Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-16 / 298. szám
1954 DECEMBER IS N A P C O 3 A PÁRTOKTATÁS HÍREI „Azt akarjuk, hogy színvonalas szemináriumokon tanuljanak hallgatóink44 Molnár István elvtárs — propagandista. A pártvezetőség megbízásából én instruálom. A foglalkozás előtt átnézem jegyzeteit, segítek, hogy érdekesen, az üzem életéből, tennivalóiból vett példákkal magyarázza az elvi kérdéseket. Molnár elvtárs útján tudomásunkra jut, ha valaki gyengébben szerepel — vele külön ás foglalkozunk. Azt szeretnék ezzel elérni, hogy magas színvonalú szemináriumokon, alaposan megismerkedjenek a kongresszus útmutatásaival. Körültekintőbb szervezést, alaposabb felkészülést! „A pártvezetőség tagjai sokat törődnek a pártoktatással — írja levelében Horváth József elvtárs, a Kokszművek II-es alapszervezetének titkára. — Az első szemináriumon •mindössze tizenkilencen jelentek Weg, néhányan arra hivatkoztak: szabadnaposak vagyunk, miért jöjjünk be. Külön-küilön beszéltünk ezekkel az elvtársakkal, saját munkájukkal, életükkel bizonyítottuk be, Wily sokat jelent számukra a rendszeres tanulás. A következő alkalommal már valamennyien résztvet_ Szombat délután fél kettő. A hidasi tanács_ házán cseng a telefon. Szabó elvtársat, az elnököt keresik a pécsváradi járási pártbizottságról. ■ — Én vagyok. — Értesítem, hogy hétfőn, holnapután reg gél 9 órakor propagan dista konferencia lesz a „Népgazdaságunk fej lődése, jelenlegi helyzete és feladatai“ című tárgykör következő négy heti anyagából. Pontosan jelenjék meg! Röviden, párán csői ó- an szólt az utasítás. Mi mást mondhatott volna Szabó elvtárs: „Igen •— ott leszek.1' Letette a hallgatót s kicsit mérgelődött magában. Jó, hogy nem hétfőn hajnalban tele. fonáltak. Nem tudom, mit szólna egy dolgozó paraszt, ha júliusban mondanák neki: gondoskodjék arról, hogy őszre 120 kiló napraforgót adhasson majd be. Bár a konferencián nem beadást kell teljesíteni, de hát felkészülve kell megjelenni. Nem is az mérgesítette Szabó elvtársat, hogy talán ő nem tud készülni. Folyamatosan tanult és nyolc hét anyagából meg is volt a jegyzete. De hát nem egyedül megy a konferenciára, és ha a pécsváradi járási pártbizottság mind a hatvan propagandistát üyen „korán“ értesítette, akkor bizonyára sokan lesznek, akik nem tudtak rendesen felkészülni. Hétfőn reggel kilenckor beigazolódott, nem tévedett. — Igaz, mintegy hatvan propagandistának kellett volna megjelennie. De ha csak öten jelentek meg, —szabadkozott Deszancsics elvtárs, konferenciave- 7etö — mit tehetünk. Kezdjük meg ... Tíztől kettőig tartott a konferencia. Szabó elvtárs ezalatt a négy óra alatt sokat dühön_ gött, mert sok fölösleges frázist, téves néze. tét hallott. Egyik propagandista például azt mondta, hogy „pártunk nak nincs is parasztpolitikája.“ Szabó eiv_ társ sokszor felszólalt, több tévedést kijavított. A konferencia Vége felé már úgy látszott, hogy „minden szalmaszálba bele akar kapaszkodni." Korántsem, csak ő fölkészült, es nem hagyta a sok mc-llébeszéiést és tévedést. Amikor befejezték, megmondta a véleményét: — Nem helyeslem, hogy a pécsváradi járási pártbizottság ilyen hanyagul kezeli a párt- oktatást. Hogyan fognak egy hét múlva mintegy 800—1000 hall gatónak konferenciát vezetni és előadást tar. tani azok a propagandisták, akik nem vettek részt az előkészítő konferencián? Minden bizonnyal rosszul. Egy hét múlva Szabó elvtárs nyugodtan men: konferenciát vezetni és jól sikerült, sokat tanult tőle 10 hallgatója. De milyen volt az a több, mint övén szeminárium, amelyet az előkészítő konferenciáról hiányzó propagandisták vezettek? Talán a pécsváradi járási pári bizottság — ismét tetőimen — „idejében" meg here érté tőlük... Megjula! mázzák az őszi begyűjtési versenyben Tiitünt dolgozó parasztokat Tízéves a Dunántúli Napló A lap megjelenésének 10. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista For-a radalom és a tanácsválasztások tisz-^ teleiére indított begyűjtési verseny- 3 ben kitűnt dolgozó parasztok között 3 11.500 forint értékben jutalmakat Jünnepséget rendezünk, amelyre Baranya megye és Pécs város osztanak ki a december 19-e és 25-e 5 népét szeretettel meghívjuk. között tartandó ünnepélyes tanács- 3 üléseken. Jutalmat kapnak: 3 MOHÁCSI JÁRÁS: Majs: Kozma3 . . Z Ádám 9 könyv, Homorúd: Resse tár 3 elvtars. az MDP Baranya Megyei Bizottsága ágit. prop. osztályának» József egy lókapa, I Any csók: Sánta 3vezetője. ► János egy péprádió, Kölked: Németh a Az ünnepi műsort a Himnusz nyitja meg, amelyet Csáky Nándor kar-» József egy kukoricadaráló, vezényletével 'a honvédzenekar ad elő. Fülöp Mihály, a Pécsi Nem-C nyárád: Spiegel Ferenc egy magta-<íetj gzjnház tagja Ady Endre: „llj március" című verset szavalja. Av ► karó borona. 3egyetemi énekkar Jandó Jenő karnagy vezényletével népdalokat ad cin► PÉCSI JÁRÁS: Pogány: Trago-^Kodály Zoltán feldolgozásában. A KISZÖV táncegyüttese baranyai né-► december 17-én, délután 6 órakor a Doktor Sándor Kultúroitbonban Ünnepi beszédet mond: Orsai János ■ t dolgozó^ ► HáSSágy: HOÍ€CKcr £"161*171311 6§y OO- J ív <wiuim ^ rctsi Ii ciiiólu oóiiuidL l”öJ<*ni<nv i Ciiejj tv * Dl ab t u «111 tu _ ^ róna, Olasz: Sziebert Adám könyv- 3 sokat ad elő. Mátray Mária, a Pécsi Nemzeti Színház tagja, Borsay Pál,£ sorozat Regenye: Varga Kálmán31 Pécsi Rádió zongoraművészének kísérete mellett operettbetéteket ős» könyvsorozat, Csonkamindszent: Lu- 3 táncdalokat énekel, kacs Antal könyvsorozat. 3 PÉCSVÁRADI JÁRÁS: Püspök- frrjrrYjrrrrrrTfrrTTrrjffrrrrrrwrrfjTrrrfrjrfJJWTfrrrrrrrrfrrrfrrrrryrrrrfr lak: Schaal Mátyás egy nepradio, Utasítom • • • A Dunántúli Napló jubiláris ünnepsége a Szózattal ér véget. Monyoród: Sátán Mátyás egy kukoricadaráló, Kékesd: Pécsi József könyvsorozat, Szilágy: Berta István egy magtakaró borona. SÄSDI JÁRÁS: Nagyhajmás: ifj. Máté Mihály egy kukoricadaráló, Szalatnak: Sebestyén János könyv- sorozat, Alsómocsolád: Bódog János egy borona, Csikóstöttös: Termelő- szövetkezet egy néprádió. SELLYÉI JÁRÁS: Gilvánfa: Kovács Lajos egy néprádió, Sellye: Dombi Kisíali Sándor egy daráló, Okorág: Szijács Sándor egy kézi vetőgép, Gyöngyfa: Kovács Gyula könyvsorozat. SIKLÓSI JÁRÁS: Nagyharsány: Hermann Ferenc egy néprádió, Diós- viszló: Jordán Ignác egy kukoricadaráló, id. Ósdi Kálmán egy magtakaró borona, Gordisa: Berta Sándor könyvsorozat, Bisse: Rattinger Károly könyvsorozat. SZIGETVÁRI JÁRÁS: Kisdobsza: ifj. Kovács Nándor egy néprádió, Patapoklosi: Sajtos Pál egy kukorica daráló, Rózsafa: Csábrák Pál könyv- sorozat, Boldogasszony fa: Kurucz György könyvsorozat, Szentdénes: Wilhelm István könyvsorozat. VILLÁNYI JÁRÁS: Kisbudmér: Nagy Lipót egy néprádió, Peterd: ifj. Bán Lajos egy kézivetógép, láppá: Tröszt Ferenc egy kukoricadaráló, Bezedek: Borka Géza könyv- sorozat SZENTESI FLÓRIÁN begyűjtési előadó. Sokmdllió forint értékű anyag felesleges tárolását szüntette meg az a rendelet, mely lehetőséget ad a vállalatoknak, hogy az elfekvő anyagokat értékesíthessék. Ami végrehajtása közben történt az viszont ritkaságnak számít a bürokrácia elismerten te- kervényes útvesztőjében isJ így kezdődött: a 73/1 Építőipari Vállalat' június lft-i keltezéssel megkapta az építésügyi miniszter 07. sz. utasítását. Szigorúan megtiltották, hogy bármilyen anyagot értékesítsenek. A kislakásépítők ezirányú kéréseit „természetesen" elutasították. Ezt egy új utasítás követte: a 6/954. minisztériumi főkönyvelési szabályzat kiegészítése a tröszt ré szérűi. Rövid tartalma: az építtetők anyagát felhasználni tilos. — Augusztus 20-án kelt 132/954. sz. miniszteri utasítás és a 13/954 sz. minisztériumi főkönyvelőség és anyagellátá si igazgatóság együttes közleménye viszont elrendeli: a felesleges építőanyagokat a lakosság felé közvetlenül kell értékesíteni. A Beruházási Bank ez_ Zel egyidőben viszont elrendelte, hogy az elfekvő anyagokat az építtetőknek kell átadni. A vállalat vezetői nem tudták, mitévők legyenek. A vajszlói gépállomásról Pécsre szál. Utották a felszereléseket, állványokat — báT ne tették volna. Újabb utasítás s szállíthatták vissza. ' December 3-án megérkezett Tímár Zoltán, az É. M. IV-Cs igazgatóságától s személyesen „intézkedett." — Azonnal eladatta a vál lalat szociális raktárában lévő 180 darab szőrtakarót. edényeket, sib. A kiárusítás nem tartott sokáig és Tímár Zoltán visszament oda, ahonnan jött. — Hogy a takarókért az értéküknek még a felét sem — mindössze 40 forintot — adták meg. úgy látszik, nem érdekelte. Téved, aki azt hiszi, hogy ezzel az ügy elintéződött. Mi lenne akkor az utasításgyártókkal, még utóbb elbocsátanák őket. Nem kell megijedni, tudják ők, mit csinálnak. S jött egy újabb utasítás: nyolcvan mázsa nyolc millimétere» és 150 mázsa 14 milliméteres betonvasat szállítsanak át a Vasnagykereskc- delmi Vállalathoz. — Hogy ebből kell a legtöbb a vállalatnak? Nem lényeg ez, kérem — majd holnapután visszaszállítják. Mert kérem, az utasítás ... az utasítás! Most már csak arra várunk, mikor utasítják, iktatják és bélyegezik meg végre a minisztériumban az ilyen fejetlen, burokra tikus rendelet- és utasításgyártókat és személyesen „intézkedő- ket“, mert mi az ilyen „munkát" elutasítjuk. A pécsi sajtó 120 éves történetéből A hírlapirodalom Pécsett nnmár 120 éves múltra toktat vissza. A legelső pécsi újság 1832 május 1-éin, Knczevich István pécsi nyomdatu!<aj- donos kiadásában Fünfkirchner Intelligenz Wochen-Blatt firnmct még német nyelven jelent ’bég. Igénytelen, szürke lap volt, je- tősége azonban mégis nagy, mert «zzel kezdődött a pécsi sajtó története. Sem politikával, sem iirodalom- *bai nem foglalkozott, csupán piaci árakat, a budai sorsjátékhúzásakat, haláleseteket, jelentéseket és hirdetményeket közölt. , A ..Fürfkirchner Intelligenz W ^en-Blatt” megszűnése után. tize hat évig Pécsett nem találkozol '«baiapitással,. A sajtószabadság k í'iyás.a után azonban, ‘ 1848 ápril °~én már Pécseit is megjelent az el. Politikai napilap, a | wirth Ernő Adolf szerkesztésében jelent meg. Kezdetiben hetenként két szer, július l-től pedig háromszor jelent meg. Előfordult, hogy rendkívüli kiadása is volt, később pedig „Pécsi Tárogató” címmel magyar nyelvű mellékletet húzott. A lap tudósításokat közölt Magyarországról, a dunai vidékekről, Ausztriáról, Olaszországról. Bátor szófcimoindása miatt a „Fünfikh-chnei- Zeitung” nép szerű újság volt. Amikor JelLasich csapatai bevonultak Pécsre, a lap szerkesztöje: Neu- wirth Ernő Adolf kénytelen volt elmenekülni. A horvátok kivonulása után Neuwiriih újból visszatért Pécsre és 1849 január 1-én „Südungarisohe G rém robotén címmel megindítandó lapjára előfizetésül felhívást bocsátott ki. Elgondolását azonban nem tudta megvalósítani; a súiyos politikai és gazdasági viszonyok miatt, tervezett újabb lap; a nem jelenhetett meg. Az aoszolu i izmus ’tiZjönilíét esz-ten- deje alatt Pécsett egyáltalán nem jelen* meg újság, i860 július 5-én azután nak színházi rovata is volt, amelyben a cikkíró arról panaszkodott, hogy a színház üres, a pécsiek nem látogatják. . A „Pécsi Lapok” 1861-bem új fejlécet kapott, politikai napilap lett. A politikai élet megélénkülésével — a követválasztással, városi tisztújí- tással — megélénkült a sajtó is. A lapot 1861 április 1 -tői Bodó István szerkesztette, majd 1862 június 30-án megszűnt. Ezekfaen az esztendőkben egymásután keletkeztek lapok, de gyorsan meg is szűntek. 1868-ban Dietrich Ignác ügyvéd megjelentetté a Baranya és Pécs című lapot. Csak néhány száma jelent meg, azután -megszűnt. A következő évbem Dietrich Ignác újabb lap indítási kísérletet tett. Mutatvány számként megindította a Negyvennyolcas Balpárt című lapot. Mivel az előfizetők szárra nagyon kevés volt, a lap második számát már nem is tudta megjelentetni. Pressefreie Flugblätter főhelyet Neuwirth Ennő Adolf szerkesztett és adott kí. Ez a lap is még körnet nyelvem jelent meg, de tartalma szerint magyar volt. Szerkesztő- fónek hazafias gondolkozását tükrözi k lap mottó;a: „Für Freiheit, Volk bhd Vaterland“ (A szabadságért, rabért és a hazáéit). A lap politikai •jutalommal hetemként kétszer jelent mCg. Beköszöntőjében Neuwirth bementette, hogy rövidesen magyar Jvelvü lapot is indít. Erre azonban került sor. „Pressafréie Fiug- ’ áttér” cimü lapja néhány hét mul- b megszűnt. Helyébe a Fünfkirchner Zeitung j*£étt, amely Weidinger Alajos c<*>yv4teireekcdö kiadásában és NeuPécsi Lapok címmel Bámffay (Baum.ho/zer) Simon a szebónyi születésű ügyvéd szerikesz tésébeh megjelent a legelső pécsi magyar újság. Bánffay a 48-as szabadságharc után egy évig a „Pesti Nap!ó”-t szerkesztette s bátor írásaiért 12 hónap alatt százötvenegy- szer idézték meg a rendőrségre, négy szer állították haditörvényszék élé. A „Pécsi Lapok”, mint ,.szépirodalmi, kereskedelmi, gazdászati, művészeti és tudományos” hetilap, vasárnap és csütörtökön jelen* meg 1860-ban a lap politikai híreket nem közölhetett, de ettől függetlenül elevenen szerkesztett, szép kiállítású lap volt. „Pécsi Tárogató” cím alatt helyi híreket, postajárást, vadásznap tárt, piaci árakat, börzeáríoilyamo- kat, tárcát és hirdetést közölt, A kúj1870 január 1-én Rnmazetter Károly nyomdász, mint kiadó és szerkesztő megindította a Pécsi Közlöny című vegyes tartalmú hetilapot. Az év végén azonban a lap megjelenését beszüntette. Nem volt hosszú életű a lepedő nagyságú Pécs- Baranyai Lapok sem Mindössze fél évig jelent meg. Felelős szerkesztője: Simon Zsig- mond volt s kiadta: ifj. Madarász Endre hagyatéki gondnoksága. 1870 május 1-én Gerlai Vilmos és Guttmar.n Joachim mint kiadók és szerkesztőik feltámasztottak a Fünfkirchner Zeitung című lapot, Neuwirth régi újságját, amely 36 évig, 1906 március 22-ig jelent meg. 1887 óta Guttmann Joachim fia: Lenikei Lajos, az első hivatásos pécsi újságíró szerkesztette a lapot. 1873 augusztus 9-én Simonfay János ügyvéd, országgyűlési képviselő szerkesztésében úij hetilap jelent meg Pécsi Figyelő címmel. Hetenként csak egyszer, szombaton jelent meg 1 ívnvi terie- delemben. A lap a függetlenedi párt aak volt a szócsöve, a Tisza Ká-’már vezetése alatt állott u. n. balközé» nek a Deák párttal történt egyesülése után az ellenzéki párt iapja volt. Amikor Simonfay Jánost 1873-ben a pécsváradi kerület országgyűlési képvise'őiévé választották, a szerkesztéstől visszalépett és a lapot 1875 augusztusától Haksch Emil szerkesztette. Mivel a la,p szerkesztője a-- antiszemita irányzatot követte, Kiss József majd Váradv Ferenc, a későbbi vármegyei főlevéltáros ve* teát a lap szerkesztését. 1890-ben a „Pécsi Figyelő” egyesült a Taizs József pécsi nvomdatu- ’ajo'onos kiadáséban megjelent ..Pécsi Hírlap” című társadalmi hetilappal és 1890 április l-től kezdve Pécsi Figyelő (Pécsi Hírlap) címmel hetenként kétszer, szerdán és szombaton jelent meg Haksch La- ios hírlapíró szerkesztésében. Haksch Lajos 1893 november végén a latitól megváilt és a szerkesztést ekkor Piei- ninger Ferenc ügyvéd, a pécsi ügyvéd, i kamara akkori titkára vette át. A „Pécsi Figyelő" 1894 december 16-fól már mint napilap jelent meg. 1902 tavaszán Honthy István vette át a lapot, amely nem sokkal ezután megszűnt. Pusztai József Bírálatunk nyomában A Dunántúli Naplóban megjelent „Pótolhatatlan emberek” című cikk szövetkezetünket bírálta. A bírálattal egyetértünk. A cikk megjelenése után Jenóíalvi Dezsőt, a szövetkezet 1. sz. boltkezelőjét állásából azonnal felfüggesztettük és megkezdtük az átadó leltározást. A boltban elkövetett szabálytalanságokért, durva viselkedéséért, az árdrágításokért elnyeri méltó büntetését. Bár a cikkel egyetértünk, szeretnénk azonban helyesbíteni egy adatot. A boltban nem 70 ezer forint árukészlet volt, hanem 465 ezer forint. Npm menteni akarjuk Jenó- falvit ezzel, ettől függetlenül feleljen az 5 000 forint többletért. Várhalrr.i Ferenc szövetkezetünknél mint üzemágfelelős dolgozik, felesége valóban 31 holdas kuláknak a lánya, apjának valóban tégJaége- töje volt. Várhalmi a boltok ellenőrzésével és az adminisztrációs munkájával volt megbízva. Az utóbbit megfelelően végezte, az ellenőrzési munkájában azonban tűrhetetlen lazaságok mutatkoznak. Valószínűnek tártjuk azt is, hogy az adminisztratív munkájáért kapott elismerések a fejébe szálltak és ezért is érezte magát a szövetkezetnél „mindenható úrnak.” Várhalmit pár napon belül ugyancsak leváltjuk. A „pótolhatatlan emberek” pótolhatók, helyükre megfelelő dolgozók kerülnek, akik meg fogják állni a helyüket. Ebben az FJK igazgatósági elnöke és Mese elvtársnő is segített. Abban azonban hibásak vagyunk, hogy eddig a korábbi határozatok ellenére sem tettünk semmit, húztuk-halasztottuk a nem odavaló elemek eltávolítását, nem voltunk következetesek a határozat végrehajtásában. A Kozármislcnyi FöUlmúves- szo vetkezel lgazgafútafr*
