Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

4 N APE 6 1355 Április ío c/íz ép ti/ú kőm ni un /zm tu tiaqij űrszáqáhóL Tengerépítés Egy kolhoz kollektívája A Szovjetunió területét kö­rülbelül 108.000 folyó és patak szeli keresztül-kasul. Ha összeadjuk az összes folyók és patakok hosszát, olyan hatal­mas szalagot kapunk, amely- lyel ötvenszer körül lehetne te­kerni földünket. A szovjet föld mérhetetlenül gazdag viziener- giával rendelkezik. Az 1500 legnagyobb folyó több mint 300 millió kilowattórát képes adni. A szovjet ember — a föld, a víz, az erdő és a föld méhé­nek gazdája — saját akaratá­nak rendeli alá a természet erőit. Az egyes folyók sajátos­ságainak ismeretében a szov­jet tudósok kidolgozták a fo­lyók szabályozásának, víz- gyüjtőmedencék és 'öntözőcsa­tornák építésének kolosszális tervét. E terv segítségével szá­mos folyót tesznek hajózható­vá és mesterséges tengereket létesítenek. Ma már senki sem csodálko­zik azon, hogy azt hallja, hogy a Szovjetunió valamelyik terü­letén ..tenger épül”. A Szov­jetunióban kifejlődött az em­beri alkotómunka legújabb te­rülete — a tengerépítés. A tér­képen számos új kék folt és szalag jelent meg. Az új folyók és tavak közül néháayan a ha­talmas természetes tavakkal és folyókkal is versenyre kelhet­nek. Az első szovjet mesterséges tengert a Lenin nevét viselő volhovi vízierőmű duzzasztó­gátjánál létesítették. 1932-ben a Dnyeperen elké­szült Európa legnagyobb vízi­erőműve, melyet szintén Lenin ről neveztek el. Az itt keletke­zett mesterséges tenger telje­sen elnyelte a zátonyokat és a Dnyeperen Szmolenszktól égé. szén Herszo<nig megindulhatott a hajóforgalom. A Szovjetunióban azóta igen sok vízierőművet építettek fel. Vízierőmű létesült a Volgán, a Dnyeperen, a Donon, a Kámán az északi, a kaukázusi és a középázsiai folyókon. Ezek kö­zül jónéhányat kétszer is fel kellett építeni a hitlerista ban­diták pusztításai miatt. A ví­zierőművek hatalmas teljesítő­képességére jellemző, hogy egyedül a gorkiji vízierőmű több villanyenergiát ad, mint 1913-ban Oroszország vala­mennyi vízierőműve. A világ két leghatalmasabb Mozaikok a szovjet nép életéből 140 tonna szén egy óra alatt ,4 „Gukovugol)” tröszt 24-es aknájában befejezték az új, Tiayyteljesítményű bányagép, a „Donbássz—2” kombájn ki­próbálását. Az új kombájn a már eddig rendkívül elterjedt „Donbássz” kombájnok alapján készült, csőik erősebb — 120 kilowattos — motorja van és új szerkezetű sebességváltója. A kombájn percenként néhány centimétertől egy méterig bár­milyen sebességgel haladhat a front mentén. Ezt az úgyneve­zett lüktető beállítással érik el. Megerősítették a vágórészt is. kétszeresére növelték a ra­kodó teljesítőképességét. Mindez lehetővé teszi, hogy az új tí­pusú (kombájnnal a legkeményebb szénfajtákat bányásszák, amelyekben eddig ilyen gépeket nem használhattak. A kísérletek során a kombájn teljesítménye óránként 140 tonna szén volt. Ugrásszerűen megnövekedett a munlca terme­lékenysége is, a kombájnos brigád minden tagjára egy műszak alatt 43 tonna jutott a normaszerinti 15 tonna helyett. Uj találmány: a mikrokünyv régi kéziratok és ritka, értékes könyvek kutatóinak sokszor napokon át kell utaz- niok, hogy forrásmunkájukat a moszkvai, vagy leningrédi könyvtárakban tanulmányoz­hassák. A szovjet feltalálók éraekes találmánnyal sietnek a kutatók segítségére. Ez a ta­lálmány „ mlkrokönyv. A mlkrokönyv keskeny film- szalag, amelynek postabélyeg nagyságú kockáira az értékes kéziratok, könyvek vagy folyó­iratok egy-egy oldalát fényké­pezik rá. A mikrokönyvek bá­dogdobozkái bámulatosan kis helyet foglalnak eL Négy kis kazettában például Herzen „KoiokoV-jának összes évfo­lyama! elférnek 1857-től 1867- ig A harkovi ..Sztálin“ elektro­mechanikai {tj'rir új, nagyteljesítményű gépeket gyárt az öntözörendszerak szá mára. Nemrégen két függőle­ges villanymotort készítettek a verhnyelngulecki szivattyútelep részére. Egy-egy motor órán­ként 17 ezer köbméter vizet nyom fel 60 méter magasra. A képen: A villanymotort előkészítik a szállításhoz. A mikrokönyvet asztalon ál­ló, hordozható vetítőberende­zésben helyezik el. A masszív, fekete műszer előtt kis mozi- I vászon áll, s n könyv lapjai az I olvasó kívánságának megfe­lelően sorra jelennek meg a filmvásznon. Viszonylag nemrégen készül­tek el az első mikrokönyv-fel- vevő készülékek; ennek elle­nére a Lenin Könyvtárban már közel 80 ezer mikruköny- vet őriznek. Ha a mikrakönyvek igény­lésének és kiküldésének rend­szere kialakul, az új talál­mány óriási segítséget jelent majd a vidéki kutatóknak. Betű — műanyagból ligy szovjet nyomdász-szak­értő kollektíva termoplaszti- kus műanyagból betűket állí­tott elő. A műanyagbetűk ki­válóan pótolják az ólomötvö- zetből készült betűket, ame­lyek aránylag gyorsan kop­nak és károsak lehetnek a sze­dők egészségére. Az eddigi kísérletek során bebizonyosodott, hogy a mű­anyagból készült betűk lénye­gesen tartósabbak, szép egyen­letesen veszik át a festéket a hengerekről és egyforma nyo­mást adnak át az ívekre. — Emellett még lényegesen ol­csóbbak is. Miután a műanyag betűk ruganyosak, a beigazí­tás Is gyorsabban megy. Ej, szovjet univerzális rönlgenkészülék A moszkvai röntgengyárban egy új univerzális röntgen­készüléket szerkesztettek. A röntgenfelvételhez mindössze az eddigi idő egy kicsinyke tö­redékére — pontosan „ má­sodpere léét ezrelékére van szükség. Az orvos az új ké­szülékkel a beteg szervezet­ről különböző mélységig ké­szíthet felvételeket, úgy hogy a gyógyulási folyamat köny- nyen ellenőrizhető. Az új ront genkészülék sorozatgyártását még 1955-ben megkezdik. V. Gubanov cikke alapján A képen: Négyzetes-fészkes burgonyaültetés a „Világító- torony“-kolhozban. A. P. Akolupin, a scselkovci gépállomás traktorvezetője, vezeti a burgonyaülteto gépcsoportot. hidrocentráléja — a kujbisevi és a sztálingrádi — „vízi fűtő­anyaggal” való ellátása érde­kében most építik a hatalmas kujbisevi és sztálingrádi ten­gert. Ezenkívül más óriási víz­gyűjtők is épülnek — az Anga- rán, az Irtisen és az Obon. Nemrég készült el a Kámai, a Mingecsauri és a Kis-irtisi ten­ger. Hamarosan üzembehelye­zik a Gorkij és a Kahovkai vízgyűjtő-medencét. A szocialista gazdálkodás megköveteli, hogy a vízgyűjtő- medencéket minden szempont­ból kihasználják. A Donon lé­tesült tenger működteti a cilm- janszki vízierőmű turbináit, földeket öntöz és ugyanakkor hajók közlekednek hullámain. Ehhez hasonló módon használ­ják ki a többi mesterséges ten­gert és vízgyűjtő-medencét is. 1955 nyarán elkészül a Vol­gái vízlépcső negyedik lépcső­je, — a Gorkiji vízierőmű. A negyedik volgamenti tenger — a Gorkiji tenger — a scserba- kovi gátig fog terjedni és mélyvizű hajózható folyót fog alkotni. Megkezdték az ötödik tenger — a C sebok szári tenger építését. Délebbre épül a kuj­bisevi vízgyűjtő-medencéhez hasonló méretű sztálingrádi vízgyüj tőmedence. A vízierő­művek és vízgyüjtőmeHencék rendszere az egész Volgát mély vizű hajózható „tengeri” folyó- vá változtatja. A Volga a vil­lanyenergia folyója lesz. Nemcsak villanyenergia-ter- melés céljából létesítenek mes­terséges tengereket. A Satszki és a ljubovi vízgyüjtőmedence például Sztálinogorszk, az Uralszki pedig Magnyitogorszk üzemeit látja el vízzel. A Ted- zseni tenger vizet szolgáltat a Turkmén öntözőcsatorna-rend­szer számára. A Moszkva-csa- tornán létesített Isztrini víz­gyüjtőmedence pedig ivóvízzel látja el a szovjet fővárost. Valamennyi mesterséges ten­ger különbözik egymástól. Kül­ső képük, partjaik jellege szo­ros összhangban van a környe­zet terepével. A jövő széles távlatokat nyit meg a tengerépítés előtt. Az újonnan létesült tengerek-mel­lett hatalmas kombinátok — tervezőközpontok, hajógyárak, sőt egész városok épülnek. A szovjet emberek a természet átalakításával egyre közelebb jutnak céljukhoz, a kommu­nizmushoz. A Vorosilov-kolhoz ma az élenjárók közé számít az arkadakszi kerületben. A több, mint 4.200 hektár szán­tóval rendelkező gazdaság jövedelme tavaly 2 millió 700 ezer rubel volt. A holhoz tagok családjai átlagosan 500 munkaegységet teljesíte­nek évente. Nem volt könnyű dolga­.................. Nyikölaj Budn ja knak, amikor három évvel ezelőtt a kerületi pártbizottság tói a kolhozelnöki székbe ke­rült. A Vorosilov kolhoz tagjai tartózkodva fogadták az új el­nököt, de hamarosan megálla­pították, hogy gondos gazda. Már kora reggel járta az ál­lattenyésztő telepeiket, a mű­helyeket. Mindig előző este ki­adta az utasításokat a brigá­doknak és meghallgatta őket, mit végeztek. Tavasszal egy kis kavarodás volt a Szkvorcov-brigádban. Négyzetes-fészkes módszerrel kellett volna vetniök a napra­forgót. De, amikor az elnök odaért, látta, hogy széles sor­ban vetnek. Haragos kérdésére a brigádvezető így válaszolt: — Az egész brigád így dön­tött. Nem ismerjük még az új vetőgépet. Csak ne nyugtalan­kodj, Nyikölaj Alekszejevics. Szép számmal vagyunk, majd megműveljük a napraforgót kézzel. — Abbahagyni! — rendelke­zett a kolhozelnök. — Négyze­tes-fészkes módszerrel vetünk. — Hát ez meg micsoda? — kérdezte gúnyosan Szkvercov. — A brigád akarata ellenére? — A brigád még nem a kol­hoz. Majd te is megkapod, ami neked jár. A táblát bevetették négyze­tes-fészkes módszerrel, a ve­zetőségi ülésen pedig Szkvor- covot szigorúan megrótták. Senkt sem vette őt védelmébe. * Budnfuh mindinkább-------------- meggyőződött ar ról, hogy egybeforrot, segítő­kész kollektívába került. A pártvezetőségi, kolhozvezetősé­gi és közgyűléseken mindig azt tapasztalhatta, hogy a kol- hozparasztok megfontoltan döntenek, hozzáértő tanácso­kat adnak. Szinte úgy érezte, hogy egy nagy, erős és egyben gyengéd kéz vezeti őt, a kol- hoaelnököt. Az egyik gyűlésen szóbake- rült, hogy lassan halad az épít­kezés. A vidéken kevés volt a fa, nehéz volt beszerezni. Az elnök így mentegetődzött: — Felvetettük az építőanyag kérdést, de nem kaptunk rá megoldást. Ekkor szólásra emelkedett Jakov Csuszljajov és szigorúan válaszolta: — Nem azért választottunk meg téged és a vezetőséget, hogy csak felvessétek a kérdé­seket, hanem hogy meg is old­játok. Ha nincsen elég ötlete­tek, kérdezzétek mag az embe­reket. És a gyűlésen határozatot hoztak, hogy a kosztramai te­rületiben vásárolnak fát. A kolhoz 30 tagú építőbrigádja azóta fennakadás nélkül végzi munkáját. Uj motoros mozdony Moszkva mellett most próbáltok ki egy új motoros moz­donyt. Kapacitása 4000 lóerő. A mozdony 100 kilométeres se­bességgel tud teherszerelvényt vontatni. AZ ATOMENERGIA AZ 0RY0STUD0MÁNYBAN IRTA: G. FRANK, a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának levelező tagja A z atomfizika példátlan si- keret, valamint az atom­energia felhasználásának tech­nikájában elért eredmények új távlatokat nyitottak meg a leghumánusabb tudomány, az orvostudomány előtt. A radioaktív elemeket siker­rel alkalmazzák a betegségek felismerése, a diagnosztika cél­jaira. Igen fontos például nyo­mon követni, hogy a szervezet­ben hogyan szintetizálódik a hemoglobin, a vér eritrocitái- nak vörös vastartalmú pig­mentje. Ennek ismeretében meg lehet állapítani a vérsze­génység okát. A szervezetbe elenyészően csekély mennyiség ben nyomjelző vasatomokat visznek be. Megfigyelik a ra­dioaktív vas megjelenését a vörös rértestecskékben és meg állapítják, hogyan és milyen sebességgel képződik a hemog­lobin. Nem kisebb jelentőségű a jelző atomok megfigyelése az átömlesztett vérben. Ezek ré­vén mintegy „jelzett" lesz ma­ga az átömlesztett vér is és a tudósok megállapíthatják, ho­gyan változik az átömlesztett vér eritrocitáinak ,.élettarta­ma" a vér konzerválásmódja és előzetes tárolása szerint. A radioaktiv jód lehetővé t°- szí, hogy közvetlenül vizsgál­ják az ember pajzsmirígyének jód-cseréjét. Érdekes, az új módszerekkel a megfigyelése­ket, hogy úgy mondjuk, távol­ságra és minden vcgyelemzés nélkül lehet véaezni. A kisu­gárzást regisztráló műszert a beteg nyakára illesztik és a telző atomok kisugárzása csal­hatatlanul jelt ad a pajzs­A képen: A kievi röntgen radiológiai és onkológiai inté­zetben besugárzást kap a beteg. mirigyben végbemenő rejtett anyagcserefolyamatokról. Bevezették nálunk a vérke­ringés radioaktív nátrium se­gítségével végzett tanulmá­nyozásának módszerét. A vér­be vezetett „jelzett" fiziológiás oldat jelt ad terjedéséről a szervezetben, mintegy látható- vá teszi a vér mozgásának se­bességét a szív és a véredény- rendszer különböző részeiben. Kievben A. Palladia akadé­mikus vezetésével és Lenin- grádban az Orvostudományi Akadémia levelező tagjának, G. Vlagyimirovnak vezetésével nagy kollektíva jelző atomok segítségével eredményesen ta­nulmányozza az idegtevékeny­ség alapjául szolgáló vegyi fo­lyamatokat, elsősorban azokat, amelyek, az agyvelöben men­nek végbe, • ,— A radioaktív izotópokat nemcsak a diagnosztika céljai­ra használják fel, hanem kü­lönböző megbetegedések gyó­gyítására is. Ha kellő meny- nyiségű mesterségesen radio- aktivizált anyagot veszünk az nemcsak jelenlétéről ad jelt a szervezetben, hanem hatást is gyakorol az élő szervezetre. Minthogy minden vegyi elemet radioaktívvá lehet tenni, az orvostudomány új lehetősége­ket nyer a különböző szer­vekre gyakorolt specifikus ha­tás terén. A jól kisugárzó izotópját pajzsmirígy-daganatok gyógyí­tásánál használják fel, s mint­hogy a jód ott összpontosul. csekélyebb hatással van az egész szervezetre. A radioak­tív foszfor a csontokban rakó­dik le és ezért felhasználható a fehérvérűség — a csontvelő fehér vértestecskélnek feltart- hatatlan szaporodása — ellen vívott harcban. pirvoxtvdnmányunkhan nagy és jótékony erő kapott helyet: az atomerő. Szemünk láttára történnek az első lépé­sek a tudomány eme új, ke­véssé tanulmányozott terüle­tén. Nehéz kutatómunka, adat­gyűjtő munka vár ránk. De sokszáz ember már érzi a ra­dioaktív elemek gyógyító hatá­sát. A szovjet tudósok és orvo­sok eredményei megmutatják, hogy milyen korlátlan lehető­ségeket nyit meg az atomener­gia az emberi életért, ez em­ber egészségéért és hosszú életéért harcoló tudomány, az orvostudomány előtt. m

Next

/
Thumbnails
Contents