Dunántúli Napló, 1955. április (12. évfolyam, 80-101. szám)
1955-04-08 / 82. szám
1855 ÁPRILIS S N A P L Ő 9 PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * Együtt a faluval A lánycsóki Csillag tss taggyűlése Sehol másutt nem érezhetjük és láthatjuk olyan kézzelfoghatóan a pártmunkának azt a nagyszerű mozzanatát, amikor az elmélet szoros kapcsolatba jut a gyakorlattal, mint egy- egy pártszervezetnek a Központi Vezetőség határozatát megvitató taggyűlésén. Itt derül ki, hogy a kommunisták tisztán értik-e a határozatból fakadó feladatokat, s hogy milyen tettrekészen látnak azok végrehajtásához. Azt hinné az ember, hogy egy ilyen határozatot mindenütt csak egyféleképpen tárgyalhatnak. Nem így van. Minden pártszervezetben a határozatnak egyik vagy má sik pontjáról esik több szó, aszerint, hogy az adott üzemekben, vagy faluban a gyakorlati munkában milyen kérdések mutatkoznak a legégetőbbnek. A lánycsóki . Csillag tsz párt- szervezetében is olyan kérdésekről vitatkoztak elsősorban a kommunisták, amelyek a legközelebbről érintik őket. Az új élet hívei, a termelőszövetkezeti tagok és a régitől még el nem szakadt dolgozók, az egyénileg gazdálkodó parasztok kapcsolatáról, a termelőszövetkezet kommunistáinak szerepéről többek között igen tanulságos vita bontakozott ki. — Az egyénileg gazdálkodók közül — mondta a beszámolóban Bodnár József párttitkár elvtárs — sokan félreértik a határozatot és azt hiszik, a párt, az,állam ezután kevesebbet törődik az egyéniekkel... Később, a vita során először József Lajos elvtárs szólt erről. — Nincs igazuk, félremagyarázzák a határozatot — mondta — hiszen sok tény bizonyítja, mi mindent kap az egyéni paraszt. Ki mondja például,.. hogy. nem kaphat mezőgazdasági kisgépet? Azután ... azt már a gépállomáson mondhatnák még, hány egyéni paraszttal kötöttek szerződést gépi munkára. Csak rosszindulattal lehet állítani, hogy nem kap elég segítséget az egyéni paraszt. —- Mi is tettünk egyet-mást — toldotta meg a szót Oroszlán József tsz-elnök. Az elmúlt évben is adtunk vetőmagot, kölcsönöztünk gépet és ha volt valami kérésük az egyénieknek, ha csak lehetett, segítettünk. Egyszerű szavakkal és mégis sokoldalúan folyt tovább a vita erről a fontos kérdésről. Olyanformán beszéltek a tsz- tagok az egyéniekről, mint felnőtt testvér a fiatalabb öccséről, akit még gyámoli- tani, nevelni kell. Határozatba is foglalták, hogy többet beszélgetnek az egyéni gaz- gákkal. Megmagyarázzák: nyugodtan dolgozzanak, termeljenek^ minél többet, növeljék jövedelmű két, amit becsületes munkával teremtenek elő, az az övék. Persze azzal is számolnak, hogy a fiatalabb testvér is majdcsak felnő. De nemcsak számolnak vele, hanem segítik is, hogy gyorsabban fejlődjék. Többen is beszéltek arról, hogy a zárszámadás után hogyan beszélgettek egyéniekkel, s mondták el a tsz eredményeit. Volt miről beszélni, mert munkaegységenként több, mint negyvenkét forint jutott. Ez is segített abban, hogy idén már tizennégy egyéni gazda hajlott az okos szóra és belépett a termelőszövetkezetbe.' — De nem tudnánk-e ennél is- többet tenni? — tette fel a kérdést Bodnár' elvtárs és mindjárt válaszolt is rá: Sokkal többre futja az erőnkből, még mindig kevesen ismerik a csoport munkáját. — A tanácsot is kérni kellene. hogy beszéljen többet a szövetkezetünkről — vélte Oroszlán József elvtárs. — Ott az a sok gyűlés, értekezlet, tanácskozás. használiák ki az alkalmat, hogy együtt vannak az emberek, mondják el, hogyan lendült fel a „Csillag”. — A paraszt nem szereti a zsákba-macskát — mondta valaki a sok felszólaló közül — előbb ismerni akarja töviről hegyire a termelőszövetkezeti életet, csak aztán szánja rá magát. Módot kell találnunk rá, hogy minél több egyéni gazda megismerkedhessen az alapszabály mintákkal. Zajlik a taggyűlés, a Központi Vezetőség határozata a taggyűlés tárgya, s mégis, aki a beszámolót, a felszólalásokat meghallgatja, egyre világosabban látja kibontakozni a falu életét, a falu dolgozóinak minden problémáját. A tanács, annak állandó bizottságai, a Hazafias Népfront-bizottság. a gazdakör tevékenysége mind sorrakeriil, megvitatják a kommunisták. Mégpedig úgy vitatják: hol mit kellene tenni, hogy jobban menjen a munka. Az első, hogy a kommunis-. ták jobban hallassák a hangjukat — ez a következtetés. Itt van például a községpolitikai terv. Sokat tudnának segíteni abban a kommunisták, már csak azzal is, hogy beszélgetnek a falu dolgozóival, felkeltik felelősségérzetüket az állampolgári kötelességek becsületes teljesítéséért. S minderről a tsz kommunistái beszéltek. Sarlós Lajos községi párttitkár elvtárs, aki még pontosabban meg tudta volna jelölni a teendőket, csak hallgatta a vitát. Az bizony még nem együttműködés Sarlós elvtárs. hogy megjelenünk a másik pártszervezet taggyűlésén ... Nem könnyű dolog egy falu életét vezetni, irányítani. A Központi Vezetőség határozata pedig ezt követeli a pártszerve zettől. A „Csillag” tsz partszervezete már hozzálátott, hogy gyakorlatiba átültesse a párt útmutatásait. A községi párt- szervezeten, a falu minden kommunistáján *van most a sor, hogy a falu egész dolgozó népét segítségül híva folytassa a megkezdett munkát. Negyvenhat újítási javaslat egy hét alatt > 1 i Tovább folyik a verseny az ország két legjobb tejtermelő szövetkezete között Az 1953/54'. gazdasági évben* retete, a vezetőség és a tagos ország legjobb tejtermelő termelőszövetkezete a mohácsszigeti Vörös Fény volt, mert egy tehénre eső tejtermelésük 4143 kilóra rúgott. Itt van az ország temrielő szövetkezeteinek legnagyobb termelőképességű tehene a 22. Manci, mely az említett évben 7411 kiló tejel termelt: Legnagyobb érdeme van ebben Czita József, munloa-érdemrenddel kitüntetett tehenésznek, aki április 4-re versenyre hívta az ország másik legjobb tejtermelő szövetkezetét, az ivándárdai Sarló-Kalapács tsz-t. Az ivándárdai Sarló-Kalapács tsz két évben volt országosan a legelső tejtermelő tsz. 1951— 52. évben az egy tehénre eső tejtermelés 4$11 kilő, 1952— 53-ban 3186 kiló volt a nehéz , taka,rmányozási év ellenére is. Itt van az ország termelőszövetkezeteinek második és ötödik legjobb tehene. A 19-es Emrna 6233 kiló tejet termelt a második laktáeió- ban, a 2-es Cifra 5123 kilót. V.bben az országszerte híres tsz-ben dolgozik Hajba Dezső munka-érdeméremmel és Munka Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetett tehenész, valamint Inhoff József munkaérdemrenddel kitüntetett . tehenész. E két ember vasakarata, szívós szorgalma, hozzáértése és rendkívüli állatsíe•s ág támogatásával csodákat művelt a felszabadulási versenyben. Czita József, amikor párosversenyre hívta az iván- dárdaiakat, megfogadta, hogy a februári 7.4 kilós istállóátlagát 10 kilóra emeli. Istálló- állaga 10.9 kiló lett. Az ivándárdaiak felajánlották, hogy az 5.4 kilós istálló- átlagot ugyancsak 10 kilóra emelik. Abban az időben ezt bizony sokan kétségbe vonták. „Felajánlani lehet, de azt teljesíteni nehéz” — mondották. Hajbáék bíztak a tagság támogatásában, amit meg vt kaptak és március 30—31-én islállóátlaguk elérte a 10 kilót. A két kiváló tehenész nemes vetélkedése nem ért végei április 4-én, folytatják a versenyt május 1-re, augusztus 20-ra és november 7-re. A végső értékelést év végén egy tehénre eső tejtermelés fogja eldönteni. PÉK JÁNOS főtörzsállatteny észtő Csokona Ferenc 12 holdas gazdát a legelsőnek említik meg mindig Molvány község 82 egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztja közül. — S nem véletlenül. Kötelességtudás és szorgalmas gazdálkodás terén párját kell keresni. Tavaszi vetéseit a kukorica kivételével már elvégezte s elvetette az egész 1955-ös hízottsertés-, vágómarhabe.. adás gondját is. „Nyolc új taggal erősödtünk“ A márciusi párthatározat óta egyre több eddig egyénileg dolgozó parasztot vettünk fel a Mi Alkotmányunk termelőszövetkezetbe. Rövid idő alatt nyolcán töltötték ki a belépési nyilatkozatot és mi valamennyiüknek helytadunk a közös gazdaságban. Bálintné három hold földdel egymagában lépett be, akárcsak Szabóné. Akkermann Mihály hat holdas gazda másodmagával jött, volt olyan család, amely három főt hozott be a közösbe. Az új tagok már résztvesznek a tavaszi munkák ban is, melyekben jól előre haladtunk: a tavaszi búzánk már szépen ki is kelt, földben az árpa, a zab, a takarmányborsó, és a hagyma is. MDP-szervezet, Kistapolca. Negyvenhat újítási javaslat! — ennyit vetettek papírra a felszabadulási versenyben rendezett „újítói héten" a Pécsi Bőrgyárban. Nagyszerű eredmény ez! A verseny előtt egy-egy hónapban mindössze 25—30 javaslat érkezett az újítási megbízotthoz, s ezek közül is több nem volt megvalósítható. Most 46 javaslatból 21 hasznosítható a munkavédelem és. a termelés szempontjából. Nagy elvtárs, az újítási felelős egymásután sorolja a legjobb újítók nevét: Käufer pál, Péter Mihály, Kamaras László stb. Ök voltaik az elsők a versenyben, közösen újítottak. 300 .forint jutalmat kaptak: De mit is csináltak? Né hány helyen használják még csak az országban a savgyan- szénkfcveréshez. Ez az tát anyag olajlepárlási végtermék. Bővebbet Käufer elvtárs mond róla. '■■■■' Energetikus vagyok az üzemben, sokat gondolkoztam már azon, hogyan lehetne csökkenteni az önköltséget az energia felhasználása terén. _ Az öletet néhány olyan üzem * példája adta, ahol már használjál;: a savgyantát. Az első kísérletekkel már el is készültünk. 2i5-—30 százalé- ' kos keveréssel a 4.600 kalória- 1 jú pécsi szenet 8000 kalóriára tudjuk növelni. Ez évente 3— 400 ezer forint megtakarítást ■ eredményez csak ebben az üzemben a népgazdaságnak. •* Aztán arról beszél, hegy egyedül _ nem tudott volna megbirkózni az újítással, ezért kapcsolódott be s munkába Kamarás László, a kereskedelmi osztály vezetője és Péter Mihály is. ök azt intézik el, hogy könnyen meg lehessen szerezni az anyagot, amiből a lepárlónál olyan nagy mennyi- ség van s jóformán nem ke- *ül semmibe Angyal Józseffel lent a cserescnűhely előtt beszélgetünk, amint éppen a kádakat tölti fel. Négy szivattyút is kezel. Vastag gumicsövekben ömlik a barnaszínü cserzőlé. Egyik-másikon fagyűrűket látunk egymástól bizonyos távo, ságra. így nem a cső, hanerii a fa kopik. Ez már az ő elgondolása, illetőleg ésszerűsítése. Itt el lehetne sajátítani a mű- szald-rajz készítés alapjait. A felszabadulási műszak nagy sikere bizonyítja, hogy a gyár dolgozói szívesen ésszerűsítenék, újítanak, munkájukhoz azonban jóval több és főleg gyorsabb segítségre Az ibafaiak teljesítik kötelességüket T bafán '— közel Somogy megye határához, A — egy egész termelőszövetkezet és 82 gar-dj) versenyez azért, hogy megyénk helytállhasson a szomszéddal való vetélkedésben. A termelőszövetkezet máris végzett a tavasziak, az árpa, zab, zabosbükköny, étkezési borsó, lóhere és a cukorrépa vetésével. Megírhatom egyéni gazda létemre is, hogy a termelőszövetkezet adóban is, beadásban is első a faluban —■ nemcsak a mezei munkával iparkodik. Azért az egyéni gazdák között is sokan vannak, aikifc, mint Csepregi Mihály, Pa- raaki János, Kiszt János, Szálkai Ferenc és Delbiance Ferenc nem egy cikkből egész esztendei beadási kötelezettségüket rendezték. Én magam is kifizettem már félévi adómat. begyüj.tőhelyre, vittem az egész évre járó sertést, és vágómarhát. Felajánlottam ezen kívül, hogy két hízottsertésemet beadási áron átadom a jkét legrászorultabb'gazdának, ami meg is történt. A magam részéről így 230 kiló sertéssel segítettem elő községünk felszabadulási versenyvállalásainak teljesítését. Tovább dolgozunk azon, hogy Ibafa a május elsejét is hasonlóan ünnepelje. Besenczy István Megkezdődött a legelők tavaszi ápolása a sásdijárásban V/ ásárosdombó község legeltetési bizottsá- * ga versenyre hívta ki a sásdi járás ősz- szeg legeltetési bizottságait a legelők tavaszi ápolására és a fejtrágyázás elvégzésére. ^ A vásárcsdcmbói legeltetési bizottság vállalta, hogy öt kih. területet műtrágyáz és ezen felül minden kihajtó gazda egy kocsi apró istállótrágyát visz ki a legelőre tavaszi fejtrá- gyázáshoz. A vásárosdernbói legeltetési bizottság arra is kötelezte magát, hogy egész éven át végzi legelőin a folyamatos gyomirtást; megvalósítják a szakaszos legeltetést és a fektetései trágyázást. Kovács István legeltetési bizottsági elnök kezdeményezésére máris elvégezték közel 300 kh. rétterület víztelenítését a vízlevezető árkok kitisztításával. A vásárosdombóiak kezdeményezésére Ba- ranyajenő 'község legeltetési bizottsága is befejezte a legelők tavaszi ápolását és a többi községekben is ahogy az időjárás engedi, teljes egészében folyik a munka. Megyénk legelőivel rendelkező tsz-ei ég egyénileg dolgozó parasztsága vegyenek példát a vásáros- dcimbói és baranyajenői dolgozóktól! Dergez Bertalan van szükség. — Ezt a tömlőt már január-és ban eldobhattam volna —-S mondja, — oe a gyűrűkkel § még ma is használhatom. És g nemcsak ezt n tömlőt mentet- » te már meg a pusztulástól, ha- $ nem sok tízét, s ezzel töbo. § mint 20 ezer forint hasznot Sí hajt az üzemnek évente. Kicsit elgondolkozik, s lelkesedéssel beszél későbbi újításairól. Egyik-másik mellé azonban fanyarul megjegyzi, hogy még $ nem értékelték, még nem % mflndtak véleményt róla. U Sajnos, nem egyedül Angyal á József elvtársnak ez a véle-x menye. Több hasznos újítás* elfeksziik, mert nem készült el® az_ értékelés, a rajzok. Ez a műszaki vezetők feladata. A$ műszaki vezetőknek azonban i nagyon igénybe veszi az idejét' a napi tervfeladat végrehajtó- sa. Túrós elvtárs öt-hat újí-r tásnaik a rajzát is mutatja egy-' szerre, amivel csaJk nagyon ‘ ritkán tudnak foglalkozni, i mert nem futja az időből. , Nekik, maguknak is értékes; újításaik vannak. Az egyik1 a körforgó bőrszárító, már! szabadalom-számba is megy. Ezzel 10 15-szörösére lehetne! növelni a bőrszárítást. Egy fél! éve, hogy nekiláttak, de nem! tudnak előrehaladni, mert mini óig van fontosabb. Nincs tehát megoldás? De? van! Az újításokkal nemcsak'; két-Jrárom műszaki vezető A foglalkozzék. Egy jól működő % újítókör is sokat segíthetne, ü ^őiuzún&t hí a mezőgazdasági szakoktatás szolgálatában 4 Szentlőrinci Mezőgazdasági Tech- ndtoum ebben a tanéviben ünnepid középiskolás működésének 10 és fennállásának 15. évfordulóját. Huszonöt éve már, hogy az iskola az 1929—30-as tanévben megkezdte működését. A fel- szabadulás előtt eltelt 15 esztendő alatt — mint téli gazdasági iskolának — tangazdasága sem volt és az egész intézmény két épületre és az iskola mellett lévő botanikus kertre korlátozódott. A 15 év alatt — az anyakönyvek tanulsága szerint — mintegy 1000 hallgató iratkozott be, akikből 641 kapott aranykalászos jelvényt, bizonyítván azt, hogy az akkor két év tanulmányi idejű iskolát elvégezte. Érdekes megvizsgálni, kik jártak ebbe az iskolába annakidején. Az 1941—43-as években csak két olyan tanulója volt az iskolának, akiknek földje kevesebb volt 5 holdnál, ezzel szemben a 25 holdon felüli földterülettel rendelkezők, tehát a kulákok száma, meghaladta a 30 százalékot. A felszabadulás megváltoztatta az iskola helyzetét, tanulóinak összetételét ős a tanítás célját is. A földosztáskor 200 holdas tangazdaságot kapott, amelyet 1950-ben 1700 holdra növeltek. A megalakuláskor két épülettel rendelkező, iskola napjainkban már 8 épülettel rendelkezik, részben a tanulók, részben az iskolában alkalmazott dolgozók elhelyezésére. A felszabadulásig téli gazdasági iskolaként működő iskolát 1945-ben mezőgazdasági középiskolává szervezték át és tanulmányi idejét 2 évről négyre emelték. Hamarosan mezőgazdasági gimnázium lett a neve, majd 34 1950— 51 tanévtől kezdve mezőgazdasági technikumként működik. A technikumi hároméves tanulmányi időt az idei tanévtől kezdve négy évre állították vissza. A felszabadulással megváltozott az iskola benépesítése is. Kulák gyerek nem található falai között. Tanulóinak 26 százaléka munkás, 57 százaléka paraszt, öt százaléka értelmiségi és 12 százaléka egyéb származású. Ahogy teltek a f elszalbc.dulás után az évek, úgy nőtt az iskola munkája, tanulóinak, osztályainak száma is. Mig 1945—46 tanévben egy osztálya volt az iskolának, ma már 6 rendes tagozatú és az 1951—52 tanévtől kezdve bevezetett levelező oktatás révén 5 levelező osztálya van. Hatalmas intézménnyé bővült a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum, melynek rendes évi költség vetése meghaladja az 1 millió forintot. Iskolánk a kibocsátott szakembere- ken, azok lelkiismeretes jó munkáján keresztül is igyekezett viszonozni népünk áldozatkészségét. A felszabadulás óta 241 végzett szakembert bocsátott ki, köztük 22 leányt, míg a felszabadulás előtt egyetlen egy leány sem végzett itt. Kikerültek az első tanulók a levelező tagozatról is alapos szakmai fel- készültséggel és kiterjedt általános műveltséggel szolgálják, irányítják, vezetik népünk szocializmusért vívott munkáját megyénk mezőgazdaságában. A felszabadulás nagy távlatokat nyitott az iskolának. Nemcsak a közvetlen iskolai munkát végzi, hanem a környékbeli termelőszövetkezeteknek nyújtott szakmai segítséggel a termelőszövetkezeti tagok, agronómusok, egyéni dolgozóknak tartott szakmai előadásokkal, tanfolyamokkal, megyeszerte ismertté tette a nevét. A nevelők tekintetében is' változást hozott a felszabadulás. Nemcsak azért, mert most már a valódi tudományokat oktathatják, nemcsak azért, mert magasztos hivatás elvégzésére készítenek elő tanulókat, hanem mert a tanítás mellett a számukra is biztosítva van a továbbképzés, az egyéni tanulás útja. Az 1700 holdas tangazdaságban a sok ráfordítás, a kiváló szakmai vezetés kezdi meghozni a maga gyümölcsét, így 1953-ban 16 mázsás búza és 12.5 mázsás árpa termésátlagot' értek el és az elmúlt év kedvezőtlen viszonyai között is 9.5 mázsa volt a búza termésátlaga. A tangazdaság elérte azt, hogy az elmúlt esztendőben jövedelemmel zárta mérlegét. Tangazdaságunk tehenészete az elmúlt esztendőben 4670 kg- os fejésátlagot ért el 110 tehén után, 3.8 százalék tejzsír tartalom mellett. Ez nemcsak az ország összes tangaz-' daságai között a legjobb eredrriény. de kevés Baranya megyei gazdaság dicsekedhet hasonló, vagy ezt megközelítő átlagokkal. Nevegyál József és Illés Mihályné kiváló állattenyésztők kezén szépen javul az állomány és több, évi 6—7 ezer literen felül termelő tehén van a kezelésükben. <4 év végén, a pedagógus nap alka ** mával szándékozik az iskola ünnepség keretében megemlékezni a nagy évfordulóról, negyedévszázados munkásságáról. BÖDY LAJOS igazgatóhelyettes
