Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-04 / 2. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ VfLAC PROLETÁRJAI EC'.'UÜUETZr' A MAI SZAMBÁN: Egyesíteni minden ország népeinek erőfeszítéseit a béke és a nemzetközi biztonság érdekében! (2. o.) — A fran­cia béketanács felhívása (2. o.) — Feladatok a lánycsóki pártszervezetben. (3. o.) — Gondosan, körültekintően szerveztük meg a gépjavítást. (3. o.) — Uj győzelmek előtt. (3. o.) — Uj háztartási gépek érkeznek a pécsi üzletekbe. (4. o.) — Pécsi képek. {4. o.) MDP BARAN VÁM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XIL ÉVFOLYAM, Z. SZÁM ARA 50 FILLER KEDD, 1955 JANUAR 4 Ti* éves a rendőrségünk A palotabozsoki gépállomás dolgozói felszabadulási munkaversenyre hívják az ország valamennyi gépállomását A palotabozsoki gépállom ás, amely nemrégiben nyerte ** el az ország legjobb gépállomásának megjáró élüzem kitüntetést és vele együtt a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete, valamint a Földművelésügyi Mi­nisztérium vándorzászlaját — újra hallat magáról. Decem­ber végén üzemi gyűlésen hat ározatot fogadott el, melyben csatlakoztak a Rákosi Mátyás Miivel indította felszabadnia, si versenyhez és az alábbi pontok alapján szocialista mun­kaversenyre hívták az ország közel négyszáz gép és trak- tűrállomásának dolgozóit: 1845. januárjában az ország nagyrésze felszabadult, csak a Dunántúl egy részén tombolt még a fasiszta terror. A régi ■end urai, a népelnyomó álla­tni szervek tagjai fejvesztve menekültek a Szovjet Hadse­reg elől nyugat felé, maguk mögött hagyva gyalázatos mun kájuk eredményét, —• a legyil­kolt emberek százezreit és a romokat. A szülőket, gyerme­keket, házastársakat és testvé­reket sirató könnyes szemek kísérték és átkozták dicstelen útjukat. Gyönyörű hídjaink, épüle­teink felrobbantva, iparunk, mezőgazdaságunk tönikretéve és az egész ország kifosztva. Ez volt a fasiszta uralom „eredménye”. Az ország olyan pusztulás képét mutatta, hogy egyes kisihitüek azt mondták: „Még tíz év múlva sem tudjuk ezt helyreállítani.” Ez a jóslat azonban nem vált be, mert a magyar kom­munisták felrázták a népet ab­ból a dermedt bénulatból, me­lyet a fasiszta pusztítás oko­zott. Elére álltak a rend és a normális élet helyreállításának, hazánk újjáépítésének. A kom­munisták vezetésével elsőként az új államhatalmi és igazga­tási szerveket hoztuk létre. A nép által megválasztott ideig­lenes nemzetgyűlés 1944. de­cember 21-én „a magyar álla­mi szuverénitás kizárólagos képviselőjévé" nyilvánította ki magát és már másnap meg­választotta az Ideiglenes Nem­zeti Kormány tagjait. Miután ebben az időben az országban jelentős számú fa­siszta, politikailag ellenséges Személy volt, de a fasiszták ál­tal a börtönökből kiengedett bűnözők is ellepték az orszá­got, igen gyenge lábon állt a közbiztonság. Ezek az ellen­séges és bűnöző elemek ki­használták a felszabadulás utáni helyzetet, azt, hogy az államaparátus még nem ala­kult ki és a bűncselekmények sorozatát követték el: loptak,' raboltak, vetkőztettek, nem egy esetben gyilkoltak. Ez a helyzet, de magának az új államgépezet kialakításának ténye Is követelőén írta elő egy erős és népi jellegű rend­őrség létrehozását. Ezért az Ideiglenes Nemzeti Kormány első intézkedései közé tarto­zott a 13/1945. M. E. sz. rende­let kiadása, mely az új rend­őrség megszervezését rendelte el. A rendelet, melyet 1945 ja­nuár 4-én adtak ki, többek kö­zött kimondja: „Az igy meg­szervezendő és már megszer­vezett polgárőrségeket, illetve rendőrségeket utasítjuk, hogy a legerélyesebben járjanak el a közrend és a személy, vala­mint a vagyonbiztonság meg­sértőivel szemben és azokkal szemben is, akik ilyen cselek­ményekhez segédkezet nyújta­nak .. .** Az Ideiglenes Kormány in­tézkedése alapján, de sok he­lyen már a rendelet megjele­nése előtt megalakultak ezek a szervek, a Magyar Kommu­nista Párt kezdeményezésére. A felszabadult községek és városok utcáin megjelenítek az első karszalagos rendőrök, az új, demokratikus rendőrség tagjai. Igaz, hogy nem volt egyen­ruhájuk, megfelelő felszerelé­sük, és fegyverük, gyakorlatuk sem volt még, de a nép és párt iránti szeretet, az ellenség Iránti gyűlölet megsokszorozta fiatal rendőreink akaraterejét. Azóta tíz év telt el. Ezalatt hatalmas alkotásokat hoztunk létre. Pártunk vezetésével egy új társadalmi rendszert terem­tettünk, melyben megvalósult a dolgozó nép vágya: a sza­badság. Rendőreink Igen nehéz kö­rülmények között, de szívósain harcoltak 1945-ben a közbiz­tonság megszilárdításáért. — Fegyverrel a kézben őrködtek a felosztott földek felett, az infláció ideje alatt harcoltak a gazdasági életünk nehézsé­geit kihasználó üzérek és spe­kulánsok ellen. A jó pénz meg teremtése után éberen vigyáz­tak a forintra, leleplezték azo­kat, akik rontani akarták pén­zünket. Az államosítások ide­jén rendőrségünk ott volt min­den államosított üzemnél, bá­nyánál, banknál és vállalat­nál. megakadályozva a kapi­talistákat abban, hogy össze­harácsolt értékeiket az államo­sítás elől elvonják. A fordulat éve után rendőr­ségünk egyik főfeladata a tár­sadalmi és szövetkezeti tulaj­don védelme lett, harc a tár­sadalmi tulajdon fosztogatói ellen. Rendőrségünk tiz év alatt nagy utat tett meg. Ez az út nem volt könnyű. Sok nehéz­séggel kellett megküzdeni. A munka áldozatokkal is járt, több rendőr elvtárs életét is feláldozta, hősi halált halt az ellenség, a bűnözők fegyveré­nek golyójától találva. Rend­őreink nem ijedtek meg a ne­hézségektől, az áldozatokat vállalták, mert tudták és tud­ják, hogy olyan nemes és szent célokért küzdenek, mint a szo­cializmus felépítéséért, a nép érdekeikért, boldogabb életünk ért. A dolgozó nép büszke rend­őrségünkre, mert híven, kitar­tóan, a nép érdekeit szemelőtt tartva végezte feladatát. Ez a tíz év arra kötelezi rendőrségünk minden tagját, hogy minden erővel harcoljon pártunk és kormányunk hatá­rozatainak valóraváltásáért, a „júniusi út“ célkitűzéseiért. Ezért az eddigieknél még job­ban és odaadóbban kell védeni a társadalmi és személyi tulaj­dont, biztosítani kell a dolgozó nép nyugalmát, békés építő munkáját. 1 Kötelezzük magunkat • arra, hogy 15 traktorunk főjavítását, valamint 16 folyó­javítását a brigádokra felbon­tott tervek alapján a minisz­teri utasításban megjelölt feb­ruár 25-i határidő helyett feb­ruár 20-ra, a tavaszi talajmun- kagépeket határidő előtt húsz nappal, február 5-re, a nyári betakarító gépeket pedig má­jus 31 helyett a felszabadulás ünnepére, április 4-re kijavít­juk. Saját gépeinken felül rendbehozzuk a körzetünkbe tartozó termelőszövetkezetek gazdasági kisgépeit is. Évi tervünket 136 százalék­ra teljesítettük ugyan, de en­nél jóval nagyobb eredményt mondhatnánk magunkénak, ha a múlt gépjavítás során na­gyobb gondot fordítunk a mun kagépek kifogástalan minősé­gű javítására. Az idén ezt a mulasztásunkat helyrehozzuk és igy a 2.1 százalékos mű­szaki kiesést 1.5 százalékra csökkentjük. A gépek átvéte­lénél nemcsak a hivatalos bi­zottság működik közre, hanem azoknak a termelőszövetkeze­teknek megbízottjai is, ahol a gép majd dolgozik. O Vállaljuk, hogy a téli gépjavításnál anyagok és alkatrészek felhasználásá­nál 25.000 forintot, a határidő előtti javítással 2290 munka­órát és ezzel mintegy 8773 fo­rintot takarítunk meg. Csök­kentjük az önköltséget az újí­tások fokozott alkalmazásával is. Házilag készített dobkosár élezőnkkel — amely egyötödé­re csökkenti az élezési időt — 201 munkaórát takarítunk meg összes cséplőgépeinknél. Négy ventilátoros műtrágyaszórógé­pet is készítünk házilag, igy lehetővé válik, hogy 13 nan alatt tavaszi idényben 400 holdon végezzük el a műtrá­gyaszórást. Az üzemanyagta­karékosság fokozása érdekében lehetőség szerint alkalmazzuk a szárnyszivattyúkat és a BB beöntő nyílásra szerelt dobo­zos tankoló újítást a csurgás megakadályozására és a tan- kolási idő rövidítésére. Q Gépállomásunk a múlt *-'• év tavaszán 6700 helyett 8300 normálholdnyi traktormun kát végzett, melyből 1954 ápri­lis 4-ig 3276 normálholdat vég­zett el. Vállaljuk, hogy 1955 április 4-ig tavaszi idényter­vünkből közel 800 normálhold­dal többet — 4000 normálhol­dat végzünk el. Ennek érdeké­ben pontos menetirányterveket dolgozunk ki a tsz növényter­melő brigádjával összehangol­va és gondoskodunk arról, hogy a traktorosbrigádok ál­landóan kijelölt területeiken dolgozzanak. Termelőszövetke­zeteinknek végzett munkák) mellett körzetünkhöz tartozó egyénileg dolgozó parasztok megsegítésére 1500 holdon vég zünk tavaszi talajmunkát. A tsz-ek terméshozama emelésé­ért szükség szerint, kb. 1 1600 holdon végzünk tavaszi fejtrá­gyázást az általunk készített műtrágyaszóró gépekkel. Segít séget nyújtunk az őszi vetíé-. sek tavaszi ápolásánál is. Kötelezzük magunkat, hogy segítünk a termelőszövetkezeti tervek elkészítésében, a tervek felbontásában, a munkaszer­vezetek megszilárdításában, vagy kialakításában. Agronó- musaink már most télen se­gédkeznek a helyes trágyake­zelés bevezetésében, a vető­magvak előkészítésében, a prizmák ellenőrzésében. Köz­reműködünk a helyes takar­mányozás meghonosításában, valamint megfelelő tenyész- anyag kiválogatásában. /f A dolgozók szakmai to- vábbképzése érdekében január 3-án a traktorosok ré­szére szakmai oktatást indí­tunk meg, hogy valamennyi traktoros technikai minimum- vizsgával és traktoros jogosít­vánnyal rendelkezzék. A mű­helymunkások részére a gépál­lomás mérnöke külön oktatást tart. Ez a tanfolyam is a gé­pek jobb karbantartásának el­érését szolgálja, csakúgy az a grafikonos karbantartási terv is, amelyet minden egyes gép­re külön készítünk el. C Dolgozóink igényeinek kielégítése érdekében a gépállomás vezetősége kötelezi magát a szakszervezettel közö* sen, hogy a meglévő sport- és kulturális létesítmények mel­lett társadalmi munkával egy 16x8 méteres uszodát hoz lét­re, egy röplapdapályát épít meg, kibővíti a gépállomási és brigádkönyvtárakat és a falu fiataljaival közösen zenekart és színjátszó csoportot alakít, A versenyvállalások teljesíté­sét 10 naponkint értékeljük és az eredményeket faliújságon, grafikonos ábrával, a megyei sajtó és rádió útján ismertet­jük az élenjáró dolgozókat úgy is népszerűsítünk, hogy csa­ládjaikat dísztáviratban kö­szöntjük. Az üzemi bizottság vállalja, hogy a jelenlegi 98 százalékos szervezettséget ájv rilis 4-ig 1Ö0 százalékra növel! és esti szakszervezeti tanfolya­mon képezi ki a bizalmiakat. A palotabozsokiak a követ­kezőkkel zárták le verseny- felhívásukat: Sertéshizlalási szerződéseket kötnek a vajszlói gazdák 931 százalékra teljesítette hétfőn délelőttös tervét a komlói Kossu h-akna Az új kocsik, kaptáruk és ágyak üzemében „Felhívjuk a gépállomások dolgozóit, hogy hazánk fel- szabadulása tizedik évfordulójának nagy ünnepét méltóan az első negyedéves terv mars déktalan teljesítésével ünne­peljük, ezért csatlakozzanak a Rákosi Mátyás Művek kez­deményezése alapján megtett országos gépállomási felszaba­dulási munkaversenyfelhívásu nkhoz.” A gépállomás dolgozói ne vében: PÄLKUTI KERESZTÉLY igazgató, HERMANSZKI PE­TER párttitkár, SERE JANOS üb. elnök, DEÄK FERENC főkönyvelő, HORVATH FERE NC főagronómus, if j. ZÖLDÁG SÁNDOR vez. mechanikus. 4 Pécsi Szénbányászati Tröszt dolgozói csatlakoznak a Rákosi Mátyás Művek kezdeményezéséhez Örömmel vettük a Rákosi Mátyás Művek dolgozóinak aa ország összes dolgozóihoz intézett felhívását és lelkesen csatlakozunk ax április 4-ig tartó felszabadulási versenyhez. A következő vállalásokat tesszük: 1. 1955. első negyedévben termelési tervünkön felül 5.000 tonna jóminőségű szenet tér melünk, hogy ezáltal népgazdaságunk, Illetve a dolgozók szükségleteinek fedezését elősegít­sük. 2. A minőség terén vállaljuk, hogy a 3.1 megtűrt palatartalmat átlagban hárem szá­zalékra csökkentjük. 3. A biztonság további fokozása érdekében dolgozóinkat állandóan oktatjuk a bizton­sági szabályokra és azokat a gyakorlatban betartjuk és betartatjuk. Ezzel kívánjuk elér­ni, hogy a 100 ezer teljesített műszakra eső baleseti szám 92-re csökkenjen. 4. A dolgozók egészségvédelme, a sz'likózis-veszély megszűntetése céljából az összes meddő munkahelyeinken a megrendelt gépek megérkezésétől számítva egy hónapon belül bevezetjük a vízöblítéses fúrást. 5. önköltségünk terén az első negyedévben 0.5 százalékos megtakarítást érünk el. Ezt elsősorban a termelékenység 0.5 százalékon növelésével, másodsorban energiával, egyéb anyagokkal, bányafával való fokozottabb takarékoskodással kívánjuk elérni. 6. A „Nevelj új bányászt”-mozgalom keretében vállaljuk, hogy az új dolgozók patro­nál ását intézményesen megszervezzük. Szakmunkáshiányunk enyhítése érdekében az 'első negyedévben legalább három vájártanfolyamot indítunk be. 1. Tervünk teljesítése érdekében DlSZ-br-gádjaink is bekapcsolódnak a versenybe és a terven felül felajánlott ötezer tonnából kétezer tonnát vállalnak. 8. Vállaljuk, hogy mindhárom termelőbányánknak egy egv körzetét fejlettebb mun­kamódszerrel (ciklusos) szervezzük meg és üzemeltetünk. Az üt nyert tapasztalatokat ké­sőbbi ’dobén bit, egész bányaüzemre kiterjesztjük. 9. A Rufli-módszerrel dolgozók számát, — teljesítményeink növelése céljából — az első negyedévben tíz százalékkal növeljük. A „Munka Vörös Zászló Erdemrend”-del kitüntetett Pécsi Szénbányászati Tröszt dől gőzéi nevében: CZART FERENC VERECKEI LAJOS FEHER JANOS a városi pártbiz. első titkára a tröszt igazgatója T. B. elnök A biztos, jó jövedelmet je­lentő szerződéses sertéshizla­lás iránt egyre jobban érdek­lődnek a baranyai egyénileg gazdálkodó parasztok. Amíg tavaly egész év alatt ezerszáz hízó leszállítására vállaltak szerződéses kötelezettséget, — idén ősszel csupán másfél hó- *wp alatt ennél többre vállal­koztak. Legtöbben a villányi és a siklósi járás gazdái közül kötöttek hízlalási szerződést. A siklósi járás egyik közsé­gében, Vajszlón eddig harminc egyénileg gazdálkodó paraszt szánta rá magát, hogy saját­ságának jó keresetet, a városi lakosságnak pedig tavasszal és nyáron is húst, zsírt bizto­sítson. Denke Gyula középpa­raszt tavasszal még csak egy sertés hizlalását vállalta, de az érte kapott 4.620 forint jöve­delem arra buzdította, hogy Idén ősszel már az elsők kö­zött siessen szerződést kötni. Amikor hat hízott sertés szál­lítását vállalta, hogy gondolko­dott, hogy ezzel tavasztól a nyár végéig, amikor egyéb for­rásból jelentősebb jövedelem­re nem számíthat, rendszere sen nagyobb pénzösszeghez jut. A terve az, hogy a szerző désben írott 126 kiló helyett, legalább 200 kilós, nehéz zsír- sertéseket szállít, már március- tői kezdve a városi lakosság el­látására, Hétfőn reggel a komlói új fürdőben hatalmas transzparen sek üdvözölték a komlói bá­nyászokat. — Az üze­mek dolgozói röpgyűléseket ■ögtönöztek, amelyeken szá­mos dolgozó ismételte meg a december 29-j termelési érte­kezleteken tett vállalását, öt­tíz csillével túlteljesíti tervét. Lenn a bányában azonban hamarosan csökkent a bányá­szok lelkesedése. — Kiderült, hogy azok az okok, amelyek r szénbányászati tröszt közel 80 »zer tonnás múlt évi adósságát előidézték, még nem múltak e! nyomtalanul. Az I-es üzem 220-as frontját az előző éjjel tűz miatt le kellett zárni. A Il-es üzemben a 7. szinten az elmaradt iszapolás, még szá­mos más helyen a bányalaka­tosok Lelkiismeretlen munkája akasztotta a termelést. A III- as üzemben viszont egy fron­tot a biztosítási munka elha- ayagolása miatt kellett leállí­tani. Súlyos problémát okoz­tak ismét a mulasztók is. — S bár a Kossuth-aknaiak délelőttös harmadának dolgo­zói mindent elkövettek, hogy «gyűrjék a nehézségeket, mée- s csupán 93.1 százalékra fu otta erejükből délután 2 órá- g. Kossu‘h-akna 93.1 százaié kos teijesítmenye mindenkép- oen komoly előrehaladás a de -ember végi 65—70 százaléko- napi teljesítményekhez képest. Hétfőn reggel 7-kor Indultak meg először ezévben a Mohácsi Mezőgazdasági Szerárugyár gépei, hogy a múlt évi terv 120 százalékon felüli teljesíté­se után 1955-ben még inkább helytálljanak. Hogyan zajlott le az első nap? Az asztalosüzemben hozzá­kezdtek a közfogyasztásra ke­rülő 250 fényezett ágy legyár- 'ásához. A Becker-brigád ál­tal készített ágyak 669 fo in- fos áron kerülnek forgalomba és március 1-től már kapha­tóak az üzletekben. Ugyancsak % Becker-brigád kezdte meg a 250 nagyboconádi méhkaptár Hannemann rácsainak és lép- lcereteinek kiszabását, vala­mint enyvezését is, hogy a méhészek örömére ebben az évben mind az ötezer darabot időben kiadhassák. A bognárműhelyben és a ko­vácsoknál az új év kocsigyár­tással kezdődött. A Kassai­brigád 100 kocsihoz kezdte meg január 3-án a kőris- és akác­faanyagok kiválogatását, míg a kovácsok a vasmunkákat vé­gezték.

Next

/
Thumbnails
Contents