Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

33S3 ÁPRILIS 1« NAPLŐ Az Országos Békefanács közleménye az alálrás- gyűjlésről Hazátokba* a Béke Világta- »ács Irodája bécsi felhívásá­nak nyomán országszerte to­vább folyik az atomháború és Nyugat-Németország felfegy­verzése ellen tiltakozó aláírás- gyűjtés. A* aláírások száma elérte a 8,183.700-at. A békebizottságok az aláírás gyűjtést körültekintő felvilágo­sító munkával kötik egybe. E munkában nagy segítséget kapnak a tanácsoktól, a Haza­fias Népfront-bizottságok tag­jaitól és a tömegszervezetek aktíváitól. Az aláírásgyűjtők lelkes, jó munkájának eredményeképpen a tiltakozó aláírások gyűjtése több megyében befejezéshez közeledik. Borsod megyében például három járás és Miskolc város kivételével mindenütt befejeződött az aláírásgyűjtés. Pala megyében két község ki­vételével mindenütt beérkez­tek az aláírások a megyei bé­kebizottsághoz. Ugyancsak rö­videsen befejezik az aláírás­gyűjtést Tolna és Győr-Sopron megyében is. Veszprém megye devecseri járásában április 4-ig több mint harmincézér aláírást gyűjtöttek, ez azt jelnti, hogy a járás felnőtt lakossága kivé­tel nélkül aláírta a békeíveket. Az Országos Béketanács arra kéri a békebizottságokat, hogy fokozzák tovább felvilágosító munkájukat. Jussanak el min­den házba az atomháború és a nyugatnémet felfegyverzés el­leni tiltakozás békeíveivel, a felvilágosító szóval. Érjék el, hogy hamarosan befejeződhes­sék az aláírásgyűjtés és ha­zánk minden békeszerető fel­nőtt lakosa aláírja a bécsi fel­hívást Az Edenhez intézett elsfí interpelláció a négyhatalmi tárgyalások kérdését veti lel lkodon (TASZSZ): A Reuter hírügynökség jelentése sze­rint az első Soérdés, amelyet Edennek, az új miniszterel­nöknek; az angol alsóházban feltettek, Norman Doads mun­káspárti képviselő interpellá­ciója volt arra vonatkozólag, hogy tegyen Eden nyilatkoza­tot az angol kormány állás­pontjáról „a nemzetközi fe­szültség enyhítése érdekében a legmagasabb síkon megtar­tandó tárgyalásokról.“ Kdein április 19-én ad vá­laszt Doddsnak: az alsóház ugyanis a húsvéti szünet után ekkor ül össze először. Sloan, az Angol-Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára a tár­saság nevében táviratot inté­zett az új miniszterelnökhöz. A távirat emlékezteti Edent, hogy „ő maga írta alá az 1935. évi moszkvai deklarációt“, va­lamint az 1942. évi angol— szovjet háború utáni együtt­működési és kölcsönös segély­nyújtási szerződést. „Nyomaté­kosan felszólítjuk önt —mond­ja a távirat —, hogy haladék­talanul ismételje meg a szov­jet kormánynak a legmagasabb síkon megtartandó tárgyalá­sokról Churchill által kezdet­ben előterjesztett, de később Molotov tavaly nyáron történt beleegyezése után visszavont javaslatot.“ Felvilágosító iroda nyílt a külföldön élő magyar állampolgárok amnesztia ügyeivel kapcsolatban A külföldön élő magyar ál­lampolgárokra vonatkozó am­nesztiarendelettel kapcsolat­ban, amit a Magyar Népköz­társaság elnöki tanácsa ha­zánk felszabadulásának tize­dik . évfordulója alkalmából bocsátott ki, a Magyarok Vi­lágszövetsége felvilágosító iro­dát állított fel. A felvilágosító iroda az am­nesztia alá eső külföldön élő magyar állampolgárok hazaté­résével kapcsolatos kérdések­ben ad felvilágosítást Magyar- országon élő hozzátartozóik­nak. A Magyarok Világszövetsé­ge felvilágosító irodája (Buda­pest, V., Alkotmány utca 4 sz. II. em.) szombat és vasárnap kivételével tíz órától tizenhat óráig fogad. Ku© Mo-zso beszéde az ázsiai országok értekezletének április 7-i 8 9 w üresen Delhi (TASZSZ): Kuo Mo- zso, a Kínai Népköztársaság Tudományos Akadémiájának elnöke az ázsiai országok érte­kezletének április 7-i teljes ülé sén beszédet mondott Kuo Mo-zso a nemzetközi feszültséget előidéző tajvani kérdésről szólva rámutatott, hogy ezt a feszültséget az Egye sült Államoknak, a Kínai Nép- köztársaság belső ügyeibe tör­ténő beavatkozása okozza. Mi — folytatta Kuo Mo-zso — nem utasítjuk el a tajvani kérdés békés megoldásának megvitatását... de ennek előfeltétele az amerikai fegy­veres erők kivonása erről a szigetről. Véleményünk sze­rint a békés egymás mellett élés öt elve alapján nemcsak a tajvani probléma, hanem minden más nemzetközi kérdés megoldható. Kuo Mo-zso azt a szilárd meggyőződését fejezte ki, hogy Ázsia népei ismét hozzájárul­nak az egyetemes béke védel­méhez és az emberiség jólété­nek növeléséhez. Ausztria népe megemlékeirik felszabadításának 10. évfordulójáról Bács (TASZSZ): Több osz­trák város 1 altossága ünnepé­lyes keretek között emlékezett meg a szovjet hadsereg által történt felszabadításának 10. évfordulójáról. Eisenstadtban a szovjet hadsereg által felsza­badított első osztrák városiban, tartott gyűlésen a burgenlan­di tartományi kormány és a városi hatóságok képviselői is résztvettek. Eisenstadt lako­sai megkoszorúzták a felszaba­dításáért vívott csatában el­esett szovjet katonák emlék­művét. Az Osztrák-Szovjet Társa­ság szervezésében Bécs dolgo­zói nagygyűlést tartottak a M aíinóvsakdij -h ideál emelt szovjet emlékműnél. Flórísdorfban (Bécs) gyűlé­sen emlékeztek meg az osztrák ellenállási mozgalom harcosai-: róL II I IC E K Kulturális hírek Hanoiban, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság fővá­rosában hazánk felszabadulá­sának tizedik évfordulója al­kalmából magyar filmhetet rendezitek. * E. G. Kazakevics, az 1951. évi magyar-szovjet barátság hónapján hazánkban jártSztá- lin-díjas író „Magyar találko­zások” című útinaplója megje­lent a Szovjetunióban. A fővárosban és vidéken működő Vasas Képzőművé­szeti Körök tagjainak munkái bői március ló-én országos ki­állítás nyílt a pesterzsébeti Vasas Kultúrotthonban. A kiállítás záróünnepségét április 9-én délután tartották. Ez alkalomból az ország terü­letén legjobban dolgozó va­sas képzőművész-köri tagok és körzetvezetők találkozóra jöt­tek össze. Összehívták a/, országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. sza­kaszának második bekezdése alapján az országgyűlést 1955. április 18-án délelőtt tíz órá­ra összehívja. Májusban indiai parlamenti küldött­ség utazik a Szovjetunióba Moszkv8 (TASZSZ): — A Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az indiai parlament között üzenetváltás történt indiai parlamenti küldöttség szovjet- unióbeli látogatására vonatko­zóan. A? indiai parlament két há­zának tagjaiból álló küldött­ség előreláthatólag május ha­vában látogat maja el a Szov­jetunióba. Pham Van Dong az indiai kormány meg­hívására Delhibe érkezeit Uj Delhi (Uj Kína): Pham Van Dong, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság mi- niszterelnökhelyettese és kül­ügyminisztere kíséretével pén­teken Delhibe érkezett. Pham 'tan Dong, az indiai kormány meghívására látogatást tesz Indiában. 8 A. Pirogov, a moszkvai Nagy Színház szólóénekese belgrádi vendégszereplésre utazott Moszkva (TASZSZ): Moszk­vából Belgrádba utazott Alek- szandr Pirogov, a moszkvai Nagy Színház szólóénekese. A kiváló szovjet művész Belgrádi­ban a „Borisz Godunov“ és az „Igor herceg* című operában lép fel. Nagykanizsán rendezik a 15. nycrcménybelct- könyv-sorsolást Április 16-án Nagykanizsán kerül sor a nyereménybetét­könyvek 15. sorsolására. Min­ien ezer, betétkönyv közül 14 részesül nyereményben. Egy az átlagbetét kétszáz százalé­kát, kettő az átlagbetét száz- százalékát, 11 pedig az átlag- betét ötven százalékát nyeri. Izrael nagykövete megérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ): Pémte- iiesi megérkezett Moszkvába I. Avidar, Izrael moszkvai nagykövete. A nagykövetet a vnukovoi repülőtéren A. N. Kapusztyin a szovjet külügyminisztérium prcüokolíosztályának helyettes vezetője és Izrael nagykövetéé gének diplomáciai kara fogad­ta E. L. Gideon ideiglenes ügyvivő vezetésével. NEMZETKÖZI SZEMLE Az elmúlt napok sokrétű nemzetközi eseményei közül különösen az angol minisz­terelnökváltozás es Japán kér­dése foglalt el vezető helyet a világsajtóban. Edén pályája Noha az angol miniszterel- nökcserével kapcsolatban a „szenzációt“ sokkal inkább Churchill visszavonulása, mint Eden miniszterelnöksége okoz­ta, számunkra mégis az most a legfontosabb kérdés: mit je­lent az angol miniszterelnök személyének változása, mit várhat a vi'ág Sir Anthony Edentől, az angol kormány új fejétől? Hogy erre a kérdésre meg­felelhessünk, vessünk egy futó pillantást az új angol minisz­terelnök eddigi pályájára. Az 58 éves Eden az angol úri osz­tály jellegzetes képviselője. Bárói ranggal, birtokkal és te­kintélyes vagyonnal rendelke­ző apja Etonban, és Oxíord- ban. vagyis az angol uralkodó körök zárt, „kiválasztottságot“ hirdető és ápoló Iskoláiban ta­níttatta. Anthony Eden kétszer nősült és család' kapcsolatai csak még szorosabbra fűzték kötelékeit a felsőbb tízezerhez. Első feleségének apja bankár, s a Yorkshire Post című napi­lap fő irányítója. Második fe­lesége Churchill unokahuga. Eden 1923 óta konzervatív képviselő, 1931-ben külügyi ál­lamtitkár, 1935-ben az angol kormány képviselője a Nép­szövetségben, 1935-tól 1938-ig külügyminiszter, 1938-ban » müncheni válság idején szem­bekerült az akkori miniszter- elnök, Chamberlain politikájá­val és lemond. A Churchill»* kormányban újra szerepre jut és ennek a kormánynak kül­ügyminisztere 1940-től. 1945-ig A munkáspárt 1951-es válasz­tási veresége után ismét ó tölti be Churchill új kormányában a külügyminiszteri tisztséget, egészen pár nappal ezelőtt tör­tént miniszterelnöki kineve­zéséig. A, clmrclillli vonal l'olylaíója Edenről valóban el lehet te­hát mondani, hogy történelmi időkben állott az angol kor­mánypolitika egyik legfonto­sabb helyén. Működése ezek­ben a sorsdöntő években jel­legzetesen konzervatív politi­kusnak mutatja. Belpolitiká­ban feltétlen híve az angol nagytőkések és a földbirtokos osztály uralmának, külpoliti­kában az angol birodalmi és gyarmati érdekek hűséges ki­szolgálója, és egyben az ame­rikai politikával folytatott leg­szorosabb együttműködés kö­vetője. Akár az atlanti poli­tikához való ragaszkodására, akár a német kérdésben kö­vetett hidegháborús irányvo­nalára, vagy a hidrogén egy- verek alkalmazásáról hirdetett nézeteire gondolunk, a \v a- shingtoni vonal elfogadása lé­nyeges része politikai magatar­tásának. Ugyanakkor, mint a genfi értekezlet példája is mutatja, az angol birodalmi érdekek nyomása esetenként arra kész­teti Edent, hogy bizonyos kér­désekben az angoi imperializ­mus sajátos követeléseinek szószólója legyen. Az a körül­mény, hogy az angol hivatalc« politika napjainkban is igyek szik némileg elhatárolni magát Washington távclkeleti politika jótól, a fentiekben leli ma­gyarázatát. Mindezt egybevéve. Eden miniszterelnöksége nem hoz lényeges változást az angol kormány politikájában. Lehet, hogy Eden kevésbé színes egyénisége és ugyanakkor a diplomácia' szőrszálhasogatás- ban való nem mindennapi jártassága némi módszerbeli eltéréssel jár majd az angol külpolitikában. A nagy kér­désekben azonban minden bi­zonnyal elődjének politikáját folytatja. Dnlles újra ingerült Az egész világsajtót bejgrta annak a híre, hogy Sigemicu japán külügyminiszter Wa­shingtonba készül Dulleshez. A japán külügyminisztert már csak két nap választotta el az utazástól, a repülőgép már elő volt készítve, mikor váratla­nul, s a hagyományos diplomá­ciai formákat felrúgva meg­érkezett Dulles üzenete: „saj­nálja. de nem tudja fogadni Sigemicut.“ A fent leírt epizóddal "ár- huzamosan jegyzékválttéok folytak le a Szovjetunió «ás Japán között a két ország kö­zötti normális diplomáciai kap csőlátók újra fel vételének kér­déséről. Mint a TASZSZ iroda (Folytatás az 2. oldalról) a krulákok iga-uzsorájának ál­dozatai lesznek-e. Parasztságunkat félre akar- *% vezetni azok a jobboldali elhajlók, akik azt hirdették, hogy a kisárutermelő gazdasá­gok többsége rendszeresen ké­pes bővített újratermelésre. Egy-két évig tud a gazdasá­gin rejlő lehetőségek foko­zott kihasználásával többet tér rnelni a kisárutermelő gazdá­ul1“’, de ez még nem Jelent bő­vített újratermelést. Akik a parasztság jövőjéért felelőssé­£zem előtt kell tarténiok a tőkés módon törté­nő fejlődésnek azt a törvény- szerűséget, hogy az erősebb gazdaságok felfalják a gyen­gébbeket, megvásárolják föld­jeiket, a volt tulajdonosokat pedig cselédekké teszik. Ezt az utat mér végigjárta paraszt­ságunk. Ez az út vezetett oda. hogy 1938-ban 779.000 olyan szegényparaszt sínylődött ha­zánkban, akinek sem földje, som háza, sem bérlete nem volt. Csak néhány száz gazda- ság fejlődött a parasztság több regének elnyomorodása árán. ■A kisárutermelésben rej-ő kapitalista tendencia ná­lunk azért nem érvényesül he- yed, mert munkásosztályunk adatna megakadályozta ésaku dályozza a parasztság tönikre­menését azzal, hogy a feisáru- termelőfcnek. nagy segítséget nyújt, s ugyanakkor korlátoz­za a falusi burzsoázia, a ku- lúl ság kizsákmányolási lehető­ségét. A kisárutermelés bő­víthetőségének szószólói errői gyakran megfeledkeznek. Pártunk megmutatta a pa­rasztság felemelkedésének biz­tos útját. Parasztságunk jólé­tének úttörői már évekkel ez­előtt felismerték a szövetke­zeti gazdálkodásban rejlő le­hetőségeket és a termelőszö­vetkezetekbe léptek. Termelő- szövetkezeteink fejlődése iga­zolja, hogy ez az út „ paraszti felemelkedés egyetlen lehetsé­ges útja. Kovács György és felesége, rózsafád tsz-tagok 1951-ben Ü0 mázsa gabonát, 11.6 múzsa burgonyát, 23.2 mázsa szénát, 11.6 mázsa ku­koricát, 116 kiló sertést és 6.960 forint készpénzt kaptok. Ennél jobb eredményt is ér­tek el, helyenként, gyengébbet is. Érdesítés azonban elgondol­kodni azon, ha ehhez a jöve­delemhez borzadjuk az alap­szabályban engedélyezett ház- teji gazdálkodás jövedelmét — elérhető-e ez a jövedelem egy kisparaszti, vagy középparaszti gazdaságban? a belváragyula Győzelem tsz 38U ezer forinton 100 férőhelyes új istállót épít­tetett. Képes-e arányaiban eh­hez hasonló bővítésre rerdsze­legutóbbi közléséből kiderül, a tárgyalások már bizo- vonalát, annak ellenére, hogy »n-vos előrehaladást értek c l, kovf»w>bh csalAd+p.fliii.k Hóién- f noha piüanatnyilag a japan gaz­résén egy kisárutermelő das ág? Dolgozó parasztságunk nagy többsége előtt világos. hogy a nagyüzemi gazdálkodás jobb, eredményesebb a kisáruterme- !é$aél. Aggodalmaik forrása az ellenség aknamunkája, mely eltúlozza a termelőszövetkeze­tekben meglévő nehézségeket, felnagyítja a hibákat, hogy ezzel elidegenitse egyénileg gazdálkodó parasztjainkat a termelőszövetkezeti mozgalom­tól. Kétségtelen, hogy vannak nehézségek is termelőszövetke- zetetnkiben. Az alapszabály be nem tartása, a szövetkezeti de iTiokrácia megsértése, lazasá­gok ,a munkafegyelemben, a közös tulajdon ellen elkövetett hibák és,más nehézségek fenn­állnak, de nem egyformán min den termelőszövetkezetben. Ha minden dolgozó paraszt úgy dolgozik a szövetkezetiben, mint sóját földjén dolgozott, ha úgy védi a szövetkezet tu­lajdonát, mint a magáét, akkor egy percig sem vitás, hogy a szövetkezetek kerekebb mun­kával messze túlhaladják a középparasztek jövedelmét. Termelőszövetkezete nh ma még megközelítőleg ssm használják ti. a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségeit. — Többségükben mégis elérik á tsz-tagok az egyénileg gazdál­kodók jövedelmének életszín­kevesebb családtagjuk doigo- é,---- , •----;evv: zik á szövetkezetben, mint í k(j™lally, lnbalat>o] nénmeg egyéni, gazdaságukban d-olgo- * 0kissultak. * zott. Pártunk és államunk aj Két különböző H:-’ ■ ’ -iái termelőszövetkezeti mozgalom J akcióról van itt szó, nem ne­fej lesztésével biztosítja a falu f héz megtalálni azon'-^n ■’/*. felemelkedését, a szocializmus) ami közös a két eltérő szát­egyre na- f sági gyobb része ismeri fel felemé1.- t ni-eg. hogy Japánban mozgás­iviosrDan. o-zerz lepneK vissz-, * -... . 7" . , . , . ~. a termelőszövetkezetekből ki- *a Sz<?v-a.^ V ,._.. - +~onSc írtéval való politikai es gazee­et ért’lémnek be az egyénüeg ^sági kapcsolatok amerikai ti­SgÄraszSkaa már meg“- £°d°r‘ vagy gondolkodna^ azon hogy k5m, kárhoztatták £zsiá­uj t^U^los’zoret^z^ct alaki- \ ^ E/ tanak. Termelőszövetkezetem.. .r, kében te ima 1 öszö y et-keze te in k iuralkodókörSic jelentős cso- eredmenyeit. a ne.v.A nyújtott Sportjait is átfogja. A Japán- -ckuatiyó segítést, a nagvüzo- f 5an megindult erjedés mély- mi gazdálkodás ^fölényét bizo- őségét és erejét semmi sem bi- nyító, meggyőző, felvilágosító $ zoayítjo jobban, mint az a munkává), az önkéntesség c'-^tény, hogy a Jaszidát követő vének betartásával vezessük #Hatojama-kormány a Szovjtt- parasztgágunkat a szövetkezeti é unióval és a népi Kínával való gazdálkodás útjára. f kapcsolatok felvételét, továb­l* fbá a megszállás es fegyverke­zési költségek bizonyos csök­kentését írta választási zász* lajára és a zászlóval meg is szerezte a többséget. Bizonyos, hogy most a vá­lasztások lezajlása után az új japán kormány már- nem tö­rekszik olyan hévvel ígéretei beváltására. Egész politikája azt mutatja azonban, hogy ezeket az egész japán politi­kai életet izgalomba és moz­gásba tartó kérdéseket végül is nem tudja megkerülni. Sigemicu tervezett washin­gtoni útja épp azt célozta, hogy megérttesse Dullesékkal: a ja­pán kormány, hacsak nem akar elődje sorsára jutni, kénytelen enyhíteni a megszállási terhe­ken és fegyverkezési költsége­ken és kénytelen előbb-utóbb normális kapcsola tokra lép mi a Szovjetunióvá’ és a népi Kí­nával Az amerikai külügymi­nisztérium azonban épp ettől a lehetőségtől vesztette el a fe­lét, s vele együtt a nemzetközi érintkezésben olyannyira kö­telező higgadtságot és jómo­dort. Min- h Kiodo cimű ja­pán hírügynökség kommentár­ja hangoztatja. Dulles lépéí-e ,.az Egyesült Államok Japán­nal szembeni bíráló magatar­tását tükrözi“ Ezt a bírálatot a japán hírügynökség szerint az a körülmény váltotta ki. hogy a „janin kormány lépése két tett a Szovjetunióval való diplomáciai k-ormiatok és a kommunista Kínával való ke­reskedelmi viszony megterem­tésére.“ Az i téiiv pedig, begy •Japán „habozva“ fogadra a fegyverkezési költségek- növe­lésére irányuló rrnerik.-ií köve­teléseket további „bőszitő té­nyező“ volt Duties számára. Alig hihető, hogy Dulles dur­va visszautasítása meg tudná változtatni pz események me­netét Japánban. Hiszen a ia- pár.i változás nem Hatojama miniszterelnök k ezdeményezé- -ének a következménye, ha­nem épp megfordítva. Dulles mindössze annyit ért el. hogy ‘tértő magatartása a New York rimes panaszos megjegyzése szerint „valószínűleg az Aire- rika-ellenesség újabb hullámát indítja el Japánban,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents