Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-18 / 14. szám

S 1955 JANTIAR 18 A Szovjetunió tudományos - technikai és termelési segítséget nyújt más állam »kn ah as atomerő békés célokra való fel­használását szolgáló kutatás fejlesztésében A szovjet kormány határozata Moszkva (TASZSZ): A szov­jet kormány nagy jelentőséget tulajdonít az atonierő békés célokra való felhasználásának. Ezért elhatározta, hogy tudo­mányos-technikai és termelé­si segélyt nyújt más államok­nak az atom-mag-fizikai kuta­tások fejlesztését szolgáló tu­dományos-kísérleti telepek lé­tesítésében és az atomerő bé­kés célokra való felhasználá­sában. A szoviet kormány felaján­lotta a Kínai Népköztársaság­nak, a Lengyel Népköztársa­ságnak, a Csehszlovák Köz*rrsaságnák, a Román Nóvi- körtársaságnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, hogy mindenre kiterjedő segít­séget nyújt r.ckik egyébként mintegy ötezer kilowattos tel­jesítményű kísérleti atommág­lyák és elemi részecske gyor­sítók tervezésében, az ezekhez szükséges berendezések szállí­tásában és megépítésében. Elő­irányozza továbbá, hogy az említett országok rendelkezé­sére bocsátja az atommáglyák és a tudományos kutatómun­kálatok céljaira szükséges ha­sadóanyag menyiséget. E té­ren tekintetbe veszik azt a kö­rülményt. hoov az említett or­szágok megfelelő nyersanyago­kat szállítanak a Szovjetunió­nak. Ezen országok tudósainak és mérnökeinek lehetőséget nyúj­tanak, hogy megismerkedjenek a Szovjetunióban az atomerő békés felhasználása terén fo­lyó tudományos kutatómunká­latokkal és a kísérleti atom­máglyák munkájával. Az em­lített tudományos-kísérleti te­lepek létesítése lehetőséget nyújt ezeknek az országoknak arra, hogy széles körben ki­bontakoztassák a tudományos kutatómunkát az atommagfi­zika terén, elegendő mennyi­ségű radioaktiv izotópot nyer­jenek a kísérleti atommág­lyákban az orvostudományi biológiai, valamint a tudo- mánv és technika különböző területein való felhasználás céljaira, továbbá tudományos és mérnökkádereket képezze­nek az atomerő békés felhasz­nálását szolgáló munkálatok további fejlesztésére. Elbírálás alatt van azon or­szágok körének kiszélesítése, amelyeknek a Szovjetunió ugyancsak hozzájárulást és segítséget nyújthat az atom' erő békés célokra való fel- használását szolgáló tudomá­nyos kísérleti munkálatok fej­lesztésében. A szovjet kormánynak a német kérdésről közzétett nyilatkozatának visszhangja ~ ”--------------------i-X-A-----nl.bl, A német közvélemény nagy érdeklődést tannsít a szovjet kormány nyilatkozata iránt (TASZSZ) A szovjet kor mánynalk a német kérdésről közzétett nyilatkozata a berli­ni demokratikus sajtó figyel­mének középpontjában van. A lapok nagybetűs címekkel első oldalon közlik a nyilat­kozat teljes szövegét A szovjet (kormány nyilat­kozata valamennyi vasárnapi berlini lap főtémája. A Welt am Sonntag teljes szöveggel közli a szovjet kor­mánynak a nyilatkozat végén levont következtetéseit. Ugyanez a lap bonni jelen­tésében a többi közt ezt írja: „A szövetségi kormány állás­pontja még nem alakult ki a szovjet javaslat tekintetében. A szoviet nyilatkozatot gon­dosan tanulmányozzák. A szö­vetségi kancellárt azonnal tá jéfkoztattáik. Politikai körök­ben hangsúlyozzák, hogy a Szovjetunió elsőízben fordult közvetlenül a Szövetségi Köz­társasághoz ; ; .” A Telegraf című lap szin-tén első oldalon, nagybetűs cím mel -közölte a szovjet kor­mány nyilatkozatát. „Moszkva új megnyi latkozá sa a német kérdésben” — ez­zel a címmel vezette be a Der Tag a szovjet kormány nyilat­kozatának részletes ismerteté sét. Ugyanez a lap elégedetlen a nyilatkozattal, mert a párizsi egyezmények ellen irányul Az Associated Press bonni mény félrevezetésére alkalma­sak, hogy kierőszakolhassák a párizsi egyezmények ratifiká­lását. Angol kommentárok A Sunday Times diplomáciai szefnleírója azt írja, hogy „A Szovjetunió megpróbálja meg­akadályozni a Nyugat-Német- ország újrafelfegyverzését alá­író párizsi egyezmények meg­valósítását, ezért miniden eddi­ginél közelebb került ahhoz, hogy valóban szabad összné- met választásokat javasoljon.” Tartalma alapján megítélve — folytatja a szemleíró, — „a nyilatkozat eléggé eltér a műit év februárjában tartott bérli­CtKGZtCtCSCHt. . , • _i.„ J yv___ _ Urunrin J«.wwn vuu vuuii uvuii a lap bonni jelen- ^ Associated Press bonni nl értekezlet zsákutcái áltól aih többi -közt ezt írja: tudósítójának jelentése szerint hoz, hogy csábító legyen a né- '— X11A~ Fritz Heine, a Német Szociál- metek számára .. A német népnek választania kell milyen úton akar továbbhaladni te '’---' - '-«TonHAl Mo szkva (TASZSZ): A Prav­da hétfői száma vezércikkében „a német népnek választania kell, milyen úton akar tovább haladni” címmel — többek között a következőket írja: A német kérdéssel kapcsolat ban minap közzétett szovjet reménytelen háborús kalandok útját, amelyet Németország már többször megpróbált és amely még súlyosabb szenve­déseken kívül semmit sem tar tógát a német nép számára. Mint a szovjet kormánynyi­latkozat első visszhangjai mu­tatják, az amerikai-angol tömb kormányköreit elsősorban az 1 ■***•* •* fr\r ban minap KUó/-Ck\.u« „ kormánynyilatkozat igen nagy­jelentőségű az európai népek nyugtalanba, hogyan fogadja J..........._ _ ..... ... a nemet nép a szovjet kor­' * * T7-T, jelentőségű ^ történelme szempontjából. A szovjet-kormány úgy véle­kedik hr*?v az piTy-cAoe«: N ÚTI0-* ország jövő államrendjének kérdését magának a német népnek kell eldöntenie és a többi államnak az a feladata, hogy elősegítse, hogy Németor­szág szilárdan a békeszeretó, demokratikus fejlődés útjára lépjen. Ilyen formán a német nép kétféle úton haladhat. Az egyik út Németország egységé­nek helyreállításához és az összes európai államokhoz fű­ződő normális kapcsolatainak helyeállításához vezet. Ez az út kizárja azt, hogy Németor­szág bármelyik része más ál­lamok ellen irányuló katonai csoportosulások tagja legyen és legjobban úgy biztosítható, ha Németország részt vesz az európai kollektív biztonsági rendszerben. A másik út, amelyre a pári­zsi e«!yrar lénvdk teszítiái1 Németország kettészakítottsá­ga rögzítésének, a nyugatné­metországi militarizmus feltá­masztásának útja. Ez az út az új háború előkészítéseinek terveibe való bevonáshoz ve­- *---A---»A»-* A s zovjet kormány nyilatkozata a nyugatnémet politikai élet középpontjába került a ritfiiicv iív-** w. ---­má ny nyilatkozatát. Az AFP hírügvnökség jelenti, hogy Washingtonban „nem kívánják lebecsülni” azt a hatást, ame­lyet a szovjet kormány nyilat­kozata a német közvéleményre gyakorolhat. E jelentés szerint amerikai hivatalos személyisé­gek azt állítják hogy „Német­ország érdeke, hogy azon az úton haladjon, amelyen a nyu­gati hatalmak járnak”. Ezzel szemben Nyugat-Né- metországban van elég józan gondolkodású ember, aki meg tudja érteni, mi felel meg és mi árt a német nép érdekei­nek. Tisztában vannak ezzel Nyugat-Németország legna­gyobb pártjai és szakszerveze­tei, amelyek közelebb állnak a néphez, a német munkásosz­tályhoz és a párizsi egyezmé­nyek ratifikálása ellen lépnek fel. A szovjet kormány részéről a német kérdés rendezésével kapcsolatban tett új javasla­tok kétségtelenül erős vissz­hangra és támogatásra talál­Berlln (MTI): Vasárnap va­lamennyi nyugatnémetországi lap és rádióállomás vezető he­lyen ismertette a Szovjetunió kormányának a német kérdés­sel kapcsolatban közzétett nyi­latkozatát. Számos lap címber hangsúlyozta, hogy a szovjet nyilatkozat, ha megszívlelik, döntő fordulatot hozhat a né­met kérdés békés megoldása és a nemzetközi feszültség csök­kentése terén. A nyugatnémetországi poli­tikai pártok vezetői rádió- é< sajtónyilatkozatokban mondtak véleményt a Szovjetunió úi kezdeményezésérőL A német Szociáldemokrata Párt több vezető képviselője követelte: a bonni kormány tegyen meg mindent annak ér delében, hogy a négy nagy­hatalom képviselői még a pári­zsi szerződések ratifikálása előtt tartsanak értekezletet a nemet kérdés rendezésére. Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke, aki hétfőn reggel visszatért os’ói látogatásáról, kijelentette: — Az a tény, hogy a szov­jet kormány kész a szabad össznémet választások nemzet­demoíkrata Párt sajtó- és pro­paganda szolgálatának vezető­je rámutatott, hogy a szovjet kormány nyilatkozata újból bi­zonyltja: a nyugati ha­talmaiknak a Nyugat-Németor­szág újrafelfegyverzéséről szó­ló egyezmény ratifikálása előtt kell tárgyalniok az oroszokkal. Aggoda’om Washingtonban Mint S. Pdddlenek, a Reu­ter kommentátorának hírma­gyarázatából kitűnik, londoni hivatalos köröket komolyan nyugtalanítja, hogy a Szovjet­unió kész rendezni kapcsola­tait a Német Szövetségi Köz­társasággal. Ezek a körök aka­dályozni próbálják e -kapcso­lt tok rendezését és azt állítják, hogy ez a lépés Németország kettészakitására vezetne. Pe­riig ismeretes, hogy éppen a pariz i egyezmények ratifiká­lása összeegyeztethetetlen Né. matorszáig újraegyesítésével, mivel rögzíti kettészakítottsá­gát. A jugoszláv sajtó a szovjet kormány nyilatkozatáról A Borba és a Politika ismer- - szovjet kormánynak a kérdésről kiadott nyilat­t­Mint az amerikai és külföl- I di hírügynökségek jelentései­ből kitűnik, a szovjet kormány ^ ____ < nemzet- nalk a német kérdésben ki­iiö zf'"ellenőrzéséről tárgyalni, adott nyilatkozata az Egyesült világosan bizonyítja, hogy a Államok kormányköreiben Szovjetunió teljes komolyság- nyilvánvaló aggodalmat kel- gal törekszik a nemzetközi tett, mert attól tartanak hogy légkörök megjavítására. a nyilatkozat nagy hatással A Borba és a Politika isme Thomas Dehler, a bonni kor- lesz a nyugateurópai kozvele- tette a szovjet kormánynak many koalícióban résztvevő Szs ményre. nemet kérdésről kiadott nyila bao Demokrata Párt országos Az amerikai külügyrmnisz- kozatát. elnöke hangsúlyozta: tórium, hogy ezt megakadá- * Borba ezzel a címmel kö­. ,—«----- lyozza, és megpróbálja csök-^ zone a nyilatkozatot: „A Szov­ke niteni a szovjet javaslat je-‘ jetunió Németország egységé- lentőségét, szóvivőjén keresztül nek helyreállttá áról folytatan- már január 15-én sietett meg- de tárgyalásokat javasol a Dehler nyilatkozatában — adni a hivatalos nyugati pro- n\..ttti országoknak. A szov- iiliehanem Adenauer haragjá- paganda alaphangját. Suydam lei Kormány beleegyezhet az an« , a külügyminisztérium szovivo- egesz Németországban megtar­ti l va 6 félémébe ß je kijelentette, hogy Moszkva tandó szabad választásokba, ha azt mondotta, hogy egyidoben javaslata jiCSUpán megisméüé- Németország egyik része sem kei.ene négyhatalmi értekez- ^ annak, amit egyideje már vesz részt más országokkal kö- ' ' * hangoztat." — Az Egyesült tött katonai szövetségekben.” A 11.--- Ír .”i In” rtíTívi J rvioo+ó.r i 1 iron _ A Tor'll rí f IlVlO r» VT»-» £Krvv% Unmcfmi­vt f IlclíloIiUA.y uowi. — Nyugatnémet részről nagy Könnyelműség lenne kihaszná- ótlanul hagyni a Szovjetunió ■i> új tóttá lehetőséget. Dehler nyilatkozatában letet létifchozni és a párizsi szerződé eket ratifikálni. A badeni Bühlerhöhén üdü­lő Adenauer sietett kijelente­ni. hogy „kitart eddigi politi­kája mel’ett.” Államok külügyminisztériumá- A Politika címében hangsú nak képviselője elhallgatta: a lyozza': „A Szovjetunió kész szovjet kormány nyilatkozata 'endeznd kapcsolatait Nyugat­hangsúlyozza: az ilyenfajta ál- Németországgal, ha nem rati- lításoknak nincs semmiféle fikálják a párizsi egyezménye- alapjuk és csak a közvéle- két.” Ordas Iván: T E J P íshoz ve- I zet. A német nép túlnyomó I nak a világ minden békeszere- ‘ többsége elutasítja az új, | tő emberénél. Külföldi hírek LONDON Harry Pollitt, Nagy-Britan nia Kommunista Pártjának fő­titkára január 15-én a párt —"•••oUoofpi gazdasági ós kulturális kapcso­latok fejlesztését ezekkel az országokkal. Az értekezlet javasolta, hogy béke szilárdítását szol­P edkó félt. Összegörnyedve loholt felfelé a domboldalon, és csak ott szuszogott egy keveset, ahol az út agyagos partfalak közé vágva valamivel mélyebben ka­nyargóit. Senki sem járt a szőlők kö­zött. A máskor barátságo» présházak és a pincék bezárt ajtai, ablakai komoran néztek vissza rá, amikor a nagygazdák tulajdonának kijáró tisztelettel elha­ladt mellettük. Az uraság hullóvákola- tu pincéjénél lelapult a fűbe, és óvato­san visszalesett a domb aljában meg­húzódó falu felé. titkára Januar io-cu » v— - , tagjainak manchesteri gyűlő- a , -■------------ , se n hangsúlyozta, hogy a pári- ! gáló nemzetközi kapcsolatok zsl egyezmények ratifikálása ' szélesítése céljából a japán összeegyeztethetetlen Németor- kormány vegyen részt az szág egységének helyreállítá- ázsiai és afrikai országok ko­sával. zelgő értekezletén. „Mindazoknak, akik a nem- Az értekezlet ezenkívül ha- zelközi problémák tárgyalások tározatban követelte a koreai útján való rendezésére tiirek- . kérdés békés megoldását, el- * szenek, mindazoknak, akik azt ! ítélte az Egyesült Államok és ? akarják, hogy egész Európa cs a Csang Kaj-sek klikk agresz- i lr-irven | szív szerződését. J aKariaa, uug^ . „— az egész világ biztosítva legyen az agresszió veszélye ellen — mondotta —? egyesült erővel . „ ____ ke ll harcolniok a párizsi egyez I vétség titkársága az alábbié menyek ratifikálásának és ; nyilatkozatot tette közzé: é Nyugat-Németország felfegy- j *-**•*_’ vérzésének megakadályozásá­ért”. SANGHAJ Mint a japán rádió közli, j vmin* in, 3___, To kióban szombaton folytatta : ságügyminisztérium é3 munkáját a Japán Békebizott- , ügyminisztérium azonban kije- ság rendkívüli értekezlete. j lentette, hogy az ülés belgiumi ** Az értekezlet résztvevői ha- ! megtartása t ' ’ —i-T- T-'nón BRÜSSZEL A Belga Békevédelmi J llavniíí.muv vovwv Január 17-én, hétfőn Bécs- r ben megnyílik a Béke VPágta- r nács Irodájának ülése. Ezt f az ülést Brüsszelben kellett J volna megtartani, a belga Igaz \ - • ...... AZ *--v._ tározatukban felhívják Japán kormányát és politikai párt­jait, követeljék az atom- és hidrogénfegyver kipróbálásá­nak megszüntetését. Az érte­kezlet hangoztatja, hogy konk­rét intézkedéseket kell tenni mciiiuiiuu „nem kívánatos”, A belga kormány e döntése — mutat rá a nyilatkozat — an­nál meglepőbb, mert a belga kormány állandóan hangoztat­ja, hogy tárgyalni kíván a nemzetközi feszültség enyhíté­se cél iából. S? inála<os horv ­■----------- t ré t intézkedéseket kell tenni ise -----------------------­a Szovjetunióhoz és a Kínai belga kormány nem használta Népköztársasághoz fűződő dip- fel ezt az alkalmat, hogy clű- lomáciai kapcsolatok helyreál- segítse a Kelet és Nytiga* köz- Rtására és elő kell segíteni a , ti szükséges tárgyalásokat. A levegőben vagy féltucat ezüsthasu repülőgép kavargott. Távolról tompán dübörögtek az ágyuk, és valahol egész közel, talán a szomszéd falu határában, undorítóan kelepelt egy géppuska. A domboldalról messzire ellátott. Lent a faluban semmi nem mozdult. A kutyák sem ugattak. Egy foszlott csendőrzász­lóalj még.az éjszaka átvonult, hajnal* ban pedig talán százötven poros, füstös német motorkerékpáros robogott végig a- falun. Géppisztollyal a nyakukban úgy száguldottak, mint akiknek nagyon 9 sürgős. Utánuk nem jött senki. Cseni ^ volt, A géppuskaropogás, aknázás hol ?.Z?T f távolabbról, hol közelebbről hangzott. Mindenki behúzódott a szobába, és a többnyire csak éjszaka egyűitlévő csa­ládok most naphosszat társalogtak. Ferkót hajnalban zavarták ki az üres Istálló szénahegyének nyugalmából. Maga Mátyás bácsi jött, a gazda, aki­nél már tavaly karácsony óta béreske- dett. Kövér, nagytermetű, szigorú em­ber volt. Ferkóhoz életében nem szólt, legfeljebb ha húsz szót. Amúgy sem beszélt valami sokat, de a földből alig kinőtt béresgyerekkel csak a fiain ke­resztül érintkezett. — Feri, eredj oda! Lódulj, vedd a vil­lát! — Ezt sohasem az öreg gazda mondta, de testes alakjával, szörnyű lelógó bajuszával minden parancs mö­gött ő magasodott, és Ferkó úgy félt tőle, akár a tűztől, vagy a kanász kócos kutyáiétól. Esze nélkül fogta reggel is a sajtárt, és voltaképpen csak a kert aljában ka­pott észbe, hogy mire vállalkozott. A két tehenet még tegnap felhajtot­ták a szőlőbe, és bekötötték a présház nagy szobájába. Kaszált széna volt oda fent, vetettek elébük, és az öreg Mátyás úgy vélte, hogy ... — Ha tüstént meg nem látják, később talán nem viszik el az oroszok. A gazda véleménye ellen természe­tesen nem volt apelláta. Azt pedig, hogy a csendőrök és németek nyomá­ban már csak szovjet katonák érkezhet­nek, meg, — mindenki tudta. A tehén azonban nincs fejés nélkül és mivel csak az ég mondhatja meg, merre nem lövöldöznek a határban; nyilvánvaló módon nem az öreg Mátyás, a menye, vagy a fia ment el, hanem a Feri gye­reket zavarták neki a domboldalnak. U erkó tehát ott hasalt az uraság szőlőjében, az uraság fája alatt és dobogó szívvel figyelte, hogyan füs­töl egy másik urasági kazal ott messze, a város mögött. Kis szíve vadul ugrán­ÍU’"~ rtÄrnoÄcan mal, fújtatva túrtak bele az illatos szé­nába. A présház rövidesen megtelt a fogak őrlő zajával Lekuporodott és amennyire tőle telt, alaposan elvégezte a fejést. Kétszer ts felugrott közben, óvatosan kilesett az ajtón, de odakint nem mozdult senki. Csak a lövöldözés folytatódott szünte­len. Valamennyire megnyugtatta, hogy nem látott embert. — Te jóságos ég! — gondolta. — Ha itt érnének az oroszok!.., Nem látott ugyan még szovjet kato­nát, csak egyszer a Magyar Futár cím­lapján, de azért élénken maga elé kép­zelte őket Füles sapkájuk van, min­denkit legyilkolnak, a férfiakat elhajt­ják Szibériába, csúnyaságot tesznek a nőkkel: — éppen eleget hallott már ró­luk a faluban. Titkos hálával áldotta szerencséjét hogy nem született nőnek. Mert lám, ott van például a Szente Gizi, az is tizenkét éves, mégis mennyi­vel többnek látszik, ö, a maga tizenkét évével inkább kevesebbnek. Sovány is. He» n7 atfr»l Trnn Vinöir tcnrolv 4-Alrt.rs a város mögött. Kis szíve vadul ugrán- evevei írmauo ReveseuDiieK. sovány is, dozott a mellében és olyan görcsösen az attól van, hogy tavaly télen s^kat —"-ít-nto a sajtár fülét hogy belefáj- köhögött. Kész szerencse. így talán QUóUU o ------^--- _ sz orította a sajtár fülét, hogy belefáj­dult az ujja. Lihegett a sebes futástól. Az oldala is szúrt ott, ahol a fiatalab­bik gazda tegnapelőtt rásózott a villa­nyéllel. Az ütés emléke ismét mozgásra kész­tette. Az öreg Mátyás negyvenholdas ember volt, és az ilyesfélék markából gyorsan kiszalad egy-két pofon. Ezért a tejért is például, ha nem lesz időre otthon vele. — Aztán igyekezz! Nehogy a nadrág­ba rakj ám ettől a kis ágyúzástól! — bíztatta Mátyás bácsi, aki gyakran di­csekedett, hogy tüzérkáplár volt az első világháborúban. Egy nagyobb dörrenés­re azonban feltűrő gyorsan igyekezett vissza a házba. Ferkó igyekezett. Itt, a bokrok, cser­jék védelmében már jobban mert siet­ni. Csak úgy kézzel markolt ki a széna- boglyából, és villa nélkül, átnyalábolva vitte a tehenek elé. Az állatokat nem zavarta az egész éjjel és most is tartó zenebona. Igazi szarvasmarhanyugalom Kész szerencse. így talán nem hajtják el. Hogy miért hajtanák, hova hajtanák és mit csinálnának a szovjet katonák egy ember nélkül ma­radt országgal, ha már mindenkit el­hajtottak: — ezen nem gondolkozott. Talán hat liternyi tej gyűlt össze, amikor Ferkó idegen hangokat hallott. Lódobogás, férfibeszéd. Nem magyarul szóltak, a németet ha értetlenül is, de felismerte. : — Nem az! Csak oroszok lehetnek! Vjermedten állt a tehenek fara mel- lett. Aztán, hogy a nehéz, csíz* más léptek közeledtek, egyetlen ugrás­sal az ajtó mögött termett, és pillanat­nyi tétovázás nélkül elbújt két nagy kad. egy kisebb hordó meg seregnyi lim-lom mögött. Aprócska, vézna gye­rek volt, olyan szűk helyen is elfért, ahol senki nem sejtette, hogy valaki is meghúzódhat. Rossz szakajtó akadt a kezébe. Feje fölé igazította, és az alól lesett ki a világba. (Folytatása következik)

Next

/
Thumbnails
Contents