Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

imiiMiinniNinmiiiiiiiiiiiiNviiiniiiivimfiiiiivmiivv DUNÁNTÚLI APLO AZ MOP BARANYA A4E CYEI BIZOTT/ÁCÁNAK LAP? A xii. évfolyam, 12. szám ARA 50 FILLER SZOMBAT, 1955. JANUAR 15. ■ Hasznosítsuk a dolgozók javaslatait! üzeimeánkiben és gyáraink­ban, ae építőiparban és a bá­nyáknál a napokban tartották és tartják a terv ismertető ter­melési értekezletekéit. Ezrein és ezren jelentek meg ezeken a megbeszéléseken, hogy megis­merjék közeli és távolabbi fel­adataikat, megismerjék a ne­gyedéves és éves tervüket. De e dolgozók, műszaki vezetők nemcsak azért mentek és men. n®k el ezekre a tanácskozá­sokra, hogy a tervüket megis­merjék, hanem azért is, hogy elmondják véleményüket, ho­gyan, milyen módszerekkel tudnék nagyobb eredményt elérni, hol van még hiba, amit ki kell javítani. A kiszabott tervek teljesí- téae, a gyáraik, üzemek, bá­nyák, építkezések dolgozóin múlik, az ő munkájuk eredmé­nyeként válik valósággá Az 1955. évi tervek fő célkitűzése továbbra is a dolgozó nép életszínvonalának emelése, e7en belül a mezőgazdaság segítése, a közszükségleti cik­kok gyártásának fokozása ma­radt. Nem nehéz megérteni, hogy élotsBínvoná’junk további eme­lése, szebb és boldogabb éle­tünk megteremtése, több és Jobb munkát is követel, nzrt követeli meg, hogy necsak töb. bet. hanem olcsóbban is ter­meljünk. Olcsóbban termelni, fiz öniköltséget csökkenteni pe_ Qig csak úgy lehet, ha a gyár, éz üzem minden dolgozója nem csak úgy-ahogy részitvesz a terv teljesítésében, hanem a torvben megszabott feladatokat ® magáénak érzi, keresiiJkutait- ja azokat a lehetőségeket, ame­lyek a termelékenység növe- •ésót, az önköOitség csölkkenté- ®öt tesz% lehetővé. Az eddig megtartott tanács­kozásiak taipaszitalatai azt mu­tatják, hogy dolgozóink n.agy- tesze magáénak érzi a tervet, kötelezőnek tartja az előírt fel­adatok teljesítését és gond oi- is azon, hogy ő egyéni- mit telhet a tervteljesítés meggyorsítása érdekében. A Pécsi Bőrgyárban megtartott termelési értekezleten a fel­adatok ismertetése után je!en- ~5 javasltaitok hangzottak el. Közel 150 munkás mondta el észrevételeit, panaszait, hívta a himbáikra a figyelmet. — Szita Kálmán új bő rí a jutával dolgozik. Zsírokat használ mun kajához s közel három kilo­gramm vész kárba a jelenlegi munkakörülmények között. Ja­vasolta, hogy a két kazán kö- te készítsenek egy olyan le- m^zt, mélyről a zsír visszafo- ty'k a kazánba. Rőder István. a festék keverőbe a villany bevezetését, Horváth József II. ® taszítógépek kijavítását ja­vasolta és hasonló, a munka meggyorsítását, a takarékosság bEtartását elősegíti javaslatok angzotitak el szinte minden üzemben. A jó vezetőknek sokat je- terDtettek ezek a tanácskozá­sok. Itt megbánhatták, hogy mi akadályozza a munkát, mit keilll kijavítani, hói kell és hol lehet még szebb eredménye­ket elérni. A gyérek, üzemiek vezetőinek most az a feladata, — s a terv teljesítése is azt követeli, — hegy az elhangzott javaslatokat necsak meghall­gassák, hanem tanuljanak is belőlük, hoigy segítségnek ve­gyék, hogy a helyes és reális feladatok bele kerüljenek a tervbe, h.tSfey megkönnyítsék a terv végrehajtását. Nem könnyű dolog azonban új módszert, új lehetőségeket felkutatni s különösen nehéz egy új feladatnál előre megha­tározni a legjobb munkastí­lust, a legcélravezetőbb intéz­kedéseket. Hogy a munkások mégis segítséget tudjanak ad­ni a vezetőknek a termelés legcélszerűbb megszervezésé­hez, ahhoz elengedhetetlen hogy a műszakiak a legrészite. tesebb tájékoztatást adják a feladatokról. De necsak tájé­koztassanak, hanem segítsenek Is egy-egy javaslat helyes megfogalmazásában, megvaló­sításában. A dolgozók okkor mondják el bátran elgondolá­saikat, ha látják, ha érzik, hogy törődnek velük. Itt nem­eseik arról van szó, hogy a jó javaslatokat jutalmazzák — bár erre is szükség van —ha­nem főként arról, hegy min­den javaslatra egy héten belül választ kapjanak. Mondják meg: mi volt jó, hasznosítható a javaslatból, mit miért 'ham lehet megvalósítani. Az új munkamódszerek, újí­tások rendszerint hosszantartó munka eredményeként szöktek Létrejönni A legtöbb s leghasz. nosabb javaslat nem a terme, lési értekezleten jut a dolgo­zó eszébe hainejm később a terv megvalósításáért folytatott munka során. A népnevelők, a szakszervezet bizalmijainak a feladata a felszabadulási ver­seny során, s később is, hogy rendszeresen beszélgessenek a tervteljesítós lehetőségeiről a dolgozókkal, hogy serkentsék őket jobb munkára s javasla­taikat eljuttassák a műszaki vezetőkhöz.­A pártszervezetekre és az üzemi bizottságokra vér most az a nagy föladat, hogy az ed­digi tanácskozásokon elhang­zott s még ezután születő, a terv teljesítését, a takarékos­ság és az önköltség csökken­tését elősegítő javaslatok, újí­tások sorsát figyelemmel kísér­jék. A következő lépés most már az, hogy munk ásaink meg is győződjenek afnről: javasla­taikat, hasznos tanácsaikat a legkomolyabban veszik és idő­ben meg is valósítják. Ezzel új lendületet adnak a munka, versenynek, elősegítik a dolgo­zók kezdeményezéseinek szé­leskörű kibontakozását, bizto­sítékot szereznek az előttünk álló feladatok maradéktalan megvalósításához. Az apátvarasdiak megkezdték a baromfibeadást ,Ap^tvarasd egyénileg dolgo- ■ Parasztjai elhatározták, k'nPu beadási kötelezettségű­ig határidő előtt teljesítik. A 3 j orr[fibeadást ezév január •_* . me6 is kezdték. Idős Tor- utáJ ,Ján°s tizenkét holdja nv , *2* ifjú Károly János reni !loId után 10- Frikk Fe- t„ kilenc hold után 1.8, Bor.rÍános két hold után 3, n Kezső öt hold után 2,2 kiló baromfit adott be. Ifjú Tormás János kilenc holdas gazda vállalta, hogy január­ban egész évi baromfibeadásá­nak eleget tesz. A többi dol­gozó paraszt pedig meg'gérte hogy még az első negyedévben teljesíti egész évi beadásé- baromfiból. Boch Rezső dolgozó paraszt MAI SZAMBÁN: A wovjet kormány jegyzéke a Nyugateurópai Unióban résztvevő államokhoz. (2. o.) — Az amerikai államok szervezetének különbizottsága megfigyelő repüléseket vé­gez a costaricai—nicaraguai határon. (3. o.) — Teljesítjük a pártmegbizatást. (3. o.) — A gépesítés a termelőszövet­kezetek terveiben. <3. o.) — Négyen — kommunisták. (3. o.) — Kérjük a pedagógusok segítségét. (4. o.) Vigyük győzelemre 9 felszabadulási versenyt! Jobb munkára mozgósítanak a termelési értekezletek Építőipari Vállalat A Baranya Megyei Állami A betonmunkálatoloat harma- Epüőipari Vállalat sörgyári dik hónap 31-re teljesen be ászokpince építkezésén Shil- kell végezni. A dolgozók csaU linger János elvtárs építésve- lakozva az RM felhívásához, zető tartott termelési értekez- vállalták, hogy a műszaki in­letet tegnap délben. Beszélt tézkedésekben előirt liatáridó- a Rákosi Mátyás Művek dől- re minden munkát elvégez- gozóinak felhívásáról s arról, nek. Hedfógel Lajos vasbeton­hogyan tudnák legméltóbban szerelő brigádja amellett, részüket kivenni a felszaba- hogy végez 156 mázsa beton- dulási versenyből az itteni épí- vas meghajlításával és szere­tők. lésével, elhatározta, hogy it Pfaff Antal technikus ismer- nyolc százalékos kallódást — tette az első negyedév terv selejtet — két százalékra feladatait. Elmondotta, hogy csökkentik és ezáltal 10 mázsa az első három hónapban 450 vasat takarítanak meg. ezer forintból fel keli építeni ' ' 'Tfemélr'Sétl "ímszIó ebiiáTS; á az erjesztőpincét, meg kell Baranya Megyei Állami Épiiő- építeni a pince lejáratát, a ipari Vállalat igazgatója vála- pincemesteri irodát és tető szolt a dolgozóknak, akik hid­ald kell hozni a 16 méteres nyolták azt, hogy nincs elegen- épületet. Részleteiben is el- dő szerszám, gumicsizma, és mondta azt, hogy mi a tenni- más védőruha. Megígérte a való. El kell végezni 180 köb- dolgozóknak: ezeket a hiányo- méter földmunkát, január 31- kai a legrövidebb időn belül ig fel kell húzni egy nyolc- felszámolják. Mire elérkezik a méteres falegyent január 20-ig, sör szezonja, az építők teljesen ami 109 köbméter falat jelent, átadják a pincerészt. Mókus Béla, a Sopiana Gépgyár egyik legjobb hori­zont esztergályosa. Szovjet gépével exportra készíti a felsőbőrkivágó gépek alkatrészeit. A felszabadulási év­forduló tiszteletére azt vállalta, hogy előirányzatát 145 százaié líra teljesíti és selejtmentes munkát végez. ígé­retét eddig betartotta, sőt felülmúlta. Januárban 170 százalék az átlaga, selejt je nem volt. Átlagos havi keresete a múlt évben 1450 forint. Pécsi Bőrgyár i Január 10-én tartottuk üzem részemként a tervismertető ér­tekezletekéit. 850 dolgozó hall­gatta meg és vitatta meg a műszakiak beszámolóját a so- ronlévő feladatokról, valamin.: a most fcILyó szocialista ver­seny időszerű kérdéseiről. A megtartott beszámolók szó ledkörű lehetőséget nyújtottak arra, hogy a dolgozók hallas­sák szavukat az üzem vezeté­sében és irányításában. A 17 helyen megtartott be­számolókhoz kb 150-en szóltak hozzá, s legtöbbem a még jobb termelést elősegítő javaslato­kat tettek. Csafc néhányat em­lítünk: Rőder Istvánná bőripari vo­nalon egyik legjobb festékszó­ró munkámódszeráit-adiási moz­galmat indítja üzemrészében Javasolja a festék keverőbe a villany bevezetését, valamint s nehéz kannák szállítását csigaszemkezetitel. Horváth József (2) a blamko6 műhely dolgozója taszítógépé­nek megjavítását javasolja, smi által jobbminőségű bőrö­ket tud készíteni. A javítási ■>aga vállalja. Hogy dolgozóink ilyen akti an hallatták hangjukat az értekezleteken, ez elsősorban az előkészítő jó felvilágosító mun- káoaik vetkező lépés most már a-z hegy munkásaink meg is győ­ződjenek arról: javaslataik at hasznos tanácsaikat a legik-cmo 'yabbsin veszik és időben meg :s valósítják azokat. A terme­lési értekezletek femtosságának ás megbecsülésének is az -gyük igen fontos mutatója. Harvan József Pécsi Bőrgyár. M?szesi építkezés A meszesi építkezés dolgo­zóit az az elhatározás kész­tette szólásra a csütörtöki ter­melési értekezleten, hogy mi­nél előbb egyre több lakást adjanak át az első negyedév­ben a pécsi bányászoknak. Domsics János elvtárs építés­vezető ismertette az első ne­gyedév feladatait, elmondta, hogy ezidő alatt egy millió hat százezer forintot kell felhasz­nálni építkezésekre. Ebből az összegből a 72 lakásos Cs épü­letet teljesen tető alá kell hozni, fel kell építeni az ösz- szes válaszfalakat A 22-es kockaépületet a III. emeleti falegycnig kell építeni a föld­szintről, a 23-as épületet a a földszintig és a 24-es épü­letet szintén III. emeleti fal­egyenesig, el kell készíteni a nyolc tantermes iskolát az el­ső emeleti födémrészig. Ezeknek a munkálatoknak részletes műszaki előírásait is ismertette Domsics elvtárs, majd arra kérte a dolgozókat, hogy a felszabadulási verseny­hez csatlakozva mondják el, feladatokból. A felajánlásokat megkönnyítette az is, hogy az építésvezetőség kiszámította: a negyedévben hány köbméter falat kell felhúzni, mennyi földmunkát kell elvégezni stb. Egymásután hangzottak el a felajánlások. Nem volt egyet­len brigád sem, amely ne vál­lalt volna határidő rövidítést. Füves Gyula vasbetonszerelő brigádja megfogadta, hogy az iskolaépület alagsori vasbeton munkálatait január 28-ig be­fejezi, február 1—4-ig a 24-es épületen elvégzik a szerelési munkálatokat. A Hermann és a Marján-brigád elhatározta, hogy a 105 méteres 72 lakásos épület minden vakolási mun­káival végeznek. Ungi Ferenc segédmunkás-brigádja ígérete szerint biztosítja az építkezés­hez szükséges előregyártóit elemeket. Az első negyedévben még nem adnak át új épületet a meszesi építők, de a már fel­épült lakóházakon elvégzik az utolsó simításokat is, kijavít­ják a meszesi üzletházaknál ki mit tud vállalni ezekből a jelmerült utólagos hibákat. Pécsi Közlekedési Vállalat Hogyan lehetne meg avítani a közle­kedést? — Erről vi. tatkoztak ,a Pécsi Közlekedési Vállalat dolgozói a napokban megtartott termelés: értekezleten. Inoka: elvtárs véleménye sze rint mindenekelőtt meg kell javítani a műhelyi és a forgal­mi dolgozók közötti meglehetősen rossz viszonyt. — Megtör­tént már — mondta — ' hogy a szerelők késznek jelentették a kocsit, s mikor meg­nézték, kiderült, hogy nem fejezték be a munkát. Az ilyen fe­lelőtlenségből adód­hatnak balesetek is és forgalmi zavarok is. Javasolta Inokai eivtárs, hogy egy fe­lelős személy adja át a jövőben a ko­galmi dolgozók pedig csak úgy vegyék át, ha valóban kijavítot­ták. Javasolta továb­bá, hogy a téli síkos időre való tekintettel hordjanak salakot a megállókhoz és ha szükséges, saiakozzák fel a felszálló helye­ket. így könnyebb és gyorsabb a felszállás es gyorsul a közieke. dós. Pattantyús elvtárs azt javasolta, hogy a megjavított kocsikat csak erős próba után adják át a forgalom­nak, mert ennek hiá­nya miatt adódik a panaszok 99 százalé­ka. Pattantyús elv­sót. Ezzel akadályoz­ta a közlekedés za­vartalanságát. Ha a kis hibákat nem ja­vítjuk ki idejében — fciytatta — akkor könnyen adódhat be­lőle nehezen megja­vítható kár is. Barka József azt kerte, hogy lássák ei a gépkocsikat kerék­kulccsal, hogy a ke­rék valahol kiesik, vagy meglazul, visz- sza tudják azt erő­síteni a- gépkocsive­zetők. Még sokan elmond ták véleményüket a termelési értekezle­ten. Bátran feltártak a hibákat, hogy m:­lárs keményen bírál- /előbb kijavíthassák ta Barta gépkocsive- azokat. A villamos­csikat a forgalomnak eredménye. A kő- ■ javítás után. A íor­zetőt fegyelmezetlen­sége miatt. Helytele- ni tettei hogy Barta megtagadta a forga­lomban lévő kocsi hibáiénak meg ja vitá­ét gépkocsikalauzok az elszámolás meg­gy orb* ásóra tettek javaslatot. Szobáké- rillt a kalauzok és az utasok közti kapcso­lat is. — Az utasok­kal ezután még ud­variasabban kell bán m, mint eddig — mondta Miszlai elv­társ — de nem szá­jad megengedni, hogy rossz szándékú emberek a villamos­ról bármit is elvigye­nek. A napokban tör tént meg, hogy as egyik ikerkocsi no- mokozó lapátját el­vitték, pedig lánccal volt odaerősítve. Az ilyen esetek elkerül­hetők, ha a kalauz-ok figyelmesek. A termelési érte­kezleten bírálták egy más munkáját, rá­mutattak a vezetőség hibáira is. Valamemy nyien megnyugodva mentek et az érte­kezletről, mert bírá­lataikkal, javaslataik ka! segítettek egymás nak a még meglévő tubák kijavításában.

Next

/
Thumbnails
Contents