Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

VILÁG PnOíETÁffMTEl'WŰlJEim > DUNÁNTÚLI NAPLÓ MAI SZAMBÁN: A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (1— 2. o.) — A komiéi I-cs üzem teljesítette havi tervét (3. o.) — Nemzetközi szemle (3. o.) — Aiukl a finom szívni való teremne... (4. o.) — Hidasi este (4. o.) — Több jé szakmunkást bányáinkba! (5. o.) — Tavasz a télben (5. o.) — Épül, szépül Baranya (6. o.) — Vonal­parancsnokok (6. o.) M OW­xn. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA g|J FILLER VASÁRNAP, 1955 JANUÁR 30 A döntő szó a népeké Háború vagy béke? A máso­dik világháború befejezése óta íjra meg újra ezt a kérdést kell feltennünk minden eszten­dőben. Nem azért, mintha nem állna készen erre a válasz, mintha nem tudnánk, hogy az egész emberiség túlnyomó többsége a békét választja, ha­nem mert emlékeztetnünk kell az embereket: vannak minden emberségtől elrugaszkodott kö rök, megszállott csoportok, amelyeknek háború kellene. Biztosak vagyunk a választás­ban, mégis újra meg újra fel kell tennünk a kérdést, hogy a békét igenlő tömegek újra és blind hangosabban fülükbe kiáltsák a háborús gyujtoga- fóknak: békét akarunk! Kell ez azért, hogy kijózanítsuk a háborúra spekulálókat és azért, hogy mindig éberek le­syenek a népek, idejében hiú­sítsák meg az ellenük terve­zett merényletet. Nyugaton a parlamentekben idegőrlő szócsata folyik, szinte Patika mérlegen mérik a sza­vazatokat, előveszik a politi- ükai alkimia minden mester­fogását, hogy ha csak egy pi- civel is, de több legyen a há­ború oldalán, s erre a kierő­szakolt többségre hivatkozva folyhasson a szervezkedés, a készülődés a háborúra. így fortént Franciaországban, így vitáznak most Angliában ar­ról, hogy az amerikaiak Kína eUeni agressziója mellett vagy eÜene foglaljon-e állást a kor- jbány. Diplomáciai manőverek hel, kétkulacsos cselfogások- kal, fenvegetődzéssel igyekez­nek döntéseket kicsikarni — a háborúért. Ideges nyüzsgés, szemérmet és becsületet tipró alkudozás folyik ezekben a körökben egy-két szavazatért, amely új hadseregek szervezé­shez, s a hadsereget felsze­dő tőkéscsoportok nagyobb hasznához kell. Nevetséges lenne ez a politi­kai nyüzsgés, ha nem fenye­getne borzalmas következmé- hyekkel. Nevetséges lenne, Jhert mi az a csellel, megvesz­tegessél, erőszakkal összehor­dott néhány szavazat, ami a Parlamenti döntéshez szükse- kes, a béke mellett elhangzott ^avazatokkal szemben? Mit telent az, hogy tíz, húsz vagy r~ legyünk nagvlelkűek — né- hányszáz emberrel több emeli tel a kezét a parlamentekben ? háború mellett? A Béke Vi- ógtanács első felhívását öt- “Zázmüiió ember írta alá. A má­sodikat hatszázmillió. Napja­ikban újabb felhívással fór­jait a Béke Világtanács a vi- y*8 népeihez és erre a felhí- 'ásra nem kevesebb, hanem l°bb alá;rás kerül majd, mert év<-\ múlásával mind.iob- kinyílik a népek szeme, v/ugaton méricskélhetik egye- '®vel vagy tízesével a szava­sokat, a népek szavazatainak Mértékegysége a százmillió, fftert mondhatja nyugodt fö- ®ányel a Béke Világtanács ^drópai népeihez intézett fel- lvása: „Azok a döntések, helyeket a parlamentek a népek akarata ellenére hoztak, nem köthetik gúzsba a népe­ket.” A népek döntötték. A hábo­rú vagy béke kérdésére egyön­tetű a válasz: béke legyen. Vi­lágos a megvalósítás útja is: ki kell csavarni a fegyvert a háború híveinek a kezéből. El­sősorban a legveszedelmesebb fegyvert, amely a legjobban veszélyezteti a békét, s a népek biztonságát — a tömeg- pusztításra gyártott atomfegy­vert. Ez a célja a békéért in­dított világméretű tömegmoz­galomnak, amely ismét felszó­lítja a népeket a béke mellet­ti állásfoglalásra. Az a célja, hogy újabb százmilliók köve­teljék határozottan aláírásuk­kal az atomfegyverek megsem­misítését és az atomfegyverek gyártásának haladéktalan be­szüntetését. Jusson a nyugati parlamentekben összeszámolt minden háborús szavazatra millió és millió békeszavazat. összemérhetjük a háború vagy béke kérdésében elhang­zó szavazatokat nemcsak szám szerint, de súlyuk szerint is. Az imperialista körök által ki­csikart háborúhoz vezető dön­tések szavazattöbbségei mö­gött kicsinyes egyéni érdeke­ket, gyávaságot, ravasz szá­mítást találunk. A békéért összegyűlő sokszázmillió sza­vazat mindegyike mögött azon­ban megtalálhatjuk a meggyő­ződést, a szilárd elhatározást és azt a szándékot, hogy a sza vazatot tettek is kövessék. A tettek teszik értékessé a magyar dolgozók békét köve telő aláírásait is. Aki aláírja a Béke-Világtanács felhívását, ezzel azt a szándékát is kife­jezi, hogy munkájával, min­dennapi tetteivel igyekszik erő síteni a háborúval szembenálló erőket. Aki békét akar, annak nem közömbös, hogy hazánk mennyire készült fel háborús támadások visszaverésére. Nem közömbös az sem, hogy a béke többi országaival, a népi de­mokráciákkal és elsősorban a Szovjetunióval milyen szilárd egységben állunk mindenféle agressziós kísérlettel szemben. Ezért kell az, hogy minden be­csületes hazafi hallassa hang­ját a béke érdekében és te­gyen is a békéért annyit, amennyire képes. Nem lehet kétséges, hogy egész népünk részvétele a békéért folyó harcban és a IV. magyar bé- kekongresszus előkészületei­ben eredményes lesz. Az atom- és hidrogénbomba félelmetes erejű fegyver. Egész városokat tarolhat le, emberek ezreit ölheti meg pillanatok alatt. De ezt az erőt emberek tartják a kezükben. Gonosz és a haszon érdekében mindenre kész emberek, akiket azonban meg lehet és meg is tudunk fékezni, ha milliók erejét ál­lítjuk szembe velük Hozhatnak szűk körben döntéseket, fel­készülhetnek új hadseregek szervezésére, gyilkos atomtá- madásra — az utolsó, a döntő szó nem az övék lesz, hanem a népeké. 1046 csille szenet adott tervén felül a Béta-aknai Vörös-bri«ád A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alaku­lását 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipar ^ komlói Béta-aknán dol- Vörös János DISZ fejté- ** brigádjának tagjai elsőnek ^Mlakoztak Handler János tj*bányai csapatvezető felhi- J^ähoz. Es ezután még ke- "sn?yebbeii harcoltak az 15KÖ Váj s vállalásuk teljesítéséért Julalásuknak január hónapra készét — 500 csille terven felüli szenet — már 21-én tel­jesítették s azóta Is minden nap tettek hozzá valamit. Az elmúlt hét minden napján 20? százalék fölötti teljesítményt értek el s ennek eredménye­ként 20-én reggelig már 1040 csille szenet termeltek terven felül. Ezzel már vállalásuk február hónapra eső részét is túlteljesítették. A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőkép­pen teljesítették: AZ 1954 ÉVI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE SZÁZALÉKBAN Kohó és gépipari minisztérium 100.3 szénbányászati minisztérium 97.5 vegyipari és energia­ügyi minisztérium 99.6 könnyűipari minisztérium 101.9 élelmiszeripari minisztérium 103.8 építésügyi minisztérium ipari vállalatai 93.2 közlekedés- és postaügyi minisztérium ipar. vállalatai 105.7 országos erdészeti fő­igazgatóság ipar- vállalatai 97.9 A helyiipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövet­kezetek 113.2 százalékra telje­sítették 1954. évi termelési ter­vüket. 1 A szocialista ipar 19J4-ber. 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezenbelül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyiipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek terme­lése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés szín­vonalát. A nehézipar termelése 3.1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9.5 százalékkai, az élelmiszeriparé 12.2 száza­lékkal több volt 1954-ben mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mint­egy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magár kisiparral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal volt több mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártá­sa. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszük­ségleti cikket termelt mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelé­se 35.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen ala­kult: AZ 1954. ÉVI TERMELES AZ 1953. EVI TERMELES SZAZALEKABAN szén 103.4 kőolaj H3.9 martinacél 95.9 hergereUacél 97 gőzmozdony 114.5 teherfelvonó 115.9 borona 620.2 tárcsás talajművelő gép 250 traktoroké ni nitrogénműtrágya 109.6 foszforműtrágya 103 cement 89.3 égetett tégla 83.8 kerékpár 127.7 motorkerékpár 102.4 varrógép 116.1 pamutszövet 108.4 gyapjúszövet 134 kötöttáru . 132.8 cipő 124.6 férfiöltöny 142.4 sör 118 szalámik 107 étolaj, ételzsír 112.1 vaj 116 szappan 120.3 édesipari készítmények 139.8 1054-ben tervein felül, többek között mintegy 99.000 tonna kőolajat, 9700 boronát, 110O fo- gatos vetőgépet, 172.000 négy­zetméter huzottüveget, hét­millió négyzetméter pamut­szövetet, 1.5 millió négyzet- méter selyemszövetet, 48.000 női kabátot, 120.000 pár gyer­mekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termé­kek termelési tervét nem tel­jesítették. Például a szénibá­nyászati minisztérium 050.000 tonna szénnel, a kohó- és gép­ipari minisztérium 165.000 ton­na martinacéllal, az építésügyi minisztérium 206.000 tonna ce­menttel, 170 millió égetett téglával, a könnyűipari mi­nisztérium 1.2 millió pár pa­mutharisnyával, 622.000 munka ruhával maradt adósa a nép­gazdaságnak. 1954-ben több fontos köz­szükségleti cikk minősége javult: például a fésüsgyap- júszöveté, selyemszöveté, se­lyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé, stb. Az élelmiszeriparban javítot­ták a főzőkoUbász, gyulai kol­bász, margarin, gyümölcsíz, stb. minőségét. A javulás el­lenére sok Ipari termék minő­sége még nem kielégítő. Szamos fogyasztás cikk vá­lasztéka bővült. így például' i954-ben a női és férfi félci­pőből 25—30, szandálból 40— férfiöltönyből 30—35, női kabátból 60—70 új modell, il­letve gyártmányfajta előállítá­sát kezdték meg. Az . év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) ku'.ti- vótoré. a négyzetbe velő cso- roszlyáé. a permetező porozó- gápé, az árokásó elkéé, a ház­tartási hűtőszekrényé, a por­szívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfi harisnyáé és fehárneműanya goké, újfajta konzerveké, stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg mű. ködését: többek között az öt­éves terv olyan fontos létesít­ményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a szolnoki szalmacelhílozegyár. stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a debreceni tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túr ke véts, Bázak.rettyén, Vámosmikolón stb.) 'új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év fo­lyamán számos meglévő üze­met bővítettek és korszerűsí- * ettek. Több — főleg fogyasz­tási ipari — üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegész­ségügyi berendezésekkel láttak el. Az 1954. .évre tervezett üzembehe’vezések egv része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezettek be. illetőleg alkalmaz­tak szélesebb körben fejlet­tebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai felosztás az iparban azonban általában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézkedések mint­egy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben teljesítet­te. Különösen nagy volt az el­maradás az anyagiak arékos. ságra vonatkozó intézkedé­sek végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1934- ben az egy munkásra jutó ter­melés 1.5 százalékkal alacso­nyabb volt, mint 1953-ben. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a szénbányá­szati minisztérium vállalatai­nál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alaku­lásában. A termelékenység csökkené­se, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidő­vel való nem megfelelő gazdái kodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés ön­költsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyárt mányok közül 1954-ben emel­kedett a szén, a villamosener. gia, a martinacélöntecs, a nit­rogénműtrágya, az égetett tég­la, a marhabox féríicipő, a marhahús, az adagolt vaj, stb önköltsége. A „Csepel” teher­gépkocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a szulfitcellulóza, a finomított étolaj, a színszap­pan önköltsége csökkent. Beruházások - építkezések Az 1954. évi tervnek megfe­lelően jelentősein csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954- ben a beruházások nagyobb része szolgálta a.lakosság szűk ségíeteinek közvetlen kielégí­tését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazda­sági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehéz­pari, az építőipari és a közle­kedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnek meg­felelően csökkent 1954-ben az építő’par termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, ezen belül az épí. tésügyi minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesítése 99.3 százalék volt. Az építési költségek 1954- ben az elő tő évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt. mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a la­kosság számára. A lakosság helyi építési szükségletetek jobb kielé­gítése érdekében az év foiya mán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen .javult a lakosság építőanyag-ellá­tása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évi­nek tizennégyszaresét). 116.000 tonna meszet (az előző évinek több, mint kétszeresét). 87.000 tonna meszet (az előző évinek nek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — fő­ként a vidéki megáin lakásépít­kezések — üteme 1954-ben meggyorsult. 1954. évben összesen közel 30 ezer lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből két szerannyi Lakás épült, mintáz előző évben, az állami lakás- építkezések 30 százalékkal ha. ladták meg az 1953. évit. En­nek ellenére a lakásépítési ter­vet nem teljesítették. Mezőgazdaság A párt és a kormány hatá­rozatainak megfelelően a me­zőgazaasóg az elmúlt évben je­lentős segítséget kapott: csök­kent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a ter­melési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növémyvédőszerekkeü, mező- gazdasági kisgépekkel való el- át ás. 1954-ben négyszázmillió fo­rinttal több beruházást ka­pott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnövekedett: a tartalékterü­leteket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növény- ápolásra, fellendült az állatte­nyésztés, megnövekedett a pia­ci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen idő­járás azonban nagyrészt meg­gátolta a jobb termelési ered­mények elérését. A gabomame- műek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérga„ bonéból az előző évinél 22 szá­zalékkal, árpából 22.4 száza­lékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa holdan- kénti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás ered mányiképpen,, csali 3—4 szá­zalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedőit vetésterü­let következtében kukoricá­ból negyedmillió, burgonyá­ból 2.6 millió mázsával töb­bet takarítottak be, mint 1953- ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület elleniére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföl­deken mövénybefegség pusztí­tott Jelentősen megnőtt — első­sorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma %s a paprika termelése. Vörös­hagymát 2400. paprikát 2100 kataaztrálie holddal nagyobb területen termeltek. A vörös­hagyma termésátlaga (62.5 má- zsa.'kh) nemcsak az előző évek. hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősem felül­múlta. 1954- bem nagymértékben fej ’ődött a szőlő, és gyümölcs­termesztés is. Az állam által nyújtott segítség következté­ben 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságok­ban ötször annyi szőlőt telepi, tettek újonnan, mint az előző évben. 1951-ben majdnem négy szer annyi gyümölcsöst tele­pítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedve­zőtlen Időjárás következtében — „ fokozottabb gondozás mel­lett is — rossz volt. 1954-ben agyas gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő, és borter­mésünk lényegében ugyanany- nyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával töb­bet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy kabasztrális holdra jutó műtrágyamenny ség közel 00 száza’ékkal nőtt. Az 19M. őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az elő­ző évinél általában gyorsabb ütembem és gondosabban haj­totta végre: mintegy 10 száza­lékkal nagyobb területen vé­geztek őszt mélyszántást a ta­vaszi növények aló. Az állattenyésztés fellendü­lése elsősorban a sertésállo­mány nagyarányú növekedésé­ben mutatkozott. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents