Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

2

NAPLÓ

1955 ÄPRILfS 19

Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka

Egvik legfontosabb feladatunk ■ mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása

(Folytatás az 1. oldalról)

Tisztelt Országgyűlés! Népgazdaságunk egészséges fejlődéséhez, az előttünk álló feladatok megoldásához az ipar fejlesztése mellett feltétlenül szükség van a mezőgazdasági termelés fellendítésére is. Az az aránytalanság, amely a gyorsan fejlődő szocialista ipar és a szinte egyhelyben topogó mezőgazdasági termelés között még mindig fennáll, hátráltatja egész szocialista építésünket. Ez a helyzet megnehezíti az ország lakossága növekvő igényeinek kielégítését élelmiszerekkel, hátráltatja a köny- nyű és az élelmiszeripar fejlődését.

Kormányunk a mezőgazdasági termelés fellendítése, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségének további erősítése érdekében továbbra is változatlanul segíti a szántóterületünk mintegy kétharmadán gazdálkodó egyénileg dolgozó parasztokat. gazdaságaik. növényter melésük és állattenyésztésük fejlesztésében, abban a szellemben, ahogy azt pártunk Központi Vezetőségének 1953. júniusi határozata, a III. pártkongresszus és a Központi Vezetőség márciusi határozata megszabta.

Kormányunk megad az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság számára minden lehetőséget — kisgépeket, tenyészállatokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert — ahhoz, hogy szorgalmas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tartalékokat. De látjuk az egyéni gazdaság korlátáit is, azt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű, hatékony felhasználása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért

kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása.

zett be. Nőtt kukoricalenmelé- síink, zöldségtermelésünk. Sertésál! omámyuink, ez év márciusában közel harminc százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fellendülőben van gyümölcs- és szőlőtermelésünk is. Nem kielégítő azonban a helyzet a mezőgazdaság két rendkívül fontos területén: a kenyérgabona termelésiben és a szarvas- marhatenyésztésíben. Ezért kor mányunkimak és állami szerveinknek elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfeszítéseket temniök a mezőgazda- sági termelés további megjavítására. Nem halad megfelelően egyes munkafolyamatoknál — így különösen a növény ápolásnál és betakarításnál — a mezőgazdasági munkák gépesítése sem, holott a mezőgazdaságban leginkább ezzel tudnánk fokozni a munka termelékenységét és a termésátlagokat.

— Termelőszövetkezetetelk- ban és állami gazdaságainkban egy-két éven belül meg kell oldanunk — és meg is oldjuk —* a kukorica és burgonya négyzetes, illetve négyzetes fészkes vetését és ezzel együtt a gépi növényápolást. Növény- ápolási munkáink gépi művelése lehetőséget ad e fontos kultúráink vetésterületének kibővítésére, a mezőgazdaság szocialista szektorában termés átlagaink emelésére és ezzel növeli a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét, illetve segíti megszüntetni az állami gazdaságok veszteségét.

A gépállomások és állami gazdaságok a rendelkezésükre álló gépéket még nem használ, '•ák ki megfelelően és még mindig kevés gondot fordítanak a munka minőségére, az 'énikö’tS'ág csökkentésére, a munka termelékenységének "'melésére, a társadalmi tulajdon megvédésére, ped’g a géni murika az egyik legfőbb eszköz a nagyüzemi termelés előnyeinek kidomborítására.

Népünk élelm'szerrel való jobb ellátása, érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési f» veimet, am^’y az elmúlt évben meglazult.

Tovább

Kormányunk nem tűri el*

hogy kalákák és egyéb spekulánsok begyűjtési törvényeinket (kijátszva, népünk rovás árra gazdagodjanak. A begyűjtési törvény kötelező mindenki számára és maradéktalan teljesítését feltétlenül meg kell követelnünk.

A mezőgazdasági termelés fellendítésének, begyűjtési terveink maradéktalan teljesítésének megvan, minden lehetősége. Egyre biztosabban támaszkodhatunk a mezőgazdaság szocialista szektorára, fejlett iparunk egyre több géppel, műtrágyával, vegyi anyaggal tudja ellátni szorgalmas, tehetséges parasztságunkat. Dolgozó parasztságunk — szövetkezetiek és egyéniek egyaránt — értik és szeretik hivatásukat, és tudják, hogy egész begyűjtési, adózási rendszerünk és a szabadpiaci értékesítés lehetőségei érdekeltté teszik őket abban, hogy jclbb munkával fokozzák termelésüket a növénytermelés éo az állattenyésztés minden ágában. Ipari és mezőgazdasági termelésünk növelésének, a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének is egyik legfontosabb célja, hogy nénünk fokozódó igényeit jobban ki tudjuk elégíteni közszükségleti cikkekkel. Áruellátásunk jobb az előző évekénél.

A nagykereflkeoélim,! készítetek a legfontosabb iparcfckeícné! az e'm/últ év első negyedének háromszorosára növekedtek és cmnék révén fokozottabb mértékben lehetséges a lakosság ;gén ve Írnok folyamatos és megfelelő választék szerinti kielégítése. Több fontos cikkben azonban: és mindenekelőtt sertédhúsbam, az áruellátás még nem kielégítő. Bár ez év márciusában több nyershús került belföldi forgalomba, mint az előző év megfelelő idő szakéban, és több minit bármikor eddig, mégsem tudtuk tel- ’es mért élkiben kielégíteni a szükségletet. Az a célunk, bogy húsiból époúgy, mint mindem fontos élelmiszenrlkklből teljes mértékben kielégítsük a lakosság növekvő szükségleteit.

A húsihe’yzet megjavítás? '•rdekében is megyeibb gondot kell fordítanunk a szarvas- marhatenvésztépre és a sertéshizlalási szerződések kiterjesztésére.

kell fedeszfenfink ‘a kultúr* forradalom vívmányait

Arra kell törekednünk, hogy termelőszövetkezeteinkben, — gépállomása ink on és állami gazdaságainkban gyorsan kialakuljon a szocialista gazdálkodás rendje, hogy terméseredményeik — felhasználva a nagyüzem előnyeit — messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban elért színvonalat. Olyan támogatásra van szűk ség, amely a termelőszövetkezetekben a termelés növelését, segíti elő, amellyel állami szerveink, de elsősorban a mező- gazdaságot irányító szervek a maguk területén felfedik és ki javítják a hibákat, segítik a mezőgazdaság szocialista szektorában a termelés és ennek következtében a jövedelem növekedését.

Az elmúlt másfél évben meg kísérelték a termelőszövetkezeteket háttérbe szorítani, jelentőségüket csökkenteni. Még is minden kulákmesterkedés edeinére is ma’már 200.000 parasztcsalád saját tapasztalatából győződött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről. Látva a szövetkezet előnyeit s azt, hogy pártunk és kormányunk teljes erejével támogatja a szövetkezeti mozgalmat, a dolgozó parasztok újabb ezrei és tízezrei csatlakoznak hozzájuk. Ezt mutatja annak a tizenötezer dolgozó parasztnak a példája is, akik ez év első negyedévében léptek be a termelőszövetkezetekbe, illetve alakítottak új szövetkezeti gaz daságokat.

A Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően kormányunk a termelőszövel kezetek támogatásával egy időben fokozza erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés fe! lendítésére, az 1953. évi decemberi párt- és kormányhatározat végrehajtására.

A decemberi határozat óta eltelt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés követke— Tisztelt országgyűlés! A

magyar népgazdaság a'apjábar ■’•gész«égesen fejlőd %. Egyszer- ■smindenkorra felszámoltuk a munkásosztálynak annyi keservet Jelentő munkanélküliséget Hazánkban egyre jobban kibontakozik a szocia'ista _ gazdálkodás és termelés óriás üőnve és fölénye. Minden lehetőségünk megvan arra. hogy az elmú't évi hibákat klküszö bölve. népgazdaságunk gyorsáé ban fejlődiók és szilárd alapo4 adjon a népiólét további eme ’éséhez. a tudomány és a kultúra fejlesztéséihez, honvédéi műnk megerősítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának rendkívüli jelentőségének megfelelően többet kell foglalkoznia az oktatásügy, a kultúra, a tudomány fejlesztő sével.

Tovább kell fejlesztenünk országunkban a már erőteljesen kibontakozó kultúrfor- radalom vívmányait.

Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemetekéin és főiskoláinkon négyszer többen tanúinak, középiskolái nikban pedig ‘öbb, mint háromszor annyian, mint 1938-ban. A jövőre vonatkozóan feladatunk, hogy a hallgatók létszámát lassabban növelve, emel jük az egyetemeken és a főiskolákon, valamint a középiskoláfcíbain és az általános iskoláikban a tanítás színvonalát, és gyökeresen megjavítsuk a nevelés munkáját. Jelentőségüknek megfelelően többet kell törődnünk az egyetemi és a főiskolai oktatási««!, mert ez az utolsó másfélévben némileg háttérbe szorult. A gimnáziumokiban az általános műveltségi tárgyak oktatása meHett meg kell kezdeni a polítechni kai oktatás elemeinek bevezetését is. Technikumaitokban ahol a termelés fontos közép kádereit neveljük, nagyobb

gondot kell fordítanunk a gyakorlati oktatásra, hogy technikumot végzett ifjak jobban megállják helyüket az életiben. Az általános Iskolai oktatás megjavítása érdekében kormányunk ebben az évben elkészíti az új tantervet, amely a folyamatban lévő kísérleti ‘ámítás tapasztalatainak figye- ’embevételével alkalmas lesz nrra, hogy segítségével felemeljük általános iskolai cfcta- ásonk színvonalát.

Népünk neveléséiben nagy szerepet játszik az irodalom és a művészet.

Pártunk és kormányunk az ircda’mat és a művészetet jelentőségének megfelelően támogatta és támogatni fog ja a jövőben is.

Jelenleg hasonlíthatatlanul jobb író te k és művészeteik helyzete, mint a felszabadulás alőtt volt, nemcsak azért és nem is elsősorban azért, mert jobbak anyagi körülményeik hanem azért is, mert művészetük, gondolataik akadálytalanul jutnak el a széles dolgozó tömegekhez. Az elmúlt évben majdnem háromszor any- nyi könyv jelent meg, háromszor annyi rádióelőfizető, ötször annyi moeitátogiató, kétszer annyi színházlátogató volt mint az 1938-as évben. íróink ás művészeink közül azonban sokam ma még nem használják ki meg növekedett lehetőségeiket. Keveset foglalkoznak mai életünkkel, nem vesznek ■ászt megfelelően' a szocialista társadalom felépítése felemelő feladatainak megvalósításában, az új, szocialista ember megformálásában, ifjúságunk nevelésében. Irodalmunk je- enitőg eredményei mellett Is ’’maradt népi demokráciánk HtaiAnos fejlődéséhez képest Ezt az elmaradottságot fel 'sell számolnunk.

Pártunk és kormányunk eddig Ja nagy jelentőséget fiú

lajoamftott tudományom életünk fejlesztésének. Az elmúlt években a tudományos és kutatóintézeteknek széle« hálózata épült ki, ahol tudósaink, kutatóink legjobbjai kiváltó eredményeket értekek és ezzel hozzájárultak gazdasági életünk és kultúránk felvúrá- goztatáséhoa. Az előttünk álló feladatok megoldása sokrétű követelményt támaszt a tudománnyal, a kutatással szemben, E feladatok megoldása érdekében, azonban

közelebb kell ▼inni tudományos életünket m gyakorlathoz.

Jobban. JaeE megszervezni kutatási eredményeitek gyakorlati hasznosítását.

Pántunknak ég kormányunknak az oktatásügyről, a népművelésről és a tudományos munkáról való gondoskodását mutat.ja az országgyűlés elótt fekvő költségvetési javaslat is, amely szerint az erne a célra szánt kiadásaink 1956-ben több mint háromszorosát teszik ki amreak az összegnek, amelyet az ötéves terv első évében. 1950-ben erre a célra fordítottunk.

Tisztelt Országgyűlés! Állam igazgatási szervetek csak akkor tudnak megfelelni „ gazdaság. a tudomány és a kultúra területén rájuk háruló feladatoknak, ha az állaim vezetés miniden láncszeméiben felszámoljuk a bürokratikus módszereket, ha minden dolgozó nagyobb felelősségérzettel dolgozik. De a felelősség nocsak a feladatok kijelölését, hanem

Tisztelt Képviselő Elvtársiak! Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk végre tudja hajtani eddigiekben felvázolt politikáját, békére van szükség. A Magyar Nép- köztársaság kormányának külpolitikáját a béke megőrzése, békés építőmunkánfc biztonságának növelése vezérli. E cél érdekében a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mér- íékbern helyeselte és magáévá tette azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió kormánya tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. E Javaslatok megvalósítása lehetőséget adna az európai béke fenntartására és biztosítaná békés alkotómunkánk 'feltételeit. Az európai kollektív biztonsági nenaszer megvalósulása jelentős mértékben előmozdítaná az egységes, békeszerető, 1 demokratikus Németország megteremtését.' A magyar nép minden erejével támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak, a német egység következetes harcosának és az egész német népnek hazája egyesítéséért folytatott küzdelmét.

A legnagyobb mértékben sajnáljuk azonban, hogy a Szovjetunió kormányának békesze rető javaslatait — szöges eleméiben népeik érdekével — a nyugateurópai országok kormányai elutasították és ratifi kálták a párizsi egyezményeket.

A magyar nép mélységesen elítéli a párizsi szerződéseket amelyek lehetővé teszik az agresszív nyugatnémet hadsereg felállítását, a német mili- arizmus feltámasztását. A párizsi egyezmények ratifikálása nyomán bekövetkezett új helyzetben teljés mértékben jogosak és feltétlenül szükségesek azoik a határozott intézkedéseit amelyeket a moszkvai értekezleten résztvett országok — köztük a Magyar Népköztársaság — kidolgoztak és elfogadtok.

Népünk békés építőmunkájá- nak biztosítása és az európai béke fenntartása érdekében szükség van a békeszerető népek még szorosabb együttműködésére. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya örömmel kész aláírni a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést a moszkvai értekezleten résztvett országok között (Nagy taps) és örömmel kész aláírni a közös katonai parancsnokság fe’állítására vonatkozó megállapodást is!

'Nagy taps.) A magyar nép szívvel-lélekkai résztveez a bejelentse. Államiunk minden dolgozója növelje szaktudását és nrnnfcaterületénieik alapos ismerete, mély tanulmányozás® alapján határozott gyakorlati intézkedéseikkel szolgálja a haladás ügyét

Az államgépezet minden lánc szemében e célok érdekében további egyszerűsítést hajtunk végre.

Tovább (kell erősítenünk a helyi vezetést, kiszélesítve a megyei, járási és községi tanácsok hatáskörét. Ugyanakkor növelriiünk kell a helyi tanár- csck felelősségét gazdasági, oktatási, kulturális és egészségügyi feladataik kifogástalan végrehajtásáért, a pártós kormányhat ározartoik maradéktalan teljesítéséért. Állami vezetésünk minden dolgozójának őrködnie kell törvényeink betartásán, amelyek m® már népünk érdekét, a szocializmus építését, országunk fejlesztését szolgálják.

Törvényeink betartás» és betartatása, a szocialista törvényesség biztosítása: ez munkánk egyik legfontosabb alapkövetelménye.

A kormány legfontosabb feladatának tartja az á’llamveze- tés színvonalának további eme- ’lését, hogy ■ ú jtípusú szocím lista államunk, — amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely egész működésében a dolgozó nép érdekét szolgálja, — megfeleljen azoknak feladatoknak, amelyek a szocialista társadalom felépítésében, a népgazdaság fellendítésében, a népjólét emetározatok végrehajtásában, a Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy a hivatalos megegyezéseken túlmenően is a llehető legsokoldalúbb gazdasági, politikai és kulturális együttműködést valósítson meg, elsősorban Magyarország és a Szovjetunió, országunk és a Kínai Népköz- társaság, valamint a többi baráti népi demokratikus országok között.

Hazánk megerősítését elősegíti és biztonságát fokozza, hogy szomszédai vagyunk a nagy Szovjetuniónak, amely népünk felemelkedését a felszabadulás első pillanatától kezdve szüntelenül támogatja valamint Csehszlovákiának és Romániának, amelynek népeivel a magyar népet szaros baráti és testvéri viszony fűzi össze. (Nagy taps.) Tudjuk, hogy a szocializmust építő kilencszázmilliós demokratikus 4s szocialista tábor országait összekötő mesbonitlhatatlan barátság a legfőbb erő ma, ame- ’yifc gátat szab az Amerika« Egyesült Államok imperialista körei és nyugateurópai imperialista csatlósaik azon törekvéseinek, amelyekkel eigv újabb világháborút akarnak kirobbantani. A széttápheitet- 'en barátságnak volt egyik me? nyilvánul ás® felszabadulásunk tízéves évfordulója is, amelyen résztvett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Langye’ Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság. aBolsár Népköztársaság, az Albán Nép köztársaság a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság korm? nyaknak küldöttsége. Nemzet1 felszabadul! ásunk évfordulőjan velünk együtt ünnepelt az egész kilencszázmilliós demokratikus és szocialista tábor. 'Taps)

A Magyar Népköztársaságnak a többi országokhoz való viszonyát is a béke fenntartásának, a békés énítőmun- kánk biztosításának célja határozza meg.

Ennek megfelelően arra törekszünk, hogy a Szovjetunió. Csehszlovákia és Románia mellett, amely országokhoz

Tisztelt Országgyűlés! Hazánk tíz esztendővel ezelőtt a Szovjetunió segítségével nyerte el szabadságát és függetlenségét, a szovjet hadsereg teremtette meg a lehetőséget a tőkés és földbirtok ott iga 1erér

Magyarországot megbonthatatlan baráti és testvéri viszony fűzi — jó szomszédi viszonyt fejlesszünk ki a másik két szomszédi országgal, Jugoszláviával és Ausztriával is. Erre annál is inkább megvan a lehetőségünk, ment Magyarországnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye vagy követelése, amely akadályozhatná a népetek közötti jóviszciny kialakulását. A Magyar Népköztársaság kormánya tovább kívánja fejleszteni országunk kapcsolatait Jugoszláviával, mind politikai, mind gazdaságii, mind leül tu rális téren.. Az a meggyőződésünk, hogy ezrfkneik a kapcsolatoknak további kölcsönös fej iesztése és erősítése e^ará.nt érdeke mind a Magyai Népköz társaság. mted a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek és kormányainak. Ausztriával fennálló viszonyunkat erősen zavarta az a körülmény, hogy a nyugatnémet imperializmus felélesztése megnövelte Ausztria bekebelezésének, az- új Anschlussnak ve szélyét. A Magyar Népköztársaság kormánya önömmel üdvözli azt a megállapodást, amely a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a napokban lezajlott moszkvai tárgyalások során létrejött. Ennek a megállapodásnak a roegvalósu- ’ása nagymértékben előmozdítaná a Magyarország és Auszt' ria közötti jószomszédi viszony további elmélyítését, amely mindkét népnek — mind a magyarnak, mind az osztráknak — egyaránt érdeke. (Taps)

A Magyar Népköztársaság kormánya szélesíteni igyekszik politikai, gazdasági és kuittirális kapcsolatait minden más országgal.

Külön jelentőséget tulajdoniunk az olyan országokkal va- ’ó kapcsolataink kiépítésének és fejlesztésének, amelyek nem vesznek részt támadó- iellegü csoportos:rf ásóikban és amelyeknek politikája nem ellenséges a báketéfoor országaival, köztük hazánkkal szemben. A magyar nép mély ro- konszenwel figyeli a gyarmati és függő országok népeinek erőfeszítéseit, szabadságukért, f ü g seien s ég ükért, boldogabb jövőjükért, ezért tulajdonít nagy jelentőséget az ázsiai és afrikai oirszágoik jelenleg Ban- dímgban ülésező értekezletének és üdvözli az értekezletet (Nagy taps.)

A Magyar Népköztársaság kormánya nagy súlyt helyez nemzetközi, gazdasági kapcsolatainak kiszélesítésére és ma már a világnak alig van olyan országa, amellyel ne lenne áru csereforgalmunk. Az a szándékunk, hogy a kölcsönösség -»■lapján ezeket a kapcsolatokat még tovább mélyítsük és erősítsük. Kulturális és snortkap- csolatatek egyre szé’esebibék és eredményesebbek. Ezt többek között állami népi együttesünk sikerei motetták Fran- -teországban, Belgiumban és Hollandiában.

A Magyar Népköztársaságnak a kapitalista országokkal való gazdasági, kulturális és oolitikai kapcso’atai to'leszté- sére irányuló erőfeszítéseit zavarják és akadályozzák a német militariamus feltámasztására törekvő körök, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Anglia imperialista körei. Meghiúsítják felvételünket az Egyesült Nemzetek Szer vezetébe. Többszöri . tiltakozásunk elleniére megpróbálnak beavatkozni belügyetekbe és rágalomhadjáratot vezetnek a magyar népi demokrácia ellen.

A Magyar Népköztársaság külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének alapelvére éuül, de a leghatározottabban elutasítja az Egyesült Államok és más kapitalista országok arresiszív köreinek különböző beavatkozását néni demokráciáink bel ügyei be és a legmélyebben elítéli az imperialista körök háborús politikáját.

zására, a népi demokratikus rendszer, a népi Magyarország létrehozására.

A magyar nép a párt és a munkásosztály vezetésével élt

(Folytatás a 3, oldalon)

az életben való megoldását Is

lésében reá hárulnak.

Szűkig ran a béke«zere<o népek még szorosabb együttműködésére

A magyar nép nagy bizakodással lép felszabadulásunknak második évtizedébe