Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-22 / 68. szám

1950 MÁRCIUS 22 NAPLÓ *-» «* PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS * m mmmbmmhmrim Az erős teíirmelőszöretkezelekért A villányii járási pártaktiva értekezlete „MÍ,- a Viiiáíiyi járás kom- niínjsíál. te'Jes egészében i&yeíértünk a Központi Veze- iőség márciusi határozatával, nag úrikévá tesszük és azon eszünk, hogy teljesítsük...’“- szögezte le a villányi Járási lártbizottság aktíva-értekezle- :én résztvevő kommunisták el- aatároeását a párUmlk Közpon- fi í Vezetőségének küldött táv- J rat; Nemcsak ez a távirat, há­tterű az aktíva egész tanácskén tase hűen tükrözte, hogy a járás kommunistái helyesen érteümeaik a határozatot, éa már hozzá is láttak teljesítésé-i hez. : A pártaktíva tanácskozási i — a párt-végrehajtóbizottsá/ { beszámolója és a hozzászólj * sok — a Központi Vezetőség határozatában kitűzött feledi t- tck egészét átfogta. E mellett az értekezlet legnagyobb ér­tetne, hogy sokoldalúan le- mutatta a termelőszövetk« «- ‘ek további megerősítéséi1 lek fchtceságát éa ennek módj úit. A párt-vég ról raj tóbizottság be­számolója — a tények sori ira­tával — félreérthetetlenül bi­zonyította, hogy továbbra Is segítjük az <t-gyé nlleg dolgozó parasztság/ rt — Ugyanúgy, mint a Jítniusi határozatot követő két év­ben, — de meg kell ni utal­ni az egyénieknek, hojry a jövő a termelőszövet Keze­teké. Ezt & fontos tényt a jéniusi határozat után a villányi já­rásban is figyelmem kivi/1 hagy ták. S most, a KV. Márciusi határozatának úttal hatásai alapién az eLvtársak álról be­széltek, hogy a tovób/ Maliban •— pártunk psras ztpd.it ikájá- ütak megsértése nélküli — fo­kozott gondot fordítanak a termelőszövetkezeti ro ozgalom fejlesztésére. Az elmúlt hetekbe»» — ami­kor a kommunisták - beszélni kezdtek a tsz eredményeiről — máris 28 családi lépett a szövetkezetekbe éji egy elő­készítő bizottság ,‘ifl alakult Vókányban. Á villányi Uj AJkotmnány kom munistái már feHke-tesik azo­kat a .családokat,, amelyek I P53 után kiléptek a esoport- Mól. Turány. András elvtárs, a i rókányi tsz elnöke arról szólt, j hogy a felvilágosító munka I hatására a tavaly kilépettek közül heten visszatértek a cso_ , portba, ezenkívül eddig három új belépőjük is volt. A pártaktíva utat mutatott abban is, hogy a tsz-ek szám­szerű gyarapítása mellett áz eddiginél fokozottabb gondot kell fordítiaiv a termelőszövet­kezetek belső megerősítésére is. Solymár Adám elvtárs, a villányi tsz párttitkára büsz­kén mondotta, hogy az elmúlt napokban a csoport kommu- P'stái komolyan snerrsügyre vették a tsz terveit, megálla­podtak a tagsággal abban, hogy ebben az évben 35-ről 50-re szaporítják tehénállomá­nyukat és 135-ről 200 darabra a hízók számát. így az eddi- g’nél körmvebben teljesíthetik a beadási kötelezettséget, több jut a szabadpiacra, ugyan­akkor a talaj termőképességé­nek fokozására több trágyát nyernek, végül növekszik a munkaegységre jutó jövede­lem. „Az elmúlt napokban jöt­tünk rá — mondotta a beszá­molóban Szekeres László elv- társ, a járási pártbizottság el­ső titkára, — hogy még a tsz- ísgotk között is nőtt az üzér­kedés, a spekulációs törekvés. Cz-.gler elvtárs, a villányi Uj Alkotmány termelőszövetkezet brigádvezet<3;e csak egy-két napot dolgozott a csoportban, a többi napokat a vásárokon töltötte, kupeckodással foglal­kozott” Mindezt a tsz párt- szervezete hosszú ideig elnézte, s a hiba fölfedése után sem ’éroett föl erélyesen ellene. Turányi elvtárs, a vókányi tsz elnöke elmondta: a tsz-ben egyes tagok egyénileg szerződ­tek dohánytermelésre, földet a tanács adott nekik. Ezeket a szerződéseiket a Dohánybeváltó érvényteleníti. Szekeres elvtárs keményen bírálta azokat a szövetkeze­teket, amelyek nem mernek hozzányúlni a háztáji föl­dekhez, nem követik az iványbattyáni tsz példáját, ahol gyorsan és Jól megol­dották a feladatot, az alap­szabálynak megfelelően. Itt is elsősorban a kommunisták példamutatására van szük­ség. Az értekezleten sok szó esett arról, hogy a helyi tanácsok hogyan segítsék a termelő­szövetkezet fejlesztését. A Központi Vezetőség határoza­ta előtt sóik hibát követtek el egyes községi tanácsok. A pat­kányai tanácselnök elvtárs pél­dául a vasutasoknak, és min­denkinek, aki a faluban él, a tsz földjéből akart földet ad­ná. Magyarbólyiben a tsz tulaj­donában lévő kártoló gépet. Lippón a darálót visszaadták a kuIáknak, s ehhez a megyei tanács illetékes osatálya is hozzájárult. Az értekezlet kommunistái most másként foglaltak állást. Megmutatko­zott, hogy a KV. határozata után eltelt néhány nap alatt a helyi tanácsok komoly segítséget nyújtottak a tsz-eknek. meg szüntették az addig elköve­tett visszásságokat. Magyarbólyban például külön V. B. ülésein beszéltek a ter­melőszövetkezetről, és a tsz eL nők beszámolója alapján meg­szabták azokat a tennivalókat, amelyekkel a közeljövőbe}! a tanács segítséget nyújt a tíz­nek. A Villányi ipártaktíva-írte- keziet általában igen, de kü- iön nem foglalkozott érdem­legesem a temelőszöve ikeze• i pártszervezetek tag1#», Zárul­nák emelésével, a tag- és tag- -teiöltaeveléssel, pedig ene is szükség lett volna. Kevés szó esett — a tanácson kívül — a többi tömegszervezet -t~ DISZ MNPSZ, Hazafias Népfront — feladatairól. A járáci DIS'f Bizottság tagijai meg sem je­lentek az aiktíva-értékez leter. Fzek ellenére is komoly se­gítséget nyújtott a páriákéivá á -termelőszörveikezcáieknek, -s ha a villányi járás/kommunis­tái munkájukban hasznosítják az aktíva útmutatásait, a já­rás termelőszövetkezetei már az idei évben mHdein eddigi­nél jobban megerősödnek, gya­rapodnak. . Szilárd állampolgári fegyelmei! Tudósítás a pécsi járási pártaktiva-értekezletről Közel kétszáz 1 kommunista gyűlt össze máíírius 19-én, szómba ton Pécsett A pécsi já­rási pártaktiva megtárgyalta a Központi Vezetésiig március 2—1-i határozatát s a járás kommunistáinak teendőit a ha­tározat végreihajtfiséban. A be számolót Lipcsik István elv­társ, a pártbizottság másod­titkára mondta el. A beszámoló és a hozzászó­lások hangsúlyozták, hogy mennyire várták; a Központi Vezetőség határozott állásfog­lalását azokban a kérdések­ben, amelyek nyugtalanították őket. „Most már magabiztosak vagyunk, ismerjük kötelessé­geinket“ — mondotta Muszung .Lajos elvtárs, az ócsárdi ter­melőszövetkezet elnöke. Az utóbbi másfél esztendőben ugyanis elsősorban a járási szervekben, de a községekben is. liberális nézetek érvénye- sültek. meghamisították pár­tunk politikáját. A járás a begyűjtési értéke­lésekben az ' öt legjobb között szerepel. A pártaktiva mégis úgy foglalt. állast, hogy leg­több esetben a számok hajszo­lására törekedtek. Miben je­lentkezik ep? A járási tanács pénzügyi osítálya a pártbizott­ság többszöri figyelmeztetése ellenére sem számoltatta, el a 1 ermeJősz ü vet kezetekbe 1 IkiTé- pettek acáóüságait, mondván, ,^em szabód zaklatni az egyé­nileg dolgozó parasztokat.“ — A hátralékosok jó része — különösen az adóhátraléko­soké — kulák. Nem egy kö­zülük húsz-harmincezer fo- , rinttal tartozik, évelt óta nem fizetett. Az utóbbi más fél esztendőben sem törték .magukat hátralékuk rende­zésére. A járási tanács szer­vei nőm igen törődtek ezzel, fehérholló-számba ment a transzferálás. Ugyanakkor kulák men.tó „elméletet“ gyár toriak. ,.Nincs nekik semmijük, mi­ből fizessenek“ — mondták. A pántaktíva bebizonyította, hogy van, csak elrejtik a törvényes beadás elől. Muszung elvtárs példákkal igazolta, hogy a köz­ségben lévő lculákök kupec- kodrnak, az egyik kezén más'- fél év alatt kétszáz sertés for dúlt meg. Sok esetben — mint Szentlőrincen is — szét­osztják a birtokot, középpa­raszttá vedlenek át. Miközben elnézik a kulákok spekulációját, tűrik az állam becsapását, megengedhetetlen módon tárgyalnak a dolgozó parasztokkal. Sokszor megtör­ténik, hogy két-háremszáz fo­rint hátraléknál trahszíerál- nak, durva magatartásukkal rontják a párt, az állam és a becsületes dolgozó parasztok közötti viszonyt. A falu becsü­letes emberei nem nézik ezt jó szemmel, az ilyen esetek sértik igazságérzetüket. — Az sem öregbíti a tanácsok jó hírnevét, ami például Hetes- fán történt. A tanácselnök szembesítette a tsz elnökét és egy kulákot és kérte őkel;, egyezzenek meg. ki fizeti fi kulák által leadott föld bő - letét. A hibákat még csak V e- tézi, hogy a járási begyűjti isi hivatal rossz módszerrel dol­gozik. A hibáiéhoz tartozik m«/ g a politikai munka gyenge# égé, amelyről azonban kevés szó esett a pártaktíváin. A beszá­moló sem elemezte megti eielő- en a párt felvilágosító mun­kájának fogyatékossága/ k, fel­adatait s így érthető, lí/ogy a hozzászólók is megfeledkeztek erről. Ez azért is hib i, mert a résztvevőket arra »engedte következtetni, — s ej Te akadt egynéhány példa, — j hogy az adminisztratív «* aloBzökben lássák a kivezető utat. Szük­ség van erre is a kulákek és notórius hanyagok esetében, de a legfontosafleb a meggyőző felvilágosító ; szó, a becsületes dolgozó parasztok megnyeré­se. Fajcsi Istvánná mondotta: fcNekün?i most nem nagy­gyűlései ./re van szükségünk a szövetkezetek fejlesztésé­ben, hímem egyénileg kell megértenünk mindenkivel a Központi Vezetőség határo­zatát,1'* Nos, ez vonatkozik az állampolgári fegyelem meg szilárdítására is! Az állammal szembeni kö­telező Itség elhanyagolását mu­tatja, az is, hógy a járásban mintegy háromezer hold ké­nyéi «gabonát nem vetettek el a [»víúlt őszön. A járási párt­ák 1 Iván keveset foglalkoztak az»tál, hogyan pótolják a mu­lasztást most a tavasszal Pe­dig az idő jó, lehet vetni a ta- v aszí búzát! A pellérdi tanács­elnök viszont figyelmeztette a 'pártaktívát: náluk setoan hú­zódoznak a tavaszi búza vetés­től, mert már késő van. Az ígyzzág viszont az, hagy nincs késő, de kenyérgabona helyett inkább takarmányt vetnének. A járási pártbizottságnak és a pártszervezeteknek most az a teendőjük, hogy ké­sedelem nélkül biztosítsák a tavaszi munkák sikerét, ab­ban is elsősorban a kenyér- gabona vetését. Első a ke­nyér! A járási pártaktíva résztve­vőd bátran, őszintén tárták fel a korábban elkövetett hibákat és kijelölték a tennivalókat. Egyöntetűen, lelkes tapssal fogadták a Központi Vezető­ségnek küldött levelet, amely ígéret arra, hogy a járás kom­munistái, becsületéi dolgozói egységben. teljes erejükkel munkálkodnak a határozat vég róhajtásán. w -*r- w_ A sásdi járási párfaktiva értexeziet felhívása Baranya dolgozó parasztságához Mi, & sásdi járás kommu­A felszabadulási verseny hírei A felszabadulási műszak keretében anyagtakanékossági ás omköltsógcsökkentésá, újí­tási hetet tartanak március 21-től 26-ig a Pécsi Bőrgyár­ban. Á legjobb újításokat kü­lön is jutalmazzák. A dolgozók már az .első napon 15 újítást nyújtottak be. * A „Termelj gazdaságosam'“- Uiozgalom már az első hónap­ban is kiemelkedő eredménye­ket hozott a Pécsi Szénbányá­szati Trösztnél. A gazdaságos csilletöités, a palamentes ter­melés és a hamutartalom csök­kentése eredményeként már­cius második dekádjában 500 tonnával több szenet szállítot­tak a tröszt üzemei. * Pécsbányarendező vasutas dolgozói a felszabadulási mű­szak első négy napján kiváló eredményeket értek el az áp­rilis 4-re folyó felszabadulási versenyben. 16 irányvonalot in dltottak és azzal mintegy 5.520 torma túlsúlyt továbbítottak. Ezzel a teljesítménnyel terhe­lési tervüket 141 százalékra, a vonatok menetrendszerinti in­dítását 100 százalékra teljesí­tették. Dr. Szentkirályi. Lajos állomásfőnök. Meghalt Károlyi Mihály (MTI): Franciaországban 30 éves korában meghalt Károlyi Mihály, aki az első világháború után a'Magyar Köztársaság el­nöke volt, 1945 és 1949 között a magyar diplomáciai karban tevékenykedett. Hátralévő éveit teljes visszavonultságban külföldön töltötte. mstai megtárgyaltuk partuni» Központi Vezetőségének 19".> március 2—4-i határozatait, amelyet egyhangú lelkesedés­sel tettünk magunkévá: mély­ségesen elítélve azt a jobbol­dali ideológiai elhajlást, mely eredményeinket elhallgatta, munkánkat, előrehaladásun­kat veszélyeztette. Mindössze két hét választ el bennünket április 4-től, ha­zánk felszabadulásának tize­dik évfordulójától. E nagy ün­nep tiszteletére munkásosztá­lyunk példája nyomán március 21-től április 2-ig terjedő időszakban „felszaba­dulási műszak“ megtartására hívjuk fel megyénk valameny- nyl járását, városát, községét, gépállomását, a termelőszövet­kezeti és egyénileg gazdálko­dó parasztját, parasztasszonyo­kat és ifjakat, állami gazdasá­gok dolgozóit, — hogy: 1. A tavaszi mezőgazdasági munkák liatáridőben történő pontos és jó elvégzésével, 2. A begyűjtésben mutatkozó hát ralékok rendezésével, a ser- fás-. tej-, tojás, és baromfibe- idási kötelezettség pontos tel­jesítésével s túlteljesítésével, !i. Az adóhátralékok befizeté­sével, a folyó adó befizetési kötelezettségek teljesítésével győzelemre vigyük Somogy és Baranya inegye között folyó versenyt. Mi, a sásdi járás kommu­nista funkcionáriusai, — * a községeinkben megnyilvánult lelkesedés és bizalom nyomán, példátmutaló parasztjaink ez­reinek segítségével vállaljuk hogy a felszabadulási műszak a'att lelszámoljuk a mezőgaz­dasági munkákban, begyűjtés ben, adófizetésben mutatkozó lemaradásunk» 1 és a járások között folyó mezőgazdasági versenyben az első, a begyüj tűsben a második, az aüóílze tűsben az első helyre küzdjük fel magunkat. Ezzel ij előre kívánjuk vinni azokat a cél­kitűzéseket, amelyek dolgozó népünk életszínvonalának emel kedését, békénk megvédését a szocializmus alapjainak lerak í sát biztosítják. A felszabadulási műszak lel­kes, jó munkájával akarjuk kifejezni, hogy méltók va­gyunk nagy pártunk, népünk bizalmára és kifejezzük küszö- netünket azért is, hogy tíz eszteóidővel ezelőtt dolgozó pa­rasztságunk százezrei jutottak földhöz a földesúri rendszer szétzúzásával. A felszabadulási műszak alatt községeink kü'so képé­ben, házaink meszelésével és ünnepi díszbe öltöztetésével is kifejezésre juttatjuk örömön két és hálánkat hogy a nagy Szovjetunió segítségét cl fel szabadultunk a tőkés ég fö'des úri iga alól és függetlenségünk visszanyerésével a 900 milliós 'egyőzheiellen béketáborho/. tartozunk. Előre a felszabadulási mű­szak győzelméért! A SÁSDI JÄRASI PAKTAKTIVA I II !■■■■ ' ...................... III. I I A Mohács—pécsi országút mentén... A naptár lapja lassan elfordul, utolsó lap a télről. Az új áldalon már a tavasz néz farkasszemet: március hu­szonegy. Az első tavaszi nap! Hivatalosan. És a valóságban? Az országút mentén az árkokban víz csordogál, a mezők a szikkadó'föld barna színét öltik, de nicsak: amott friss fe- ketéllŐ sáv: hirdeti: megindult a munka a mezőn. És arrébb is. amott is, mindenütt! Igen, itt a tavasz: visszavonhatatla­Szigli Mihály még nem ma­radt ám le semmiben ...! nul. Az út mellett kopár szőlőtő­kék csodálkoznak rá az utas­ra, egy mesgyével beljebb most fordul két pejló a föld végén. A dűlő kerékvágta gödrein csörren-zörren a vetőgép, de mér újra puha omlós földbe ér a csór őszi ya.-vr Most minden perc ara­nyat ér! Csak mielőbb a föld­be a magot. Mert amit ma el­mulasztunk, azt már nehezen tudjuk behozni. Könnyen le­het, hogy ez a déli szél megint esőt hoz, akkor aztán lemara­dunk. Annáit pedig nem sza­bad megtörténni. No, isten megáldja — mondja és a ke­zét nyújtja. Jobban mondva csak három ujját, mert másik kettővel az ostornyelet fogja. A lovak lába meglódul, a ve­tőgép újra morzsolni kezdi az apró hantokat, s a ládából surranva hullanak a tavaszi árpa aranyszínű szemei. Lan­gyos szél iramodik le a domb­oldalról, az hozza még a bú­csúzó hangokat: mert a (szederkényi Mag János megrántja a gyeplőt a szederkényi liatár- ban s neheztelve mordul az egyik lóra: — De bolondján vagy Laci! Tán meg se állnál egész nap, mi?! De én se szívesen ám, — fordul felém és fogja halkabb­ra a hangját, mart hátha ez az ánmányos Laci meghallja, s amilyen okos ló, tán még meg is érti. — Hanem ez a hét aztán jól indul elvtárs, azt mondhatom magának! Micsoda idő! Micso­da öröm a parasztembernek! Nézze meg mán milyen ez a föld, — mondja és az eke mö­gül egy marók porhanyós föl­det markol föl. — És mikor kerül bele a mag? — Miikor? Hát még holnap. Egy szemernyit se várhatunk. Ezért látja nem is tartóztatom az elv-társat, biztos maga is siet, — s már nyújtja is a ke­zét. — Na Laci, Remény, in­dulj! — s huncutul vág a sze­mével felém. Tetszik, vagy nem tetszik — látszik a sze­mén, hogy ezt gondolja - - most első a munka. m Míg ezusszanáisavina megák­nak a 1cvak* az asszony iga zítja a vetőgépet, az ember pe­dig haza, Birján felé int: — Nézze csak! Hogy sürgö­lődnek arra is! Hát mink csak nem maradhatunk le! Ma két hold árpát elvetünk, holnap délelőtt meg égy hold tavaszi búzát. Hiszen tudja, a birján lakodalmasba kalács is keli ám! Mert anélkül nincs igazi la­kodalom! Csak az idő kitart­son, nem lesz itt hiba, annyi szent! 1 .' Kis csend telepszik le hlrtc len, az asszony már megigazí­totta a vetőgépet, az ember. Kálmán György meg nem akar új témába kezdeni, drága az idő. Tanácstalanul topog egy keveset aztán azt mondja:', — No. Kisvártatva még egyszer: Így van, n<y ... Látszik i *t erősen, hogy menne nyár, ■ talán csak near: akarja a látogatót azzal még­sérteni, hogy otthagyja,' de va­lahogy mégis csak tudatni ‘keli az indulási szándékát, csőben gyötrődik, látszik az arcán erő­sen. aztán csak kiböki: — Szóval nem lesz itt lúbu Persze, ha nem álldogál az éín bér tétlenül órákhossze!! Pedig tudom bizonyosa: nem volt több egy cigarettaszi- vásnyi időnél. Mohács fejlődéséért Másodszor nyerte el a „Kiváló vállalat“ címet a Fűszer- és Édesség- kereskcdehni Vállalat A Fűszer és Édesség Keres­kedelmi Vállalat 1954. IV. ne­gyedévében ismételten elnyer­te a „Kiváló Vállíftat” címet. Tervét a múlt év utolsó negye dében 117 százalékra teljesí­tette. A vállalat részére Bencze Tibor, a belkereskedelmi mi­nisztérium megbízásából dísz­oklevelet- nyújtott át. Dolgozói közül Deres Dezső gépkocsivezető sztahanovista jelvényt, Békefí Jenő, Sala­mon László, Baksa László, Calántai János, Lauli Istiár sztahanovista oklevelet, Hil lebrand Jenő, Koschik János és Glöckner János „A belke '■eskedelem kiváló dolgozója' címet nyerték el és nűntegj harmincán kaptak a dolgozók közül pénzjutalmat és okleve­let kiváló munkájukért, A magyar, német és délszláv lakta Mohácson a tanács is a népfront-bizottság tagjai kis- gyűléseken, lakólátogatásokon ismertették meg a dolgozókkal a város ezévi községpolitikai tervét. Ezeken a beszélgetése­ken sok hasznos észrevételt, javaslatot közöltek a lakosok a tanácstagokkal, amelyet azok a városfejlesztési tervet vitató gyűlésen továbbítottak a ta­nácsnak. A város bevételeinek növe­lése céljából például — Bense János városi DlSZ-titlcár, fia­tal tanácstag javaslatára — a híres mohácsi agyagos és fa­ragó népművészek bevonásával háziipari vállalatot hoznak lét­re. A város környékén fellel­hető nagymennyiségv kamilla és hárs értékesítésére pedig gyógynövény vállalatot alakíta­nak. A lakosság észrevételei alap­ján gyümölcsözőbben használ­ják fel a költségvetésben sze­replő összegeket is. A vágóhift kerítésére tervezett húszezer forintot például a húsüzem bő­vítésére fordítják. A szerirv- gyárban kerékpárszín helyett szecskavágótelepet, - továbbá vető- és egyéb gépet kölcsön­ző részleget állítanak fel. A tanácstagok ösztönzése nyomán máris tettekkel járul­nak hozzá Moftács lakosai a községpolitikaí terv megváló sításáhez. Adójukat az év ele­je óta pontosan fizetik. A ta­nácsi vállalatok pedig tervük túlteljesítésével majdnem egy­millió forint többletnyerese- get hoznak a városnak. Ezen­kívül csaknem valamennyi útjavításhoz, a villamosháló­zat bővítéséhez és az iskolák korszerűsítéséhez társadalmi munkát ajánlottak fel a város

Next

/
Thumbnails
Contents