Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

a NAPLÓ 1955 JANUÁR 8 Wilhelm Pieck: „Németország békés és demokratikus ájra- egyesüéséMk döntő eiőleltétele * i párizsi szerződések megbuktatása** Berlin (MTI) Wilhelm Pieck köztársasági elnök fogadta a Német Demokratikus Köztársaság népi kamarájának küldött­ségét, amely december utolsó napjaiban résztvett a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Köztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság törvényhozó testületéinek prágai kül­dött-értekezletén. Johannes Dieckmann, a népi kamara elnöke, a küldöttség vezetője részletesen beszámolt az államfőnek a prágai értekezlet munkájáról és határozatairól. Pieck elnök a jelentés meghallgatása után kijelentette: <yA prágai értekezlet arról tanúskodik, hogy a lengyel és a csehszlovák nép teljes bizalommal van a német nép haladó és békeszerető erői iránt. Ez a bizalom arra kötelezi az egész német népet és mindenekelőtt a német munkásosztályt, hogy teljes erejével harcoljon a párizsi háborús összeesküvés meg­hiúsításáért, Németország békés és demokratikus újraegyesí­tésének döntő előfeltétele a párizsi szerződések megbukta­tása, Lengyelország, Csehszlovákia és a Német Demokratikus Köztársaság együttesen küzdő német militarizmus Nyugat- Németországban megkezdett feltámasztásának megakadályozá­sáért. Országaink és népeink a párizsi szerződések ratifikálása esetén minden intézkedést megtesznek függetlenségük, békés munkájuk, nagy áldozatok árán elért vívmányaik és területi épségük hatékony biztosítására. Nem kétséges, hogy a prágai értekezlet megerősíti a német nép küzdelmét a párizsi há­borús szerződések ratifikálása és végrehajtása ellen." A nyugati hatalmak ellene vannak Németország újraegyesítésének írják a nyugatnémet lapok Január 5-én Moszkvában az írók kívánságának megfelelően felbontották Romain Roland háborús naplóját Szél jegyzetek a nemzetközi e*em^nye^hea Amerikai igazságszolgáltatás Berlin (TASZSZ): Az ameri­kai és angol sajtóban az utób­bi időben olyan cikkek jelen­nek meg, amelyeknek szerzői igyekeznek bebizonyítani, hogy Németország kettészakítottsá­gának fenntartása szükséges, sőt elkerülhetetlen. Az ilyen­fajta kijelentések jogos felhá­borodást keltenek, amj kife- jei.ésrejut a nyugatnémet la­pok hasábjain is. A Frankfurter Allgemeine ..Kedvezőtlen szél fúj” című cikkében Lippmaon amerikai .szemleíró cikkével foglalkozik. Lippinann szerint az Egyesült Államok kormányának semmi­féle terve sincs Németország újraegyesítésére. Igaz: — mu­tat rá a lap, — hogy az Egye­sült Államok külügyminiszté­riuma sietett megcáfolni ezt, de Lippmann szavainak mégis bizonyos alapja van. A Frankfurter Allgemeine más hasonló természetű nyi­latkozatokat idézve hangsú­lyozza, hogy ezeknek célja a közvélemény előkészítése az állítólagos „elkerülhetetlen rosszra”, azaz Németország kettészakítottságának állandó­sítására, nyugatnémet felfegy­(3) em, nem megyek el — mondta ki a felötlött gondolatot és érezte, hogy na­gyon fáradt. Hosszú idők óta most nézte meg először a kezét Kék csomókat vetett az ér és a barázdák hosszúkásán és mély vonalakkal olyan sűrűén vonalazták be a tenyerét, mint a szu rágása a fát. — Minek élni?! — motyogta Ismét maga elé. Megrázta a lá­gyát. — Maris! Kelj fel! Na kelj fel már! — noszogatta és a lány feltápászkodott, de újra visszafeküdt. Hagyta. — Agyonlőnek, agyonlőnek, — suttogta maga elé és úgy érezte, ilyen szép napja már régen nem volt. Kinézett az ablakon. Lenn égett a város. A völgyben a nap kezdett lecsúszni. A szél ráfújta a füstöt az útra, ahol még mindig sürögtek az autók és el-eltüntek a füstben, mint ősszel, vagy nyári reggel, mi­kor köd feküdte meg a völgyet és még nem egészen szakado­zott feL Egy darabig ott állt, míg a nap teljesen lemerült és he­lyette világítani kezdett a pos­ta teteje, mert éppen az égett legjobban. Már alig látott. Odament az ágy elé és előkapart a seprű- nyéllel egy dobozt. Felvette és tétova kézzel kinyitotta. Sor­ban rakta ki, az urának egy képét, egy hajfürtöt és egy le­velezőlapot, amit a fiától ka­pott, mielőtt végleg elnyelte Amerika. Az útról küldte. Szép város látszott rajta. Az utcán víz folyt és csónakokban fia­tal férfiak és asszonyok ültek. Azután kiemelt még egy gyertyát. Szép nagy, sárga vérzés „szükségességének el­fogadására”, „a Nyugatnak — mondja a cikk, — inkább ér­deke a Szövetségi Köztársaság fegyveres erőinek növelése, mint Németország egysége.” A Hamburgban megjelenő Sonntagsblatt az angol The Times-nek és az amerikai New York Herald Tribune-nak ha­sonló kijelentéseit érintve ugyancsak rámutat a nyugati hatalmaknak a közvélemény „megdolgozására” irányuló tö­rekvéseire. Berlin (MTI): Fritz Heine, a Német Szociáldemokrata Párt sajtófőnöke közölte, hogy a párt január második felében Nyugat-Németország vala­mennyi nagyobb városában és ipari lcözpontjában a párizsi szerződések ratifikálása elleni tömegtüntetések rendezéséi tervezi. A tömegtüntetésekkel kapcsolatos nagygyűléseken a Szociáldemokrata Párt vezető: mondanak beszédeket. — Több nagygyűlésen Ollenhauer, a viaszgyertyát, körülkerítve fe­kete szalaggal. Ezt már évek óta őrizgette és nagyon sok­szor elmondta a lányának, hogy a fejébe verje: — Ezt akkor gyújtod meg, amikor meghalok. Gondosan megtörölgette és odaállította a tűzhely tetejére. Az ablakhoz topogott és újra kitekintett. Várt valamire. Egészen besö­tétedett. A délután óta hallott tompa dübörgés erősödött, min dig közelebb jött és elkezdett szólni a géppuska. — Agyonlőnek, agyonlőnek, — suttogta rekedt nevetéssel A domboldalon, felfelé, mint megnagyobbodott szentjános­bogarak szálltak a nyomjelző géppuskagolyók. Felülről lefelé a német lövedékeken világított a halál, összekeveredtek, el­hagyták egymást, mint nyári este a halastó partján a nász- repü'ő világító bogarak, vagy az augusztusi éjszakán tűz- függönyt húzó hulló csillagok. Az öreg Verőn két aszott kezét összecsapta: — Mint a csillagok. Maris! Gyere, nézd mennyi csillag! A vénlány lekászmálódott a vacokról és ő is összecsapta a kezét. A hullócsillagok meg csak szálltak. Valamelyik beleütő­dött az egyik barlang előtti szalmatetős, apró, kis istállóba és az egyszerre lángralobbant. Nappali világosság lett. A ke­rítés árnyai meglebbentek, mint halottaknapján a gyer­tyák fényétől a temető cipru­sai. Moszkva (TASZSZ) A Szov. jetunió állami Lenin-kőnyvtá- rában őrzik Romain Rolland- nak, a nagy francia írónak kéziratait, amelyeket 1934/36- tben ajándékozott a könyvtár­nak. A kéziratok között talál­juk az író 1914—19 évi hábo­rús naplójának 29 füzetét. Ro­mám Rolland 1934 november 26-én levelet írt a Lenin-könyv tár igazgatójának, amelyben közli, hogy a könyvtárnak jo­gában áll a rendelkezésre bo­csátott kéziratokat kiadni, vagy történelmi, illetőleg _ iro­dalmi művekhez segédanyag­párt elnöke is felszólal. Heine hozzáfűzte, hogy a bon­ni parlament többségének a párizsi szerződések kérdésében eddig elfoglalt álláspontja nem felel meg a német nép akara­tának. A Német Kommunista Párt január 10 és 20 között ugyan­csak az újrafelfegyverzés el­leni tömegtüntetéseket tervez Nyugat-Németország minden vidékén. Azután a hegy háta mögött erősödött a dübörgés és egy­szerre felülről ritkulni kezdtek a szentjánosbogarak, majd alul lói is. Megszűnt a tűzijáték. A lány leeresztette a kezét és ott állt a két vénség csaló­dott képpel. Akkor az asszony bement a barlangba és meg­gyújtotta a gyeryát. Mikor már jól égett, kijött és érezte, hogy most valaminek történnie kell. Egy-egy lövés fel-íelvillant, néha szaladó lábak messze hallatszott. Az istálló még égett és a világosságban jól látták égymás arcát. A következő pillanatban két fiatal, sohasem látott ruháju katona toppant eléjük és az egyik ráiulkfogta n fegvverét. Az arcában minden idegszáll megfeszült és a hangja vágott: — Nyemecki nyet?! Az öregasszony szembogara kitágult és az arcán végigrán­gatózott a mosoly. — Agyonlőnek! Maris, agyon lőnek! — és nézte a katona sapkáján a csillagot. A katona pedig ott állt és a szája sarkán a ránc megvonag lőtt a türelmetlenségtől. —■ Nyet? — kérdezte és ahogy a két öreget nézte, a ránc kezdett elsimulni az ar­cán. — Nyet, nyet — mondta most már egésze.n más hangon és megvillantak a fogai. De azért a géppisztolyt megmar­kolta, felrántotta az ajtót és oldalt lépett. ra bizottság alakult, amelynek munkájában résztvesz Zujeva. az OSzSzSzK kulturális ügyei­nek minisztere, továbbá a Le- nin-könyvtár igazgatója, a külügyminisztérium, a VOKSz, a TASzSz munkatársai és má­sok. A Romain Rolland kéziratait tartalmazó levélcsomót az író­kívánságának megfelelően 1955 január 5-én felbontották. A 29 füzetből álló napló összesen 2550 gépelt oldalt tartalmaz. A napló 1914 július 31-től 1919 július 18-ig teljed. Az író elő­szavával ellátott háborús nap­lót orosz nyelvre fordítják, hosszasan lefolyt, és a huzat­tól a láng meg-meglebbent. A fejét lehajtotta s belépett. Azok ketten, a megtört asszo­nyok örök alázatával, követték hívás nélkül. A katona tekin­tete az ágyra tévedt, a ládára, a kabátra és az arcára rákú­szott a hitetlenség. Végigsza­ladt előtte mindaz az ágy, szék rény és szoba, amiben járt az­óta mióta hazulról eljött és az mind más volt. Végigszaladt a szeme a dió- nyi zsíron, az egyetlen lábason, az öreg Verőn ráncain. Az arca már nem volt kemény. A te­kintete kisfiússá vált és a sze­me körül fészket rakott a szá­nalom. Felnevetett, mintha be­lülről jó tréfa feszítette volna. Leült az egyetlen székre, oda­húzta a ládához, levette a há­tizsákját, és kicsomagolt. Ki­vett egy egész kenyeret, két kcnzervet és egy szál kolbászt. A hátizsákot visszavetette a vállára, nagy keréj kenyeret szelt, a kolbászból letört egy darabot és enni kezdett. Majd, mintha az, amit eddig elfelejtett, hirtelen eszébe jut­na, a homlokára csapott és fel­ugrott. A térdén nyugvó fegy­verét a hóna alá szorította, ke­zében a kenyérrel és a kolbász szál kifelé indult. Amikor látta, hogy az öreg­asszony ott áll az útjában, mozdu'ásra képtelenül, megba­bonázva, félkézzel derékon kapta, megfordult vele és a há­ta mögött letette. A Le Monde című párizsi lap egyik tudósítója különös esetről számolt be. ... 1954 tavaszán Bradden, amerikai állampolgár Louis- villeban (Kentucky állam) há­zat vásárolt, s azután átenged­te barátainak, a Wade család­nak. Wade-ék beköltözése le­írhatatlan izgalmat keltett az egész városrészben. Miért? — Mert Wade-ék négerek és így szomszédságukat a környéken nem tartotta kívánatosnak. Néhány nap múlva a ku- klux-klanisták keresztet éget­tek el Wade-ék háza előtt, be­lőttek a házba, ablakait kö­vekkel betörték. Június 27-én dinamittal felrobbantották Wa- de-ék lakását. Jefferson kerületi bíró meg- inditota a nyomozást. Bradden és Wade kijelentették, hogy az incidens a fajvédők műve volt. A bíró erre azt a kérdést tette fel nekik, nem tagjai-e a kommunista pártnak? A káro­sultak megtagadták a választ erre a kérdésre, amelynek sem mi köze sem volt az ügyhöz. Erre a „bíróval szemben elkö­vetett tiszteletlenség’’ miatt azonnal letartóztatták őket Párizs (MTI): A francia pos­ta dolgozóinak késleltető sztrájkimozgalma egyre széle­sebb méreteket ölt, a főváros­ban és a nagy vidéki városok­ban egyaránt A dijoni pálya­udvaron lévő postahivatalban például a sztrájk következté­ben több, mint hatszázezer le­vél torlódott össze s a dijoni postások megtagadták, hogy túlórával biztosítsák a levelek- továbbítását. A postások Alen- ccnban és Rouenben is meg­tagadták,. hogy nyolc óránál többet dolgozzanak. Bordeaux- tan a postai küldemények fel- halmozódása olyan nagymére­tű, hogy kénytelenek voltak kisegítő személyzetet felfogad­azahad kezével Játékosan ráve­regetett az öregasszony vállá­ra, mint egy nagy esetlen med- vebocs, úgy, hogy az kissé meg ingott. Még mély torokhangon mondott va’amit, ami érthetet­len volt, de nevetésnek is le­hetett hallani, óvatosan kinyi­totta az ajtót és csendesen ki­ment. Az öregasszony meg csak nézte, nézte a kolbászt. A ke­ze akaratlanul megmozdult és lassan, óvatosan elindult a lá­da felé. Mikor odaért, hirtelen megrémült és ráborította az ételre a papírt. Akkor sóhajtott egyet és olyan lassan, akár a kirakat­ban a mozgó baba, az ajtó felé fordult. Váratlanul megeleve­nedett. Az ajtóhoz ment és ki­nézett. Várt, majd újra be­csukta az ajtót. A hátával nekidőlt, aztán mint ha mág­nes húzta volna, vontatott, együtemű apró csoszogással odament a ládához. Megfogta a papírost és a száraz papír zörgésétől megijedve, gyorsan elengedte. Ahogy nekiütődött a láda oldalának, apró kis nesszel" lehullt. Egy pillanatig várt, azután óvatosan hozzányúlt a kolbász hoz, letört egy darabot és mo­hón kétségbeesetten enni kez­dett. Nyelte, csak nyelte, öreg, fogatlan Ínyén végigömlött minden, ami jó volt az életé­ben, Arcán a mosolytól s eről­ködéstől mozgó barázdákon tö­méntelen mennyiségben omlott a könny. A vénlány meg ott' állt mel­lette, nézte kimeredt szemmel és ugyanúgy mozgatta száját. (Vége) A bíró hosszas töprengés után szenzációs ítéletet hozott: vádat emelt Bradden, Wade ét barátaik ellen, hogy... „& kormányzati forma megváltoz­tatása" céljából kísérletet tet­tek a társadalmi rend megbon­tására. November 4-én egy másik bíró még tovább ment. Azt állította, hogy Bradden, Wade és barátaik maguk rob­bantották fel a házat, azért hogy — szítsák az ellenségeskedést a fehér és a fekete faj között és — ezáltal támogassák a kom­munisták tevékenységét, amely nek célja az Egyesült Államok kormányának megdöntése. Ezekután a váratlanul búb nősöknek minősített károsulta­kat 21 évi börtönbüntetésre óí- változtatható 10 ezer dollár pénzbírságra ítélte. Ebben a történetben, mint a francia újságíró i* megjegyzi, „nincs semmi rendkívüli.’’ Ép­pen ez a tragikus az Egyesült Államok mindennapi életé-* ben, hogy már megszokottak» ká váltak a faji üldözés, s kiáltó önkény, a képmutatóan leplezett törvénytiprás esetei. venezer levelezőlap vár kikéz­besítésre. A tizennyolcezer vámtisztvi­selő is tovább folytatja késlel­tető sztrájkját, béremelési kö­vetelése! érdekében. A kor­mány erre elrendelte, hogy a határállomásokon szüntessék be a vámellenőrzést. Azonban — mint egy szakszervezeti közle­mény rámutat, — ennek az lett a következménye, hogy nagy­szabású vámcsalások történ­nek, amelyek már eddig több­mi iliárd frankkal károsították meg az államot, vagyis jóval nagyobb összeggel, mint ameny nyi elegendő lett volna a vám­szolgálat! dolgozók követelé­seinek kielégítésére. A* abonyi földműves­szövetkezet dolgozóinak versenyfelhívása a föld­művesszövetkezetekhez Az abonyi földművesszövet­kezet dolgozói versenyfelhívást intéztek az ország valamennyi íöldmüvesszövctkezetéhcz ha­zánk felszabadulása tízéves év fordulójának megünneplésére. A versenyben célul tűzték ki, hogy elnyeri^ a „Kiváló föld­művesszövetkezet“ kitüntetést, s a dolgozók közül többen ki­érdemlik az „Élenjáró föld- művcsszöveíkezeti dolgozó” és a „Kiváló földművesszövetke­zeti dolgozó'1 kitüntetést. Vál. látták, hogy túlteljesítik ne­gyedévi kiskereskedelmi tervü­ket, növelik a helyi árúalapot, (okozzák a saját termelésű áru forgalmat, továbbá 130 száza­lékra teljesítik szövetkezetük negyedévi felvásárlási tervét. Az első negyedévben egy fiók­boltot s egy italboltot nyitnak, a földmüvesszövetkezetek ét­termét pedig korszerűsítik. A parasztsággal eddig kiala­kult áruforgalmi kapcsolata el­mélyítésére az abonyi föld- művesszövetkezet bővíti kis- gepparkját és az első negyed­évben öt morzsolni, öt sorve- íőgépet, tíz kézivetőgépet, tíz iókapát és tV permetezőgépet biztosít kölcsönzési célokra. — Vállalásuk között szerepel az s. hogy jobb munkaszervezés­sel, az első negyedévben a ter­vezett 238 ezer forintos fe’es- <eget !!00 ezer forintra növelik. A szövetkezeti mozgalom erő ütésére az első negyedévben 200 új taggal erősítik szövet­kezetüket és tízezer forint rész jegy befizetéssel növelik a földművesszövetkezet saját esz közeit Benézett. Odabent nem volt senki. A vályogtűzhely tetején égett a gyertya, a viasz oldalt — Mama. charasó! — mond­ta, hóna alatt a fegyvert job­ban magához szorította és a Ssőltősy Kálmánt •• Öreg Verőn halálra késsül A Német Szociáldemokrata Párt tömegtüntetéseket szervez ként felhasználni Romain Rol­land kéziratainak feldolgozásé- majd kiadják. Míchclct szenátor: „A köztársasági tanács még nem mondta ki az utolsó szót“ Párizs (MTI): A La Tribune des Nations című hetilap közli Michelet, gaulleista szenátor­nak, volt miniszternek nyilat­kozatát, aki a többi között ki­jelentette: ami a külpolitikai téren felmerülő problémákat Az Egyesült Államok új katonai tömböt kovácsol Ázsiában Sangháj (TASZSZ): Tokio) jelentés szerint George Joh, a Kuomintang külügyminisztere és Robertson, az Egyesült Ál­lamok távolkeletá ügyekkel foglalkozó külügyi államtit­kára a napokban Washington­ban az úgynevezett északkelet- ázsiai Katonai Szövetség (NA­TO) megalakításáról tárgyalt illeti, kijelenthetem, hogy a párizsi egyezményekkel kap­csolatban a Játszma még nem ért véget. A köztársaság ta­nács még nem mondta ki az utolsó szót Hatojama pártolja japán kereskedelmi missziók küldését Kínába és a Szovjetunióba Peking (Uj Kína): Hatojama, miniszterelnök szerdán Tokió­ban újságírók előtt kijelentet­te, hogy a japán kormány ke­reskedelmi missziókat készül küldeni Kínába és a Szovjet­unióba, Hozzátette, hogy Ja­pán hajlandó hasonló misszió­kat fogadni a két országból, hogy minden akadályt elhárít­son a normális kereskedelem útjábóL Tokio! Jelentések szerint Hatojama közölte, hogy fél akarja oldani a kereskedelmi korlátozásokat szabad uta­zást engedélyez az említett két országba. Hír szerint kijelentette, hogy .számít ezeknek az országok­nak a vásárlóerejére“ és ugyan akkor arra, hogy a normális viszony helyreállítása Kináva’ és a Szovjetunióval „hozzájá­rulna a világbéke megóvásá­hoz.‘‘ Tovább folytatódik a francia postások és vámtiszt- viseló'k késleltető sztrájkja ni. Páris X kerületében hét-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents