Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-15 / 12. szám

2 NAPLÓ ms. TANÚAR 15. A szovjet kormány jegyzéke a Nyugateurópai Unióban résztvevő államokhoz Moszkva (TASZSZ). A mosz­kvai lapok január 14-i számuk­ban közük a szovjet kormány­nak Franciaország kormányá­hoz intézett jegyzékét. Január 13-án a Szovjetunió külügyminisztériuma a kővet­kező tartalmú jegyzéket küldte meg Franciaország moszkvai nagykövetségének: A Szovjetunió kormánya ■ziikségesnek tartja Francia- ország kormányának kijelente­ni a következőket: A Franciaországot, Angliát, Olaszországot, Belgiumot, Hol­landiát, Luxemburgot, úgyszin­tén Nyugat-Németörszágot ma- gáb an foglaló úgynevezett „Nyu gateurópai Unió” megteremté­séről szóló párizsi egyezmé­nyek olyan rendelkezéseket tar talmaznak, amelyek ellentmon­danak „a fojtógázok, mérgező­gázok, vagy más hasonló gázok és bakteoi olőgiai szerek hábo­rús alkalmazásának eltiltásá­ról” szóló 1925. június 17-i genfi jegyzőkönyvnek. Ezt a jegyzőkönyvet Franciaország kormányánál helyezték letétbe. A genfi jegyzőkönyvet ezidő «érint az államok túlnyomó többsége elismeri, aláírta, vagy csatlakozott hozzá ötven állam köztük a „Nyugateurópai Unió” valamennyi résztvevő­je: Franciaország, Anglia. Olaszország, Belgium. Hollan­dia, Luxemburg, Németország. A genfi jegyzőkönyv rámu­tat, hogy „a fojtó-, mérgező- gázoknak vagy más hasonló gázoknak, éppúgy, mint min­denfajta hasonló folyadéknak, anyagnak és eljárásnak hábo­rús alkalmazását jogosan el­ítélte a civilizált világ közvé­leménye. „A jegyzőkönyv alá­író*” ennek a nemzetközi jogba beilleszkedett és a népek !el- kilsmerete, valamint gyakorla­ta szempontjából egyaránt kö­telező tilalomnak á'ta'ános el­ismerése céljából kötelezettsé­get vállaltak arra. hogy „elis­merik ezt a tilalmat és bele­egyeznek e tilalomnak a bakte orológiai hadviselési eszközök­re való kiterjesztésébe és meg­állapodnak abban, hagy deklarációban foglalt feltéte­lekkel lekötelezetteknek tekin tik magukat egymás iránt.” A genfi jegyzőkönyv kima­gasló szerepet töltött be a ve­gyi- és a baktériumfegyver al­kalmazásának megakadályozá­sában a második világháború :dején. Még az a hitlerista kor­mány sem merészelte alkal mázni a vegyi., és a baktérium fegyvert és megszegni a genfi jegyzőkönyv előírásait, amely­nek vezetőit tudvalevőleg híbo rús bűnösként ítélte el a nem­zetközi törvényszék. A párizsi egyezmények azon­ban mindezzel nem törődve előírják, hogy a nyugateuróp.i* katonai szövetségben résztvevő országok előkészületeket tesz­nek majd vegyi- és baktérium háborúra, vegyi- és baktérium- fegyver készleteket halmoznak cs hadseregük felfegyverzésé- sére használnak fel. így például a párizsi egyez­ményeknek a „Nyugateurópai Unió” megteremtéséről szóló 3. számú jegyzőkönyve rámutat, hogy e katonai tömb résztve­vői az atomfegyverkészletekkel együtt — amivel szemben a Szovjetunió kormánya által el­fogadott álláspontot kifejezték a Franciaország, Anglia és az EgyesiiU Államok kormányá­hoz intézett megfelelő jegyzé­kek — vegyi- és baktérium­fegyverkészleteket fognak lé­tesíteni. Ezek a készletek ma­gukban fog’a'nak majd — amint az említett jegyzőkönyv 2."számú melléklete monda — ..külön háborús felhasználás­ra készített fojtó-, mérgező-. Ingerlő-, bénító-----növekedést gátló-, maró- és katalizáló ve- Tianyagnkat”, úgyszintén „ár­talmas rovarokat vagy egyéb élő- és holt szervezeteket, illet­ve azok mérgező termékeinek külön háborús felhasználására készített eszközöket és készfiié. keket.” A szovjet kormány különö­sen arra tartja kötelességének felhívni a figyelmet, hogy a párizsi egyezmények az atom­fegyverrel együtt vegyi- és baktérium-fegyvert adnak a nyugatnémet hadseregnek, amely hadsereg megteremtőiét ezek az egyezmények előíriá.k. A szovjet kormány a kifej' tettekkel kapcsolatban szüksé­gesnek tartja felhívni Fran­ciaország kormányának figyel­mét arra, hogy azok a kötele­zettségek, amelyeket Francia- országnak szándékában van elvállalni a párizsi -egyezmé­nyekkel kapcsolatban arra vo­natkozóan, hogy a „Nyugat­európai Unió”-hoz és az Észak atlanti Tömbhöz tartozó orszá gok hadseregei vegyi- és bak­tériumfegyvert alkalmazzanak, összeférhetetlenek «!® 1925. Jún. 17-1 genfi jegyzőkftnyből kifo­lyólag Franciaország által el­vállalt nemzetközi kötelezett­ségekkel, amely jegyzőkönyv a fojtó- és mérgezőgázok, vagy más hasonló gázok és b&kte- orológiai eszközök alkalmazásé nak eltiltásáról szól. A szovjet kormány szüksé­gesnek tartja felhívni Francia- ország kormányának figyelmét arra, a komoly felelősségre, amely Franciaországot terhel­né, ha megsértené aü 1925. jú­nius 17-1 genfi jegyzőkönyv előírásait. A szovjet kormány ezzel egyidejűleg hasonló tartalmú jegyzéket küld a „Nyugateuró­pai Unió” megteremtéséről szó­ló párizsi egyezményeket alá­író Anglia, Olaszország, Bel­gium, Hollandia és Luxemburg kormányának is. A szovjet kormány kéri Fran ciaország kormányát, mint azt a kormányt, amelynél letétbe helyezték az 1925. június 17-1 genfi jegyzőkönyvet, hogy a je­len jegyzék másolatát meg az említett jegyzőkönyv összes többi aláírójának.” T Az amerikai államok szervezetének különbizottsága megfigyelő repü’éseket végez a costaricai-n caraguni határon (MTI! Az amerikai államok szervezetének különbizottsága csütörtökön megkezdte mun­káját a costaricai események­kel kapcsolatban. A bizottság, amelynek elnöke Mexico kép­viselője, megérkezett San Jóséba, Costa Rica fővárosába. A bizottság repülőgépei csü­törtökön megkezdték megfi­gyelő-repüléseiket Costa Rica határvidéke felett. A repülőgé­peket az Egyesült Államok bocsátotta a megfigyelő bizott­ság rendelkezésére. nyilatkozatát. Elmondotta az AP tudósítójának, hogy a cos- tarciai kormány megdöntéséért harcoló erők ezer főből állnak és páncélöklökkel, géppuskák­kal és aknavetőkkel vannak felfegyverezve. Vezetőjük Theodoro Picado costaricai ál­lampolgár, Picado apja, az idősb Theodoro Picado 1944 és 1948 között Costa Rica köztár­sasági elnöke volt. Lee szerint az inváziós csa­patok „kommunistaellenes for­radalmi hadseregnek” nevezik magukat Lee kijelentette, hogy San Jósé, Costa Rica fővárosa valószínűleg három napon bel Ql elesik. A Reuter San Joséből kel­tezett táviratában Ismerteti costaricai hivatalos körök vé­leményét- „Costaricai hivata­los körök Lee nyilatkozatában annak megerősítését látják, hogy Nicaraguából kiinduló támadás érte Costa Ricát. Piacadoról ugyanis köztudo­mású, hogy 1951 óta Nicaragua ban éL” Mendcs-Franee megérkezett Baden- Badenbe Berfito (MTI): MeneTés-Fram- oe francia mtolszterelnöik Ró­máiból jövet pénteken megér­kezett Eteden-Badctnibe. A francia kormányfőt a pá­lyaudvarom Adenauer kancel­lár és Fran^is-Poncet francia főbiztos fogadta, Adenauer és Mendfes-Firan- ce tárgyai! ásaii délelőtt 11 óra­kor a Balhnlhotf Szálló külön­termében megkezdődtek. A Telegraf című nyuigatlbar- liiini l’ap jelentése szerint Ade. na/uer és Mendés-France el akarja kerülni, hogy a Baden. bademi eszmecsere nyűt ku­darccal végződjék. Ezért terv­bevették, hogy „a legrosszabb esetben“ legalább a Saar-vi­dék jövendőbeli — valószínű­leg brit állampolgárságú — fő­biztosának személyében egyez nek meg. A saairvidékl főbiztost Frain- cteország és Nyűge t-Némeitor. saág együttes javaslatára a Nyus&fcemt'grai Unió értekezz létén nevezik JnL Elsenhower űjabb üzenetei a kongresszushoz Washingtoni (MTI): Eisen­hower elnök csütörtökön a kongresszusból intézett két remdkiviM üzenetben ismertet­te katonai programját. — Az egyik üzenet felkéri a kong­resszust a sorozási törvény ér­vényességének négy évre szó­ló maghosszabbítására és ka­tonai tartalék létrehozását cél­zó program megszavazására A másik elnöki üzenet zsold- amelést kór a hivatásos kato­nák bizonyos kategóriád szá­mára. Zsoldeme lésben c«% a továbbszolgál óik részesülnének Négyen a hetvenötezer közül A KISIPAROS 1953 október 1-től 1954 ok­tóber 31-ig 75.785 német ál­lampolgár fordított hátat Ade­nauer államának és -talált munkát, otthont a Német De­mokratikus Köztársaságban — adta hírül a német sajtó. Mi késztette őket erre? AZ ORVOS Hermann Goedecke dr az­előtt Hannoverben élt. Három évig próbált, mint fogorvos elhelyezkedni — minden ered­mény nélkül. Csak elvétve si­került egy-egy kollegáját he­lyettesíteni, ilyenkor 450 D- márkát keresett havonta. A nyomor űzte el Nyugat-Né- metországból. Az útiköltségre 50 D-márkára volt szüksége. 30 márkát egy barátja adott kölcsön, 20 márkáért orvosi köpenyét, harisnyáit, zsebken­dőit hagyta egy hannoveri zá­logházban. Ma a „Stem-Radio” és a Fred Oelssner szódaművek üz. fogorvosa. Keresete havi 1125 D-márka. — Gyönyörű új ott­hont kaptam az NDK-ban — mondja örömmel Goectocke dr. A MUNKÁS A Daurfraltshofer családinál, Niederoderwitzben, nagy mun­ka folyik. Most rakják le a családi ház alapkövét. Tég­la, gerenda, kavics érkezik. — öt hónapja jöttünk át az NDK-ba, meséli Michael Dauf- ratshofer. — Asztalos szak­mát tanultam, de sehogy sem tudtam boldogulni. 1953-ban megpróbáltam egy műhelyt kibérelni, három-négy hónap múlva fel kellett adni. Most a helyi selyemszövődében dol­gozom, s máris saját otthont építek. Vége a holnaptól való rettegésnek. Albert Schröder cukrász- mester Wuppertal-Elberfeld- ből jött az NDK-ba. Schröder elmondja: Nyugat-Németország ban a fegyverkezés miatt egy­re jobban meghúzzák az adó­csavart. A kisiparosok egymás után mennek tönkre. Miután üzemét feladta, hónapokig ten­gődött munka nélkül. Minden értéküket eladták, hogy meg­legyen a betévő falatjuk. Vé­gül már nem volt mit eladni. Schrödert és családját is a nyomor és munkanélküliség űzte el Adenauer államából. A DOLGOZÓ PARASZTOK Albert és Hildegard Sonnen­burg a nyugati propaganda csábításának engedve elhagy­ták kis parasztgazdaságukat az NDK-ban, hogy Nyugat- Németországban próbáljanak szerencsét. Ott aztán végigjár­ták a nyomor iskoláját A fér­fi egy öntődében dolgozott és oly keveset keresett, hogy a négytagú család mindennapi kenyerét sem tudta biztosíta­ni. Az asszony arról beszél: az ottani falusi parasztok már éjfél után elindultak a bur­gonyával a piacra, hogy meg­előzzék a többieket, de így is gyakran visszahozták. A nyugatnémet parasztság hely­zete egyre kétségbeejtőbb... Négy család. Néhány ember a 75.785 közül, aki munkát és otthont talált az NDK-ban. Ugyanígy beszélnek a többiek is. Különböző vidékekről jöt­tek, a társadalom minden ré­tegéből, de sorsuk hajszálra hasonlít: a nyomor, munka- nélküliség elől menekültek, s ma boldogan építik a még szebb holnapot A Le Monde helyzetelemzése Mcndcs-France római útjával kapcsolatban Párizs (MTI): A Le Monde csütörtök esti számában Men- d és-Prance mtoisziterelnökinek Rómáiban befejeződött tanács­kásásaik elemzi. A lep kénytelen megállapí­tani, hogy „a Rómáiban szer­dán este a tanácskozások ered. menyéről hivatalosan közzétett együttes jelentés megszövege­zésének sok fejtörést okozó volta egyáltalában nem fellel meg a záróközleméuy azon ki­tételének, miszerint a francia és Olasz miniszterek sorozatos tárgyalásai rendkívül nyílt és saiivélyes légkörben folytak le“. A láp a továbbiaklbain hang­súlyozza, hogy Mendés-France miniiszterelnök álltai római át­járt megelőzően hangoztatott elgondolások megvilágításéban „az a benyomás, hogy a záró- közlemény csalódottságra okot adó pontja éppen az, amely a fegyverfoezési-pool tervével áll összefüggésben.“ * Jókal-emlélí ünnepség Bukarestben Bukarest (Agerpmess): A ro­mán írók szerdán este emlé­keztek meg Jókai Mór halálá­nak 50. évfordulójáról Szem­lén Ferenc állami-díjas (ró Jókad életét és műveit ismer­tette, majd Eusebiu Camilar állami-díjas író Jókai életét és műveit ismertette, majd Euse­biu Camilar állami-díjas író olvasott fel szemelvényeket Jókaii műveiből Az emlékünnepség végén be­mutatták „A harag napja-' cí­mű magyar filmet. Japánban fellegyvereéa-clicnes képviselőket jelölnek a választásokra Tiltakozás Vietnamban az Egyesüli Államok beavatkozása ellen Peking (TJj Kína): Tokiód je. lemités szerint az aJcortmány vé delimére alakult országos szö­vetség hétfőn gyűlést tartott Tokióban, amelyen elhatározta, hogy a küszöbönálló választá­sokon felfegyverzés-eJlenes kép viselőjelöLtekef állítanak. A szövetség Január 19-én or­szágos értekezletet tart, ame­lyen beterjesztik és véglegesen elfogadják a japán alkotmány módosítása, a felfegyverzés és az qitam- és hidrogénbombák alien harcoló képviselőjelöltek névsorát. Peking (Uj Kína): A Vietna­mi Tájékoztató Iroda Jelenté­se szerint a múlt szombaton nagygyűlést tartottak Phuly- bam, amelyen körülbelül het­venezer ember tiltakozott az Egyesült Államok indokínai beavatkozása ellen. rOadászkalatuL ■— Igaz történet — P. Antonov I A costaricai vezérkar jelentése Az AFP távirata szerint a costaricai vezérkarnak a san- joséi rádióban közölt közle­ménye kijelenti, a kormány­csapatok Guanacaste tarto­mány egyes pontjai kivételé­vel szilárd ellenőrzést gyako­rolnak az ország egész terüle­tén. Nicaragua lezárta a costaricai határt A nicaragual külügyminisz­térium szóvivője azt állította, hogy Costa Rica ellen nem kívülről intéztek támadást, ha­nem kormányellenes belső megmozdulásról van szó. En­nek megfelelően — fűzte hoz­zá — Nicaragua „a benemavat kozás «Ivéhez tartja magát és lezárja a costaricai-nicaraguai határt.” Az AP amerikai hírügynök­ség managuai jelentése sze­rint Nicaragua csütörtökön tel jes hosszában lezárta costaricai határát. A Costa Ricába brha!o4 csapatok „nrinhivatalos szóvivőjé­nek“ nyilatkozata Az AP ismerteti Lawrence D. Lee-nek a Costa Ricába behatolt csapatok állítólagos »nem hivatalos szóvivőjének” Pzt a történetért a Csukcs ^ félsziget egyik telepén Nugligranban hallottam. S csak annyit akarok elöljáróban megjegyezni, hogy a csukcs vadászok inkább kevesebbet mondanak a maguk vadászka­landjairól. mintsem megtold a~ nák valamivel. A 13 éves Ttoyenrultyev el­kérte apjától a winchestert. Kedve szottyant a fiúnak egy kis nyúlvadászatra. Vidáman dudorászva indult el a „vadászösvényen”. Ez az ösvény megkerült jobbról egy hegyet, s hosszan kanyargóit a tó felé. A hegyről viszont csak egy félkilométeres lejtő eresz­kedett a tóra. Olyan meredek, hogy ha a hó megkérgesül, nincs az az ember, aki meg tudna állni rajta. De ha friss, porhó van, legjobb ezen a lej­tőn menni, mert rövidebb, mint az ösvény, s messze el­látni innen. Most éppen friss hó esett, s Tinyenrultyev err^ vette út­ját. Amint felkapaszkodott a hegyre, megállt és körül nézelő­dött, aztán elindult a meredek szélén a legfrissebbnek látszó nyulcsapáson. Az igazi vadász nem pazarol két töltényt egy nyulra. Ti­nyenrultyev kitapogatta a szőr­mebundára vett fehér köpenye alatt az övére erősített töl­tényzacskót, kivett egy patront és megtöltötte a puskát. Csak egyetlen töltényt tett belé, pe­dig egész tárat be lehet tenni egyszerre. Alig haladt lefelé vagy öt­ven métert, amikor két fehér mozgó foltot pillantott meg maga előtt, amelyek gyors iramban oldalt haladtak.. Rög­tön tisztában volt vele, mik lehetnek a fehér foltok. Mac­kók! Két fehér medve! Lát* szott rajtuk, nagyon éhesek lehetnek, mert mohón szaglász va rohangásztak az itt-ott lát­szó fekete foltok között, ame­lyeken ennivalót sejtettek. A csukcs vadásznak nem szabad megijednie a zsákmá­nyától s ezt Tinyenrultyev is nagyon jól tudta. Hirtelen ki­egyenesedett, magasra dobta szőrmesapkáját és torkaszakad- tából kiabálni kezdett, hogy felhívja magára a medvék fi­gyelmét. A medvék észrevették és már rohantak is feléje. Hama­rosan egészen tisztán lehetett látni őket. Amelyik elől futott, kisebb volt... Bocs! Az anya­medve kicsit lemaradt. Mind­kettő bozontos, horpaszuk be­esett. Nagyon ki lehettek éhez­ve. Jobban tette volna a fiú, ha a meddő szemlélődés helyett Inkább új patront tesz a pus­kájába. A váratlan zsákm Íny láttán valahogy egészen meg­feledkezett róla, hogy csak egyetlen patronja van, és csak azt tudta, hogy töltött puska van a kéziében. Lassan felemel te a fegyvert. No, már elég közel vannak. Gondosan célzott... Eldörrent a lövés. A bocs mintha meg­botlott volna, aztán kétlábra állt, mancsaival átfogta a fe­jét és elkezdett forogni egy­helyben. Az anyamedve tovább rohant. A fiú ismét célzott, megnyomta a ravaszt. Halk csettenés. Még egy! Még egy! Az ütöszeg üresen csattogott. Tinyenrultyev csak most döb bent rá, hogy egy patron van a puskában. Már egészen kö­zel volt az anyamedve. Már tisztán lehetett látni vöröses szemét, s fejéhez tapadó apró fülét. A fiú kitátotta a száját, de már arra sem volt ideje, hogy nagyot nyeljen a friss levegő­ből. Ugrott egyet és teljes ere­jéből rohanni kezdett lefelé a lejtőn, közben pedig igyekező .t köpenye alatt elérni a tő fé­nyes zacskót. Nyomában egész hófelhö kavargóit Bot! idozva, bukdácsolva futott lefelé. A fehér medve számára nem jelent akadályt az ilyen mere­dek hegy. Mellső lábait beliaj- lítvn mint valami szántaia­kon ügyesen siklott lefelé a kis vadász után. Már éppen elérte s kitátotta rá a száját, hogy megragadja, mikor a fiú teljes erejéből a pofájába csa­pott a puskatussal. Az ütéstől visszahőkölt a medve, ugyan­akkor a fiú már porzott ismét lefelé tovább a lejtőn, s két­ségbeesve igyekezett elérni a tölténytartót. De már Ismét ott a medve. Megint kapott egyet a fogára a puskatuss.il és ismét siklottak tovább. A med­ve ordított. Amikor a fiúnak egy hosz- szabb szakaszon sikerült le- stklania, előkapta kését és fel­hasította vele a köpenyét a zacskó fölött. De nyomában a medve ismét. A puskatus reos- csenve megint lecsap és Ti­nyenrultyev tovább röpül le­felé. Végre most a hasítékon sikerült egy patront kivennie. Megtöltötte a winchestert Ahogy a bőszen ordító medve ismét beérte s rá akarta vetni magát, hirtelen szembefordult vele, s puskája csövét a fene­vad széles, bozontos mellének szegezve elsütötte. A medve rázuhant a fiúra mancsaival szaggatni kezdve köpenyét, az­tán elcsendesedett A golyó célba talált. Tinyenífciltyev kimászott a hóból a hatalmas állat alól és kissé oldalt leült hogy lábá­ról kiálljon a remegés. Sokáig üldögélt ott Aztán odament a leterített medvéhez, jól meg­nézte. A mackó szemei már üvegesen meredtek, a szája véres volt s két agyara kizúz­va. Ahogy jobban körültekin­tett a fiú, látta, éppen a tó partjához értek: tovább nem lett volna menekvés. Egészen elgyengülrt a lába. Tépett köpenyével, nehezen zihálva Ismét felfelé kapasz­kodott a hegyoldalon. A med- vebocs még mindig ott forgo­lódott, ordított egyhelyben, a golyó az állkapcsát roncsolta szét. Csak két újabb nem egé­szen pontos lövés után nyúlott el. Tinyenrultyev halálosan ki­merülve érkezett haza. Az ajtó előtt leverte csizmájáról, kö­penyéről a havat, s benyitott. Apja és bátyja a kemencénél melegedtek. Tinyenrultyev mintha mi sem történt volna, melléjük ült Aztán csak úgy mellékesen megjegyezte: — KI kéne menni a tőhoz, megnyúzni a kért fehér med­vét az előbb lőttem őket Csak amikor már elmentek a felnőttek a medvékért, akkor fakadt sírva: az már nem is baj, hogy édesanyja látja, 6 nem gúnyolja ki ezért a va­dászt különösen ha azt tekinti, hogy ez a vadász mindössze csak tizenhárom éves.

Next

/
Thumbnails
Contents