Dunántúli Napló, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-08 / 56. szám

NAPI ó 3 195o MÁRCIUS 8 mi ii ii i--------------------------------­PA RI ÉS PÁRTÉPITÉS » Harcoljanak a Vörös Fény kommunistái a „kétlakiság“ ellen! Rövid hírek termelőszövetkezeteinkből A mohácsi járás valamelyik ^tekezletén — ha az előadó értelemében nem tudott más Példát — bátran kimondta: A mohácsi Vörös Fény tsz "valóan dolgozik”. Úgy, hogy ‘ire már eljutott, a megye minden sarkába, még az or- ;zág többi megyéjében is be­ültek róla. Hozzátehetjük: alaptalanul. A mohácsi iiacon elsőnek jelentek meg a Üss zöldségáruval, negyven 'oldás gyümölcsösük öntötte *'• almát, tavaly teherautójuk Jár Komlót is bejárta és szál­lotta a primőrárut. A tagok ‘‘egedettek, a tehenészek büsz Jón beszélnek a hamarosan felépülő istállóról. Martines Intalné többek között megje­gyezte: „Tavaly nyáron két- ;%r is megkapáltuk a kuka­cát, bőven termett, jól •«toltunk. ” De — mondhatnák sokan — "őst kell erről beszélni? Most "nikor Imre József, a szövet­kezet egyik régi tagja heves "dulattal mondja: — Más években ilyenkor "ár a kertészetben foglala­toskodtunk. Most... Nézzék csak meg, alig néhányan dol­goznak! Miből szállítunk "Sjd?! Es mégis érdemes beszélni « múltról. Érthetőbb így a je- ®n. Könnyebben meglátjuk, útiért nincs mostanában Minden rendben ebben az országos hírű szövetkezetben? Üiért nem hordták már ki a "ágyát a földekre, s miért 4hg egy-két ember dolgozik a gyümölcsösben — a közösben? Az már régebben köztudo- "iásu és mindenki mondja is, "ogy a szövetkezet tagjainak laposan és még alaposabb ’"rfanggai .jnegnövekedett” 4 háztáji gazdasága. Nem a következet földiéből hasítot­ok ki egy-egy darabot, hanem kishaszonbérleti földet vettek ki. És hogy szó ne érje a ház ?lejét, nem a saját nevükre "atták a földet, hanem a csa­ládtagokéra, akik nem dolgoz­nak a szövetkezetben. A ta­gok egy része féllábbal a szö­vetkezetben, féllábbal pedig a háztájin áll. A szövetkezet munkája pedig? .. -. „Majd ha lesz időnk!” Ebből azután olyan nézetek születtek, hogy „elég nekünk, amit kapunk”. Nem is gondolnak a korinányadta nagy lehető­ségek kihasználására, a zsíros szigeti föld termóbbé tételére, hogy jövőre még töb­bet oszthassanak a tagoknak. De ezzel még nem telt be a „keserű pohár”. Szidonya Má­tyás, az elnökhelyettes járat­lan a vezetésben s ez előse­gíti, hogy a tagok a maguk feje után menjenek, azt tegye­nek, amit jónak látnak És bizony sokmindent rosszul látnak „jónak”. Mert például Czifra István, hogyan tartja rendjén valónak, hogy „az asszonyok maradjanak otthon, mert győzik a férfiak is a munkát”. Ezek a nézetek, a jelenlegi helyzet, a liberaliz­mus, az elnézés, akadályozza a szövetkezet fejlődését, to­vábbi erősödését! Vajon mit tesz a pártszerve­zet? Huszonhárom kommunis­ta dolgozik a szövetkezetben, a különböző brigádokban. Martines elvtárs, a pártszer­vezet titkára elfoglaltságára hivatkozik, meg arra, hogy a párttagok húzódoznak a mun­kától. Pedig látja a nehézsége­ket: „De mit tegyünk?” — kérdezi tehetetlenül. Hát sem­mi esetre se siránkozzanak to­vább, hanem sürgősen lássa­nak munkához! Az első lépés: hívja össze a pártvezetőséget Több mint négy hónapja nem üléseztek, pedig nagy szükség van arra, hogy napirendre tűzzék a tsz helyzetét. A pártvezetőségi ta­gokon kívül hívják meg a tsz néhány vezetőiét is. őszintén tárják fel a hibákat, vitassák meg a kijavítás útját. Elkép­zelhető egy ilyen határozat: Harcot indítunk a „kétlaki- ság” ellen, meggyőzzük a tsz tagokat, hogy adják le a ki­mért háztájin felüli földeket. A pártvezetőség öt tagja azonban kevésnek bizonyulna a feladat megoldására. Ezt csak a kommunisták összessé­ge valósíthatja meg. Tévednek azok, akik azt mondják, hogy a párttagok nem vállalják a küzdelmet! Tévednek, mert nemcsak a kommunisták, ha­nem számos pártonkívüli is elítéli a „földhalmozást”, saját kárát látja benne. Hívják hát össze a kommunistái? taggyű­lését és nem árt ha azon részt- vesz egynéhány pártonkívüli is. Hadd hallják, négy havi .taggyűlés-szünet” után, amint a kommunisták így határoz­nak: „Mi a szövetkezet mel­lett állunk, elsőnek adjuk le a szabálytalanul tartott földjein­ket, mert a közös gazdaság gyarapodásában látjuk jövőnk biztosítását.” A taggyűlés az­után forrásba, mozgásba hoz­za majd az egész szövetkeze­tét. Ha azt gondolnák, hogy ez­után minden rendjén fog men­ni — az elején nyakát szeg­nék az igazi munkának. A ha­tározatokkal még nem lehet messzire jutni, ez csak a párt­munka formai része. Az igazi nártmuruka: a határozatokat megvalósító, végrehajtó embe­rek mozgósítása, formálása, — harc a liberalizmus, a téves nézetek ellen. A pártszervezet erejét az emberek nevelésére kell fordítani. Ezért helyesen teszi!?, ha a brigádokat fel­osztják a pártvezetőségi tagok között: „Te vagy a felelős itt a politikai,munkáért, a kis- gyűlésekért, tanyázóestekért!” A kommunistákat megbízzák, hogy értessék meg, magyarázzák meg a határozatokat a szövetkézét tagjainak! Nem lesz ördőngős dolog! íme egy példa. Czita József kormánykitüntetett fejőgulyás húsz jószágot gondoz, akad közöttük 36 literes is. „Éjt nappallá tesz, —, mondja Pa­taki elvtárs — mindig a te­henek körül van. A nyáron annyi ideje sem volt, hogy rendesen megkapálja a ház­táji földjét, de egyszer sem maradt otthon.” Tavaly nem kevesebb mint 800 munkaegy­séget teljesített. És januárban azt mondta: április 4-re húsz literre növeli az istállóátla- I got. Többet ad a szövetkezet­nek, hogy több jusson saját magának is. És az egész szö­vetkezetnek több lenne a jö­vedelme, ha mindenki rende­sen dolgozna. Nyolc forinttal többet oszthattak volna, ha időben betakarítják a szé­nát, mégegyszer megkapálják a kukoricát. Az alapszabály szerint felosztották a terüle­tet, egy-egy tagra kétezer négyszögöl föld 1utna — köny- nyen megmunkálhatnák. A termelőszövetkezetek politi­kai, gazdasági és szervezeti megerősítése. — ez most a leg­főbb feladat! E cél elérése ér­dekében természetesen segít­sen a mohácsi városi pártbi­zottság is. Amikor erre tere­lődik a szó, 'smét csak panasz kodnak a Vörös Fény-beliek. Már több hónapja senkit sem láttak a pártbizottság tagia; közül. Három héttel ezelőtt Martines elvtárs kérte Tiborc elvtársat, jöjjenek, segítsenek, erre sem mozdultak meg. A városi pártbizottság szem elől tévesztette a III. kongresszus útmutatását: „ .. .fisyelmünket Esősorban a termelőszövetke­zetekre kell irányítani... a szocializmus építésének a fa­lun ez az elkerülhetetlen fő útja.” Elhanyagolta a pártbi­zottság ezt a korábban jól dol­gozó termelőszövetkezetet, tét­lenül nézte a hibákat. Ideje ezen változtatni! A pártbizott­ság segítségével, a szövetkezet kommunistái ki tudják javíta­ni a hibákat, s akkor ismét a -égi fényben ragyoghat a mo­hácsszigeti Vörös Fény tsz hír­névé. Bocz József A felszabadulás tiszteletére indított versenyhez a sellyei járásban minden agronómus csatlakozott, vállalva, hogy az eddigieknél sokkal több gondot fordítanak a gondjaikra bízott termelőszövetkezeteik gazdasá­gának fejlesztésére. * A megye agronómusai vál­laltál?, hogy ezután a termelő­szövetkezeteknek teljes mér­tékben gazdái lesznek. Eddig ugyanis az általános gyakorlat az volt, hogy az agronómus ok csal? a növénytermesztéssel foglalkoztak renoszeresen. Ez­után az agronómusoknak ugyanúgy feladatuk lesz a tsz többi problémáinak megol­dása, mint a kertészet, a mű­helyek, az állatállomány fej­lesztése, — mint a növényter­mesztés, * A siklósi Táncsics termelő­szövetkezet tavaly a megyé­ben a legjobb cukorrépater­mést érte el, — holdanként 230 mázsát. A tsz azonban nagy gondokkal küzdött: ke­vés volt a munkaerő, ugyanis a családokból általában csak egy vagy két tag dolgozott a termelőszövetkezetben. Török József harkányi agronómus ja­vaslatára — aki a Táncsics termelőszövetkezetnél végzi munkáját, — a tagság határo­zatot hozott, bogy a teljes ház táji gazdaság csak azoknak jár, akiknél a család számba- vehető munkaereje a termelő- szövetkezetben dolgozik. A ha­tározat — mondták a tagok — nagyobb munkakedvet biz­tosít azoknak, akik a boldo­gulásukat a tsz-ben akarják megtalálni. * A mágocsi Rákosi termelő- szövetkezet vezetői és tagsága bátran kezdeményez. Tekint­ve, hogy állatállományuk trá­gyája nem elegendő a mint­egy 1500 holdnyi területen a nagyobb termés biztosításá­hoz, ezért mesterségesen ké­szítettek trágyát. Kétszáz holdon végeznek a termelőszövetkezet tagjai vegy szeres gyomirtást. Rétjeik nagyrésze lapos mo­csaras területen fekszik, ezért úgy határoztak, hogy az idén t‘20 hold rétet feltörnek, le­csapolnak, s jövőre pillangós növényekkel vetik be újra. * A mekényesi Uj Alkotmány termelőszövetkezet 300 hold nyi területen gépi gyomirtás­ra szerződött a gépállomással. * Ebben az évben minden ter­melőszövetkezetben a gépállo­mások agronómusai dolgoz­nak. így például Sándor elv­társat, a kis tapolcai Mi Alkot mápyunk és a nagvharsányi Ságvárd Endre termelőszövet­kezet agronómusát januárban jó munkájukért intézőbizotí- sági tagnak választották. * A kemset Béke termelőszö­vetkezet tagjai a felszabadulá­si munkaverseny során egész esztendőre szóló hízottsertés- b ead ás ukak rendezték. Rend behozták mezőgazdasági fel­szereléseiket is, hogy a' hó­olvadás után azonnal hozzá­kezdhessenek a mezei mun­kákhoz. A bári Uj Élet, a kisnyárá- di Uj Hajnal, a köli?eói U:- Élet és a mohácsszigeti Vörös Fény termelőszövetkezetekben az agronómusok útmutatása' alapján rövidesen megindít­ják a tavaszi árpa és a zab jarovizálását. A jarovizálá- során olyan életfolyamatok indulnak meg a vetőmagban, melyre csak elvetés után ke­rülhetne sor, — így tehát ténylegesen meghosszabbítják a tenyészidőt, csökkentik a késedelmes vetés okozta ter­méskiesés lehetőségét. A mo­hácsi járásban számos példa igazolja p, jarovizálás helyes­ségét: a múlt évben a szajk. Úttörő és a maisi Táncsics tsz-ben két és fél mázsává, adott több termést hoIdánkén: a jarovizált mag. Rajtunk, fiatalokon múlik __ A pécsi városi DISZ bizott­ság március 6-án, délelőtt 9 “fai kezdettel 191 küldött rész v'ételével értekezletet tartott. küldöttek meghallgatták a várt>£i választmány beszámo­lóját —, amelyet Pusztai Jó- Jjef elvtárs, a városi DISZ bizottság titkára ismertetett — "legválasztották a városi vá­lasztmány és a megyei kül­döttértekezlet tagjait. , A beszámoló két fő kérdés tőré csoportosult: hogyan vesz "ok részt a fiatalok a szocia- *jzmus építésében és a szocia­lizmus eszméjét hogyan ^ fer- lesztíük az ifjúság körében. A beszámoló megállapította, iogy a városi DISZ bizottság viszonylag jól mozgósított a több termelésre, az önköltség- csökkentésre és az anyag- takarék osságra. Olyan eredmények születtek <1 DÍSZ munkája nyomán, mint a bányász DISZ briaá- , dók 1954.aupusztusi vállalá­sa. amikor 10.620 tonna ter­ven felüli szén kitermelését i’ vállalják év vénéin és decem her 31-ig 15.681 tonna szenet adtak az országnak. A felszabadulási munkaver- setiyben is nagyszerű eredmé- "Vekkel dicsekedhetnek a bá­nyász DTSZ-tiatalok. Az ápri­lis 4-ig vállalt 2.000 tonna szén ’ 'i-irieiését az elmúlt napokban "tár túlszárnyalták. A taka­rékosság és önköltségcsökken­tés terén is eredmények ta­pasztalhatók. A bányász fiatalok példa­tára az üzemekben is megin­dult a felszabadulási munka- seny. A Sopiana Gépgyár di- s'dstái, élükön a DISZ vezető- aéggel. nagyszerű felajánláso­kat tettek. A porcelángyárban js hét a bőrgyárban pedig egy Disz brigád dolgozik a fel- szabadulási verseny sikeréért. A beszámoló megállapította, "ogy az utóbbi időben javult a DISZ tartalmi munkája színe­sebb lett a DISZ élet, de még "Undlg nem vált a DISZ az ifjúság döntő többségét magú­ban foglaló szervezetté. A DISZ főleg és döntő mér­tékben, csak a termelésre mozgósított — ami helyes ugyan —, de elfeledkezett ar­ról,hogy a fiataloknak vannak elképzeléseik, sport és kultú­rálta igényeik is. Ennek kö­vetkezménye, hogy itt, Pécsett sem kielégítő a DISZ tömeg­befolyása. Ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Pécsett körülbelül húsz­ezer fiatal van és ebből mind­össze hétezer a DISZ tagja. A városi DISZ bizottság nem adott helyet és módot a fiatalok helyes kezdeményezé­seinek és így az ifiúság egy része elfordult a szövetségtő! és más úton-módon igyekezett megvalósítani elképzeléseit. Az értekezlet azt bizonyítot­ta, hogy ki kell kérni a jövő­ben a fiatalok véleményét, helyt kell adni a helyes elkép­zeléseknek, de egv pillanatra sem szabad megfeledkezni ar­ról. hogy a DISZ esyik leg­főbb feladata, nagyobb terme­lési eredménvek elérésére ser­kenteni a fiatalokat és elő­készíteni a legjobbakat a púid­ba való felvételre. Helyesek az olyan kezdemé­nyezések, mint amilyenek a Soviana Génavár DISZ fia­taljaitól indultak ki, akik kult.úrcsonortot szerveztek, kirándulásokat terveznek Sri getvárra és megyénk más történelmi nevezetességű he­lyeire, nyáron két rumot sátortáborban töltenek a Ba­laton mellett, táncversenyt rendeznek, a legszebben tán- colókat jutalmazzák. Termé­szetesen nem ezt tekintik elsődleges feladatnak, ha­nem a termelést. Az értekezlet megmutatta, hogy meg lehet javítani a DISZ munkáját itt Pécsett is, vonzóbbá lehet tenni a szerve­zetet, csak sokoldalúbbá kell tenni a szövetség éledét és meg kell hallgatni a fiatalo­kat. Az új választmányon, a meglévő és belépni szándékozó DISZ tagokon múlik, hogy az. itt elhangzott javaslatok meg­valósuljanak. Vigyázzunk a város tisztaságára ! A „Dunántúli Napló“ nem­régen írt Pécs város tiszta­ságáról, a pécsi rádió pedig február 16-án külön előadást is tartott Tála. A ,lap és a rádió nagyon helyesen állapí­totta meg, hogy a pécsi utcák tisztátalanságának egyik oka az, hogy a PIK és az Útkar­bantartó Vállalat az építési törmelékanyagokat az építke­zés befejezése után nem taka­rítja el. Felvetődik a kérdés, vajon mi a másik ok? Az, hogy a gyalogjárók fegyelmezetlensé­ge miatt a pécsi utcák tele van r nak papírossal, villamos- és) mozijegyekkel. í Még az ősszel történt, hogy? hivatalos ügyben Szegeden jár ■ tam. Zsebemből Helyes lenne, ha Pécsett is a Közlekedési Vállalat dolgo­zói, az úttörők, a felnőttek minden járókelőt figyelmeztet­nének arra, hogy a papírhulla­déknak nem az utcán, hanem a papírkosárban van a helye. Országszerte áprilisban tart­ják meg a tisztasági hónapot. Mi már most harcoljunk a tisz taságért! Az utcán úgy v>sel- kediünk, mintha mindig tiszta sági hónap lenne s akkor Pécs valóban tiszte város lesz. Stefanovits István Megalakul a Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség Pécsett A Magyar Szabadságharcos | alatt lévő székházban. Az ér­Szövetség és a Magyar Re­pülőszövetség február 28-án közös választmányi ülést tar­tott, amelyen kimondotta, hogy a két szervezet egyesül. Az új szövetség neve „Magyar Önkéntes Honvédelmi Szö­vetség“ (MöHSZ). Az új szö­vetség március 13-án, vasár­nap délelőtt 9 órakor tart ülést a Megye utca 20 szám tekezleten Brucr.kó István és Szarka Rudolf beszámol az MSZHSZ és az MHSZ 1954 évi munkájáról és az 1955-öi negyedévi terv teljesítéséről. majd utána sor kerül a me­gyei ideiglenes elnökség meg­választására. Utána beszámo­lót tartanak a MÖHSZ céljá­ról, feladatáról, valamint az új szövetség alapszabály tér vezetéről. Mi készül a szénhői? az utcára szórtam a papírost, _^ Mikor napjában többször ön kéntelenül nyitjuk ki a 'kályha ajtaját és amikor egy kis úttörő' Ült szenft dobunk a tűzre, vajon elém és a következőket mon- »»»dolunk-e arra hogy milyen dotta: $ jelentős, soí?oldalu, drága 3 anyaggal gazdálkodunk? A sze­net legáltalánossabban ilyen — Bácsi, ugye maga nem szegedi? Abból gondolom, hogy a papirost elszórja az utcán, halunk, Szegeden csak a vidó- k ekkel van baj, meg 'e'.edkez- nek az utca tisztaságáról és mindenféle papirost elszórnak. Szegeden karszalagos úttö­rők vigyáznak a város tiszta­ságára. formában ismerjük, mint „kin- ,’cset”, vagyis mint tüzelőt. Pe- 4 dig a szén, — tudományos ne­vén Carbónium, ami a föld mé­lyében többmillió évvel ezelőtt keletkezett, — a szobák, a ka- < zánok melegítésén kívül meny- ínyi-mennyi szolgálatot tesz az . {emberiségnek! — un, m: sokan vagyunk —é mondotta a kis úttörő pajtás. { A SZENET, MINT NYERS- — Minden csapat megkapja a 4 ANYAGOT és» annak terrné- maga beosztását. Ilyenkor ka- 4 heil főleg az ipar hasznosítja, punk egy két utcát, teret és mégis talán az emberi élethez ott vigyázunk arra, hogy a gyakran legközelebb álló szere- papírhulladókot ne dobálják Pércl beszélünk elsőnek. Ma el. t már a gyógyszeripar elképzel­Arra gondoltam hogy 'hetetlen a szén ihetve lermé­Pécsett is meg lehetne való- kel- származékai nélkül. A sítani. A Pécsi Kifetisztasäg’ szen i°ien van a fejfájáscsil- Vállalat a villamos és autó-*laP,tó aspirinben és ezernyi buszmegállóknál mintegy 200 más fontos orvosságban is. új hulladékgvűjtő kosarat he-* Gyakran halljuk: „A szén az lyez most el. Ugyanakkor üzem képes állapotba helyezte az 1953-ban kiselejtezel- seprőgé­pét is, am elv 19—20 ember munkáját pótelia. A vállalat tervbevette, hogy öntözőautót is üzem behelyez. Mindez azon­ban mit sem ér, ha a város közönsége nem törődik Pécs tisztaságával, ipar kenyere”. Valóban a ton­nák millióit emésztik fel na­ponta az erőművek, az üze­mek kazánjai. De vajon csak a hőmérők higanyszá'ait „moz­gatja” ez a sok szén? Nem. A szenet főleg lepárlási termé­keiben, származékaiban hasz­náljuk fel. Ilyenféle munkával lepárlással foglalkozik me­gyénkben a Pécsi Kokszművek is. Itt az ország egyetlen hasz­nosan kokszosítható szenét, a mecsekvidéki szenet párolják le levegőtől elzártón hatalmas kemencékben. Különböző hő­fokokon különböző termékek válnak ki a szénből. A koksz­nak főleg a kohászatban, ércol­vasztásnál van nagy szerepe. Magas fütőéríékénél fogva kedvelt tüzelő is. Másik főter­mék a kátrány. Ezt önmagá­ban is sokmindenre használ­ják, például víztelenítésre, szi­getelésre kivonatából készült egyik kedvenc italunk a „Bam­bi”, valamint a szaharin is. A kátrányból a párlás további fo kain más anyagok is leválnak, így a gazolin, ami motorok haj túsúra, ruhatisztításra alkal­mas. A benzol ami a szerves­kémia igen fontos alapanyaga, ugyancsak robbanómotorokhoz, de festékhigításhoz is alkal­mas. A benzol másik két ter­méke a toluol és a tilol. AZ EDUIG EMLÍTETT ANYAGOK részleges lepárlás útján születnek a szénből. A visszamaradt szurkot brikett­gyártásra, szigetelésre használ­ják főleg. Minden szén tartalmaz több kevesebb ként, amit ugyancsak ki lehet választani a lepárlás­nál. A ként nagy mennyiség­ben használja fel a szőlőműve­lés, nélkülözhetetlen a csírát­lanításnál. Mint szénből nyert anyag azért is igen jelentős mert kén tekintetében Importra szorulunk, Olaszországtól vásá roljuk drága pénzen. A lepár­lás alkalmával nagymennyisé­gű’ gáz keletkezik s ezt nem­csak mint olcsó fűtőanyagot le­het értékesíteni, de különböző tisztítási műveletek után am- mónszulfátot is nyerünk belő­le, amit a mezőgazdaság hasz­nál fel. KÜLÖNÖS JELENTŐSEGE VAN a szénnek a műanyag- gyártás szempontjából. Segít ségével készül az egyik leg­fontosabb műanyag, a bakelit, melyből a használati tárgyak végtelen sora készül. Nélkülöz­hetetlen tényező a műgumi gyártásnál. Cseppfolyósítús út­ján ma már benzint is készíte nek belőle. Vázlatos kép ez csak a szén jelentőségének dió­héjban való említése. így hát a szénre még beláthatatlan ideig szüksége lesz az ■emberi­ségnek, bár az atomenergia békés célokra való felhaszná­lása csökkenti a szerepét a fű­tés, az energianyerés szempont jáfcól, _ de mint nyersanyag, melyből fontos szükségleti cik­kek, használati tárgyak, ipari nyersanyagok készülnek, to­vábbra is nélkülözhetetlen ma­rad.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents