Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-11 / 59. szám

1SS5 MÁRCIUS 11 NAPLÓ 3 A meggyőzés ereje Hét ái belépő a rózsafai Közös üt termelőszövetkezetben ÍÍK>4 őszén Galambos Ist- vón harmadmagával belépett a rózsafái Közös Ut termelő­szövetkezetbe. „Egy évvel ez­előtt otthagytam a csoportot, — mondta, — de meggyőződ­tem arról, mégis csak jobb a szövetkezetben. Egy év alatt a tizenegy hold földünkön semmire sem mentünk. A csoporttagok? A jövedelemből többen há­zat építenek, tehenet, kerék párt, rádiót és suk mást vásároltak.“ Gpjlambosék beléptek, de utá­nuk senki sem következett. Pedig a szövetkezet dicsőség- tábláján kát-három naponként változtak a nevek, s számok, mindenkinek tudtára adták, hogy jó dolog szövetkezeti tagnak lenni. Kovács Gyula neve még most is kinn van: Teljesített 799 munkaegységet — kapott 18 mázsa búzát, 10 mázsa árpát, 16 mázsa kuko­ricát, 6 mázsa burgonyát, 24 mázsa takarmányrépát, 72 kiló cukrot és 9684 forintot.“ Szép eredmény — mégsem kopog­tatott senki a tsz kapuján. * Január elején Kiss Géza elvtárs Szigetvárról visszajött a csoportba s egy hónappal később a tsz kommunistái megválasztották párttitkár­nak. Első feladatának tekin­tette a szövetkezet megerősí­tését. Napokon át azon gon­dolkozott, mivel kezdjék. S amikor a tizenhárom kommu­nista összeült a taggyűlésen. Kiss elvtára javaslattal állt elő: ‘ „Négyszáz hold földhöz kevés a negyvenöt tsz-tag ere­je. A szövetkezet jó, — mint hallom, — szívesen belépné­nek többen is. Ne várjuk, hogy maguktól jöjjenek! Keressük fel mi őket, győzzük meg arról, hogy jól járnak, ha belép­nek a csoportba.“ A kommunisták helyeselték a javaslatot. A tsz-ben lévő és a tsz-en kívüli párttagok is, mind a tizenhármán — munkához láttak. Már az első napokban ki­tűnt, hogy nagyon is szükség Van a személyes beszélgetés­re, az agitációra. Az történt Ugyanis, hogy özv. Pintér Jó- Zsefnéval ,is szót váltottak: ,,Gyere közénk — mondták neki, — dolgos asszony vagy. s az ilyenek az idén is sokat kaptak a csoportból. Kovács Bletmémé például zárszám­adáskor 10.203 forintot vitt haza.“ Pintémé látta, hogy igazuk van. Úgy határozott, hogy belép a csoportba. Igenám, de valami közbe jött. Másnap Varga Dezső kulák portájára ment mosni, s harmadnap megváltoztatta szavát. '„Meggondoltam — mondta, — nem lépek be...“ S hogy miért nem, arra nem adott választ, arról sem szólt, hogy mit mondott neki á ku­lák. A kommunisták azonban nem lepődtek meg, tudták, honnan fúj a szól- Kimondták az igazságot Pintérnének is és mindenkinek, akivel csak beszéltek. Leleplezték a kulá- kok mesterkedéseit, Pin térné és jónéhány szegényparaszt es középparaszt esetében is ar­ról van szó, hogy a kulákok megtévesztik őket. Varga De­zső kulák és a többi hason­szőrű azt szeretné, ha szö­vetkezet tönkremenne. Nem az egyénileg dolgozó parasz­tok javát nézik, hanem a ma­gukét Nekik használ, ha töb­ben maradnak a csoporton kí­vül, mart lám, ha Pintémé belépett volna a tsz-be, akkor ki menne el Vargáikhoz mos­ni. Ha tsz-tag lenne, akkor nem a kulák földjét kapálná, nem a kulák gabonáját arat­ná, hanem a sajátját, a ter- melöszó etkezetét. A kulákok nak szükségük van a pintér- néfc munkaerejére. „Bármennyire ágálnak is a kulákok — mondták a ró­zsafai kommunisták —, a csoportot még most a télen megerősítjük.“ Az elmúlt évben hét olyan családitag dolgozott nagyobb munkák idején a tsz-ben, akik nem tagok. Segítettek a tsz-nek, egész éven át negy ven-ötven munkaegységet tel­jesítettek. „Elmegyünk hozzá­juk, beszélünk velük: lépje­nek be a csoportba ...“ Másnap reggel Kiss Géza párttitikár, Háttá József tsz- elnök és Kruzsicz Pál elvtárs bekopogtatott Keserűékhez: .Helyesebb lenne, —■ mondták Keserű Józsefnénak, — habe- 'épne a csoportba. Több jöve­delme lenne és gazdája lehet­ne a szövetkezeti vagyonnak.“ Keserűné jól ismerte a szö­vetkezetei, mégis voltak aggá­lyai: „Igen, egyesek sokat ke­resnek a csoportban, de tő­lünk is dolgozott egy család­tag — mondta — miért ka­pott mégis keveset.“ Válaszol­tak kérdésére: Keserűektől valóban dolgozott a csoport­ban egy családtag, 240 mun­kaegységet teljesített. Keserű Józsefné viszont csak otthon tevékenykedett, s a háztáji gazdaság kevés jövedelmet hozott. „Ha mindketten a szö­vetkezetben dolgoztait volna, — mondták neki, — akkor nem 240, hanem 6—700, vagy ennél is több munkaegységet teljesíthettek volna, s ha be­lép a csoportba, jövőre több is lehet. Az idén ugyanis kifi­zettük az állammal szemben fennálló tartozásunk utolsó részletét, 380 ezer forintot, gyarapodott az állatállomá­nyunk, ez is biztosíték arra, hogy év végén a tavalyinál többet osztunk egy-egy mun­kaegységre.“ Keserűné kezébe vette a tollat és válaszolt —■ kitöltötte a belépési nyilat­kozatot. Még aznap megláto­gatták Kovács Gyuiánét, Kru­zsicz Irént, ifjú Nagy De­zsőnél, Majoros Istvánnét, Pesti Györgynét és Jakli Jó­zsefnél is. Egyik helyen a csoport egyes tagjairól, másutt a brigádokról, a munkaelosz- tásról érdeklődtek. Kitűnt, hogy mindenütt valami „kis akadály“ gátolja, hogy ön­ként jelentkezzenek belépés­re. Kiss Géza, Háttá József és Kryzsicz elvtárs igaz szó­val elhárították az akadáljd mindenütt, s akiket meglátogattak, vala­mennyien Keserűnéhez ha­sonlóan cselekedtek: belép­tek a Közös Ut termelőszö­vetkezetbe. A kommunistáik teljesítik eiliatározásukat — megerősí­tik a csoportot. Most már nem negyvenötén, hanem ötven­kettőn vannak, de jövőre töb­ben lesznek, mert nem vár­ják, hogy az új tagok menje­Ma reggel megnyílik az Állami Áruház ezermester osztálya A Pécsi Állami Áruház a városi tanács épületében új üzlethelyiséggel bővült. 30 ezer forintos beruházási költ­séggel átalakították a Széche­nyi tér és a Perczel utca sar­kán volt gyógyszertári helyi­séget, valamint a Széchenyi téren a tanácsi dolgozók voli étkezdéjét. A korszerűen át­alakított új üzlethelyiségben az áruház két új osztályt lé­tesített: egy ezermester osz­tályt és egy papír- és írószer­osztályt. Az ezermester osz­tályon rádióamatőr szolgála­tot szerveztek, áltól a rádió­amatőröknek szaktanácsokat adnák. Az osztályon villamos- sági cikkek, háztartási és edényáruk, járművek és azok allcatrészei, üveg- és porce­lánáruk kaphatók. A Pécsi Állami Áruház új üzlethelyi­ségét ma reggel 8 órakor nyit­ják meg á vásárlóközönség­nek. , ,Száz !i ar ni i iick üeiiceii kerestek fel berniünket kei hónap alatt44 A napokban ellátogattunk a mohácsi városi tanács panasz­irodájába és megvizsgáltuk, mennyi időt vesz igénybe a kérelmek, panaszok elintézése. Szerencsére jó időpontot, vz ebédidőt választottuk a láto­gatásra, mert Mintái István elvtársat, a panasziroda elő­adóját a nap más időszaká­ban ritkán lehet az irodában találni. Egész nap a várost, a szigeti részt járja, személye­sen győződik meg a panaszok­ról, legtöbbször a helyszínen intézkedik. — Kezdetben idegenkedtek a panaszttevők —• mondja Mintái elvtárs, — de napról- napra nő a bizalmuk. Január­ban és februárban 139-en ke­restek fel bennünket különbö­ző problémákkal. Bognár Antal hadirokkant január 19-én előadta: dolgozni szeretne. Nem sokáig kellett várakoznia, másnap már meg Március 30-án új üzemrészben kezdik meg a munkát a komlói kenyérgyár dolgozói Az újonnan épített gyáregy­ség megindítása azt jelenti, hogy kétszer annyi kenyeret süthetnek majd naponta, mint jelenleg. így biztosítani tud­ják Komló lakóinak friss ke­nyérrel való ellátását. A kenyérgyár dolgozói va­lamennyien ígéretet tettek fel szabadulásunk 10. évforduló­jának tiszteletére. Bódizs Jó- nek a csoportba, hanem ők j zsef brigádja megfogadta, mennek eléjük... | hogy naponta 5 százalékkal Kővágószőlősön, Kővágólöttösön ésCserhúIon Nyolcszázötvenkilenc kiló tojást gyűröttek be egy nap alatt Kővágószőlősön, Kővágótöttösön és Cserkúton nem a leg­jobban ment a baromfi- és tojásbegyűjtés. A községek végre­hajtóbizottságai megbeszélték ezt a kérdést és úgy határoztak, hogy házról-házra mennek, meggyőzik a dolgozó parasztokat a beadási kötelezettség gyors, határidőre való teljesítésének jelentőségéről. A megbeszélést tett követte. Kővágótöttösön március 8-án 565 kiló, Kővágószőlősön 208 kiló, Cserkúton pedig 86 kiló tojást vittek a dolgozó parasztok a begyűjtőhelyre. A három község végrehajtóbizottságai úgy számítják, hogy péntekre, március 11-re teljesítik negyedévi tojás- és baromfibeadási tervüket. túlteljesíti tervét. Ezzel szem­ben február hónapban 25 szá­zalékkal növelték a kenyér- gyártás ütemét. Ugyanakkor egyszerű, vajas és nehézvajas süteményből is többet készí­tettek, mint tervük szerint kellett .volna. A brigád vezetője Bódizs József dagasztó a legjobb szak­munkások egyike. Az ő mun­kájától függ, hogy milyen lesz a kenyér belseje. — Úgy kell, kidolgozni tésztát — mondja a brigád tagjainak, — hogy dicsérjék a pékeket a fogyasztók. Az munkája után olyan finom, rugalmas lesz a kenyér belse­je, hogy élvezettel fogyaszt­hatja bárki. Sípos Károly vető ~r a brigád másik ta­pasztalt szakmunkása — ar ra vigyáz, hogy szép külalak ja legyen az általa sütött ke nyérnék. A világos, ropogós külsejű kenyereket vásárolják a legszívesebben a dolgozók és 5 igyekszik is kielégíteni igé­nyüket. is kapta a helyi földművesszó- vetkezetben a raktárosi beosz­tását. Pencz Ferenc dolgozó paraszt Riha 97-ből panaszt tett, hogy a gépállomás nem jól szántotta fel a földjét. A tanács kötelezte a gépállomást hogy a hanyagul dolgozó trak­toros terhére újból szántássá fel. Huszár Ignác dolgozó pa­raszt Paprétből azt javasolta hogy a mezei egerek ellen ki­szórt mérget erősebbre készít­sék, vagy tavasszal újból is­mételjék meg az egérkár el leni védekezést... A városi tanács szerezzen permetező brigádokat a gyümölcsfák per­metezésére ... Arra is felhívta a tanács figyelmét, hogy a földművesszövetkezet udvarán a kocsiszín alatt lévő félva- gonnyi Higosant, amely ve­szélyes emberre, állatra egy­aránt és az időjárás v iszod tag sága is árt a csávázószemek, helyezzék védett és száraz helyre. A panasziroda jelenté­sére a városi tanács azonnal intézkedett. írtak a Philaxiu Gyógyszerárugyárnak. hogy erősebb mérget készítsenek. Két penr.etezőbrigádot alakí­tottak, egyik a város terüle­tén, a másik pedig a szigeten permetezi a gyümölcsfákat. A földművesszövetkezet pedig száraz és védett helyre rakat­ta a Higosant. — Bizony nem mindig megy ilyen könnyen a panaszok or voslása — mondia Mintái elv­társ — és máris sorolja az eseteket: Csányi Pálnak, Pécsi János- nénak és Pécsi Petemének a múlt év őszén 40—50 százalé­kos jégkárt állapítottak meg, de még a mai napig sem fizet­te ki a biztosító vállalat. Az­zal „intézték“ el a panaszt, hogy egyszerűen áttették a központhoz és csak valami­lyen termeltető vállalat közbe jöttével fizetik ki a kárt. A mohácsi városi tanács panaszirodája jó munkát vég­zett. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt tanácsülésen dicsé­retben részesítették Mintái elv- társat. A további munkához azonban az szükséges, hogy a különböző szervek — mint a Biztosító Vállalat is — sokkal több támogatást adjanak, gyor sabban intézzék el a dolgozók kérését, panaszát. Nyereségéből 10.140 forintot fizet ki tag óinak a nagydobszai föidművesszövelkezet A Nagydoboza és Vidéke Körzeti Földművessitövetkezet 912 tagjának megbízásából több, mint 300 szövetkezeti küldött és szövetkezeti tag házási hitel áll. rendelkezésé­re. Elhatározták, hogy ^ meg­nagyobbítják a 2. számú bolt­helyiséget és a gondosabb áru kezelés érdekében a 2. számú vett részt a földművesszövet- bolt mellé raktárt is építenek. kezet napokban megtartott küldöttgyűlésén. Itt Kálmán A tagság határozatának ér leimében Kisdobsza községben uándor, a szövetkezeti ig-az- a szövetkezeti fiőkbolt kiraika- gatóság ügyvezető elnöke be- tot kap. Nemeskén a szövat- számolt az elmúlt gazdasági Vezeti bolt mellé raktárt épí­év eredményeiről. A be.számo ló szerint a földművesszövet­kezet 1954. évi működésének eredménye 50.704 forint tiszta nyereség volt, Ennek 60 szá­zalékát, 30 ezer forintot tar­talékalapra, a szövetkezet to­vábbi fejlesztésére fordítják. A tiszta nyereségből 10.140 fo­rintot vásárlási visszatérítés­ként a tagoknak fizetnek ki. Kálmán Sándor, a szövetke te-nek, így bővebb áruválasz­tékot biztosítanak a nemes­kei dolgozó parasztoknak. — Kistamási községben megfe­lelő berendezéssel szerelik fel a szövetkezet boltját és ital­boltját. Cegléaszentmiklóson a szövetkezeti boltot megfele­lőbb épületbe helyezik át, ahol az áru tárolásához raktárt is biztosítanak. Tótszentgyörgy községben a zeti igazgatóság iigyvezetőjé- II. negyedévben a földműves­nek javaslatára a küldöttgyű- szövetkezet új italboltot léte­zés körzeti földművesszö- sít a földművesszövetkezet és vetkezet községeinek jobb áru- a fogyasztási beit mellé rak ellátása érdekében elhatároz- tárt építenek. Merenyén be­ta, hogy Nagydobszán még indítják a daráló üzemet és ezévben korszerűsítik a szö­vetkezet vegyesboltját. A bol­tot áthelyezik az italbolt he­lyiségébe és két korszerű ki­így a merenyei és Cegléd szén Imi ki ősi gazdák termé­nyeiket helyben daráltathat- ják s ezzel igen sok időt ta­rakatot építenek. Ugyanakkor korinának meg. Ugyanakkor a szövetkezet italboltját a fa- Nagydobsza községben a meg- lu központjába, forgalmas építendő italbolt szomszédsá- helyre, a műút mellé helye- gában szikvíz üzemet is léte- '•tik. Eme a célra a szövetke- sítemek. sietnek 00 ezer forintos beru- Szőke Gyűlő (Szíoes£ti Látott oetidéíjzk ki mélypontról felemelkedni nagy dolog. — S a máriakéméndi Petőfi termelőszövetkezetnek sikerült. Ez azonban nem egy ember munkáján mú­lott, hanem majdnem kétszázén. A sem­miből indultak és ma már gyönyörű állatállományuk van — habár kevés — rendelkeznek bognár- és kovácsműhely- lyel, gazdasági eszközeik gyönyörűek, húsz hold szőlőjük lesz már ebben az esztendőben és mintegy harminc hold gyümölcsöst ültetnek. Terveikben a jö­vő boldog képe bontakozik ki, maguk teszik széppé saját életüket. Must a ta­vaszt várják, mint annyi más terme­lőszövetkezetben, hogy teljes erővel megkezdhessék a munkát. • Gépkocsi bugása veri fel a falu csend­jét. Emberek szállnak ki belőle nagy- kabátba, .bundába, esőköpenybe burkol­va. A pécsváradi járás egyéni gazdái és tsz elnökei látogatóba jöttek ide, meg nézni azt, hogyan készültek fel a szö- vetkezetbeliek a tavaszi munkákra, — no meg azt is, hogyan élnek a szövet­kezet tagjai. A kapuban Ifjú Dukai István, a termelőszövetkezet elnöke fo­gadja őket. Rövid beszélgetés után meg indulnak az emberek Máriakéménd kacskaringóé utcáin. Az egyik csoport a lóistállóba tart, a másik a teheneket nézi meg először, a harmadik a bor­pincébe vesz irányt. .. \ és világos istállóban 13 fiatal üsző kérődzik. Szépek — ez az általá- nos vélemény. Meglátszik rajtuk, hogy Fábián György lelkiismeretesen gon­dozza őket. Bent a tehénistállóban 13 szarvasmarha áll. A falra kifüggesztett takarmányadagot nézegetik az emberek. Nem is csodálható, hogy kövérek az állatok, hiszen répaszeletből elfogyasz­tanak 20, kukoricasilóból fí, búzapoly- vából 2, rétiszenából 4, kukoricaszár­ból 5 és abrakból kát kilót naponta. — Jut miből — mo-ndja az emberek hez fordulva Dukai elvtárs — van még takarmányunk, silónk és abrakunk. is-bőven. Nem kell altól félnünk, hogy esetleg későn serdül kasza alá a lucer­na. A lovak két helyen vannak. Az egyik istállóban is kilenc pár, a másikban is. De a kettő között a különbség ég és föld! Bár jó húsban vannak azok is, amelyek a kocsmaudvar istállójában találhatók, a másik épületben lévők azonban sokkal szebbek. Az elnököt ar­ról kérdezgetik, hogy miért e nagy kü­lönbség. Leghelyesebben Kiss Zoltán agronómusuk adta meg erre a választ: „Nagyon sok függ az emberek lelkiis­meretes munkájától, mert ezek sem kapnak több abrakot, takarmányt, mint amazok, de az itteni fiatal lóápolók jól elvégzik a munkájukat és nem ütik- verik az állatokat.” Ezután a gazdasági eszközöket nézik meg. A fogatosok kocsijai szép sorjában állnak. A IS eke és fogas ugyancsak. Odébb 10 vetőgép nyílegyenes sora lát­ható. Tizenhat sorosak. — Én is így csinálom, ha hazamegyek •— hangzik a tsz elnökök ajkáról in­nét is onnét is a megjegyzés. Mi taga­dás benne, tetszett nekik a rend és az hogy minden kocsisnak számozással lát­ták el a kocsiját, boronáját, fogasát, ekéjét és lószerszámát. kint a domboldal tövébe-n emel­kedik a magasba a termelőszövetkezet új fiaztatója. Bent tisztaság látható. Zetz József sertésápoló gondozza a 18 anyakocát és a két kant. A kutricák- ban hosszú angol hússertések röfögnek. Tizenhéttől várnak hamarosan malacot Utoljára látogattuk meg a termelőszö vetkezet borpincéjét. Hatalmas épület, de a tavalyi rossz időjárás következté­ben jelenleg kevés máriakéméndi fehér található benne, de ami van, azután aztán megnyalja az ember a szájaszé- lét. — Tyüh a mindenségit! Ez aztán igen! — rikkant az egyik jókedvű gazda. De mind ennél érdekesebb, amit az ember a pince egyik külön helyiségében lát: ötvenhatezer gyökeres oltványi v — Aztán hová ültetik ezt sok szőlő- oltványt, elnök elvtárs? — Megvan annak a helye. Tizenkét holdat telepítünk be vele még a tava­szon. így aztán már húsz hold terem hamarosan. • Együtt ülnek az emberek. Beszélget­nek a látottakról. Somos György sze­derkényi és Löschet Péter ófalusi dol­gozó parasztok elmondták, hogy a má­riakéméndi Petőfi termelőszövetkeze t az előbbi látogatásuk óta sokat fejlő­dött és megállapították azt is, hogy a szövetkezet felkészült a tavaszi munká­ra. A legpontosabban aeoriban Sterba Frigyes, a pécsváradi járás fűagronó- rnusa foglalta össze a tsz-ben tapasztal­takat. — A máriakéméndi Petőfi termelő- szövetkezet felkészült a tavaszi mun­kákra. Állatállományukat és gazdasági eszközeiket rendben találtuk. .4 terme­lőszövetkezet jövője biztosítva van. mert már ebben az esztendőben húsz hold szőlőjük lesz és telepítenek még tíz hold kajszibarackot, valamint szil­vából húszat. Csupán azt rovom fel Hi­bának, hogy kevés az állatállományuk a majdnem ezerszáz hold földhöz. Je­lenleg száz holdra mintegy 12 számos­állat jut. pedig a minisztertanács hatá­rozata 25-öt ír elő. A mintegy negyven holdra elegendő istállótrágyát még nem hordták ki a földekre. Pedig annak már ott a helye. Bent a termelőszövetkezet helyiségé­ben Betárovics György zenekara ját­szik. A fehér abrosszal leterített aszta­lokhoz fiatal leányok hordják Riedl Gyula bácsi marhapörköltjét. Utána jó fehérbor kerül az asztalra és még so­káig beszélgetnek az emberek. Hasznos volt ez a találkozó, mert az egyéni gazdák meglátták, hogy a termelőszövetkezet boldogabb életet biz­tosít minden parasztembernek, a tsz el­nökök pedig meggyőződhettek róla. mit jelent egy nagyüzem életében « rend és összefogás, (KOVÁCS*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents