Dunántúli Napló, 1955. január (12. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-30 / 25. szám

2 NAPLÓ 1955 IAWTÍR 30 (Folytatás ast 1. oldalról) A sertések száma 1954. őszén 6 8 millió volt, 20szá zaiékkal több, mint egy év­vel ezelőtt. 1864 őszéin több sertést állí­tottak hízóba, mint az előző években. A saarvasmarűiaéllomáiny egy év alatt nem növekedett. A tehenek tejhozama az előző évhez képest emelkedett. 1954-ben megnövekedett a 16-, a juh- és különösen a ba_ romfiáJlomámy. A baromfite­nyésztés fellendülését mutatja hogy 1954-ben mind a begyűj­tött, mind a piacra hozott ba­romfi mennyisége lényegesen meghaladta az 1953. évit. 1954-ben a termelőszövetke­zetek jobbam dolgoztak, mint az előző évben. A jobb gaz­dálkodás eredményeként a kapásnövények termésátlaga: magasabbak voltak mint 1953. ban. Nagyobb volt az állat- sűrűség is. Gyarapodott 1951- ben a termelőszövetkezeteik kö­zös vagyona. Javult a munka- fegyelem, 1954-bem egy terme­lőszövetkezeti dolgozó átlago­san 2(lő munkaegységet teljesí­tett az előző évi 234-gyel szem. ben. A közös gazdálkodásból egy tagra jutó jövedelem 1954- ben átlagosan 24 százalékká' volt több, mint az elmúlt évben. Növekedett a háztáji gazdaság ból származó jövedelem is. Az év folyamán javult az állami gazdaságok irányítása és szervezettsége. Az állami gazdaságok termelése — fő­leg állati-termékekből — 1954. ben jelentősen nagyobb volt, mint az előző évben. Tejből 22.6 százalékkal,. tojásból 6.1 százalékkal, gyapjúból 28.5 százalékkal termeltek többet Az elmúlt évben H18 millió liter tejjel. 18 millió tojással 672 ezer hízott sertéssel és 34 ezer hízott marhával járultak hozzá a szükségletek kielégíté­séhez. öntözéses termelés 1954-ben mintegy 20 százalékkal na­gyabb szántóterületen folyt mint 1953-ban Az öntözött te­rület növeléséhez hozzájárult hogy az év folyamán elkészült a tiszalöki duzzasztómű és a keleti főcsatorna mintegy 70 (kilométeres szakasza. 1954-ben az e>3ző éveknél nagyobb ütemű volt a mező­gazdaság gépesítése. 1954-ben a többi között 4556 traktort 371 kombájnt, 950 cséplőgépet, 3130 traktorekét 1169 traktoros vetőgcpet ka­pott a mezőgazdaság, ezenkívül számos mezőgazda- sági munkagépet és mezőgaz­dasági kisgépet hoztak forga­lomba. A gépi beruházások tervét azonlban — elsősorban traktorekéből és kultivátonból — nem teljesítették. A gépállomások nagyobb gondot fordítottak a gépjaví­tásokra: — részben a falus’ mun kára jelentkezett ipari munkások hathatós segítsége révéin — több, mint kétszer annyi gépet javítottak ki 1951 végéig, mint egy évvel az­előtt. A gépállomások 1954. évi teljesítményei azonban nem álltak arányban a kapott gépi segítséggel. Az egyénileg gazdálkodó parasztok részére végzett munka megnövekedett Az állami erdőgazdaságok az 1954. évi fakitermelési tervet 110 2 százalékra teljesítették. Mintegy 86 ezer katasztrális holdon végeztek — a múlt évinél lényegesen kedvezőbb eredménnyel — erdősítést. A mezőgazaasági növényi és állati torméke.k begyűjtése nem haladt megfelelően. A beszol­gál tatási fegyelem terén ko­moly lazaság van. Bár az ál­lam a terménybegyüj tés i kö­telezettséget az előző évhez képest lényegesen csökkentet­te, a mezőgazdaság a termény begyűjtési tervet — a napra­forgó kivételével — nem telje­sítette. Különösen kukoricából és burgonyából adtak be ke­vesebbet a tervezettnél, annak ellenére, hogy e tenményefcbő’ az 1954-ben betakarított ter­més meghaladta az előző évit. Elmaradás volt a borbegyüjté- si • terv teljesítésében is. A kötelező beadás, a szerző, déses hizlalás és a szabad fel­vásárlás keretében együttesen 1954-ben többet gyűjtöttek be mint az előző évben. Ezen beliül azonban a kötelező be­adás terén — a vágómarha ki­vételével — elmaradás volt. Közlekedés­hírközlés 19i54-ben a tonnakilométer teljesítmény a vasúti szállítás­nál 0.8 százalékkal, a hajószál- lításniál 1.3 százalékkal volt kevesebb, mint 1953-ban. A te­hergépkocsik tonnakilométer teljesítménye 7.3 százalékkal haladta meg az előző évi szín_ vonalat. Ezt a teljesítmény- ímelkedést nem a szállított áruk mennyiségének, hanem a szállítási távolságnak a növe­kedése okozta. 1954-ben vasúton körülbelül ugyanannyian, villamoson alig valamivel többen, távolsági autóbuszon 26 százalékkal, vá_ rosd autóbuszon 14 százalékkal utaztak többen, mint 1953-ban. A közlekedés fejlesztésére áz év folyamán több utat és hi­dat adtak át a forgalomnak. Az átadott hidak közül jelen­tősebbek a komáromi Duna- híd és a Budapest—Pécs kö­zötti műút völgy-hídjai. 1954- ben több város, elsősorban Bu­dapest közlekedési hálózatait fejlesztették. Több villamos útvonalat meghosszabbítottak Budapesten mintegy kilenc km hosszú új trolibuszvcmalat he- 'yeztek üzembe. 1954 év folyamán emelke­dett a járműállomány. A sze­mélyszállítás azonban nem volt zavartalan. A posta szsbadsághegyi 150 wattos televíziós adója meg­kezdte rendszeres kísérleti adá­sán t. A megnövekeaett távbeszélő- fcrga’cm lebonyolítását szol­gálják az év folyamán átadott miskolci és sztálinvárosi auto­mata telefonközpontok. r Áruforgalom Az állami és a szövetkezeti kiskereskedelem az 1954. évi áruforgalmi tervét teljesítette ás 1954-ben — változatlan áron számítva — 21 százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolított le mint 1953-ban. A szocialista kiskereskedelmi forgalmon be. lül jobban növekedett a falu­si szövetkezeti kereskedelem ás kevésbé az állami kiskeres­kedelem forgalma. Az elsőrendű fontosságú élel­miszerekből — például kenyér­ből és lisztből együttesen, szá­raztésztáiból, burgonyából — * 1954. évben mintegy 16.000- rel volt magasabb a születé­sek száma, mint az előző év­ben. A halálozások száma csők kent, aránya alacsonyabb volt, mint eddig bármikor. A csecsemőhalálozás arányszáma 1953-hoz képest mintegy 15 százalékkal csökkent és ugyan csak alacsonyabb volt, mint bármely előző évben. Magyar- ország népessége 1954-ben 116.000- rel nőtt. E növekedés aránya 1914 óta a legmaga­sabb volt. Az ország lakossága az év végére elérte a 9,750.000 főt. Az egész népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak 1954. évi átla­gos száma 2,435.000 fő volt, 25.000- rel több, mint az előző évben. Az iparban, az építő­iparban és a közlekedésben emelkedett a termelő munka­körökben dolgozók aránya. 1954-ben az országban — akárcsak az előző években — nem volt munkanélküliség. A2 építőiparban, a bányászatban, és a mezőgazdaságban munka crőhiány volt. 1954-ben az előző évi mint­egy 60 százalékkal szemben a nemzeti jövedelem kereken 70 százaléka jutott a lakosság személyi szükségleteinek ki­elégítésére. Ennek megfelelően csökkent a közületi fogyasztás ■és a felhalmozás aránya e nemzeti jövedelemben. Az átlagkeresetek növeke­dése, valamint az időközben végrehajtott árleszállítások kő vetkeztében a munkások és al­kalmazottak reálbére 1954-ben átlagosan mintegy 15 százalék­a lakosság valamivel keveseb­bet vásárolt, mint az előző év_ ben, más cikkekből viszont jelentősen nőtt a vásárlás. így például 1954-ben vajból 20 százalékkal, édesipari termé­kekből 57 százalékkal, sörből 19 százalékkal többet adott el a kiskereskedelem, mint 1953- ban. Húsból, zsírból, rizsiből, tojásból és néhány más cikk­ből még nem tudták a növek­vő keresletet megfelelően ki­elégíteni. A lakosság ipaircikkellátása az év folyamán lényegesen ja­vult. A kereskedelem fokoza­tosan több árut kapott, ezért a megnövekediett forgalmat — különösen az év második felé­ben — a készletek bizonyos emelkedésével bonyolították le. Hiány volt azonban többi között jóminőségű szövetek­ből és cipőkből, egyes konfek- cióáruikiból, bútorból, tűzhely­ből, vas és műszaki cikkek­ből. stb. Az iparcikkeik közül elsősor­ban a tartós fogyasztási cik­kekből és egyes ruházati cik­kekből nőtt jelentős mérték, ben az eladás. 1954-ben többi között 182.000 rádiót (az 1953 évinél 63.000-rel többet), — 122.000 kerékpárt (az 1953. évi­nél 29.000-rel tobet) adott el a kereskedelem. A ruházati cikkek közül pa- mutszövetből 27 százalékkal gyapjúszövetből 42 százalék­kal selyemszövetből 37 szá­zalékkal. konfekcióáruból 45 százalékkal, cipőből 29 szá­zalékkal vásároltak többet, mint 1953-ban. A lakosság ellátását javítot­ta, hogy 1954-ben több _mint kétezer bolttal és vendéglátó- ipari üzemmel növelték az ál­lami és szövetkezeti kiskeres­kedelem hálózatát, ezen kívü1 ötezer magánkereskedő kezdte meg működését. A magánke­reskedők főleg zöldség, gyü­mölcs, baromfi és dohány áru­sítására kaptak engedélyt. Megnövekedett a piaci fel­hozatal. A megfigyelt városi piacokra 1954-ben az előző évi nél körülbelül 42 százalékkal több árut hoztak fel a terme­lők. 1954-lben a cikkek na­gyobb részének, köztük a ba­romfinak, a tojásnak, a bur­gonyának, a száraz hüvelyesek nek, a hagymának, stb. a sza­badpiaci ára alacsonyabb volt, mint 1953 ban. A gyümölcs és egyes zöldségfélék, például a fejeskáposzta, kelkáposzta, pa­radicsom, saláta, uborka ára — elsősorban a rossz termés miatt — magasabb volt az elő. ző évinél. kai haladta meg az 1953. évi reálbéreket. A parasztság jö­vedelmeit jelentősen megnövel te az előző évinél jóval na­gyobb piaci felhozatal, a kö­telező beadás csökkentése, a magasabb áron történő állami felvásárlás javára, a szerződé­ses termeltetésnél nyúl tott és más egyéb kedvezmények. 1954-ben lényegesen javult a nyugdíjasok ellátása. Az év második felében végrehajtott rendezés kihatásaiban mint­egy 25 százatokkal növeli a nyugdíjasok jövedelmeit. Növekedett a társadalombiz­tosítási juttatások összege: — 1954-ben 29 százatokkal volt több, mint az előző évben. Az egészségügyi hálózat az év folyamán 4500 kórházi ágy- gyal bővült. Négy új rendelő- intézet készült el. A rendelő­intézeti szakorvosi munkaórák száma 10 százatokkal, az üzem orvosi munkaórák száma 11 százalékkal volt több, mint 1953-ban. A fejlesztés ellenére a kórházak egyes osztályai, valamint a szakorvosi rendelő intézetek még mindig zsúfol­tak. 1954-ben hetven új bölcsőde létesült. Az állandó bölcsőde’ férőhelyek száma 4900-al nö­vekedett. Az állam csaknem kilencvenmillió forint értékben juttatott az anyáknak ingyenes csecsemőkelengyét. 1954-ben tovább bővült az oktatási és népművelési intéz­mények há’ózata: átadtak ren tettetésének 30 óvodát és nap köziotthont, 1400 férőhellyé’ nyolcvan általános iskolát 190 tanteremmel, 33 kultúrotthont A lsi!ios*á«r száminak, foglalkoztatottságának és jo* ede'mciiek alakulása, szociális és kulturális ered mén vek •/ 8000 férőhellyel. Az év folya­mán mintegy 102.000 tanuló végezte el az általános iskola VIII. évfolyamát is több mint 26.000-en tettek sikeres érett­ségi vizsgát. 1954-ben 2750 könyvet adtak ki, összesen csaknem 20 millió példányban. A szépirodalmi művek példányszáma az előző évhez képest 13 százalékkal, az ifjúsági műveké 29 százalék kai emelkedett. Inyenefafat Az új Wehrmacht hadiszállításaiból eredő profit túlnyomó részét az amerikai monopóliumok szerelnék kapni, de az európai fegyvergyárosoknak is nem kis részesedést ígértek a párizsi egyezmények ratifikálásá­nak és hatálybalépésének esetére. Nyugat-Németország, Franciaország és Anglia monopolista körei között már megkezdődött a civódás, hogy minél több profitot ka­parinthassanak meg abból, amit Nyugat-Németország militarizáiása és az ott folyó fegyverkezési verseny ígér. (újsághír) Az év folyamán — elsősor ban a falvakban — 250 új mo zit létesítettek. A mozilátoga­tók száma 1954-ban mintegy 98 millió volt, 25 millióval több, mint 1953-ban. A szín­házlátogatók száma 1954-ben meghaladta a hatmilliót. Főleg a vidéki lakosság kul­turális igényeinek kielégítésé­re az év végén mintegy négy­ezer területi könyvtár és 1900 területi kultúrotthon állt ren­delkezésre. A rádióelőfizetők száma 1954- ben 190.000-rel nőtt, az év vé­gén meghaladta az 1,270.000-et. Központi Statisztikai Hivatal. Külföldi hírek MOSZKVA V. M. Molotov, a Szovjet­unió külügyminisztere január 28-án fogadta P. N. Kául urat, India ideiglenes moszkvai ügyvivőjét. P. N. Kául az in­diai kormány megbízásából át­nyújtotta Molotovnak, mint a genfi konferencia egyik el­nökének a vietnami és kambod zsai nemzetközi ellenőrző bi­zottság 1954 augusztusául 1954 decemberéig terjedő idő­szak alatti tevékenységéről szóló jelentést. P. N. Kául kijelentette, hogy az okmányt még pénteken át­nyújtják Eden angol külügy­miniszternek is, aki szintén egyik elnöke volt a genfi kon­ferenciának. PÄRIZS az atomenergia békés felhasználásával nemzetközi értekezletre toglalkozó Országszerte egyre szélesebb méreteket ölt a ratifikálás el­leni mozgalom. így Nord-me- gyében 210 községi tanácsos közös levéllel fordult a megye szenátoraihoz, hogy ne szavaz­zák meg p köztársasági tanács ban a háborús egyezményeket. SANGHAJ A tokiói rádió jelentése sze­rint a legnagyobb japán szak- szervezetek pénteken nagysza­bású tömegeyüléct rendeztek Tokióban. A gyűlés a munka­bér emeléséért folytatott foko­zott harc jegyében zajlott le. BRÜSSZEL A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága január 22-én és 23-árn megtartott ülé­sén határozatokat hozott a né­met újrafelfegyverzés és az atomháború előkészületed ellen folytatott harcról. A Központi Bizottság felszó­lítja az összes kommunistákat, színpatizánsokat, a béke hí­veit, hogy szüntelenül töreked­jenek a béke és az európai biztonság ügyének diadalára, mert enélkül nem képzelhető el Belgium békéje és bizton­sága sem. A tét óriási. A béke győzel­mének lehetőségei igen na­gyok. A belga képviselőház szavazata nem a belga nép szavazata. WASHINGTON Hírügynökségi és rádiójelen­tések szerint az Egyesült Ál­lamok szenátusa pénteken 85 szavazattal három ellenében felhatalmazta Eisenhower el­nököt, hogy tegye meg „az ál­tala szükségesnek vélt lépése­ket” a tajvani tengerszoros kö­rüli bonyodalmakban. Magyarország is a meghívandók listáján szerepel t listán New York (MTI). Hír- ügynökségi jelentések szerint az atomenergia békés fel- használásának kérdésével fog­lalkozó nemzetközi tudomá­nyos értekezletre az ENSz hatvan tagállamán kívül hu­szonnégy országot hívnak meg. Ezek az országok tagjai az Egyesült Nemzetek Szerve­zete különleges szerveinek. szereplő országok a következők: Albánia, Auszt­ria, Bulgária, Kambodzsa, Ceylon, Spanyolország, Finn­ország, Nyugat-Németország, Jordánia, Magyarország. Ír­ország, Olaszország, Japán, Dél-Korea, Laosz, Libia, Mo­naco, Nepal, Portugália, Ro­mánia, San Marino, Svájc, a Vatikán és Dél-Vietnam. Adenauer zsarolja koalíciós partnereit Berlin (MTI) Adaneuer pén­teken a koalíciós pártok veze­tőivel folytatott megbeszélésen majd a minisztertanács ülésén fenyegetésekkel Igyekezett rá­venni koalíciós pártnereit, hogy „egyelőre” hagyják figyel men kívül a német újraegye­sítésre vonatkozó reális szov­jet (javaslatokat és szavazzák meg a bonni parlamentben a párizsi szerződések ratifikálá­sát. A bonni kancellár a nyílt- zsarolás módszeréhez folya­modva azzal fenyegette meg koalíciós pártnereit, hogy A Magyar írók Szövetsége mély fájdalommal jelenti, hogy Török Sophie írónő, Babits Mihály özvegye január 28-án 60 éves korban meg­halt. Török Sophiet az írószö­vetség saját halottjának te­kinti. Temetése február hó 2-án délután kettő órakor lesz a Kerepesi temetőben. Hatojama a japán-szovjet kapcsolatok kérdéséről világpolitika hajójáról. Véget- vetni a Szovjetunióval való hadiállapotnak és kereskedel­met folytatni a virágzó Kíná­val — ez az, amit Japánnak most mindenekelőtt tennie kell.“ S a n g h á j (TASzSz). A to­kiói rádió jelentése szerint Hatojama japán miniszter- elnök a japán parlament fel­oszlatása óta január 27-én beszélt első ízben Tokióban. Hatojama Japánnak a Szov­jetunióval, valamint a Kínai Népköztársaságai való kapcso­latairól szólva így nyilatko­zott. „Ha a Kínával és a Szovjet­unióval való diplomáciai kap­csolatok helyreállítását lehe­tetlennek vagy veszélyesnek tartjuk, akkor lekerülünk a Hatojama rámutatott, hogy a kormány a japán-kínai ke­reskedelem fejlesztése érde­kében a közeljövőben lépése­ket szándékozik tenni a Kí­nával már kereskedelmet foly­tató japán vállalkozók egye­sületének megteremtésére. amennyiben nem hagynak fel a párizsi szerződésekkel szem­ben tanúsított ellenállásukkal, a mandátumok ötvenegy szá­zalékával rendelkező Keresz­tény Demokrata Unió—Kérész tény Szociális Unió olyan vá- 'asztótönvényt szavaz majd meg, amelynek alapján a Sza­bad Demokrata Párt, a Német Párt és az Áttelepülték Pártja az 1957. évi választásokon ki­szorulna a parlamentből. A Frankfurter Rundschau rámutat, hogy „Adenauer koa­líciós pártnerei mellének sze­gezte a pisztolyt.” Paasikivi finn köztársasági elnök parlamenti beszéde Helsinki (TASzSz). A finn képviselőház január 28-án tartotta első ülését a parla­menti szünet óta. beszédet mondott köztársasági elnök. A Szovjetunióval politikai, gazdasági kapcsolataink — mu UU.V»ltC* Paasikivi — sikeresen fejlőd­nek. Az 1956-tól 1960-ig ter­jedő öt esztendőre szóló át­szállítás! egyezményt a Dar- lament már jóváhagyta. Meg­elégedéssel fogadtuk A. I Ml' kojannak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyettesé­nek nemrég országunkban tett látogatását éppúgy, mint parlamenti kötöttségünknek a Szovjetunióban és a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa kül­dő* ttogének Finnországban tett látogatását. Az ülésen Paasikivi fennálló és egyéb mondotta

Next

/
Thumbnails
Contents