Dunántúli Napló, 1955. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1955-02-01 / 26. szám
2 NAPLÓ 1955 FEBRUAR 1 (rotvtaUts tá l. oldalról) Egy bizonyos vonatkozásban egyenlő a Szovjetunió álláspontja mind Indokínával, mind Kínával és bármely más térséggel kapcsolatban, nevezetesen abban, hogy a Szovjetunió Bak érdéllé a nemzetközi feszültség enyhítése. A Szovjét- nnió kész támogatást nyújtani mindannak, ami elősegíti a nemzetközi feszültség enyhülését, s ami valóban előmozdítja az ilyen cél elérését. Ehhez azonban az kell, hogy a java. sóit intézkedések valóban a nemzetközi feszültség enyhülésére irányuljanak. Egyes államoknak más államok ügyeibe való beavatkozása viszont nem segítheti elő e cél elérését, A realizmusra vonatkozó megjegyzéshez ő, Molotov sze- j retné hozzáfűzni, hogy nézete szerint a mai Kína iránti realista bánásmódnak másnak kell lennie, mint amilyent egyes külföldi gyamok a múltban megszoktak. Jelenleg Kínában a központi kormány igazgatása alatt egyesült Kína egész területe, ami nemrégiben még ncirt így volt. A kínai nép érzi, hogy ezt nagy nehézségek árán érte el és ezt nagy nemzeti győzelmének tekinti. Kína területe ilyen vagy olyan részének elszállítása annyira ellentmond a kínai nép nemzeti érzelmeinek, hogy a leghatározottabb tiltakozást és felháborodást váltja ki belőle. Ezért, ha a dolgok állását realista szemszögből nézzük, akkor meg kell mondani, hogy a mai Kína olyan állam, amely — ma sokkal Inkább, mint valaha — megköveteli nemzeti jogainak és érdekeinek tiszteletben tartását. Csak a kérdés ilyen meg közelítése és tlven értelmezése mellett fejlődhetnek mind. két fél javára a Kínával való kapcsolatok. Ami a Szovjetuniót illeti, Kínához fűződő kapcsolatait az egyenjogúság, a barátság és a kölcsönös érdekek figyelembevétele alapján fejleszti, ami pozitív eredményekkel jár. Kingsbury Smith közölte. hogy ő is, Hearst is megérti az említett kérdéssel kapcsolatos szovjet álláspontot. Úgy látszik azonban, hogy a legkomolyabb probléma még akár ideiglenes megoldást is találni, amely megakadályozná a konfliktus kiterjedésének és annak vészé lyét, hogy olyan tűzvésszé válik, amely veszélyeztetheti az egyetemes békét. Molotov válaszában hangsúlyozta, hogy Kína senkit sem fenyeget és jó lenne, ha őt serr. fenyegetné senki. Ez az, ami a legszükségesebb a béke megszilárdításához és ahhoz, hogy egészséges viszonyok jöjjenek létre Tajvan térségében. Hearst felvetette a kérdést ha az amerikai kormány felhasználja jószolgálatait annak érdekében, hogy tolmácsolja kínai barátainak — vagyis Csang Kaj-seknek — a békés rendezésre való törekvést, vajon hajlandó lesz-e a szovjet kormány is hasonló módon eljárni kínai szövetségeseinél a tűzvész kiterjedésének megakadályozása érdekében? Molotov hangoztatta, Hearst. nek tudni kell, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya és az úgynevezett Csang Kaj-sek kormány nem egyenlő felek. A Kínai Népköztársaság kormányának minden alapja megvan annak követelésére, hogy állítsák helyre Tajvannal kapcsolatos törvényes .jogait. A kínai nép által elvetett Csang Kaj-sek kormány számára pedig elérkezett az idő, hogy eltakarodjék másvalahova és ne rontsa az államok közötti kapcsolatokat, mint ahogyan azt most teszi azzal, hogy az Egyesült Államok segítségével ott marad, ahol nem kellene. Mindaz, ami előmozdítja a probléma megoldását, a szovjet kormány támogatására talál. Véleményünk szerint — folytatta Molotov — magának az Egyesült Államoknak lenne érdeke, hogy elősegítse a nor. malis helyzet visszaállítását Tajvan térségében és az egész Távol-Keleten, figyelembevéve a dolgok reális állását és a Kína, valamint az egész Távol- Kelet fejlődésében végbement történelmi változásokat. Kingsbury Smitl/ megkérdezte, hogy milyen lesz a szovjet kormány álláspontja egy ideiglenes, körülbelül egyhónapos tűzszünet létrehozásának lehetőségével kapcsolat; ban. Erire azért volna szükség, hogy elősegítsék Csang Kaj- sek csapatainak kivonását a kínai partmenti szigetekről (Tacsen) és hogy elkerüljék azokat a nagy áldozatokat, amelyek mindkét részről való színűek, ha kísérlet történik e szigetek erőszakos elfoglalására. Ez elősegítheti azt is, hogy elháruljon a konfliktus kiter- ‘edésének veszélye, ami pedig a jelen körülmények között lehetséges. Kingsbury Smith ehhez hozzáfűzte, hogy ezt Ideiglenes intézkedésnek kell tekinteni és talán első lépésnek az egész probléma esetleges rendezése felé, abban az esetben, ha ez idő szerint nem lehet állandó tűzszünetet teremteni a két fél fegyveres erői között. Molotov közölte, hogy erre röviden válaszolhat: ha Csang Kaj-sek ki akarja vonni csapatait bármiféle szigetekről, akkor ebben őt aligha akadályozza meg bárki is. Kingsbury Smith megkérdezte, azt jelenti-e ez, hogy ha Csang Kaj-sek úgy dönt, hogv kivonja csapatait, akkor a kínai szárazföldön lévő csapatok nem támadnak rá a csa" r-atok kivonása során, de nem támadják meg azokat „ hajókat sem, amelyeket az ilyen csapa tk i v oniások elősegítésére használhatnak fel? * Mointov azt válaszolta, nincs felhatalmazása arra, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya nevében nyilatkozzék és ezért ezt a kérdést a kínai kormányhoz kell intézni. Kingsbury Smith megkérdez te hailanoó lesz-e a szovjet kormány ezt a kérdést az Egyesült Államok nevében a Kínai Népköztársaság kormánya előtt felvetni. Molotov megkérdezte: „Vajon az Egyesült Államok kormánya kér-e bennünket erre?1' Hearst Molotovnak azzal a megjegyzésével kapcsolatban, hogy nincs felhatalmazása a kínai szárazföldön lévő kormány nevében nyilatkozni, ki. jelentette, ő, Hearst szeretne rámutatni arra, hogy sem ő. sem Kingsbury Smith nem Cang Kaj-sek, vagy az Egyesült Államok kormánya nevében nyilatkozik, vagy tesz javaslatot. Hearst ezután közölte, hogy már feltették a Távol-Keletre vonatkozó valamennyi őket érdeklő kérdést és megköszönik Molotov válaszait. Hearst engedélyt kért Molotovtól arra, hogy az európai ügyekre vonatkozó néhány kérdést intézhessen hozzá. Molotov beleegyező választ adott. Hearst azt mondta, hogy G. M. Malenkov min,iszterelnök nz amerikai néphez^ intézett és egy amerikai televíziós váila- 'at által közvetített újévi üzenetében közölte, hogy az Egye sült Államok és a Szovjetunió közötti feszültségnek az a fő oka, hogy amerikai katonai támaszpontok hálózatát létesítik a Szovjetunió és „ vele kapcsolatban lévő államok körül Avégett, hogy a fegyveres -vök fokozatos csökkentésévé, meginduljanak a leszereléshez vezető úton, továbbá az egymás mellett élés számára kedvező helyzet megteremtése érdekében, hajlandó lesz.e __ a szovjet kormány még mielőtt Ausztriával megkötik a békeszerződést, felszámolni a mag^a ausztriai megszállási övezetében lévő 'katonai és légitámasz pontjait, azzal a feltétellel, hogy a nyugati hatalmak hasonlóképpen járnak ei a maguk övezetében. Hearst kérte, Molotov vegye tekintetbe, hogy ezt a kérdést szintén mint újságíró teszi fel. Molotov azt válaszolta, hogy itt két kérdésről van szó. Az első Ausztriára, a más'k pedig a Szovjetunió körül létesített amerikai katonai támaszpontokra vonatkozik. Ami az osztrák kérdést illeti, ő, Molotov feltételezi, hogy Hearst eléggé jól ismeri a Szovjetunió nézetét. _ Ami a Szovjetunió és a uép' demokratikus országok körű* létesített amerikai katonai támaszpontok kérdését illeti, ez a kérdés valóban bonyodalmakat okoz az egész nemzetközi helyzetben mert e támaszpon tok arról tanúskodnak, hogy a felek egyike — nevezetesen a* Egyesült Államok — barátságtalan álláspontot foglal el a Szovjetunióval szemben és a szovjet határok közelében létesített támaszpontokkal fényé geti a Szovjetuniót. Az ilyen helyzet nem segítheti elő a nem zetközi feszültség enyhülését, s nem könnyítheti meg a megoldást a fegyverzet csökkentése kérdésében, pedig ez széles körök érdeke minden országban Természetesen a Szovjetunió határai közelében lévő amerikai katonai támaszpontok kérdése egyike azoknak a kérdéseknek, amelyek akadályozzák több más kérdés és nemcsak az osztrák kérdés rendezését, minthogy e támaszpontok lét. rehozása arról tanúskodik, bogy amíg a Szovjetunió az Egyesült Államokkal való kapcsolatok megjavítására törekszik, addig az Egyesült Alla_ mok részéről ezzel ellenkező törekvés figyelhető meg. Kingsbury Smith azt mondta, hogy ő és Hearst természetesen nem érthet egyet azzal, hogy az Egyesült Államok cse lekectetei a támaszpontok kérdésében barátságtalan lépést jelentenek. Ezek a cselekedetek biztonsági meggondoláson, kai és a béke biztosításénak óhajával magyarázhatók. Ö, Kingsbury Smith azonban feltételezi, hogy ha hozzálátnak a Szovjetunió közelében, Ausztriáiban lévő támaszpontok felszámolásához, akkor ez idővel kiterjeszthető más térségekre 'S. Hearst megjegyezte, hogy valahol el kell kezdeni. Molotov azt kérdezte Hearst. tői. mi a véleménye arról ^ a ’ehetőségről, hogy egy térségben megkezdve más térségekre is kiterjesszék a katonai támaszpontok felszámolását. Hogyan képzeli ő el annak lehetőségét, hogy Ausztriával kezd fék és más térségekben folytassák a támaszpontok felszámolását. Kingsbury Smith megjegyezte, bogy ez maga után vonhatja a többit. Molotov a maga részéről megjegyezte, hogy ha csak egy ilyen reményből indulnak ki, akkor ez aligha lesz elegendő. Hearst azt mondotta, hogy ha az amerikaiak és a szovjet emberek jobban megismernék egymást, ez segítene a dolgom Mindenesetre az Egyesült Ái- amok egész történelme során- sohasem indított semmifeie támadó háborút. Hearst újból diegismétli, hogy valahol mégis csak meg kell kezdeni. (T. i a támaszpontok, felszámolását — szerk.) Molotov azt válaszolta, hogy az Egyesült Államok közeiében sem katonai, sem egyeb szovjet támaszpont nincs. Am; pedig az Egyesült Államokat Heti, kiderül, hegy biztonsaga szempontjából elengedhetetlen számára támaszpontok fenn (artása például a Szovjetunióval határos Norvégiában. Törökországban, amely szinten határos a Szovjetunióval, sev kishijján Pakisztánban is, nem is szólva Európa és Ázsia mat- vidékeiről. Az is kiderül, hogy bíztonsá fának szavatolása szempont jóból Tajvanra is szükségé van az Egyesült Államoknak H ilvcn szélesen értelmezik 5* É&t Államok bWJságit, akkor akar azt is állít hatják, hogy biztonsaga szem pontjából valamennyi államban támaszpontokra van szu sége. Az ilyen temek altgha találhatnak rokonszenvre e megértésre olyan nepeknel amelyek tudják, mi az a szuverént! ás, függetienseg, tudják mit jelentenek a nemzetközi jogok és érdekek. Molotov hozzáfűzte, a Szovjetuniónak megszilárdult az a véleménye, hogy az Egyes - Államok mindezekkel a ta maszpontokkal semmi .1 érhet el. sem saját érdekei sem a béke érdekei szempontiából. He melyik tárgyilagos ember érthet egyet azzal hogy a sok országban, nevezetesen egy másik állam határa közelében létesített katonai - maszpontok az Egyesült Államok biztonsága erdekebo következnek. Ö Molotov vtr gondolja, hogy ilyen naiv ember nem akad. Mindez nem magyarázható az Egyesült A' tárnok biztonságának érdekeivel, mert az Egyesült Allamol* biztonságát senki sem fenyegeti. Ami pedig a Szovjetuniót illeti, az egyáltalán senkit, egyetlen országot sem fenyeget, A Szovjetunió a maga belső ügyeivel foglalkozik amilyen akad elegendő és természetesen érdeke a béke biztosítása éppúgy, mint ahogy ez más népeknek is érdeke. Ami pedig azt illeti, hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítése nem tanúskodik a Szovjetunióval szembeni barátságtalan magatartásról, erre a következőket lehet megemlíteni: az országaink kö_ zöttl kapcsolatok megjavítását sokban elősegítené e támaszpontok felszámolása és az olyan helyzetre való áttérés amely az egymással egészsé ges kapcsolatokat fenntartó államok között rendszerint kialakul. Kingsbury Smith azt mondta, hogy ő és Heanst tüzetesein megmagyarázhatná azokat az okokat, amelyejc miatt az Egyesült Államok kormánya és népe úgy véli, hogy az amerikai katonai támaszpontok létesítése megfelel biztonsági érdekeinek és az egyetemes béke ügyének, ö és Hearts azonban attól tart, hogy ha elindulnak ezen az úton, akkor dialektikus vitába sodródnak Molotowal és meggyőződésük, hogy nem áll. hatják meg a helyüket vele szemben. Ezenkívül minthogy már túlságosan igénybe vették Molotov idejét, elnézést kérnek és köszönetüiket fejezik kd. a nekik szentelt időért és figyelemért Befejezésül Hearst köszönetét mondott Molotovnak azért, hogy fogadta Őket és azért, hogy Molotov annyi időt szén. telt kérdéseiknek megválaszolására. Á. Á. Szoboljevnek, a Biztonsági Tanácsban működő állandó szovjet megbízott- helyettesnek levele L Munróhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez NewYork (TASZSZ). A. A. Szofbolijev, a Biztonsági Tanácsban működő állandó szovjet megbízott-helyettese január 30-án Munróhoz, a Biztonsági Tanács elnökéhez levelet intézett. Megbízásom értelmében arra kérem önt, Elnök úr — hangzik a levélben — hogy sürgősen hívja össze a Biztonsági Tanács ülését avégett, hogy megtárgyalja az Egyesült Álíiamcknak a Kínai Népköztársaság ellen Tajvan térségében folytatott agresszív cselekményeit. A tevéihez mellékelt határozati javaslat szövege a következő: „A Biztonsági Tanács megtárgyalta az Egyesült Államoknak az általa megszállott szigetek — Tajvan, Penghu és a kínai partvidék közelében xlkivő más szigetek — térségében a Kínai Népköztársaság elleni agresszív cselekedeten nek kérdését, amely az Egyenlít Államok által ellenőrzött iegyveras erők részéről Kína ;gyes városai és partmenti te- :ületei ellen intézett nemlktpro vakéit fegyveres támadások- bam, 0z Egyesült Államok haditengerészeti és a légierőinek az említett térségben történt összevonásában, valamint ame dJkad államférfiak olyan hiva- atas nyilatkozataiban jutottak dJejeziésne. amelyek az ame- -i'ikai fegyveres erőknek a Kínai Népköztársaság elleni al- caimazásáival fenyegetőztek; a Biztonsági Tanács úgy vé- i, hogy az Egyesült Államok említett cselekedetei agressziót jelentenek a Kínai Népköztár. ;aság elten és szöges ellentét- oen állnak azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket az Egyesült Államok vállalt magára a Tajvan és a Kínai Nép- köztársaság nemzeti területének elidegeníthetetlen részét alkotó más szigetek kérdésében történt nemzetközi megál- ' apód ásókban; a Biztonsági Tanács megálla pítja továbbá, hogy az amerikai fegyveres erőknek Tajvan és más kínai szigetek térségében folytatott műveletei dur va beavatkozást jelentenek Kína belügyeibe, sértik az ENSz alapelveit, forrásai a távolke. leti feszültségnek és fenyegetik e körzet békéjét és biztonságát; a Biztonsági Tanács elítéli az Egyesült Államoknak a Kínai Népköztársaság elten elkövetett agresszív cselekedeteit; (javasolja: az Egyesült Államok kormányának, hogy haladéktalanul intézkedjék az említett agresszív cselekmények megszüntetése érdekében, hagyjon fel a kínai belügyek- be való beavatkozással; (javasolja az Egyesült Államok kormányának, hogy haladéktalanul vonja vissza Valamennyi légi-, tengeri- és szárazföldi erejét Tajvanról és a Kínához tartozó más területekről; Arra szólít fel, hogy egyik fél se engedélyezzen hadműveleteket, hogy így megkőny- nyítsék a Kínai Népköztársaságnak nem alárendelt összes fegyveres erők kivonását a ‘körzet szigeteiről.” Kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határú Washington, (MTI). Mint az vFp hírügynökség jelenti, AFP -----„„.....—a hé tfőre virradó éjszaka kiújult az ellenségeskedés Costa Rica és Nicaragua határán. San Jóséba érkezett közlemény szerint egy Costarica! őrjáratot Penas Blancastöl délre megtámadtak a nicara- guai nemzetőrség tagjai. A costaricai vezérkar sür sen összeült és a polgárőr egy századát rendelte ki helyszínre. Ugyanakkor a k mány az incidensről ért« tette az amerikai államok s vezetét és kérte, küldjöl határra nemzetközi megfig löket. (MTI) Csehszlovákiában készítik a világ legkisebb röntgenkészülékét Brno (ADN). A CTK jelentése szerint Brooban négy kilogramm súlyú röntgenlkésziüló loot gyártanaik. Ez a világ legkisebb röntgenkészüléke és a fogorvosláisbam használható fel. A Szovjetunió, a Ki1™ Népköztársaság és a nyugja országok nagy érdeklődést te musdfcmiak az új tönpe-röntgei készülék iránt. A begyűjtési minister rentM^t^lThZ.j - • kötelezettség elengedésének »sabályozásáró A begyűjtési miniszter az nöki Tanács 1953. évi 27. sz, rvényerejű rendeletében fog- It felhatalmazás alapján az ábbiak szerint szabályozta egség, munkaképtelenség és ső tényleges katonai szolgá- t esetén a beadási kötele- ■ttség elengedését: Termény- és húsbeadási ked ízmónyre jogosultak a 65. etévüket betöltött férfiak, atőleg 60. életévüket^ betölti nők, továbbá a munka- iptelen, vagy az első tépyle- ss katonai szolgálatot . teljető beadásra kötelezett terme- k abban az esetben, ha mcs munkaképes, illetve ön- ló keresettel rendelkező, el- .rtásira kötelezhető család- igja. E feltételek esetén is gyelemmel kell tenni a terelő családi és szociális helyűére. Nem tehet kedvez- ényben részesíteni többek ázott azt a termelőt, aki ma- i, vagy akinek munkaképes ;aládtagja munkaviszonyban .1, vagy aki rendszeres pénzín i vagy természetbeni jutta- isra jogosult (kivéve a nyugiját, kegydíjat, rokkantsági s baleseti járulékot), aki ildjét részben haszonbérbe dja, vagy maga vesz bérbe ildet, továbbá ha ipari vagy ereskedelmi tevékenységet dytat. Három kataszírális holdon luli szántó- és rétterület után teljes termény- és hús- eadási kötelezettséget, három atasztrális holdat meghaladó sántó- és rétterület esetén a jrmény- és húsbeadási köte- három katasztrális holdra eső mennyiségét kell elengedni. Az állami tartalék- földekből haszonbérelt terület után megállapított kedvezményes termény- és húsbeadási kötelezettséget nem lehet törölni. Munkaképtelennek azt a beadásra kötelezett termelőt kell tekinteni, aki egészségi állapota miatt rendszeresen (előreláthatólag egy éven át) nem tud mezőgazdasági munkát végezni. A kérelmet a megfelelő igazolásokkal együtt minden évben február 10-ig kell a begyűjtési megbízotthoz benyújtani. Az elengedés ügyében az illetékes járási, vagy városi begyűjtési hivatal nyolc napon belül, fellebbezés esetén végső fokon a megyei begyűjtési hivatal dönt. A kedvezményekhez szükséges korhatárt személyi igazolvánnyal, vagy anyakönyvi kivonattal, a katonai latot az illetékes kai rancsnrvWÁ- * __..„.vei,selenséget ; vosi bizonyítvánnyal zolni. Ha a kedvezményo beadási kötelezettel korábban teljesítette, jesítést — a termeli sága szerint — vagy felvásárlási áron 1 zetni, vagy a köve kötelezettségének ja leszámítani. Ezek a rendelkező azokra a termelőkre nak, akik a több < gyűjtési rendszer élei kor (1954. január 1 adásra kötelezett voltak, kivéve azokat > időpont után örökl« mén tulajdonukba 1 gatlanok alapján 1 adásra kötelezette Tanácstagok fogadóór Magyar Ferenc városi és Debreceni László II. kér. tanácstag febr. 2-án 18—20 óráig a Nagy Lajos Gimnáziumban (fsz. 6.) . Zahorcsek Alfonz városi és Tatár Béla II. kér. tanácstag febr. 3-án 17—19 óráig az Ágoston téri ált. iskolában Vaskuti József városi és Kodoláoyi János II. kér. tanácstag febr, 4-én 17—19 óráái ig a Leőwey Gimnáziui Törjéki Istvánná vá Kovács János II. kér. t tag febr. 8-án 17—19 a Cementáruipari Vállal lósi ut 10. sz. alatti it ban Fekete József né vár< Mezei András II. kér. t tag febr. 15-én 17—19 ó Kertvárosi Általános l&k fogadóórát tart,
