Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-10 / 84. szám
2 NAPLÓ PÄRT ÉS PÁRTÉPITÉS * 1955 ÁPRILIS 1» A taggyűlések néhány tapasztalata Az eltanult hetekben tartották meg a március havi taggyűléseket. Többezer kommunista és meghívott párton- kíviili tárgyalta meg a Központi Vezetőség márciusi határozatát és megállapította a belőle adódó tennivalókat. E taggyűlések legjellemzőbb vonása volt: a kommunisták megtalálták a határozatban azt, amit vártak: a szocializmus építése harcos pártjának egységes megnyilatkozását. Egész párttagságunk, * munkás osztályunk, szövetkezeti tagjaink, egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjaink egyöntetű lelkesedéssel, örömmel fogadták a párt útmutatását. Mindegyik taggyűlés szavazás volt pártunk helyes politikájának végrehajtása mellett. Alkalninazuk s; lielvi viszonyokra a határozatot! A taggyűlések erényei nem késztethetnek arra, hogy elnézzük fogyatékosságaikat. Nem árt ezekről is beszélni, hogy a következő heten folyó taggyűléseken — ahol a Központi Vezetőségnek a falusi pártpolitikai munka megjavításáról szóló határozatát vitatják meg — már elkerüljék azokat. Általános s egyik legfontosabb tapasztalat: a jól elkészített, tartalmas, tehát a határozatot a helyi tennivalókra, viszonyokra konkretizáló beszámolók elősegítették a határozat megértését, kibontakoztatták a vitát. Nagypallon ilyen volt a beszámoló. Két ev munkája elevenedett meg a taggyűlésen. A pártvezetőség például részletesen elemezte a negyedévi adófizetést és a beadás teljesítését. Névszerint dicsérte a példamutató kommunistákat és pártonkívüli dolgozókat s bírálta a hanyagokat. Elemezte a termelőszövetkezet és az egyéni parasztok közötti kapcsolat 'ápolásának szükségességét és az ezzel kapcsolatos feladatokat is. A beszámoló, mert nem á határozat puszta ismertetésére szo- : ítikozott, hanem a község hely zete alapján elemezte a gazdasági és pártpolitikai munkát. — jól mozgósította a. párttagokat a hibák kijavítására. — Az ivándárdai termelőszövetkezet taggyűlésén parázs vita alakult a háztáji földek kérdésében. A beszámoló adott ehhez alapot: ,.A pártszervezet azt tartja helyesnek — nangzott a javaslat — ha minden tag csak az alapszabályban biztosított háztáji földön dolgozik”. A kommunisták a vita során állást is foglaltak: senkinek nem lehet nagyobb háztáji területe, mint ameny- nyit az alapszabály előír. Jó néhány helyen azonban éopen az ellenkezője történt A szederkényi taggyűlésen ugyan részletesen foglalkoztak a határozattal, de nagyon általánosan. A beszámolóban elmondták például, hogy a párt ezután is támogatja az egyénileg dolgozó parasztokat, de még csak nem is utaltak a községi pártszervezet ilyen- ’rányú feladataira, a felvilágosító munkára, a pártépítésré Ez kihatott a vitára is: a felszólalók csak általában beszéltek a határozat nagy jelentőségéről, az ebből következő kötelességükről úgyszólván semmit. Ilyen hibák mutatkoznak más taggyűléseken is. Sellyén Fülöp elvtárs, a községi párt- szervezet titkára néhány pont can összefoglalva felolvasta a K. V. februári határozatát, de hiányoztak a község életéből vett példák, amelyek kézzelfoghatóan mutatták volna a pártbizottság megalakulásának szükségességét és jelentőségét. Csak egy példát erre! A DISZ szervezet munkájával egyik alapszervezet sem törődik, mindegyik a másikra vár. A pártbizottság megalakulásával lesz gazdája az ifjúsági szervezetnek is, minden pártszervezet kötelességévé tudja majd tenni, hogy a maguk módján támogassák őket. Az ifjúság nevelése a falu minden szervezetének ügyévé válik, mint ahogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztése, a tanács segítése, a mezőgazdasági termelés fejlesztése, a népfront irányítása is. A pártbdzoítság egységes erővé kovácsolja a mintegy kétszáz kommunistát, mindenkor a legfontosabb feladatokra irányítja ezt a hatalmas erőt. Ismételten, gondosan tanulmányozzuk a párt- határozatokat! Mi az oka az ilyen jelenségeknek? Elsősorban az, hogy egyes pártvezetőségek nem készültek fel megfelelően a taggyűlésekre. A határozat és a helyi viszonyok alapos tanul mányozása helyett sebtében állították össze a beszámolót, sokszor éppen az utojsó pillanatban. Almáskeresztúrorf ! a párttitkár minden jegyzet nélkül ment a taggyűlésre s csak rövid néhány percig beszélt. A beszáipoló hevenyészett összeállítása abból is származik, hogy a párttitkárok egy része egymaga töpreng tartalmán, nem kéri a vezetőségi tagok segítségét, a taggyűlés előtt még az egyedül készített beszámolót sem vitatják meg. így érthető, hogy a fcoldogasszonyfai tsz- ->en a párttaggyűlési beszámoló nem tükrözte a pártszervezetnek a tsz-ben végzett munkáját, a közeljövő tennivalóit. 3aranyahidvégen a párttitkár szaladgált a községben, hogy értesítse a tagokat az esti tag gyűlésről. A kapkodás, szervezetlenség miatt több , helyen elmaradt a taggyűlés, vagy csak néhányan jöttek össze. A mohácsi és a szigetvári járásokban szinte óráról-órára változtak a taggyűlések időpontjai, mert a pártvezetőségek nem készültek fel időben. Az elmúlt hónapokban, években jelentősen megerősödtek a járási pártbizottságok különösen az instruktor! rendszer létrehozásával. Ez az erő gyümölcsözött most a taggyűlések előkészítése alkalmával s. A sásdi járási pártbizottság munkatársai és az aktívák valamennyi községben segítették a pári vezetőséget, a taggyűlések után pedig aktíva- értekezleteket tartottak. Az előadókat személyesen Gregor elvtárs, a járási bizottság első titkára készítette fel, a járási titkárok országos értekezlete alapján. Helyes kezdeményezés az is, hogy az instruktorok pártvezetőségi ülésen oondták el javaslataikat a beszámoló elkészítésével kapcsolatban. Segítsenek jobban sen tájékozódott Baranyahid- végem a szervezett feltételek — órtesités, terem, — megteremtéséről, maga is adott néhány jótamácsot s azután a párttitkár kezébe nyomta a pártépítési füzetet, kijelölve benne, hogy melyik részével foglalkozzon, s mint aki jól végezte dolgát, elment. A taggyűlésen azután megbírálta a párttitkárt, mivel rosszul készült fel. Az ilyen segítségben nincs semmi köszönet! Az a helyes módszer, ha a megbízott elvtárs napokkal a taggyűlés előtt ellátogat a pártvezetőséghez, ismerkedik a falu életével, problémáival s ezek alapján ad tanácsot a pártvezetőségnek. Pretz elvtárs személyesen felkeresi a párttagokat, pártonkívülieket, tőlük is véleményt kért a pártszervezet munkájáról. Járási pártbizottságaink ma már nem követelik a korábban igen divatos futó, gépkocsiból történő „ellenőrzést“. Az utóbbi hetekben azonban több jel mutatja, hogy ez a rossz módszer még nem