Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-19 / 301. szám

NAP C ö 5 1954 DECEMBER 19 Neveli ói bányászt! Nagyszerű kezdeményezés Szabolcsbányán 5 Dien József és Tavasz Lajos pécsszabolcsi frontmesterek brigádjai általában a legjobb pécsi frontbrigádok között vannak. Ha azonban az esedékes december havi eredményeket nézzük, többletterme­lés helyett hiányt találunk a két csa Pat tervteljesítésében. Mi ennek az »ka? Rossz a fejtés, vagy erősen Palabeágyazásos talán a széntelep? Ezt Bien József maga cáfolja meg, amikor elmondja, hogy tiszta szén, körülbelül másfélméter vastag, 35— 40 fok dőlésű telepben dolgoznak. Megérkezik közben a bányamező fia­tal mérnöke, Börzsei György, a pécsi DlSz-bizottság tagja és Ruffli Lajos sokszorosan kitünteti munkamód­szerátadó, aki a Valigura módszert a hazai viszonyokra alkalmazva el­terjesztette. Hármuk szavai nyomán kibontakozik egy hasznos, a „Nevelj ij bányászt!“ — mozgalom megbe­csülését bizonyító kezdeményezés. Bien József frontmester a vájáris­kolán jelenleg tanuló fiatalokból, Tavasz Lajos pedig féléves, egyéves vájárokból alakított frontbrigádot. Célkitűzésük: jó szakmunkások neve lése. Ebben támogatja őket Ruffli i-ajos munkamódszerátadó. A két harmadban 12—12 fővel dol­gozó DISz-brigád tagjait a legered­ményesebb munkaforrásokra és a ciklusos munkaszervezésre tanítják. 4 fejtésben harmadanként három Munkahelyen hat ember dolgozik. Egyik állandóan rései, a másik az ícsolatokat helyezi be. Így egy sü­vegfa hossznál több sohasem marad ácsolatlanul, amivel az utánuk kö­vetkező harmad munkáját is meg­könnyítik. A brigád többi tagja csil­léik, következő alkalommal ők ke­rülnek a „szénfalra“. A délutános harmad — Tavasz Lajos brigádja — hasonlóképpen szervezi munkáját. A hét DISz-brigád egynapi munkája *0y pászta, azaz egy ciklus. Mindegyik fiatal végigviszi a pász­máját, majd körforgásszerűen elölről hezdi azt és így eljut a fejtés jobb js rosszabb munkahelyeire egyaránt. Igazságos ez és hasznos is, mert közben megtanulják a bányamunka cünját-binját. Ha nehézségeik van- ’tafc, a mindig kéznél lévő „öregek“ 1építenek azok leküzdésében. Milyen problémák adódnak? A te- ‘“P sajátossága, hogy a fekü — a ‘ejtés alsó része — felett mintegy pO—30 cm-re beágyazás van. Sokszor E?t nézik a talpnak és erre ácsolnak, biztonsági szempontból is veszé­lyes. Az elméleti oktatással egyidő­sen tanulják meg azt is, hogy mit je­Ezt a címet adhatnám tudósításomnak, ame. lyet a marócsai Zöld Mező termelőszövetke­zet tagjainak nagy bak­lövéséről írok. Mert a meggondolatlan in­tézőbizottság, a tagok közhangulatára szőrös, től-böröstől eladta az egész juhnyájat aklos- (ul és nyolcvanöt hold legelőstül... A dráva- foki termelőszövetke. zet elnökéről, Czakó elvtársró! meg nem hiá ba tartja magát az a mondás, hogy több esze »an, mint a budai bí­rónak, — első kézből megvette az egészet. Melyikük csinált jobb boltot? Elő a ceruzával: a ma rócsaiak kiadtak idén a nyájra hetven mázsa harmadosztályú, silány szénát, lehet az értéke vagy 1400 forint. A fél _______y____________________vagon szalmával, ti­a g yakorlatban dőlésre merőle- zenöt mázsa akciós ab •esen ácsolni a segédácsolatokat I rakkal, a juhászoknak szakszerűen — a bányafa pazarlása nélkül, de a biztonság betartásával — elhelyezni. A fejlődést mutatja az a tény is, hogy Tóth Péter gyakorló­vájár a kezdeti egy süvegfa helyett két nap egymás után kettőt épített be. Nem sokkal marad mögötte Han- kisz Emil sem. A' Bien- és Tavasz- DlSz-frontbrigád átlagteljesítménye több mint harminc százalékkal ja­vult megalakulása, november 15 óta. Szintén számos hasznos tapaszta­latot vesznek át tanítóiktól a szén jö- vesztésében, a fejtőkalapács haszná­latában. A nehéz szovjet gépek ka- rontartása eléggé fárasztó, kemény szénben viszont csak az ilyen géppel lehet eredményesen dolgozni. Ruffli Lajos ezen segít, mikor elmagyaráz­za, hogy Valigura szovjet bányász egyik lábát a támfához támasztja és a térdén tartja a fejtő kalapácsot. A Tavasz-brigádban arra hívta fel a figyelmet, hogy a keményszemű te­lepben könnyebb a fedü (a fejtés felső része) alatti rész leművelése, ha egy süvegfa hossz helyett kettőt nyitnak meg. A szeretetteljes foglalkozás láttán növekszik a fiatalok felelősségtudata és jobb munkával igyekeznek azt viszonozni. Böhm András és Almási Segítsük a pedagógusok, a% iskola munkáját l \ A Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsának felhívása J László kezdeményezte, hogy két 6rá-l val a múszakkezdés előtt szálljon lei két fiatal és rakja át a csúzdákat.# a Szakszervezetek Baranya Megyei Tanácsa felhívással fordul a Kiszámították, hogyha a munkáé területén lévő összes üzemek, állami gazdaságok, vállalatok, gép­megkezdésekor mind a három mun-# állomások, erdőgazdaságok vezetőihez és dolgozóihoz, nyújtsanak segít- kahelyen szeneléshez kezdhetnek, f séget a SZOT Titkárságának a köz oktatást elősegítő szakszervezeti mun mert a csúzdaátrakás nem rabol el#káról szóló 1954 augusztusi határozata végrehajtásához. idejükből, ez azt jelenti, hogy 24 * órával több időt fordíthatnak a ter­melésre. — Márciusban, mire befejeződik a vájáriskola, 24 nemcsak elméleti­leg, hanem gyakorlatilag is jól kép­zett, bárhol helytálló vájárt adha­tunk át a termelésnek. Biztosak va­gyunk azonban abban, ' hogy ennél már előbb, januárban versenyre hív­;í M \ (társadalom, minden tagjának kötelessége. Ezért a határozat szellemében^ l szakszervezeti bizottságainkhoz ford ülünk, hogy a „Miénk az iskola”, \ „Építsük, szépítsük iskolánkat!” „Dolgozók az iskoláért” mozgalmat moz- a dítsák elő. Felhívjuk üzemeinket, vállalatainkat, gépállomásainkat, az f állami és erdőgazdaságok dolgozóit, vezetőit, hogy vállalják egy-egy ( iskola patronálását. Segítsék az iskola oktató, nevelő munkáját azzal is, hogy dolgozóinkat ösztönözzék a szü lői munkaközösségek munkájában ( való részvételre!--- ------, .-----------------------— , A társadalomnak nemcsak anyagi segítségét kívánjuk, hanem erfcöl i ha tjuk Pécsszabolcs legjobb front- # esi támogatást is kérünk. Senkinek sem lehet közömbös, hogy tanuló-# brigádjait. Addig azonban a bizton-1 ifjúságunk munkafegyelme, otthoni és utcai magatartása nem megfelelő, i _, , , , ., f Ahhoz, hogy szilleit, testvéreit, a felnőtteket tisztelő, hazáját, nemzetét, ságos es rendszeres munka beideg- é mll,n,ki^| szerető if júságunk nevelkedjék, a társadalom egészének össze-# zése a főcél, még akkor is, ha ez pil- # fogására van szükség. lanatnyilag a százalék rovására megy.* A politechnikai nevelés érdekében üzemeink adjanak lehetőséget J Ha megszokják, rájönnek: semmivel a arra, hogy a tanulók a termelő munkát a helyszínen, üzemi látogatás sem nehezebb jó, alapos munkát £ közben ismerjék meg. Hívják meg őket tanulmányi kirándulásra és végezni, mint rosszat — mondta Ruffli # sztahánovistáink, élmunkásaink, kiváló dolgozóink maguk is látogassák i Lajos módszerátadó. ... , , t meg az iskolákat, beszélgessenek el a tanulóit jósággal munkájukról, an- , munkaérdemrendes munka- f ^ fizépséjfér61l IGAZ SÁNDOR. Cifra vásíir üarócsűn... megjáró 518 munkáé gy ség 20 ezer forintra rú­gó (bár annyi lenne!) értékével együtt az egész juhászat 22.800 forintba került. Ez a kiadás. A bevétel? Szaporulatból, gyapjú, ból, és gomolyából 52 ezer 214 forint. Ha le­csapjuk belőle a ki­adásokat, mindjárt ki­derül, hogy majd 30 ezer forint tiszta jőve. delem folyt be a ter­melőszövetkezeti kasz- szába. Nem vétek ezt a jö­vedelmet csak úgy ki. dobálni az ablakon? A marócsaiak szerint nem. Ök nem bánják — vesszen a pénz, de a juhász ne kereshes­sen fütyörészve mun­kaegységeket. Mert ez a juhállomány cllicitá- lásának főoka: ha él­tetésnél, nyírásnál, őr­zésnél, fürösztésüknél, kigyógyításuknál meg Is szakad a juhász, az nem baj, de legeltetés# közben megtámaszko- # dik a botjának és fü- työrészik. Hát ezt nem tehet kibírni Az Ir­galmatlan füttyszó miatt vesszen a nyáj, vesszen az áltól, vesz- szen a legelő, vesszen a Tierminceaer forin­tos bevétel. Drávátokon, Czakó elvtársék meg azt gon­dolják, hogy inkább vattát dugnak a fülük, be, harmincezer forin­tért még a szirénát is elhallgatják, nemhogy a pásztorfüttyöt. így aztán hamarosan lét­rejött az alku, — amelynek mindkét fél örült. Kíváncsi vagyok azonban, hogy az ér- zékenyffilű maröcsaiak nak mikor hervad te a kedvük... Mészáros Albert traktoros, Kétujfalu. # Találkozzanak dolgozóink és ne dagógusainfc üzemek kulturális | # rendezvényein. Szervezzenek az isüto Iával közös ankétokat, « pedagógu­sokat pedig kérjék fel előadások megtartására! Rendezzenek üzemeink ( #közős műsoros délutánokat cs esteket, ahol az iskolák és az üzem kul-i # túrcsoportjai együtt adjanak műsort! Erre hívják meg a patronált iskola^ # pedagógusait is és a tiszta bevételt fordítsák az iskola szépítésére! # SZAKSZERVEZETEK BARANYA MEGYEI TANACSA # Á tél a legalkalmasabb idő az állatállomány rendbehozására A mi termelőszövetkezetünk por­táján nemcsak a sárról-dérről lát­szik meg az idő előrehaladása: akár­ki eljöhet majorunkba, teli silóink, vermeink láttán észreveheti — fel­készültünk a keményebb időre. Any- nyi kukoricaszárat és egyéb silónak valót aprítottunk be a gödrökbe, melyből minden jószágunknak vagy négy és fél köbméter jut. Mivel tél- viz idején a mezőn legfeljebb a va­dászoknak akad dolguk — úgy ta­láltuk: ez a legalkalmasabb idő az állatállomány rendbehozására. Ta­karmányunk van már, a jószággondo zásra még több embert irányítot­tunk, hogy ne szenvedjen kárt sem etetés-itatás, sem pedig ápolás terén a jószág. Ne gondolja senki, hogy a siklósi Táncsics tsz intézőbizottsága és köz­gyűlése csak azért adta rá fejét a jószágtenyésztésre, mert azzal tán Mezőgazdasági termelvények gyára Látogatás a mozsgói savanyító üzemben ENGELSTRÖM EDE földbirtokos hozsgói negyvenöt méter hosszú, hat er széles borpincéjében ma már Uem. a bakityai dombtetőn termett hó'íő nedűjével megtöltött hordók lakoznak, hanem az ínycsiklandó iecsenyék mellé készített savanyú­ságokkal telerakott kádak százai Walják el a helyet. Savanyító p'mmí alakították át ezt az odvas- ‘Mú öreg pincét... Öt markos férfi kerek három hé- '9 dolgozott az óriás, hat méter ma- jjtts iaprés feldolgozásán. A szétsze­dett faprés egy-egy dongáját is csak boHíató segítségével győzték kivon­ulni a présházból. A szakemberek izárnítgatása szerint egy hálószoba, ?9V szoba- és konyhabútor készül­eteit volna belőle, de még jócskán fáradt volna hordók fenekelésére Három és fél köbméter deszkát ítészeitek a prés dongáiból... Ez fölt a legnagyobb feladat az átala- Mási munkák során, a többi aztán ment magától. . 1954 szeptember harmadikán lé- :®*t üzembe a savanyító „gyár”. Az lle5én ll-cn dolgoztak, de aztán csak- ia*nar 43-ra emelkedett a létszám, eiát teherautójukkal hordták ösz- *e az árut. A paprikát Zádorról, Ké Résről, Mohácsról és Kaposvárról, zöldparadicsomot pedig ugyan- Mohácsról és Kétujfáluból. ,. káposztát Kásád és Beremend köz ^Ockből. Hát a 81 mázsa hagymát? bizony messziről: a Zala megyei Jüor/ölde községből. így aztán meg y^lt a téli tartósítás, de nagyilzc- ™ htodon... .Válogatás után következett a ka- majd ezt követően jónéhány- L°r megmosták az árut és csak igy jj’tflt a hordákba. Amikor már szé- Cn sorjában elrakosgatták a papri- t 1 vagy uborkát, akkor a már elő- elkészített: víz, só, ecet és ben- Savas nátrium keverékéből elöál- felöntőlével töltötték fel a ^áóket. A káposztát nagy kádak­ban tették el télire. Mostanában a cékla téli tartósításával foglalatos­kodnak. Két vagon a tervük, a nyersanya­got már beszerezték, csupán a fel­dolgozás van még hátra. Zöldség­félékből három, a savanyúságokból összesen 11 vagonnal tartósítanak ebben az esztendőben. Ez a mennyi­ség csupán a Komlói Köztékezteté- si Vállalat szükségleteinek kielégíté­sére elegendő. A komlóiakat az új esztendőig már ellátták savanyúsá­gokkal: 164 mázsa uborkát, 11 má­zsa vegyes vágottat és 80 mázsa pap­rikát küldtek a közétkeztetési válla­latnak. AZ ÚJABB RENDELÉSIG is akad munka bőségesen ebben a fiatal üzemben. Sok még itt a tennivaló, el kell rendezni az egymás hegyén- hátán heverő üres hordókat, a teli hordókat és a kádakat... No, de ezek az örökösen jókedvű lányok, asszonyok és kádárok hamarosan rendet teremtenek itt. Papp János, Kocsis Istvánná, Kovács Mária, Gelencsér Éva és aki éppen kéznél van, kötéllel leeresztik a hordókat a mély pincébe, lent meg már vár­ják: a két Kovács János, Hajdú Má­ria, Bécs Istvánná, Freifogl Magda és sorba rakják őket, ahogy Kovács István, a telepvezetőhelyettes ren­deli. Utána megtisztítják a hordó­kat a sártól, majd hozzálátnak a mindennap megismétlődő munkához, a felöntéshez. Ez az egy nem ma­radhat el, ezzel biztosítják a sava­nyúságok tartósságát. így aztán nem is romlik meg még egyetlen szál hegyespaprika sem. — Jó, jó — mondogatják a szom­széd községbeliek, — sok mázsát sa­vanyítanak itt, de mit érünk vele, ha csak a komlóiaknak jut belőle?! Hát csakugyan így áll a dolog. De csak ebben az esztendőben, az új évet már sokkal nagyobb beruházá­sokkal kezdik a mozsgóiak. Nagyszerű dolgokat gondoltunk ki — mondja Kálmáncsi Árpád, a te­lep vezetője, — de meg is valósít­juk 1955-ben.Aztán sorba el­mondja, mit is terveztek, hogyan látnak munkához: A savanyító üzemnél és a Sziget­vári Konzervgyárnál is sok a hulla­dékanyag, mely azonban nem telje­sen értéktelen. A mozsgóiak január elsejétől kezdve — folyamatosan — 1000 férőhelyes hizlaldát állítanak be, így aztán nem vész kárba egyet­len uborka-vég sem. Az idei 11 va­gonnal szemben jövőre 70 vagon sa­vanyúságot, üveges áruból pedig három és fél, négy vagonnal állíta­nak elő. Ha Csertő községbe vil­lanyt vezetnek be, akkor az egész telepközpontot oda összpontosítják. Mozsgón csak a savanyúkáposzta- üzem marad. Ez azért szükséges, mert Csertőn nagyobb és korszerűbb épületek állnak rendelkezésükre. Gyümölcsaszaló üzemet is létesíte­nek a következő évben. Tavasszal munkához látnak,. Boszniai rendsze­rű szárítókkal rendezkednek be. Maga az épület fából készül, belül nagy kemencéket építenek és szellő­zőnyílásokkal látják el, azután 60— 80 fokos melegben megszárítják a körtét, almát és a szilvát. Az első évben öt vagon gyümölcsöt száríta­nak majd. A négymilliós beruházásból gyü­mölcsízek, szörpök készítésére is jut néhány ezer forint. Már mostanában gondoskodnak arról, hogy időben meglegyen a kazán és a duplikátor üst, amely a meggy és a málnaszörp készítéséhez szükséges. Völgyi Géza üzemeltetési előadó vezetésével már ebben az esztendőben négy pálin­kafőzőét üzemeltetnek, ezt a követ­kező évben kibővítik és a szesz mel­lett édes italt is gyártanak. így lesz teljes ez az üzemág is. A TÁVOLABBI TERVEK közé tartozik a halastó, a húsfeldolgozó és a csokoládé üzem létesítése. Né­hány esztendő múlva a mozsgói sa­vanyító üzem a mezőgazdasági ter­melvények gyárává alakul át. Sch. K. kevesebb a munka, mint a krumpli- pol, kukoricával?t Ha megadják a módját — a jószág körül is hajnal­tól sötétig talál munkát a varaszt- ember. Az a kérdés — érdemes-e? Hát érdemes! A zárszámadáson ki­derült, hogy 720.000 forintos bevéte­lünk majd háromnegyedrésze a marhák és sertések után folyt be. Hát mennyi lett volna, ha jobban törődünk velük? Biztosan nem nyrilc forint hat fillért, hanem jóval több készpénzt oszthattunk volna a mun­kaegységekre. A parasztember min­dig előre számol egy esztendővel, ezt csináltuk mi is, amikor eltökél­tük a jószágtenyésztés megjavítását. ORZS1 FERENC levelező. Harkányi helyzetjelentés ni. Örömmel közöljük, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium Ellátási Igazgatóságának anvagosztálya ki­utalta a harkányi Első Megyei Ta­nácskozás termelőszövetkezetnek az üvegházak és a melegágyak építésé­hez szükséges anyagot. Az anyag szállítását már meg Is kezdték. Az építési munkákat azonban csak :anuár elsején Indítják meg. De mi­ért csak akkor? Van anyag, munka­erő Is bőségesen, csupán meg kellene már végre kezdeni a munkát Is. Most a Hídépítő Vállalaton van a sor. A Pécsi Rádió műsor a A Pécsi Rádió a 223.8 métere« hullámhosszon sugározza műsorát VASÁRNAP Ünnepi műsor a 10 éves Dunántúli Napló tiszteletére. összeállított« Garami László. — Rendező: Bálint György. Zenei ren­dező: dr. Nádor Tamás. 18.30: Műsorkezdés. 18.30: Az ünnepi beszédből. 18.40: Köszöntijük a 10 esztendős Dunántúli Napló legjobb dolgozóit, levelezőit, a megyei pártsajtó élen­járó előállítóit. 19.10: 10 év története — sajtószem­le. 19.40: Délszlávnyelvű műsor. 20.00: Műsorzárás. HÉTFŐ 18.30: Táncoló ritmusók. 18.45: Kérdezz-felelek. 1. Hogyan kezd az író a regény megírásához? 2. Kihez forckrljurik nyugdíj ügy­ben? 3. Mtt kell tennünk a hajhullás ellen. 19.00: Hírek. 19.05: A Pécsi Rádió Jutalom. műsora az éttüzem Nádor SzáBó dol­gozóinak. 19.25: Arrikópcsarncfe. —• Csajági János szatírája. 19.30: Hogyan készülnek karácsony na, és az új esztendőre a pécsi kis­iparosok. — Horváth Gyula riportjai, 19.40: Délszlávnyelvű műsor. 20.00: Műsorzárás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents