Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-20 / 92. szám
1953 APEH.IS 20 NAPLÓ a Az országgyűlés Itenidi ülése (Folytatás a 2 oldalról) A Magyar Nemzeti Banknak egyik legfontosabb feladata, hogy naponta hatékonyan ellenőrizze a termelési, forgalmi, pénztári tervek teljesítését a vállalatok saját és kölcsönvett eszközeinek rendeltetésszerű felhasználását. Megkülönböztetést kell tenni a hitelpolitikában a jól és rosszul működő vállalatok közön. Az önálló gazdálkodás megszilárdítása érdekében a bankhálózat figyelmét elsősorban a rosszul dolgozó vállalatok felé kell irányítani. A költségvetésben kilőne milliard forintot irányzott elő államunk a beruházásodra. En rjdk íe&ardkotí felhasználása 1S55. évi népgazdaság! tervünk teljesítésének egyik legfontosabb kérdése. A Beruházási Banknak az a . feladata,, hegy a beruházásokra előirányzott összegeket, ezen összegek gazdaságos felhasználását fokozott mértékben ellenőrizze. A minisztertanács nevében benyújtott költségvetés a Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusának s a párt Központi Vezetőségének alap vető határozatain alapszik, egek célkitűzéseit valósítja meg. A párt Központi Vezetősége márciusi hoüárceaía harci program, amely arr„ kötelezi o gazdasági vezetőket, a miná'Sztérmmoteat, hogy a üjép- gazarrág minden területén, az elkövetkezendő időseben ssáíka- datlsnul dakádról~dekádr:i», hó- napról'hónapra teljesítsek a népgazdasági terv mindéu előírását. Ennek megfelelői:! / minden részletében hajtsák, végre a tisztelt országgyűlés előtt fekvő 1955. évi költse/ {vetést. A népgazdasági terv és a költségvetés azokra n sikereiére épül, amelyek» t a dolgozó népünk az ei< r.úlí évtized alatt. a Szovjetunió baráti támogatása és segítsége mellett, dicső pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével eddig elért. A népgazdasági terv, a költségvetés, reális terv. Sikeres végrehajtásához sofamiLLió dolgozó. munkások, parasztok, értelmiségiek közös munkájára vám szükség. (Hosszantartó, lelkes taps.) Olt Károly beszéde után Antes István, az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Aliiéig István felszólalása Eknowdotta, ho-'/fy a gazdasági és pénzüg/.fi bizottság megtárgyalta -az ií /5ő. évi költségvetésit és az /jü54. évi zárszámadást A betérj észtéit költségvetéssel 1 kapcsolatban a bizottság mindímekelőtt azt vizsgálta meg, hogy mennyiben biztosítja azokat a pénzügyi alapokat, amelyek a népgazdaság fej l isztese, a dolgozó nép anya ti és kulturális életszínvonal óinak emelése, hon védelmünk, erősítése érdekében 195 5-1/vin megvalósítandó feladatck f'/igretóajtásáihcK szűk ségesek.' —- Az A 355. évi népgazdasági terv folytatta, — amely a költség vetés összeállí tásánál alapúi n i.olgált, megfelel a szocialista* bővített újratermelés I mohácsi járás megtartotta elsőbb só get V sáadi járás uiege/'/őzte a pécsit a begyűjtési versenyben A Megyei Begyűjtési Hivatal jelentése szerint az elmúlt tíz napban sem sikerült megyénknek az országos 14. helyről elmozdulnia, jórészt azért, mert ly 6 versenyben Alsőmocsolád jjözség a legjobbak közé zárkózott fel, míg a termelőszövetkezetek közül a kisharsányi Béke, a lothárdi Uj Alkotmány * hátralékban maradó terme- u a a szabadszentkirályi Kossuth lökkel szemben a tanácsok 4 rendezte az eddigieken kívül nem léptetik azonnal életbe a. J száz százalékra egész évi be- törvényóen meghatározott in - I adási kötelezettségét, tézkedéseket. Nyolc járásun/ fc követelményeinek, helyesen tűzi lü a termelés és a termelékenység emelésének, az önköltség csökkentésének feladatait. Végrehajtása jelentős előrelialadást jelent a népgazdaságunkban meglévő aránytalanságok felszámoláséiban és ezáltal helyes átmenetet biztosít második ötéves tervünk 1956 január 1-én történő rr.og- indításához. — Az 1955. évi költségvetés helyesen tűzi lei a feladatokat, — mondotta befejezésül, -- mert szilárdan támaszkodik pártunk III. kongresszusának iránymutatására és a Központi Vezetőség 1955. márciusi határozatára. — Ez egyúttal biztosíték arra is, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népűink lelkesen és állhatatosan feg küzdeni megvalósításáért, ezzel is bizonyságot téve, hagy szilárdan tömörül pártunk és kormányunk köré. — Tisztelt Országgyűlés! A gazdasági és pénzügyi bízott- tág javasolja, hegy az ország- gyűlés hagyja jóvá az i 951 évi zárszámadást; és az 1955 évi költségvetést 48,961.3 millió forint bevétellel, 45,457.5 millió forint kiadással és 1,503.8 mSISé forint felesleggel fogadja el. (Nagy taps.) Ezután ebédszünet következett. Előre a megyei párt-végrehajléfiizoliság viníorzMZlajáérl! A Pécsi Szénbányászati Tröszt versenyfelhívása a komlói és tatabányai bányászokhoz A Pécsi Szénbányászati Tröszt a Központi Vezetőség március 4-i határozatának meg 1 ■ valósítása, az éves terv sikeres teljesítése érdeke ben versenyre hívja a tatabányai és a komlói szénbányászati trösztöt. Az 1955-ös évre a következő feladatokat tűzzük magunk elé: Terven felül május 1 tiszteletére 3.340 tonna, augusztus 29-ra, alkotmányunk ünnepére 2.S60 tonna, az ötödik bányásznap méltó megünneplésére újabb ezer tonna és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára még 3.10« tonna szenet adunk népgazdaságunknak. így az 1953-ös év végére az említett vállalásokkal összesen 40.575 tonnára növeljük a tervén felül szállított szénmennyiségünket. DISZ brigádjaink ebből 30.000 tonna terven felüli szén kitermelését vállalják. Nyolc százalékkal felemelt termelékenységi tervünk teljesítése érdekében: írontmun- kahelyeiukcn az egy termettre eső fromtszakasz — telepítési sűrűség — múlt évi értékéi 10 százalékkal javítjuk. A termelő és kiszolgáló dolgozók arányszámát a múlt évihez képest 15 százalékkal megjaví tjük. A tavalyihoz képest három százalékkal csökkentjük a bányabéli nyitottvágat-hosszt, «.mivel jobb szállítási feltételeket biztosítunk és csökkentjük inproduktív fenntartási tevékenységünket. Az első negyedévben sikeresen bevezetett liürlcl- tervezési és elszámolási rendszerrel feltáró vágatainknál S3, összes fővágatainknál 75 százalékos tervszerűséget biztosit unk. A szén minőségét is javítani kívánjuk. A pala és hamutartalmat z,z első negyedévihez viszonyítva öt százalékkal csökkentjük, minőségi tervünkben a kalóriaterv 0.5 százalékos túlteljesítését vállaljuk. Vattaijuk, hogy politikai felvilágosító munkával a RufH módszerrel dolgozók számát év végéig 10 százalékkal nh* síjük. A „Nevelj új bányászt"-mozgalmat is kiszélesítjük. A DISZ hathatós segítségét igénybevéve újabb lendületet adunk a mozgalomnak s a benne résztvevő dolgozók számát 10 százalékkal növeljük. A bányafa gondosabb előkészítésével és felhasználásával egy százalékos megtakarítást érünk el. Fatelepi dolgozóink vállalják, hogy az eddig érkezett bányafát a különböző méretek szerint a fatereken május 1-ig rendezik. Üreg. illetve rabolt fából — az eddi*i 30 százalék helyett 35 százalékot teszünk újra felhasználhatóvá. Májas elsejéig rendbe hozzuk h fatelep biztonsági berendezéseit. íjzakmunkáshiányunk enyhítésére újabb hét vájártanfo ly anion 280 vájárt képezünk ki az év végéig. A szilikózis veszély leküzdése érdekében meddő munkahelyeinken — ahol a kivet- viszouyok engedik, év végéig bevezetjük a viaesíúrást. A múlt negyedévihez képest 5 százalékkal csökkentjük a balesetek számát. A műszakiak vállalják, hagy műszaki feltételek biztosítására a felsőmü szaki irányítást. ezen tű'menően üzemünk -nt a közvetlen tröszti patróuálást megvalósítják. A műszaki és gazdasági dolgozók brigádot szerveznek az egyes üzemek szűk keresztinctszoiei- nék felderítésére és azokat a lehetőség határain belül felszámolják. Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói »«vében: CZÄHT FERENC VERECKEI LAJOS FEHÉR JÁNOS a városi pártbizottság bikára a tröszt igazgatója a tröszt szakszervezeti bizottr '—í- ak elnöke PUSZTAI JÓZSEF a városi DISZ-bizoHság titkára Versenyre hívjuk a pécsi DISZ-fiatalokat \I új us 1 tiszteleté ne és „ DISZ II. Oxszá- iT-*- gos Kongresszusa tiszteletére versenyre hívjuk Pécs véres üzemi DISZ-fiataljaít az atéibfoi verseny-pontok szerint: 1. Vállaljuk, hagy a ve-rsemj-időszak alatt teljesiítniónyszázaiákur.ka't r jelenlegi átlagos 110-ről 1'30-ra emeljük. 2. Selejtiinket az I. negyedévhez viszonyítva 2 százalékkal csökkentjük. 3. A felszabadulás; műszak alatt szép s.ed menyeiket értünk e. a munkafegyelem mag- szőiárdítáisáibein. A mostani versanyszakaszban tovább 'ítkczsruk ene.űmányecrjket és vállaljuk, hogy s;m i-gazolaillan mulasztás. sem -későn- jövés nem főidül elő DISZ-tsgnál. A Sc/piana Gépgyár DISZ-flalaljai nevében Simon József DlSZ-titkái közül a sásokban és a seilyól-í ben mutatkozik erőteljesei jb javulás az állampolgári kil ,-e- f 191» közötti időszak az impelezeét&ege.í teljesítésében, /.g yf . , ... . ...... . - , « sásdi járás megelőzve a pé- # ?aUs^ hab°n* dühöngésének ősieket, a negyedik helyre, C-í íífstaka’Ju,lLkor az..ossxes' ,1‘ j ült az eresz éves i !etve ma}dBe’m az osszes »2°4 ctáldcmokrata és szocialista terv teljesítésűben és a villányi ' űáTtflk. beiM,,vfl aT általános-%■ ->fc- yk- •». ■%.^ ■». -sk ^ A második tény. Az 1914— ^hajtotta zászlaját a tőke amikor a soviniszta hul- ., , . ... , , szemben még olyan járás továbbra to /, iz utulso ^ emberek sem állták meg a helyen áll — a siklói! járástól ^ helyüket, mint Plechánov, mindössze 0.7 száza <1 /l- kai tna- 0 liautsky, Guesde és mások. lyc- --adt el. A városok; begyűjtésig nin volt akkor az egyetlen, versenyében első M Miács, má- f illetve majdnem az, egyetlen, sodik Pécs, harmadik Komló f aki eltökélt harcba szállt a ~ ahol a városi tan ács nem- 0 szociátsovirtizmus, és szociái- törődömsége folyta' 1.1 az elmúlt i pacifizmus ellen, leleplezte u tiz^ napban semmi I sem haladt } Guesde-ek és Kautskyak áru- előre a begyűjtés,. } lását és megbélyegezte a köA sertés és l-i-jbsgyüjtésben # aéputat kereső „forradalmá- kz alábbi sorrend alakult ki a} ro^’‘ felemásságát. Imiin tu- járások között; Hízottser lés; 1. Pécs várad 2. Mohá/ts 3. Pécs 4. Süsd->• Attila ny G. Siklós 7. Szirjetvái8. Eeii ye Tt-'jbe gyűjtés; 1- Mtiíiúcs 8. Villány 3. fécsvárad 4. Vésd 5. Pécs 6. fSiklós 7. Szigetvát 8. Sellye A feliizabaduiási 4 tömegekbe vetett hit f (tatában volt annak, hogy rnö- ^ gölte jelentéktelen kisebbség f : ; t Teoretikusok és pártvezérek, ^zkik ismerik a népek történe- # tét, akik » forradalmak törté- t netét elejétől végig áttanui- t mányozták, néha kellesnetlen t betegségben szenvednek. E be- t tegség neve: félelem u töme- ^gektől, hitetlenség a tömegek t teremtő erejében. Ezen a találjon a vezérekben néha bizo- \ nyos arisztokratiznms kelet- “ kérik a tömegekkeJ szemben, '(.melyek nem jártasak ugyan J v fon-adalmak történetében, de J hivatottak arra, hogy széttör\ ir-Ir ~ __ ' • 1. Sz tálin LENINRŐL (Beszéd a kremli van, de nem tulajdonított ennek döntő jelentőséget, mert tudta, hogy az egyetlen helyes politika, melynek jövője van. a következetes internacionalizmus politikája, mert tudta, hogy az elvi politika az egyetlen helyes politika. Ismeretes, hogy ebben az új Internacionáléért folyó vitában is Lenin lett a gjőztes. „Az elvi politika az egyetlen helyes politika'’ — ez az a Co v muia, melynek segítségévet Lenin új „bevehetetlen" állásokat vett be rohammal és a forradalmi marxizmus oldalára hódította a proletariátus leg jobb elemeit. katonai tanfolyam hallgatóinak ünnepi estjén. 1924 január 28-án) A forradalom lángelméje .... ,. munkaver- 7 jék Ä 'régit és építsék az újat.--V ttjaub, május elsejei allo- T„*,.-.1 ,.____._________ j^ üJ íAlott szavukat. szenti őri® i re, _ ret-wi '' f ;^Jat- és állati- J nyomán akarja tanítani de ő Sói Tor-, beaTd.ásál rendezte már. ^me.ga nem akar a tömegektől \Aoj-w. 10 vT,tt------ ,,Ya.r^ J» ney;előa.nya szerepéao ldas szeriu-onnci ^re, 8.ki a. tojtnegeket könyvek fózsef kovácshidai, i tanulni — Cz az alapja’ a* petité a «Sté? eortlisai gazdák iilyenfajta arisztokratizmusnak. lc”í" wj“ -kcroilezettségüket. a Szava köz-ilyCn vcz/'rclinelt- En nem -égbeli llluth Mátyás hót hol- iűnlcTC'i fnég egy forradalmárt-jgjmi------- r -1......- mélyen hitt volna a tu s teremtő erejében, , osztályjösztönének forradalmi ■son felül letette az ídeí ke- 0 célszer űségében, mint Lenin. I hyérgabona beadás gondját is. t Neui ismerek még egy tor- A május elseje tiszteletére ío- Uradalmán, aki oijau kíméletlenül tudta volna ostorozni a „forradalom luioszának'- és „ax önfiatalmú tömegaJkciók bakkanáliií jának" önelégült, kri tikusait, mint Lenin. Emlékszem, hogy egy beszélgetés alkalmával egyik elvtársnak arra a kijelentésére, hogy ,,a forradalom után helyre kell állnia a normális rendnek", Lenin gúnyosan megjegyezte: „Baj, ha olyan emberek, akik forradalmárok akarnak lenni, elfelejtik, hogy a legnormáli- sabb rend a történelemben a forradalom rendje.'* Innen ered Lenin megvető magatartása mindazokkal szem ben, akik lóhátról próbáltak «ézni a tömegekre és könyvekből akarták tanítani őket. Imién Lenin szüntelen intelme: tanulni kell a tömegektől, fel kell ismerni akcióiknak értelmét, gondosan tanulmányozni kell a tömegek harcának gyakorlati tapasztalatait. A tömegek teremtő erejébe vetett hit — ez Lenin működésének m c sajátossága mely lehetővé tette számára, hogy az elemi erők értelmét felismerje s mozgásukat a prolc- tárforradalom medrébe irá- uyík»». Lenin a forradalomra született. A forradalmi robbanásoknak valóságos lángelméje volt és a forradalmi vezetésnek legnagyobb mestere. Soha olyan szabiidnak 6S derültnek nem érezte magát, mint a forradalmi megrázkódtatások korszakában. Ezzel egyáltalában nem «zt akarom mondani, hogy Lenin egyaránt helyeselt minden forradalmi megrázkódtatást vagy hegy mindig és minden körülmények között a forradalmi kirobbanások mellett foglalt állást. Korántsem. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy Lenin zseniális éleslátása soha olyan teljes és pontos néni volt, mint a forradalmi robbanások idején. Forradalmi fordulatok napján valósággal kivirult, látnokká lett, megjósolta «z osztályok mozgását és a forradalom menetének cik-eakjait, amelyeket úgy ismert, akár a tenyerét. Nem hiába szállóige pártköreinkben: „Iljics úgy tud úszni a forradalom hullámain mint hal a vízben.'Innen van Lenin taktikai jelszavainak „kápráztató" világossága és forradalmi terveinek „szédítő' merészsége. Két különösen jellemző tény re emlékszem vissza, amely Leninnek ezt a sajátosságát kiemeli. Az első tény. Az Októberi Forradalom előtti időszak. A munkások, parasztok és katonák milliói, a hátországban és a fronton a véts ágtól hajivá, békét és szabadságot követeltek; a tábornoki kar és a burzsoázia a katonai diktatúrát készítettek elő a „győzelmes befejezésig vitt háború" érdekében; az egész úgynevezett .közvélemény*, az összes úgynevezett .„szocialista pártok" a boisevikok ellen foglaltak állást, akiket „német kémeknek'* szidalmaztok; Kerenszkij megpróbálta illegalitásba kergetni — és részben már sikerült is neki cda kergetni — a bolsevikok pártját; az osztrák-német koalíciónak akkor még hatalmas és fegyelmezett hadserege állott a mi fáradt és bomladozó hadseregünkkel szemben, a nyugai- em'ópai , szocialisták" pedig még mindig boldog blokkban leiedzettek kormányaikkal ..a teljes győzelemig vitt háború“ érdekében. Mit jelentett a felkelés láng- ralobbaníása ebben a pillanatban? A felkelés lángralobban- tása ilyen körülmények között, annyi, mint mindent egy kártyára feltenni. Lenin azonban nem félt a kockázattól, mert tudta, látnoki szemével látta, hogy a felkelés elkerülhetetlen, hogy a felkelés győzni fog, hogy az oroszországi felkelés feirázzj* majd Nyugat megkínzott tömegeit, hogy az oroszországi felkelés az imperialista háborút polgárháborúvá fogja átváltoztatni, hogy a felkelés meghozza a Szovjetek Köztársaságát, hogy a Szovjetek Köztársaság^ védőbástyája lesz az egész világ forradalmi jövőbe!átása a továbbiak során példátlan pontossággal megvalósult. A második tény. Az Októberi Forradalom utáni első napokban történt, amikor a Népbiztosok Tanácsa a lázadó tábornokot, Duchónjin hadsereg- főparancsnokot, megpróbálta rákényszeríteni arra, hogy szüntesse be a hadműveleteket és kezdjen fegyverszüneti tárgyalásokat 2 németekkel. Emlékszem hogyan indultunk Lenin. Krylenko (aki később hadscregfóparancsnok lett) és én Pctrográdban r. vezérkar épületébe, hogy onnan táviratilag folytassunk tárgyalásokat Duciiönjinnal. Kinos pillanat volt, Duchónjin és a főhadiszállás a leghatározottabban visszautasította a Népbiz tosuk Tanácsa parancsának végrehajtását. A hadsereg parancsnoki kara teljc-j egésze ben a föhadí.szállá« kezében volt. Ami a katonákat illet ismeretlen volt, mit mond majd az a 12 milliónyi hadsereg, amely a szovjetbe tatom elleti hangolt úgynevezett hadseregi szervezeteknek volt alávet-. Magában Pctrográdban, min1 köztudomású, akkor a ticui- iskolák növendékeinek felkelése érlelődött. Azonkívül Ko- renizkij haddal vonult Petrograd eben. Emlékszem, hogy egy kis rzünet után hogyan villant fel a távírókészüléknél szokatlan fénnyel Lenin tekintete. Látni lehetett, hogy már határozott: „Gyerünk » radió- állcmásra — szólt Lenin — hasznát fogjuk venni: külön paranccsal elmozdítjuk Du cliónjin tábornokot, helyére ki - nevezzük hadseregfőparancsnoknak Krylenkót és a parancsnoki kar feje felett a ka ton ókhoz fordulunk azzal a felhívással. — fogják körül a tábornokokat, szüntessék be a hadműveleteket, létesítsenek kapcsolatot az osztrák-nemei katonákkal és vegyék saját kezükbe a béke ügyét.“ Ez „ugrás“ volt a „bizonytalanba“. De Lenin nem félt ettől az „ugrástól*, ellenkezőleg. örömest tette meg, mivel tudta, hogy a hadsereg békét akar és ki is küzdi a békét, elsöpörve a békéhez vivő úton maga elől minden akadályt, mivel tudta, hogy a béke létrehozásának ez a módja nem marad hatás nélkül az osztrák- német katonákra, hogy ez fokozza majd a békevágyat kivétel nélkül az összes fronto ken. Ismeretes, hogy Leninnek ez a forradalmi jövőbclátáaa később szintén teljes pontossággal beteljesedett. Zseniális éleslátás, az a képesség, hogy a közelgő események belső értelmét gyorsan felfogja és kibogozza — ez az a tulajdonsága Leninnek, amely segítette öt abban, hogy megállapítsa a helyes sztraté- giát és a magatartás világos irányvonalát a forradalmi ntoz galom fordulataiban.