került lomtárba. A siklósi járásban, Cun község taggyűlésének előkészítéséért felelős elvtárs fél óráit töltött a párttitkárnál, elsorolt jó néhány .szempontot“ s aztán továbbment. Sokszor azonban önhibájukon kívül nem tudnak megfelelően fog’alkozni a párt szervezetekkel. A szigetvári járásban hat-hót pártszervezet taggyűlésének előkészítését bízzák egy-egy elvtársira s így kevés ideig tartózkodhat egy helyen. A járási pártbizottságok belső apparátusának tagjai r.ecsak a taggyűléseket ellenőrizzék, hanem egy-egy községben segítsenek az előkészítésben is, s akkor több helyre eljutnak! Serkentsenek tettekre a taggyűlések! A mostani taggyűléseknek fontos feladatot keli megolda- niok: megismertetni a párttagsággal a K. V. februári határozatát, a falusi pártvezetőségek, pártbizottságok feladatait s felkészíteni őket a vezetőségek hamarosan megkezdődő újjáválasztásána. A taggyűlések akkor töltik be szerepüket, ha tettekre, munkára lelkesítik a kommunistákat már a vezetőségvál-igztás előtt fellendítik a pártmunkát a pár- tonkívüliek ügyévé is teszik a választást. Az elmúlt hónap tanulságai alapján sokkal gondosabb, szervezettebb, körültekintőbb munkára van szükség, mind az alapszervezetekben, mind a járási pártbizottságokon, hogy e határozat megvitatása és végrehajtása megnövelje a kommunisták aktivitását a tsz-mozgalom fejlesztése, az egyéni parasztok problémai nak tisztázása és a tavaszi munka sikeres végrehajtása érdekében. Május 1-re két százalékkal növelik a felszabadulási műszakban elért eredményüket A Bőrgyár talpas telitő műhelyében dolgozik, Takács István brigádja. A brigád a talp árukiömítését végzi, hogy minél jobb, ellenállobb legyen a kopással szemben. Ezenkívül szebbek, mutatósabbak és főleg egyszínűek legyenek a készítmények. Az anyagok: a szulf.urált halzsír, keserű só, melasz stb. példás rendben sorakoznak egymás mellett. Itt a látogató hiába is keresne el- csöpögtetett anyagot, vagy éppen lukas hordót, V Persze, ez sem aptt mindig így. Nem is olyan jégen a keserű sót közvetlen a zsákból adagolták a hordókba. Naponta több zssákkáPis elhasználtak, gyakran elszóródott 30—10 deka is belőle. Ma már egy nagy ládában tárolják és innét elszóródás nélkül adagolják az anyagot. Ebben az évben már 41 kiló keserű sót takarítottak meg. A kevert zsírt minden adagolásnál külön készítették s ennek következtében szintén sok zsír ment veszendőbe. Na-, ponta még hússzor is kellett vegyíteni. Ma már két napra való anyagot tárolnak, megfelelő összeállításban. Takács István brigádja a fel szabadulási versenyben a vállalt 128 százalékot becsülettel teljesítette. Május 1-re két százalékkal akarják növelni tel jesítmónyüket. Takács István azonban újítások bevezetésével is készül a munka ünnepére. Nagyon értékes balesetelhárítási újítást nyújtott be, amelyet be is vezettek. A másik újítása, amely a bőrök minőségének javítását célozza, rövidesen bevezetésre kerül. HARVAN JÓZSEF Még szebb eredményekkel köszöntjük május 1-ét Az Agrária Keményítőgyár dolgozói méltóképpen ünnepelték hazánk felszabadulásának 10, évfordulóját. Az első negyedévi tervünket úgy teljesítettük, hogy az élüzem cím elnyerésének feltétele is biztosítva van. A vállalati tervünket — az eddigieket felülmúlva — 110.6 százalékra teljesítettük. Az anyagtakarékosság terén a szénmegtakarításban értünk el kimagasló eredményt. Vállalásunkat 150 százalékkal túlteljesítettük. Elért eredményeinknél azonban nem állunk meg, hanem arra törekszünk, hogy május 1-ét, a proletárnemzetköziség nagy ünnepét még szebb eredmények elérésével küszöntsük. MARTON JÓZSEF * li Tisztán tartjuk gyárunkat A Mohácsi Selyemgyárban minden üzemrészt kitakarítottak április 4 tiszteletére. A csévélöben megtisztítottuk az ablakokat és virágokkal díszítettük gépeinket. Elhatároztuk, hogy ezután is vigyázunk az üzem tisztaságára. Nálunk kettős jelentősége van ennek. Elsősorban a baleseteket kerülhetjük el a tisz.tasággal, de a tisztaságtól függ jórészt a minőség is. Ahol rendetlenség van, ott nem lehet tisztán termelni. Márpedig ha a piszokba esik egy cséve, akkor azt már nem lehet beleszőni az I. osztályú anyagba. Igen sok nő dolgozik a mi üzemünkben. — Ezért arra is törekszünk, hogy május 1-re és az anyák kongresszusa tiszteletére újabb 30—40 nődolgozót vonunk be a „nők a ter- vért“-mozgalomba. Április 17-én pedig bált rendezünk s a jövedelem egy részét az anyák kongresszusa költségeinek fedezésére adjuk, így akarjuk tovább vinni a felszabadulási munkaverseny eredményeit május 1-ig és egész év végéig. BENCSIK JÚLIA Jólképselt technikusokat nevelünk I skoláruk DlSZ-szarvezetérieüí minőén tág- x ja tudatában van annak, hogy iparunk es különösen nehéziparunk fejlesztéséhez jói- kópzett technikusokra vám szükség. Ezért leg főbb feladatunknak tekintjük tanulóifjúságunk művelődésének. a tanulmányi színvonal emelésének elősegítését. DlSZ-szervezetünk minden osztályban megszervezte a tanulóköröket. I<el:kes munkát, végez és eddig is sz)ép eredményeket ért el a IV. B. osztály tanulóköré. Az évvég! vizsgáik közeledtével DISZ -szervez et ünk különösen sok gondot fordít a most végző negyedévesek tanulmányi eredményeinek megjavítására. — Évfolyamgyűlésen beszéltük meg a képesítőre készülő negyedévesek tennivalóit, s ugyanitt Palkó Sándor igazgató elvtárs ismertette a végző tanulók munkalehetőségeit. Pintér Sándor 19. sz. Gépipari Technikum, 99 Ma nincs fogadóóra“ Március 21-én kerestem fel a III. kerületi tanács lakásügyi előadóját, Kugli János elvtársat. Megkértem, hogy adjon felvilágosítást egy panaszos ügyben. — Kugli elvtárs a meghallgatás helyett durván rámkiabált: — „Olvassa el, mi van az ajtóra kiírva! Ma nincs fogadóóra! Tanulják meg a rendet!” — Ennek ellenére én újból szépen megkértem Kugli elv társat, hogy csak egy pár szóval válaszoljon kérdésemre. Magából kikéivé megint rámkiabált, csak úgy harsogott az iroda: „Értse meg, ezeken a napokon nem foglal, kozunk a maguk ügyeivel! Vegye tudomásul, nem vagyok hajlandó semmiféle felvilágosítást adni!" Kugli elvtársnak lett volna ideje velem beszélgetni, hiszen ekkor nem végzett hivatalos ügyeket. Egy fiatalaszony nyal beszélgetett az irodában. Úgy gondolom, nem tartozott a tanács dolgozói közé, mert egy kisgyereket tartott , a karján, mégis enyhén szólva kidobott a® irodából. Másnap újból elmentem, mert egy dolgozó társam panaszáról volt szó. Megvártam, míg rám kerül a sor. Előadtam a kérésemet. Amikor megmutattam a tanácstagi igazolványé-' mat és felhívtam a figyelmét az előző napi történtekre, —' Kugli elvtárs erre azt válaszolta: miért nem mondta az elvtársnő, hogy tanácstag? Máskor ha jön, jelentse be, hogy tanácstag, bármikor rendelkezésére állok! Kugli elvtárs viselkedése nem méltó egy tanácsi dolgozóhoz. Úgy gondolom, hagy először is Kugli eívtársnak kell megtanulnia a • rendet. Ha egy tanácstaggal így bánik, akkor mi történik, ha egy tanácson kívüli dolgozó val beszélget? A dolgozók bíznak a tanácsban, ezt bizonyítja az is, hogy hozzám rengetegen jörínek kéréssel, panasszal, javaslattal, de hogy ha úgy cselekszünk, mint Kugli elvtárs velem tette, elfordulnak tőlünk, s a munkánk r.em ér egy fabatkát sem. Értse meg Kugli elvtárs, hogy mi vagyunk a dolgozókért, nem a dolgozók a tanácsokért. Kumli Györgyné II. kerületi tanácstag. a járási pártbizottságok! a )Elméleti tanácsadó A tapasztalatok azonban azt is mutatják, hogy a járási párt bizottságok egy része korántsem ad erejéhez, lehetőségeihez mérten segítséget az alap- szervezeteknek. Felelősség terheli őket abban, hogy néhány taggyűlése nem érte el célját . és többet nem tartottak meg. { A pécsi j írási A parasztság j felemelkedésének útja _________ Hazánk a pá rtbizottság »előtt feudális maradványokkal ugyan sok aktívát vont be a J terhelt az egyházi és világi pártszervezetek támogatására, f nagybirtokok jármában siny- a taggyűlések mégsem sikerül- f lődő kapitalista ország volt. tek megfelelően, mert a meg- ’ Munkásosztályunkra és dolgo- bizottak közül néhányan ki f zó parasztságunkra hárították sem mentek a faluba. A járási J az állam és saját maguk fenn- pártbizottságoknak jobban kell \ tartásának terhét a nagybir- ellenőrizniök, hogy az aknv’s- J tokosok és a tőkések. E dús tér ták kiint tartózkodnak-e a köz- \ mőföldű országban több mint tál: kiint tartózkodnak-e a kö: ségekben, mert néhol az tapasztalható, hogy az utolsó nap keresik fel a pártszei vezetet. Az instruktorok, aktívák mőföldű országba három millió' koldus tengődött. A magyar mezőgazdaságra 1925-ben 135.5 millió Pengő adósság nehezedett. Ez 1932jobbára csak a szervezeti elő- J pg 2.178.7 millióra nőtt. E terkészítésben segédkeznek. Lau- roncsa k elvtárs igen részleteit ÜkkÖMÜ jelentés Annakidején a mi községünk fordult felhívással egész Baranya dolgozó parasztságához, hogy felszabadulásunk évfordulóját. méltóképpen ünnepelje meg. Már elmúlt április negyediké és a május elseje tiszteletére folyó verseny- során jelenthetem, hogy hízottsertésbal hat, tejből harminc, tojásból harminc és baromfiból 120 százalékkal vittünk többet beitek fele a 20 holdon aluli oir- tokosok vállait nyomta, akik a megművelhető földterület 31 százalékával rendelkeztek csupán. A terület 9 százalékával gyűjtőhelyre, mint tervünk el-1 rendelkező törpebirtokosok az ső negyedévi előírása. Olyan / adósság 28 százalékát viseltek, gazdáink vannak, mint Kiss # A kapitalista fejlődés ember- József, Kakas Imre, Huth t felen körülményei között 1932- György, Tóth József, Győré I ben 18.502 árverési hlrdeí- Vince, Armbruszt János, Bá- < mony érkezett a Földművelés- zinaer .József és Máver Ferenc, '■ ügyi Minisztériumba. Az elvi- akik már régen túl vannak telhetetlen nyomorúságot, a 1955-ös sertésbeadásukon és i ki’átástalanságoj nem enyhílegtöbbjük a koratavaszi mun-J tette, sót növelte a parasztidig kákon is. i eladósodását a végrehajtott Komáromi Antal * látszatföldreform. A 20-as évek felszabadulás derekán évről-évre 3030 paraszt mondott örökre búcsút hazájának, s jórészük elveszett külföldöm a szolgaság mocra- rában. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt vezetésével hoztunk ítéletet á parasztság évezredes perében. „A född azé, aki megműveli'“ A Magyar Kommunista Párt vezetésével. vódtük meg oar.iszt- ságunik ősi jussát: a földet. „Földet vissza nem adunk'“ A földre főim megoldotta ugyan a parasztság földhöz juttatását, kiszabadította a nagybirtok karmaiból parasztságunkat, de véglegesen nem oldotta meg parasztságunk fel emelkedésének kérdését. A fordulat éve után a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében jelölte meg pártunk a parasztság felemelkedésének útját. A felszabadulás óta eltelt 10 év után már szinte elképzelhetetlen a Horthy-rendszer nyomora. Évről-évre szebb és boldogabb lett a földesurak és tőkések igájától megszab idolt parasztság élete. A magyar falu, amely egy évtizeddel ezelőtt melegágya volt az éhínségnek, tüdővésznek, kult uré- latlanságnak, történelmünkben példátlan utat tett meg. Az 1953. évi párthatározatok és a III. kongresszus határozatai nyomán még erőteljesebb gazdasági, politikai és kulturális fejlődés indult meg falvaink- ban. Ezeket az eredményeket pártunk és munkásosztályunk vezetésével értük el. Ez a vezetés a parasztság további felemelkedésének záloga is. Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozata világosan, félreérthetetlenül leszögezte: .,Pártunk tovább folytatja a mezőgazdaság szocialista átépítésének a termelőszövetkezetek fejlesztésének politikáját, az önkéntesség alap ján, emellett továbbra is biztosítja az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztság támogatását az anyagi érdekeltség elvének érvényesítését, hogy növelhessék termelésüket és mindenekelőtt nagyobb árutermelést érjenek el.“ A márciusi határozat félreérthetetlenül leszögezi, hogy az 1953. évi júniusi és a III. kongresszusi határozatok pártunk politikájának ma is alapját képezik. A dolgozó parasztság felemelkedésének ellenségei azon ban a parasztság becsapására törekszenek. Le akarják téríteni dolgozó parasztságunkat felemelkedésének egyetlen helyes útjáról. Nem mondják ki szívük vágyát: „vissza a nagybirtokokkal, vissza a parasztság elnyomorodásával“, mert tudják, ebből parasztságunknak elege volt. Azt akarják elhitetni, hogy a parasztság felemelkedhetik a kisáruterme- lés útján, hogy a kisáruterme- lő gazdaságok többségükben és rendszeresen képesek bővített újratermelésre, hogy a szövetkezeti út nem feltétlenül szükséges a parasztság felemelkedésének biztosításához. Egy pere g sémi tagadjuk, hogy egyénileg dolgozó paraszt Ságunk többsége képes a mainál többet termelni. Jobb tala j ©rög a zdá lkod ássa!, trágyázással, műtrágyázással, a mezőgazdaság munkák időbeni, jobb minőségű elvégzésével, állatállományuk jobb takarmányozásával, gondozásával, s más módszerek alkalmazásával képes magasabb termésátlagok és állati hozamok elérésére. A márciusi határozat idézett része világosan, megmondja, hogy ebben pártunk és államunk továbbra is segíti dolgozó parasztságunkat. Figye- lembevéve azonban azt, hogy megyénk parasztságának több, mint fele kisparaszt — felmerül a kérdés: vajon ezek a k:s- mre.sztí gazda.sáeok képesek-e saját iasérét bvl^/teipi. vagy (Folytatás a 3. oldalon.)
