Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)

1955-04-08 / 82. szám

2 N A P L Ó 1935 ÁPRILIS 8 DONIZETTI Kekkemen finn miniszterelnök fogadása a szovjet-finn szerződés megkötésének évfordulója alkalmából Megkezdődött az országos építőipari tanácskozás Helsinki (TASZSZ): Urho Kekkemen finn miniszterelnök április 6-án a Szovjetunió és Finnország között megkötő:! barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 7. évfordu­lója alkalmától fogadást adott. • A fogadáson megjelentek !■ agerholm képviselőházi el nók, a kormeny több tagja, továbbá a külügyminisztérium és más minisz-tériumok felelős funkcionáriusai, valamint rleiskanen tábornok, a fegy­veres erők-naiancsnoka, úgy­szintén a tábornoki kar kép­viselő;, a politikai pártok v--| 'Jj Delhi (Uj Kína): Uj Del­hiben az Alkotmány Klub ter­mében szerdán délután meg­kezdődött az ázsiai országok ertekezíete. A megnyitó beszédet Rames- vari Nahru asszony mondta. Méltatta Kína és India mi­niszterelnökének közös nyilat­kozatát, amely a világ elé ál­lította a békés együttélés öí alapél vét, mint „a világfeszült­ség növekedése elleni gyógy­szert.“ Nehru asszony élesen bírál­ta a faji elkülönítés politiká­ze.tői, Sylvikylhkki Kitpi asz- szony a Finn Szovjet Társaság elnöke és a Finn-Szovjet Tár­saság vezető funkcionáriusai. Szovjet részről a fogaaáson jelen voltak: \. Z. Lebegyev, szovjet nagv«evet, valamint az (..'•forduló al'ks mából rendezett ünnepségekre érkezett szovjet kultúrküldöttség, élén I. A. Knh-owal, az CSZSZSZK köz_ oktatásügyi miniszterével, to­vábbá A. I. Szoszunov, a Szov­jetunió finnországi kereskedel­mi .képvise.öje. I. V. Vinogra­dov katonai attasé és a szov­jet nagyító vétség felelős funk­cionáriusai. jót, amelyet a gyarmatosítók írs/ágai bari az ázsiai beván­dorlók ellen folytatnak. Az emberiséget pusztulással fenyegető atomfegyvereik fel- használásának terveit élesen elítélte és ezeket monaotta vé­gül Nehru asszony: „A világ minden népének egyesült erő­vel kell elérnie, mindenféle atonjfegyver használatának be­tiltását.“ Az értekezlet megnyitó ülé­sén felszólalt Kuo Mc-zso, a kínai küldöttség vezetője is. A Magy*,- Doigoedfc Mrt^a Központi Veaetűaége ég a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­ter tanácsa tanácskozásra hív­ta össze az építőipar vezetőit, az építőipari vállalatok leg­jobb dolgozóit, az építőipar párt- és szakszervezeteinek küldötteit, hogy megtárgyal­ják az 1865-ös évben, se épí­tőiparra háruló feladatokat és azok megoldásénak módjait. A kétnapos tanácskozás csütörtö­kön reggel az Országház kong­resszusi termében keadődött A tanácsteoaáaon megjelent Do/bi István., az Elnöki Tanács einötoe, Hidas István, a Ma­gyar Dolgozok Pártja. Politi­kai Bizottságának ta«K a mi­nisztert «n ács ekrfk)h«4yette»e, Végh Béla, a Magyar Dolgo­zók Pártja Központi Vezetősé­gének titkár», Szíjártó Lajos építésügyi OTHitscter, AVtamá- re Iván élekmsneripari mi­niszter, Bognár József belke- resíkedelmi miniszter, Bdhrits Lajos közlekedés- és posta- ügyi miniszter, Román József egészségügyi irrmiszter. Szabó Gergely, a minisztertanács tit­kárságának vezetője, Czatoó Kálmán, a Magyar fíéptoöz- tórsaság legfőbb ügyésze, Far­kas Lászlő, a Magyar Dolgo­zók Pkrtjábudapeett pártfeéatat sájjmár. litká«» ás Remegi Fe­renc, az építőipari mmáaaerve- zet elnök*. Kidén. Jóeeef éptéésögyi mi­nleiterbelyette* elnöki meg­nyitója után Szíjártó Lajos épftéaftgyi máJüeeter mendott beszédet. Churchill nyilatkozata London (TASZSZ): A Reu­ter hírügynökség közölte azt a levelei, amelyet Churchill a Konzervatív Párt woodfordi szervezetének etetőkéhez inté­zett. A levélben Churchill is­merteti azokat az okokat, me­lyek mástt ksmonoort & rrú- iüsKterelrkiki tisztségről AzáL. talónos választások alkalmá­val — jetertette lat Churchill, — a kormányfő ég a párt- venér kifejti az új perlament- beti MVwtendó politikát, ame­lyet saját maga köteles meg- valóé:tani. Bizonyos idő óta úgy hisaam, hogy az én Iko- roen/ban nem lehet meghatá­rozatlan időre magamra vál­lalni ilyesféle új taöteleaebteé- geket. AHami érdek tehát, hogy utódom kellő időben hoz­zálásson kötelezettségeinek el­látásához és az ország elé ter­jessze programját, amikor er­re elhatározza magát.“ 1 848 április 8-án 107 évvel ezelőtt halt meg Berga- moban Donizetti, minden idők, de főleg korának egyik leg­zseniálisabb olasz operaszerzó- je. Tehetsége rendkívül korán fejlődött. Velencében katonás­kodott, mikor „Enrico di Bo­logna” c. operáját nagy siker­rel bemutatta, de döntő sikert Rómában aratott az 1822-ben bemutatott „Zoraide di Grana- to” c. operájával. Tehetségét annyira méltányolták, hogy fel mentették a katonai szolgálat alól, hogy akadálytalanul él­hessen nagyszerű hivatásának. Mestereiként az életrajzírók Mayrt, Pilottit és Mattéit em­lítik. Alkotó szelleme rendkí­vül termékeny volt, csak ope­rája van 70, azontúl sok istru- mentális művet is írt. Bellim­nek rövidesen nagy versenytár­sa lett az opera terén. Európai hírnevét az 1832-ben Milanó­ban színrekerült „Elisir d’ amore” (Szerelmi bájital) c. vígoperája alapozta meg, de mindjárt döntő sikere lett a „Lucrétia Borgia” c. roman­tikus nagyoperájának is. 1855-ben Nápolyban nagy si­kerrel mutatják be a „Lucia di Lammermoor”-t. Egy ideig Ná­polyban él, mint az Állami Konzervatórium zeneelmélet­tanára, de csakhamar Párizsba költözik s itt írja meg né­hány világhírűvé vált művét: „La favorite” (A kegyencnő)-t, a „La fille du régiment”-t, ez utóbbi nálunk „Mari, az ezred leánya” címen került színre. Nagy hatást ért el a „Don Pas- quale” vígopera is. Az operák sikerének titka mindenütt a dús invención fel­épülő elragadó melódiabőség, a szereplőhősök vonzó, szeretet­reméltó egyénisége. A „Lucre- tia Borgia” jelentősége abban nyilvánul meg, hogy korának léha, blazirt, becstelen karak­terét az idegeket feszültségben tartani tudó vakmerő és raffi- nélt zenei nyelvezettel tükrözi. Egyes komoly operái, különö­sen a „Belizár” vegyes érzel­meket keltettek. Az „Anna Bo- lena”, „Maria Stuarda”, „Ma­rino Faliero” operák, noha több helyen nagy közönségsi­kert értek el, a német kriti­kákban csak a „Donizetti— Dudelsack” csúfnevet kapták s egyidőre lekerültek a német színpadokról. Tk onizetti korában a zene- szerzők a nagyközönség ízlése és kívánalma után in­dultak. Donizetti e tekintetben Rossini felfogását követte, aki­nek kedvenc mondása volt, hogy a művész legyen először rabszolgája a közönségnek, s azután ura legyen, fölébe emel kedjék, végül kiemelkedjék korából. Tóth Aladár így vont szellemesen párhuzamot Rossi­ni és Donizetti között: „Rossi­ni oly szakács, aki maga állítja össze az étlapot. Ezzel szem­ben Donizetti már csak a kész étlap szerint dolgozott”. Donizetti egy ideig Törökor­szágban is élt, II. Mahmud szultán udvari zenekarát ala­pította meg s megismertette a törököket az európai zenével. Élete vége tragikus volt, agy paralizise az őrültségig fokozó­dott. Az volt a fixa ideá-ja, hogy ő már halott s látogatóit e szavakkal fogadta: Szegény Donizetti már halott. BAN JANOS KÜLFÖLDI HÍREK Megnyílt as ásni tű országok értekezlete Kormányválság Brazíliában BERLIN Öt nyugat németországi tar­tomány, Bajorország, Alsó Szászország, Baden Württem­berg. Észak Rajna-Vcsztfália és Hessen április elsejétől kez­dődően adóbevételének csupán 32.3 százalékát utalja át az ed­digi 38 százalék helyett a bon­ni központi kormánynak és ez-, zel megkezdte a már régeb­ben bejelentett részleges adó­sztrájkot. Schöffer bonni pénz ügyminiszter azt követeli, hogy a tartományok, tekintettel a súlyos újrafelfegyverzési ki­adásokra, adják át adóbevéte­lük negyven százalékát a sző. vetségi kormánynak. Schaffer kijelentette, hogy a tartomá­nyok részleges adósztrájkja tel jcs felborulással fenyegeti az állami költségvetést. MOSZKVA Ml nem vagyunk olyan osto­bák, hogy elhigyjük, valóban hatálytalanították az angol- raki szerződést és hogy Irak c/abad lett. A török-iraki ka­tonai szövetség Törökország. ban is a nyugati imperializ­mus bázisa lett. Szégyenkez­nünk kell az iraki dolgok miatt. , TOKIO A japán sajtó és rádió fi­gyelmének középpontjában az a tény áll, hogy az amerikai kormány nem hajlandó fogad­ni Sigemicu japán külügymi­nisztert. A lapok az amerikai vissza­utasítást a Japánnal szemben megnyilvánuló lebecsülés jelé­nek tartják. DELHI A Times of India szaigoni tudósítója jelenti, hogy a dél- vietnami vallásos szekták az­zal vádolják az Egyesült Al­antokat, hogy „nemcsak be­avatkozik Dél-Vietnam belpo. bikájába, hanem arra Is kísér­etet tesz, hogy Ngo Dinh Dicm kormányt a délkoreaihoz ás a formozaihoz hasonló tí­pusú katonai diktatúrává vál­toztassa.“ WASHINGTON Joihnston demokratapárti és Margaret Smith köztársasági párti szenátor a napokban tör­vényjavaslatot terjesztett az amerikai kongresszus elé. A törvényjavaslat értelmében meg lehet tiltani „bármely Írott vagy nyomtatott anyag” portai szétküldését, azzal az ürüggyel, hogy cii&iugffietl az úgynevezett „világkommun iz­mus“ ügyét. A washingtoni Fost and Ti­mes Herald című lap szerkesz­tőségi cikkében rámutat, hogy ez „még a cenzúránál is rosz- szabb” és hogy a törvényt avas- lat ellenkezik az amerikai al­kotmánnyal. PEKING Harry Pollit, Nagy-Britan- nia Kommunista Pártjának fő­titkára Robert Tew art kísére­tében szerdán repülőgépen Fe­li ingbe érkezett. A pekingi re­pülőtéren Liu Sao-csi, a Kí­nai Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tit­kára és a párt több vezető funkcionáriusa fogadta őket. New York (TASZSZ): — A United Press Rio de Janeiro-i jelentése szerint Caffé Filho Inök elfogadta kormányamin den tagjának lemondását. A jelentés rámutat, hogy a kor­mányválságot nyilvánvalóan az októberben tartandó elnök választásokkal kapcsolatos“ po litifkai okok idézték elő. A Reuter iroda jelentése szerint a Rio de Janeiro tér­ségében állomásozó csapato­kat „harci készültségbe he­lyezték“, a kormányválság okozta „politikai bizonytalan­ság“ miatt. Osztrák hivatalos körök a nyugati hatalmak nyilatkozatáról Becs (TASZSZ): Az osztrák híiügynökség április 6-án hi­vatalos jelentést közölt, mely szerint „osztrák részről meg­elégedéssel fogadták a három nyugati hatalom ' nyilatkoza­tát.“ „Az osztrák kormány — hangzik a jelentés — tudatá­ban van annak, hogy az állam­A Szovjetunió Legfelső Ta rácsának elnöksége megalakí- f tóttá a Szovjetunió széniparii üzemépítési minisztériumát és i az új minisztérium kezelésébe^ átadta a Szovjetunió Minisz­■ János' írói pá- Kodolányi [ Jyakezdése az lenforradalmi kor első, legkomorabb évtize- TertatócL "TltöV^'jóváha^oU fében, a huszas években folyt jegyzékben szereplő szerveze-Munkássaganak közel mas- teket és vállalatokat. * felevtizedre eső szakaszából A Szovjetunió szénipari 4 ment az a visszatekintő, üzemépítési miniszterévé a Leg sok reszleteredmenyeben a ma felső Tanács elnöksége Leo-i^ korában mar előre, a hala- nyid Georgijevics Melmyiko- ^ás irányába mutató — gazdag vöt nevezte ki, s egyúttal fel- <1 válogatás, amelyet a közelmúlt mentette a Szovjetunió buka-jl^an adott kezünkbe a fenti resti nagykövetének tiszte alól. i* címmel a Szépirodalmi Könyv­i kiadó. Kodolányi ebben a kor- BEIRUT szakban nagyrészt az ifjúság, < * « L - - , iaz első öntudatos eszmélés, az AHOGY TUDTAK Mii írói i el bí-ir ._non f te örök- \ nyí >i rá- f me atott. f naí rádió híradásaiban élesen” bí-^farazsát és füstjét elevenítet­anonfte meg elbeszelesei, kisrege rátta Chamounnak, Libanon köztársasági elnökének török- országi utazását. A kairói dió híradásaiban rámutatott hogy Chamnun törökországi útja nem időszerű és hogy ez az út kapcsolatban áll azok­kal az erőfeszítésekkel, ame­lyeket Anglia tesz a török­nyei változatos sorában. Leg­mélyebb ifjúkori élményei két nagy forrásból fakadtak. Az egyik a szülői ház volt, a dzsentrivel még kacérkodó, bár valamilyen tártósult le­mondásban élő középosztály­beli tisztviselőcsalád köre a iraki katonai szövetség kibőví- £ zsarnok és maradi apával, a tése érdekében. A Telegraf fcí- ? mostohaanya édeskés szerete- mű lap tájékozott körökre hí- f tével, úrias tetszelgésével, egy vatkozva közli, hogy Anglia c második házasság sok rossz hivatalos lépéseket akar tenni f íz.ével, feszültségeivel. Ez az Libanon és Szíria kormányá- » elszigetelt, meddő és hazug úri val szemben, hogy rávegye ? környezet korán lázadásra őket, csatlakozzanak a török- J késztette az ifjút. Éles szeme, iraki szövetséghez. * korán kifejlődött világos és »pontos valóságérzéke egy-ket* MONTEVIDEO f tőre feltárta előtte, az űri házat Uruguayban aktívan folyik j! körülvevő parasztfalu sokrétű az aláírásgyűjtés a Béke VI- \ társadalmát. A fiatal író tné- lágtanács Irodájának felWvá-Jlyen és bátran merített a Pecs- sára. Az aláírásgyűjtési kam-j váradon, majd^ különösen pányban a szakszervezetek és \ Vajszlón— az első világháború más társadalmi szervezetek telőtt és# alatt — szenvedélyes vesznek részi. f együttérzéssel átélt viharos ’esztendők társadalmi harcai- BEIRUT ✓ jnak, forradalmi izzásának szé- A Telegraf című libanoni J les, mély áradatából. Az ottho- Up kommentálja az 1930. évi \ nától, osztályától egyre öntu­angol-iraki szerződés „hatály­talanítását”. Jdatosabban, határozottabban el “ idegenedé diákot Vajszlón és ___íyékén egy életre szóló ha­talmas öleléssel vonta magá­hoz az ormánsági parasztság különös, eltorzult, mélységesen és tragikusan beteg társadal­ma, szenvedélyes vágyat éb­resztve benne — kezdetben — hogy megmutassa, a világ elé tárja ezt a sorvadó zúgot az ország testén. Az O rmánságnak a mesebe­li szamárbőr módjára folyton zsugorodó falucskái, Vejti, Lu- zsok, Hirics, Páprád, Oszró, Kákics és a sok-sok többi hely sokezerholdas nagybirtokok, nagybérletek gyűrűjében seny- vedtek. A Majláth, Battyhány, majd Benyovszky, Draskovics grófok és a pécsi székeskápta­lan hatalmas birtoktestein kí­vül azonban magukban a fal­vakban is ott rágcsált a társa­dalom testén az ellenség, a zsirosparasztok, falusi kapita­listák, malmosok, bérlők stb. hada. Kodolányi már legkorábbi el beszéléseiben, így például a híres „Szép Zsuzskában” vilá­gosan megvonja, megrajzolja az ellenség hadállásait az or­mánsági parasztság körül. Szép Zsqzska, ez az égőszemű falusi hetéra és tudós asszony csúffá taszi a gazdag bérlőt egyhelyt, végezetül azonban maga is egy terjeszkedő gaz­dag pargszt áldozata lesz, az kaparintja meg ősei talpas há­zát, Zsuzska ' életének utolsó menedékét. Miközben az Or­mánság különös, bomlott, el­fúló népéletébe világít az író. az öregasszonyok, a szülikék matriárkálls uralma alatt fo­lyó vergődésbe és tragédiákba, azonközben rá-rávillantja a fénysugarat a remény, a jövő, a haladás jeleire, embereire is. Míg a malom tájékán a gazdag Benedek testével védi a pén­zes-szekrényét és ott esik el, a pénztárszobában egy igazságos­nak éreztetett, jól érzékeltetétt forradalmi nyugtalanság csapá sai alatt, azonközben a falu végén a szegényparasztok, a semmiden éhesek egy gépész vezetésével lázasan szervezked nek és tanulnak a magyaror­szági kommunista forradalom eredményei, jó hírei álapján. Álért ugyan szerb megszállás alatt áll a vidék, — de, — amint az író ezt jól érzékelteti — a szegénység, az. osztályér- dekheli közösség vezető köze­géi) át mégis csak elhat a tul- nah magasan lobogó forradal­mi tűz melege Délbaranya falvaiba és kinyitja a szeme­ket, felgyújtja a szíveket. (Atyai hajlék, 1927.) Másutt a forradalom egy igaz, áldozatos katonája, egy munkásból lett vöröskatona alakját emeli bát­ran a magasba a pályát kezdő fiatal Kodolányi János. A mun kás nyugalmát, eltökéltségét, magasabbrendű emberségét éles ellentétességben mutatja itt be fejüket vesztett kispol­gárokkal szemben, akik a ro­mán beavatkozók előnyomulá­sát áhitják, csakhogy elbukjék a magyar munkások és pa­rasztok forradalma. (Küszöb, 1926.) A ha adás emberei és erői más módon is jelentkeznek még ezekben az elbeszélések­ben. Alig méltatható megiga­zulással, felbuzduló szívvel ol­vastuk például újból „József, az ács” érett írói művészettel, széles, nyugodt előadással elénktárt történetét. Ebben az elbeszélésben, a munkájával, mesterségével teljesen egyé­forrt, — sajnos, közben már megöregedett — egyszerű falusi ácsmester csendes, belső, drámáját kísérhetjük végig. _A munka és mesterségbeli tudás, tapasztalat erkölcsi fényessége, méltósága, felmagasztosító ön­tudata árad ebből az elbeszé­lésből. Kodolányit a társadalmi valóság mindig jelenlévő lég­köré és szenvedélyes ábrázolá­sa, újból és újból való felvázo­lása magasan társai fölé emel­te életműve ez első korszaká­ban. Megdöbbentően erős, mé­lyen átélt élményei jóidéig a nyers, alaktalan valóság még nyersebb színekkel dolgozó festőjének tették meg őt, de a művész alakító ereje hamaro­san fölébe kerekedett a feldol­gozatlan roppant élményanyag áradatának. Kodolányit erőtel­jes társadalmi valóságérzéke, széles, epikus elbeszélőművé­szete, jó drámai érzéke az ala­kok szembeállításában, a hely­zetek csoportosításában, egy­szóval művészetének értékei és mondanivalójának igazsága kezdettől az egész ország egész parasztságának írójává tette, noha ő a lábát az Ormánság zugában vetette is meg. Ani amit elmondott és ahogy azt elmondta, érvényes volt az egész parasztságra. Irodalomtörténetírásunk és kritikánk sürgető feladata en­nek a harminc esztendőn túl­szerződés megkötése csak a négy hatalom megegyezése alapján lehetséges és a kor­mányküldöttség moszkvai lá­togatása során fő céljának olyan eredmény kivívását te­kinti, hogy a küldöttség visz- szaérkezése után a négy meg­szálló hatalom ismét tárgyaló­asztalhoz üljön.“ járó pályának felmérése, hala­dó értékeinek feltárása. Fel­adata azonban az író korlátai­nak, műve befejezetlenségének szemügyrevétele is, hogy ter­mékeny ösztönzéssel vezethes­se ezt az alkotóművészt a tisz­teletreméltó, bátor és erőteljes pályakezdés méltó folytatására. Kodolányi János a harmincas években látszatra megtorpant, a szenvedélyes rámutatás, a társadalombírálat útjáról el­tért és a múltba menekült. „A vas fiai” regénykolosszusától kezdve történelmi tárgyú mü­vekkel lépett fel. A „Vas fiai”, vagy például a „Julianus _ba- rát” című regénye is á művé­szi sugalló erővel, újraélesztett ősi baranyai, ormánsági nép­életből, népi erőkből merit legmélyebben. Nagy és sokrétű feladat tehát ennek a megtört, majd újból felivelni készülő alkotó pályának helyes, kor­szerű megvilágítás^ és támo­gató bírálata. Kodolányi János a „Föld indulás” hatal­mas, de meg­oldást nem adó figyelmezte- ése óta népének és önmagá­nak is adósa. Az Ormánság­ban is kitárult tíz éve a fal­vak határa, — ott is vissza­szorult, megtört a fojtogató osztályellenség halálos fenye­getésé és a parasztélet szem­határa hatalmasan megnőtt. Most megjelent kötete bevehe­tő soraiban maga utal népével szemben érzett adósságára az író. Ortutay minapi cikkének szavaival — Kodolányi régi írásaira is úgy kellene felelni mai műveinek, mint „egy el­haló verssor után a diadallal visszazengő rímnek.” (TTIT) r. A Lins FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents