Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-23 / 19. szám
1955 JANUAR 23 NAPLÓ 5 Elméleti tnnncnndó Az önköltségcsökkentés kérdése az iparban pártunk III. kongresszusának és a Központi Vezetőségnek a népgazdasággal foglalkozó határozatai megái lapítják: a népiólét növelésének legfontosabb eszköze a termelékenység emelése és az önköltség csökkentése. A minisztertanács határozata a tér 'Tie'ési önköltség 3 százalékos csökkentését írja elő az 1955 évre. l E feladatok sikeres végrehajtása érdekében tisztáznunk j^ell, mi is az önköltség, milyen módon lehet elérni, he jy csökkenjen? önköltség: az egy term.ék- Qységre eső termelési költsé- 9ele összege. Egy asztal önkölt ^"e például a felhasznált fa. ettyv. festék és egyéb segédanyagok árából, a munkabérül. az előállításához használt Sepek és szerszámok kopás hiiatti értékcsökkenéséből és 32 üzem igazgatási költségeiül1 az egy asztalra eső hánya aaból tevődik össze. Mivel ezek a költségrészek “Italában mindenfajta termék előállításánál szerepelnek. V^eEállapíthatluk, hogy az önköltség összetevői a következők: 1- Munkabér és a vele kapcsolatos egyéb költségek. A termelés folyamatában fesztvevő álló alapok értékcsökkenése. . 3- A termék előállításához elhasznált forgó eszközök ára. * ,4- Adminisztratív, igazga- és szállítási költségek. Az önköltségcsökkentésért »"taton harc sikerének első i tétele, hogy valamennyi tévézőnél igyekezzünk csökken ..** elérni. Nem elég például ■°kllenten! az igazgatási költ- v . *• ha ugyanakkor nö- ekszik a termékegységre eső ",Ur»kabérköltség. Eredmény bonban az is, ha az önkölt- összetevői közül akár csak vzT. et csökkentlük, s a többi mi’!,tlan marad. J\J elylk tényezőnél hogyan cjiíu , érhetünk el költségcsokkentést? csökv mun,cahérkö!tsé(7 akkor ks* en’ ugyanannyi mun- ^Vanannyi idő alatt több Vek ■ et állít e16 — azaz nö' kszik a munka termelékeny fan' 3°hb szervezéssel, új. lláttebb módszerek beveze- p, yel> gépesítéssel érhetjük e 1 Az önköltségcsökkentésnek a. módszere nem jelenti a t "Késők reálbérének csök- r.tJ! 1 t- sőt a termelékenység nK,Veítedését követi a bérek "övekedése is. Az állóalapokkal való takarékosság, mint önköltségcsökkentési tényező, elsősorban a gépek és egyéb berendezések teljesítőképességének fokozott kihasználását, másrészt gondos karbantartását, élettartamának meghosszabbítását jelenti. Mivel a termék egy egységének önköltségéhez a gépek, berendezések, épületek teljes értékének (a gyakorlatban árának) akkora részét kell számítanunk, amennyit a teljes értéknek az álló alapok teljes elhasználódásáig termelt termékek teljes összegével való elosztásával kapunk, világos, hogy minél több terméket állítunk elő ugyanazzal az állóalappal, annál kisebb összeg Jut egy termékegységre. Ha Déldául egy 100.000 forint értékű gépnél egymillió munkadarabot állítunk elő. egy munkadarabra 10 filléres érték- csökkenés jut. Ha az előállított munkadarabok számát kétmillióra növeljük, az egy tormékegységre eső értékcsökkenés csak 5 fillér lesz, a meg takarítás teljes összege pedig 100 000 forint. Az ilyen megtakarítás legfontosabb előfeltétele a gépek gondos karbantartása. Emellett a gépállási idő csökkentése, a gép teljesítőképességét növelő, élettartamát, meghosz- szabbító újítások alkalmazása is igen nagy eredményeket hoz. Legtöbb iparágban a forgóeszközök (nyersanyagok, félkészáruk. segédanyagok és «nergi»szükséglet) teszik ki az önköltség túlnyomó részét. Éppen ezért az önköltségcsökkentés legfontosabb módszene az ezekkel való helves gazdálkodás, a takarékosság. Jelen‘5- sen növeli viszont az önköltséget a seleit. A seleit kárba- veszett értékes anyagokat, munkaidőt és energiát jelent. Az önköltségcsökkentés egvik ’egfontosabb módszere tehát a selejt ellen, a kiváló minőségért folytatott harc. A forgóeszközzel való takarékoskodás módszerei: a nvers anyagszükséglet csökkentése, új, gazdaságosabb technológia bevezetésével, drága importált anyagoknak azonos minőségű hazai anyagokkal való helyettesítése, a gépek üresjáratának minimumra csökkentése, hulla déknak minősített, de vatomi- l.yen célra még használható anyagok felkutatása és alkalmazása, s főként: harc mindennemű pazarlás ellen. A felesleges adminisztráció. túlméretezett igazgatási költség, felesleges anyagmozgatás is növeli az önköltséget. Országos méretekben jelent kezett az improduktív, értéket nem termelő hivatali, adminisztrációs munka megnövekedése, a termelőmunka rovására. Ezt a hibát kormányunk a fokozatosan végrehajtott racionalizálással igyekszik felszá molni. A racionalizálás országos méretekben gazdaságosabb termelést, a népgazdaság helyes arányainak kialakítását szolgálja. A z eddigiekből kitűnik, ■f*’ hogy az önköltségcsökkentés nem egysíkú dolog, nem szabad csak az önköltségi tényezők egyikére vagy másikára (például csak a selejt- csökkentésre) korlátoznunk figyelmünket, hanem harcolnunk kell azért, hogy az önköltséget minden lehető módon csökkentsük. Ez ma iparunk egyik legfontosabb feladata, a népjólét növelésénél? nélkülözhetetlen eszköze. Fejlődik a falu nő lakóinak vásárlóereje Tíz esztendővel ezelőtt még uradalmi cselédek voltak, ma a maguk urai. a sajátmaguk művelte föld boldog gazdái a nagydobszaiak. A régi falucska házai mellé azóta hatvanöt új lakóházból álló utcasor épült. Egytantermes iskola helyett korszerű, tágas, világos iskola hat tantermében nyolc szaktanító foglalkozik a gyermekek nevelésével. Esténként fény ragyog, zene szól nemcsak a lakóházakban, de a százezer forintos költséggel tavaly épült nagy kultúrházban is. Erről a gazdagodásról nemcsak az ad számot, hozv 1954- ben hatan a község lakói kő zfll házukhoz úíabb lakószobát építettek. A szövetkezeti boltban, az elmúlt esztendőben többek között tizenhét kerék- oárt, 36 nagvteljesítménvii rádiót. 40 zománcozott tűzhelyet vásároltak a szövetkezeti és egyénileg gazdálkodó parasztok. A termelőszövetkezeti tagok mindegyikének van már salát rádiói», 17 kerékoárvá- sárló közül öt a helybeli termelőszövetkezet tagja. A jó autóbusz-forgalomért Eles, erős sípolás jelzi az aki éppen adagolót Javít. Előt- ebédidő végét, a szerelőcsarno- te a satupadon a műszaki eU kot — a PKV lelkét — ismét felveri a munka zaja. A rövid időre megtisztított munkáskezeket egy-kettőre belepi megint a motorok fáradt olaja. A csarnok közepén a 6-os kocsi motorháza fölé hajolva Stalenberger Ernő, az egyik legjobb szerelő hengerfej-pakolás cserét végez, mellette tanítványa, Sudár Károly, érettségizett átképzős figyeli a tapasztalt szakmunkás minden szavát és mozdulatát. Stalen- berger Ernő gyorsan, de mégis pontosan dolgozik, még délután meg akarja csinálni ezt a munkát, — délelőtt is végzett a 2-es IKARUSZ vízpumpa javításával, amivel pedig elég nagy komplikáció volt. De töprengésre nincs itt sok idő, mert kell a kocsi a forgalom lebonyolítására. Az egész csarnokban nincs ráérős ember. Amott a 29-es kocsi fékjavításába Fülöp Tamás szerelő is minden igyekezetét és tudását beleadja. Két napos munka volt — de egy óra múlva már készen akar lenni. Közben Kovács Ferenc művezető ellenőrzi a munkák me netét, majd Horváth István főszerelővel vált néhány szót, Garda a gardának : Hogyan termeltünk százhúsz mázsa burgonyát — egy holdról? Rendkívül jól fizetett nálunk, a bólyi Kossuthban tavaly a burgonyatermesztés. 18 holdunkról huszonegy és fél vagonnyit takarítottunk be, akkorákat, mint a két öklöm, az átlagtermésünk pedig megütötte a 120 mázsát. Bár még odébbvan a burgonyavetés ide. je — közreadom, miként csinálhatja utánunk a többi gazda, A tizennyolc holdat ősz- ,-zel jó mélyen felszántottuk — előzőleg azonban bőven meg- hordtu-k ist álló trágyáival és holdanként egy mázsa szuperfoszfáttal, mert ezek néikü-l ncim számíthattunk volna nagy tér. mésre. Ahogy felszáradtak a földek, simítóval munkáltukéi az őszi mélyszántás rögeit, nehogy megszökjön a nyitva ha. gyott szántásból a csapadék. Erre ezután is ügyeltünk: kul- tivátorral lazítottuk föl a földet és .nem ekével, ahogy egynémely gazda teszi — mert a kultivátor nem forgat és Így nem is szárít. A vetéssel egy kicsit megkéstünk — április derekán raktuk csak fészekbe a tojás nagyságú gumókat — négyzetesen, kapanyomban, hogy keresztbe-hosszába járathassuk a lókapával és a töltögető ekével. Fészektrágyázással nem próbálkoztunk meg — de p kapáikat annál sűrűbben járattuk benne. Kétszer ló- kapáztuk, kétszer kézzel kapáltuk és háromízben töltöget- i.ük meg a tizennyolc holdat. Az októberi szedésnél láttuk — nem fáradtunk hiába. Szabó István a bólyi Kossuth tsz elnöke. lenőrzőlapok, — azokat is 6 kezeli. A főszerelő szerény, halkszavu ember, de ha kell, tud szigorú is lenni. Mert ahogy mondja: — Minden javítást száz százalékosan szeretnék átadni. S hát ezért néha erélyesnek is kell lennem. Sokszor okoz ne* hézséget, hogy kevés a szere* lő, viszont a tél beálltával és emiatt is rosszabbodó utak miatt sokkal több a kocsik* nál a hiba. Viszont a kocsiparkjuk —* ahogy a művezető mondja — igen rossz. 36 autóbuszból 17 régitípusú s ezek a sok alakítás miatt olyan állapotban vannak, hogy — Horváth 1st* ván főszer elő szavai szerint —> a saját konstruktőrjei sem ismernének rá. Hogy a 36 kocsiból legalább 28 állandóan forgalomba lehet sen, bizony a szerelőknek na* gyón derekasan kell dolga»* niok. Ilyenkor aztán időt és fáradtságot nem sajnálva, helytállnak a szerelők, hogy újból futhasson a kocsi. De helytállnak úgyis, hogy április elsejéig — ahogy vállalták — plusz munkával el* végzik a 12-es kocsi motorosé* réjét — 60-as új IKARUS motort tesznek ‘ a helyébe s ezzel is eggyel több kocsit ál* lítanak forgalomba. Egy selejtes kis teherkocsit pedig fék újítanak. Kint a csarnok elé közben befutott Sallósi Károly gépko* rsivezető. Váltótársa, Antal Sándor már itt is van. ö keit* deményezte nemrég, hogy a nénkocsivezetők segítsenek időnként a szerelőknek a gép* kocsik javításában. így egymást, segítve, a szerelőkkel vállvetve dolgoznak a PKV dolgozói a nehéz téli időszak autobuszforgalm&nak zavartalan lebonyolításáért. (PEF—VI.) Falusi jelentés Előbb a kötelességet teljesítik... Mórok adófizetési versenyre hívta a megye valamennyi községét de. MÉG) egy ilyen remitek K°^®ége a villányi jérás- Mórok! Minőén háza min*? kifestve-meszelve — lávfi'Afágok nyílnának tég. hav ros sárga színekben a ^ Két oldalán. Kom JíVnrv. ____.J. Ez nagy dolog, dicséretes do. log, fontolgatjuk a szavak értelmét, de csakhamar megvilágosodik — miért is olyan könnyű Márokan adószedőnek lenni? Azért, mert a má- rokiaknak Igen nagy céljuk van vele. SZILVESZTER UTÁN valamelyik éjjel veri valaki Lévai “Sít i* Lászfóék ablakát. A mozige, 'ádol'm6g1' hogy a Dész Beeecz'ki áll kint csapzott * U6nWp<~KK ta híjái szakad a lélekzetteA belőle a szó: . XT. , , , „ — Hej Lacikám! Fogjál be JSÄ —i ••Be Magyarbóiyba János _ fh szólva hivatalsegéd — hye]v7'“'^ — közigazgatási .éhként a mároklaik szemé- a,t ,Va,ltozatlariul kisbíró még hozzádörmügi. ho£y a * -j/ró0 Jegesebb is. Kiszolgált világban vagy három kell ide, kövesút! Pontosan három kilométer és nyolcszáz méter hosszú, hogy elérje a pócsa—virágosi kövest. Bíró Gyuri bácsi azt mondta. — ehhez pénz kell, az állam sem építheti fel a semmiből. — Ajánljuk fel felszabadulásunk tizedik évfordulóiéra. hogy április 4-lg 150 százalékra teljesítjük az első negyedévi adó. zást! is! Hova járunk fuvarba? Villányba! Ezért is kéne az út, kellene az adó. Hát ki csatlakozók hozzánk adó-forintjával? Diós! Antal. Bognár Lajos, az idős Karasz Gyula, Méri Sándor,. Óbert János. Szálaid József. Szilágyi Sámdomé — ki győzné elsorolni mind? Április 4-ig rendezzük félévi adónkat... Tóth Zsigmond nópfrontelnök meg ott, a köz— Mit negyedévit? Félesz- lelkesedés közepette megáján. jfcgVTÄf iftárt ’ me*érte Hercegszent' hárrv?, Német mórok összete ^ és átkeresztelését, «zep2 nem adódott elő egy ,móíí a csuda ke* 1<Jejéb^ű T1borcz Jegyző J*kiak ? be, ur sem. — hogy a má- K több adőt fizettek vol^ "Sj nün-t amennyit kivetet- beT 8Bedi* fey van: ötvennégy a bábáért. Vajúdik az asz- asszany... öt kilométer ide Mrgyar- bóly — semmi se a Lévai László két szép, bogárfekete lovának, félór-, oda, félóra visz sza. Félóra? Reggel báromkor indulták neki a latyakos dűlőnek ... Nekidűlt a hámnak a tendeit, csakhogy meglegyen az út! Én magam azonnal kifizetem! Ki mondta elsőnek — kd sem, már nehéz eldönteni. — Mind a tizenhat gazda, felvidékiek, németek, egyéniek, tsz- tagok vegyest kimondták: Ha pénz kell az úthoz, hát lesz! lotta, hegy ő az egy lovával is még az adón felül egy álló hé. tig hordja a követ az úthoz, ha megindul az építés ... Kár tovább mondani. Hatvan fogatos gazda van Máro- kom. az mind megajánlotta az egy hetet. A Burai, a Vörös Hajnal tsz elnöke meg a közösnek mind a hét fogatát. Az Tóth Zsigmond eladja anvo. húcsl vásáron a választási malacokat, 6 is túlad a gondon. És Heyd Ferenc vastag, adó- szedésre méretezett szarvasból- tárcájából odakerülnek a százasok Szekér 1s t vénné postamester asztalára. Onnan — onnan? A villányi kőbányáiba, munkabérre, fuvanpénzre, hogy dűljön a kő a márokiak útjához. Péntek-szombatonként min. dig öt-hatezer forint. Az egyszeri község előbb villanyt f azután (Tudósítóinktól) HEGEDŰS SÁNDOR agro~ nómust elnökhelyettessé választották meg a magyarbóly! Tartós Béke termelőszövetkezet közgyűlésén, felhatalmazva ezzel őt arra, hogy a Javaslatok kidolgozása mellett ezután Szokolovics Mile elnök elvtárssal egyetértésben intézkedési joggal is befolyhasson . a közös gazdaság irányításába. 4 Megbecsülik nagy szaktudású f agronómusukat, Kisstóth Já- f nos elvtársat, a lippól Béke t őre termelőszövetkezctbeliek ris: őt az Intézőbizottságba állította a tagok bizalma. KIOSZTOTTAK az idei év első munkaegységelőlegét a pécsi jánásbeM helesfaá Uj Élet és a dinnyeberki Táncsics termélőszövetkezetekben. Az 5-5 forintos munkaegységei óleget Halesfán tizenkilencedikén. Dinnyeberkiben tizennyolcadn- kán este osztották ki a tagok 5 részére. Százhúsz egyéni gazdát szám állami gazdaságtól Takács meg VÍH 3 k?te; két jószág, csapták a felszári december 31-ig i.o.MroiV/vf cmkszorr úszott rrfen^ rel ^‘unk át Heyd höv^,£ bőszedének. — Apró- íOinvf..’ uaigycsizmás ember bitái-j ezt, Biró György eJv- tóbjLu ?lyi tanács végrehaj- •tis rójsáigémalk elnöke. Nem _"szkeségigel fűzi hozzá: w ^cg aztán tudja, Márokan t',ans7fmfri,k- ho«y ml az a n^ -ferálás •.. 1950 óta itt "W* rá szükség egyszer lél Márdk, a Vörös Hajnal meg ötvenegy tagot. Ez összesen százhetvenegy. Versenyző — mert így hívják őket itt, meg csak tizenhat. Hogy lesz ebből százhetvenegy?! Ilyenformán: Van a helyi népfrontA Jegyzők Idejében? az<5 Jánost Illett most a .^crn múlt esztendő végnélkül. érő latyakot, sokszor úszott a sár hátán a kORsi- nemhogy gurult volna. Bereczki, akit megrémített az orvos, hogy alighanem ikrek lesznek, kín. nak egy derék elnöke: Tóth jában leszállt róla, hátán vitte Zsigmond egyéni gazda. Más a kerékpárját az országidig, öt kilométer... Fél óra lenne csak, de mire Q kocsin beért a bába Márokra, már világos volt, reggel volt, hét óra volt. Megszült Bereczné is szerencsére minden baj nélkül. Másnap, vagy harmadnap-e? Nem emlékeznek rá — de a tanácsházáin összeült ~ helyen a népfront nem nagyon erőlteti magát meg az adó és begyűjtés dolgában, ő azonban kimondta: az út ügye — a község ügye. Márpedig út csak úgy lesz. ha rendes adózás is. Igyhát: az adó is a község ügye, egyben a népfront ügye! Elmondta ezt á népfront-gyűlésen is. — Mert hol őrlet a mároki követelt, hogy majd -------fize ti ez adót. Máirokon előbb (( VÖKÓ JÁNOS ÉS AB- a kötelességet teljesítik, csali1 (NOLD AD AM magyaré gregyi azután állnak elő a kéréssel... ? ga7<lák ^ egés2 esztendei És Móroknak, amely adófi- sertésbeadáai liötelezettségük- zetési versenyre szólította azfnek eleget tettek. Papp György egész villányi járást és a me- J. . gyét-, amely már most jócskán 408 Keller GyHl“ P«“1* “ rfsö elrendezte negyedévi adóját —i negyedévre előirányzott ba- meglesz a kövesút ja. Nemrógi- i romfit és tojást szállították le ben jártak kint a megyéről ^hiánytalanul a begyiijtőhelyre. azzeá köszönitek el, hegy még r av, idén vagy a jövő év elején é * elkezdik a munkáltait... SZÁZNYOLCVAN SONKAi 948-B AN Dobi István, 1949- (1 SÜLDŐ hizlalására kötöttek ben megimtesak a Népköztár- eddig szerződést az állammal saság Elnöki Tanácsénak el- a pézsd járás termelőszövetke- Mármint — jöhetnek ? feléli, nőké, 1950-ben Bors László já. I zetai. A süldőket, 80-tól 110 Jönnek — csőstül Sidó Ká- rés! párttitkár, ötvenegyben 4kilós súlyig hízfelják, melynek Olt Károly pénzügyminiszter i révén összesen háromszázhot- állt levelező viszonyban Má- 4 \"enlkétezer forint jövedelem- rok községgel. A díszes, beke-4hez jutnak. A szerződéses son - retezett oklevelek mellé 1954 ikasűldő hizlalással márcsaik ápri’i-s 4-ére a márokiak meg- 4 azért te érdemes foglalkozni húszat! Eey álló hétre. Bognár Lajos csak a tehenét igázzá de a7,t mondta, — ő sem marad ki... PÉNTEK, meg szombat az adófizetés napja Mérnkön. Át- ballagott Villányból Heyd Ferenc, berendezkedik ez íróasztalnál és azt mondja: ..No". roly is, csak úgy liszt porosán — ő a darálókezelő, csak teszi le az asztalra a százasokat. — írja be, — én egész esztendőre kifizetem... A Bognár La jog kétezret szerzik az ötödiket is: azt, ami f mert darabonként 600 forint számlál le. Átveszi a nyugtát, teszi a zsebébe. Hol van még a megye, de alighanem az telőleget kapnak, melyet jól fel ország legjobb adófizető í használhatnak „ havonként le. pénzügyi álilandóbizottság. Ut nép? Virágoson. Ut kellene oda fél esztendőre.,, április 4? — ö már rendezte polgárainak mindem bizonnyal #dolgozott munkaegységek előmegjár, I legéül is.
