Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-30 / 25. szám
VILÁG PnOíETÁffMTEl'WŰlJEim > DUNÁNTÚLI NAPLÓ MAI SZAMBÁN: A Központi Statisztikai Hivatal jelentése (1— 2. o.) — A komiéi I-cs üzem teljesítette havi tervét (3. o.) — Nemzetközi szemle (3. o.) — Aiukl a finom szívni való teremne... (4. o.) — Hidasi este (4. o.) — Több jé szakmunkást bányáinkba! (5. o.) — Tavasz a télben (5. o.) — Épül, szépül Baranya (6. o.) — Vonalparancsnokok (6. o.) M OWxn. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM ARA g|J FILLER VASÁRNAP, 1955 JANUÁR 30 A döntő szó a népeké Háború vagy béke? A második világháború befejezése óta íjra meg újra ezt a kérdést kell feltennünk minden esztendőben. Nem azért, mintha nem állna készen erre a válasz, mintha nem tudnánk, hogy az egész emberiség túlnyomó többsége a békét választja, hanem mert emlékeztetnünk kell az embereket: vannak minden emberségtől elrugaszkodott kö rök, megszállott csoportok, amelyeknek háború kellene. Biztosak vagyunk a választásban, mégis újra meg újra fel kell tennünk a kérdést, hogy a békét igenlő tömegek újra és blind hangosabban fülükbe kiáltsák a háborús gyujtoga- fóknak: békét akarunk! Kell ez azért, hogy kijózanítsuk a háborúra spekulálókat és azért, hogy mindig éberek lesyenek a népek, idejében hiúsítsák meg az ellenük tervezett merényletet. Nyugaton a parlamentekben idegőrlő szócsata folyik, szinte Patika mérlegen mérik a szavazatokat, előveszik a politi- ükai alkimia minden mesterfogását, hogy ha csak egy pi- civel is, de több legyen a háború oldalán, s erre a kierőszakolt többségre hivatkozva folyhasson a szervezkedés, a készülődés a háborúra. így fortént Franciaországban, így vitáznak most Angliában arról, hogy az amerikaiak Kína eUeni agressziója mellett vagy eÜene foglaljon-e állást a kor- jbány. Diplomáciai manőverek hel, kétkulacsos cselfogások- kal, fenvegetődzéssel igyekeznek döntéseket kicsikarni — a háborúért. Ideges nyüzsgés, szemérmet és becsületet tipró alkudozás folyik ezekben a körökben egy-két szavazatért, amely új hadseregek szervezéshez, s a hadsereget felszedő tőkéscsoportok nagyobb hasznához kell. Nevetséges lenne ez a politikai nyüzsgés, ha nem fenyegetne borzalmas következmé- hyekkel. Nevetséges lenne, Jhert mi az a csellel, megvesztegessél, erőszakkal összehordott néhány szavazat, ami a Parlamenti döntéshez szükse- kes, a béke mellett elhangzott ^avazatokkal szemben? Mit telent az, hogy tíz, húsz vagy r~ legyünk nagvlelkűek — né- hányszáz emberrel több emeli tel a kezét a parlamentekben ? háború mellett? A Béke Vi- ógtanács első felhívását öt- “Zázmüiió ember írta alá. A másodikat hatszázmillió. Napjaikban újabb felhívással fórjait a Béke Világtanács a vi- y*8 népeihez és erre a felhí- 'ásra nem kevesebb, hanem l°bb alá;rás kerül majd, mert év<-\ múlásával mind.iob- kinyílik a népek szeme, v/ugaton méricskélhetik egye- '®vel vagy tízesével a szavasokat, a népek szavazatainak Mértékegysége a százmillió, fftert mondhatja nyugodt fö- ®ányel a Béke Világtanács ^drópai népeihez intézett fel- lvása: „Azok a döntések, helyeket a parlamentek a népek akarata ellenére hoztak, nem köthetik gúzsba a népeket.” A népek döntötték. A háború vagy béke kérdésére egyöntetű a válasz: béke legyen. Világos a megvalósítás útja is: ki kell csavarni a fegyvert a háború híveinek a kezéből. Elsősorban a legveszedelmesebb fegyvert, amely a legjobban veszélyezteti a békét, s a népek biztonságát — a tömeg- pusztításra gyártott atomfegyvert. Ez a célja a békéért indított világméretű tömegmozgalomnak, amely ismét felszólítja a népeket a béke melletti állásfoglalásra. Az a célja, hogy újabb százmilliók követeljék határozottan aláírásukkal az atomfegyverek megsemmisítését és az atomfegyverek gyártásának haladéktalan beszüntetését. Jusson a nyugati parlamentekben összeszámolt minden háborús szavazatra millió és millió békeszavazat. összemérhetjük a háború vagy béke kérdésében elhangzó szavazatokat nemcsak szám szerint, de súlyuk szerint is. Az imperialista körök által kicsikart háborúhoz vezető döntések szavazattöbbségei mögött kicsinyes egyéni érdekeket, gyávaságot, ravasz számítást találunk. A békéért összegyűlő sokszázmillió szavazat mindegyike mögött azonban megtalálhatjuk a meggyőződést, a szilárd elhatározást és azt a szándékot, hogy a sza vazatot tettek is kövessék. A tettek teszik értékessé a magyar dolgozók békét köve telő aláírásait is. Aki aláírja a Béke-Világtanács felhívását, ezzel azt a szándékát is kifejezi, hogy munkájával, mindennapi tetteivel igyekszik erő síteni a háborúval szembenálló erőket. Aki békét akar, annak nem közömbös, hogy hazánk mennyire készült fel háborús támadások visszaverésére. Nem közömbös az sem, hogy a béke többi országaival, a népi demokráciákkal és elsősorban a Szovjetunióval milyen szilárd egységben állunk mindenféle agressziós kísérlettel szemben. Ezért kell az, hogy minden becsületes hazafi hallassa hangját a béke érdekében és tegyen is a békéért annyit, amennyire képes. Nem lehet kétséges, hogy egész népünk részvétele a békéért folyó harcban és a IV. magyar bé- kekongresszus előkészületeiben eredményes lesz. Az atom- és hidrogénbomba félelmetes erejű fegyver. Egész városokat tarolhat le, emberek ezreit ölheti meg pillanatok alatt. De ezt az erőt emberek tartják a kezükben. Gonosz és a haszon érdekében mindenre kész emberek, akiket azonban meg lehet és meg is tudunk fékezni, ha milliók erejét állítjuk szembe velük Hozhatnak szűk körben döntéseket, felkészülhetnek új hadseregek szervezésére, gyilkos atomtá- madásra — az utolsó, a döntő szó nem az övék lesz, hanem a népeké. 1046 csille szenet adott tervén felül a Béta-aknai Vörös-bri«ád A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1954. évi népgazdasági terv teljesítéséről A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális helyzetének alakulását 1954-ben a következő adatok jellemzik: Ipar ^ komlói Béta-aknán dol- Vörös János DISZ fejté- ** brigádjának tagjai elsőnek ^Mlakoztak Handler János tj*bányai csapatvezető felhi- J^ähoz. Es ezután még ke- "sn?yebbeii harcoltak az 15KÖ Váj s vállalásuk teljesítéséért Julalásuknak január hónapra készét — 500 csille terven felüli szenet — már 21-én teljesítették s azóta Is minden nap tettek hozzá valamit. Az elmúlt hét minden napján 20? százalék fölötti teljesítményt értek el s ennek eredményeként 20-én reggelig már 1040 csille szenet termeltek terven felül. Ezzel már vállalásuk február hónapra eső részét is túlteljesítették. A szocialista ipar az 1954. évi teljes termelési tervet 101.4 százalékra teljesítette. Az egyes minisztériumok éves tervüket a következőképpen teljesítették: AZ 1954 ÉVI TERMELÉSI TERV TELJESÍTÉSE SZÁZALÉKBAN Kohó és gépipari minisztérium 100.3 szénbányászati minisztérium 97.5 vegyipari és energiaügyi minisztérium 99.6 könnyűipari minisztérium 101.9 élelmiszeripari minisztérium 103.8 építésügyi minisztérium ipari vállalatai 93.2 közlekedés- és postaügyi minisztérium ipar. vállalatai 105.7 országos erdészeti főigazgatóság ipar- vállalatai 97.9 A helyiipari vállalatok 104.9 százalékra, a kisipari szövetkezetek 113.2 százalékra teljesítették 1954. évi termelési tervüket. 1 A szocialista ipar 19J4-ber. 3.1 százalékkal termelt többet, mint 1953-ban, ezenbelül a minisztériumi ipar termelése 0.3 százalékkal, a helyiipar termelése 27.4 százalékkal, a kisipari szövetkezetek termelése 30.2 százalékkal haladta meg az 1953. évi termelés színvonalát. A nehézipar termelése 3.1 százalékkal kevesebb, a könnyűiparé 9.5 százalékkai, az élelmiszeriparé 12.2 százalékkal több volt 1954-ben mint 1953-ban. A magánkisipar termelése az előző évhez képest mintegy megkétszereződött, az egész ipar termelése (a magár kisiparral együtt) 1954-ben 4.7 százalékkal volt több mint 1953-ban. Jelentősen növekedett az iparban 1954. év folyamán a közszükségleti cikkek gyártása. A szocialista ipar 1954-ben 13 százalékkal több közszükségleti cikket termelt mint 1953-ban. A nehézipar által előállított közszükségleti cikkek termelése 35.1 százalékkal haladta meg az előző évit. A legfontosabb iparcikkek termelése 1954-ben 1953-hoz képest a következőképpen alakult: AZ 1954. ÉVI TERMELES AZ 1953. EVI TERMELES SZAZALEKABAN szén 103.4 kőolaj H3.9 martinacél 95.9 hergereUacél 97 gőzmozdony 114.5 teherfelvonó 115.9 borona 620.2 tárcsás talajművelő gép 250 traktoroké ni nitrogénműtrágya 109.6 foszforműtrágya 103 cement 89.3 égetett tégla 83.8 kerékpár 127.7 motorkerékpár 102.4 varrógép 116.1 pamutszövet 108.4 gyapjúszövet 134 kötöttáru . 132.8 cipő 124.6 férfiöltöny 142.4 sör 118 szalámik 107 étolaj, ételzsír 112.1 vaj 116 szappan 120.3 édesipari készítmények 139.8 1054-ben tervein felül, többek között mintegy 99.000 tonna kőolajat, 9700 boronát, 110O fo- gatos vetőgépet, 172.000 négyzetméter huzottüveget, hétmillió négyzetméter pamutszövetet, 1.5 millió négyzet- méter selyemszövetet, 48.000 női kabátot, 120.000 pár gyermekcipőt, 600 tonna szappant termelt az ipar. Egyes fontosabb termékek termelési tervét nem teljesítették. Például a szénibányászati minisztérium 050.000 tonna szénnel, a kohó- és gépipari minisztérium 165.000 tonna martinacéllal, az építésügyi minisztérium 206.000 tonna cementtel, 170 millió égetett téglával, a könnyűipari minisztérium 1.2 millió pár pamutharisnyával, 622.000 munka ruhával maradt adósa a népgazdaságnak. 1954-ben több fontos közszükségleti cikk minősége javult: például a fésüsgyap- júszöveté, selyemszöveté, selyemharisnyáé, férfiöltönyé, csizmáé, stb. Az élelmiszeriparban javították a főzőkoUbász, gyulai kolbász, margarin, gyümölcsíz, stb. minőségét. A javulás ellenére sok Ipari termék minősége még nem kielégítő. Szamos fogyasztás cikk választéka bővült. így például' i954-ben a női és férfi félcipőből 25—30, szandálból 40— férfiöltönyből 30—35, női kabátból 60—70 új modell, illetve gyártmányfajta előállítását kezdték meg. Az . év folyamán több új — elsősorban mezőgazdasági gép és fogyasztási cikk gyártása indult meg, mint például a függesztett (hordozott) ku'.ti- vótoré. a négyzetbe velő cso- roszlyáé. a permetező porozó- gápé, az árokásó elkéé, a háztartási hűtőszekrényé, a porszívógépé, a nylon és perion felhasználásával készült férfi harisnyáé és fehárneműanya goké, újfajta konzerveké, stb. Az év folyamán az iparban több új üzem kezdte meg mű. ködését: többek között az ötéves terv olyan fontos létesítményei, mint a Sztálin Vasmű 700 köbméteres nagykohója, a szolnoki szalmacelhílozegyár. stb. A lakosság jobb ellátása érdekében üzembehelyezték a debreceni tejüzemet, valamint az ország különböző helyein (Székesfehérvárott, Túr ke véts, Bázak.rettyén, Vámosmikolón stb.) 'új kenyérgyárakat és sütőüzemeket. Az új gyárakon és üzemeken kívül az év folyamán számos meglévő üzemet bővítettek és korszerűsí- * ettek. Több — főleg fogyasztási ipari — üzemet korszerű munkavédelmi és üzemegészségügyi berendezésekkel láttak el. Az 1954. .évre tervezett üzembehe’vezések egv része azonban 1955-re húzódott át. Az iparban több területen vezettek be. illetőleg alkalmaztak szélesebb körben fejlettebb technikai eljárásokat. A műszaki technikai felosztás az iparban azonban általában nem volt kielégítő. A műszaki szervezési intézkedések mintegy kétharmadát az ipar nem az előírt mértékben teljesítette. Különösen nagy volt az elmaradás az anyagiak arékos. ságra vonatkozó intézkedések végrehajtásában. Az energiagazdálkodás terén javulás mutatkozott. A szocialista iparban 1934- ben az egy munkásra jutó termelés 1.5 százalékkal alacsonyabb volt, mint 1953-ben. Az átlagosnál jobban csökkent a termelékenység a szénbányászati minisztérium vállalatainál. Az év utolsó hónapjában némi javulás mutatkozott mind a termelés ütemének, mind a termelékenységnek az alakulásában. A termelékenység csökkenése, valamint az anyaggal, a munkabérrel és a munkaidővel való nem megfelelő gazdái kodás folytán 1954. évben az összehasonlítható termelés önköltsége az előző évhez képest emelkedett. A fontosabb gyárt mányok közül 1954-ben emelkedett a szén, a villamosener. gia, a martinacélöntecs, a nitrogénműtrágya, az égetett tégla, a marhabox féríicipő, a marhahús, az adagolt vaj, stb önköltsége. A „Csepel” tehergépkocsi, az aratócséplőgép, a penicillin, a szulfitcellulóza, a finomított étolaj, a színszappan önköltsége csökkent. Beruházások - építkezések Az 1954. évi tervnek megfelelően jelentősein csökkent a beruházások és építkezések volumene: a beruházásokra fordított összeg mintegy 33 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. Emellett 1954- ben a beruházások nagyobb része szolgálta a.lakosság szűk ségíeteinek közvetlen kielégítését, mint az előző évben. Megnövekedett a mezőgazdasági, a szociális, kulturális és kommunális beruházások és építkezések aránya. A nehézpari, az építőipari és a közlekedési beruházások aránya csökkent. A beruházási tervnek megfelelően csökkent 1954-ben az építő’par termelési terve is. Az állami építőipar 1954. évi termelési tervét 93 százalékra teljesítette, ezen belül az épí. tésügyi minisztérium építőipari vállalatainak tervteljesítése 99.3 százalék volt. Az építési költségek 1954- ben az elő tő évvel szemben nem csökkentek. Az építőipari szövetkezetek termelése 1954-ben magasabb volt. mint az előző évben. A szövetkezetek azonban nagyobb részben még mindig közületi megrendeléseket elégítettek ki és csak kis részben végeztek munkákat közvetlenül a lakosság számára. A lakosság helyi építési szükségletetek jobb kielégítése érdekében az év foiya mán többezer iparengedélyt adtak ki és jelentősen .javult a lakosság építőanyag-ellátása. A lakosság 1954-ben 344 millió téglát vásárolt (az előző évinek tizennégyszaresét). 116.000 tonna meszet (az előző évinek több, mint kétszeresét). 87.000 tonna meszet (az előző évinek nek közel ötszörösét). A lakásépítkezések — főként a vidéki megáin lakásépítkezések — üteme 1954-ben meggyorsult. 1954. évben összesen közel 30 ezer lakás épült, mintegy 65 százalékkal több, mint 1953-ban. Az elkészült lakásokon kívül többezer új lakás építése van folyamatban. Magánerőből két szerannyi Lakás épült, mintáz előző évben, az állami lakás- építkezések 30 százalékkal ha. ladták meg az 1953. évit. Ennek ellenére a lakásépítési tervet nem teljesítették. Mezőgazdaság A párt és a kormány határozatainak megfelelően a mezőgazaasóg az elmúlt évben jelentős segítséget kapott: csökkent a beadási kötelezettség, lényegesen kedvezőbbek a termelési szerződések feltételei, megjavult a műtrágyával, a növémyvédőszerekkeü, mező- gazdasági kisgépekkel való el- át ás. 1954-ben négyszázmillió forinttal több beruházást kapott a mezőgazdaság, mint 1953-ban. A parasztság termelési kedve megnövekedett: a tartalékterületeket hasznosították, nagyobb gondot fordítottak a növény- ápolásra, fellendült az állattenyésztés, megnövekedett a piaci felhozatal. Az 1954. évi kedvezőtlen időjárás azonban nagyrészt meggátolta a jobb termelési eredmények elérését. A gabomame- műek termésátlaga kisebb volt, mint 1953-ban: kenyérga„ bonéból az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22.4 százalékkal, zabból 8.5 százalékkal termett kevesebb. A kukorica, burgonya és cukorrépa holdan- kénti átlagtermése, nagyrészt a gondosabb növényápolás ered mányiképpen,, csali 3—4 százalékkal volt kisebb, mint az előző évi. A megnövekedőit vetésterület következtében kukoricából negyedmillió, burgonyából 2.6 millió mázsával többet takarítottak be, mint 1953- ban. A rizstermelés a másfélszeres vetésterület elleniére alig érte el a múlt évit, mert a rizsföldeken mövénybefegség pusztított Jelentősen megnőtt — elsősorban Makó, illetőleg Szeged környékén — a vöröshagyma %s a paprika termelése. Vöröshagymát 2400. paprikát 2100 kataaztrálie holddal nagyobb területen termeltek. A vöröshagyma termésátlaga (62.5 má- zsa.'kh) nemcsak az előző évek. hanem a háború előtti évek színvonalát is jelentősem felülmúlta. 1954- bem nagymértékben fej ’ődött a szőlő, és gyümölcstermesztés is. Az állam által nyújtott segítség következtében 1954-ben majdnem kétszer annyi, az egyéni gazdaságokban ötször annyi szőlőt telepi, tettek újonnan, mint az előző évben. 1951-ben majdnem négy szer annyi gyümölcsöst telepítettek, mint 1953-ban. A gyümölcstermés a kedvezőtlen Időjárás következtében — „ fokozottabb gondozás mellett is — rossz volt. 1954-ben agyas gyümölcsfajtákból az 1953. évi mennyiségnek csak a fele termett. Szőlő, és bortermésünk lényegében ugyanany- nyi volt, mint 1953-ban. 1954-ben nagyobb területen trágyáztak, mint a korábbi években és az előző évinél 7700 vagon műtrágyával többet használtak fel. Az egyéni gazdaságokban az egy kabasztrális holdra jutó műtrágyamenny ség közel 00 száza’ékkal nőtt. Az 19M. őszi mezőgazdasági munkákat a parasztság az előző évinél általában gyorsabb ütembem és gondosabban hajtotta végre: mintegy 10 százalékkal nagyobb területen végeztek őszt mélyszántást a tavaszi növények aló. Az állattenyésztés fellendülése elsősorban a sertésállomány nagyarányú növekedésében mutatkozott. (Folytatás a 2. oldalon)
