Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-02 / 51. szám

1*65 MARCU S 8 NAPtö S A pécsi bányászok ismét versenyre hívták a tatabányaiakat PÁRT ÉS PÁRTÉPITÉS » Neveljék, tanítsák a földművesszövetkezetek dolgozóit! Párt-taggyűlés a földművesszövetkezetek p?csi járási központjában . A Munka Vörös Zászló Ér­demrenddel kitüntetett Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói -ebruár 28-ra túlszárnyalták eprilis 4 tiszteletére tett válla­lásukat Ezért még 2000 tonna tervenfelüli szenet ígértek áp­rilis 4-ig. Újabb vállalásuk tel­jesítésére versenyre hívták a Munka Vörös Zászló Érdem­renddel kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Trösztöt Ver­senykihívásuk így szók Alig három hónapja alakult meg a földművesszövetkezetek pécsi járási központjának párt szervezete. Tagjai a napokban harmadizibem tartottak tag­gyűlést A rossz, hideg időjá­rás, a nagy hó egyiküket sem gátolta, mind a tizen pontosan megjelentek. Eseményekben gazdag há­rom hónap telt el. S a fia­tal pártszervezet együtt erő­södött, szilárdult a kereske­delem jobbátételcért folyó harccal. Olyan állomás jelzi ezt, m;nt a gazdasági vezetők rendsze­res beszámoltatása, amellyel megvalósították a III. kong­resszus erre vonatkozó határo­zatát „Az elmúlt hónapban Lukács elvtárs számolt be a központ munkájáról — mon­dotta Markovits György párt- titkár. — Más alkalommal a kereskedelmi osztály munkája szerepelt napirenden. Megkér­deztük az osztályvezető elv­társat: hogyan biztosítanak elegendő mennyiségű árut a mezőgazdasági dolgozóknak. Kiderült, hogy az áruelosztás nem elégíti ki az igényeket. Megfelelő tanácsokat adtunk, intézkedtünk.“ A pártellenőrzés jó hatással van az földművesszövetkezetek iárási központjának árueiosztó műnk áfára. Az elmúlt két hó­napban már kevesebb panasz érkezett a falvakból, többnyi­re mindent megkapnak a bol­tokban. A pártellenőrzés derí­tette fel az ellenséges elemek beépülését is. Kemény harcol vívtak ugyan az FJK vezetői­vel, — egy része, „a jó szak­ember*’ elméletet hangoztatta, — de végtére is eltávolították a Várhalmi. Jenőfalvi-féle em­bereket, akik sokat ártottak a szövetkezet jó hírének. A fiatal pártszervezet tehát jól látja el feladatának egyik fontos részét. A tag­gyűlés tanulsága, a beter­jesztett egy hónapos munka terv azonban mutatja, hogy a kommunisták csak az érem egyik oldalát látják. Pedig a másikra éppoly — ha nem nagyobb! — szükség van. A beszámoló dicséretes tettnek könyvelte el azt, hagy a köz­pont dolgozói felkutatták és egy nagyobb boltba szállítot­ták a járásban található ma­radék és elfekvő árukat mint egy 200.000 forint értékben. A tett valóban példás, csakhogy az árukat már csak leértékel­ve lehet eladni, a falvak bolt- kezelőinek hanyagsága jelenté­keny károkat okozott. Maga ez a példa is bizonyítja: a pártszervezet megfeledkezett az emberek neveléséről, arról, hogy megtanítsa őket szőri a- 'ista módra kereskedni, bánni a közös vagyonnal. A bajok közös forrása: a po- Mtikai munka elhanyagolása. Több hozzászóló szóvátettei, hagy az FJK kommunistái, de dolgozói sem tanulnak, ala- "sony a politikai kénzettségük. A pártszervezet még egyetlen alkalommal sem vizsgálta meg ezt, tűrte, hogy a veze­tők kifogásaikkal kibújjanak a pártoktatás alól. Ennél rr>ás rosszabb a szakmai tovább­képzés. Az FJK vezetői, dol­gozói munkakörüknek megfe­lelő esti-iskolába iratkoztak, de egyikük sem tanul. Itt a magyarázat arra, amiről Lu­kács elytárs beszélt: tervsze­rűtlen, kapkodó a vezetés és ugyanakkor a falusi boltok ve­zetői, eladói sem törődnek szakmai képzettségük gyarapí­tásával. Csak hosszas és meddő vita után született határozat, hogy a pártszervezet kibe­lezze tanulásra a kommunis­tákat. Még gyakran előfordul pa­zarlás, visszaélés, a szocialista tulajdon herdálása. Gondatla­nul tároTák az árut, burkoltai, drágítják az egyes cikkeket. Az FJK kommunistáinak ta­nácskozásán erről alig esett szó, pedig a múlt évi ráfizetés ide vezethető vissza. A köz­pont különböző eladói kévése törődnek a boltok eladóinak nevelésével, azzal, hogy meg tanítsák őket helyesen keres­kedni. védeni a szocialista tu­lajdont. A taggyűlés beszámolójábó. kitűnt, hogy sok kívánnivaló van az áruelosztásban is. A görcsönyiek például még nem kapták meg a szükséges msny nyiségü műtrágyát, akadozik r kisgépellátás is. Ez az FJK illetékes osztálya beosztottjai­nak hibája. A beszámoló még­is csak kinyilatkoztatta, hogy ez a helyzet, de hát most mit tegyünk? Nagyon jó alkalom ez is ar­ra. hogy bemutassák a föld­művesszövetkezet szerepét a mezőgazdaság fejlesztésében Rövidesen itt a tavasz, a falu népe várja a műtrágyát, kell az ősziek megerősítésére, a ta­vaszi vetés alá. Egy mázsa műtrágya, egy mázsa termés- ‘öbb'etet jelent s csak e*v község né'dáiát is véve. több száz mázsával több kenyér- 0,5 honát terme'hetürk. így függ össze a helyes áruelosv- fás a falu idényeinek kielégí­tésével, a párt politikájának véerehaf fásával. De másként is. s erről ismét nem beszéltek. A fö'dműves- szövetkezet a szövetkezeti moz "a’om első lépcsője. Nagy sze­repe van abban, hogy a ter­melési és árukapcsolatok révén a rmrasztsás megismerje a szö­vetkezés előnvét és később a magasabb formát válassza. Az utóbbi napokban alakítottak ugyan néhány méhészeti szak csoportot, de az FJK-nél még korántsem értik meg. hogy ők Kedves Elvtársak! A bányásztanácskozás határozatait és az ott elhangzott javaslatokat aknánként megbeszéltük a dolgozókkal. Tekintettel arra, hogy 5.000 tonnás vállalásunkat február s*-ra teljesítettük, április 4-re újabb felajánlást teszünk. Vállaljuk, hogy: 1. Március 1-től április 4-ig terven felül még 2.000 ton na jóminőségű szenet terme­lünk. 2. Mindent elkövetünk, hogy a 3.1 százalékos megengedett palatartalmat három szá­mlákra csökkentsük. 3. A biztonság továbbfokozása érdekében dolgozóinkat az „ABBESz”-ben előírt biz­tonsági szabályokra oktatjuk és azokat gyakorlatban is betartjuk, illetve betartatjuk. Kü­lönösen súlyt helyezünk a gurítóhajtásokra. 4. Dolgozóink egészségvédelme és a silicosis veszélyének csökkentése céljából a Tata­bányáról kapott 20 darab Böhler-félc gépet átalakítottuk és vízöblítéses fúrással március hónapban beállítjuk. Dolgozóink üzemen kívüli életével többet foglalkozunk, tervszerű la­kás ja vitással és a lakótelepek rendbehozásával lendítjük fel dolgozóink munkakedvét s tesszük szebbé munkán kívüli életét. 5. Vállaljuk, hogy január hónapban erősen visszaesett teljesítményeinket március bé­táiban a tervezett teljesítményekre a legjobb körletszervezéssel, a tervezettnél 03 százalék kai magasabbra emeljük. 6. Önköltségünket 0.5 százalékkal csökkentjük, a termelékenység növelésével és aayag-, valamint energiatakarékossággal 7. DISZ-brigádjaink a tröszt vállalásából terven felül 1000 tonnát vállalnak magukra. S. A„Nevelj új bányászt’’-mozgalom keretében vállaljuk, hogy az új dolgozók patro­tálá&ával intézményesen foglalkozunk. Égető szakmunkáshiányunk enyhítése érdekében az tlső negyedévi vállalt három vájártanfolyaniot 95 fővel már megindítottuk, ebben a ne­gyedben még két vájártanfolyam megindítását vállaljuk, összesen hatvan fővel. Előre a szénbányászati terv túlteljesítéséért és a fel szabadulási serleg elnyeréséért! CZART FERENC a városi párt-végrehajtó­bizottság titkára VERECKEI LAJOS a tröszt igazgatója FEHÉR JÄNOS trösztbizottság elnöke lobb mint húszezer betegnek ailiu vissza egészségét az új pécsi MÁV rendelőintézet Múlt óv november elején nyitották meg Pé- Ljett as új MÁV rendelőintézetet. Azóta a kü- tönböző szakrendeléseken eddig 38.900 bete­lt kezeltek. A betegek egy része visszatérő, 'yrt betegségük hosszabb kezelést igényel. A éhségük azonban — mintegy húszezer dol- — máris visszanyerte egészségét. ...4 pécsi MÁV rendelőintézetben végzik a ■°vöben az anyavédelmi, terhesség-gondozási ? csecsemőéondozási szolgálatot, amelyet ed- csak az SZTK. végzett. A jövőben itt bo- *°lít}ák le az időszakos tüdő, räJc, nemibeteg ^szűrővizsgálatokat is. Miért éppen a betegeknek tilos ?’ Érdekes dolgot figyeltem meg február 16- án a Megyei Rendelőintézetben. Délután négy óra volt. Egymás után jöttek a Megyed Rendelőintézet alkalmazottai. Le­bélyegezték a lapjukat, egyenként a felvonó­hoz mentek — azért egyenként, mert két-há- rom perces időközökben jöttek — és felvi­tették magukat az emeletre. A felvonó hasz­nálata helyes, de csak akkor, ha betegeket is szállít. Véleményem szerint helyes lenne, ha a Megyei Rendelőintézet vezetői az eddigi gyakorlaton változtatnának, olymódon, hogy ne csak a rendelőintézet dolgozói, hanem a betegek is használhassák a felvonót. A felvo­nás pedig ne csak parádénak álljon ott, ha­nem „kutassa” ’az idősebb vagy nehezen járó betegeket és ajánlja fel nekik is a felvonót. BÖRZÖLI GYULA cÁ szigeti lialmzők T-falvacsora készül Homo- , rúdon. Jó, ízes halászlé, 'Ivent csak öreg halászok , “Mk készíteni. Résztvesznek majd a halászszövetke- alapító tagjai, — csupán “tf azt nem tudják, hogy ml- ^ lesz. Pedig de nagyon jjUdk már! A megalakulást engedély azonban ‘*sik valahol, hogy hol, azt ^Buk sem tudják, január második jelében tör- , Sok szó esett akkoriban hogyan lehetne haszno- •dni a Lök csatorna vizét. , T~ Haltenyésztésrc! — java- ,oíta valaki. i'" Egyedül? Ugyan nem ér- etnesf — jelelték rá. Hát akkor fogjunk össze 20-an! A szót tett kö- Január 23-án a tanács­aiban papírra vetették el- N*tolásukat: megalakítják a l^f-lászszövetkezetet. Pánigy jjvánt elnöknek, Mamosits titkárnak v&lasztot­>-A szigeti gazdák emberem- óta nemcsak földműve- hanem halászok is. Hogy k ne’- Hiszen volt, hol meg- R!JU!niofc — köröskörül höm- t°‘Vög a Duna, ahová meg }&m ér el, ott a Riha tó. Csak u By a Duna a hivatásos ha- , *~oJcé, a Riha-tó meg a Pe- termelőszövetkezeté. Az ^ szövetkezet azonban meg- eyö.íta a harmadik vizet, az jüp teljesen kihasználatlan, i szigetet északnyugatról ke- irányban átszelő mintegy j? holdas Lék-csatorna, vizét. [ífr év óta csupán a vad ha- vertek benne tanyát, iáén f°riban a tervek szerint mint tty három holdas területet Asznositanak belőle. Kezdet- J’1 csak ennyit, mert nem az ember egyből pa- ,°Mí, — mint Mamosits J6- ?ef mondotta. Majd ha látják jtoü vállalkozásuk sikerrel A*' akkor nem marad egyel­ik négyszögöl sem kihaszná- jJ^nuZ belőle, sőt még a Ri- jk'íó vize is tenjiészhalakkal őrösül be. Ezt azonban az év eredménye dönti el öreg és tapasztalt halászok a homorudi gazdák. Mivel nem akarnak úgy járni, hogy a hálóban csak egy-két hal ficánkoljon, már most megkez dik az előkészületeket a bősé­ges fogásra. Első dolguk az lesz, hogy lehalásszák a csator­nában élő csukákat és har­csákat, melyek megdézsmál­ják tenyészhalaikat. Ezzel egy időben kitisztítják a csatornát a hínártól és üledéktől, majd a Rihából tiszta és friss víz­zel cserélik ki a régit. A Lok- csatorna Riha-tóba torkoló részén már ott a zsilip: nem jöhetnek majd be a vad ha­lak, és a Kodija csatorna fe­lől is zsilip zárja le az útju­kat. Hal helyébe azonban hal szükséges. A homorvdiak hal­tenyészetből szereznek három mázsa kiváló ivadékot és a tíz-tizenöt dekás ivadékokkal „bemagolják” a Lököt. Tömítésre méltó, hogy a ta- gok teljesen a maguk erejéből szerzik be a szüksé­ges felszerelést. Saját zsebük­ből vásárolnak legalább 20 varsát, három csónakot és eav hálót, a három mázsa ivadék árát ugyancsak úgy adják ösz- sze. Milyen lesz ennek az új szö­vetkezetnek a belső élete? Hoayan találják meg számítá­saikat? Azért, hogy használ­ják a területet, bizonvns mennyiségű halat beszolgál­tatnak az államnak. A hal na­gyobbik részét— ezt egyhan­gúlag eldöntötték, — a végzett munka szerint osztják el. Olyan alapon hozták létre szövetkezetüket, hogy a mun­kában résztvesz minden egyes tag. A munkálatokról, navl.ót vezetnek és ki mennyit dolgo­zott a szövetkezetben, aszerint részesedik a haszonból. Igaz­ságos elosztás ez és erre rá­jöttek a homorudi dolgozó pa­rasztok is. T? gészséges kezdeményezés 1u a homorudiaké. A dol­gozó parasztok belátták, egye­dül nem tudnak boldogulni a halászattal, ezért álltak össze 15-en, 20-an. így közös erővel olyan feladatokat is megvaló­síthatnak, amilyenekre egye­dül képtelenek lettek volna. Az a baj azonban, hogy ez még minkig csak terv! Már kellene az engedély, hogy meg kezdhessék a lehalászást és a csatorna kitisztítását. Az idő sürget. Az illetékes szervek gyorsan intézkedjenek, hogy a homorudi gazdák minél előbb megkapják a meginduláshoz szükséges engedélyt. K. J. A kárászpusztai Tavasz tsz teljesítette április 4-re tett vállalását (Tudósítónktól) Elsőnek állt felszabadulási versenykihívásával a megye termelőszövetkezetei elé a- kárászpusztai Tavasz és most első­nek jelentheti, hogy bár odébb van még április 4-e — adott szavukat teljesítették. Valamennyi vetőmagjuk kitisztítva ekék, boronák, szekerek, hengerek kijavítva várják az olva­dást, a mezei munkák kezdetét. Megállapították már minden brigádjuk és munkacsapatuk létszámát is, elosztották a föld­területeket. Méhész—S zilágyl nemcsak kereskedők, hanem szövetkezeti emberek. Az FJK pártszervezeténél — mint a legtöbb kereskedelmi párts zervezetnél — ellened' nézet az. hogy a vezetők be­számoltatásával eleget is tesz­nek kötelességüknek. Pedig nyilvánvaló, hogy a munka oroszlán része: mozgósítani, a kommunistákat és párt on,kívü­li eket az észelt fogyatékossá­gok kiiavítására. Érmek leg­fontosabb eszköze a politika: nevelőmunka — erre mutat a taggyűlés néhány tanulsá-ea is. (Bocz) Miért magas az önköltség a Cementárirpari Vállalatnál? A Pécsi Ceprentáruipari Vá! lalat 101 "százalékra teljesí­tette tavalyi utolsó negyedévi- termelési tervét. Ezév január­jában — hacsak a mozaikla- pok gyártását nézzük, — a pé­csi "telep termelési tervét 105.1 százalékra teljesítette A termelési eredmények te­hát nem rosszak. Egész • más képet fest az<mban az önkölt­ség alakulása. A Ce-mentárulpari Vállalat jelenleg fa 4.61 forinttal drá­gábban gyártja a cementlapok négyzetméterét, mint pz el­adási ár. Ez,azt jelenti, hogy amíg egy mo-zaiklap fogyasz­tói ára 88 fillér, eddig a Ce­mentárui pari Vállalat 1 forint és 6 fillérért állítja elő. Vagy­is egy cementlapot 18 fillér­rel drágábban gyárt, mint az eladási ára. Mi lehet az oka a magas ön­költségnek? Kétségtelen, hogy a telep jelenlegi elrendezése akadályozza az önköltség csők kentését. Annak ellenére, hogy közel van az állomáshoz a te­lep, egy köbméter folyamka­vics odaszállítása mégis 13—15 forintba kerül. Ugyanakkor a belső szállítás is eok mun­kaerőt igényel, ami színtér befolyásolja az önköltség ala­kulását. Növeli az önköltségei az igen magas selejtszázalék is mely jelenleg 7—12 százalék között van a mozaiklapokná1 A magas szállítási költség­csökkenése lehetővé válik, ha a vállalat vezetőségének — je­lenleg kidolgozás alatt lévő — ’érvét illetékesek jóváhagyják és idejében megvalósíthatják Korszerű mozaiklap csarnok építését tervezik, amelynek ez­év őszére kellene elkészülnie. Ezzel szalagrendszerűvé tehe­tik a moziaklapok gyáriását csökkenhet a belső szállítás. Legalább mégegyszer annyi cementlapot gyárthatnak majd. az új csar ock felépítése és üzembehelye zése után mint jelenleg, s ugyanakkor csökken a selejt is. A MA V illetékes szerveivel is megállapodtak már aibban, hogy a jelenleginél is köze- lebb helyezik a vállalat rako­dóját a telephez és iparvágány nyal kötik össze az üzemet a rakodóval Ugyanakkor a tele­pet ás iparvágánnyal hálózzák be. Ezzel gyorsul és olcsóbbá válik a belső szállítás is. Nemrégen tértek át — az addig használt vanbetonszáUító 'ódákról — a vasból készült masszívabb szállító ládák al­kalmazására is. így máris csők kent a selejt. Egyik nap ösz- -zeha se műtötték a kétfajta -.zállítóládával végzett munka rredményét s megállapították hogy amíg a betonládákka' végzett szállításnál egy nép alatt 210 darab mozaiklap tört össze vagy ferdült el, addig a vasládákka-1 szállítottak bo' mindössze 34 darab vált hasz­nálhatatlanná. De vajon csak az említett tényezők okozták a túl magas •e'ejtet? Csak részben. Mond­hatjuk az.t is, hogy nagyrész- ben. Van azonban egy másik okozója a selejtnek, melyet csupán az új beruhá­zás megvalósításával nem le­het megoldani. Ez pedig a la­za munkafegyelem. Habó József MEO-cscport- vezető egy hónappal ezelőtt éjjel ellenőrizte az üzemet. Észrevette, ihegy Hüll János keverő nem a.z előírásnak megfelelően tárolta „ mozaik- lapokat és már 20 darab fé- 'ig kész cementlapot tört el. Annak rendje és módja sze­rint beírta a seíejt-könyvfoe ta­pasztalatát, s kérte a hiba el­követőjét: írja alá azt, amit szóban már elismert. Háll Já­nos az aláírás helyett a prés­gép alá dobta a selejt-könyvet s tetejébe még megfenyegette Habó Józsefet. Persze fegyel­mi elé került az ügy. A fe­gyelmi határozat értelmében Háll Jánost büntetésből két hónapig alacsonyabb munka­körbe kellett volna helyezni De mi történt? Még február ‘18-án is régi munkahelyén és beosztásában dolgozott. Nyil­vánvaló, hogy az ilyenfajtáén gedékenység nem csökkenti, hanem növeli a fegyelmezet- 'enségek számát. Egyesek sorozatosan eltüze- ’ik a cementlapok szárításá­hoz szükséges léceket, majd a cementlapok törését és elfer- dülését a szárítólécek hiányá­val indokolják. Tud erről Gá­bor Nándor elvtárs, r, válla­lat igazga.tója és a MEO-cso- porí is, azt azonban ők sem tudják, hogy ki tüzeli el a lé­ceket s természetesen így nem is tudják felelősségre vonni a hiba elkövetőit. Más­kor a íínomcsiszolók egynapos tömítés ű lapokat kezdtek el csiszolni, holott azoknak több napig kellene száradni. Persze a cementlapokból kimosták a tömítést. Ezért azonban senkit sem vontak felelősségre. És így lehetne tovább sorolni a példákat. Hol a biztosíték, hogy az új, korszerű csarnok felépítése után majd nem tüzelik el a szárítóléceket, vagy ml a ga­rancia arra, hogy a hálljá- nosok nem ^tördelik össze a félig kész mozai'klapokat? A vállalat igazgatója egyedül nem képes rendet teremteni a munkafegyelem terén. Segítse az üzemi párt- és szakszerve­zet, de sokat tehet a DISZ- szervezet is ezer, téren, hi­szen a dolgozók több, mint »0 százaléka fiatal. A felső mű­szaki vezetők és a művezetőt, különösen sokat tehetnek o munkafegyelem megszUárdítá.-> sáért. Vonják felelősségre a ha nvag, nemtörődöm solejtgyár- tókat „érdemük“ szerint. így már az új beruházások meg-1 valósítása előtt is jelentősen csökkenhet a mozaiklapok ön-< költsége és javulhat a minőség is. Erre minden lehetőség megvan, K í.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents