Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
1955 JANUAR 30 NAPLÓ Több jó szakmunkást bányáinkba! Hozzászólás a vitához Az üzemekben általában jó vagy rossz vájárt ismernek. Sajnos, arról kevesen tudnak: ki az új vájár, hol dolgozik legeredményesebben, mi az, amit még nem ért, mire lehet és kell megtanítani. Úgy vélem, ezzel a kérdéssel nemcsak a bányamestereknek kellene foglalkozniok, hanem a személyzeti osztálynak is. Tapasztalatom szerint, eddig a havi beosztások elkészítése a tervszerűséget, hanem a szükségszerűséget tükröztek. Ezek a rögtönzött beosztások aztán nemcsak a termelésre, hanem az embereknek az üzemhez való viszonyára is komoly kihatással van. Az ilyen beosztásoknál nem l?en tevékenykedik közre a személyzeti osztályvezető. így sokszor azt sem tudják, hogy kik azok a dolgozók, akik holnap levizsgázva, mint technikusok jönnek vissza az üzeműé. négy kemény évi tanulás Után. A „káderpolitika" kimeri abban, hogy felírják a kar íonra az illető nevét és, hogy Kikor vizsgázott. Azzal azonban nem számolnak, hogy az Ülető milyen elméleti képességgel, képesítéssel bír. Nagyrészben ebben látom annak okát, hogy a múlt év végzett technikusai csak a ló- Vezetéshez kaptak beosztást ^-".-»bányán. Nagy Emil és Antel Miklós, — szintén végzett technikusok — légmérők lettek, több társukkal együtt. *'rre a munkára egy jólkép- tett vájár is megfelelne. A lég teérők többsége csak tanfolya- te°t végzett, tehát, eleve helytelen egy technikust ide bénítani, akkor amikor a mű- ^&ki káderekből hiány van a “^nyákban. Ez nemcsak a táblás lebecsülését jelenti, ha- 'ü’m a végzett technikusok to- fejlődésének a meggát- te*áű is. Nyilván ez is egyik nh-a annak, hogy egyes üzemekből — mint tőlünk Pécs- nanyáról is — igyekeznek el- ftenni más üzembe a végzett tolások. a felelős ezért? A személy r-u osztály is. a tröszt és a Jtehisztérium is, mert elnéz- az ilyen esetek felett. A Adózókat, mint embert is ismerni kell. Ezzel nagyban befolyásolni lehet a dolgozók viszonyát az üzemhez. Sajnos, mielőtt még ismernék az embert, gyakran olyan fenyítéseket alkalmaznak vele szemben ami talán nem mindig igazságos. Helytelen egy olyan vájárt omlós, folyós széntelepre osztani, aki ideges. Az ilyen ember nem fog itt végezni soha teljes értékű munkát, a büntetés pedig épp az ellenkező hatást váltja ki. Úgy vélem, hogy ezen a téren is változás lenne, ha a személyzeti osztályon jobban ismernék a dolgozókat és elmondanák tapasztalatukat a műszaki vezetőknek a beosztásoknál. Igen fontosnak tartom az új vájárok gyakorlati képzésénél azt, hogy a régi, jó szakmunkások, — akik már nem tudnak magas teljesítményt elérni, de izig-vérig bányászok, ismerik munkájuk minden for télyát, — segítsenek a gyakorlati munkában. Nálunk And- rás-aknán Kakas elvtárs hosz- ,szú ideig a legjobb csapatvezető volt, akinek a keze alatt ió szakmunkások nevelődtek. Ilyen szakmunkások részvételével „gyakorlati oktatókat1“ kellene kinevezni, akik rövid idő alatt megtanítanák az új vájárokat jól dolgozni. Nem tartom lehetetlennek azt, hogy ilyen munkára telepítsenek 3- 4 elővájási munkahelyet új vájárokkal, vagy éppen egy nem rossz főtéjü" fejtést. Az ilyen gyakorlati oktatók részére a minisztériumoknak kellene engedélyezni költségvetési keretet talán a toborzási keret rovására is, tekintve, hogy a toborzás nem jár mindig kellő eredménnyel. A befektetés is megtérülne, mert ilyen körülmények mellett biztos többen szeretnék meg a bányász szak mát. A gyakorlati oktatást elő re elkészített tanterv szerint kellene vezetni. A tanterv ősz szeállításánál segíteni kellene az üzem műszaki vezetőinek is. A Börzsei elvtárs által felvetett problémák igen komolyak. Úgy vélem, ezen a téren sürgősen cselekedni kell, mert a szakmunkáskérdés fejlődő széntermelésünk kulcsa. Szögi József IV. éves technikumi hallgató Pécsöánya. 4 prírfmunka nr.pi hordáséi ; Á népfront-bizottság párt irányítás a „Ennyi javaslat még scha nem hangzott el, mint most” — a választások idején így vélekedtek minden községben. Igenám, de sokhelyen a párt- szervezet megfeledkezett a javaslatok megvalósításának szorgalmazásáról, a népfrontbizottság pártirányításáról. Pe_ d:g nem is olyan nehéz dolog ez, mint ahogyan sokan gondolják. Erről tanúskodik a sallyei községi pártszervezet példája is. Egyetlen pártvezetőségi ülés nem múiik el anélkül, hogy a nópfront-bizotiság munkájáról ne 'beszélnének. A Malom-köz és a Posta-köz lakói panaszkodtak, hogy nincs villany az utcán. A népfront a pártszerve zethez fordult. Választások után sem teljesült nyomban a kérésük. Fülöp elvtárs párttitkár neim feledkezett meg erről sem. Vezetőségi ülésen határozatot hoztak, segítettek a népfront-bizottságnak és tíz nap múlva kigyulladt a villany a Malom-köziben és a Posta-köziben is. Sok ilyen példát lehetne még felsorolni Böihönyei Gizella és Pál János pártvezetésé gi tagok minden népfront- bizottsági ülésen elmondják a pártszervezet javaslatait, segít séget nyújtanak a népfrontnak. Nemrégiben járdát építettek az iskolához. A pártszer vezet népnevelői is segítettek társadalmi munkára mozgósítani a falu lakóit. S a .kommunisták az elsők közt hordták a homokot, együtt dolgoztak a falu lakóival. Taggyűlésen is beszélnek a ■népfront program megvalósító sáról. Pár nappal ezelőtt az 1955-ös tervet tárgyalták. — Strandfürdőt építenek, rendbe hozzák a községi parkot — ez a terv. S a kommunisták javaslatai nyomán megszületett a határozat: a pártvezetőség megbeszéli a népfront-bizottsággal, járási tanáccsal és a járási pártbizottsággal, hogyan valósítják meg a tervet. A párt tagok már most vállalták, hogy a társadalmi munkából ők is kiveszik részüket Fülcp József párttitkár és Keserű Gábor a népfront, bizottság elnöke naponta megbeszélik a tennivalókat Most mindketten azon munkálkodnak, hogy a Bogdásai utcában és a falu másik két utcájában is legyen hangoshíradó. „Mindig van mit tenni — mondja Fülöp eivtárs, — nem is lenne jó, ha nem lenne, hiszen ez azt jelentené, hogy alszunk és nem vesszük észre a lakosság igényeit." Lám nem is olyan nehéz a népfront pártirányitása. A seüyei pártszervezetben naponta a népfront program meg valósításán dolgoznak — tanácsokat, segítséget, nyújtanak a népfront-bizottságnak, s ami igen fontos, a kommunisták mindenütt ott vannak, ahol a falu lakossága valamit cselek., szik. Tavasz a télben... 6.000 hortenzia 3.000 ciklámen 3.000 primula 2.000 ibolya Kint még sűrű köd gomolyog s a tél hidege pirosra festi az arcokat. De itt bent, a Pécsi Kertészeti Vállalat üvegházában, a 16—18 fokos melegben a piros cserepekben már a tavasz hírnökei sorakoznak. Háromezer piros, fehér, lila, rózsaszínű ciklámen nyiladozik. Egy-egy tövön 30- 35 virágszál is lengedezik, hajladozik és haragoszöld levelén, mint gyöngyszemek csillognak a friss vízcseppek. Fehér és rózsaszínű jácintok illata tölti be az üvegházat és hófehér orgonák bontogatják virágaikat. Pazar színpompa és illat uralja ezt a világbirodalmat, ahol 3 ezer rózsaszínű és piros primula, 6 ezer rózsaszi(A Qij alt la - fél seper Dunántúli Napló levelező-értekezletén elhangzott felszólalás nyomán) nak átkeresztelve hozzácsapja a beremendi földművesszövetkezet szállítmányához. A raktáros hozzácsapta. A számlázó beárazta. És mire Beremendre érkezett, — 69 forint lett az ára. A földművesszövetkezet zokszó nélkül átvette és továbbpasszolta a Dózsa tsz-nek. Nézi az elnök, forgatja, dehát a villa felszúrja a krumplit, meg sérti a répát, és hajlik, hogy az ember az ujja köré csavarhatja ... Első indulatjában a hátához vagdosná annak, aki ideküldte és elkért érte 69 forintot, de azután észreveszi: nem is utolsó találmány ez, ső. nű hortenzia, 3 ezer fehér és piros ciklámen virágzik, 16 szer muskátli, 1 ezer cinerária. 2.600 tő amerikai szekfű, 3 ezer magastörzsű rózsa nyújtózkodik. A lila orchideák elvirágoztak, de a 2 ezer tő ibo lya inár bontogatja bimbóit. Szűcs László, a Pécsi Kertészeti Vállalat igazgatója és Mayer Károly telepvezető kalauzolnak a virágházakban. — Büszkén mutogatják a dísznövényeket, a hat méter magas pálmafát, a dracénát, fiúsokat, asparágusokat, aspidastrá- kat. Télen 30, nyáron pedig 150—200 munkás dolgozik, itt, gondozza a kertészet virágait, amelyeket részben a két virágüzlet hoz forgalomba, rész ben pedig a város parkjait, köztereit díszítik. — Egyedül Pécsett évente 400 ezer forintot fordítunk a parkok és közterek díszítésére, fenntartására — mondja Szűcs László igazgató, — ennek ellenére meggondolatlan elemek nem kímélik, hanem tönkreteszik, letapossák, kitép- desik a virágokat, fákat. Már megkezdtük az első kerületi tanácsház környékének tereprendezését. Sövény és sordíszfákat ültettünk ki, tavasszal pedig fűmagot és virágokat telepítünk oda. Uj parkot létesítünk Meszesen az új bányászházak előtt és tervbevettük, hogy Komlón, a kökö- nyösi részt is parkosítjuk. — A Honvédkórház előtt egy 3 holdas szőlőalany és szőlőoltványtelepet létesítünk, bicsérdi telepünkön pedig 25 holdnyi területen gyümölcsfa- iskolát hozunk létre, ahol az őszibaracktól kezdve a legkülönfélébb gyümölcsoltványokat állítjuk elő. Ugyancsak Bicsér- den 120 holdas díszfaiskolát létesítünk. Ezzel kívánjuk elősegíteni Pécs város, Baranya, sőt szomszédos megyék fásítását is. Tizenkét katasztrális holdon dísznövénytermelést folytatunk 13 üvegházban 1500 melegágyi ablakkal.. Terveink között szerepel az is, hogy Pécsett egy reprezentatív virágüzletet nyitunk, mert a jelenlegiek sötétek, barátságtalanok, nem felelnek meg a célnak — fejezi be szavait Szűcs László igazgató. Elbúcsúzunk tőle és búcsút intünk az üvegház pompás virágainak is abban a remény ben, hogy mint a tavasz hírnökeit, rövidesen viszontlátjuk a pécsi virágüzletek kirakataiban és Pécs parkjaiban ... P. J. Szívesen tanítják a fiatalokat A Mohácsi Selyemgyár asszonyai a tervteljesítés mellett nagy gondot fordítanak a minőségre is. Az utóbbi időben nagy gondot okozott mindenkinek a minőség megjavítása, mert a Váci Pamutfonótól sok olyan fonalat kaptunk, amely között úgynevezett négyágú cérna van. Ha ez a négyágú cérna beszö* vődik az anyagba, súlyos minőségi hibákat okozhat a púp Un* nál. A minőségi hibák megelőzése érdekében munkamódszerát* adó brigádokat szerveztünk. Ezek tapasztalt munkásokból áll* nak és főfeladatunk a fiatalok megtanítása a helyes fogó* sokra. E,mbersics Júlia többszörös sztahánovista a felszabadulási versenyben vállalta, hogy segít a fiatalabb szövőnőknek, hogy minőségi munkát adhassanak ki a kezükből. A példát száma* san kötették. Füredi József né szövő ígérte, hogy 81 százalékos minőség mellett 111.8 százalékra teljesiti a tervét. Bencsik Júlia orsózónő is 128 százalékra akarja növelni teljesítményét a felszabadulási versenyben. TÓTH V1NCÉNÉ > Egészségügyi vándorki állítás A Vasutasok Szakszervezete Területi Bizottsága és a MÁV IgazgKtftóság Főorvosi Hivatala február 2—13-ig egészségügyi vándorkiállítást rendez. A kiállítás anyaga a gyomor-, a bél. és a fogbetegségek, hevenyfertőzések és foglalkozási betegségek előzmény ei és következményei mellett bemutatja az alkoholizmus elleni küzdelmet is. A kiállítás február 2-án nyílik meg .j MÁV Rendelőintézet helyiségeiben. Lei ti Ferenc tudósító. Csak a vezető töt fiigg? Vain, de mégsincs — ez a probléma foglalkoztatja hosz- szú idő óta a ligeti dolgozókat és a járási tanácsot. Ligetnek van autóbuszjárata — mert Pécsett „ menetjegy iro- dában adnak autóbuszjegyet Ligetiig, — de mégsincs, mert a MÁVAUT véleménye szerint — a gépkocsivezetőtől függ, vállalja-e a felelősséget azért, hogy bamegy. Érdekes, a MÁVAUT vezetői egy időben azt kifogásolták, hogy Ligetben nem tud megfordulni az autóbusz. A ligetiek erre kiszélesítették a for- 1 ülőhelyet, de most sem megy be a busz a faluba. Ideje lenne, ha nemcsak a menetrendben szerepelne a ligeti autó- buszjárat, hanem a valóságban is ... Vadon Antal a Sásdi Járási Tanács v. b. elnöke. Ä GÉPÁLLOMÁS ÖZVEGYE B árándi Ede ott állt forrasztópákával a kezében a kétujfalusi gépállomás alsó > műhelyének ajtóküszöbén, várta, hogy Papp 'József kitisztítsa a Forason kilyukadt üzemúgyszólván univerzális dolog: éanyagtertályát, aztán munkának lát.. Meri: fele ágát jobbra, fele i ágát balra csavarva elsőrangú) (Jtem valami boszorkány ör- szélkakas. Továbbá: nyélbehúz í?0~cih/fi-I.~-.7va és körösknrii.l. alkalmatosán ruha-, Ez fogas, amely nyélről leszerel-, — Üres?! — Minden rendben! — feleli Papp József., Már az egyik nyílást becínezte és mikor máísedszor hozzáért a forrasztópákával... nagy ‘robbanás... a tartály fenekét ezerbe röpí'.J^dabögár- "legalábbis ~a ™ kiválóan alkalmas a kútba-f ^?csak dőlt be!őlea benne ma- .vOL.. esett vödrök kihnmászására. üzemanyag magasan ivek» lángja, Bail, Nemcsak nyelvészeknek Egyesek azt állítják, hogy a „maszek“ szó a „magánszektor”’ szóból származik. Tagadom. Szabó kisiparosra bíztam a ruhám, s kaptam vagy másfél *.hónapos határidőt. Addigra — “mondta — elkészül. Reggel mentem hozzá a határidő napján, mivel akkor akad időm. de a ruha még darabokban volt. — Ma készen leszek — mondta ő félszájjal, — mert szája egyik sarka gombostűft}P'cibálta seprőjét ábrázolja va és köröskörül alkalrr tii*ykéPünk, sem a legendás- kigörbítgetve kilencágú 4 . kilenc farkú macskát. r ’ t°oas. n mein miéiről in ‘dóíenéi tanulsága s-erint esett vödrök kihorgászására. , 1 '«mgja, meoü SnWJS, De ez még semmi! Mert ha ,^e P*** xs ktgyuUadt - de még idő. ,0„e?V acélból készült, gom- De ez rnég semmi! Mert ha n eöü (?!) burgonyavilla, me- Wait csokrosan bujtatjuk,, le«,; a Vas és Műszaki Nagy- utolérhetetlen udvarseprőt nye- °tí<trrCede*mi Vállalat és az ben észbekapott, kirethanf a műhelyből és beleugrott a vizeskádba. Egy pillanat múlva Hírt János követte... Klumzer János futásinak eredt, ki a levegőre, az udvarba... égett a ruhája, a haja, a bőrét perzselte a láng... 1954 nyár elején történt a szerencsétlenség november 7-ig küzdött Klumzer János a halállal, nem bírta tovább ... Temetése nap. j-án a kétujfalusi gépállomás vezetősége meg- ar — - ^foigaaita, hogy özvegyen maradt feleségét háa raktár egyik poros Dehát még mit nem akarná-a rom gyermekével nem hagyja magára A trak- felfedezték a hosz- vak pénzükért azok a telhetet- ^torosok nyomban összegyűjtöttek 1C00 forin\ földművesszövetkezet kö Egyszóval — első látásra a vu9ybuzgósága szabadított nem is hinné az ember, hogy Dózsa termelő- mi mindent tud ez a hatvan- y'ezetre. Történt pedig a kilenc forintos kis szerszám, űzőképpen: Csak éppen krumplit, meg ré•tygj. ftirdi Kőbánya vezetői a viúázni nem ... e0Lt - a raktár egyik poros " ’ ,teben felfedezték a hoszh *0naPok óta heverő több- len termelőszövetkezetiek?! selejtes kavicsvillát. * d jtetni — és az elfekvő árut A Vas és Műszaki NagykeTe$kedeh>™m,v reskedelmi Vállalat igazgatója ^ ideiemnek átadni az ^ hogy szomhaton a /e. jítot Klumzemé megsegítésére. így mesélték el nekem a traktorosok a szerencsétlenséget, most, amikor megkezdték a i, 'v*áaért iőmx , ... •— w»wiwmi, u .-.i:- ökenyérgabona szétosztását a kétujfalusi gép1 . 1 o 42 forint i lejtes portéka helyett tíz da- állomáson. Tizenegy, nyolc, tíz mázsás téíearon — egy pillanat rab vadonatúj, igazi acél észtekben mérték a búzát, ki hogyan dolgozott. hrt v°lt, minthogy az sem tényleg gombosvégű burgonya LKlumzeréktól senki sem tartotta a zsákot,. t(w0ít e9y szemhvnnásnninál feladott a termelőszövet- v. A gépállomás valamennyi dolgozójának szí„ '“bb, hnn, kezeinek. A selejtes áru ki-«vében ott él Klumzer János a kiváló szak9V<k a a Vasnagyker. szállítóit ■ fegyelmi úton fele- Sombor emléke. Szerették, becsülték, sokat tarukiadója gombosvillá- lősségre vonta. Vnultak tőle... és most, amikor a kenyémekvalót fuvarozzák haza a padlásra, a malomba, visszaemlékeznek, amire fogadkoztak: —^ „Nem hagyjuk őket magukra!" , Nem a vezetőség kezdeményezéséből, hanem a traktorosok, kovácsok, szerelők, bri- gédvezetők, bognárok együttérzéséből ered a Klumzer-csaliád megsegítése. Mészáros Al-I bért traktoros megnyitotta a sort, aztán márSicei volt tele, s talán ezért színem kellett bázitiatini senkit, mindenki tehet-gszepte úgy ezt a három szót ségéhez mérten ajánlott fel búzát a „nsgyUmintha egy lett volna: „ma ..; zsákba": Döme József 36. ftcnta Pál 30, Gu-isszsz.. .ek". ■lyás Vendel 30, Csordás István 50 kilót. HirtÄ Másnap mentem, a ruha még Jeinos, H'.irt István Lem pel János nem mér-#’-,. % . , . .. ték meg, egy zsákravalót adtak közösen. Idős & ® .. .. v rabokban, a Döme Sándor beteges ember, mindössze A3 Eszabo suróg forog, szolgálatké- kiíó a járandósága, 15 kilóról mégis szívesen »szén, s hallom a vigasztaló Lemond ó is ... nszót: Mankóczról, SzenUászlóról, Gyöngyösmellék.S _ rő l, a környező falvak mindegyikéből, ahol» „ . csak traktoros lakik, kerékpárral, lovaákocsi-n Harmadnap ismét csak a rival, arra menet vontatóval hordják a trdkto-QŰtsztalás maradt. rosek a búzát a malomba, onnan a lisztet# — Még ma-szszsz-ek Klumzerék padlására - eddig 3Ő0 kilót, de* végre elkészült, de a ham jócskán akad meg ~ malomiban is..-. .. Most a gépállomás vezetőségén a sor! »lötyög, az eleje szűk, a nadrag Ahogy a múlt esztendő novemberében ünne-.y kiszára két centivel hosszabb. pélyesen megfogadták: most segítsék a magá-9 — Nem tszsmit... kis igrüts ramaradt családot. Ha „ 34 ezer forintos pré-J még ma-szszsz-ek — mondja miium kiosztáis árnál pl is kiGrülite f iEVPlmlikpi ^ ~ . . , . , özvegy Klumzer Jánosáé, nemsokáíT famétg0* °m‘ C2Í „Nem tesz módjuk lesz rá — ez alkalommal bizonyáraki* igazítás, még n*® takaros összeget szánnak a Klumzer csaláa-'lkészen leszek.“ na'te- 2 Azóta várom, fülembe cseng A kétujfalusi gépállomás traktorosai meg-“!a varázslóé- ma-szszs-’-ek" s becsülik, segítik egymást. Szerencsétlenül ján$„ f V’T , társuk apa nélkül maradt családjáról neni2Koa nem hiszek a — nyelve- feledkeznek meg. özvegy Klumzer Jáooonét őszeknek.. . a gépállomás özvegyének fogadták. Sch. K.i MÉSZ