Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

2 NAPLÓ 1355 MÁRCIUS 11 fl Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának és a Szakszervezetek Országos Tanácsa etnökségének határozata a minisztertanács és a SZOT vándor- zászlafának odaítéléséről és a szocialista munka- verseny győzteseinek jutalmazásáról Edén alsóházi beszéde A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsú, nak elnöksége a 'minisz­terek és a szakszervezetek el­nökségeinek javaslata alapján 1954. második félévében végzett munkájuk eredménye­ként Vörös Vándorzászlóval, díszoklevéllel és pénzjutalom­mal tüntette ki az élenjáró vállalatokat. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöksége felhívja a mun­kásokat, alkalmazottakat, mű­vezetőket, mestereket, techni­kusokat, mérnököket, az üzemek, vállalatok igazgatóit, hogy az 1955. évi tervek sike­res teljesítése és túlteljesítése érdekében kövessék az élen­járók példáját, széles körben alkalmazzák azok jól bevált módszereit. Az 1955. évi terv7 minden egyes napjára előírt tervfeladat teljesítésével és túlteljesítésével érjenek el új «ikereket, tárják fel a terme­lés rejtett tartalékait és javít­sák ki az 1954. évben elköve­tett hibákat. Harcoljanak ered menyesen legfontosabb felada­taink: a termelékenység eme­lése. az önköltség csökkentése, az exportfeladatok jó minőség­ben és határidőre való teljesí­tése érdekeljen. Csak így biz­tosítható dolgozó népünk jólé­tének állandó emelése. Ha­zánk felszabadulásának tize­dik évfordulójára indított munkaverseny lendületének fokozásával segítsék elő az 1955 évi terv célkitűzéseinek megvalósítását. A győztes vállalatok többek között az alábbiak: A szénbányászati miniszté­rium területén: Pécsi Szén­bányászati Tröszt. A belkereskedelmi minisz­térium területén: Pécsi Nádor-szálló. A földművelésügyi miniszté. rium területén: Palotábozsoikl gépállomás. Louis Saigont a német újra- fegyverzés kérdéséről beszélt egy a’sóausztríai gyér do gőzéi előtt felf< Becs (MTI): Louis Sail lant. 9 Szakszervezeti Világszövetség főtitkára szerdán, a német mi- litarizmus helyreállítása elleni nemzetközi harc napjának elő­estéjén beszédet mondott Sankt Pollenben a Voith mű­vek, — Alsó-Ausztria egyik legnagyobb gyára — dolgozói előtt. A többi között kijelentet­te, a Szakszervezeti Világszö­vetség a tárgyalások útján el­érendő béke politikájáért küzd. A Szakszervezeti Világszövet­ség az egyetlen szakszervezeti internacionálé, amely az atom­fegyverek és a hidrogénbomba alkalmazásának és gyártásuk­nak megtiltását követeli. A Szaksz. Világszövetség teljes mértékben támogatja az alá­írásgyűjtést a Béke Világta­nács bécsi felhívására. Ezek olyan kérdések, amelyek szo- ■osan véve nem szakszervezeti vagy hivatási problémák, de mégis létkérdést jelentenek az egész világ millió s millió szer­vezett és szervezetlen munká­sai és munkásnői számára. London: Eden angol külügy­miniszter az alsóház március 8-i esti ülésén beszámolt bang koki (SEATO-értekezlet), Sin­gapur! és középkeleti útjáról. Ezenkívül utalt a Dulles-szel Bangkokban és Nehruval Del­hiben folytatott tárgyalásaira. Ez utóbbi tárgyalásain a Taj­van és más kínai szigetek tér­ségében kialakult helyzetről volt szó. Eden beszámolójában igye­kezett fehérre mosni a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan térségében kifejtett amerikai agresszív cselekményeket. Eden ezzel egyidejűleg Dul­les terveivel ellentétben kö­vetelte, hogy csangkajsekisták vonják vissza csapataikat Ki- moj és Macu kínai partmenti szigetekről. összehívták az OSzSzSzK Legfelső Tanácsának ülésszakát Moszkva (TASZSZ): Az OSzSzSzK Legfelső Tanácsá­nak elnöiksége törvényerejű rendeletet adott ki, amelynek értelmében 1955 március 23- ra Moszkvába összehívta az OSzSzSzK Legfelső Tanácsá­nak ülésszakát. Szovjet alpintsíák Tito elnök beszéde a jugoszláv nemzetgyűlés március 7-i ülésén A Tanjug jelentése szerint Tito elnök a jugoszláv nem­zetgyűlés március 74 ülésén beszámolót mondott Jugo­szlávia külpolitikájáról. Tito elnök a többi között az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének tevékenységéről szóilva kiemelte, hogy ez a szervezet „nem igazolta azokat a remé­nyeket, amelyeket az emberi­ség belé helyezett.“ Hangsú­lyozta, hogy Jugoszlávia el­lenzi a világ tömbökre való felosztását és a fegyverkezési versenyt. Tito állást foglalt az „aktív együttélés“ politi­kája mellett. . A nyugati országokkal való kapcsolatokról szólva rámuta­tott, hogy „Jugoszlávia kormá nya a nyugati országokkal va­ló legkcaistruktívabb együtt­működés megteremtésére ossz pontosítja erőfeszítéseit.“ Németország kérdéséről ki­jelentette, hogy el kell ismer­ni az újraegyesüléshez való jogát. Tito elnök azonban nem nyilatkozott a háborús A továbbiakban kifejtette azt az álláspontot, amelyet a Jugoszláv kormány a Szovjet­unióval és a keleteurópai or­szágokkal való kapcsolatainak kérdésében elfoglalt. Hangsú­lyozta, hogy a Jugoszlávia és a Szovjetunió, valamint a ke- leteurópai országok közötti kapcsolatok normalizálás., ko­moly hozzájárulást jelentett a béke megszilárdításához Euró Pa e részében és világszerte elősegítette a feszültség eny­hülését. Tito ugyanakkor ki­jelentette, hogy nem ért egyet azzal a nyilatkozattal, amelyet V. M. Molotov a Szovjetunió Legfelső Taná­csának ülésszakán a Jugoszlá­via által az utóbbi években el­foglalt álláspont kérdéséről adott. Ezután Tito indiai és bar­mai látogatásáról beszélt. A beszámoló befejező részét a Jugoszlávia és a nyugati, valamint keleti országok kö­zötti gazdasági együttműkö­A kaukázusi hegylánc északi lejtőjén, 1350 méterrel. « tenger szintje fölött van Teberda, a Szovjetunió egyik leggyönyörűbb üdülője. A táj szépsége lenyűgöző. A Teberda hegyi folyó vidékén hófödte hegycsúcsok, sziklás emelkedők, gleccserek, gyönyörű völgyek és égszínkék tavak díszítik a tájat. A hegységet buja_ erdők övezik. A pompás bükk- és tűlevelű erdő néhol szé­dítő magasságokba kúszik fel, eléri az örök hóval borított vidéket 2500—3000 méterre a tengerszínt felett. A vidék éghajlata igen kellemes. A hegyi levegőt a tű­levelű erdők ózondús illata tölti be. A természetnek ez a csodálatos helye a szovjet dolgozók egyik legkedveltebb pihenőhelye. A Teberdában évente több­ezer szakszervezeti tag tölti szabadságát — munkások, alkal­mazottak, tudósok, diákok... A képen: Teberda. A Donbaj-i tisztáson lévő Viharmadár sportegyesület alpinistáinak egy csoportja. Középen: N. ■ Gu­banov, a „Molodaja Gvargyija” moszkvai nyomda dolgozója, öreg alpinista, unokájával, Marinával. Változások a rádió egyes állandó műsorainak idó'ponljában párizsi egyezményekkel kap- I déssel kapcsolatos kérdéseknek csolatos magatartásáról. | szentelte^ A tavasz közeledtével a fa­lurádió reggeli műsorát a jö­vőben 5 órakor sugározza a rádió, hogy a korábban kelő falusi dolgozók ■— akiknek el­sősorban szól, — meghallgat­hassák. . A gyorsabb, tartalmasabb tájékoztatás megvalósításáért némi változás lesz a hírközlé­sek időpontjában. A 4.30-kor elhangzó híreken, kívül ezen­túl reggel 6 órakor is ad a rádió friss híreket. A Szabad Nép vezércikkét 7 órakor is­mertetik és utána ugyancsak híreket olvasnak fel. A lap­szemlékre délelőtt 10 órakor kerül sor. A 22 órás hírköz-, lés idejét 5 perccel növelik,, hogy a sok belföldi és kül­földi eseményről részleteseb­ben tájékoztathassák a dol­gozókat. A „reggeli naptár“ című megemlékezést 7.45 órakor su­gározza majd a rádió, hogy az iskolaráüió körül gyüleke­ző gyerekekhez is eljusson. A fenti változások hétfőtől, március 14-től lépnek érvény be a magyar rádió műsorá­ban. Előadások a közlekedés fejlődéséről A Közlekedés- és Közleke­désépítéstudományi Egyesület hazánk felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából elő­adásokat rendez az UVA- TERV (V., Molotov tér 1. sz.) kultúrtermében és vidéki vá­rosokban. Vidéken március 15-én Pé- a esett, 'április 7-én peaig Mis- ^ kokon ismerteti a magyar a vasút fejlődését Csanádi ^ György. Március 22-én Deb- a recenben, március 29-én Mis- j kolcon és április 1-én Szege- / den ismétli meg előadását dr. ) Ruisz Rezső. t cA szov jet nép étetéhol A párducvadász Az érem másik oldala A finn parlament december- gét védo'rnezte, amikor had­ben határozatot fogadott el új műveleteket folytatott az kitüntetés alapításáról. Emlék- Eszak-Fmnországot megszálló éremmel tüntetik ki azokat a finn állampolgárokat, akik „az , 1941-r45. évi háború alatt mun kájukkal, vagy más módon hoz zájárultak az ország védelmé­hez.” Köztudomású azonban, hogy Finnország két háborúban vett részt ezekben az években: 1941 júniusától 1944 szeptemberéig a hitlerista Németország olda­lán a Szovjetunió ellen, 1944 szeptembertől 1945 áprilisáig pedig a Szovjetunió oldalán a hitlerista Németország ellen harcolt. Az első — a Szovjetunió el­leni — háború azért emlékeze­tes, mert a finnek akkor Finn­ország nemzeti érdekeivel el­lentétes idegen érdekekért, a hitlerista agresszorok terveinek megvalósításáért harcoltak. Ezért szó sem lehet arról, hogy a?. 1941—44. évi háború „vé­delmi” jellegű lett volna. Ami­kor a finn kormány^ 1947-ben aláírta a békeszerződést, egy­értelműen elítélte a «govjet- eilenes háborút, elismerte, hogy „ezért Finnországot is ter­heli felelősség”. A háború ki­robbantásában bűnös finn ál- lamférf’akat finn bíróság elé állították, s elítélték őket, mint háborús bűnösöket. Az 1944—45, évi háború szö­gesen elientétes jellegű volt. A finn- hadsereg 1944—45-ben országa nemzeti függetlensé­némc (-fasiszta csapatok ellen. Ezt a Két háborút egy kalap alá venni — legalábbis otrom­baság. Ezzel a lelkiismeretlen módszerrel láthatóan az 1941— 44. évi háborúra is ki akarják # terjeszteni az 1944-45. évi há- B ború hazafias jellegét, hogy f ezzel igazolják Finnország re- v akciós köreit, „meivek szovjet f ellenes háborús kalandba so- ' dorták az o szagot. Tökéletesen igaza van egyes finn lapoknak, amelyek meg­állapítják, hogy ez az emlék­érem nem járulhat hozzá a szovjet—Lnn baráti kapcsola­tok erősítéséhez. A finn parla­ment sok tagját éppen ez kész tette arra, ho-gy az új emlék­érem megalapítása ellen sza­vazzon. Jelentéktelen szótöbb­séggel fogadták el a határoza­tot. 200 képviselő közül 112 szavazott igennel. Nemmel sza­vazott a Finn Nép Demokra­tikus Uniójának egész parla­menti csoportja, továbbá négy szociáldemokrata képviselő. 13 szociáldemokrata képviselő és a svéd néppárt egy képviselője tartózkodott a szavazástól. Sok képviselő meg sem jelent. A finn sajtó is tartózkodóan fo­gadta az új emlékérem, alapi tását. A lapok csak rövid köz­leményben emlékeztek meg ról. Túlságosan szembetűn \ Ashabad közelében, a Kopet- j Dag lábánál az egyik kolhoz­ai ménesből eltűnt egy csikó. ( Széttépett tetemét másnap tá­plálták meg. Sztyepán Sziszo- Jjev, a Bugyonnij-kolhoz csikó­ssá megállapította, hogy a lo­vat párduc ölte meg. . Sziszojev, aki tapasztalt vá­dász, elhatározta, hogy felku­tatja és elpusztítja a ragadozót. , A köves talajon alig észreve­hető nyomokon elindulva egy J sziklabarlangban találta meg a ’ párduc rejtekhelyét. _ t Reggel, amint Sziszojev a aci~ {barlang nyílásához közeledett, a párduc hirtelen előugrott. Egy szempillantás s rávetette volna magát a vadászra. Szi- szojev ayorsan fegyveréhez kapott, lövése eltalálta a pár­ducot, amely a földre zuhant. A másik lövés kioltotta a rit­ka, két méter hosszú ragadozó életét Ez már a hetedik párduc, amelyet Sziszojev életében megölt. A vadász most a he­gyekben fiatal párduckölyök után kutat, amelyet az állat- kert számára élve szeretne elfogni. Mindenki örül A sportkörök, szülők és peda gógusok régi problémáját ol­dották meg Moszkvában. Eve­ken át nem sikerült megegyez­ni abban, hogy ki vegye kezé­be a fiatal sportolók együtte­seinek, a „házcsapatoknak" ügyét. Most a kerületi komszo- molbizottságok láttak munká­hoz. Az elmúlt nyáron segítsé­gükkel megalakították a labda­Bíiffé - elörerendelés a távolsági vonatokon A távolsági vonatokon utazók kényeimére érdekes újítást vezettek be a rigai vasúti jegxelővételi pénztárban. Az utas a jegy megvásárlásával egyidőben megrendelheti az útra szük­séges élelmiszert is. A pénztár helyiségében fellálított meg­rendelő-asztalnál az utas válogathat a különböző cukrász- és péksütemények, hideg hús és halelőételek, italok, gyümölcsök és konzervek között. A kiválasztott élelmiszert a vonat indu­lása előtt 20 perccel a vasúti kocsiba az utasok helyére szál­lítják. A kiszolgálás ingyenes. NAGY VÁLTOZÁSOK rugók első „hivatalos” házcsg- patait; most télen alakultak az első hoki-csapatok. A Dzser- zsinszkij-kerületben ez a kö­vetkezőképpen történt; égy szép napon megjelentek a ke­rületi komszomolbizottság fal­ragaszai, amelyeken az ifjúsá­got a házak hoki-csapataihok megalakítására hívták fel és a kerületi bizottság támogatá­sát helyezték;■ kilá-tásbá■ Más­nap reggel 15 csapat jelentette megalakulását és részvé­telét a kerületi kupamérkőzé­seken. A mérkőzésekre a gyerekek maguk hoztak korcsolyát; egy­forma ruhákat kaptak. A csa­patok edzéseit és mérkőzéseit középiskolai testnevelési taná- rqk és a kullúrpark testnevelé­si instruktorai vezetik. köz- * g er-i tűnő, a Néha egyetlen mondat, egyetlen fel­jegyzett szócsiza elég ahhoz, hogy emlé­kezetünkben újra éledjenek régmúlt események, találkozások, régen látott emberalakok. Amikor egy régi jegyzet­füzetemben lapozgattam, erre a rövid feljegyzésre bukkantam: „Normát Tan- pov sérelme.” Eszembe jutott Durmen üzbég ^ fa­lucska, a szép meleg, márciusi időben, amikor a zöldelő réteken már az első szegfűk nyílnak; eszembe jutott a fia­tal népnevelő-tanítónő, és a szótlan ifjú, Normát Talipov, a faluszovjet titkára— Közel két évvel ezelőtt történt. A falu tágas teaházában ültünk, ahol összegyűltek a választók és hallgatták a népnevelő szerepét betöltő fiatal ta­nítónő előadását. A leány azokról az időkről beszélt, amelyekre még legidő­sebb nővére is emlékezett, amikor még az egész körzetben nehéz volt írástudó parasztokat találni, s még a faluszovjet tagjai közt is akadtak olyanok, akik álig tudták aláírni n nevüket. Most pe­dig csak a környékbeli falusi iskolák­ban körülbelül 300 tanító dolgozik. 1953 márciusában Durmenben a kö­vetkező adatokat jegyeztem fel: a he­lyi szovjetekbe jelölt 35 tagból három­JSL __ nak volt főiskolai végzettsége, (7 vég­lio gy az új emlékérem másik i zeit középiskolát és természetesen egy oldala szovjetellenes jellegű, j sem volt, aki iskolázatlan lett volna. Orvosok, tanítók, mérnökök, gépkezelők tudományos dolgozók, agronórtvtsok, állattenyésztőtelepek és földművelő­brigádok vezetői, egyszerű gyapotter­mesztők, villanyszerelők, építőmunká­sok kerültek megválasztásra. A népne­velő, a Sztálin-kolhoz vezetőségének el­nökéről, Nazrula Mananovról beszélt, aki letette a vizsgáit, mint aspiráns; beszélt Manonov barátjáról, Nigmat Jirmatovról, aki a szomszédos kolhoz vezetője lett, beszélt Sapoat Normatova kolhozparasztasszonyról, Bánul Samaje- va ápolónőről... Talipov akkor nehezen leplezett sértő döttséggel súgta a fülembe: — Mindenki tanul, mindenki fejlődik, csak engem ástak el a rengeteg kimu­tatásban és jelentésben.. Nemrégiben újra Durmenben jártam. Alig beszélgettem egy órácskát a teázó- ban, máris értesültem a két év óta történt dolgokról. Nazrula Mananav megvédte disszertációját és megkapta a mezőgazdasági tudomány kandidátusá­nak címét. 22 kilométer hosszú vízveze­téket építettek. Újabb tízosztályos isko­la, nyílt meg; most már 9 ilyen van a faluszovjet területén. Két év alatt kö­zel 100 lakóházat, melegházkombinátot, szülőotthont és áruházat építettek. Találkoztam Normát Talipovval is. Külsőleg nem változott, de érezhetően határozottabb, magabiztosa bb ember lett. Vajon mi változott meg életében, titkári munkájában? — Gratulálhat, — mosolyodott el, — * nemrégiben két vizsgámat tettem le. Mint .,levelező hallgató” tanulok a me­zőgazdasági főiskola levelező tagozatán. Elbeszélgettünk a tanácsválasztások jelöltjeiről. Két év nem nagy idő. de ezalatt a faluba sok városi szakember érkezett a párt hívó szavára. így az­után a jelöltek között már nemcsak háromnak, hanem kilencnek van egye­temi diplomája és a többiek is csaknem valamennyien középiskolát végeztek. Talipov falujából sok kiváló dolgozót jelöltek az államhatalom falusi szervei­be. Miharat Kaszimov az előző válasz­tások idején számvevő volt a kolhoz­ban; most nagy állattenyésztő-telepet- vezet, amelyben rövid idő alatt jelen­tősen növekedett az állatállomány. A Kaganovics-kolhoz vezetőjének kérdő­ívén a „középiskolai végzettség” helyé­be új bejegyzés került: „Az Agronómiái Főiskola másodéves hallgatója”. Sapoat Normatova már nem egyszerű kolhoz- parasztasszony, hanem neves brigádve­zető. aki elvégezte az esti iskolát. Bánul Samajeva sem ápolónő már, liá­néi ■ alorvos.

Next

/
Thumbnails
Contents