Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

2 NAPLÓ 1955 MÁRCIUS I A szovjet kormány válasz jegyzéke Anglia kormányának Mosókra (TASZSZ) Mint sajtójel öntések közölték, a szovjet kormány 1954, decem­ber 20-án jegyzéket küldött Anglia kormányának. Ebben rámutatott arra, az a tény, hogy az angol kormány alá­írta a párizsi egyezményeket, összeegyeztethetetlen az 1942. évi angol-szovjet, háború utáni együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéssel. Az angol kormány 1955. ja­nuár 26-i válaszjegyzékében kifejezésre juttatja: nem ért egyet a szovjet kormány em­lített jegyzékével, s igazolni igyekezve eljárását, kijelenti, hogy továbbra is az általa vá­lasztott utat szándékozik kö­vetni, A Szovjetunió külügymi­nisztériuma erről a kérdésről február 28-án megküldte Ang­lia moszkvai nagykövetségének a szovjet kormány válaszjegy­zékét. A válaszjegyzék töb­bek között a következőket tar­talmazza: „Anglia kormánya azzal ér­vel válaszjegyzékében, hogy Anglia részvétele a párizsi egyezményekben állítólag nem mond ellent az angol-szovjet szerződésben vállalt kötelettsé- geinek. Kijelenti továbbá, hogy az újrafelfegyverzett Njugat-Németórszág részvéte­lével Nyugat-Európában léte­sülő szemlátomást egyes béke­szerető államok ellen irányuló itHamszövetkezés állítólag a béke és az európai biztonság megszilárdítását szolgálja majd. Ezzel egyidejűleg Anglia kormánya azt állítja: nem tartozik felelősséggel Németor­szág szétszakítottságáért, azért hogy mindezidcig lehetetlen­nek bizonyult alapot találni az együttműködésre a szovjet kormánnyal. A szovjet kormány nem ért­het egyet Anglia kormányának ilyen állításaival. A tényeit arról tanúskodnak hogy Anglia kormánya a há­ború befejezése után az angol­szovjet szerződésben foglalt kötelezettségek megsértésének útjára tért. Anglia kormánya nem volt hajlandó együttműködni a szovjet kormánnyal abban, hogy Németország egységét békeszerető és demokratikus alapokon állítsák helyre. Ehe­lyett az Egyesült Államokkal és Franciaországgal együtt át­tért a német kérdésben kifej­tett különakeiók politikájára. Ez a politika végül is nyugati és keleti részre szakította Né­metországot, — a Németország szétszakításánalv politikáját folytató angol kormány az Egyesült Államok és Francia- ország kormányával együtt hozzálátott ahhoz, hogy előké­szítse Nyugat-Németország úi- rafelfegyverzését és bevonását a Szovjetunió, valamint más békeszerető európai államok ellen irányuló katonai csopor­tosulásokba, E politika egyik lépése volt a párizsi egyezmé­nyeknek 1954 okt. 23-án tör­tént aláírása. A párizsi egyez­mények ugyanis előírják a nyugatnémet hadsereg megte­remtését, élén hitlerista tábor­nokokkal és tisztekkel, e had­seregnek minden fegyverfajtát rendelkezésére bocsátanak, beleértve az atom-, a vegyi és a baktériumfegyvert is. Telje­sen nyilvánvaló, hogy a né­met rcvansisták felfegyverzé­se és bevonása az agresszív északatlanti tömbbe, valamint az újonnan létesített nyugat- európai katonai szövetségbe, nem a béke megszilárdítását, hanem egy újabb háború elő­készítését szolgálja. A szovjet kormány 1954 december 20-i jegyzékében megállapította, hogy a párizsi egyezmények — amelyeknek megvalósításában csak egyes államok újabb háborús készü­lődéseiket folytató agresszív körei érdekeltek — összeegyez telhetetlenek az angol-szovjet szerződéssel. Anglia kormánya ennek el- 1 önére továbbra is igyekszik kivívni a párizsi egyezmények mielőbbi életbeléptetését, fi­gyelmen kívül hagyva az an­gol-szovjet szerződést. Mindez azt bizonyítja, hogy Anglia kormánya most nem tekinti magát érdekeltnek e szerződés érvényének fenntartásában. A szovjet kormány a kifejezet­tekkel kapcsolatban teljes mértékben megerősíti a de­cember 20-1 jegyzékben kife­jezett álláspontját és Ismét szükségesnek tartja kijelente­ni, hogy a párizsi egyezmé­nyek ratifikálásának aktív* az 1942. május 20-án megkö­tött szovjet-angol háború utá­ni szövetségi, együttműködési és kölcsönös segélynyuU-ási szerződés érvénytelenítéséhez vezet. Ebből az is következik, hogy az angol-szovjet szerződés ér­vénytelenítéséért az egész fe­lelősség Anglia kormányára bárul. Moszkva, 1955. február 28." Hóakadályok Kedden reggel a havazás, de leginkább a szélfúvás Bara­nyában több helyen forgalmi akadályokat okozott. Egyes he­lyeiken negyven, sőt másfél- méter magas havat sodort a szél a vasúti sínekre és az or­szágutakra. A hóvihar néhol megbénította a vasúti forgal­mat. így szerdán reggel 8 óra­kor »Siklós és Beremend kö­zött megszűnt a vasúti közle­kedés és az utasok csak Sik­lósig tudtak eljutni. A MÁV azonnal intézkedett, kotrógé­peket küldött erre a vonalra és megkezdték a vasútvonal szaibaddátételét. Nemcsak a vasúti, hanem az országúti forgalomban is aka­dályt okozott a hófúvás. Az Autóközlekedési Igazgatóság jelentése szerint a következő helyeken van forgalmi aka­dály: az 591-es számú szeder­kényi—villányi úton a 11—18- as kilométerig Bor júd és Vil­lány között; az 592-es számé Siklós—villányi úton a 0—13 tam-4g Turony ás Nagyiiar- sány között; az 593-as számú Póré—harkányi úton 20—24 km-ig Turony és Harkányfür- dő között; a 644 es számú Ka­posvár—szigetvári úton a 21— 35 km-ig Antalszáiüás és Szi­getvár között: a 645-ös számú Szigetvár—nagybajom! úton a 8—11 fcm-tg Somogyba tvan és Bátoefa között; a Pécs— villányi úton a 4—10 km-ig Kozáiűnisleny és Ujpetre kö­zött, a Bogáé—pécsváradi úton a 3—17 km-ig Bogód és Szilágy között; a Sátorhely— káslippól úton az 5—11 km-ig Sátorhely és Qnmámypuszta között; a Bóly—bezedeki úton a 10—13 km-ig Vóltoány és Uj­petre között; a Siklós—harká­nyi úton a 0—4 km-ig Siklós és Harkány között. „I.ljabh háborúban nőm — jelentette ki az egykori Párizs (MTI): Michel Gor­dey, a France Sou- munkatár­sa hosszú hónapokat töltőt: Nyugat-Németországban, hogy kifürkéssze: miként vélekedik a német nép a felállítandó Wehrmachtról. A francia új­ságíró számos különböző kö­rülmények között élő, külön­böző életkorú férfival és nővel beszélgetett az újrafe!fegyver­zésről és „közvéleménykutatá­sáról“ terjedelmes cikkber számolt be a France Soir ha­sábjain. A németek szembenállását a Wehrmacht újrafelállításával Gordey a többi között az egykori hitleri hadsereg egyik tartalékos századosának meg­nyilatkozásával jellemezte. Az illető annakidején a legmaga­sabb katonai kitüntetésekben részesült. A volt tiszt a követ­kezőket mondotta a France Soir munkatársának: „A háború okozta nyomoka! semmi sem tudja kiölni belő­lünk. E borzalmas évek üdére nyomásként szinte minden hé­ten visszatérnek ... A múlt... úgy emlékezem vissza rá, mint ha tegnap történt volna. Már most előre tudom, hogy bor­zalmas lenne, h„ egy nap új­ra a csatatéren találnám ma­gam, szemben az oroszokkal Valószínűleg ordítva menekül­nék, eldobva fegyvereimet. A lipcsei vásárt az első két napon több, mint 120.000 érdeklődő tekintette meg Bérűn (MTI): A szombaton este megnyílt lipcsei tavaszi nemzetközi vásár a nemzetkö­zi kereskedelmi körökben nagy érdeklődést keltett. Különvo- natokon és repülőgépeken a külföldi éraeklődők százai ér­keznek a hagyományos lipcsei árumintavásárra, amely a két világpiac gazdasági képvise­lőinek. egyik legfontosabb ta­lálkozójává lett. Eddig 43 államból érkeztek kiállítók és vásárlók Lipcsébe A tőkés országokból jött ven­dégek száma meghaladj á a kétezret. A üpcsei vásárt az első két napon -121 325 érdeklődő ke­reste fel. Igen nagy érdeklő­dést váltott ki a .vásár szovjet pavilonja, amelyet a német és külföldi látogatók tízezrei ke­resnek fel. Nagy népszerűség nek örvend a vásárolt műkő tíö magyar csárda. számítliatnámik ránk“ Wehrmacht egyik tisztje Generációnk hatévi háborút vészelt át. Nem vagyunk jók ágyútól teleknek. Nem számít­hatnának ránk egy újabb há­ború esetén.“ Nagyon fontos tényezőként ;meli ki a France Soir mun­katársa a német remii itarizá- 'ással szembeni népi mozgal­mat. A volt katonatisztek érzel­meit Gordey így ítéli meg: .A hivatásos katonatisztek köré­ben valóságos kisebbségi kom­plexum van a Szovjet Hadse­reggel kapcsolatban. A múlt háborúnak ezek a szakértő' ' isztában vannak azzal, hogy nemcsak emberanyagban, ha­nem katonai művészetben is felsőbbrendű ellenféltől szen­vedtek vereséget.“ A belkereskedelmi minisztérium „kiváló vállalatai“ A belkereskedelmi minisz­térium és a kereskedelmi és oénzügyi dolgozóik szakszerve­zetének központi vezetősége az 1954. negyedik negyedévben öbbek között a „kiváló vál­lalat“ címért versenyző aláb­bi vállalatokat tüntette kj vándorzászlóval, oklevéllel és az azokkal járó pénzjutalom­mal: Szegedi Rövidköt Válla­lat' Pécsi Kereskedelmi Vál- alat, Szombathelyi Kiskeres­kedelmi Vállalat, Keletmagyar országi Üzemélelmezési Válla­lat, Győri Tüzép Vállalat. Kedden három hóekével felszerelt tehergépkocsival és egy hóekével dolgoztak az utak felszabadításán. Sok he­lyen a heves hóviharok, hó­fúvások amiatt az eltakarítási munkát abba kellett hagyni, mert ahol másfél óra alatt el­takarították a havat, a szél tíz perc alatt újból befújta az or­szágutat Az Útfenntartó Vál­lalat Tolna megyéből is kért egy hőekével felszerelt Szitali- nyecet, hogy a hóeltakarítási munkálatokat meggyorsítsa és az országutakat mielőbb sza­baddá tegye. Kedden éjszaka is dolgoztak a hóakadályok megszüntetése érdekében és remény van arra, hogy szér­ián már több helyen meg­szüntetik a forgalmi akadályo kát. KÜLFÖLDI HÍREK BECS A burgenlandi tartományi békeíanácshoz befutott az atomháború ellen tiltakozó bé­csi’ felhívást helyeslő első há­romezer aláírás. Oslipban. Eisens Unit körzet kis horvát községében százhatvan lakos, köztük az összes szocialista községtanácsos .aláírta a bécsi felhívást. BECS Az osztrák népi ellenzék el­nöksége elhatározta: márcm« !3-án az Ausztria egységéért é.s függetlenségéért küzdő kongresszusnak javasolja majd hogy a szabad Ausztria úijá- születésének tizedik évforduló­én rendezzen gyűléseket, tün­tetéseket és ünnepségeket. Az ünnepségek befe'ezése az el­lenállási harcosok szövetségé­nek' nemzetközi nagygyűlés? legyen Mauthausenben, a volt koncentrációs táborban májú* 8-án, a hit'er'sta hadsereg fel- tételné’kűü fegyver’etétele év­fordulóién. A népi ellenzék elnöksége kijelenti, hogy ami kor Ausztria határán ismé‘ feltámad a német militariz- mus, amelynek e'=ő á'dozat? Ausztria lenne, szükség van az ország egységének és függet­lenségének megtartását kívánó népakarat kifejezésére. NEWYORK A mexikói lapok azzal vá­dolnak bizonyos amerikai tár­saságokat, hogy halászba.) á;!- rendszeresen orvhalászatot folytatnak a mexikói vizeken. Az Excelsior című lap azt ír­ja, hogy ebben a kalózkodás­ban mintegy tizenöt amerikai repülőgép is résztvesz, ame­lyek esempészúton szállítják el a halzsákmányt. PEKING Az ez év január 25-e és február 25-e között eltelt egy hónap alatt Haiphong környé­kén a Francia Unió egységei hatszázötvenkilenc vietnami; fogtak el és hurcoltak erő- -.zakkal Dél-Vietnamba — je­lenti a Vietnami Tájékoztató iroda. A razziákban és az erő «akos elhurcolásban amerikai ügynökök is résztvettek. phenjan A semleges nemzetek kép­viselőiből álló felügyelő bízott ság mozgó csoportjai délkoreai kikötőkben indulnak el és ott vizsgálatot folytatnak maid az Egyesült AUamok jogtalan hadi’anyagszál'íitásainak ügyé­ben — jelenti Keszonbói a Koreát Központi Távirati Iro­da. Ezeknek a jogtalan fegyver szállításoknak célja a délko- reai hadsereg felszerelésének kiegészítése. A semleges nem­zete képviselőiből á'ló fe'­ügyelő bizottság a koreaiak és kina’?k kérésére hnt-irozta, el mozgó csoportjainak kikülde­tését. PÁRIZS A 1‘Humanité a párizsi szer- ődésp'k retif’ké’ísfnek kérd óérői írva. rámutat arra, hogy a francia kormány minden mó dón meg akarja akadályozni a szenátorokat abban, hogy mó- iosító javaslatot szavazzanak meg. amely szükségessé tenné a párizsi szerződések vissza­küldését a nemzetgyűléshez Ha azonban mégis megszavaz­nának ilyen módosítást, akor- nány arra fog törekedni hogy r> képviselők csakis e módosításról szavazzanak. A .’Humanité hangoztatja, hogy n ilyen eljárásnak semmifék örvényes alapja nincs, az el­1 emkezik nemcsak a nemzet- gyűlés házszabályaival, ha- iem az alkotmánnyal is. A második olvasás lefolytatásá­rak nem ez a módja. A kép­viselőknek nem csak a szená- orok által javasolt módosítá­sokról. hanem az egész tör­vényről kell szavazniok a má- ■odik olvasás során. Vajon a kormány törvény- llenes lépésre készül, hogy örömet szerezzen Adenauer- aek és Washingtonnak? — te­szi fel a* kérdést a l’Humanité. -- Az tény. hogy a kormány !yen mesterkedésekre gondol rávilágít arra, milyen erős a népi tömegek nyomása. PRÄGA Február 28-án Csehszlová­kiában megkezdődött az alá- Vá-sgyüjtés a Béke V;,ágtanács 'irodájának felhíváséra. Az aláírásgyűjtés nagy lendület­ül folyik. MS a felelői?... SOKAT BESZELNEK a Komlói Szénbányászati Tröszt#® a takarékosságról, a gazdaságos munkáról, az önköltségcsök­kentésről. De aki körülsétálja a komlói új fürdőt és iroda­épületet, százezreket talál a sárban heverve. Ne essék félre­értés: nem piroshasú százasokról, hanem olyan értékeltről va# szó, melyeknek megbecsülésével, helyes felhasználásával n»' gyón sok forintot, devizát lehetne megtakarítani. Lássuk a tényeket: 1. A fürdő bejárata előtt 10 méterre öt darab 15 centimé­teres 3—5 méter hosszú vascső fekszik a sárban. 2. A Béta-akna felől érkező szállítószalag alatt egy lm* sonló vascső van, üveggyapottal burkolva. Közvetlen mellett« egy keréknélküli kubikos-taliga. 3. Az irodaépület mögött, a bányagépjavító felé vezető át mellett 12 bála üveggyapot fekszik a sárban, rajta, vagyis » szelén már járnak a járókelők, a kocsik, az autók összeír öcs- kölik. 4. A gyapotrakástól arrébb, mintegy mázsányi betef merevítő drót fekszik ugyancsak a sárban. A drótoktól arrébb mintegy három méterre szinte tó képződött a sok esőtől. Persze nem lehet belefúlni, mert nyolc nagy bádogépítményt dobtak bele. 6. A bányagép,javító udvarába vezetó ipari vágány mellett egymás hegyén-hátán fekszenek a csillék, köztük széncsille és borítható rakfelületű csille. Összesen 20 darab van félrelökve a sín mellé. (Itt zárójelben meg kell jegyezni: a bányászok fires' csillehiányról panaszkodnak). 7. Amerre lép az ember, mindenütt bányafába, gerendát»» és padlóba botlik. Ezrek és százezrek vannak halálra Ítélve, a nép vagyoná­ból. Még meg lehet menteni, nem Is kell hozzá különösebb tu- das, matematikai képzettség. Csak egyre van szükség: az tekes párt- és gazdaság vezetők nyissák ki végre szeműket é» nocsak beszeljenek a takarékosságról és önköltségről, baue« cselekedjenek is! A zsákok és a Tér meny forgalmi A nagy harsányt Ságvári Endre termelőszövetkezettől a Termény forgalmi Vállalat már hosszabb ideje 'követel 83 da­rab zsákot, vagy pedig 2.649 forintot. Hol vannak a zsákok? Szeptember 4-én 17 darabot vett át tele ősziborsával a vállalat nagyharsányi kiren­deltségének vezetője. Szep­tember 6-án 57-et küldtek meg üresen a Termény forgalmi Vállalat címére — erről fu­varlevél tanúskodik. Szeptem­ber 29-én 12 darab ősziborsós -sákot kapott vissza üresen a vállalat, november 4-én pedig 11 darabot, melyet a helyi ki­rendeltségvezető elismervény- ryel igazolt. Végeredményben nem 83 darab zsákot küldött vissza a tsz, hanem 97-et. Es mégis, levélben és telt' fonon keresztül sürget, zaUf la.t, kártérítést követel a véd' falat. Amikor a tsz telefonat* 1 * keresztül felhívta a termétől' forgalmit, egy. Aratóné new dolgozó durván rendreutasl' tóttá a tsz-t, hogy &ket ne üt' nítsa rendre, mert vállalatuk' kai _„meg vannak elégedve felsőbb szervei.” A zsákokat tehát követel$ tovább. Javasoljuk a Terményfot' galmi Vállalatnak, hogy t®' remisen rendet saját könyvé' lésében és ne zaklassa sajé‘ hibája miatt a tavaszi mW' kákra készülődő termelőszö­vetkezetet. LÖFFLER JÓZSEF a járási párt-végrehafó bizottság instruktora. Szerkesztői üzenetek Czéder István Pécs, Mandu­la utca 10. szám alatti lakos, azt kérdezte levelében: Mióta Balaton a Balaton? Levelére dr. Bóna Imre főiskolai tanár, a Földrajzi Tanszék vezetője adott választ: „A Balaton medencéjét az a hatalmas földkéreg-besüiye- dés hozta létre, amely észak­kelet-délnyugat irányban a Drávától a Dunáig kettészeli a Dunántúlt. Ebijén a süllyedés­ben foglal helyet a Balatonon kívül a. Velencei tó is. A Balaton víztükre a jelen­kort megelőző 'épkerszakban (óval nagyobb kiterjedésű volt mint ma. Ezt abból állapíthat­juk meg, hogv az egykori par­tok — a hullámok munkáié­nak nyomaival — a mai part­tól távol, a Baiatoofeividék peremén követhetők. Ebben az ’dobén a Balaton vize a tanol- °ai medencét is ellepte. Szíg- Mget, Szent-György hegy és -a mai Tihanyi-félsziget, mint szigetek emelkedtek ki a Ba- ’aton vízéből. Víz alatt volt a somogyi Nagvberek, a Kisba- 'aíon és a Zala alsó fo'väsa is. \ jégkorszak elmúltával az éehafoit mcgvá'tnzott, szára­zabb lett s vele együtt a Ba­laton víztükre is összezsugo­rodott. A Ba'o Ion vízállását 1863 óta állandóan jegvzik. Az ada­tok azt bizonyítják, hogv a víz tükre az ’dőiárástól illet­ve a csapadékmennyiségtől függően emelkedik, vagy apad. Csapadékos esztendőben a tó vize erősen megduzzadt, aszá­lyos években nagy mértékben '•■-riadt. A beléje ömlő pata­kok és források vize, valamint a csapadék duzzasztja. A párol zás főként hosszú száraz nyá­ri idő'órás esetén csökkenti a Ba’aton v’zét. Ma már a Sió­toknál kiágazó Sió-esatemo —(■’’pVével szabályozni tud­óik a Bak ton vízállását. A szél és főké open a tóba ömlő patakok, már régtől fog­va rengeteg hordalékot "vittek V Balatonba. Ezt a sok horda­lékot a Ba'aton vízének moz­gásai tovább vándoroltatták a tó fenekén. A fenékre I***! kodó laza iszapba a szél át** a tóba ejtett rengeteg viráC Por leüllepedett s a rárako«® új iszaptömegek a pusztulj tói megóvták a virágport. _ virágpor a Balatonkörnyék eí' *15' bői és ligeteiből származó* A Balaton fenekén ina körű1' belül 20—22 méter vastag is**, pos iittedék van. A benne »*" vő virágpor alapján az isz»P°5 üledékek korát is meg le**e határozni. Zólyomi Bálint r legalsó — tehát a leg régük iszaprétegek korát — a ben«® levő ‘nagymennyiségű virágú® (pollen) alapián legalább " ezer esztendősnek határoz*^ meg. Ezek alapján annyi (leneseire biztos, hogy már - ezer éve Balaton a Bálát®!? Medencéje pedig, amit a ví kitöltött, ennél is sokkal re gibb.” Mészáros Albert gyöngré3 melléki levelezőnk dicséről^ emlékezett meg levelében * magyar filmgyártásról, e*^ eredményeiről. Egyet azonlb*- kifogásolt: miért nem játs«3 nak betyár témájú' filmet? örömhírt közölhetünk szaros elvtárssal, mert a f1,^ gyártó Vállalat a jövő évi matervébe felvette Jókai: - .Szegény gazdagok“ című ^ gényénck megfilmesítését. ,f amely az elmúlt század be» j világát mutatia be, azonk,’i a gyár foglalkozik Mjjrl,, Zsigmondi „Rózsa Sándor“ „ mű regénve megfilmesítésén gondolatával is. Ankétnt rendez a Városi Itókeirodú. A pécsi Városi Békei?^ meghívására szerdán r®25i, Pécsre érkezik Révész István újságíró, az Orszác., Béketanács kiküldötte. E>z kálómból a pécsi Városi. Vj, keiroda szerdán, március kél után C órakor Révész. ^ István: „Árnyék Európa <y ett“ című békeírásával ’3 esolatban ankétot .renaeZ ITIT klubhelyiségében. '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents