Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

DUNÁNTÚLI NAPLÓ AZ MDP XIX. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ARA 56 FILLER KEDD, 1955. JANUAR IS A tiszta Pécsért! A Pécsre érkező vendégek első megállapítása az, hogy a ▼áros utcái gondozatlanok, sá­rosak, piszkosak. Mi, pécsiek büszkék vagyunk városunk történelmi múltjára, kultúrá­ba életének fejlettségére, gyö­nyörű fekvésére, sok neveze­tességére, de mindazt, amire büszkék lehetünk az első per­cekben, eltakarja a látogatók szeme elől a porfelhő vagy sártenger. Lassacskán ez lesz a város legismertebb neveze­tessége, nem a négytomyú templom, nem a Zsolnay ke­rámia, nem a fekete szón, ha­nem a piszkos utcák városá­nak lehet majd nevezni Pé­cset. Közmondássá válik: — „Pécs utcái akkor tiszták, ha zápor mossa le a várost.“ Megkérdezhetnénk: lehet­nek-e büszkék Pécs lakói az ilyen „nevezetességre”? Vilá­gos, hogy csak szégyelni lehet a Pécsett uralkodó siralmas köztisztasági állapotot De ha szégyen, kinek a szégyene’ Pécs lakóié. Azok szégyene, akik közömbösen nézik, hogy a város legforgalmasabb utcá­ját, a Kossuth Lajos utcát építési törmelékek kupacai csúfítsák, hogy a Kórház-téren méternyi magasságú szemét­dombok emelkedjenek, hogy a középületek előtt vastag por és piszokréteg fedje a gyalog­járót. Nem csak a Köztisztasági Vállalatot terheli a felelősség ezekért a szép városunkat el­csúfító hibákért. A Köztiszta­sági Vállalat a maga 57 út­tisztító munkásával és egyet­len öntözőautójával képtelen a százezernél nagyobb létszá­múra növekedett várost tisz- tántartani. Felelősek városunk elcsúfításáért és a lakosság egészségének veszélyeztetésé­ért mindazok a szervek, ame­lyeknek kötelességük az utak és utcák tisztántartásáról gon­doskodni. Felelősek a pécsi háztulajdonosok és az Ingat­lankezelő Vállalat házmegbi- zottjai, akik elhanyagolják a járdák tisztántartását, felelős a rendőrség, amelynek köteles aége lenne ezt a miinkát el­lenőrizni. Felelősek a tanács erre hivatott dolgozói, s fele­lősek Pécs lakói, akik napon­ta végigmennek a hol poros, hol sáros, szemétdombokkal és törmelékkupacokkal „ékesí­tett" utcákon, s ahelyett, hogy erélyesen küzdenének ezeknek a visszásságoknak a megszün­tetéséért, eldobált papírjaik­kal, ételmaradványaikkal és cigarettacsutkáikkal még nö­velik az utcák piszkosságát. A szemetes utcák nemcsak szemre csúfak. Veszélyeztetik í’éca lakóinak egészségét is. A forgalmas utcák’ pora hatal­mas felhőkben kavarog a vá­ros felett, behatol a lakások­ba is és magával szállítja a ■fertőző betegségek kórokozóit. Az utcán haladók nemcsak a járművektől felvert port kény telenek beszívni, hanem azt is, amit felelőtlen háziasszo­nyaink az ablakon ráznak ki, azzal a meggondolással: „úgy­is sok a por az utcán, az a kicsi már nem számít.“ Mit tettek a közegészségügy szer­vei azért, hogy ez a tarthatat­lan állapot megszűnjön? Ha az eredmények alapján íté lünk: nagyon keveset. Fel kell tennünk a kérdést: szükségszerű-e, hogy Pécs ut­cáit por és piszok lepje? Nem lehetne-e módot találni arra, hogy a városnak ezt a szégye­nét megszüntessük? Van erre mód, lehet eredményesen har­colni a tisztaságért. Az kell csak hozzá, hogy minden pé­csi lakos sajátjának érezze n várost és személyes ügyének a város tisztaságát. Népfront- bizottságaink és tömegszerve­zeteink neveljék arra a dolgo­zókat, hogy óvják meg ut­cáink tisztaságát, ne tűrjék a szemetelést és hogy — nem­csak képletesen, hanem a szó valódi értelmében — söpörjön mindenki a saját portája előtt. Ha minden pécsi lakos köte­lességének érzi a város tisz­taságáért folytatott harcot akkor gyors ütemben eltűn­nek a szemétrakások, amelyek legszebb utcáinkat és terein­ket csúfítják el, s megszűnik az a nemtörődömség, amely- lyel a járókelők elhajigálják a papírcsomókat és egyéb sze­meteket. Társadalmi üggyé kell tennünk városunk tiszta­ságát. (Jlem szabad vámunk, hogy majd a tervek teljesítése során több gép jut a Köztisz­tasági Vállalatnak, s majd ak­kor rendbejönnek az utcák Meg kell valósítanunk az ut­cák és utak tisztántartásának társadalmi ellenőrzését, s fele­lősségre kell vonni mindazo­kat, akik vétenek a köztiszta­ságot szolgáló rendszabályok ellen. Be kell látnia minden­kinek, hogy a város közterü­leteinek elhanyagolt állapota nem csupán vicctéma, hanem az egész lakosság érdekeibe vágó fontos probléma, amely­nek megoldására össze kell fogni a város vezető szervei­nek és lakosságának. Van már példa arra, hogy ilyen problémákat társadalmi úton oldottak meg. Főváro­sunkban a „tiszta Budapest­ért" mozgalommal sikerült el­érni, hogy nemcsak a forgal­masabb útvonalakról, de a mellékutcákról is eltűnt a sze­mét, a járművek nem vernek fel port a tiszta úttesten és tiszták a gyalogjárók. Ha meg lehetett oldani Budapesten miért ne lehetne Pécsett is? Valamennyiünknek érdeke, hogy szép városunkat, amely­re joggal vagyunk büszkék, megszabadítsuk az utakat, te­reket ellepő szeméttől és igye­kezzünk elérni azt, hogy ne csak történelmi nevezetessé­geivel, de tiszta utcáival is eldicsekedhessünk a Pécsre ér­kező látogatók előtt. MAI SZÁMBAN: A Szovjetunió tudományos-technikai és termet éri segítséget nyújt más állam oknak az atomerő békés célokra való fel- használását szolgáló kutatások fejlesztésében (2. o.) — A szovjet kormány nyilatkozata a nyugatnémet politikai élet középpontjába került (2. o.) — Tettekre kész, szorgalmas tanulóifjúságot! (3. o.) — Az Anna-aknai Ságvári ifjúsági i brigád tagjai tudják, mit miért tesznek (3. ol) — Téli gép­javítás Kétújf&hm (3. o.) A képen a pécsi Bőrgyár modern üveglapos szárítóját láthatjuk. Az ötéves terv során kapta ezt az üzem. A gyárban dolgozó lakatosok most tovább tökéletesítették. 15« üveglapon szárítottak a múlt esztendőben bőrt. Most a lakatosok szerkezeti módosítással elérték azt, hogy l*iO üveglapot tudnak üzemben tartani egyszerre. : >.r „Február 20-ára teljesítjük első negyedévi beadási kötelezettségünket1' Hazánk felszabadulásának 10. évfordulója tiszteletére mi. ®***'okl gazdák egységesen vállaljuk, hogy első negyedévi bé­kást kötelezettségünket február 20-ig 100, április 4-ig pedig *&6 százalékra teljesítjük. Egyúttal kihívjuk a villányi járás valamcnnyi községét versenyre. Márok község dolgozói nevében: BIBO GYÖRGY ▼. b, elnök. Vigyük győzelemre a felszabadulási versenyt! DlSZ-brigádok ! Mulassatok példát a vállalások teljesítésében! Felszabadulásunk évfordulójának tiszteleté­re a Pécsi Szénbányászati Tröszt ifjúsági frontbrigádjai összesen 2000 tonna szenet ígér_ tek terven felül. Felajánlásaikat az ifjúsági csapatok eddig az alábbiak szerint teljesítet­ték: Pécsbánya kilenc ifjúsági frontbrigádja ös­szesen 660 tonna terven felüli szenet ígért. Ja­nuár 15-ig két brigád összesen 90 tonna szenet küldött felszínre terven felül. Hét brigád pedig összesen 384 ton­na szénnel maradt el terve teljesítésétől. — Pécsbányán Weszell József csapata volt a leg­jobb, eddig, 68 tonna szenet adott terven felül. A leggyengébb eredményt Parragi Lajos bri­gádja érte el, 83 tonnával maradt el tervétől. Vasason is kilenc ifi brigád tett vállalást, öt túlteljesítette előirányzatát, összesen 295 tonna szenet küldtek felszínre terven felül. Ugyanakkor négy elmaradó csapat 273 tonna adósságot csinált. így mindössze 22 tonnával tudták csak csökkenteni vállalásuk összegét. Vasason Bauer József csapata volt a legjobb. 15-éig 104 tonna szenet adott terven felül. A legrosszabbul termelő Vajda József brigádja pedig 121 tonna adósságot okozott. Szabolcson szintén kilenc ifjúsági brigád tett vállalást' a felszabadulási évforduló tisz­teletére. összesen 950 tonna szenet ígértek ter­ven felül. Eddig azonban csak két csapat csökkentette az ígért mennyiséget 45 tonnával. A másik, hét csapat viszont még tervét sem teljesítette. így 238 tonna adósságuk volt 15-éig. Szabolcson a legjobb ifi brigád Buch- müller Antalé volt. Terven felül 18 tonna sze­net küldött felszínre. Kiss János brigádja azonban 50 tonnával maradt el terve teljesí­tésétől. így Szabolcson is növekedett az adós­ság. Az Ifjúsági frontbrigádok eddigi eredménye nem biztató. Segítsenek a műszakiak az Ifi csapatoknak, bogy határidőre teljesíthessék vállalásaikat. Menetrend szerint... A pécsi fütőház előtt, mott az a legfőbb feladat, hogy ja- vulfon a menetrendszerűség, a túlsúlytovábbítás a széntakaré­kosság érdekében. Született t* eredmény, mégpedig nem a már megszokott élenjárók ré­széről, hanem olyanok törtek élre, akik idáig „csendben* végezték munkájukat. Ilyen Nyaka Gyula mozdony vezető és Lakics József fűtő, akik a 375-ös sorozatszámú gé­pükkel a munkásvonatot 11-én hétperces rövid menetidővel továbbították, késés nélkül ér­keztek, Andócsi János moz­donyvezető, Készéi János és Pant Antal fűtő a 323-as moz­donyukkal Pécs—Dombóvár között négy vonat továbbítá­sánál 39 mázsa szenet takarí­tottak meg s az 1967-es számú irányvonatot 133 tonna túl­súllyal menetrendszerinti pon­tossággal továbbították. „Egy tehergépkocsit újítunk fel havonta terven felül66 A január elején megtartott termelési értekezletünkön is­mertettük dolgozóinkkal a lei­szabadulási versenyt. A még meglévő problémáink megol­dásához nagy segítséget nyúj­tanak dolgozóink felajánlásai. Vállalták, hogy az első negyed év minden hónapjában egv- tgy Csepel tehergépkocsit újí­tanak fel terven felül, ami 35.000 forintot jelent népgaz­daságunknak gépkocsinként. Ezenkívül a termelés fokozá­sára és a minőség javítására tettek ígéretet. Az 1955-ös évi tervünkben célul tűztük ki, hogy a nehéz fizikai munkát igénylő szállí­tásokat korszerűsített emelő­géppel és vontatóval könnyű­jük meg. POCHER ADOLF igazgató. Több és jobb brikettet gyártanak A Pécsi Brikettgyár dolgozói is csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek versenyfelhívásához. Felszabadulásunk 10. évfordu­lója tiszteletére vállalták, hogy első negyedéves terme­lési tervükön felül 2000 tonna jóminŐ6égü brikettet termel­nek. Továbbá betartják az elő írt ötszázalékos portartalmat — a megfelelő alapanyagok biztosítása mellett. Az első negyedévben 0.5 szá­zalékkal csökkentik az önkölt­séget megtakarítással, ugyan­akkor 0.5 százalékkal emelik a termelékenységet. Gyakor­latban ellenőrzik a munkavé­delmi berendezések állapotát és állandósítják a balesetelhá­rítási oktatást. A legmegfele­lőbb technológiai eljárás alkat mazásával, a kötőanyag (szu­rok, bitumen) felhasználási arányát norma alá csökkentik; Szemle a számvetések felett: Av. egyéni érdekeltség a termelőszövetkezetek terveiben GYÖNGYFA: A tervezettnél jobb termésnek prémium a jutalma Az Uj Idők tenrr.előszövet­kezet két dologról volt tavaly híres. Az egyik 210 mázsás, ha talmas cukorrépa átlagterme­se, amely párját ritkította a megyében, a másik pedig az, hogy itt zárszámadáskor csak a több munkáért adtak na- g> óbb osztalékot, a jobbért pe­dig nem. Ruszics Mihályné és Gyenis Józsefné parcelláján ugyanis a jóval gondosabb és lelkiismeretesebb egyelés, ka­pálás, szedés révén jóval ma­gasabb volt a termés, mint a többiekén — mégsem kaptak érte semmi külön díjazást. Mire fog ügyelni ez a két asszony idén? Arra-e, hogy jobban dolgozzon, vagy pe­dig, hogy zöldre feketét rántvs minél több négyszögölet kapál­jon?! Arra, hogy jobban dol­gozzon! Az történt ugyanis, hogy a zárszámadó közgyűlés erőteljes követelésére az inté­zőbizottság az idei termelési .elad a tokát már a premizálás­ra számítva állította össze. Er­re ugyan nincs külön terv- nvomtatvány, de határozat szü letelt, hogy tavasszal minden­kinek megmondják — kijelöli parcellájáról a tervezett ter­mésátlagot figyelembevéve mennyi répát, kukoricát és egvéb növényt kell termelnie ia többet sikerül, akkor abból az alapszabályban meghatáro­zott rész az övé. RÓZSAFA: Rendszeresen fizetnek KATADFA: 85.000 forint földjáradékra és a bevitt íeiszefclésefc kifizetésére A katádfsi Kossuth terme­lőszövetkezet nem feledkezett meg a tervkészítés során az alapszabály egyik — tegyük hozzá, sok helyen elhallgatott munkaegység-előleget Zárszámadástól szárstámadá­sig hosszú az idő. megnézi a legvastagabb erszény belsejét is. Éppen ezért a rózsafái Kö­zbe Ut termelőszövetkezet in­tézőbizottsága úgy késztette el a kiadás-bevételi előirányza­tait, hogy hónapról-hónapra rendszeresen fizethessen előle­get a ledolgozott munkaegysé­gek után. Már a múlt eszten­dőben úgy irányították az ál­lateladásokat, hogy a bevéte­lek dolgában legsoványabb január, február, márciusban legyen kiosztani való pénzük. Január 18-át írunk csak, de az elidott csikók, a havi tejpénz és a hízottsertések árából már­is 34.710 forintjuk áll rendel­kezésre a szigetvári banknál. A kistamási Első ötéves Terv termelőszövetkezet a rózsafaiak mintájára szintén helyesen tartalékolt: máris annyi pén­zük van az eladott jószágok­ból és egyéb követelésekből, hogy két hónapra nincs elő­leg-gondjuk. A rózsafa iák és a kistamá­siak pénze — a gondos előre­látás eredménye, ugyanis eze­ket az eladásokat még az 1954- es tervben kellett előirányoz- niok. Hogy 1956 első negyedé­ben is kielégíthessék a tagok pénzigényét — állateladásaik egyrészét megint 1955 decem­berére állították be és így — a gazdasági év sajátosságaihoz igazodva — már a jövő esz­tendő jó beindításának alapjait Is megvetették. A rendszeres előlegosztás megvédi a tsz-t attól, hogy a pénzszűkében lévő tagok más gazdaságba menjenek napszám ba, — éppen ezért rendkívül fontos, a rózsafaiak, kistamá­siak előrelátása. — pontjáról: a földjáradék é* a bevitt felszerelés után járó pénz kifizetéséről. Az elmúlt esztendőt veszteséggel zárták és így a 49.000 forintnyi ese­dékes földjáradékot és törlesz­tést nem fizethették ki. Ez azonban nem jelenti, hogy el­feledkeztek róla: teljes egé­szében bevették az idei kiadá­si tervekbe. Tervbevenni?! Tavaly is ez történt, — az idén azonban ennél jóval több: új üzemágak beállításával arról is gondoskodtak a tervkészí­tők, hogy pénz is legyen, amelyből az idén esedékes résszel együtt, egy összegben kifizetik az elmaradottat is. Az intézőbizottság ugyanis el­határozta, hogy négy holdas kertészetet hoz létre tavasszal, amelynek terményei majd száz ezer forinttal növelik meg a bevételeket — telik belőle a földjáradékra is. A földjáradék és a bevitt felszerelések esedékes része — jogos követelése minden termelőszövetkezeti tagnak. — Ahol ezt nem veszik tekintet­be, ott napirenden van a tor­zsalkodás és a nézeteltérés a tsz tagok között és csak a kö­zös munka látja kárát

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents