Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-23 / 19. szám

DUNÁNTÚL APLO I AZ MDP BABAI 4YÄ: MEGYEI BIZOTT/A'GÁHáK lapja 1 XII. ÉVFOLYAM, 19. SZÁM ARA 5« FILLER % VASARNAP, 1955 JANUAR 23 Erősítsük falusi pártszervezeteinket! Dolgozó népünk életszínvo­nalának emelése terén elért kezdeti eredmények elválaszt­hatatlanok a mezőgazdaságban kibontakozó fejlődéstől. S hogy • következő években a mező­gazdaság fejlesztésében — *zen keresztül az életszínvo- y hal emelésében, — milyen eredmények születnek, az vég­ső soron falun — az állami gazdaságokban, termelőszövet­kezetekben és egyéni paraszt- gazdaságokban — dől el. A mezőgazdasági termelés fokozására vonatkozó párt- és kormányhatározat teljesítésé­ben döntő szerepe van a falu- 's' pártszervezeteinknek. Első­sorban ezek jó vagy ' rossz hnmkéiától függ. hogy egy-egy községben a mezőgazdasági tér thelés fejlesztése terén milyen ütemben tudunk előrehaladni. Ebben a munkában falusi Pártszervezeteink csak ajkkor fádnak további sikereket elér­ői ha fokozott gondot fordí­tunk megerősítésükre. E té­ren az első és legfontosabb tennivaló: emelni a pártveze­tés színvonalát. A pártvezetés érvényesítése nemcsak azt je­lenti. hogy rendszeresen meg- tartiák a vezetőségi üléseket, értekezleteket, taggyűléseket, hanem azt is, hogv ezeken a V"! na c gl: oz ások on miiven kér­déseket és hovvan beszélnek tesg, müven feladatokat tűz- hok ki. 'lelyes és feltétlen Szükséges foglalkozni a terme­léssel, de sürgősen változtatni kell azon, hogy a termelést Oe szűk szakmai szemmel néz- zék, hanem az adott gazdasá­gi körülmények alapián falusi Pártszervezeteink politikai ér- eteket dolgozzanak ki, meg- ^abják a legfontosabb felada­tokat. ki lelöljék azt az utat, amelyen sikeresen eljutnak a célhoz. A pártvezetésben falusi párt szervezeteinknél nincs jelentős fordulat. Régi, elavult módsze­rekkel vezetnek Egy-egy párt- VaSV kormányhatározat meg­tárgyalásakor nem arra töre­kednék, hogy az. általános gaz daságpohtikai célkitűzések alap ján a falu sajátos viszonyait figyelembe vévp kidolgozzák a Párt helyi politikáját, hanem Mechanikusan ismertetik és át- veszife az általános célkitűzé­seket. Vegyünk csak egy pél­dát: falusi pártszervezeteink rendszerint csak a számok tük­rében vizsgálják a begyűjtést. Ahelyett, hogv politikai elem­es alapján kibogoznák, hogy milyen külső okok, milyen té­ves nézetek akadályozzák a begyűjtést, legtöbbször csak ezt a következtetést von iáik le: »A tanács és a begvüjtő szer­vek nyomják meg!” — Eset­leg hozzáteszik: mi is segí­tőnk. így történt decemberben Hidason is. Sok volt a teibe- adási hátralék — népnevelőket küldtek ki. Agitáciéra szükség volt, azonban a hidasi párt- szervezetnek távolabbi követ­keztetéseket is le kellett vol­na Vonni. Agitációval — azzal az érvekkel, amelyeket akkor alkalmaztak, — csak ideigle- nesen oldották meg a problé­mát. A faluban sok a meddő iehén. A pártszervezetnek már decemberben is azon kellett volna fáradozni, hogv a med­dő teheneket a gazdák jól te­jelő fiatal tehenekre cseréljék ki. Csak így lehet tartósan biztosítani, hogy a következő ivekben ne legyen tejbeadási hátralék. A pártvezetés magasabb szín vonalát jelenti az is, hogy a fok feladatból a pártszervezet hídja választani a legfon­tosabbat — a döntő láncsze- ?***• — amely minden terüle- «lőre lendíti a munkát, Ehhez azonban a gazdasági munka minden körülményé­nek alapos ismerete, mélyreha­tó elemzése szükséges. Fontos követelmény, hogy a termelés mellett gondoskodja­nak a termelőkről, lássák meg az emberek problémáit, ve­gyék számításba igényeiket. Sok minden tartozik az embe­rek igényeihez, de vegyünk csak egyetlen példát: a kultu­rális igények kielégítését. Az emberek nemcsak dolgozni akarnak, hanem vidámabban élni, művelődni^ szórakozni is. A pártszervezetnek észre keli venni, hogy ez is szorosan ösz- szefügg a termeléssel: ha a fa­lu lakói vidámabban élnek, jobban megy a munka. A falusi pártszervezetek erő­sítése természetesen nemcsak a vezetés színvonalának meg javításából áll, de megyénk te­rületén jelenleg ez a legdön­tőbb tennivaló. Emellett új módszerekkel kell iránvítard a tömegszervezeteket, javítani a párt tömegkapcsolatát, fokoz­ni a párttagok eszmei, politi­kai képzettségét. Pártszervezeteink számszerű erősítése — tagjelölt- és tag­felvétel, — terén sincs min­den rendjén. Legtöbb pártszer­vezetben nem folytatnak cél tudatos — hosszabb időre, sze­mélyekre meghatározott — nevelő munkát. Arra várnak, hogy majd „jelentkeznek” ma­guktól is az új tagjelöltek. — Baranyaszentgvörgyön, vagy Lánycsókon például egy éve nem vettek fel tagjelöltet. Igv nem erősödhet a pártszerve­zet. Nem „szégyen” párttago­kat szervezni, kitartó rrfunká- val nevelni. Nem arra kell alapozni a tagjelöltfelvételt, hogy a párt elég nagy tekin­téllyel bír. Ez így igaz, de a legjobb pártonkívüliekkel még jobban meg kell ismertetni a pártot, a párt harcait, célkitű­zéseit. Napról-napra közelebb kell hozni őket a párthoz. Falusi pártszervezeteink meg erősítését — olyan mértékben és gyors ütemben .ahogyan ezt. a feladatok megkövetelik — az alapszervezetek vezetői és tagjai egyedül nem tudják megoldani. Ebben a munká­ban a járási pártbizottságaink eddiginél nagyobb támogatásó ra van szükség. Járási párt- bizottságaink tagjai és mun­katársai sokat tartózkodnak a pártszervezeteknél, de munká­jukból hiányzik a tanácsadás a módszerek megmagyarázása Foglalkozzanak az egész veze­tőséggel. segítsék kibogozni a sok feladat közül a legfonto­sabbakat, mutassák meg, ho'O' azokat hogyan lehet megvaló­sítani. Persze a konkrét se­gítségnyújtás megköveteli, hogy a járási pártfunkcioná- riusaink neesak általában is­merjék a járást, hanem is­merték meg minden község sajátos viszonyait is. Helyes kezdeményezés született. a sellyel járási pártbizottságon- a pártbizottság mellett széles­körű aktívahálózatot alakíta­nak. Egy-egy aktíva állandóan egy pártszervezettel foglalko­zik, s így egészében megismeri a terület viszonyait és hasz­nos tapasztalatokat nyújtanak majd a pártbizottságnak. A falusi pártszervezetek megerősítése nem könnyű, de a fejlődés által sürgetett fon­tos feladat. Minden kommu­nista, járási és megyei párt- funkcionáriusaink tekintsék szívügyüknek a falusi pártpo­litikai munka megjavítását mert csak ezzel tudjuk bizto­sítani, hogy mezőgazdaságunk felvirágoztatásának program­ját további sikerek koronáz­zák* • _ „ . MAI SZAMBÁN: Ismerjék me« bányászaink az új bérezési rendszert! (2. o.) ; — 14.395 sertést vágtak Pécsett (2. o.) — Felhívás a béke minden magyar hívéhez (3. o.) — így élünk a ml Iskolánk-' ban (4. o.) — Márok adófizetési versenyre hívta a megye valamennyi községét (5. o.) — Vörös Márton könyvéről (6. o.) \ KIFOGASTALAN MINŐSÉGI MUNKÁT VEGEZ Piros Ilona okleveles sztahánovista, a Szigetvári Cipőgyár összeállítója. Január második dekádjában 118 százalékot teljesített. Szép eredményét pénteken már két százalékkal túl Is szárnyalta. Vigyük győzelemre a leiszabadulási versenyt! A szénbányászati trösztök jelentik Január 22-én reggelig a toamflói tröszt 102.2, napi és 100.6 százalékos havi eredményével vezet a páros versenyben. A Pé­csi Szénbányászati Tröszt 100.6, napi és 100.4 százalékos havi teljesítményével második helyre kertiüit ezen a napon. Üzemek és aknák párosversany eredménye: Pécsi alknák napi havi Komitól üzemek napi havi Andnás-atkma 100 101.6 IH-ais üzem 104.2 99.5 Széchenyi-akna 100 100.5 Il-es üzem 98 100.5 Béke-akna 100.6 98.4 Anna-akna 1023 96.9 István-akna 105 104.3 Béta-aikm 96.5 101.1 Petőfi-akna 96 96.6 Szászvár 96 104.3 A Komlói Tröszt I-es üzemének 110.4 napi és 105.2 szá­zalék havi eredménye volt ezen a napom. Máza üzem dol­gozói is 109.9 százalékra teljesítették napi etóirárnyzaftulkaí, — havi esedékes tervüket pedig 5)9.7 százalékra. A nagymányoiki üzem napi eredménye 98 8, havi pedig 87.7 százalék volt. Átadták a kormánykitüntetéseket a szénbányászát legjobb fiatal dolgozóinak A DISZ Központi Vezető­sége a múlt év szeptemberé­ben munkaversenyt kezdemé­nyezett a szénbányászatban dől gozó fiatalok között. A ver­seny nagyszerű eredményt ho­zott, mert a vállalt 228-513 ton­na helyett az ifjúsági brigádok 237.814 tonna szenet termeltek terven felül, a szeptember 1 és december 31 közötti idő­szakban. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 43 ifjú bá­nyászt a termelésben elért Példamutatóan látja cl nehéz feladatát Értekezletet tartottak megyénk üzemeinek szakszervezeti vezetői Szombaton délelőtt 9 órakor az MDX^ Baranya Megyei Vég­rehajtó Bizottságának épüle­tében értekezletet tartottak a megye fontosabb üzemed és vállalatai, szakszervezeti bi­zottságainak elnökei. Az érte­kezleten a beszámolót Fessel Tibor elvtárs, a megyei párt- végrehajtóbizottság ipari osz­tályának vezetője mondotta. Fessel elvtárs beszámolójában, azokról a feladatokról beszélt, amelyeket a szakszervezetek­nek kell megoldaniok az első negyedéves terv teljesítésében, a felszabadulási munkaverseny szervezésében és irányításá­ban. A beszámolóhoz számosán szóltak hozzá. Preisendörfer József elvtárs azokról a hiá­nyosságokról beszélt, ame­Ivek Komlón még a munka­védelem terén találhatók. To­Ropoli István, a komlói Bé­ta-akna üzemvezetőhelyettese felszabadulásunk 10. évfordu­lója tiszteletére azt vállalta hogy megtanítja az új vájáro­kat a leghelyesebb ácsolási mő dókra. Azokkal a vájárokkal pedig, akik járatlanok a gáz- kitöréses munkahelyeken, meg- :smcrteti a gázveszélyes helye­ken való legalkalmasabb mun. kamódszert. Vállalását teljesíti. Lelkiis­meretesen foglalkozik a vájá­rok nevelésével, kevés van a Mesterséges , 4 Termékenyítő Álló­dig eloíordulo nehézségek le- máson. A nagy szak­küzdéséből is. Az akna 101.1' százalékra teljesítette havi ter­vének eddig esedékes részét. tai elvtáre ismertette a mód­szereket, amellyel Komlón a felszabadulási munkaversenyt szervezték és irányítják, mais. Beke Dezső elvtárs, a Kos- sutih-aiknai Il-es üzem szak- szervezeti bizottságának, elnöke elmondotta, hogy az üzem dol­gozóinak mintegy 80 százaléka résztvesz a felszabadulási mun kaversenyben. Az értekezletein felszólalt Gádor Ferenc elvtárs, a me­gyei pártbizottság másodtitká­ra is. Részletesen ismertette a szakszervezeti munka hiányos­ságait, az 1955-ös évi terv meg valórítása sarán előttünk álló feladatokat, a békeharc és a neanaeitközi helyzet néhány kérdését. Az értekezlet sok hasznos ta­pasztalatot adott a szakszerve­zeti vezetők további munkájá­hoz. eredményei, tizenkét fiatalt pe dig a DISZ-ben végzett jó munkája alapján kormányki­tüntetésben részesített. A ki­tüntetettek között több bara­nyai DISZ-fiatal is szerepel. Molnár István, a Komlói Ak- namélyítő Vállalat vájára, Vö­rös János Ss Jászka Emil, a komlói szénbánya vájárai c „Munka Érdemrend”-et; Vér Ferenc, a komlói szén- bánya vájára, Spitl Elek, a komlói szénbánya gépésztech­nikusa, Szabó Illés, Mészáros Lajos, Gadó János, a pécsi szénbánya vájárai, Markvart Ferenc, a pécsi szénbánya front mestere, a „Munka Érdem­érem" kitüntetést kapták. MOLNÁR ISTVÁN DISZ-brigádja a félszoba:!-v- lási versenyben Is a Komlói Aknamélyítő Vállalat ep>. k legjobb brigádja. Tervük sze­rint január 20-ig 3-4.8 folyómé­tert kellett volna előrehalad­nak, ezzel szemben már 56 folyómétert hajtottak ki. Állatorvost, autót, tehenet! 'TVhén még csak lenne — bár ebben is szűkében áll . / Baranya — de az Példamutató- ^ eißzö kettőből csak an ellátja fe’adatát. s nagy- (nagyon részt vállal magára a még min ( Pécsi íi Rövidesen NB I-es mérkőzéseket láthatunk Pécsett A pécsi szurkolók örömmel fogadták azt a már korábban elterjedt hírt. hogy Pécsnek NB I-es csapata lesz. Az OTSB döntése most igazolta ebbeli, reményeinket. A Kő­bányai Dózsa NB I-es csapita az idei labdarúgóidényt Pé­csett kezdi meg, magyarán szólva Pécs csapata lesz, amit az is jelez hogy eredeti lila- fehér egyesületi színeit a me •ve kék-sárga színével váltja fel. Reméljük, hogy a kék-sár­ra mezben játszó pécsi NB I- es csapatot sokszor üdvözöl­hetjük győztesként a labdarú- ^ómérkőzéseken. s h""v a Pé- -sett lejátszásra kerülő NB I-'S mérkőzések a helyi sport szín. vonalának emelését is elősegí­tik. emberhiány követ­keztében voltak kény telenek beszüntetni 1951-ben a megye szarmasmarhatenyész tósének gócpontjain működő fiókállomá­sokat, és az autó­hiány miatt állhatott , elő az a lehetetlen é állapot, hogy me- 4 gyénk szarvasmarha- ^ állományának alig 3 ■ százalékához juthat­nak el a mesterséges termékenyítők. Azért nevezzük lehetetlen állapotnak, mert ami kor országos erőfeszí­téseket teszünk a szarvasmarhaállo­mány minél gyor­sabb Ütemű fejleszté­sére — egy autó és egykét szakállatorvos hiánya miatt nem folytathatja elég nagy területen munkáját a kiváló eredmények­kel dolgozó állomás. Mert az eredmények — melyet Gyenizse Lajos vezetése alatt a kezdeti nehézsé­gek után elértek — csakugyan kiválóak. Amíg természetes fe­deztetés esetén nem számíthatunk csak 43-tól 60 százalékos fogamzásra, addig a mesterséges terméke­nyítés révén 1951- ben 45—46, 1952-ben 72, 1953-ban 82.2, — 1954-ben pedig 84— 85 százalékos fogam­zást értek el kb. ezer háromszáz darab te­hénnél. Ha a címben is megjelölt egy — akáf használt — autót és két szakem­bert megkaphatnák, ötezerre emelhetnék az általuk kezelt ál­latok számát. Ezzel a beruházással azonnal visszatérő, hatalmas hasznot hozhatnának a népgazdaságnak. - - ötezer tehénhez •— ötvenet számolva .-gy apaállatra — leg­alább száz bikát kell tartanunk természe­tes fedeztetés’-él, me­lyek takarmányozása — a legolcs >bb viszo nyok közöt ’ is 438.000 forintra \ úg évente, a gondozók bére pe­dig leg- rább 174.000 forint újra. A mester séges megtermékenyí tésbe bevont tehenek létszámának ötezerre történő emelése ese­tén elegendő lenne hat kiváló apaállat a száz helyett, egy - ón dofcó a húsz hel .ébe. 612.000 forint he­lyett kijönne kettő- százezer forintból! De a mesterséges termé­kenyítés kiterjeszté­sének nemcsak forin­tokban jelentkezik az előnye: az ötezer tehéntől í-y nem két és féleze ,1 hanem leg alább „rtáromezeröt- száz -»orjút nyerhet­nénk évente. Negyed mii Jó forinttal öl­es óban annyi nővén d-íkjószágot, amit ter­mészetes fedeztetés esetén csak másfél- szerannyi tehéntől nyernénk. Ez az, ami a legjelentősebb ré­szünkre, most, ami­kor a mezőgazdaság fejlesztésén belül leg égetőbb a szarvas­marhaállomány lét­számának növelése, arról nem is beszél­ve, hogy így ugrás­szerűen megjavíthat­nánk a tenyésztő­munka minőségét is — a termékenyítő ál­lomásra csoportosítva a legjobb apaállato­kat Parasztságunk so­kat fejlődött az el­múlt tíz esztendő alatt — a jól működő Pécsi Termékenyítő Állomás körzetében ma már nem félnek a „műborjaktól“ és a „gyári csikóktól”. — Csattanó« bizonyíték erre Boda község ese te, ahová valósággal kikövetelték az állo­más embereit a gaz­dák és ahol a tanács egy külön istállót rendezett be a keze­ié* számára. ¥ tt a Pécsi Mes- terséges Termé­kenyítő Állomás, amely egyike az or­szág legjobbjainak — kialakult szakem­ber gárdájával és » pécsi járás határait messzi túllépő jóhír­rel. Csak egy autó és még két-három szak­ember kellene és ak­kor egy-két esztendő leforgása alatt jelen­tősen hozzájárulhat­nának megyénk régi. jó szarvasmarhate­nyésztő hírneve vlsz- szaszerzéséhez. ügy véljük, — ennek nem lehet gátja egy autó és egy-két állatorvost K. J4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents