Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-08 / 6. szám

1955 JANUAR S NAPLÓ 3 Tegyük érdekessé, színessé a pártoktatást! hétfőn este tartják a pértok- fcatást, tíz-tizenegyen szoktak megjetemnL Szabó János bécsi túl van mér a hatvanon, de 6 is manóig pontosan megjelenik, csakúgy, mint „ többi: Tomkó Sándor, Szabó Gusztáv és Mar ton Károly. Szívesen járnak szemináriumra, mert „Kender János propagandistától sóikat lehet tanulni.“ Szeretik is őt nemcsak azért, mert tanító, ha. nem azért is, mert velük idő- sebfbettdkei is szívesen foglal­kozik. Kender elvtárs minden al­kalommal ügy irányítja a vi­tát, hogy az országos kérdé­sekkel párhuzamosan helyi — megyei, járási és községi példákról is beszélgetnek. Hétfőn, amikor az ország fel­szabadulás utáni gazdasági fej­lődéséről beszéltek, szó esett a faluról is. Tíz év eredményei nem kicsinyek. Csikóstöttősön sem. Erről tanúskodik többek között az új orvosi rendelő, a napközáotthon, az iákola új fel­szerelése, a filmszínház, a falu kulturális- és sportereaményei. A kormányprogram hatását azzal is érzékeltették, hogy a falusi földművesszövetkezeti bolt havi forgalma 140—150 ezer forint. Egyre több a bolt­ban a közszükségleti oiikk, — most már lehet vásárolni edényt, szöget, mezőgazdasági szerszámokat és más olyan cikkeket, amelyekből régebben hiány volt. Solt ilyen apró "he. lyi példával igazolják a sze­mináriumon az elméleti téte­lek helyességét. Amikor a termelőszövetke­zetek jövedelmezőségéről be­széltek, szó esett arról is, hogy a helyi tszcs-ben milyen hiá­nyosságok vannak. Sáfárék az elmúlt évben például mindösz- sze 28 munkaegységet értek el, — így aztán nem lehet dol­gozni és ilyen munkával nem lehet az életszínvonalat emel­ni. Ilyen és hasonló helyi példákkal teszik szí­nessé, érdekesebbé a szemi­náriumot, s így aztán köny- nyebben megy a tanulás, nyomban le is szűrhetik a tanulságokat saját munká­jukra vonatkozóan. Honnan „szerzik“ a példá­kat? Kender elvtárs előadásá­ból is, meg aztán a hallgatók jól ismer% a falut, a környé­ket. Egyszóval: saját életükről Nemrégiben Hajóé bácsi unokájától és Tóth Pityutól érdeklődött Kender elvtárs, hogyan élnek otthon. Nem maradtak-e el mező­gazdasági munkákkal? S amit a két kisdiák elmondott, a kö­vetkező előadásban, mind he­lyi anyagot jól fölhasználta. Soha nem várt arra, hogy a já­rási pártbizottság lássa őt el érveikkel, példákkal. Az emlbe. polctól, a gyerekektől a tanács, tói és saját tapasztalatéiból gyűjti össze mindazt, ami meg­könnyíti a pártoktatást. Emellett a szemináriumokon fölhasználják — az oktatás anyagát szemléltetően be­mutató — képeket, grafiko­nokat, térképeket. Akad ilyesmi bőven az isko­lában. A nagy falitérképen né­zegették, hogy az elmúlt tíz év alatt az ország melyik ré­szén mit építettünk; milyenek az újonnan épült üzemek, la­kóházak, Mdafc H ttsUk. «art filmen nézték meg. A jól ismert helyt példák, filmek, képek és egyéb szem­léltető eszközök teszik színes­sé, könnyen edsajátithatóvá Csdkóstöttősön a párt oktatás anyagát. Ezért járnak szívesen a szemináriumokra. Azaz nem­csak ezért; a szeminárium hall gatói olyanok, mint egy család. A propagandista és a hall­gatók nem úgy búcsúznak el egymástól egy-egy foglalkozás végién, hogy „na, két hét mu', va Ismét találkozunk.“ Nem, mert szinte minden nap együtt vannak. A földművesszövetke- zetlben, tanécsházán vagy a mozi helyiségben beszélgetnek, vitatkoznak. íme: ez a csikóstöttősl „kis család“, így élnek, így dolgoz­nak, s az ilyen közösségben valóban nemcsak hasznos, ha­nem érdekes is tanulni. (Önódi) II Megfelelő életkörülményeket teremtünk do'gozóinknak" A gOrOsgaU ét KwnogiiMr- sáffyi gazdaságok október 1-én egyesültek és mivel a gazda­ságban a dolgozókról való gon­doskodás semmiképpen sem mutatta az új szakasz politi­kai célkitűzéseit, ezért minden rendelkezésre álló anyagi erő­forrást felhasználtunk az élet- körülmények megjavítására. A korábban két gazdaság beru­házási kerete 787.000 forint volt, felújítási kerete pedig 145.000 forint. Mivel építkezési munkáink jól haladtak, a Ke­letdunántúli Igazgatóság támo gatásával a beruházási összeg kétszeresét, 1,400.000 forintot építettünk be és csaknem az előirányzott összeg háromszo­rosát, kereken 450.000 forintot fordítottunk felújításra. Az összeg legnagyobb részét a dol­gozók lakásigényeinek megja­vítására költöttük. így Görös- galon a tervezett két új laká­son felül decemberben még két A tcpwismeptcto értekezlet előtt Ezekben a napokban ülnek járta már eddig Is a kűlönbő­össze a vasutas dolgozók tér- ző munkahelyeket, a forgalmi melési értekezletre, hogy meg- irodát, a segédhivatalt, a bér­ismerjék: az elmúlt év tapasz- elszámolást, az ő meglátásait talatait, az új esztendő tervét, egyeztette össze e területek szerződést a szállíttató felek­kel s mindkét fél képviselői­ből alakítsanak komplex-bri­gádokat. A dolgozóknak azok a javaslatai segítenek, melyek tennivalóit, azt, hogy kire mi dolgozóinak meglátásával, — lehetővé teszik a szerződések hárul a kötelességekből. A ta- mert hiszen ők részleteiben is- r.ácskozásoknak az ad különös merik saját munkahelyük nyomatékot, hogy az idén min megoldásra váró problémáit, den eddigit felülmúló szállítási A már vázlatosan elkészült feladatokat kell lebonyolítani beszámolón egy jelszó húzó- — hisz ma már mind szerve- d k végig: harc az R. M. Mű­sebben kapcsolódik be a for- vek felhívása nyomán a fel­hajamba, a szállításba a falu is, mind több szükségleti cik­ket indítanak útnak az üze­mek. A p>écsi vasútállomáson hétfőn fél 9-kor Pintér János áilomásfőnökhelyettes lesz az értekezlet előadója. Esténként munkától, telefon- zórgéstől távol, otthon készíti a beszámolót. Ez azonban nem azt jelenti, hogy mindez az élettől is távol van. A dolgozók már tudnak a nagy éveleji ta­nácskozás időpontjáról — na­adási kocsik meggyorsításáért, a menetrendszerinti indítással, az élüzem címért. Mert nem majd javaslatot titok, a pécsi vasutasak ismét értekezlet az élüzem címre pályáznak s ezt. ha most nem is, a máso­betartásáit. Előfordult gyakran a múlt évben, hogy a megra­kott vagonok 24 és néha 48 órát is várakoztak az állomá­son, most az a cél, hogy. a délelőtt megrakott kocsik, dél­után már elinduljanak ren­deltetési helyükre. Hogy lehfe: ezt megoldani? — Erre mond a termelési Még mindig sok a késéé. ■— Ezen a téren a menetrendsae­r^n rinti vonatindításért kell har­pen el akarjak hódítani. Ta- , . _ , , . , va lv a kocsitartózkodási tervet colnl’ foIeg 0 holyi & a murv J f1kásvonatoknak kell időben in­ercsen rontotta a feladási ko­csik lassú mozgatása, mert csak 93 százalékban tudtak ele get tenni a követelményeknek. Mit is jelent a feladás? Azt, ponta többször is széjjelkürtöli hogy az igényelt üres vagonok a hangosbeszélő. Van ideje mindenkinek gondolkozni — hol szorít a cipő, min kellene változtatni. Egyszóval a fejek­ben sokféle javaslat, ötlet for­dul meg mostanában. Erről Pintér elvtársnak is tudomása van s ezt az alkalmat nem is szalasztja el. Többször sorra­Bistosítják a zavartalan közlekedést Csütörtökön este nyolc óra tájban Pécsett és Baranyában ónos eső esett, majd utána fagyhullám következett. A fa gyos eső következtében a köz­lekedési útvonalak, országutak járdák olyan síkossá váltak, hogy a közlekedésben átmeneti nehézségeket okoztak. Az ónos eső nagy feladatok elé állította a Pécsi Útfenn­tartó Vállalatot, az Autóköz­lekedési Igazgatóságot, a me­gyei tanács közlekedési osztá­lyát, valamint a Közlekedési Vállalatot. Egymásután érkez­tek a telefonjelentések és a segítségkérések. A feladat az volt, hogy elsősorban Komló város belterületén, Pécs—Kom ló, valamint Szekszárd—Bony- hád—Pécs útvonalakat legyék balesetmentessé. A Pécsi Útfenntartó Vállalat már a síkosság bekövetkezése előtt, a közúti kirendeltség ál­tal megjelölt útszakaszokra többezer köbméter homokot, szénsalakot és kőtörmeléket szállított ki a csúszós ország­utak mellé. Január 7-én hajnalban a szakaszfelelős ú török a csúszás veszélyes részeket felhintették. Amikor azután a kiszállított anyag kevésnek bizonyult, il­letve az útőri erő nem volt elegendő, 6 teherautóval rész­ben pótolták a csúszásgátló anyagot, részben pedig közvet­lenül a tehergépkocsikról szór­ták a homokot, szénsalakot és kőtörmeléket az országutakra. A Pécsi Útfenntartó Vállalat dolgozói ügyeletes szolgálatot tartanak, a teherautókat ké­szenlétben tartják és oda irá­nyítják, ahol a legnagyobb szükség van. A fizikai és mű­szaki dolgozók pedig elhatá­rozták, hogy munkaszüneti na­pokon is megszüntetik a közle kedési forgalmat akadályozó csúszósságot. Az útmunkások felhatalma­zást kaptak arra, hogy a köz­ségi tanácsok útján, fizetett fu varost és közerőt vehetnek igénybe ott, ahol a Pécsi Út­fenntartó Vállalat dolgozói az országúti veszélytelenítési mun kálatoknál kevésnek bizonyul­nak. Ugyanakkor a Pécsi Út­fenntartó Vállalat a mai nap­tól kezdve, 4 forintos órabér­rel, mintegy 50—80 új dolgo­zót vesz fel útmunkára, hogy lehetőleg még a hajnali órák­ban, az autóbuszforgalom meg indulása előtt forgalombiztos­sá tegyék az országútokat. El­sősorban a bányásziáratok za­vartalanságát biztosítják és ez­ért a Pécs—Komló közötti utat hintik be, maid sor kerül a közlekedési főútvonalak bal­esetmentességének biztosításá­ra is. A Pécsi Útfenntartó Vál­lalat Komló környékén külön brigádokat létesített és ezek a körzetvezető irányítása mellett állandó szolgálatot tartanak Jelenleg mintegy 400 útmun- kás dolgozik a baranvai ország utak veszélytelenítésén. Az AufófeözVJfcdésl Igazgatóság ■s felkészült az akadályok azonnali elhárítására. Megszer­vezte a fagybrigádokat és ezek feladata: a gépkocsik állandó melegítése, hogv szükség ese­ten bekapcsolóöianak a téli forgalmi akadályok elhárításá­ba. A forgalmi szakszolgálat állandó összeköttetést tart az egyes szolgálati helyekkel, je­lentéseiket azonnal továbbítja az Autóközlekedési Igazgató­dulniök. Eddig rendszeresen a csatlakozásra váró vonatok késtek. Gyakran megtörtént, hogy egyetlen átszálló sein volt, a vonatnak mégis vára­koznia kellett. Most javasolja a beszámoló, hogy a forgalmis­tái! már előre tudják meg más állomásokról, hogy lesz-e átszálló a helyi vonatra. Sok keresetlen szó hangzik el azzal kapcsolatban is, hogy indulás után kezdik fűteni a személykocsikat s gyakran egész úton sötétben kell utaz­ni. A beszámoló azt kéri, ja­vasolják a dolgozóik: melyik vágányon lenne előnyösebb egyik-másik vonatot összeállí- ság diszpécseri (fómenetirá- tani, hol lehetne előbb befűte­mdnél előbb eljussanak a szál- líttatókhöz. Tavaly nem egy­szer a Terményforgalmi, a Szerves trágyagyüjtő, a Ce- mentáruipari Vállalat 12—16 órával később kapta meg a kért vagonokat. A beszámoló most felhívja arra a figyel­met, hogy az állomás kössön lakást építettünk, melyet e hó­napban be is fejezünk. A so- mogyhárságyi üzemegységben, amely lakóépületekkel Bara­nya egyik legjobban ellátott gazdasága, ugyancsak terven felül mintegy 30 lakás elavult, rossz ajtóit és ablakait cserél­tük ki teljesen újra és mintegy 30 ólat építettünk a dolgozók háztáji állatai részére. A jobb munkafeltételek biz­tosítása érdekében GörösgaTon 80.000 forintos költséggel új gépműhelyt és 170.000 forintért gépszínt létesítettünk, Somogy hárságyon pedig új traktorsze­reidét rendeztünk be, ahol a szerelők egész télen fűtött he­lyen dolgozhatnak. Az időszaki dolgozók szállá­sának otthonosabbá tétele és kényelmének fokozása érdeké­ben minden ablakra függönyt, az ágyak elé pedig futószőnye­get vásároltunk, mivel a pado­zat tégla és így hideg, nedves. Ugyancsak azért, hogy dolgo­zóinknak legyen hol szórakoz­ni és szabadidejüket tölteni, Görösgalon terven felül mint­egy 50.000 forintos költséggel új kultúrotthont és mozihelyi­séget építettünk, Somogyhár- ságyon pedig új DlSZ-helyisé- get adtunk át az ifjúságnak. A konyhának szánt hízókkal, üzemi konyhakerttel 7 forintos áron biztosítottunk bőséges és ízletes étkeztetést egész éven át dolgozóinknak. Sőt az üzemi konyhakert a gazdaság dolgo­zóinak állandóan friss és olcsó zöldséget is tudott eladni feles legéből. Csak az elmúlt esztendőben 391.000 forint összeget költőt­fogom tünk védőruhákra. A valamely oknál anyagilag rászoruló dolgozók­nak 43.000 forint segély és 10.000 forint kölcsönt ad­tunk. Az évközben jó munkát végző dolgozók között 16.000 forint jutalmat osztottunk szét prémiumon felül. A többterme lés után 250.000 forint prémium mot fizetett ki a gazdaság, ezenkívül 754 kiló cukrot, 21 mázsa burgonyát és 87 máisa répát is adtunk ki természet* ben jutalmazásukra. Bár a dolgozókról való gon­doskodás területén korántsem tettünk meg mindent, hatása mégis rpegmutatkozik a terme- lésben. Az őszi vetéseket idő­ben, a mélyszántást két héttel határidő előtt befejeztük. Téli gépjavítási munkákban ütem­tervünkhöz képest 14 napos előnyünk van és a gépműhely kollektívája vállalta, hogy min den gépet minőségi munkával kijavít, egy hónappal a határ-* idő előtt átad és mintegy 40.000 forintot megtakarít. De ezenkívül a gazdaságban 1954- ben szerződött dolgozók java­része 1955-re is már most le­szerződött, ami elősegíti a jó munkáskollektíva kialakulását. Értékelve múlt évi eredmé­nyeinket, mind a termelés, mind a szociális körülmények megjavításában — úgy érzem, még igen keveset tettünk és évpencsak megindultunk a me­zőgazdasági termelés fellendí­tésének, a dolgozók életszínvo­nala emelésének útján. Ez év­ben még bátrabban folytatjuk a megkezdett helyes utat. JÓZSEF SÁNDOR igazgató QrfCLpniJnqrcL bínrínf?ó-'ik Könnyelmű játék a nép pénzével Messzire fehérük hullám, ga pénzen készült falak beáx- pala teteje a körcsönye-pusz- nak • • ■ tai p^tkánykastélynak - íflik ahogy errefelé hívják ezt az nem hagyhatjuk szó nélkül a épületet. Érdekes az épület, de két, egymástól öt méter távbl- még érdekesebb a története. ságra ásott mély kutat sem. Úgy történt, hogy a •Megytd Tanács illetékesei annak ide­jén elhatározták, hogy az it­teni tó partjára Nutria prém­Ezekre a befejezetlen, lassacs­kán tönkremenő kutakra H biztosan jó pár ezer forintot rá költöttek, hogy majd annakide­jén innen lássák el vízzel patkány telepet létesítenek. *E1 ™ B U kezdték a natkánvka« V *v terveTCtt birkafurosztot. A ter- is kezdtek a patkanyka* »-y veket ^ tollvonással is kezdték a patkánykas V *y építését többezer forintos költ­. , , , . , - megváltoztatták — a blrkafü­E!íí* ír. n^„u Ml M . «M. nyitói) szolgálatához. A Pécsi Rádió is segítséget nyújt a közleke­dési dolgozóknak a forgalmi akadályok leküzdésében. A Pé­csi Rádió esti adásaiban fel­hívja a gépkocsivezetők figyel­mét a megváltozott útviszo­nyokra és fennálló közúti ve­szélyekre. ni és a világítást rendbehozni. Az értekezleten más szolgá­lati ágak képviselői, így a fű­tőház, a pályafenintartás, a szertár és az igazgatóság kép­viselői résztvesznek. Tőlük is javaslatot várnak a pécsi állo­más vezetői, hogy az új eszten­dőben még jobb munkát vé­gezhessenek — még pontosab­ban induljanak a vonatok. GULYÁS ERNŐ kézláb körcsönyepusztai ember az építkezésen szorgoskodott, — végül elkészült az épület — és kiderült, hogy a lakók nem foglalhatják cl csinos szotü-s- káikat — mert a tó vize á\í- tólag fertőzött, mocsaras. kutak pedig liasznavehetrtle-. nül beomlanak... Mi ez, ha nem könnyefnift játék a nén pénzével, mi ez. ha nem felelőtlen, meggondolatlan tervezgetés, amelynek a nép­gazdaság és ml dolgozók lát­A fertőzött vizen egy másik juk kárát7! intézkedés útján segítettek. A MÉSZÁROS ALBERT helyiek állítása szerint ugyr-n- traktoros, is komolyan mérlegelték ha * már a patkányokkal csődöt A szerkesztőség teljesem mondtak, mosómedvéket tele- egyetért Mészáros elvtárs so- pítenek ide. Telt, múlt az idő, raival. Várjuk az illetékesek fel de a mosómedvék még mindig világosítását a kézen-közön ©1- valahol máshol öblögetnek, az vesztegetett patkánykastélyról épület lakat’an, máris akad cs a Körcsönye-puszlán talál- rajta javítanivaló, mert a drá- ható egyéb visszásságokról’. 1 0 >4 május elején rak­X je az rnágo­csi szerelőműhely első tégláit. A 49/6. számú Komlói Építő­ipari Tröszt szevtember 30-ra tervezte a munkák befejezé­sét. később október 30-ra fo- gadkoztak ... 1955-öt írunk és ... január első napjaiban Szajkó Antal az utolsó ablakot festi barnára. Vénre elkészült a nagy szerelőműhely. De te­gyük még hozzá azt is, hogy ez a pontatlan tervteljesítés 20 százalékos lemaradást okozott n mágocsiaknak a gépjavítás­ban. Ha nem is készült el teljes egészében az elmúlt esztendő­ben a javítóműhely, a mágo- csiak karácsony hetében már itt rendezkedtek be. A gévia- vitást most már nem is az istái iából átalakított műhelyben akarják elvégezni, mmt edd-n Az új műhelybe-n. jobban dol­gozhatnak. csakhamar behoz­hatják az elmaradást, de a mi­nőségre is minden eddiginél nagyobb gondot fordíthatnak. Mindenki jól ismeri már há­rom év után a minőségi ellen A mágocsi MEGS őrt: Nagy Lajost. Nagy elvtárs I lé csépelni, már a nagyszíjat csak a tökéletesen kijavított I is ráhelyezték a lendkerékre... gépeket veszi át. Jól érti szak- | Egyenletes, egyre erősebben máját, őt nem lehet „átejteni1 A minap is öt gép közül hár­mat utasított vissza. Szabó Ist­ván zetorját, Lajkó Kálmán és Bárányos Gyula G 35-öseít. — Laza volt néhány kapaszkodó, a kormánybeállítás és az ada­golás körül is volt egy kis hi­ba. nézzünk csak körül eb- ” ben az új műhelyben! A kalapácsok és üllők zajába be­levegyül a kisgépek zúgása, az acélos vasak csilingelése. A szerelőbrigádok óramű pontos­sággal viszik részfeladataikat, hogy azután a sok szerte-heve- rő alkatrészből egy kész, tükör fényes gép kerüljön az átve­vők elé. Most egy D cséplőgé­pet vontatnak 7,etorml a tánc? ..átadó helyéreSchuller Jó­mét 1070-es és Lakatos Ferenc 1200-ns o’-ve kerül ma a bi­zottság elé. — Még egy kicsit előrébb, azfán jól van ... Hamarjában körülékelik a gép nény kerekét, mivth/i (-!<■ most állnának az osztag mcl­búgó hangot hallott az üresen forgó dob. llartai Ferenc, a javitóbri- gád vezetője jelenti: — Kész a beállítás ... A műszaki vezető: Zárai László, Nagy Lajos és néhány szerelő körbejárják a gépet, megfigyelik a bugását, kopog- e valami, rendben vannak-e a csapágyak, hol kell meghúzni egy-egy csavart... Egy bete­get nem vizsgál lelkiismerete­sebben az orvos, mint ők a gé­pet. — Most az egyszer kifogtak rajtunk — jelenti ki Nagy La­jos. Rendben van! Jöhet a kö­vetkező ... Lakatos Ferenc 1200-as csép­lőgépén sem talált bábát a mi­nőségi ellenőr, hamarosan le- vonimázva ez is a többi mellé kerül... Igen ám, csakhogy nem ilven egyszerű a dolog, mint aho­gyan itt leírtam! Minden gép- átvevesnek megvan a maga rendje. Három hibafelvételi jegyző ’ önyvet készítenek: szétszedés előtt, szétszedés és lemosás után, a harmadikat pedig a teljes kijavítás után. így tör­tént ez Schuller József és La­katos Ferenc cséplőgépénél is. A javítás ellenőrzésénél ezt is figyelembevették, a körzeti mechanikus, a brigádvezető; a műszaki vezető, a minőségi el­lenőr és ki tudja még hányán ellenőrizték, de hiába, nem ta­láltak rajta kifogásolni valót. Az elején még ferde szem­mel néztek Nagy Lajos elvtárs ra a traktorosok, szerelők egy­aránt, úgy gondolták, hogy ke­rékkötője a munkájuknak, egyik másik „szőrözőnek“ mondta, de mostanában válto­zott véleményük. Rájöttek, hogy gondosan kijavított gépek kel többet dolgozhatnak és ez étppen nekik jelent előnyt, ívsz jobb gépnél több a keresetük. \ mágocsi gépállomáson, •fA — a múlt évihez viszo­nyítva — gyorsabban halad a gépjavítás, s hozzátehetjük, — Nagy elvtárs munkájának ered ményeképpen — gondosabban is végzik azt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents