Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-19 / 301. szám
V/IÁC PROLOÁSWU áüYEfÜlJETEK! DUNÁNTÚLI A MAI SZAMBÁN: Egerági tanulságok (2. o.) — „Bőim veszélyes úton halad” (3. o.) — A minisztertanács határozata az 1954. évben a karácsonyt és az újévet megelőző napok munkaidejéről és a bérfizetésekről (3. o.) — Egy partizán emlékezik... (4. o.) — Mezőgazdasági termelvéuyek gyára (S. o.) — Nagyszerű kezdeményezés Szabolcs- bányáa (6. o.) — Kategorizálják a kultúr otthonokat (8. oj M DP BÁBÁN YAM EGYE! B I ZO TT S A'GA'N A K XI. ÉVFOLYAM, SOL SZÁM ARA 50 FILLER VASARNAP, 1954 DECEMBER 19 A meleg családi otthonokért Kapuéról nemrégiben szép, emberséges és feltétlenül hasznos, követni való kezdeményezés indult ri. Trungel István vájár kijelentette, hogy naponta három csille szenet termel terven felül. Ez önmagáiban is dí- eséretreméltó. Még szebb azonban az, amivel Trange'! elvtárs elihatá- rozását indokolta: azért akar több szenet termelni, s éppen naponta három csillével, mert ezzel egy-egy család téli tüzel ószükségletét tudja biztosítani. Lehet, sőt egészen biztos, hogy T run gél elvtáirs saját öt gyermekére saját családjára és otthonára gondéit, amikor az Ígéretet tetté. De éppen ez a szép, ez a nagyszerű kezdeményezésében. A bányász családi ának jut szén és ez természetes is. Trungel elvtárs azonban azt akarja, hogy minden családnak Jusson szén, minden családnak meleg legyen az otthona. Az egyéni és közérdek összefüggésednek megértése, a munka cél jártak, tartalmának felismerése jellemzi ezt a kezdeményezést Olyan célkitűzést ad, amely könnyen érthető és mindenkinek kedves: „Több szenet a meleg családi otthonokért”. Nem véletlen tehát, hogy ebből a kezdeményezésből mozgalom lett amely sok más bányászt sarkalt több termelésre. Sulba Pál vájár és csillése, Szóvá Jánű6 már azzal sem elégedett meg, hogy 15« mázsa szenet termelt tervem felül, hanem figyelemmel kísérte a szén sorsát, egészen addig, míg el nem jutott oda, ahova szánta: Telek falu általános iskolájába. A Trungel-mozgalom szép példája annak, hogy bányászaink értik mun. kájuk nagy jelentőségét, megértik, milyen fontos országunk életében a szén, tovább látnak a saját családjuk szűikebb körénél és felelősnek érzik magúikat az ország minden családjának meleg otthonáért. Ezt bizonyítja az is, hogy a mozgalom elterjedt, anélkül, hogy a bányász pártszervezetek különösebb erőfeszítéseket tettek volna. Ez azonban már nemcsak a mozgalom erejét és bányászaink öntudatát tükrözi, hanem alapot ad a feltételezésre: ha a szakszervezetek és a pártszervezetek többet tettek volna a mozgalom segítése érdekében, ma több kővetője lenne, s nagyobbak lennének a komlói szénadósság törlesztéséért folytatott küzdelem eredményei. Hány komlói bányásznak magyarázták rheg a pártszervezetek népnevelői; hogy a ma már hatvanezer tonnára növekedett szónadósság harmincezer család téli tüzelőjét jelenti? Megmagyarázzák-e népnevelőink, hogy adósságuk miatt több tűzhely é« kályha maradna hidegen, mint amennyi egén Komlón taMlhatfl? Lakatos Lajosnak, Kovács Déneanek, Radio Lászlónak — akik elaludtak ■munkahelyükön — megmagyarázták-e, hogy hanyagságok, lustáé ág töt miatt hány család nem Jut téli tüzelőhöz? Néhéz elképzelni, hogy ne ■mozdulna meg ezeknek az embereknek a lelkidamerete, ha megértik, ■milyen következményekkel Jár a ■hanyagságuk. Bányász pártszervezeteink nagy része azonban megelégedett azzal, hogy egyszer-kétszer „említést tett" a mozgalomról, megdicsérte Trungel elvtárs néhány követőjét, s ha még valamit tett a mozgalomért, hát annyit, hogy népnevelőinek megmondta: „Népszerűsíteni kell a Trungel-mozgaknat.” Nem annyira az a baj, hogy párt- szervezeteink nem vették észre, mint „jó agitáció« érvet” Trungel elvtárs kezdeményezésit. Inkább az a baj, hogy besorolták a többi megszokott és gyakran hangoztatott „Jól bevált” — azaz elkoptatott érv közé ás nem vették észre a benne rejlő szép és gazdag tartalmú emberi gondolatot. Csak a többtermelést előmozdító kezdeményezést látták benne, s nem azt a nevelőerőt, amely felelőssé tesz minden bányászt saját családjáért, minden családért, az egész ország sorsáért Nemcsak arról van szó, hogy bányászaink egykét csille szénnel többet termeljenek, hanem arról is, hogy Komló adósságát valóban a saját adósságuknak érezzék, amelyet feltétlenül ki kell egyenlíteni. Arra nevel a Trungel-mozgalom, hogy a széntermelés komlód elmaradása becsületbeli üg” és csak annak a komlói bányásznak lehet nyugodt a lelkiismeret-, aki mindent elkövetett en- p' ♦ó-;ú a felszámolásáért. Ebből következik, hogy a Trungel- mozgalom nemcsak komlói ügy. A pécsi szénbányáknál ugyanakkora a ielentősége. Igaz, hogy a Pécsi Szén- bányászati Tröszt már 30 ezer tonnával több szenet adott, mint «menynyit terve előírt, s ezzel legalább egy részét pótolta még annak a szénmennyiségnek js, amellyel Komló adós maradt, mégis tanulságos Trungel elvtárs kezdeményezése a pécsi bányászok számára is. Megérthetik belőle az új szakasz politikáiénak a bányászokra alkalmazva tömören megfogalmazott lényegéi: több szenet — nem önmagáért, hanem a meleg családi otthonokért. Pártszervezeteink figyeljenek fel az ilyen igaz, emberi és valóban „alulról” eredt kezdeményezésekre, fordítsanak ezekre több gondot, ne hagyják elsikkadni, mert az ilyen kezdeményezésekben rejlő szép és mély gondolatok adnak tartalmat munkánknak. „ K ö&mön tjük a tízéves Dunántúli Naplót66 Köszöntjük kedves lapunk dolgozóit. Az elmúlt tíz esztendő eredménye sok küzdelmet jelentett, nem volt hiábavaló az elvtársak munkája. Tíz évvel ezelőtt örömkönnyek közepette vettük kezünkbe az első lapszámot, amely szabadságunk hírnöke volt. A kezdeti lépések után javult, tartalmasabb lett a Dunántúli Napló, amely új életünk eredményeit és hibáit feltárva nevel bennünket. További eredményes munkájukhoz sok sikert kíván a BARANYA MEGYEI BEKEBIZOTTSAG A Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság dolgozói a Dunántúli Napló fennállásának 10 éves évfordulója alkalmával további harcos munkát és •ok sikert kívánnak. BAKÄN JÓZSEF Pécsi Autóközlekedési Igazgatóság vezetője Meleg szeretettel üdvözlöm az MDF Baranya Megyei Bizottságának úpját, 10. évfordulója alkalmából. En, mint a Dunántúli Napló levelezője nagyon megszerettem az új- •ágot. A Dunántúli Napló szép eredményeket ért el, jól segítette a takácsválasztást is. Igen szépen kiállt hivatása mellett. Elért eredményei fellett azt tanácsolom, hogy a jövőben még többet bíráljon. Úgy gondolom, hogy a lap dolgozói megszívlelik javaslatomat. Előre a további sikerek elérése érdekében! KOVÁCS ISTVÁN a Villányi Járási Tanács népművelési csoportvezetője. AZ ÉVES TERVÉRT! A szénbányászati minisztérium jelenti A péntek reggeMiR szombat reggelig tartó műszakban — mint ismerete«, — a legnagyobb sikert a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt dolgozói aratták: befejezték éves tervüket. A tatabányai bányászok a napi tervet 103.7 százalékra teljesítették. A legjobb napi eredménnyel Ismét a Mátra vidéki Szénbányászati Tröszt bányászai büszkélkedhetnek: előirányzatuknál 9A százalékkal több szenet szállítottak felszínre. A pécsi bányászok 191.1 százalékra teljesítették napi tervüket. Várpalota kivételével a többi trösztnél ás Javult a termelés, Így a szénbányászat egészének a pénteki eredménye 2.3 százalékkal volt jobb az előző napinál. A száz százalékot azonban még mindig nem közelítette meg. Űj módszer a léglagyártásban A Baranya Megyei Téglagyárt Egyesülés négy üzeme, — a mohácsi X sz. Téglagyár, a VTllányfcöves- di Téglagyár, a Pécsi 1. az. Téglagyár és a Siklósi 1 sz. Téglagyár — befejezte éves tervéi A Baranya Megyei Téglagyári Egyesülés dolgozói és vezetői komoly erőfeszítéseket tesznek a tégla minőségének megjavítására. Uj technológiát dolgoztak ki — a gyakorlati tapasztalatok alapján. Az eddigi gyakorlat az volt, hogy a friss anyagot mindjárt a gépbe vitték. — így megtörtént, hogy száraz agyagdarab került a téglába és az könnyen tört Most erjesztik az agyagot, mielőtt téglát gyártanának belőle Az erjesztés során egyenlően átnedvesítik az agyagot és a gép könnyebben, finomabbra tudja átdolgonü. A mohácsi 2-es üzemben már ezzel a módszerrel dolgoztak az idén. Az eredmény Igen szép. Amellett, hogy az eddigi 3 százalékos selejtet 0.78 százalékra csökkentették — még egymillió kétszázezer téglával többet Is tudtak gyártani és 10 százalékkal kevesebb energiái fogyasztottak, December 30-ra befejeE'rk éves tervüket A Szigetvári Cipőgyár dolgozói ez- évben már háromszor nyerték el az éltizem címet Negyedévenként 4 mim 120 ezer forint értékű lábbelit készítenek. A negyedik negyedév első két hónapjában kb 2500 pár lemaradásuk volt; mert Nyugat-Németországból nem kapták meg idejében az anyagot., A dolgozók megfogadták, hogy nehézségek ellenére U egy nappal előbb fejezik be éves tervüket Déry Tibor beszámolt a Béke stockholmi üléséről A városi békebizottság december 17-én délután 8 órakor beszámoló békegyűlést tartott u Tiszti Klub nagytermében, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. A Himnusz elhangzása után dr. Költi Ferenc, a Pedagógiai Főiskola tanárának megnyitóbeszéde után Déry Tibor, Kos- suth-díjas Író, a Stockholmban járt magyar békedelegáció tagja beszámolt a Béke-Vílágtanács legutóbbi ülésszakáról, valamint svédországi és németországi élményeiről A mindvégig lebilincselő előadás* hoz dr. Huth Tivadar egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Pécsi Bizottság gátiak tagja, Jelenszky János vájár, a szocialista munka hőse, Péterfia Zoltár tanár, Balogh Ferenc, a Katolikus Papi Békebizottsig elnökei Pusztai József, a városi DlSZ-bizott- ság titkára, Szamoskőzi István református lelkész, a városi békebi- zottság tagja, valamint Kőtől József né, a Pécsi Porcelángyár dolgozója, a békebizottság tagja szólt hozzá. A beszámoló békegyűlés a Szózattal ért véget. Új árucikkek az új évben Számos, eridáig Mába keresett közszükség letí cikkel javította tovább helyi iparunk a lakosság növekvő igényednek kielégítését eb ben az évben. Az 1955-ös esztendő első negyede ú|abb eredményeket hoz majd e téren, A legtöbb helyiipart üzemünk növeli termelését * ióné. hány üzem, eddig élt nem gyártott árukat állít elő. A pécsr. Hang szer- és AszUlosáru- gyár teljes átállás fo.y tán csak hálósról áoú- tort — mintegy 40'i.st — és lakásbútort gyárt. Újdonság a siklósi Faipari Vállalatnál az, hogy Január l-tő!kony babe rendezést is készít, amellett, hogy méhkaptérokat ezután is gyárt A pécsi finommechJk, nilca az országban egyedül gyártja majd a teljesen újfajta gumikat a gyerekkocsik kerekeire. Nyersgumiból készülnek, teljes egészet alkotnak, nincs rajtük az annyi bosz- szúságot okozó kapcsos összetétel. Ugyanitt ol_ esó — 50—80 forintos áru — gumiszandált is készítenek. cd. mankái&sztáLy. ajándéka Kerner József kanisszel-esztergályo s a T. S. 10 szecskavágó lendkerekét munkálja meg Súlyos, gépekkel megrakott kocsik fordulnak ki naponta a Sopiana Gépgyár kapuján. — Zöldremázolt 'zecskavágókat, — sárga dobozos ku- koricamozso lókat, kis kézimorzsoló- , kát és egész sor mezőgazdasági gép alkatrészt szállítanak a vasútra. A gépgyár ajándéka, küldeménye ez a dolgozó parasztoknak, termelőszövet kezetnek. Az év januárjában készült az üzemben hosszú idő után az első mezőgazdasági gép. Azóta 2349 AD 6 típusú szecskavágót, 1881 TMF morzRolót, 469 TS 10 szecakavágót és 469 „KUMO” mór zsolót gyártottak. Nem volt zökkenőmentes út, amelyen idáig eljutott a gépgyár. Az új profiltól igen sokan idegenkedtek, még a műszakiak is: Ugyan is mutatós, nagyobbfajta szerszámgépek és gépelemek készülték itt január előtt, amiket külföldre szállítottak. A mezőgazdasági gépgyártás nem az a terület — mondották — amely olyan nagy szakmai fel- készültséget kíván, meg aztán itt az ember csak nem tud nagyobbat alkotni. Csak a hirtelen felszökő teljes ítmény-százalékok békiítették ki a dolgozókat az új gépekkel. Tóth László öntő 200 százalékon felül teljesített és a szereidében nem egynek a neve mellé 140—150 százalékot is írtak. Meg aztán attól sem kellett sokáig tartanáok, hogy tudásukat nem tudiák felhasználni. Hozzáláttak a Szombathelyi Gépgyártól kapott sablonok és formák tÖkélesítéséhez. felújításához. Jeekl József szerelőlaka- tos a TS szecskavágón dolgozik. A gép szájrószét szereli. Több ésszerű elgondolással gyorsította már eddig is a szecskavágók összeállítását. Kezdetben a fogaskerék öntvényeket satuba befogva reszelővei simították le. Fáradságos, hosszadalmas munka volt. Javaslatára a reszelőt most villanyiköszörűvel helyettesítik. A tengelyhüvelyék bővítése dörzsárral történt, ami ugyancsak sok időt és erőt rabolt el. Most ezt egy fúrószerű készülékkel helyettesítik. — A minőségre is gondolok — mondja Jeokl elvtárs, — ha megkapom a szecskavágó kését, első dolgom az, hogy megnézzem, elég kemény-e és ha nem, visszaadom — különben becsapnánk a dolgozó pa. pasztellest, de saját magunkat is. Itt minden egye® kis műveletnél, egy- egy csavar meghúzásánál közös ügyről van szó, a parasztokéról, mag a mienkéről. Pár méterrel tőle szőkebaju fiatal ember foglalatoskodik a kézimorzsoló szerelésével, — Törjéki Árpád. Júniusiban került a Sopianába, s ma mint betanult gép- munlkás önállóan végzi a szerelést. — 19 51-lg Ocsár. don éltem szüleimnél, 12 holdon gazdálkodtunk. En igazán tudom, mit jelent ez a munka, vagyis a mező- gazdasági gépek gyártása. Míg otthon voltam, még korántsem minden háznál volt a köz -bégben szecskavágó, meg kukorica- morzsoló, győztünk a szomszédba járni. Most már nincs ilyen hiány, s nem is akármilyen gépet adunk ki. Ezzel a ■géppel, amit én is csinálok, biztosan boldogul majd a paraszt- ember. A szereidében hosszú sorokban várakoznak elszállításra kész, frissen mázolt morzsolök, szecskavágók. A jövő héten — és minden héten — újabb meg újabb gépek ' indulnak útnak, hogy elvigyék falúra a munkásosztály üzenetét: teljesítsétek kö- ■eleseégteket ti is úgy mint mi és közösen megvalósítjuk a kormány-* programot,
