Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
2g NAPLÓ 1955 FEBRUAR 2 A francia nemzetgyűlés leszavazta a Mendes-France kormányt A lengyel kormány a Lengyelország és Németország közötti hadiállapot megszüntetését javasolta Fftrtas (MTI). Negyvennyolc árával * Francia-Eszakaifriká- wtl togkükozó nagy vita előtt „ francia nemzetgyűlés 3125 szavazattal 286 ellenét« leszavazta a Memdes-Frajnce- konmányt. A szavazás során a konmóny nem vetette fed a bizalmi kérdést és így nem kény szemül lemondásra, jóllehet helyzete — parlamenti megfigyelők szerint — erősen meg ingott A nemzetgyűlés — mint Ismeretes — már hetek óta tárgyalja a költségvetés különböző ■ fejezeteit, amelyek közül többet — így például a poéta, a belügyminisztérium és a volt frontharcosok költségvetés tervezetét — visszaküldött átdolgozás végett, mart nem találta „kielégítőnek- “ A kormány, minthogy a költségvetés egészét nem szavazták meg az előírt időpontig, kénytelen volt a hóvégi kifizetések eszközlésére egyhavi ideiglenes pótihitelt kérni. Ennek a póÖntet-kérelemnek a tárgyalása során szavazták le •hétfőn este a kormányt. A vita folyamán több képviselő élesen támadta a kormánynak a rádióval összefüggő politikáját. Marc Dupuy kommunista képviselő kifejtette, hogy a kormány a rádiót a tömegek félrevezetésére használja fel így pékiául a francia rádió gondosan eltitkolja a német felfegyverzéssel járó veszélyt s még alttól setn retten vissza, hogy meghamisítsa egyes szov jet jegyzékek szövegét. Már pedig — mondotta a képviselő — a hallgatók nem azért fizetik a rádiódíjaikat, hogy a kormány a rádiót akaratuk ellenére gyűlöletre való uszításra használja fed, s botrányos kommunistaellenes pro paganda-adáscfcnak adjon helyt. A francia kormánynak a rádió val összefüggő politikáját több polgári ellenzéki képviselő is támadta és a szavazásra meglehetősen zűrzavaros légkörben került sor. A nemzetgyűlés többsége végül is 39 szavazattöbbséggel elutasította a kormánynají a póthitelekre vo/ natkozó kérelmét. Hivatalos köz’cm íny a liril namntliüzassíg wiszleretöiei ériekezleiéne; eisä sápról London (MTI). A Reuter hír ügynökség jelentése szerint a brit nemzetközösség miniszter- elnökeinek első napi értekez -ete után az alábbi hivatalos közleményt adták ki: „A brit nemzetközösség miniszterelnökei megkezdték a nemzetközi helyzet általános megvitatását. A vita, amelyet az Egyesült Királyság külügyminisztere nyitott meg, elsősorban a távolkeleti helyzetire összpontosult. A brit nemzetközösség: miniszterelnökeinek a nemzetközi helyzettel kapcsolatos vitáját a keddi ülésen folytatják.“ Jugoszláv lap az Egyesü t Államok távol-keleti céljairól Belgrád (TASZSZ). Az Osz- Lobogyenye című jugoszláv lap arról ír, hogy az Egyesült Államok fel akarja használni az Egyesült Nemzetek Szervezetét Kínával szemben követett politikájának megvalósításában. — Ha az Egyesült Államokszerep vár,_ hogy leplezze a Kína nemzeti érdekeibe való beavatkozással kapcsolatos cselekményeket. Ennélfogva bajosan hihető, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetét fel lehet használni a tajvani kérdés megoldására, ha pedig ez meg is történik, akkor nem Berlin (MTÍI). Mint a Német Demokratiku); Köztársaság sajtója varsói jelentés alapján ve zető helyen' közli, a Lengyel Népköztársaíság kormánya azzal a javaslattal fordult a Len gyei Népköztársaság államtanácsához, b/ogy tegyen nyilatkozatot a Lengyelország és Németország közötti hadiállapot megszüntetéséről. A lengyel kormányt e javas iáit felvetésében az a kívánság vezette, hogy a lengyel-német kapcsolatok rendezésével hozzájáruljon a nemzetközi feszültség csökkentéséhez. Tüntetés a karlsruhei alkotmány- bíróság épülete előtt Berlin (MRT). A karlsruhei úgynevezett alkotmánybíróság előtt (hétfőn este heves tüntetésre került sor. A Nyugat-Németarszág különböző iparvárosai béri érkezett rnunkásküldötfségek a ren iflór'taondon.t áttörve a bíróság épülete elé vonultak és erélyesen követelték a Német Kommunista Párt ellen indított terrorper végleges megszüntetését. A rendőrség gumibotos támadást intézett a tömeg ellen és hét tüntetőt letartóztattak. A sarkkörön túl • • • A Kola-félszlgeten van a kis Klrovszk város, amely 1954- ben volt 25 éves. Nem véletlenül keletkezett ezen a zord határ- területen, ahol nyáron a nap sohasem nyugszik le, télen pedig sarkköri éjszaka van. Itt az északi sarkkörtől 120 kilométernyire északra a Hibini hegyek között a szovjet kutatók gazdag apatit lelőhelyet fedeztek fel. Az apatit a foszfortartalmu műtrágya nyersanyaga. Kirovszkhan hatalmas „Apatit”-komblnátot létesítettek. A nak ez sikerül — mondja a cikk — az Egyesült Nemzetek Szervezetére az a kényszerű lehet elkerülni az ázsiai országok többségének és az egész világnak az ellenzését kombinátban apatit koncentrátumokat készítenek. A képen: Vége a munkanapnak... Az Sz. M. Kirov bánya fúrómesterei feljönnek a bányából. urániijmlAz KI ne olvasott volna Jade London regényeiben a Fehér Hallgatás Földjéről — Alaszkáról, s a fél század előtti nagy aranylázról’'. A Jack London regényeiből jól ismert idők ma feltámadtak Alaszkában. Csak ezúttal nem „arany”, hanem „uránium“-láz tört ki a végtelen hómezők országában. A mai kutatókat azonban nem kutyafogat, hanem helikopter szállítja. Az aranyat annakidején a legprimitívebb eszközökkel mosták, az urániumlelőhelyeket meg most Geiger-számlálóval keresik Eddig az amerikai uránium- érc kitermelése Colorado, Utah, Arizona, Uj-Mextlco, Dakota és Wyoming államok területén folyt. A múlt év végén Alaszkában, a Shirley-tó közelében fedeztek fel urániumtelepeket. A lapok ki- kürtölték a felfedezést, s az emberek ezrével indultak Alaszkába urániumot keresni. A „Life” című folyóirat riportot közöl a Shirley-tó mellől: ^Az uránlelőhelyek felfedezésének híre kutatók tömegeit1 vonzotta ide. Járhatatlan bozótokon átvergődve tűzik ki annak a néhány acre-nyi földterületnek határait, amelyre igényt jelentenek be, s amely talán óriási értéket fog képviselni. Az első fagyok a legkitartóbbak kivételével mindenkit elűztek innen. Az ott- maradottak makacsul folytatták a kutatást, de végül ők sem bírták tovább. A lelőhely első felfedezői azonban, noha a legkisebb biztosíték sincs arra, hogy munkájuk meghozza az üzleti hasznot, a hosszú alaszkai télen át sem hagyják abba kutatómunkájukat." Jack London azt irta, hogy Északon a kutatásban a gyors lábuaké, a földigénylésben az erőseké volt a siker. Lehetnek az alaszkai uránlelőhely első felfedezői a régi aranyásóknál háromszor gyorsabbak és négy szer erősebbek, mégsem az övék lesz munkájuk gyümölcse, hanem azoké, akik monopolizálták az atomüzletet az Egyesült Államokban, — a dupontoké, a rockefellereké és a morganoké. Amerikai provokációk a Távol-Keleten Newyork (TASZSZ^ Mint az amerikai sajtó jelentéseiből kitűnik, az amerikai fegyveres erők parancsnoksága a Távol-Keleten a feszültség fokozása céljából tovább folytatja a katonai tüntetéseket. Mint a United Press hír- ügynökség jelenti, az utóbbi napokban „Dél-Koreától a Fü- löp-szigetekig az amerikai légihaderőben újabb átcsoportosítások történtek.“ Ennek az átcsoportosításnak fő mozzanata — a hírügynökség jelentése szerint — az volt, hogy Tajvan szigetére helyeztek át egy Sabre F-86 mintájú lök- hajtásos vadászgépekkel rendelkező ezredet Mint a Newyork Times tokiói tudósítója jelenti, a távolkeleti amerikai légihaderőt „teljesen hadiállapotba helyezték“. Ugyanakkor tovább folyik az amerikai hadihajók összevonása Tajvan térségében. Lapközleményeik szerint Tajvanra érkezett Stűmp tengernagy, a Csendes-óceáni amerikai flotta főparancsnoka. A Lille-k9rnyékl parasztok tiltakozása a francfa kormány mezőgazdasági politikája ellen Párizs (MTI). Az UFI hírügynökség lillei tudósítója szerint vasárnap sokezer Lílle- kömyéki paraszt tiltakozott a francia kormány mezőgazdasági politikája ellen. A parasztok több, mint ötszáz szekérrel, traktorral és kocsival több, mint három órán keres® tül eltorlaszoitak tizenöt kUo- métenes útszakaszt Clais és Lide között és így meggátolták a közlekedést. í / ^ r ^ 0 Ki ti a legnagyobb szigete Irta: Csen Han-seng Kína legnagyobb szigete Tajvan, amelyet most külső erők átmenetileg elszakítottak az anyaországtól. A kínai nép azonban feltétlenül felfogja szabadítani. Hatalmas hegylánc szeli át a szigetet észak-déli irányban. A hegylánctól nyugatra termékeny lapály terül el. Gazdagon terem itt a rizs, cukorrépa, - ananász és banán. Az északnyugati völgykatlan teájáról híres. A sziget háromötödét erdőségek borítják és ezek — egyebek között — a világ kámfor és kámforolaj termésének 70 százalékát adják. A gyönyörű táj és gazdag növényvilág vonzotta Tajvanba a portugál hajósokat, akik 1590-ben pillantották meg először a szigetet és azt Ilha Formosának (szép sziget) nevezték el. Tajvanban sok az ásványi kincs is. Az északnyugati völgy katlanban becslések szerint 400 millió tonna szén van, délen olajmezők terülnek el, északon kén és arany van, keleten azbeszt. Az aluminium nyersanyaga, a bauxit óriási meny- nyiségben található itt. A szigetet vasútvonalak hálózzák be. Az országutak a sziget legszédítőbb ’ meredélyeire is felfutnak. Tajvan legnagyobb kikötői — északon Ki- lung és délen Kaohsziung (Ta- kao) —1 ősi kereskedelmi központok. Nemzetközi hajóforgalmat is lebonyolíthatnak. Stratégiai szempontból ellenőrzik a tajvani tengerszorost. A sziget népei és/ történelme /— Kína régi történetében Tajvan szigetét különféle néven ismerték. Jelenlegi nevét a XVII. század második felében nyerte. A lakosság 97 százaléka — 8 milliónál is több — kínai. Őseik a kilencedik században Fukien és Kvantung tartományokból jöttek ide. A többi három százalék, vagyis 240.000 lélek — kaosan nemzetiségű. Ez a maláj eredetű néptörzs a VI. században került ide Kvantung tartomány délkeleti partjairól, Hajnan szí getéről, Szumatrából, Borneo- ból és a Fülöp-szigetekről. A kis kaosan nemzetiséget hazafiasság és bátorsága jellemzi. Mindig a kínaiakkal vállvetve harcolt a betolakodott idegenek és a hazai zsarnokok ellen. Az amerikai támogatással garázdálkodó Csang Kaj-sek banda nemzeti elnyomás alatt tartja. A.. IJU. saáaáHr a vi sszanyuló kinpVfefjegtzések is megemlékezlek Tajvanról. A IX. százaiban, amikor megkezdődött a kereskedelem Tajvannal és a Penghu (Pescadores) szigetek kel, Li Csien-vu vezette oda a kínai bevándorlók első csoportját. A második letelepedési hullám a XII—XIV. század között indult el, amikor sokan Tajvan-szigetén kerestek menedéket a mongol és tatár betolakodók ellen. A Pescadores szigeteken már a XIV. században volt kínai közigazgatás. A XVI. század végén itt és Tajvanban helyőrséget állítottak fel, hogy útját állják a japán beözönlés- nek. Hidejosi és Tojotomi japán földesúr, miután Koreát elpusztította, délfelé akart ter- jeszkedni..^— A XVIL század elején az európai tengeri hatalmak szemet vetettek erre a területre és megkezdték a Csendes Óceán nyugati partvidékének kifosztását. 1626-ban don Antonio Carnio de Valdes parancsnoksága alatt a Fülöp-szigetekről spanyol katonaság érkezett Északkelet-Tajvanba. A spanyolok 16 évig uralkodtak ott. Ok alapították Casidor (jelenleg Huvej) Santo Doming (most Tans»1“ As San Salvador (most Kilung) kikötőket. Tan- sui, Kilung és Tajpej között utakat is építettek. Minthogy 500-nál több spanyol soha nem élt itt, ezeket a munkálatokat természetesen kínaiak végezték el. A hollandok már 1624-ben megvetették lábukat Dél-Taj- vanban. Később kiűzték a spanyolokat és 38 évig maradtak a szigeten. Alattuk épült Zeelandia (most Anping) és Providentia (most Tajnan). Ebben az időben már körülbelül 100.000 kínai lakott Tajvanban. 1652-ben zendülés tört ki a Dutch East India Company zsarolásai és korrupciója ellen; a lázadást Kon Huaj-Ji vezette (a hollandok Buvetnek nevezték). A felkelők megtámadták Providentiát és négvez ren közülük (Kou is) életüket vesztették a harcban, A hollandok azután még ezer kínait kivégeztek. Tíz évvel később Ceng Csen-kung kínai nemzeti hős (akit Koxinga néven ismertek), miután az anyaországban szembeszállt a mandzsukkal, arra kényszerítette a hollandokat, hogy adják meg magukat és takarodjanak a szigetről. Cég Csen-kung indította el a harmadik bevándorlási hullámot. Ez a XVII. század végéig tartott, Tajvan kínai lakossága ekkor már 200.000-re emelkedett. Ceng Csen-kung fia, Cseng Csín kifejlesztette a tengeri kereskedelmet. Több nagy hajót építettek, hogy Japánnal, Sziámmal, Indokínával és a Fülöp-szigetekkel kereskedjenek. Tajvan rezet hozott be, s cukrot, sót, ként és aranyat exportált. Ceng Csen-kung unokája, Csen Ku-suang 1683-ban békét kötött a mandzsu-dinasztiával, amely akkor Pekingben uralko dott. Megindult a negyedik bevándorlási hullám. Egymás után vették művelés alá a földeket. A XIX század közepén Tajvan lakossága a két milliót is meghaladta. ' A sziget 1885-ben önkormányzatot nyert. Liu Ming- csuan volt az első kormányzója. Eltörölték a mandzsu dinasztia bevándorlási tilalmát és megindult az ötödik bevándorlási hullám. Megnyílt Kilung és Tajpej között a vasúti közlekedés. Közben idegen hatalmak többízben próbálkoztak Tajvanban s a korrupt, gyenge és áruló mandzsu dinasztia nem tudott nekik ellenállni. Amerikaiak, japánok egymás után szálltak partra és tűzték ki lobogójukat. Az 1894—95. évi kínai-japán háború során egy L1 Hung-csang nevű áruló átadta a szigetet Japánnak. A kínai és a kaosan nép soha nem nyugodott bele ebbe az árulásba. Hadsereget szerveztek és 1895 telén kemény harcokat vívtak a japánokkal, de ezek számbeli fölénye végül is győzött. A japán polgári és katonai személyek száma 1895 és 1945 között 320.000 volt Legalább húsz felkeléssel kellett szembenézniük. 1930-ban kaosan építőmunkások Hua Kang tanító vezetésével Ismét fellázadtak, s elfoglalták Vusát és Tajcsungot. A japánok gáz- bombákat alkalmaztak ellenük. Hua Kang és sok társa inkább öngyilkosságot követett el, semhogy megadja magát. 1934-ben és 1941-ben újabb felkelések törtek ki. 1945-ben, a japán fegyverletétel előtt, partizáncsapatok alakultak. Tajvanban mindig ez volt a jelszó: egyesülni Kínával. Ezért az eszméért a félszázados japán uralom alatt 500.000 ember adta életét. • A második világháborúi után A második világháború alatt a fasiiszta tengely elten harcoló szövetséges hatalmak (köztük az Egyesült Államok és Nagy- britannia) 1943 december 1-én a kairói nyilatkozatban kimondták, hogy „a japánok által a kínaiaktól elrabolt minden területet, iev Mandzsúriát, Formozát és a Pescadores-szi- geteket vissza kell adni Kíná- p.eiV ” Roosevelt elnök rádióbeszédében kifejtette, hogy azt az egyszerű igazságot alkalmaz zák, hogy az elrabolt tulajdont vissza kell juttatni annak, akié volt, Az 1945. évi potsdami nyilatkozat — amelyet a Szovjetunió is aláírt, mielőtt a japánellenes háborúba belépett, — megerősítette a kairói nyilatkozatban foglaltakat. A japánok fegyverletétele után a Kuomintang Tajvanban is rablógazdálkodásba fogott- 1947-ben golyókkal válaszoltak a lakosság békés tiltakozására. Erre a szabadságszerető nép sztrájkokkal felelt. Csang Kaj- sek borzalmas mészárlást rendezett. Mikor a Kuomintang uralma a szárazföldön összeorn lőtt, Tajvan is várta a felszaba dulást. De az amerikai hajók a szigetre hozták Csang Kaj- sek korrupt rendszerének és hadseregének maradványait- Pedig az amerikaiak sem merik tagadni, hogy Tajvan Kína szerves része. Truman 1950- ben kijelentette, hogy az Egye sült Államok nem szándékozik beleavatkozni a kínai polgárháborúba. Acheson hangsúlyozta, hogy Formoza: kínai tartomány. A tettek azonban megcáfolták a szavakat. A 7- amerikai flotta 1950-ben meggátolta Tajvan felszabadítását- Csang Kaj-sek zsarnok rendszerét pénzzel és fegyverrel támogatják. A kuomintangista hajók és repülőgépek több minit 470 kínai hajót sülivé^' tettek el, 1.300 halászt megöltek vagy foglyulejtettek, kalóztámadásokat intéztek at anyaország ellen és 67 hajót el rabollak. Ezek közül 43 angol hajó. A Rosita nevű ang°* hajó kapitányát megölték. A kínai nép el van szánva Tajvan felszabadítására. Tajvan vissza fogja nyerni szabadságát, amelyért oly soka4 küzdött és áldozott,
