Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-02 / 286. szám
I9b4 'DEOEMfBER 2 NÄPC0 3 Hasznos tapasztalatokat nyújtott további munkánkhoz a tanácsválasztás Beszélgetés Novics János elvtárssal, a siklósi járási pártbizottság első titkárával litpunk munkatársa felkereste No- Tics János elvtársat, a siklósi járási Pártbizottság első titkárát és elbeszélgetett vele a járás pártszervezetei előtt álló feladatokról. Kérdés: Hogyan hasznosítja a járási pártbizottság és a párt- szervezetek a' választási munlca tapasztalatait? Válasz: A választás gazdag tapasztalatokat nyújtott a pártszervezetek- nek és a pártbizottságnak. A párt- “égrehajtóbizotteág munkatársai még sohasem beszélgettek annyi Párttaggal és pártonkívülivel, mint »őst. így jobban megismertük a já- Pás életét, a munkások, parasztok, értelmiségiek és kisemberek véleményét, problémáit. Ezen kívül azok az álvtársak, akik egy-egy községben é?y hétig választási megbízottként dolgoztak, valamint a megyei párt- bizottság és a megyei tanács munkatársai is igen sok tapasztalatot gyűjtöttek össze és közölték velünk. ®nnék alapján december elején párt bizottsági ülésen értékeljük a válasv fási munkát és megszabjuk a tennivalókat. Járásunk pártszervezetei taggyűlésen megbeszélik a választások ®?edményeit, a felmerült problémákat és a további feladatokat. A párt- 'tegrehajtóbizottság a taggyűlésekre, ~~ amelyekre azokat a pártonkívülie- kfit is meghívják, akik a választási ^unkában resztvettek. — időben felkészíti a pártszervezetek vezetőségeit. A választás előkészítésében párt- tervezeteink — csekély kivételtől ^tekintve — jól dolgoztak. Nemcsak ® .párttagok kapcsolódtak be a munkába, valamennyi pártszervezet mel- iett pártónkívüli aktíva is működött, j/ további feladatok elvégzése azon- bán megkívánja a pártszervezetek erösítését. Ezt két vonalon hajtjuk végre: egyrészt tovább javítjuk a bártoktatás színvonalát, másrészt új Egokat veszünk fel. Jelenleg mint- ®Sy 60—70 olyan pártónkívüli elvtárs v*n a járásban, akik a választás ^készítésében jól dolgoztak. Gor- i “teán például nyolc ilyen elvtárs :’an. Ezek tagjelöltekké nevelése és Elvétele feltétlen erősíteni fogja a Pártszervezetet. , A töriiegszervezeteket — a tanácsodat és a népfront-bizottságokat kilőve __ kevésbé vontuk be a munkába. a DISZ-t is csak az utolsó ^Pókban — ifjú választók gyűlése, '^koráció elkészítése — mozgósítot- ,uk, éppen ezért a választási mun- l'ában a DISZ nagyon alulmaradt. Ö7 gondoltuk, hogy nem vonjuk be ? Pártszervezeteit munkájába a jáSZ-t, hadd végezzenek önálló mun fát. a tapasztáléit azonban azt mu- „ tta, hogy nem ltudtak önállóan dolgozni. A legfőbb hiba a járási DISZ-bi- ottság irányításában keresendő, 'annak olyan DISZ-szervezetek, Ool hónapok óta nem voltak. Mária vödön nem is emlékeznek arra, mikor látták valamelyik járási DISZ- vezetőt a faluban. így aztán nem is mehet a munka. Az első feladatul a járási DISZ-bizottság munkájának javítását tűztük ki. Határozatot hoztunk, hogy a párt-végrehajtóbizottság egy tagja mindig jelen lesz a DISZ-bizottság ülésén és segít munkájukban, ugyanakkor rendszeresen beszámoltatjuk a DISZ-bizottság tagjait. A falusi pártszervezetek sem törődtek a DISZ-szel, ezért foglaltuk határozatba azt is, hogy minden pártszervezet vezetősége bízzon meg egy párttagot, aki felelős a DISZ munkájáért. A DlSZ-szervezeteknek és az MNDSZ-szervezeteknek is feladatul adjuk a helyi népfront-program meg valósításában való tevékeny részvételt. Szinte minden helyi népfrontprogramban szerepelnek olyan feladatok — társadalmi munkával fásítás, járdaépítés, színdarabok, kultúrműsorok szervezése, — amelyek megvalósításában a DISZ is és az MNDSZ is nagyon sokat tud segíteni. Kérdés: Miben látja a Hazafias Népfront-bizottságok jelenlegi legfontosabb feladatát és a párt- szervezetek hogyan fogják elősegíteni ezek megoldását? Válasz: A dolgozók helyesléssel fogadták a népfront programot, de hozzátették: majd meglátjuk, mit valósítanak meg belőle. A program megvalósítása feltétlen erősíteni fogja a Hazafias Népfront-bizottságok tekintélyét, szétoszlatja azt a téves nézetet, hogy a választások után nem lesz szükség népfront-bizottságokra és így a helyi népfront-bizottságok a lakosság között mozgósító, szervező erővé válnak. A helyi népfront-programokat egyrészt beruházással, másrészt társadalmi munkával valósítjuk meg. Kistapolcán például a járdaépítéshez szükséges anyagot beruházásként megkapta a község, a járda építését társadalmi munkával végzik el. A múlt héten 20—30 kocsi hordta a téglát és most már a járda lerakásához is hozzálátnak. A siklósi népfront-bizottság a várat a falu kul- túrközpontjává építi ki. Erre a célra az államtól 100 ezer forintot kapott a község, ugyanakkor a siklósi DISZ szervezet és a honvédség társadalmi munkával elvégzi a vár kitakarítását. Az a tapasztalatom, hogy a falu lakossága mindenütt szívesen részt- vesz a program megvalósításában. A pártszervezeteknek a felvilágosító, szervező munkájukkal kell elősegíteni, hogy ebben a munkában minél többen vegyenek részt. Természetesen az első lépés itt is, hogy a párttagok példát mutassanak a program megvalósításában. A pártvezetőségek rendszeresen ellenőrizni fogják a népfront-bizottságok munkáját, segítséget, útmutatásokat adnak a további feladatok végrehajtásához. Kérdés: Hogyan akarja biztosítani a járási pártbizottság, hogy a pártszervezetek felvilágosító, agitációs munkája tovább javuljon? Válasz: Gondoskodunk arról, hogy a most megalakult népnevelőcsoportok egyetlen pártszervezetben se essenek szét. A járási párt-végrelhaitóbizottság a népnevelők kiképzéséhez továbbra is rendszeresen anyagot ad a pártszervezeteknek. Decemberben körzetenként a népnevelő felelősök részére értekezletet tartunk és itt megbeszéljük a feladatokat. A népnevelő munka megbecsülését akarjuk kifejezni azzal is, hogy a közeljövőben mintegy száz népnevelőnek — akik a választási munkában jól dolgoztak, — dicsérő levelet adunk. Az agitációs munka állandóvá tétele szempontjából fontos az is, hogy a p?|-t-végrehajtóbizottság minden tagja foglalkozzon az agitációs munkával és necsak az ágit. prop. osztály munkatársai. A pártszervezeteknél pedig ehhez hasonlóan az egész vezetőség szívügyének tekintse a felvilágosító munka irányítását és ellenőrzését. 400 mázsa húst és zsírt ad terven fe!ü! a dolgozók karácsonyi asztalára a Szenfegáti Kísérleti Gazdaság A Szentegáti Kísérleti Gazdaságban most fejeződtek be azok a kísérletek, amelyek során a növendékmalacokat elléstől a leválasztásig B 12-es vitaminnal erősítik. Az 51 vitaminos takarmánnyal táplált malac választási súlya darabonként átlagosan egy kiló negyven dekával haladta meg a korábbi módszerrel, vitaminadagolás nélkül felnevelt malacokét. A terv szerint ezeket a kísérleteket a jövőben kiterjesztik süldőkre is. Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis az így takarmányo- zott állatok a nagyobb súlygyarapodás mellett erősebb csontozatúak, a bélrendszer megbetegedéseivel szemben ellenállóbbak, tehát elsősorban alkalmasak a gyorshízlalásra. A gazdaság dolgozói a kísérlet szélesebb körben alkalmazásával növelni akarják eddigi eredményeiket, amelyek már jelentősek: A sertés- tenyésztő és hizlaló farm a malaco- zási tervet ezévben 165 darabbal teljesítette túl. A december első felében leszállításra kerülő hízókkal pedig nemcsak teljesítik a hízlalási tervet, hanem 400 mázsa húst és zsírt adnak terven felül a dolgozók karácsonyi asztalára-. Egy jegyei**1* ****pló margójára jT egyelni i. napló“ — j , Vékony, kemény- ,*úelü füzet, hol ritkább, v 1 sűrűbben Ért sorokkal. vf*k, hibák, büntetések V^nalv benne. Az üzem- ^Zotőhelyettes íróasztalán jhelye, ritkán zárják a mert majdnem »n műszak után .«ob fegyelmezetlenséget ®Syeznek fel. E füzet lap s ! hárulják, hogyan vi- sri‘tednek a komlói II. sz. terme lő üzem dolgo- 6ö h .rnilyen akadályokat teli igenek egyesek a terv lesítése elé. l^’orváth Verena, Ba- ftjj',* Lajos, Vida Róza, Róza sí műszak bc- ése előtt elhagyták imahelyüket. Szele Jó- Bajai Istvánt alva Sírták a munkahelyén, iáik®2 István mezítláb fi a fővágaton" és Í4r ;.°vább- Az egyik vá- íi9 l°rést csinált, a másik bgő1 biztosított a fejtés- W. sőt a napló egyik h, bján °gy arról! olvashatunk, embereket Si«« a bányába. Az esete^ mellé írták . Serbán Frigyes, Outi * Kerman, Gerber és a többi aknáién?’ körletvezetők meg- * kjükéi: „Kiküldtem w“n"ából, négy nyolcad törölve, ötven százalék kártérítést fizet, kihallgatásra rendeltem, szóban megdorgáltam“ stb. Ez eddig rendben is vol na. Aki fegyelmezetlenséget követ el, nem hajtja végre a rábízott feladatokat, akadályozza a becsületes bányászok munkáját, az felelősséggel tartozik s felelősségre is kell vonni. A felelősségrevo- nás azonban nem könnyű dolog, nem mindegy, hogy kit és hogyan vonunk felelősségre, módot nyújtunk-e a hiba kijavítására, vagy még jobban elmérgesítjük a helyzetet. A fegyelemsértő csak a legritkább esetben ismeri el, hogy hibázott s ezért nemcsak büntetni, hanem beszélni is kell vele arról, mennyit vét a dolgozók társadalma ellen, ha alszik, vagy üldögél a munkahelyén, ha nem törődik munkatársai és a saját biztonságával, egészségével. Az ingerült szó, a kiabálás nem használ, s legtöbbször a műszaki és fizikai dolgozók között ellentéteket támaszt A fegyelemsértők, a lógósok legtöbb esetben nem mondják meg a nevüket azoknak, akik felelősségre akarják őket von ni, hogy elkerüljek a büntetést s miután a műszaki vezető vagy felügyeleti személy eltávozott, a becsületes bányászokat is igyekeznek meggyőzni arról, hogy a műszaki vezető rossz ember, hogy a műszaki vezető a munkások ellen van, hogy minden hibának ők az okai. Bakjai János odáig ment, hogy amikor az aknász a VII. szinti szivattyúnál felébresztette álmából és felhívta figyelmét, hogy aludni otthon is lehet, a fizetését pedig azért kapja, hogy dolgozzon, — válaszul a lámpáját akarta az aknász fejéhez vágni. Sok-sok szóváltás és összetűzés keletkezik az ilyen esetekből, s egy sem múlik el következmények nélkül. Ma már á műszaki középkáderek egy része nem is mer szólni a fegyelmezetlenkedöknek. Sok esetben nemcsak a csapatvezetők, vájárok és csillések, de még a körletvezetők és aknászok sem hajtják végre a műszaki utasításokat. A 100-as fronton dolgozók elhanyagolták a biztosítást, nem készítették el időre a fejtés kijáratait s közel egy tucat közvetlen utasításra volt szükség, míg a szórt kőporővet megcsinálták a por ellen. De számtalan hasonló példa bizonyítja, hogy sürgős beavatkozásra van szükség a munkafegyelem megszilárdítása, a fizikai és műszaki dolgozók közötti kapcsolat megjavítása terén. A II. sz. széntermelő üzem pártszervezete már többször foglalkozott ezekkel a kérdésekkel s a párt vezetőség tagjai közül Szakács Mihály, Pagonyi István és a többiek igyekeznek is javítani a helyzeten, felvilágosító szóval, meggyőzéssel, de ez még nem elegendő. Az öreg tapasztalt bányászok segít ségét kell kérni, az ő tekintélyüket is igénybe kell venni a fegyelem meg szilárdításához, hogy azokat az elemeket, akik éket akarnak verni a műszaki és fizikai dolgozók közé, akik ellentéteket szítanak, — mielőbb el tudják távolítani a soraikból. Segítse a pártszervezet a műszaki középkádereket is, hogy bátran követeljék meg utasításaik végrehajtását és ugyanakkor adják is meg a kellő segítséget és feltételeket a munkához, mert csak a helyesen irányított s közösen végzett munka hozza meg a megfelelő eredményt, ^őarmiíKítztt A Kertváros felől érkező autó- buszból 35—15 év körüli ember száll ki. Kezében két őszibarackfát szorongat. Az autóbusztülkölések zsivajában két iskolásgyermek is igyekszik a Bem utcán felfelé. Gumikerekű kocsit tolnak maguk előtt megrakva szilva-, körte- és kajszibarack-csemetékkel. Ismerős kép az utóbbi hetekben. Naponta látunk embereket, akik 3—4, néha 15—20 gyümölcsfacsemetével jönnek a Pécsi Kertészeti Vállalattól. A kertvárosi részen a temető környékén kocsik jönnek-mennek megrakodva a fiatal fákkal. A vállalat bicsérdi gyümölcsfaiskolájából szállítják ide a csemetéket. A mezőgazdaságfejlesztési határozat végrehajtásán, az új gyümölcsösök telepítésén munkálkodó Pécsi Kertészeti Vállalat gyümölcsfatelepén a legjobb fajtákat találjuk meg: van itt korán és késő ősszel érő franciabarack, minden fajtából, emellett bőven a magyar kajsziból, az almákat pedig olyan kiváló fajták képviselik; mint a Jonathán, az Arany pármen és a Batul. Egytől- egyig mind ízes, télálló gyümölcsöt teremnek. Cseresznyéből? A Ger- nesdorfi nagy ropogóst, körtéből az ember szájában szinte elolvadó Bosk Kobakot, a Hardi-vaj és a Harden- pont téli vajkörtét hordják innen a. vásárlók. A szilvára sem lehet panasza senkinek. Ki ne kóstolgatná nagy előszeretettel majd az Olasz kék, a Besztercei és az Áaeni fajták termését, akár érés idején a fáról, akár télen, amikor a rum közül szedi elő a háziasszony? De, hogy termés legyen — előbb ültetni kell és a kormányprogram nagy sikerét, a parasztság megnövekedett biztonságérzetét, termelési kedvét mutatja, hogy hordják a fákat, — alig győzik kielégíteni a vásárlókat. Mert érzik a gazdák, hogy megtérül a fáradságuk, tudják — ők ültetik, de ők szedik a termését is. Es ezért a magánemberek ezrei meliiniöleifa lett vásárolnak a tsz-ek is: a nagy-* budméri Petőfi 450, a váradújpusztaí Törekvés 450, a málomi Petőfi 350, az ivánbattyáni Ságvári 1080 darab szilvafát és a pécsváradi Dózsa 200 cseresznyét, valamint 725 őszi barack , fát szállított el a kertészettől. A nagy kereslet másik magyarázata, hogy olcsó az áruk. Az egy- két-hároméves gyümölcsfacsemetéket úgy kapkodják az emberek, mintha ingyen adnák, de nem is mondható drágának, mert az őszi barackfának hat, az alma-, szilva-, körte- és cseresznyefa darabjának 10—12 forint az ára. Pécsett különösen a hagyományos francia barackot vásárolják szívesen. Míg az udvaron gazdát cserélnek a fiatal fák — érdemes bepillantani a Pécsi Kertészeti Vállalat jövő évi. terveibe is. Nagy tervek — gyönyörű feladatok! Idén ezideig 24 holdról hatmincezer darabot adtak el, ami összesen 166 hold betelepítésére volt elegendő. Az ősz folyamán százhúsz hold földet kaptak a fenyvespusztai tangazdaságéból és ennek egynegyedén szintén gyümölcsfatele- pítvényt létesítenek. Az újabb 30 holdról két év múlva százhetvenezer őszi barackfát szállíthatnak el a városi dolgozók, a falusi egyéni és szövetkezeti parasztok. 495 holdra lesz elegendő. Három-négy év múlva pedig százharmincezer koronás és suhángfát adnak el. ezzel a mennyiséggel 1143 hold telepíthető be. ■ T/ alamelyik községben négy szép ' terebélyes diófát mutatott egy gazda. Kossuth Lajos emlékére ültette még a századforduló előtt negyvennyolcas-párti nagyapja. Kossuth diófái...! Hány és hány fa őrzi így a történelem nagy eseményeit? Bajos lenne összeszámolni, de egy bizonyos: a most. földbekerülő barackok, almák, körték és cseresznyék hirdetői maradnak a júniusi politikának, az erősödő nemzeti összefogásnak. Pedig csak egyszerű gyümölcsfák, melyekből százakat ta lálunk a Mecsek oldalában. Nagy jövedelmet biztosít a rostkender termelése Az elmúlt év kedvezőtlen időjárása ellenére a rostkender termesztésével foglalkozó szövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok nagy jövedelemre tettek szert. A majsi termelőszövetkezet 12 hold rostkender után 60.973 forint készpénz és 12.800 forint ingyenes textilutalványt kapott, így ponyvával és zsákokkal gyarapították a közös vagyont, egyúttal teljes mértékben fedezték a textilszükség- letüket. 18 holdjuk pedig teljeser mentesült a beadás alól. Az egyéni termelők közül Koch András hegyszentmártoni gazda 400 négyszögöl termése után 2095 forint készpénzt és 400 forint textilutalványt kapott. %a.pn Un q ra. I* ín nuLó' ik ,.A bizottság megállapította, hogy...46 Mit kíván meg a földi halandó egy átvételi bizottságtól? Elsősorban alapos szakértelmet, másodszor részre nem hajló tárgyilagosságot, harmadszorra pediglen feltétlen igaz. mondást — mint ahogy ez egyébként is illik. Ezután a mottó után engedtessék meg, hogy idézzük Krizsán Albert, Balkai László és Hauzer Károly jelenté, sét abból az alkalomból, hogy ez év szeptemberének 16. napján átadtak a bólyi gépállomásnak két 119 ezer forintért készített épületet. j, •.. a bizottság a létesítményeket a helyszínen gondosan felülvizsgálta és megállapította. hogy a létesítmények a tervek és a költségvetések kiírásai, nak megfelelően és jó minőségű anyagok fel- használásával határidő re elkészültek.. Aláírták pedig ezt az okmányt a fent elsoroltak a Megyei Tanács Mezőgazdasági Igazgatósága, a GAZDÉP műszaki osztálya és a helyi építésvezetőség nevében. Utána biztosan aláírták az útielszámolást, a napidíjak felvételét is és sem ők, sem az a bizonyos türelmes papír még erre sem nyikkant meg szé. gyenében. Szégyenében, mert a fenti „ok. mánnyal*‘ szöges ellentétben álló levelet kaptunk a bólyi traktorosoktól: „Az átadott lakásokban a kémények szétesőben vannak. Félő, hogy a padlással együtt ránk szakad az egész. Az ablakokat kicsikre méretezték, hasznavehetetlenek, a meglő, vő ablakokat sem üvegezték be. pedig több, mint egy hónapja ideszállítottak egy láda üveget. Egyetlen ajtóra sem tettek — kilincset." Kiutaztunk Bolyba és a következőket állapítottuk meg: A 468-as házzal kapcsolatban nincs igazuk a traktorosoknak, mert nemcsak a kilincs hiányzik, hanem a villanykapcsolók és az el. osztók is kilógnak a falból. Ellenben igazuk van a „szakvéle- ményezők“-nek a jó- minőségű anyagok felhasználásával kapcsolatosan. Tudniillik — az ajtók és ablakok festéséhez felhasznált festékanyag csakugyan kiváló készítmény amely nem azért pereg le, mert hitvány, hanem mert a régi festéket „elfelejtették" lekaparni előbb az ajtófélfáról ... Nem igaz: hogy nincsenek beüvegezve az ablakok, mert a 440-as számú házra is lám felszereltek néhányat. Igaz viszont, hogy ezeken az ablakokon lévő tenyérnyi réseken csak úgy zúg be a szél és megmenti a bentlakókat a szellőztetés mindennemű gond jától. Tévedés az is, hogy a mennyezetet nem ja. vították ki rendesen. Valóságban nem ezért szakadozik le róla a vakolat, hanem mert a tetőn keresztülhulló eső felülről áztatja és erre a mennyezet nincsen egészen berendezkedve. Viszont a viharkabátok kifeszítésé, vei és lavórok, vödrök beállításával eme hiányosság gyorsan és házilag is kiküszöbölhető ... Hát így állunk —nem is értem, mit meg nem kívánnak manapság az emberek azért a 119 ezer forintért. — Hát hogy az istennyilában telíenc ekkorka pénzből egyenesen álló kéményekre. meg kilincsekre! Különben pedig a GAZDÉP nótás- kedvű építői nem is esi náltak rosszat, csak az ismert csárdás szövege szerint építkeztek, — tudniillik a népdalból! szegénylegény szállása ajtajának valóban mad zag a húzója ... De ha már a nótáknál tartunk, itt nem száz forintról, hanem százezerről van szó. amit a GAZDÉP vágott zseb re a fentebb leírt „létesítményért." Javasol, juk: Katona és Nagy Sándor elvtársak intézkedjenek, hogy ne ázzanak, ne fázzanak vadonatújan „javított' házaikban a traktorosok és felhívjuk figyelmüket szakembereikre, akiknek szaktudását mi nem vitatjuk ugyan — csak azt konstatáljuk, hogy ebben az esetben híjjával voltak az átvételi bizottsággal szemben támasztott fenti követelmények cgyik-másiká nak. I
