Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-08 / 82. szám
2 N A P L Ó 1935 ÁPRILIS 8 DONIZETTI Kekkemen finn miniszterelnök fogadása a szovjet-finn szerződés megkötésének évfordulója alkalmából Megkezdődött az országos építőipari tanácskozás Helsinki (TASZSZ): Urho Kekkemen finn miniszterelnök április 6-án a Szovjetunió és Finnország között megkötő:! barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 7. évfordulója alkalmától fogadást adott. • A fogadáson megjelentek !■ agerholm képviselőházi el nók, a kormeny több tagja, továbbá a külügyminisztérium és más minisz-tériumok felelős funkcionáriusai, valamint rleiskanen tábornok, a fegyveres erők-naiancsnoka, úgyszintén a tábornoki kar képviselő;, a politikai pártok v--| 'Jj Delhi (Uj Kína): Uj Delhiben az Alkotmány Klub termében szerdán délután megkezdődött az ázsiai országok ertekezíete. A megnyitó beszédet Rames- vari Nahru asszony mondta. Méltatta Kína és India miniszterelnökének közös nyilatkozatát, amely a világ elé állította a békés együttélés öí alapél vét, mint „a világfeszültség növekedése elleni gyógyszert.“ Nehru asszony élesen bírálta a faji elkülönítés politikáze.tői, Sylvikylhkki Kitpi asz- szony a Finn Szovjet Társaság elnöke és a Finn-Szovjet Társaság vezető funkcionáriusai. Szovjet részről a fogaaáson jelen voltak: \. Z. Lebegyev, szovjet nagv«evet, valamint az (..'•forduló al'ks mából rendezett ünnepségekre érkezett szovjet kultúrküldöttség, élén I. A. Knh-owal, az CSZSZSZK köz_ oktatásügyi miniszterével, továbbá A. I. Szoszunov, a Szovjetunió finnországi kereskedelmi .képvise.öje. I. V. Vinogradov katonai attasé és a szovjet nagyító vétség felelős funkcionáriusai. jót, amelyet a gyarmatosítók írs/ágai bari az ázsiai bevándorlók ellen folytatnak. Az emberiséget pusztulással fenyegető atomfegyvereik fel- használásának terveit élesen elítélte és ezeket monaotta végül Nehru asszony: „A világ minden népének egyesült erővel kell elérnie, mindenféle atonjfegyver használatának betiltását.“ Az értekezlet megnyitó ülésén felszólalt Kuo Mc-zso, a kínai küldöttség vezetője is. A Magy*,- Doigoedfc Mrt^a Központi Veaetűaége ég a Magyar Népköztársaság Miniszter tanácsa tanácskozásra hívta össze az építőipar vezetőit, az építőipari vállalatok legjobb dolgozóit, az építőipar párt- és szakszervezeteinek küldötteit, hogy megtárgyalják az 1865-ös évben, se építőiparra háruló feladatokat és azok megoldásénak módjait. A kétnapos tanácskozás csütörtökön reggel az Országház kongresszusi termében keadődött A tanácsteoaáaon megjelent Do/bi István., az Elnöki Tanács einötoe, Hidas István, a Magyar Dolgozok Pártja. Politikai Bizottságának ta«K a minisztert «n ács ekrfk)h«4yette»e, Végh Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkár», Szíjártó Lajos építésügyi OTHitscter, AVtamá- re Iván élekmsneripari miniszter, Bognár József belke- resíkedelmi miniszter, Bdhrits Lajos közlekedés- és posta- ügyi miniszter, Román József egészségügyi irrmiszter. Szabó Gergely, a minisztertanács titkárságának vezetője, Czatoó Kálmán, a Magyar fíéptoöz- tórsaság legfőbb ügyésze, Farkas Lászlő, a Magyar Dolgozók Pkrtjábudapeett pártfeéatat sájjmár. litká«» ás Remegi Ferenc, az építőipari mmáaaerve- zet elnök*. Kidén. Jóeeef éptéésögyi minleiterbelyette* elnöki megnyitója után Szíjártó Lajos épftéaftgyi máJüeeter mendott beszédet. Churchill nyilatkozata London (TASZSZ): A Reuter hírügynökség közölte azt a levelei, amelyet Churchill a Konzervatív Párt woodfordi szervezetének etetőkéhez intézett. A levélben Churchill ismerteti azokat az okokat, melyek mástt ksmonoort & rrú- iüsKterelrkiki tisztségről AzáL. talónos választások alkalmával — jetertette lat Churchill, — a kormányfő ég a párt- venér kifejti az új perlament- beti MVwtendó politikát, amelyet saját maga köteles meg- valóé:tani. Bizonyos idő óta úgy hisaam, hogy az én Iko- roen/ban nem lehet meghatározatlan időre magamra vállalni ilyesféle új taöteleaebteé- geket. AHami érdek tehát, hogy utódom kellő időben hozzálásson kötelezettségeinek ellátásához és az ország elé terjessze programját, amikor erre elhatározza magát.“ 1 848 április 8-án 107 évvel ezelőtt halt meg Berga- moban Donizetti, minden idők, de főleg korának egyik legzseniálisabb olasz operaszerzó- je. Tehetsége rendkívül korán fejlődött. Velencében katonáskodott, mikor „Enrico di Bologna” c. operáját nagy sikerrel bemutatta, de döntő sikert Rómában aratott az 1822-ben bemutatott „Zoraide di Grana- to” c. operájával. Tehetségét annyira méltányolták, hogy fel mentették a katonai szolgálat alól, hogy akadálytalanul élhessen nagyszerű hivatásának. Mestereiként az életrajzírók Mayrt, Pilottit és Mattéit említik. Alkotó szelleme rendkívül termékeny volt, csak operája van 70, azontúl sok istru- mentális művet is írt. Bellimnek rövidesen nagy versenytársa lett az opera terén. Európai hírnevét az 1832-ben Milanóban színrekerült „Elisir d’ amore” (Szerelmi bájital) c. vígoperája alapozta meg, de mindjárt döntő sikere lett a „Lucrétia Borgia” c. romantikus nagyoperájának is. 1855-ben Nápolyban nagy sikerrel mutatják be a „Lucia di Lammermoor”-t. Egy ideig Nápolyban él, mint az Állami Konzervatórium zeneelmélettanára, de csakhamar Párizsba költözik s itt írja meg néhány világhírűvé vált művét: „La favorite” (A kegyencnő)-t, a „La fille du régiment”-t, ez utóbbi nálunk „Mari, az ezred leánya” címen került színre. Nagy hatást ért el a „Don Pas- quale” vígopera is. Az operák sikerének titka mindenütt a dús invención felépülő elragadó melódiabőség, a szereplőhősök vonzó, szeretetreméltó egyénisége. A „Lucre- tia Borgia” jelentősége abban nyilvánul meg, hogy korának léha, blazirt, becstelen karakterét az idegeket feszültségben tartani tudó vakmerő és raffi- nélt zenei nyelvezettel tükrözi. Egyes komoly operái, különösen a „Belizár” vegyes érzelmeket keltettek. Az „Anna Bo- lena”, „Maria Stuarda”, „Marino Faliero” operák, noha több helyen nagy közönségsikert értek el, a német kritikákban csak a „Donizetti— Dudelsack” csúfnevet kapták s egyidőre lekerültek a német színpadokról. Tk onizetti korában a zene- szerzők a nagyközönség ízlése és kívánalma után indultak. Donizetti e tekintetben Rossini felfogását követte, akinek kedvenc mondása volt, hogy a művész legyen először rabszolgája a közönségnek, s azután ura legyen, fölébe emel kedjék, végül kiemelkedjék korából. Tóth Aladár így vont szellemesen párhuzamot Rossini és Donizetti között: „Rossini oly szakács, aki maga állítja össze az étlapot. Ezzel szemben Donizetti már csak a kész étlap szerint dolgozott”. Donizetti egy ideig Törökországban is élt, II. Mahmud szultán udvari zenekarát alapította meg s megismertette a törököket az európai zenével. Élete vége tragikus volt, agy paralizise az őrültségig fokozódott. Az volt a fixa ideá-ja, hogy ő már halott s látogatóit e szavakkal fogadta: Szegény Donizetti már halott. BAN JANOS KÜLFÖLDI HÍREK Megnyílt as ásni tű országok értekezlete Kormányválság Brazíliában BERLIN Öt nyugat németországi tartomány, Bajorország, Alsó Szászország, Baden Württemberg. Észak Rajna-Vcsztfália és Hessen április elsejétől kezdődően adóbevételének csupán 32.3 százalékát utalja át az eddigi 38 százalék helyett a bonni központi kormánynak és ez-, zel megkezdte a már régebben bejelentett részleges adósztrájkot. Schöffer bonni pénz ügyminiszter azt követeli, hogy a tartományok, tekintettel a súlyos újrafelfegyverzési kiadásokra, adják át adóbevételük negyven százalékát a sző. vetségi kormánynak. Schaffer kijelentette, hogy a tartományok részleges adósztrájkja tel jcs felborulással fenyegeti az állami költségvetést. MOSZKVA Ml nem vagyunk olyan ostobák, hogy elhigyjük, valóban hatálytalanították az angol- raki szerződést és hogy Irak c/abad lett. A török-iraki katonai szövetség Törökország. ban is a nyugati imperializmus bázisa lett. Szégyenkeznünk kell az iraki dolgok miatt. , TOKIO A japán sajtó és rádió figyelmének középpontjában az a tény áll, hogy az amerikai kormány nem hajlandó fogadni Sigemicu japán külügyminisztert. A lapok az amerikai visszautasítást a Japánnal szemben megnyilvánuló lebecsülés jelének tartják. DELHI A Times of India szaigoni tudósítója jelenti, hogy a dél- vietnami vallásos szekták azzal vádolják az Egyesült Alantokat, hogy „nemcsak beavatkozik Dél-Vietnam belpo. bikájába, hanem arra Is kíséretet tesz, hogy Ngo Dinh Dicm kormányt a délkoreaihoz ás a formozaihoz hasonló típusú katonai diktatúrává változtassa.“ WASHINGTON Joihnston demokratapárti és Margaret Smith köztársasági párti szenátor a napokban törvényjavaslatot terjesztett az amerikai kongresszus elé. A törvényjavaslat értelmében meg lehet tiltani „bármely Írott vagy nyomtatott anyag” portai szétküldését, azzal az ürüggyel, hogy cii&iugffietl az úgynevezett „világkommun izmus“ ügyét. A washingtoni Fost and Times Herald című lap szerkesztőségi cikkében rámutat, hogy ez „még a cenzúránál is rosz- szabb” és hogy a törvényt avas- lat ellenkezik az amerikai alkotmánnyal. PEKING Harry Pollit, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának főtitkára Robert Tew art kíséretében szerdán repülőgépen Feli ingbe érkezett. A pekingi repülőtéren Liu Sao-csi, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának titkára és a párt több vezető funkcionáriusa fogadta őket. New York (TASZSZ): — A United Press Rio de Janeiro-i jelentése szerint Caffé Filho Inök elfogadta kormányamin den tagjának lemondását. A jelentés rámutat, hogy a kormányválságot nyilvánvalóan az októberben tartandó elnök választásokkal kapcsolatos“ po litifkai okok idézték elő. A Reuter iroda jelentése szerint a Rio de Janeiro térségében állomásozó csapatokat „harci készültségbe helyezték“, a kormányválság okozta „politikai bizonytalanság“ miatt. Osztrák hivatalos körök a nyugati hatalmak nyilatkozatáról Becs (TASZSZ): Az osztrák híiügynökség április 6-án hivatalos jelentést közölt, mely szerint „osztrák részről megelégedéssel fogadták a három nyugati hatalom ' nyilatkozatát.“ „Az osztrák kormány — hangzik a jelentés — tudatában van annak, hogy az államA Szovjetunió Legfelső Ta rácsának elnöksége megalakí- f tóttá a Szovjetunió széniparii üzemépítési minisztériumát és i az új minisztérium kezelésébe^ átadta a Szovjetunió Minisz■ János' írói pá- Kodolányi [ Jyakezdése az lenforradalmi kor első, legkomorabb évtize- TertatócL "TltöV^'jóváha^oU fében, a huszas években folyt jegyzékben szereplő szerveze-Munkássaganak közel mas- teket és vállalatokat. * felevtizedre eső szakaszából A Szovjetunió szénipari 4 ment az a visszatekintő, üzemépítési miniszterévé a Leg sok reszleteredmenyeben a ma felső Tanács elnöksége Leo-i^ korában mar előre, a hala- nyid Georgijevics Melmyiko- ^ás irányába mutató — gazdag vöt nevezte ki, s egyúttal fel- <1 válogatás, amelyet a közelmúlt mentette a Szovjetunió buka-jl^an adott kezünkbe a fenti resti nagykövetének tiszte alól. i* címmel a Szépirodalmi Könyvi kiadó. Kodolányi ebben a kor- BEIRUT szakban nagyrészt az ifjúság, < * « L - - , iaz első öntudatos eszmélés, az AHOGY TUDTAK Mii írói i el bí-ir ._non f te örök- \ nyí >i rá- f me atott. f naí rádió híradásaiban élesen” bí-^farazsát és füstjét elevenítetanonfte meg elbeszelesei, kisrege rátta Chamounnak, Libanon köztársasági elnökének török- országi utazását. A kairói dió híradásaiban rámutatott hogy Chamnun törökországi útja nem időszerű és hogy ez az út kapcsolatban áll azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket Anglia tesz a töröknyei változatos sorában. Legmélyebb ifjúkori élményei két nagy forrásból fakadtak. Az egyik a szülői ház volt, a dzsentrivel még kacérkodó, bár valamilyen tártósult lemondásban élő középosztálybeli tisztviselőcsalád köre a iraki katonai szövetség kibőví- £ zsarnok és maradi apával, a tése érdekében. A Telegraf fcí- ? mostohaanya édeskés szerete- mű lap tájékozott körökre hí- f tével, úrias tetszelgésével, egy vatkozva közli, hogy Anglia c második házasság sok rossz hivatalos lépéseket akar tenni f íz.ével, feszültségeivel. Ez az Libanon és Szíria kormányá- » elszigetelt, meddő és hazug úri val szemben, hogy rávegye ? környezet korán lázadásra őket, csatlakozzanak a török- J késztette az ifjút. Éles szeme, iraki szövetséghez. * korán kifejlődött világos és »pontos valóságérzéke egy-ket* MONTEVIDEO f tőre feltárta előtte, az űri házat Uruguayban aktívan folyik j! körülvevő parasztfalu sokrétű az aláírásgyűjtés a Béke VI- \ társadalmát. A fiatal író tné- lágtanács Irodájának felWvá-Jlyen és bátran merített a Pecs- sára. Az aláírásgyűjtési kam-j váradon, majd^ különösen pányban a szakszervezetek és \ Vajszlón— az első világháború más társadalmi szervezetek telőtt és# alatt — szenvedélyes vesznek részi. f együttérzéssel átélt viharos ’esztendők társadalmi harcai- BEIRUT ✓ jnak, forradalmi izzásának szé- A Telegraf című libanoni J les, mély áradatából. Az ottho- Up kommentálja az 1930. évi \ nától, osztályától egyre öntuangol-iraki szerződés „hatálytalanítását”. Jdatosabban, határozottabban el “ idegenedé diákot Vajszlón és ___íyékén egy életre szóló hatalmas öleléssel vonta magához az ormánsági parasztság különös, eltorzult, mélységesen és tragikusan beteg társadalma, szenvedélyes vágyat ébresztve benne — kezdetben — hogy megmutassa, a világ elé tárja ezt a sorvadó zúgot az ország testén. Az O rmánságnak a mesebeli szamárbőr módjára folyton zsugorodó falucskái, Vejti, Lu- zsok, Hirics, Páprád, Oszró, Kákics és a sok-sok többi hely sokezerholdas nagybirtokok, nagybérletek gyűrűjében seny- vedtek. A Majláth, Battyhány, majd Benyovszky, Draskovics grófok és a pécsi székeskáptalan hatalmas birtoktestein kívül azonban magukban a falvakban is ott rágcsált a társadalom testén az ellenség, a zsirosparasztok, falusi kapitalisták, malmosok, bérlők stb. hada. Kodolányi már legkorábbi el beszéléseiben, így például a híres „Szép Zsuzskában” világosan megvonja, megrajzolja az ellenség hadállásait az ormánsági parasztság körül. Szép Zsqzska, ez az égőszemű falusi hetéra és tudós asszony csúffá taszi a gazdag bérlőt egyhelyt, végezetül azonban maga is egy terjeszkedő gazdag pargszt áldozata lesz, az kaparintja meg ősei talpas házát, Zsuzska ' életének utolsó menedékét. Miközben az Ormánság különös, bomlott, elfúló népéletébe világít az író. az öregasszonyok, a szülikék matriárkálls uralma alatt folyó vergődésbe és tragédiákba, azonközben rá-rávillantja a fénysugarat a remény, a jövő, a haladás jeleire, embereire is. Míg a malom tájékán a gazdag Benedek testével védi a pénzes-szekrényét és ott esik el, a pénztárszobában egy igazságosnak éreztetett, jól érzékeltetétt forradalmi nyugtalanság csapá sai alatt, azonközben a falu végén a szegényparasztok, a semmiden éhesek egy gépész vezetésével lázasan szervezked nek és tanulnak a magyarországi kommunista forradalom eredményei, jó hírei álapján. Álért ugyan szerb megszállás alatt áll a vidék, — de, — amint az író ezt jól érzékelteti — a szegénység, az. osztályér- dekheli közösség vezető közegéi) át mégis csak elhat a tul- nah magasan lobogó forradalmi tűz melege Délbaranya falvaiba és kinyitja a szemeket, felgyújtja a szíveket. (Atyai hajlék, 1927.) Másutt a forradalom egy igaz, áldozatos katonája, egy munkásból lett vöröskatona alakját emeli bátran a magasba a pályát kezdő fiatal Kodolányi János. A mun kás nyugalmát, eltökéltségét, magasabbrendű emberségét éles ellentétességben mutatja itt be fejüket vesztett kispolgárokkal szemben, akik a román beavatkozók előnyomulását áhitják, csakhogy elbukjék a magyar munkások és parasztok forradalma. (Küszöb, 1926.) A ha adás emberei és erői más módon is jelentkeznek még ezekben az elbeszélésekben. Alig méltatható megigazulással, felbuzduló szívvel olvastuk például újból „József, az ács” érett írói művészettel, széles, nyugodt előadással elénktárt történetét. Ebben az elbeszélésben, a munkájával, mesterségével teljesen egyéforrt, — sajnos, közben már megöregedett — egyszerű falusi ácsmester csendes, belső, drámáját kísérhetjük végig. _A munka és mesterségbeli tudás, tapasztalat erkölcsi fényessége, méltósága, felmagasztosító öntudata árad ebből az elbeszélésből. Kodolányit a társadalmi valóság mindig jelenlévő légköré és szenvedélyes ábrázolása, újból és újból való felvázolása magasan társai fölé emelte életműve ez első korszakában. Megdöbbentően erős, mélyen átélt élményei jóidéig a nyers, alaktalan valóság még nyersebb színekkel dolgozó festőjének tették meg őt, de a művész alakító ereje hamarosan fölébe kerekedett a feldolgozatlan roppant élményanyag áradatának. Kodolányit erőteljes társadalmi valóságérzéke, széles, epikus elbeszélőművészete, jó drámai érzéke az alakok szembeállításában, a helyzetek csoportosításában, egyszóval művészetének értékei és mondanivalójának igazsága kezdettől az egész ország egész parasztságának írójává tette, noha ő a lábát az Ormánság zugában vetette is meg. Ani amit elmondott és ahogy azt elmondta, érvényes volt az egész parasztságra. Irodalomtörténetírásunk és kritikánk sürgető feladata ennek a harminc esztendőn túlszerződés megkötése csak a négy hatalom megegyezése alapján lehetséges és a kormányküldöttség moszkvai látogatása során fő céljának olyan eredmény kivívását tekinti, hogy a küldöttség visz- szaérkezése után a négy megszálló hatalom ismét tárgyalóasztalhoz üljön.“ járó pályának felmérése, haladó értékeinek feltárása. Feladata azonban az író korlátainak, műve befejezetlenségének szemügyrevétele is, hogy termékeny ösztönzéssel vezethesse ezt az alkotóművészt a tiszteletreméltó, bátor és erőteljes pályakezdés méltó folytatására. Kodolányi János a harmincas években látszatra megtorpant, a szenvedélyes rámutatás, a társadalombírálat útjáról eltért és a múltba menekült. „A vas fiai” regénykolosszusától kezdve történelmi tárgyú müvekkel lépett fel. A „Vas fiai”, vagy például a „Julianus _ba- rát” című regénye is á művészi sugalló erővel, újraélesztett ősi baranyai, ormánsági népéletből, népi erőkből merit legmélyebben. Nagy és sokrétű feladat tehát ennek a megtört, majd újból felivelni készülő alkotó pályának helyes, korszerű megvilágítás^ és támogató bírálata. Kodolányi János a „Föld indulás” hatalmas, de megoldást nem adó figyelmezte- ése óta népének és önmagának is adósa. Az Ormánságban is kitárult tíz éve a falvak határa, — ott is visszaszorult, megtört a fojtogató osztályellenség halálos fenyegetésé és a parasztélet szemhatára hatalmasan megnőtt. Most megjelent kötete bevehető soraiban maga utal népével szemben érzett adósságára az író. Ortutay minapi cikkének szavaival — Kodolányi régi írásaira is úgy kellene felelni mai műveinek, mint „egy elhaló verssor után a diadallal visszazengő rímnek.” (TTIT) r. A Lins FERENC
