Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-08 / 56. szám
2 NAPLÓ 1955 MÁRCIUS í A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének levele a magyar nőkhöz a Nemzetközi Nőnap alkalmából A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa az élelmiszeripar vezetőit, legjobb dolgozóit, párt és tömegszervezeteinek képviselőit tanácskozásra hívta össze, hogy megbeszéljék az 1805-ös népgazdasági tervben az élelmiszeriparra háruló feladatokat. A kétnapos tanácskozás hétfőn reggel kezdődött az országháza kongresz szusi termében. A tanácskozáson megjelent Dobi István, az elnöki tanács elnöke. Hegedűs András, a Minisztertanács első elnökhelyettese, az MDP Politikai Bizottságának tagja, Ma- tolcsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkára, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke és a minisztertanács több tagja. Kovács Imre élelmiszeripari miniszte'.-he'yettcs elnöki megnyitója után Altcmáre Iván élelmiszeripari miniszter mondott beszédet, e a többi között a Következőket mondotta — Legfontosabb feladatunk biztosítani a lakosság több és jobb élelmiszeripari cilkikel való ellátását. Másik fontos kérdés, hogy fokozzuik termelésünk gazdaságosságát 1955-ben főbb gyártmányaink közül a cukor termelését például tizennégy százalékkal növeljük, a húsellátás megjavítása érdekében 7.1 százalékkal emeljük a nyershústermelést. Húskészítményeink közül az igényeknek megfelelően 27.9 százalékkal több kolbászt és 59 százalékkal több virslit gyártunk, mint 1954-ben. — Zsír- 6s zsírszalonnatermelé síinket 12 százalékkal emeljük. Kenyérellátásunk terén legfontosabb feladatunk a minőség javítása, ugyanakkor a nagymértékben megnöveike- dett igényeiket a péksütemény gyártás terén is kielégítjük. Jelentősen emelkedni foga tanácsok irányítása alá tartozó és a helyi szükségleteket kielégítő élelmiszeripari üzemek termelése is. így, a termelés ilyenirányú növelése le hetővé teszi, hogy a belföldi ellátás javítása mellett teljesítsük exportkötelezcttségeiu- ket is. Élelmiszeriparunk minden dolgozójának tudnia kell, hogy az exporttervek maradéktalan és legjobb minőségben való teljesítése egyik fontos feltétele népgazdaságunk fejlődésének, életszínvonalunk további emelésének. Az exporttervet minden negyedévben trenden hónapban, az előírt ütemben kell telje- nteni. A termelés gazdaságossága érdekében a munka termelékenységét az idén legalább öt százalékkal kell növelni. az önköltségeket az eddigi előirányzatok szerint 1.2 ►zúzalékkal kell csökkente- nüruk. Ezután termelési feladataink teljesítésének fontos előfeltételéről; nyersanyagaink maradéktalan biztosításáról szólott és rámutatott arra, hegy pártunic heiyes poiiti- lumiüiuutmtuiiüiAimuuiiiuiimu.iuuiiiu v umuiouimitotoiou kája nyomán emelkedett a parasztság termelési kedve. ► — Mi az oka, hogy küiönöFsen az élőáilatbegyüjtés, fel- í vásárlás, szerződés és hízla- ‘ lás vonalán voltak és vannak Magyar Asszonyok, Leányok! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége köszönti a magyar nők sokmilliós táborát a világ asszonyainak és leányainak nagy békeünnepén, a Nemzetközi Nőnapon. Szeretettel üdvözli a városok, falvak asszonyait és leányait, akik karöltve harcolnak közös nagy ügyünkért: hazánk felvirágoztatásáért, „népünk anyagi és kulturális jóléte állandó emeléséért, a szocializmus megvalósításáért, a béke megvédéséért. Az 1955-ös Nemzetközi Nőnap megünneplése egybeesik Magyarország felszabadulásának 10 éves évfordulójával. Tíz esztendővel ezelőtt a Szovjet Hadsereg hős katonái kiűzték Magyarország területéről a fasiszta csapatok utolsó maradványait és elérkezett hazánk teljes felszabadulásának várva várt napja. A magyar nők. együtt egész dolgozó népünkkel, soha el nem múló hálával és szeretettel gondobiak a Szovjet Hadsereg harcosaira, akik a szabadságot, az új élet kezdetét hozták hazánk népének. Tíz évvel ezelőtt végéhez közeledett a második világ háború is, amelybe hazaáruló ural taszították az országot. Ez a háború száz- és százezrével ragadta áldozatait a magyar családokból. Senkit sem sújtottak kegyetlenebb ül a háború viszontagságai, a fasiszták pusztításai, mint a nőket, az asszonyokat. Leírhatatlan szenvedés, nélkülözés, megpró báltatás, tengernyi bánat volt osztályrészük. S a háború szörnyű örökségeként sajgó seb vésődött a gyermeküket vesztett anyák, az árvák, az özvegyen maradt hitvesek, a szétrombolt családi otthonban magukra hagyott asszonyok szívébe. De a magyar asszonyok, akik már műit évszázadok folyamán annyiszor adták nagyszerű txnujelét forró hazaszeretetüknek, áldozatkész ségüknek bátorságuknak, történelmünk e válságos napjaiban minden eddiginél fényesebben állották ki a próbát, s nagy példaképeik, Dobó Katalin, Zrínyi Ilona, Hámán Kató, 1919-es hősi proletár asszonyaink méltó követőinek, igazi honleányoknak bizonyultak. A magyar asszonyok felismerték, hogy a felszabaduló«- gyermekeik szebb jövőjének, otthonuk f elvi ragozásának, a boldogabb családi élet kibon tokozásának új lehetőségeit Járja fel előttük. A dolgozó magyar nő, akit a népi dem» áráéi a állama évszázados el- esettségéből emelt fel, nem maradt »dósa népének, beblzo nyitotta, hogy élni tud egyenlő jogaival. A fe'szabadulás első (hálától kezdve maguk is odaáiltak a harc, az építés frontjára. Nincs társadalmi gazdasági és kulturális élétünknek olyan területe, ahol ne találkoznánk a magyar isz- vzonyok és leányok nagyszerű teljesítményeivel, kimagasló eredményeivel. Nincs a magyar népi demokráciának olyan vívmánya, amely ne viselné a magyar nők. leányok, asszonyok kezenyomát. Ott vannak Csepelen, Sztálinvárosban, Kazincbarcikán, a gépállomásokon, a tanácsok cs a termelőszövetkezetek vezetésében. Nagy részük van a nevelés, a művészet, a kultúra fejlődésé, ben. Tíz esztendő nagy eredményei, a szocializmus építésé nek jelentős sikerei elválaszthatatlanok attól az áldozatkész, lelkes munkától, azoktól a nagyszerű tettektől, amelyek a magyar asszonyok nevéhez fűződnek. Történelmünkben példa nél kül álló eredményeink kivívásában állandóan magunk mellett éreztük nagy barátunk, a Szovjetunió minden irányú támogatását, segítségét. Ez az önzetlen, testvéri segítség volt és marad minden sikerünk dón tő forrása. Legszentebb kötelességeinkhez tortozik, hogy szüntelenül ápoljuk cs erősítsük a szovjet és magyar nép örök barátságát, s minden erőnkkel részt veszünk abban a harcban, amelyet a Szovjetunió vezetésével a földkerekség minden részén a dolgozó emberek százmilliói a békéért, a háborús gyújtogatok ellen folytatnak.A bekéért folytatott közös harc elszakíthatatlan barátságba kovácsol bennünket a hatalmas kínai néppel, s valamennyi népi demokratikus ország népeivel. A magyar anyák azt akarják, hogy gyermekeik napfényes óvodákban, egészséges lakásokban, békésen játszhassanak, hogy fiaik és leányaik az életnek és a békének neveljék gyermekeiket. Az a forró szeretet, amelyet családjuk, hitvestársuk, hozzátartozóik iránt éreznek, elválaszthatatlanul egy beforrt hazánk szabadságának és a világ békéjének eszméjével. Ezért találjuk ott mindenütt asszonyainkat és leányainkat. ahol a béke nagy ügyéről van szó. Ezért hallatták oly meggyőző erővel bangjykat a nemrég lezajlott IV. magyar békekongresszuson. Ezért emelik fel tiltakozó szavukat az új háború előkészítőinek mesterkedéseivel szemben, ezért harcolnak ma Európa és a világ többi asszonyaival, minden becsületes emberrel egysorban a német újrafelfegvverzés ellen, a hidrogénbomba és egyél» tömegpusztító fegyverek betiltásáért. A Magyar Dolgozók Pártja irányításával hazánk alig egy év tized alatt többet haladt előre, mint máskor egész emberöltők folyamán. De hatalmas feladatok állnak még előttünk. Hazánk minden bű fiának, asszonyaink és leányaink odaadó munkáján és segítő szándékán is miilik, hogy valóra váltsuk pártunk III. kongresszusának iiatárczatait, lerakjuk a szocializmus alapjait, megvalósítsuk iparunk és mezőgazdaságunk további fellendítését, magasra emeljük népünk jólétét és kultúráját. — Az üzemekben és a földeken, az iskolákban és a hivatalokban dolgozó nők akarata és lelkesedése nagy erő a szocialista építőmunkában. Termelőmunkájuk, szorgalmuk és leleményességük a szocialista erők növekedésének, a népjólét felvirágzásának kiapadhatatlan forrása. Ezekben a hetekben országunkban széles méretekben folyik a felszabadulásunk 10. évfordulójának megünneplésére indított munkaverseny. A verseny résztvevői között mindenütt ott vannak a magyar nők százezrei is, akik teljesítményük fokozásával, az cnkölt ség csökkentésével, a minőség emelésével, exporttervünk teljesítésével járulnak hozzá népünk jólétének emeléséhez, kulturális és szociális értékeink gyarapításához. Üdvözöljük a gyárak mun- Rásnőit, akik az elnyomatás idején a bátor szabadságharcosok ezreit adták népünknek és a felszabadulás óta százezrével küzdenek a szocializmus építésének frontjain! Üdvözöljük a magyar falu asszonyait és leányait, akik példamutatásukkal harcolnak a jó termésért és elsajátítják a fejlett mezőgazdasági technikát! Üdvözöljük a tenr.előszövet kezetekben dolgozó nőket, al:ik jó munkájukkal erősítik szövetkezeti mozgalmunkat, s egész népünk felemelkedése érdekében harcolnak a falu szocialista átalakításáért! Üdvözöljük a felszabadult népünk szolgálatában sok sikert elért női orvosokat, pedagógusokat, technikusokat mérnököket, az értelmiségi pályán dolgozó nőket, akikre mind felelősségteljesebb feladatok báni Inak országunkban! Üdvözöljük a háziasszonyokat, a hétköznapok faradhatatlan munkásait, szorgalmas, a családi tűzhely melegét biztosító munkálkodásukért! • Üdvözöljük a Magyar Nők Demokratikus Szövetségét, a magyar nők harcos tömegszer vezetét, mely pártunk oldalár tíz éve végez áldozatos és eredményes nevelő, szervező és építő munkát! Magyar Asszonyok! Leányok! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a hála és köszönet szavaival adózik a magyar nők milliós táborának eddigi eredményeikért és •ok sikert kíván további mun Rajukhoz. Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar asszonyok akik oly példamutatóan állták meg helyüket az elmúlt tíz esztendő során továbbra is híven követik pártunk és kormányunk útmutatásait. a jövőben még odaad óbban teljesítik bjn’eányi köte’ességeiket, egyre többen teszik magukévá a szocializ mus felépítésének nagyszerű eszméit, lankadatlan erővel és ■zilárd hittel veszik ki részüket a haza javaért a béke megőrzéséért folyó harcban. MAGYAR DOLGOZÓK PARTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE Megkezdődött az országos élelmiszeripari kiállítás cJl haza luí leánya Irta: L. KOHANSZKAJA tanítónő ► még ma is nehézségeink? EnA Moszkva környéki Vörös Fény szovhoz ** behavazott földjein keresztül láncként húzódnak a magasfeszültségű vezetéket tartó oszlopok. A szántóföldek szélén vaskerítéssel határolva, szép épület emelkedik. Sokszáz gyermek siet ide, az iskolába. Az ügyeletes tanulók fogadják őket. Valentyina Ivanovna Sipova, az iskola igazgatója, az OSzSzSzK legfelső Tanácsának küldötte ellenőrzi, hogy az ügyeletesek jeltették-e a vörös karszalagot, rendesek, csinosdk-e? Valentyina Ivanovna az iskola életének legapróbb eseményeivel is törődik. Az iskola építését a tanítás megkezdése előtti napon fejezték be. Késő éjjel hozták o padokat. De még ezekben az órákban is időt szakított arra, hogy feldíszítse az iskolát. Feliratokat készítettek. Azt ablakok előtti virágágyakban gyönyörű őszi virágok fogadták a gyermekeket. Valentyina Ivanovna, a hó minden utolsó keddjén a kerületi szovjetben tartózkodik. — glőtte füzet, ide írja be mindazt, amiért az emberek felkeresik, Sóltan szeretnének bcTovább lazította a fegyelmet az, hogy a begyűjtési és a tanácsi apparátus nem lépett fel a leadást elmulasztó termelőkkel szemben kellő szigorral és nem a'kai- ma/.ta a törvényes szankció kát. A munkás-paraszt szövetséget helytelenül értelmezve, liberálisan szemet húnytak az állampolgári fegyelem megsértése felett. szelni a küldöttel. Mégsem siet. mindenkit “észter’ — türelmesen meghallgat .mindenről tájékozó-: i1ÍT1„-usc után^különaik' ► böző ellenséges híresztelések Nehány ház valahogyan kimaradt a gáz-» haláséra a beadási fegyelem szolgái tatásból. Két asszony kén a küldöttet,i ms gla2ult ég a parasztság egy segítsen, hogy ők is használhassák a gázt. £ rés|e }nkább kupeceknek ad— Természetesen — feleli Valentyina ív a-* e[ állatait. novaa és már fel is emeli a telefonkagylót:»■ — A Legfelső Tanács küldötte beszél... £ Sók emberen segített Valentyina Ivanovna.► A kerület vállalataiban ezért beszélnek olyan» melegen küldötti munkájáról. £ ... Valentyina Ivanovna esténként nem • sokat pihen. Felkérik, hogy rádióelőadást tart ■ son, üdí'özölje a tanulókat a második félév* megindulása alkalmából. Nagyon jól ismeri a; gyermekeket, naponta látja őket. gydkran tart; beszédet nekik. t A legutóbb megtartott szovjet-rálasztásokZ során Moszkva város Cserkizovszkij választó-% kerületének választól ismét Valentyina Ina-'.Az állampolgári fegyelem meg nnvna Sipovát jelölték küldöttnek az tartásában nem egyszer rossz OSzSzSzK Legfelső Tanácsába. Méltó erre aó példát mulattak a begyűjtő nagy bizalomra. £es tanácsi apparátus tagjai is. i Nagymértékben lazította az állampolgári fegyelmet az a körülmény is, hegy csak nemrég történt határozat és erélyes intézkedés a spekuláció, ., kupeokedés és a feketevágás letörésére. Az történt ugyanis hogy az ellenség felhasználta pártunk helyes politikáját, amely a mindennapi szükségletek jobb kielégítése érdekében lehetővé tette a magánkisiparosak működését. A hentes és mészáros kisiparosok egyrésze azután gyakran húsz-harminc főből álló országos felvásárló hálózattal megszállta a piacokat, felverte az árakat es elvonta az állatokat a beadás elől. Ráadásul ezek az úgynevezett „kisiparosok“' nem, az állam által megállapított, hanem sokkai magasabb áron adták el termékeiket és a dolgozók rovására busás hasznot vágtak zsebre. Fontos feladatunk most, hogy az átvételek megszervezését és lebonyolítását megjavítsuk és szorosabbra fűzzük az apparátus kapcsolatét a parasztsággal. Az állatfor- ga'mi dolgozók nem elégedhetnek meg azzal, hogy átveszik a beadási kötelezettség szerint rendelkezésre bocsátott állatokat, hanem kísérjék figyelemmel, hogy a községben kik a hátralékosok, rendelkeznek-e beadásra alkalmas állatokkal. Kérjék az ilyen hátralékokosok elszámoltatását a begyűjtési hivataloktól. Legyenek éberek, leplezzék le » kupeceket és a feketevágókat! Ezzel nemcsak saját munkájuk akadályozóit, de népgazdaságunk kártevőit is ártalmatlanná teszik. Az állatbe- gyüjtés területén mutatkozó hiányosságok megtalálhatók a tej-, tojás, „ baromfi és a bor begyűjtése és átvétele területén is, tehát a feladatok itt is azonosak. , Az 1955. évi megnővekedett feladatok teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges a begyűjtési tevékenység fokozása. Ebben a munkában az élelmiszeripar dolgozóinak a legmesszebbmenően támogatni kell a begyűjtési hivatalokat. 1954- ben a hiányosságok ellenére sertéshizlalási szerződések terén az előző évekhez képest jelentős előrehaladásról beszélhetünk. 1955- ben a sertéshizlalási szerződések feltételeit az illetékes szervek későn hagyták jóvá. Emiatt,, valamint a ku- pecek káros tevékenysége következtében a szerződéskötéseknél elmaradás mutatkozik. Kormányzatunk a piac szabályozásár,, hozott intézkedései következtében a nehézségek jelentős része megszűnt és meggyorsult a szerződéskötések üleme. Most tehát minden erővel azon kell lennünk hogy az elmaradást pótoljuk és a szerződéses tervet teljesítsük. _— Sokan azért nem szerződnek, vagy azért csökkentik szerződött területüket a korábbi évekhez viszonyítva, mert azt mondják, hogy a cukorrépa, a dohány, vagy a cikória termesztése nem elég gazdaságos számukra. Ez nem helytálló. A jövedelmezőség ugyanig esak ott alacsony, ahol nem törődnek „ talaj kiválasz fásával és előkészítésével, a trágyázással, nem alkalmazzák a korszerű agrotechnika legelemibb módszereit, ahol későn vetnek, későn egyelnek és eltűrik, hogy gyom, gaz és kü’önböző kártevőik lep jék el a földet. Nem nyughatunk bele az el maradásba. A vetési időszak végéig tovább folytatjuk- a szerződtetés! munkát, hogy biztosítsuk a tervezett területre a szerződéseket. Jól meg kell szervezni a vetőmagkiosztást és gondoskodni kell arról, hogy a vetőmagot minden termelő idejében átvegye és teljes egészében a szerződött területen vesse el. Elmondotta a miniszter hogy sertéshízlaldámk nagymértékben hozzájárultak a húsipar termelési ütemességének biztosításához azzal, hogy a begyűjtés és a felvásárlás terén mutatkozó időszaki eltolódásokat ellensúlyozni tudják. — Hús- és zsírellátásunk megjavítása érdekében fejleszteni kell saját élőállat-bázisunkat — mondotta. Az ország hús- és zsírellátásának megjavítása érdekében a vágó- hidaknak és baromfifeldolgozó vállalatoknak tovább kell fejleszteni az állatok vágáselőtti felhizlalását. El kell érni, hogy a termelők is érdekeltek legyenek az állatok átadás elüt ti felhizlalásában. Célgazdaságainknak az a legfőbb feladatuk, hogy mind nagyobb meny- nyiségű nemesítette vetőmagot adjanak a mezőgazdaságnak és magasfejlettségű növénytermesztő és állattenyésztő eljárások bevezetésével járjanak élen a magas terméshozamok biztosításában. — Pártunk és kormányunk határozatai alapvető célként tűzték elénk népünk életszínvonalának állandó emelését Ezt pedig nem lehet megvalósítani a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztése nélkül, a mezőgazdaság és az élelmiszeripari dolgozóknak jobb munkája nélkül. Ugyanakkor mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar fejlesztésének legfontosabb feltétele ne héziparunk állandó, rendszeres fejlesztése, amely modern gépekkel látja cl népgazdaságunk valamennyit ágát. A miniszter ezután a termelés gazdaságosságának problémájával foglalkozott. — Nemrég élelmiszeripari delegáció járt a Szovjetunióban. A szovjet elvtársak többek között elmondták, hogy a vállalatok igazgatói az üzemek vezetőivel, ezek pedig egyes termelési egységek dolgozói-- val diszpécser megbeszélést tartanak, amelyeken megtárgyalják tervüket, a feladatok megoldásának legjobb módszereit. Megbeszéléseik nyomán javítják a munkát, napról- napra növelik a termelékenvsé get, csökkentik az önköltséget. Több üzemben például elmondották a dolgozók, hogy évente nyolc-tíz százalékkal emelik a termelékenységet és öt-hat százalékkal csökkentik az önköltséget. Mi is azt kérjük műszakijainktól, hogy ne várják, míg külső vóllalatQk helyettük elvégzik a feladatot, hiszen a mi műszaki embereink, munkásaink találékonyak, tele vannak alkotó kedvvel. — El kell érnünk, hogy * kutató intézeteinkben kidolgozott, munkánkat előrevivő témákat az ipari vállalatok minél előbb alkalmazzák. — Az ipar fejlesztését elsősorban nem nagyszámú új üzem létesítésével, hanem £> meglévő üzemek fokozottabb és gazdaságosabb kihasználásával kell elérnünk. Az elmúlt tíz esztendő eredményeit jelentős mértékben az élelmiszeripar kiváló munkásai nak és szakembereinek köszönhetjük, akik példamutatásaikkal mindig élenjártak a munkaversenyben. Ugyanakkor, amikor sztahanovistáink, újítóink, kiváló dolgozóink a szocialista munkaverseny segítségével túlteljesítik a terveket, még mindig magas a fegyelmezetlen dolgozók száma. A társadalmi tulajdon még előforduló hanyag kezelése, vagy kellő védelmének elmulasztása is hátráltatja üzemeink munkáját. Ezeken °- hiányosságokon sürgősen változtatnunk kell, s ki kell alakítani minden üzemünkben munkaszerető fegyelmezett ko' lekiivát. A gazdaságosabb termelés kérdésével foglalkozva megállapította, hogy az élelmiszeriparban a legdöntőbb az anyaggal való takarékosság. Hiszen az élelmiszeriparban az anyagköltségek teszik ki az összköltségek majdnem 90 százalékát. Ezért van szükség arra, hogy az idén éppen ennek a 90 százaléknak, vagyis az anyaggazdálkodásnak ellenőrzésére kelle intézkedéseket tegyenek üzemeink.
