Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-02 / 27. szám
1955 február * NAPLÓ 3 Ellenőrizzék, segítsék pártszervezeteink a szövetkezeti kereskedelem munkáját! Harcolj te is a békéért! Közös célunk — a béke Béke-helet tartottunk A pécsi Járásban a dolgozó Parasztság 82 szövetkezeti bolit ban és 58 közétkeztetési egységben szerezheti már be szüik ságiéiért. Ez a szám önmagában is mutatja, hogy a falusi áruforgalom lebonyolításában igen fontos sze repe van a szövetkezeti kereskedelemnek és ez a szerep az iáén tovább növekedik. Az üzlethálózat új létesítményekkel bővül. Kozár mislenyben, Kővágószőlösön. Szabadszentkirályon cukrászdát Létesítenek, Kozármisleny- Ujtelepein boltot építenek, a Sirjántoan, Romanyáin és Gazéban levő boltokat korszerűsitik A kereskedelem munkája te hát naprói napra sok-sok ezer ember tevékenységére hat ki. A ió vagy rossz áruellátás, a figyelmes, vagy gondatlan kiszolgálás, az áru kiváló, vagy gyenge minősége nagy hatással van a dolgozók hangulatára. Ezért pártszervezeteinknek fontos feladata figyelemmel kísérni, behatóan ellenőrizni a kereskedelem munkáját és így segítséget adni a hibák kijavításához. Az ellenőrzésben nagy sze- rePe -/an annak, hogy párt- v®zstőségi ülésen rendszeresen »árnoltassáik be a k€res'íede_ 'em helyi vezetőit: az ügyve- totőt, üzemág vezetőt, boltvezetőt. A járási központ párt- '■’ezetősege az igazgatóság elsőikét, és az áruforgalmi osz- búly vezet őt számoltassa be hiúnkáljáról. Nagyon helyes kéz deményezés született ezen a téren a földművesszövetikezeífck járási központja pártszervezeténél. A pártvezetőség Megvizsgálja, mit tesz az FJK “fezőigazdasági Nagykereskedelmi áruelosztó részlege a dói J??ó parasztság mezőgazdasági kisgépekkel való jobb áruéi- 'dfása érdeké!ben, milyen intéz fedéseiket tesznek az ipar felé, hogy ezeknek az áruknak a minősége megjavuljon. Pántvezetőségi ülésen — a szakmai vezetők bevonásával — megvitatják azt is, hogyan készül fel az FJK a tavaszi mövény- védőszerek és műtrágyaszükséglet biztosítására. Abban a községben, ahol körzeti földművesszövetkezet van, mint Görcsöny, Szabadszentkirály, Szentlőrinc — helyes, ha & községi pártszervezet vezetősége kibővített vezetőségi ülésen, — melyre a gépállomás, termelőszövetkezet párttitkárát is meghívják, rendszeresein beszámoltatja az ügyvezetőt, kereskedelmi üzemágvezetőt: mit tettek és mit akarnak tenni a lakosság jobb áruellátása, a kereskedelem kulturáltságé, mák megjavítása érdekében. Fontos tehát, hogy a pártvezetőségi ülésen a kereskedelmi problémákat is megtárgyalják. Ilyenek például a negyedévi tervek teljesítése, hiányzó cikkek felkutatása és beszerzése, a kereskedelmi dolgozók politikai és szakképzettségének növelése. Emellett állandóan ellenőriz zék a községi tanács munkáját is, mert — mint a lakosság ellátásáért felelős szerv —_ felel a kereskedelem munkájáért is, A pártszervezetek vezetősége ezért a tanács elnökét, az állandóbizottságot szintén rend szeresen számoltassa be arról, hogy mit tettek a terület kereskedelmi munkájának megjavítása érdekében. A pártszervezeteknek olyan politikai légkört kell teremte- niök a faluban, hogy a párttagok és pártankívüli dolgozók bevonásával gyorsan le tudják leplezni „ pazarlásokat, vissza éléseket, mint például az árdrágításokat, áruelvonásokat, ez áru gondatlan kezeléséből bekövetkező minőségi romlást. A pártszervezetek, szövetkezeti funkcionáriusok ne tévesszék szem elől a MDP III. kongresszusának a megállapítását: „Ha a foldművesszövetkezetek meg tudják valósítani, hogy mind teljesebb mértékben kielégítsék a jjövekvő paraszti szükségletet iparcikkekben és termelési eszközökben, s hogy résziben ők bonyolítsák ie a parasztgazdaságokban termelt ámk értékesítését is, ezzel elölik, hogy a parasztság mind teljesebb mértékben fogja saját szervének tekintem a szövetkezetét.“ Zallel László a pécsi járási párt-végrehajtó bizottság munkatársa Fürdőt épít a drávafoki tsz (Telefonjelentés) ...... A drávafoki Virágzó Élet, a sellyei járás egyik legjobb közös gazdasága a tavaszi készülődés mellett új munkába fogott: kultúrházzal és fürdővel gazdagítják a termelőszövetkezeti tagok életüket. Barta Félix egykori romos kastélyát tatarozzák ki kultúrháznak, és itt, a park fái között rendbehozzák a szabadtéri fürdőmedencét is. A nagy munka ma indul — de korántsem egyedül a tsz tagjai vesznek benne részt. Eljönnek az úttörőkön kívül a. DISZ-fiatalok és az egyéni gazdák is, hisz mind a kultV •- házat, mind a fürdőt közösen használják majd megépülése után. RÓZSAVÖLGYI SÁNDOR agronomus. , p écs város és Baranya megye asszonyai, békeharcosai x leveleket írtak franciaországi asszonyoknak. Ezekben a levelekben felszólították őket, hogy tiltakozzanak Nyugat- Németország újrafelíegyverzése ellen. A szigeti városrész családjai a roueni asszonyoknak küldtek levelet. „Kedves roueni asszonyoki Az elmúlt hetekben és ma is a figyelem felétek fordul. Országotokból jött a hír, hogy a parlament megszavazta Nyugat-Németország újrafelfegyverzésének programját. Roueni asszonyok! Nem hisszük, hogy ezt ti akarjátok! Nem hisszük, hogy az elmúlt háború által sújtott városotokat új borzalmaknak tennétek ki. Nem hisszük, hogy gyermekeitek önfeledt mosolyát sírásra akarjátok változtatni . Mi sem akarjuk! Mi békés munkában kívánunk élni, mint az elmúlt tíz év alatt. Nem akarunk többé háborút, félelmet, halottakat, özvegyeket, árvákat! Közös célunk a béke. Védjük meg együttes erővel! Ha valamennyien összefogunk, meghiúsítjuk a háborús uszítok terveit." A levelet többezer szágetóvároenészbeli család írta alá. Tettekkel is kifejezésre juttatjuk akaratunkat Ml, a pécsváradi gépállomás dolgozói csatlakozunk a Béke Világtanács ülésének felhívásához: Tiltakozunk a Wehrmacht felállítása ellen. Ellenezzük annak a hadseregnek a felállítását, amely halált és pusztulást vetett Európára. A Wehrmacht megteremtéséről szóló szerződések ratifikálását nem tekintjük távolról sem befejezett ténynek. Felháborít bennünket, hogy a volt hitlerista tábornokok rendelkezésére akarják bocsátani az atomfegyvert. Szembeszegülünk azokkal, akik atomháborút készítenek elő. Követeljük, hogy minden országban békés célra használják fel az atomenergiát! Nemcsak szóbeszéddel, hanem nagyszerű tettekkel is kifejezésre juttatjuk elszánt akaratunkat. Február 28-ig teljesítjük március, április, május havi gépjavítási tervünket. Február 28-ig terven felül elvégezzük: egy kombájn főjavítását, négy kombájn folyójavítá- sát, kilenc cséplőgép, négy kévekötő-aratógép javítását, egy állómunkás traktor folyójavítását. Terven felül készítünk boronákat, simí- tőkat, kijavítjuk az összes silótöltőgépeket és a termelőszövetkezetek kisgépeit. Fullér Ferenc igazgató. Mészáros József ÜB-elnök. Fegyvernek! Lajos főmérnök. A Pécsi Kokszművek dolgozói január 24-én tartott béke. röpgyűléseken tiltakozásukat fejezték ki a nyugatnémet felfegyverzés és az atomenergia háborús célokra való felhasználása ellen. Ezeken a röpgyü- léseken elhatározták, hogy tiltakozásuk jeléül béke-hetet tar ta.nak. Célul tűzték ki, hogy a kazánhiba és a generátor elromlása miatt keletkezett elmaradást pótolják. A dolgozók állták szavukat. Igaz, gáztervüket csak 92 százalékra tudták teljesíteni, de ez is nagy eredmény, ha figyelembe vesszük azt a nagymeny nyiségü gázt, amit a kazánok újra felfűtéséhez kellett fel- használniok. GAL JANOS Az utcánkban minden asszonnyal elbeszélgetek a békéről Huszonöt évig emigrációban éltünk. Akárhányszor haza gondoltam, mindig az a vert jutott az eszembe, amelyet édesapám minden egyes gyermekétől megkövetelt: „Szeresd, szeresd honfileány hazádat, Mint az édes, mint a szülő anyádat! Koporsódig hűséges légy iránta, Hűséges légy örömében-bújában!” Miután hazánkat is felszabadította a Szovjet Hadsereg, kértem az útlevelemet és hazatértem. Résztvettem a Magyar Kommunista Párt és az MNDSZ munkájában. Boldog voltam, ha népem felemelkedéséért, a békéért dolgozhattam. Azt gondoltam, hogy soha többé nem kísért a múlt, a háború. Most újra kísért és nekünk, magyar asszonyoknak sem szabad engednünk, hogy a nyugatnémetek újra felvegyék az egyenruhát és újabb véres, borzalmas háborút zúdítsanak az emberiségre. Én az utcánkban minden asszonnyal elbeszélgetek és lánggá szítom a szivében parázsló béke tüzét. SZILAGYI M. JOZSEFNÉ Pécsvárad. feámot adnak a vezetőd Több eke, vetőgép, borona és líszerszem lesz a tavaszi munkáknoz Elmondta: Fodor Imre . Baranya Megye, Seäv.tteee« Sa»,«*™. elnöke boltunkat elláttuk. Ha még mindig kevés is a kisgép — több, mint a tavalyi, es gondosabban ügyelünk arra, hogy odakerüljön, ahol a legnagyobb szükség van rá. A földművesszövetkezeti boltok egy része előtt új feladatként jelentkezik, hogy mindenütt bevezetjük^a mu- trá°va és a növenyvedoszerek árusítását — nehogy kilométej reket kelljen gyalogolni, vagy ^körzeti eföWműv|aszövetke- vat is forgalombahozunk. Miután a párt és a koamány a földművesszövetkezeti _ hálólatra bízta a falu húsellátását, űvesszövetkezeti háló- ^'^’^Jé^megjavíts^á 517 boltja idén tavasz- munkák idejére sj ^ ^ b kisgépet hoz forga- helyzetet^f j tóbb étoimi- negyénkben a tavalyi- millió m te falusi bolrcius 31-ig a meglévő szert mmy^nk Uj ten felül száz fogatos tokba__az 1» •. sertésirminc vetőgépet, száz földmuvesszo létre" és és száznégy permete- hizlaldáim XTtöbt toszÍ szállítunk le a bolt- ma egy Jánasbantobbjo^g a a . 800.0C0 forintra hízik vágásra, min ^ réb mezőgazdasági kis- nyolcban együtt • f t * szerszámon (szecska- hizlalás egy r®dfSűvS- lószerszám, kukorica- kisegítő üzemág lakos morzsoló) valamint a vetkezeteintonel e-„j0,irAKPn lillió forint értékű ka- sílg jobb ellátása erdfk+^.n ín, lapáton, villán fe- több más területen is létesít sünk kisegítő _ uzemagakat. légietek jobb kielégí- Igy Baranyajenon mans mu- sália n most létre- ködik, Zalátán pedig a taiv/5SZ Megkezdődött a zöldségtermelési szerződések kötése a MEZŐKER-né’ A MEZÖKER Vállalat a napokban felhatalmazást kapott, hogy zöldségfélékre szerződést kössön. Akik a MEZOKER-rel szerződést kötnek, a következő kedvezményekben részesülnek: "I A szerződött terület • mentesül a terménybeadási kötelezettség alól. 2 Hasonlóan mentesül a • terület az állat-, tojás- és baromfibeadási kötelezettség alól. 3 A szükséges vetőmagot • — a zöldbab és a zöldborsó kivételével — a MEZÖKER Vállalat o termelőknek ingyen adja. A Katasztrális holdanként 150—300 forintig művelési előleget folyósít. A termelőszövetkezetek ezen felül még külön 100 forint vetési, illetve palántálási prémiumot is kaphatnak katasztrális holdanként C A MEZÖKER agronó- *-*• musa díjmentesen ad mindenféle szaktanácsot és ezek segítségével a termelők nagyobb termést és jobb minőséget tudnak elérni. rAZDA « &AZ Néhány szó a gyümölcsfák téli ápolásáról Gyümöicsöskertjeinkben a téli1» és koratavaszi hónapok hosszú időszaka alatt állandóan végezhető és igen fontos munka a fák mechanikai tisz togatása. Hazánk jelentős gyümölcsfaállományának csak mintegy negyedrészét kitevő üzemi gyümölcsös részesül megfelelő ápolásban. A faállomány többi, lényegesen na3äme*kedej az új hvwzhsel I álja a most létre- ködik, Zalátán pedig a tavas; ^tógazdasági Eszkö- folyamán indul meg a fűrészékesítő Szövetkezeti üzerrii amely rönkok felaolgo- ;, — amely a külön- 2g,s^val épület és szerszamfat kereskedelmi válla- élLít elő. A már működő két- ;y kézbe vette a me. újfalusin kívül még egy másik ;i cikkek falusi for- ^égiaégiető üzemet is, valamint izatalát és áruirányí- eg^.egy cementáru és mész- avasz folyamán min- üzemet is megindítunk. i székhelyen külön a febmár 3„án megtartandó ' eti!£ létesitu ■ , j választmányi üies a ‘sebb utazással bo- , kívül még külön is íztékhoz juthassanak fentiéi szövetkezeti c, a kisebb értékű, utat mutet 54-Oflfl^vetkezeti ) használatos szer- tágunknál «hajtásához, pedig valamennyi tők sikeres végrehajtásához. dösebb és fiatalabb bányászok fülnek a tanteremben. \ Beke József bányamérnök valamilyen példát ír a táblára és magyaráz. — Fejtésben a bérezés a kitermelt csille és köbméter szerint történik. Vegyünk csak egy példát! Ha egy ősapa’ napi termelési terve 100 csille szén és 90 csillével termeltek, akkor 90 százalékra teljesítették S tervet — tehát minden csilléért 6 forintot kapnak. De ha nem 90, hanem 98 csillével termeltek, akkor az új bérezési rendszer szerint 90 százalékon felül termelt csillékért — 8 csilléért — már 12 forintotv kapnak. Ha 102 csille szenet küldtek a felszínre, akkor 90 csilléért 6 forintot, a túlteljesített 12 csilléért pedig ennek háromszorosát, azaz csillén ként 18 forintot kapnak. Beke elvtárs letörli _ a táblát és rövid idő múlva már újabb egyszerű számtani műveletet rögzít krétájával. A padokban ülő 12 bányász figyel. Talán valami tovább képző tanfolyamra tévedtünk be? Nem. István-akna két párt szervezete — a nyugati és keleti mező — a délelőttös harmadban dolgozó párt bizalmiaknak és szak .szervezeti bizalmiaknak tart értekezletet az új bérezésről. Beke elvtárs szavai és a táblára írott példák nyomán minden bizalmi alaposan megismerkedik az új bérezéssel, választ kap az eddig tisztázatlan kérdéseire. — Többek között arra is, hogy az új bérezési rendszer helyes arányt alakít ki a fejtési és feltárási munkák között. A régi bérezési rendszer nem vette figyelembe, hogy a feltárásnál pontosabb munkát kell végezni, gyakorlottabb bányászokra van szükség. Az új bérezési rendszer megszünteti ezt í. helytelen arányt. Alig hogy Beke elv társ befejezi mondanivalóját, máris újabb kérdéseket tesz nek fel. És Beke elvtárs sorra minden kérdésre kimerítő választ ad. Az értekezleten természetesen az új bérezésnek nemcsak szakmai oldalával ismerkednek meg, hiszen Beke elv társ egy-egy példa politikai oldalát is megvilágítja. Erről beszél Pavlicsek elvtárs, — a keleti mező pártszervezetének titkára — is. — A műszaki normák az ilyen egyszerű számolást nem tét ték lehetővé. S mivel a bányász nem tudta sajátmaga kiszámítani keresetét, gyakran elhangzott az olyan megjegyzés: „Úgyis annyit ' keresek, amennyit a Bérces vagy a Hámori elszámol.” Ez aztán a műszakiakkal szemben bizalmatlanságot — szült. Az új bérezési rendszer bevezetésével minden bányász könnyen kiszámíthatja már az első nap, mit fog keresni egy hónap alatt. Szó esik a bumligyobb része házikertekben található. Ezeknek, — legjobb esetben is , — csak 40 százalékán végezzük el a minden évben szükséges téli tisztogatást, holott elvégzése jelentős népgazdasági érdekeket képvisel. A nyugalmi időszakban végzendő munkához tartozik a fák törzsének és vastagabb ágainak, a repedezett, elhalt kéregtől, a mohától, a zuzmó- f tói és a pajzstetvektől való 4 megtisztítása, amihez alkal- t más kaparóvasat használunk, í Ez azonban sak a durvább zásról is Az ói hé $része- amit követni kel1 a * drótkefével való alapos megkefélésnek, mert a kéreg réseiben a moha éa zuzmó alatt, különféle rovarkártevők bújnak meg télire és nem egy . esetben ideiglenesen nyárra üavel f is' A drótkefe elsősorban a nie kell arra nehoev í kére§re rétegesen tapadó az következzék ebből, j Pajzstetvek lehorzsolását más ha valaki eevszer l reszt a rétegeik fellazítását és na vaiaiu egysze. f ezze] g permgtezöfoiyad^ be_ szívódásának elősegítését célozza. A téli gyümölcsfaápoláshoz tartozik a száraz, beteg ágak levágása is. Az ágakat ne bal- A bizalmiak még 5 tával hanem mindig fűrészsokáig „vitatkoznak", f szf1 távolítsuk el s a vágási alaposan meg akar- f kenjük be fasebkátranyják ismerni az új bé- i nysl- A levágást mindig toben, csonk visszahagyása nélkül végezzük, mert az idővel bekor hadó csonkok a fa életét veszélyeztetik. Ugyancsak a mechanikai tisz- Meg- $ ^tartáshoz tartozik a hernyó , fészkek, gyümölcsmumiák lemagyarázzak minden . szecjése is, melyet legcélszerűb- bányásznak, hogy az } ben a póznára szerelt zsineggel új bérezési rendszer) kezelhető hemyózó ollóval vé- bevezetése mit jelent. Sízhetünk el. A gyümölcsmuMost már számokkal ? ^^d^^e‘t'b<ma nwn’- . -xi , . . r k® nevű gyűmolcspenész vészé is tudják bizonyítani;^delmes csiráit rejtik maguk- ha a felszabadulási ^ ban, ezért leszedésük és elége- versenyben jobban ‘ tésük minden gyümölcsterme- do«, * vei lesz nagyobb almával swmben fi**éa, i Bváby Zoltán rezés szerint liász- pótlékot nem kaphat) az a bányász, aki iga-) zolatlanul mulaszt. A ^ pártbizalminak és, szakszervezeti bizal-1 minak viszont bumlizott, azon az j alapion, hogy „bumliz j tam, úgysem kapok 4 liász-pótlékot“ többször is bumliz- 4 zék. rezési rendszert. — Nagy szükségük van erre. Az értekezlet után az István-aknai agitátorok újra munkához látnak. is, többi
