda- sági termelés 7.3 százalékos emelését írja elő, amelynek teljesítésére minden lehetősé­günk megvan. Pártunk, s kor­mányunk változatlanul első­rendű feladatának tartja, hogy folytassa a küzdelmet P mező- gazdaság elmaradottságának felszámolása érdekében. Ezt igazolják 1955. évi költségveté­sű nknek a mezőgazdaság tá­mogatását szolgáló előírásai is Az 1955. évi beruházásoknak 26.2 százalékát fordítjuk a mezőgazdaságra, amely csak­nem kétszer több, mint a me zógazdaság fejlesztésére biz­tosított összegek aránya az 1953 évi költségvetésben, s több, mint a multévi költség vetés előírása, amely 25,3 százalék volt. Az egyénileg gazdálkodó dől gozó parasztok az egész meg­művelhető területnek mintegy kétharmadán gazdálkodnak Rendkívül fontos tehát, hogy a falun' megnőtt termelési kedv, termelési biztonság eme1 kedjék, növekedjék, hogy a dolgozó parasztság szorgalma­son ellássa napi munkáját, le­hetőségeihez mérten nörelje termelését, fejlessze gazdasá­gát, emelve ezzel saját ólet- szfav'oroalát is. A párt és az állam változat­lanul biz tóéit ja az egyénileg gazná lkodé dolgozó paraszt­ságnak mimdazofaait a kedvez­ményekért és előnyöket, ame­lyele megkönnyítik munkáját, növelik termelési kedvét és jövedelmét. Az állam támo­gatja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságot, különö­sen a szegényparasztságot az­zal is, hogy lehetővé teszi szá­mára, hogy — a helyi adottsá­gokhoz képest — a gépállo­mások munkáját fokozottabban igény bevegyék. Nagy gondot kell fordítani arra, hogy a parasztság be­csületesen eleget tegyen a be­adásnak. amely egyik legfon­tosabb államipolgári kötelezett­sége. Továbbra is lehetővé te­szi azonban azt államunk hogy a becsületesen teljesítőik termékfeleslegeiket a szabad­piacon, eladhassák. Pártunk és kormányunk azonban élesen fellép a kulá- kok és más falusi ki2sákmá- nyolók által folytatott speku­láció, igauzsora, s általában mindenfajta üzérkedés ellen, mert ez nemcsak a munkás- osztályt és az alkalmazottakat károsítja meg, hanem a dol­gozó parasztságot is • Ternneíőtzövetkeseteink megerősítőséért és fejlesztéséért Pártunk — végrehajtva a pártkongresszus útmutatásait. — újból előtérbe helyezte a termelőszövetkezetek népsze­rűsítését a falun. A nagyüze­mi mezőgazdaság megteremté­séért vívott harc érdekében ma pártunk mindenekelőtt a ter­melőszövetkezetek termelési színvonalának emelését tartja ti döntő kérdésnek, mivel a dolgozó parasztság szövetkezé­sének egyik legfőbb feltétele a vonzó példa. Pártunk és kor­mányunk a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek, a táfsu’á- , sok fejlesztése során változat­lanul a legszigorúbban szem előtt tartja az önkéntesség el­vét. Államunk nagy támogatást nyújt a termelőszövetkezetek nek a költségvetés előirány zataiból is. 5 1 ezőg azdasá gi be ru h ázásai nk • ból ebben az évben több min.: hatezer új traktort, nagyszá­mú cséplőgép, egyéb talajmű­velő és növény ápoló gép ke­rül a falura. A gépállomások fejlesztésére, tevékenységük ío kozására 1.2 milliárd fonnio* ír elő a költségvetés, ez köz­vetve szintén elsősorban a ter­melőszövetkezetek megerősítő sót szolgálja. A mezőgazdaság: termelőszövetkezetek megerő­sítésére, termelésük fellendí­tésére 406 millió forint mező- gazdasági hosszú, és közép- lejáratú hitelt irányoz elő a költségvetés. A termelőszövetkezeteit fel­lendítésében mindezek nagy szerepet játszanak. A legdön­tőbb azonban az, hogy a ter­melőszövetkezetek tagsága, a termelószövetkezéti vezetők, az intézóbizottsági tagok, s kü­lönösen a termelőszövetkeze­tek elnökei, felhasználva a gépállomás segítségét, „ gépál­lomás kihelyezett agronómusá. najt segítségét és tanácsait, harcot kezdeményezzenek a magasabb teiTnéseredménye- kért. Ennek egy át legfontosabb előfeltétele az, hogy a termelő­szövetkezeti tagok között erő­södjék a munkafegyelem. h~>gy amrgaUnasan elvégezzék a maorikét Brúnó « nőuényápoU», ban, mind az állattenyésztés­ben. Elsősorban ezen múlik a termelőszövetkezetek jobb jö­vedelmezősége. Ennek érdeké­ben fokozottabban be kell vonni a családtagokat a munkába, kü lönösen p nőket, helyre kell állítani az alapszabály előírá­sait a háztáji földeikkel kap­csolatban, biztosítva, bogy a tagok háztáji gazdasága ne ha­ladja mag az előírt méreteket. Szigorúan meg kell védeni a szövetkezeti közös vagyont. Pártunknak, a tanács-szerve­inknek a falun egyik leg fontosabb kötelességük segí­teni mindebben a termelő­szövetkezeteket. Pártunk számol azzal, hogy ebben az évben a termelőszö­vetkezetek számszerűleg is nö­vekedni fognak. Ezt bizonyít­ja, hogy az első negyedévben több. mint 15 ezer új tag lé­pett be a tenne]őszövetkezetek be, s a termelőszövetkezetek össz-tagLétszáma — másfél évi visszaesés és pangás után — újból gyarapodni kezdett. A mezőgazdasági termelés fellendítésére hozott határoza­tok végrehajtására pártunk és kormányunk fokozottabb har­cot kezdeményezett. A terme­lőszövetkezeti mozgalomra vo­natkozóan célul tűzi ki, hogy a termelőszövetkezetek jórésze elérje a minden megyében ma már nagyobb számban találha­tó, jól dolgozó termelőszövet­kezetek színvonalát. Az egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok számára biztosítja a termelésük további fokozásá­hoz szükséges eszközöket és lehetőségeket. Az 1955. étd költségvetés dolgozó népünk anyagi, kultu­rális életének további felemel­kedését irányozza elő. A dol­gozók életszínvonala 1954-hez képest tovább növekszik 1955- ben. 1954-hez viszonyítva a takosság fogyasztási alapja a nemzeti jövedelemből több. mint tíz százalékkal növekszik: a növekvő vásárlóerőnek megfe lelően 5.5 százalékkal növek­szik a kiskereskedelem árufor­galma. Tovább javul P kiske­reskedelem áruellátása, csők- !iwi a hiAnynijfikr^lk «*4*0**, — Megfelelően növekszik 1955- bem a lakosság igényeinek Jobb kielégítésére az iparcikkek for­galma; növekedése 16 százalé­kot tesz ki az elmúlt évhez képest. Tovább nő a munkás­osztály reálbére, s a dolgozó parasztság reáljövedelme is. A költségvetés biztosítja a dolgozók kulturális és szociá lis helyzetének további meg­javítását is. A költségvetést hatalmas tétel — csaknem félmilliáirc! forint —' új kiadás terheli, amely a felemelt • nyugdíjak fedezésére szolgál Ezzel az 1954. évi 1.7 milliárd Ft helyett 1955-ben már csaknem 2.2 mil­liárd tartatot fordít államunk az öregek, rokkantak, stb. nyugellátására. Az egészség­ügyi ellátást javítja a kórhá­zi ágyait; növelése, amelyek­nek száma 1955-ben eléri a 60 ezret A bölcsődei férőhelyek száma 23 ezerr© nő. 1955-ben a Cársadalorrtoiztasítoétak szá­ma majdnem eléri a hátnál- Hót Az általános Mcoiáknál nem csak » megmővekedett létszámú tanulók ellátáséit, hanem az oktatási sinvonal emelésének feltételen is biztosítja a kö't- ségvetés. A színházi előadá­sok száma 1965-ben aZ előző évhez képest tíz százalékkal növekszik. Nagy gondot fordít a köl.t­ségveDés, « népgazdasági terv és lakások építésére. Ebben az évben több. mtat harminc­ezer lakás építését kell befe­jezni a népgazdasági terv sze­rint. Állatni erőből újabb, körül­belül nyolcezer lakás építését keli megkezdeni Az állami la­kások karbantartására és fel­újítására szintén jelentékeny összegeket ferdít a költségve­tés. Az élesedő nemzetközi hely­zetre való. tekintettel hazánk honvédelmi erejének fokozá­sára a költségvetés a honvé­delmi kiadásokat az elmúlt évi 11 százalékról 12.5 száza­lékra emeli. A tanácsok költségvetésének emelkedése szintén a lakosság érdekét szolgálja. A tanácsok kődségvetésének növekedésé­ből a legnagyobb rész a szo­ciális és kulturált feladatok­ra esük Ebbe» az évben csak­nem kilencven mfiliú forinttal fordítanak tObbet a város és a fahl lakosságának kulturá­lt és «Idán» igényei Jobb kielégítésére, mint az elmúlt év Íren. A kormány emelteit lehetővé tette, hogy a tanács és a helyi erőforrások jobb felhasználására a helyi köz- áéj:politikai tervek anyagi és pénzügyi fedezetére a fcolteég- vetés mellett kőzítegfetfleszjté- ai alapot létesítsenek. Termelékenyebb munkát, alacsonyabb önköltséget Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Dolgozók Pártjá­nak politikája :■ szocializmus fc-lepítéscre, a dolgozó nép nyagi, kulturális, szociális jólétének állandó fokozására Irányul Pántunknak e célki­tűzése ölt testet az 1965 évi terv-ben, az 1955. évi állami költségvetésben is. A dolgozó nép jólétének, ha­zánk gazdasági erejének foko­zására irányuló ez évi tervünk végrehajtása mindenekelőtt attól függ, hogy a tervben meg határozott mértékig növeked­jék az ipar és a mezőgazdaság termelése, tehát, hogy az ipar termelése legalább 5.7 száza­lékkal, a mezőgazdaság tér melése legalább 7.3 százalék­kal növekedjék. De ez nem elegendő! 1954-hez képest fordulatot kell elérni a munka terme­lékenységében, az önköltség csökkentésében. Az 1955. év első negyedévének jó tapasztalatait és, biztató eredményeit felhasználva, to­vább fejlesztve, a kormány­nak, a min isz téri umcknak, a gyárak, .vállalatok, gazdaságok igazgatóinak, az értelmiségiek, nak. a munkásoknak, a parasz­toknak harcot kgU folyta tmidk azért, hogy a termelékenység általában legalább 3.9 százalék kai növekedjék. sX önköltség legalább három százalékkal csökkenjen, az anyagmegtaka­rítás minimum 2.3 százalékot tegyen ki az 1951. év eredmé­nyeihez képest. Ez ma P dol­gozó nép jólétéért vívott küz­delemben a legfontosabb. Er­re kell pártunk minden tagjá­nak, a népi demokrácia min­den hívének erejét összponto­sítania. Az első negyedévi tervjelen tés adatai azt bizonyítják hogy egyre jobban megértik ? vezetők és a dolgozók egyaránt a termelékenység, s az önkölt­ség jelentőségét, összefüggését egész további előrehaladásunk kai, a népgazdaság fejlesztésé­vel, az életszínvonal emelésé­vel. Egyre több olyan gyár, vál­lalat van az országban, mint a Pécsi Szénbányászati Tröszt. A Pécsi Szénbányá szati Tröszt bányaüzemei 1955. januárjában és febru­árjában az egy tonna szénre eső önköltséget 6.74 forint­tal csökkentettek. s ezzel háromnegyedmillió forint önköltségcsökkentést értek el. Hogyan éltek el ezt az ered­ményt? Ezt az eredményt a következő intézkedések végre­hajtása biztosított ti. A gazda­sági Vezetők, a párt- és szak­szervezeti vezetek főfigyelme a termelési tervek teljesítésé­vel párhuzamosan a gazdasá­gosság iférdésére irányult. Mi­vel a szénbán yószia than — mint miás iparágakban is. — az önköltség legíomtosa.bb ösz- szetevője' az anyag- és bérkölt­ség, a tröszt vezetői az anyag­felhasználás tervszámúit anya­gonként a tapasztalatokat fi- gyelembevéve — üzemekre, aknákra bontják te, s napon­ta ellenőrzik a felhasznált anyagmennyiséget. Ha vala­melyik üzem több anyagot akár felvenni, a tröszt azon­nal vizsgálatot indít és a több­letfelhasználást csak a legta- dctooltabb esetben engedélye­zi. Napowta és dekádonként egybevetik az üzemek bérfel­használását a tényleges terme­léssel, s időben intézkednek az indokolatlan bérfelhaszná­lás esetében. Ilyenkor az ak­nák vezetőivel közösen dolgoz­nak ki intézkedéseket a bér­alap-túllépés felszámolására. Énre határidőt állapítanak meg s az elhatározott intézkedések végrehajtását szigorúan ellen­őrzik. Ez a példa szemléltetően bi­zonyítja, hogy mindenekelőtt a gazdasági vezetőkön, a helyi párt- és szakszervezeten, a ve­zetők és a dolgozók együttes harcán múlik az önköltség megfelelő alakulása. Az önköltségcsökkentése ér­dekében üzemeinket fejlettebb és jobb technikával kell állan­dóan ellátni; ezt mindenekelőtt nehéziparunk szolgáltatja. Emellett azonban a legfonto­sabb az hogy az üzemek, gaz­daságok megfelelően hasznosít­sak a rendelkezésükre bocsá­tott technikát. Ez azonban el­sősorban a bányákban, az épít­kezéseken, a gépállomásokon és az állami gazdaságokban sok kívánnivalót hagy maga után. A technológiai fegyelem megtartása az önköltség csök­kentésének másik fontos felté­tele: a kohászatban de másutt is azonban ennek még nem tu­lajdonítják a szükséges jelentő­séget. Az anyaggal, a béralap­pal való takarékosság — mint már láttuk — az önköltség csökkentésének egyik legfonto­sabb forrása. Rendkívüli jelen­tősége van a munkafegyelem helyreállításának, megszilárdí­tásának: ez az igazgatók, a párt- és szakszervezetek, s a becsületes munkások közös ügye. Az önköltség csökkentésének fontos feltétele az anyagi és pénzügyi eszközökkel való szigorú takarékoskodás, a pa­zarlás megszüntetése, az ál­lami és a gazdasági appará­tus egyszerűsítése. te. Különösen nagy gondot kell fordítani a minisztériu­mokban, a gazdasági appará­tusban az egyszemélyi felelős vezetés megszilárdítására. Ma a felsőbb szervek nem egyszer kicsinyesen gyámkodnak az alsóbb szervek vezetői felett. A felelős vezetőknél gyakran az ügyek összetorlódnak, hete­kig elintézetlenül hevernek, mert az alsóbb szervek vezetői részére nem biztosítják eléggé a törvényben nekik előírt ha- táskört, vagy az alsóbb szervek vezetői nem élnek vele. Külö­nösen fontos, hogy a terme­lést közvetlenül irányító gyá­rak, gépállomások, állami gaz­daságok igazgatói a számukra biztosított jogkörrel valóban él­jenek. Pártunknak is mindent el kell követnie annak érde­kében, hogy munkájával elő­segítse a vezetők, a műszaki vezetők, igazgatók tekintélyé­nek megszilárdítását Mindez azonban nem elegen­dő! Hazánkban, szocializmust építő népi demokráciánkban hatalmas jelentősége van an­nak, hogy pártszervezeteink, szakszervezeteink, DlSZ-szer- vezebeink, a tanácsok, a dolgo­zók más tömegszervezetei sok­oldalú szívós felvilágosító, ne­velő munkát végezzenek a dol­gozók körében. A párt főmód­szere a dolgozó tömegek köré­ben a meggyőzés. A fegyelem megszilárdítása, az igazgatók tekintélyének növelése, egyéb feladataink megoldása nem képzelhető el másként, csak ügy, ha a pártszervezetek a'tö­megszervezetekkel1 együtt je­lentékenyen fokozzák a nevelő, felvilágosító munkát a dolgo­zók körében, ha pártunk sza­vát eljuttatják minden dolgozó­hoz. Pártunk és állami, gazdasági szerveimik, a dolgozók nagy tö- megszervezotei fokozottabb, s nagy figyelmet fordítanak az ifjúságra s a párt ifjúsági tö- megsaervezetének, a Dolgozó Ifjúság Szövetségének megerő­sítésére, mert az új nemzedék ifjú tömegei, a dolgozó ifjú­ság lelkes hadserege hatalmas erő a szocializmusért vívott harcban. Fokozott gondot for­dít pártunk a nőik bevonására a szocialista építésbe, a társa­dalmi munkába, a közéletbe. Mind a városban., mind a fa­lun nagy jelentősége van a népfront-mozgalom kibonttako­zteának. A tepfrotit-mocgalorn új lehetőséget teremi arra, hogy mindenki, aioi a béke ügyéért kész harcolni, aki ha­zája szabadságáért, felemelke­déséért kész mita&áfkxxlni, fo­kozottabban, akt^táíbhan részt- vehessen a haza jebb jövőjé­ért folyó küzdelemben, A nigp- front-mozgalom .elősegíti- né­pünk nevelését, hazafias, •cis- nickratikus forradalmi hagyo­mányainak szem előtt teríásá- v-al, gz új szocialista,életre,- a szocializmus eszméjének meg­értésére. A népfront,' kiküszö­bölve az eddigi hibákat, .építő, harcos mozgatómmá válik, amely a párt vezetése -alatt segíti népünk, erkölcsi, politi­kai egységének kialakítását, a szocializmus építését. F elean elk edés ünk elválaszt­hatatlan a tartós béke kiví­vásától. Népünk békét kíván, ezért éberen figyeli az amerikai iin- perialtanuanialk, s más impe­rialista köröknek mesterkedé­seit az új háború kirobban tá­jára. A béke védelmében .ál­landóan erősíti hazánk védel­mi erejét, néphadseregét. Bé­kénk legfőbb őre, a hatalmas Szovjetunió, a dicsőséges szov­jet nép, a, Szovjet 1, Hadsereg. A béke megvédésének legfőbb biztosítéka a népi demokrati­kus^ felszabadított hatszáz- milJliióe Kína, a demokrácia, a szocializmus és a béke Szov- etuniió-vezette hatalmas tábo­rának fokozódó' ereje. Népünk felháborodássá: fo­gadta a párizsi szerződések, ratifikálását. Az amerikai- angol imperialisták fegyvert akarnak adni a német m®Sa- nisták kezébe, akik egy. ember­öltő alatt már kétszer borítot­ták bénbe-iúmglba a világot s mérhetetlen szenvedést okoz­tak az emberiségnek, hazánk­nak. Népünk jól megérti, hogy a német mil'itarizmus helyre­állítása új helyzetet teremt a nemzetközi életben. A német millitarizmus feltámasztása ve­szélyes tűzfészket jelent Euró­pában. Ezért hazánk mindem békeszereto polgára lelkesen helyesül a kormánynak a noszkwai értekezleten kifejtett nyilatkozatát s mindazokat a hatékony intézkedéseket — mint a közős parancsnokság felállítását — amelyek békénk fokozottabb védelmét szolgál­ják! (Lelkes, nagy taps.) Pártunkat millió szál köti össze Céltudatos, határozott, felelős vezetést Az egész állami és gazdasági J lóé vezetés megteremtése to- veaetés megjavítása, a céltuda- 1 vúbbi munkánk, tervünk teljé­től, határozott, kemény, tét*- 1 lítéeénak «gyík Ugtóbb lettét»-1 Pártunk politikája végrehaj­tásában a munkásosztályra, a dolgozó parasztságra, a dolgo­tok, legszélesebb tömegeire tá- naszkod’i'k. Pártunk legszen­tebb feladatának tartja, hogy napról taapra elmélyítse biza- omiteljes kapcsolatait irtinde- nékalőtt a nemzet vezető osz­tályával: a munkásosztállyá;1 és az egész dolgozó néppel, politikánk végrehajtásában ál- álaindóan szemünk előtt lebeg a szocializmus építésére irá­nyuló, a munkásosztály vezet­te munkás-paraszt szövetség megerősítése, megszilárdítása. \z osztályú a re bonyolult yiszo oyai között a városi kizsák­mányoló osztályok maradvá­nyai ellen, a falusi kulákság ól,ion vívott harcban pártunk arra törekszik, hogy naprí)' - >apra erősítse népünk politi­kai-erkölcsi egységét, a szo­cializmus építésére, a béke, a haza megvédésére irányuló nemzeti egységét. Pártunk vezető, irányító szerepének, a párt helyes po­litikájának érvényesítése a legfontosabb a szocializmus építéséért vívott harcban. a dolgozókkal A Triunkásoszrtály forradalmi pártja nélkül, a dolgozó nép pártja mélküi nincs és nem is 'ehet népi demokrácia! i Csak a párt helyes politikáiéval építhető föl a szocializmus! Hinnék tudatában pártunk min. len tagjának szent kötelessé­ge, hogy fegyelemben, munká­ban példát mutasson, sarkadat 'anui erősítse kapcsolatait a dolgozók nagy törnegeiveL Pártunkat millió és millió szál köti össze a dolgozókkal.. Pár­tunk eltóphetetlenül összeforrt a magyar munkásosztállyal, a dolgozó parasztsággal, népünk­kel. Pártunk a'szocializmusért vívott harc motorja, a magyar nép esze. szíve, becsülete. A pártunk vezette munkásosztály — szövetségben a dolgozó pa­rasztsággal • — diadalra viszi hazánkban a szocialista építés ügyét, Marx-Engels-Leniin- Sztáim tanításait szellemében — a Szovjetunió állandó se­gítségével — felépíti a szocia­lizmust! Pártunk Központi Vezetősé­ge megbízásából az előterjesz­tett költségvetésit elfogadom. (Nagy taps.) A költségvetési vita további hozzászólásai Ezután Kossá István, az Országos Tervhivatal elnöké nek első elnökhelyettese szól1 hozzá a minisztertanács és a közvetlen felügyelete alá tar­tozó szervek költségvetéséhez Gábri Mihály országgyűlési képviselő a belügyi költségve­téshez szólt hozzá. Ezután Köpácsi Sándor, a belügyminisztérium budapesti ’őosztúlyának vezetője szólalt fel. Magost Károly, a Soproni ’amutipar főművezetője, a könnyűipar költségvetéséhez szólt hozzá. Ezzel a keddi ülés végétért. Az országgyűlés szerdán foly­tatta a költségvetés tárgyalá­sát Az országgyűlés szerdai ülése Az országgyűlés szerdai ülé­sét délelőtt 10 órakor nyitotta meg Nagy is tok József, az or­szággyűlés alelnöke. Az ország gyűlés szerdán folytatta a költségvetés vitáját. Elsőnek Dávid Ferenc, az MDP Szolnok megyei pártbizott "ÉÉI* hoci­védelmi tárca költségvetéséhez szólt hozzá. Tausz János, a bel kereske­delmi miniszter első helyette­se szólalt fel ezután. A kül­kereskedelmi tánca költségve­téséről beszélt. Ezután Kusnyér Zoltán szólt a szénbányászati minisztérium költségvetéséhez.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents