Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

4 NAPLÓ 1955 JANUAR 30 Növelik a tej hozamot a koflkedi női fejőgulyásóit KÉT KITÖLTETÉS Tijév óta minden reggel jó ^ korán három asszony siet a Kölkedről vezető mohá­csi országúton az Uj Élet tér­ni először ef/eszet tanyájára: Pa­lásti Józsefné, Futó Petemé es lengyel Józsefné. Első útjuk a tejgyűjtőkamra: leteszik a nyakuk köré csavart nagy- kendőt, kezelmosnak. majd nem érdeke a közös vagyon védelme, gyarapítása, hiszen a ■18 holdas kulák a tsz-t csak búvóhelynek tartotta. A legtöbb baj azo iban mégis az volt, hogy a termelőszövet­kezetben egyetlen egy férfi sem akart fejni, senki nem vállalta ezt a feladatot. Az intézőbizottság az egyik igaz­Csend, nyugalom, békés , . .öröm és megértés honol a A termelőszövetkezetbeliek l•»»tton«* _ Attila utcában helyesen cselekedtek, amikor t e§y öregedő házaspár életé- kizártak Kántor kulákot és £ b&n- Győri Lajos és felesége l kedett a napi tejmennyiseg. meacsörrennek a fehér vödrök gatósagi ülésén úgy határozott w - ■. j tu'L- u** ív A •-> is>«sÁUárí L* hrinnrl­és indulnak a tehénistállóba Lemossák a tehenek tőgyét, el­végzik a tögymasszázst és máris zuhog a frissen gőzölgő tejsugár a vödrökbe . .. Kiilkeden csak női. fejő­gulyások vannak? Úgy bizony és nem is akár­milyenek! Tavaly igen sok baj volt a közös tehénállománnyal egy­szer azért, mert kevés volt a takarmány, másszor nem volt aki megfejje a teheneket. Volt olyan eset is, hogy teljesen hozzá nem értő emberek ke­rültek a tehenek mellé és ke­zük nyomán nem emelkedett, hanem csökkent a , tejhozam. Ifjú Kántor Gyula állatte­nyésztési brigádvezető nem sok. ügyet vetett a tehenészet­re. Sokszor három hétig nem is látták az istállók környékén. A szövetkezetiek rájöttek ké­sőbb, hogy Kántornak miért hogy Kántort leváltják brigád vezetői tisztségéről és a Icövet- kezö taggyűlésen kizárják a termelőszövetkezetből. Határo­zatot hoztak arról is, hogy fel­kérik a tsz női tagjait, vállal több gondot fordítottak a te­henészetre, a nőket bízták nieg a fejéssel. Bebizonyosodott — gazdaságuknak a tehéntartás az egyik legjövedelmezőbb ága. Hónapról-hónapra pénzel­het belőle a tagság. Decem­berben 13.080 forint jövedel­met hozott a 24 tehén csupán tejből. Januárban, amióta nők fejnek, — a jövedelem meg­haladja a 17 ezer forintot. He lyesen tették azt is. hogy egy n,vriK u isz wt wyjuru,, c ----................. - - ., r, ^ t ja k el a tehenek fejését. Így egy tehén kétszeri fejeséért 0.1 ' ......__________«K/rtsíL’ n fám­tö rtént aztán, hogy Palástiné, Für óné és Lengye Iné került a tehenészetbe fejőnőnek. IS ántor leváltása óta. sok változás történt a tehe­nészetben, bár kezdetben a ta­gok is ellene voltak a fejőnők beállításának. Miért? Mert a kulák — a nők ellen uszított Kiss József állatgondozó detben azzal mutatta ki ha ragját, hogy Lengyelné lábára faroltatta az egyik tehenet fe- jés közben. Gorombán ütlegel te az állatokat. A nők azonban bebizonyították, hogy megáll­ják a helyüket, méghozzá de­rekasan, mert amióta ők vég­zik a fejést, 25 literrel nőve­-C70 --------- --- . ­mu nkaegységet írnak a fejő nők javára, mert sokszorosan megtérül a közösben. A három asszony kezében van most a tsz pénztárcája, amit a kulák ellopott volna. Jó kezekben van... .. a habos tejjel gyorsan tel lakik itt, a „Mi Győri né­nink“, mert őt már csak így ismerik és tisztelik a község­ben. A szó könnvedén és igazan folyik az ajkáról, amint ott ül a meleg kiisszobában egy fonott karosszékben. Kötöget és szemüvege alól fel-felpis- lant egy rövid időre, azután dolgozik tovább. Szavak ... olyan szavak ezek, amelyek az ember szívéig hatolnak. Ranódfa-puszta ... Sumony- puszta ... cselédi sors báró Biedermann birtokán ... két és fél évtized ... végre egy kis családi ház és megkezdő­dött a mégnagyobb hajrá a hét holdacska földön ... há- | ború ... katonaság ... a férj ,távol... a munka dandárja reá várt .. Ez volt a múlt fért a ...a habos tejjel gyorsan fel*''-“ ■— ■ ■ szított, nek a fejővödrök. A reggeli ‘ s„ n?ara\.,1111 a jelen?... ú kéz- fejést hat óra — fél hétre fe-* Megbecsülés, szeretet... sok II. K„ tonnái T.„-„miéi i punba, de elismeres^es^ juta­lom is,... községi tanácstag ... a pécsi járás béketanácsá­nak elnöke... magyar Munka- érdemérem ... a Koreai Népi jezik be. Ma reggel Lengyel Józsefnéé az elsőség: nyolc tehéntől 39 litert, Palástiné és Furóné 25—25 litert fejt. Este négy órakor újból kezdik a ( Demokratikus Köztársaság II. fejest. A megtelt tejeskanná-; osztályú „nemzeti-zászlórendje kát szekérre rakják és t’iszik ‘ kitüntetettje ... megyei ta- a tsz tejcsarnokába, ahol va- í nácstag jat és sajtot készítenek belőle. $ Most a IV. Magyar Béke­kongresszusra készül, ahol örömmel mondja majd el, hogy Szentlőrincen mindenki a béke híve és mindenki a békét akarja. Készül, de nem akárhogyan. E hónap húsza­dikán már teljesítette vágó­marhából kötelezettségét egész évre. És hogy teljes legyen a kép, kötelezte magát arra, hogy felszabadulásunk 10. év­fordulója tiszteletére rendezi egész évi kötelezettségét ser­tésből, baromfiból, tojásból, adóból és még ezévben eleget tesz az 1956. évi kötelezett- .ágéti'SX is ugyanezekből. Győri Lajoöné nemcsak funk cionárius, de anya, sőt nagy­mama is. De még milyen! Azon töri a >3jót, hogy la­kást vesz a lányának. A pénzt már biztonságba helyezte: ta­karékba tette, mert mint mondja, otthon hamar lába kel, „mert még szeretem ám a szép ruhát“. A kis unokája ródlit, futballcipöt kapott tőle. Amikor kitüntették, ezt írta neki a kis lurkó: „Drága Nagymama és Nagypapa! örömmel olvastam, hogy a nagymamám kitüntetést ka­pott. Azon törekszem én is, hogy ha felnövök, ugyanolyan kitüntetést kapjak, mert irigylem ám a nagymamámtól. Nagymamám! Ez a kitüntetés nemcsak neked szól, hanem a nagypapának is, mert S mun­kálta meg a földet és Te csak így kaphattad meg a kitünte­tést.“ Életének középpontjában ez áll: segíteni az embereken! Egységes egésszé formálódott benne a családinak és a köz­nek élő, újtípusú parasztasz- szonya. Elmondhatja: „Boldog vagyok, mert a közösségért is éltem, élek, s élek a jö­vőben is.“ K. J. Jól dolgozó tanácsa Ik a lm ásottak Téczely Magdolna Tímár Irma Tóth Teréz Hidasi este Hidast, ezt a nagy területen hogy most még kevés a szén­fekvő szétszórt községét esti irodalmi könyv a ÍL a€P homály öleli körül. Az utcák- teremben méa töhh VQ~vona~ ,fc,ó „ Ä'Ä’S es a hazakban kigyulnak a ini- nek bizonyul mertiíurS j. lányok. Azt szokták mondani a ző, mint a játszó — f ° 6~ faluról, hogy ilyenkor este min csak a kezdet _ 1 ___-Ez Zne? de n elcsendesült, az emberek Iák Lajos a kint,- on^a Szél- nyugovóra térnek. Hidason ez zetője - ’most akarju^meo- nem így van. A nappal fuva- alakítani a zenekart ; ° rozó szekerek zörgését az este énekkart Ay in . .es, ,az, sajátos zaja cseréli, fel - Va- című szindaräbZn pedig ÖtOJU-OUö IÓU.JU I/ÚCI uvv - — csora után — csoportosan siet nek szomszédolni a gyapjúken­dőbe bugyolált asszonyok, lá­nyok. .......így zeng örömünk, me rt ez a szép cAlt ól a linóm tzumiaalé teremne BARANYA LEGNYUGA­BB szegletében egy jókora lton megszakadnak a kötött, yagos földek. Homoktenger ujtózik itt el, melynek észa- partja felnyomul egészen a sdobszai szérűkig. Délről a i^újfalu—sellyel országút, ke­iről a Gyöngyös-patak, nyu- ,tról a Szörényi mezők kerí- c körül ezt a közei három- ér holdas területet, melyet n még az isten is dohány- •rtnek teremtett. Negyvenöt őtt az Andróssy gróf a rtvesz- i Szabolcsból idehozatott nV:-rtő kukásokkal Szentmi- IVia-puszta mellett vagy zenkét holdon be is rendezke- stt a jófajta szuloki termesz- isére Még egy esztendő sem mit el a felszabadulás után. mikor a volt uradalmi cselé- ek egyéni gazdák és az ittre- edt kukások saját kertjükben lültették az első palántákat, melyek • magjáért Tóth József ieg Nock Mihály begyalogol- ák felo Somogyot. Tekintve, ogy a másnak mostoha, de lohúnynak áldott jó homokból z a növény húzza elő a leg- öbb pénzt — úgy felvirágzott t környék dohánytermelése, íogy még tavaly is, itt Gyön- yösmelléken, a homoktenger cözepetáján’több, mint tíz gaz- la szerződött a Dohányváltó- 'al. December végén azonban il8ő hallásra hilietetlenül negmakucsolták magukat, nondván: ezentúl nem üite- ünk egy négyszögölnyi do- íényt sem! Nem és nem! Liléivé Tóth Sándor hét holdas gyöngyösmelléki gazda megfo­galmazása szerint: — Ha még egyszer visszajön a szuloki, akkor lesz dohány, ha nem, akkor a híre sem lesz! MI AZ A SZULOKI és miért ragaszkodnak ennyire hozzá? Kiváló minőségű, egye­nesen szivarnak való, zsírosta­pintású, nagylevelű fajta, amit itt nemesítettek ki egy kőhaj ításnvira a somogybéli Szulokon. Hozzáigazodott mór az itteni homokhoz és időjá­ráshoz olyannyira, hogy pél­dául 1947-ben Tóth Sándor egy holdról nyolc mázsa het­ven kiló levelet tört le. Nem is termeltek erre mást, csak szulokit és álmukban sem gon dolták a gyöngyösmellékiek, hogy községük Baranyához csatolásakor megváltozik a helyzet. Pedig ez történi: az Élelmiszeripari Minisztérium­nak egy merev és eléggé nem helyteleníthető intézkedése Baranyára a szabolcsi fajta ki­zárólagos termesztését írta elő és így a közigazgatási válto­zás folytán a hírneves Szülök tőszomszédságában megjelent a vidékhez nem szokott idegen fajta. A természet viszont ügyet sem vetett az előírásra: a szuloki utóda félakkora ter­mést adott, mint ' jól bevált elődje. Egy-egy száron a ko­rábbi tizenhat-tizennyolc he­lyett csak hat-nvolc levelet hagyhattak meg, természetesen ugyanilyen arányban csökkent a gazdák jövedelme is és ment el tőle a termelési kedve is. Az 1953 évi 17 holdról 1954-ben öt és fél holdra csökkent a do hányterület. A múlt év decem bér 20-án pedig úgy volt — egy négyszögöl dohányt sem termelnek többet. Ekkor ismer ték fel az illetékesek a hely­telen intézkedést és változtat­ták meg azt a szuloki javára. Jellemző, hogy erre a hírre egyetlen napon leszerződött mind a tíz dohánytermelő gazda — de a bizalmatlanság még mindig nem oldódott fel: mindössze három hold és hat­száz négyszögöl erejéig köte­lezték magukat dohánytermesz lésre De az alapvető akadály már elhárult az útból: ha a szerződtelek jobban nekifog­nak — gyökeres változást ér­hetnek el. MIBEN SEGÍTHETNÉNEK az illetékesek? „Lenne itt má­sik harminc gazda aki bele­vágna a dohánytermelésbe, ha lenne hozzá alkalmatos pajtá­ja” — adja meg a választ Ba­logh Farkas János három hol­das dolgozó paraszt, kifejezve ezzel valamennyi gyöngyös­melléki dohánytermelő legna­gyobb kívánságát. A dohány ugyanis „nem a földeken, ha­nem a pajtákban terem”, mert a legjobban gondozott termés is tönkremehet, ha rosszul szá- rogatják, zsúfoltan, levegő nél­kül tartják. Márpedig a gyön­gyösmellékiek kénytelenek pad iáson, a forró cserép közvetlen közelében szárogatni a felfű­zött leveleket, ezért a kiváló minőség helyett sokszor csak zsinórégett, selejtes dohányt szállíthatnak csak le. Száma­datokkal bizonyítják be — mit jelentene mind a népgaz­daság, mind egyéni jövedelmük szempontjából, ha fa kiutalás­hoz juthatnának pajta építke­zésekhez. Tóth Sándor padlá­son szárított 132 kiló dohányá ból alig tizenöt százalék lett első osztályú, G6 kilót pedig csak harmadrendűnek, aláren­deltként vagy pedig egyenesen csak hulladék gyanánt vették át. Batta Jánosnak tavaly 155 kiló dohánya termett és a rossz szárítás miatt egyetlen deka sem ütötte meg belőle az első osztályú minőséget — viszont Szakállas Istvánnak, aki szellős pajtában végezhet­te el ezt a munkát majd há­romnegyed részét vették át a legjobb minőség után járó igen magas áron. Legalább hat- 300 forinttal emelné min­den gazda jövedelmét, ha kapnának két-három köbmé­ter fát, viszont a könnyűipari vállalatok 250—300 kilóval több, kivitelre alkalmas, ki­váló minőségű dohányhoz jut­nának Gyöngyösmellékről. Dehát olyan lehetetlen dolog fához jutni? Korántsem — itt húzódnak közelükben a vajsz- lói erdőgazdaság területei. Meg vennék a fát, ki is termelnék saját erejükkel, haza is fuva­roznák, sőt abba is belemen­nének, hogy a vételárat akár a fakitermelésnél, akár az őszi csemeteültetések során ledol­goznák náluk. Úgy véljük — nem megoldhatatlan a gyön­gyösmelléki dohánytermelők­nek ez a kívánsága sem, s annál inkább támogatni kell, mert nem hosszú esztendők múlva, hanem már ősszel jelentkezne a befektetés haszna,- ------~ UtUI ta rkaestre készülünk. A falu alsó részén Győr fi Ferencék házából is vidám be­szélgetés és kacagás hallatszik ki Györfi bácsi, a Petőfi tsz--------------., tagja, a konyhában kosarakat sz abad élet végre a miénk. fon vesszőből. Csütörtökön es­A kultúrotthon nagyterme- te egy hatliteres üveget font bői szűrődnek ki ezek a hang- be, ma este a kosár is ketzen foszlányok. Bent igen mozgal- lesz, amibe bele kezdett. Bent mos az élet. Az „Állami Áru- a szobában az asszonyok szőr­höz” c. színdarabot próbál- goskodnak. Kati néni a házi- jak a fiatalok. Már a végefelé asszony, székely és román szót járnak vele — január 30-án teseket készít gyapjúból a szö- bemutatják a község dolgozói- vőszékén a Pécsi Háziipari nak. Szövetkezeinek. Sok munka Mozgalmas az épület másik van ezekkel a csábítóan szép szárnyában lévő könyvtárszoba gyapjúszőnyegekkel, de. mégéri is. Sokan járnak ide öregek, vele foglalkozni, mert egy-egy fiatalok, vegyest csak az a baj, 1.8 méteres szőnyeg elkészíté­séért 78 forintot kapnak, — f az anyagot a szövetkezet adja. HOGY A GYÖNGYÖSMEL- ( E9V üVen szőnyegnek az elké- LÉK-KÖRNYÉKI dohányter- \ szitése — ha csupán csak ez- melés felvirágozzék, abban zel foglalkoznak — egy napig nemcsak a Dohánybeváltó Vál tart­lalatnak, az Erdőgazdaságnak^ A falu közepétől egy kilomé- kell segítenie, hanem az Álla- ^ fért kell gyalogolni a felső mi Biztosítónak is. Gyöngyös- i „égre. Varga Lajosékhoz, de mellék es Kétujfalu minden j, megéri. A férjhezmenendö lá- utcája hangos a Biztosítónak ^ nyok tartanak itt fonóestet. A címzett jogos panaszoktól. A i barátságos meleg előszobában dohánytermelesi szerződés ki-) hét lány ül egy körhen Egy. lencedik pontja ugyanis ki- ^ részük fon, a másik gyapjú­mondja, hogy a dohányterrno f mellényt köt, a harmadik esip- terület külön ^jelentés nél- (két horgol fl2 asztalterítőle, k.1}* ls f iíuaz, a mai este nem olyan. ellen, melynek diját az átvete- . mint a hét bármelyik más li árból azonnal levonják Ta- | napján. Szokás szerint pénte valy júniusban egy hatalmas ^ ken nem m Q legénynek l(i­jegverés vonult végig a kor- fnyos házhoz járni mert hagy­TóthesándoréknyaSomo°^?^3á- i dUQnak a sebükbe Pedig ^k h^ba Mentették kim íCSük WV lenne igazán érdekes nősek hiaba jelentettek karú j mert o legények ha szeré* ejt­kat a tanácson keresztül a Biz ( hetik eikapják az orsót - tosítónak. Senki mee csak fr>- 1 Ipagot - °2 a Ián ’ll kit . , . - . — .... ri ° { At est leg n dohány bevallásakor ; akí lcntAhn „ .c, , í . hiánytalanul bevasalták tőlük 1 nyaktól rSOt 6 ° a biztosítási díjat. Tóth Sán- a dór borítékbatéve, vissza is > Késő éjszakába nyúlik el­küldte kötvényét a feladónak, }mire elcsendesedik a falu Somogyi bácsi pedig kijelentet- t A. kultúrotthon ablakai is el te: — idén nem köt dohányter i '«tétednek. A bányaszfiatalol melési szerződést. , hazamentek pihenni, hogi RÖVIDESEN ITT A FEB- ™lnap újból helytáll jónak < RUÁR, a melegágyak élőké- t Md. mélyen. A parasztfiatalol szítésének ideje. Meg kell mon < Pedig erőt gyűjtenek a kö dani, hogy jóval nagyobb te- (zel9ö tavaszra. A fonóshúzak rületen zöldelne idén a szülő- t «an *s csend honol, most má ki, ha valamennyi termeltető-) ^sak a tanácsház ablakai rí si és irányító szervünk végre /,aQosafc' ah°í a község vezető nemcsak emlegetné a mező- 5 ülést tartanak. A közséi gazdaság fejlesztési határoza-}szépítését tervezik. Fagyot tot, hanem tettekkel hárítana 1 cxtP°s északi szél tárnái. el minden akadályt a gazdái- úV}ire elköszönünk Baranya kodás elől. Itt', Baranya nyu- < An[nlnétól. az MNDSZ titka gáti szegélyén is gyors intéz-íj- <;'s Balog Imrénelöl, 1 kedéseket várnak a dohányter-/ pártszervezet titkára melók, hogy a homokos része- (to-' akik elkalauzollak ben ken egy új dohányvidéket hozfnUTl^et a hidasi estében. hassanak létre. £ ^ . ^ i-iiy > t ... «,--1ívm rtu szerei eji­tosítónak. Senki még csak fe- ( gombolyaaot^h °2 ”7,^’ léjük sem nézett. A termés . elejeti a !án’„ "ve}ftlend}. tönkrement, kártérítést egy . kal k ,, . . Ezt aztán csők­fillérnyit sem kaptak — de a / est . 0a lánynak maradék dohány beváltásakor J ak; i„L;ő/L agv?bb hose az

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents