Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-11 / 294. szám
1954 DECEMBER 11 NAPLÓ 8 »Ismét tanultunk, tapasztalatokkal gazdagodtunk44 Népnevelőértekeiletet tartottak Pécsújhegyen „Ismét tanultunk, tapasztalatokkal Bazdagoatunk. Máskor is összejöhetnénk ilyen megbeszélésre." Ezzel a gondolattal távozott több, mint öt- ven népnevelő a pécsújhegyi üzem Pártbizottsága által tartott tapasztalatcsere értekezletről. Bertusz elv. társ, a Segédipari Vállalat népnevetője szavakban is kifejezte a gondolatot: „A népnevelők számára nagyon hasznos lenne, ha a városi pártbizottság gyakrabban összehívna ilyen értekezletet.“ Igaz, az első értekezleten még kevés népnevelő szólt arról, hogy egy- egy kérdést miképpen magyarázott meg dolgozó társainak, de a tanácskozás így is hasznos tanulságokat nyújtott minden népnevelőnek. De hát miről is volt itt szó? Egy-egy üzem tervének teljesítési a termelékenység emelése minden napos feladat és a népnevelők a tér. '■'ek megvalósítóival, a dolgozókkal foglalkoznak, ök magyarázzák meg, fáiért fontos többet és olcsóbban termelni. Az újhegyi üzemben is er. re a magyarázó szavakra, felvilágo- !’0' munkára volt szükség, amikor iszaptermelésnél sokan nem értették, miért kell áttérniük a darab- bérezési e. A népnevelők számokkal, Példákkal világították meg e • kérdést. Bebizonyították, ha darabbéren dolgoznak és. jól teljesítik a ter- úú, nem kevesebbet, hanem többet Keresnek. S az eredanénv az lett, togy a nyár folyamán átlag 147 százalékra teljesítették tervüket és így 1%4-ben 40 ezer tonnával több |sz.apot termeltek, mint tavaly. Nem. •fsak a dolgozók fizetése lett több hanem a terv túlteljesítésével több Pécsi dolgozó téli tüzeíőanvagszük- tégletét is biztosították. Értékes gondolattal járult ehhez “srtusz elvtárs. A népnevelő persze csal; akkor tud eredményesen foglalkozni társaival, csak akkor tud a tér- fék teljesítésére és túlteljesíté. svre mozgósítani, ha maga is példát mutat. Ha nem így cselekszik, akkor egy- egy beszélgetés során joggal mondják a népnevelőnek: „Te beszélsz nekem, hiszen te is lazsálsz, te sem teljesíted a tervet." Ezért nagyon fontos, hogy a népnevelő a saját munkáját mindenkor példamutatóan elvégezze. Dravecz József, Klesch elvtárs és többen beszéltek arról is, hogy a népnevelő állandóan foglalkozzon a pártoktatással, segítse elő, hogy minden párttag és a pártoktatásba bevont pártonkívüli jól elsajátítsa a pártoíctatás anyagét. Dravecz elvtárs is azért foglalkozik most különös gonddal a pártoktatással, mert már tapasztalta, hogy az a dől. gozó, akivel beszélt, szívesebben és többet tanul. S ha jobban megtanulta népi demokráciánk 10 éves fejlődését, tisztábban látja, hogy milyen eredményeket értünk el, nő az öntudata, és szinte, sajátmaga jön rá arra, hogy a még szebb eredményekért érdemes jobban dolgozni, így is összefügg a pártoktatás a jobb termelési eredményekkel. Koller elvtárs az ifjúsággal való foglalkozást hiányolja a népnevelők munkájában. Nem szabad magára hagyni a fiatalokat, ha elbeszélgetünk egy-egy fiatallal, emlékébe idézzük azt, amit az ifjúság gyorsan elfelejt, hogy a múltban nem így élt a magyar ifjúság. Trugt elvtárs, a Sopiana Gép. gyár népnevelője sok ifjúmunkásnak beszélt már a régi tanoncéletről. Szükségét látta, hogy erről beszéljen, mert a fiatalok akkor nem voltak tanoncok és bizony elfelejtik, milyen nagy eredmény az, hogy ma ipari tanulóinknak más a sorsa, vidám, boldog az életük és ezért érdemes többet tanulni, jobban dolgozni. „Ismerek egy ácsmestert, aki most velem dolgozik — mondja Kántor elvtúrs, — s bizony a múltban, amikor fölszabadult, napi 80 fillért keresett a színháznál, mert másutt nem kapott munkát. Egy időben aztán onnan is elbocsátották és hosszú ideig munka nélkül volt.“ — Ezzel a példával nemcsak a tata-.« pécsi szénnel< ameiyről oknak, de az idősebbeknek _ is meg « évtizedek alatt általá. tudta magyarázni, hogy 10 evalatt mennyit javult, szépült az életünk. 3mény alakulJt k, Va Többen a felszólalók közül elmond klóban a jó, gondosan ták: nem tudják miért emelték fel 3 feldolgozott’ pécsi szén a munkaruha viselési idejét. Csak 3nck nincs is párja az egy példa, de világosan mutatja, 3 országban: ez a legöre- hogy keveset törődnek pá.rtszervezc- 3 Rebb, kalóriadús s te ink a népnevei«« „felvilágosításé. 3 nagyrésze kokszolható val". Miről van itt szó? Arról, hogy 3 és olcsón gázosítható 3 3 A megyében 3 üzem kazánját Tiszta jóminőségű szenet! több fűtik 5 Más azonban a bőr- 3 gyári kazánfűtők s a 3 Kokszművek kemen- 3 céseinek a véleménye. 3 Nem is alaptalanul. A 3 Bőrgyárban december mint 100 a pártszervezetek az egyes rendeletek megjelenésekor nem magyarázzák meg példákkal, világosan és érthetően a népnevelőknek, miért szükséges az a rendelet, mi a jelentősége, mit jelent a dolgozók számára. Ebben az esetben is ez történt. A 3 mázsa „szenet“ a sápért szervezeteknek a nehézkes jogi 3 lakdombra dobtak, a nyelven megfogalmazott rendelete- 3 Kokszműveknél a nagy két meg kell magyarázni. A munka- 5 hamu tartalmú szén ruha esetében elmondani, hogy a 3 miatt idő előtt tönkre- nópgazdaság minden területén foko- 3 mennek a kemencék, zott takarékosságra van szükségünk. ■* poros, silányminőségű 'A dolgozóknak is az eddiginél job- < lesz a koksz, ban keli vigyázni a munkaruhájuk- < A fogyasztó üzemek ra, mert bizony nem egy esetben < a pécsújhegyi mosótól előfordult, hogy a munkaruhát nem- ^ kapják a szenet. Mi a csak a munkaidő alatt, hanem azon 5 rendeltetése a pécsuj- kívül is használták. A bakancs tál- J hegyi szénmosónak? Az pa, ha elkopott, sok dolgozó úgy 3 hogy az aknák által gondolkodott, minek javíttassam meg 3 termelt szénből kivon- — hiszen úgyis kapok másikat. Pe- 3ja a palát, csökkentse dig megérte volna, mert a felsőrésze 3 az égést gátló hamumé® hosszabb ideig használható lett + tartalmat, s végül, hogy volna. Sőt, nem érdemes ápolni, zsí. 3 a szenet osztályonként rozni sem a bakancsot, hiszen amíg ^ csoportosítsa. Az üzem újat nem kapok, — mondták — zsí- 3 gépei és berendezései rozás nélkül is kibírja. A ruhát nem 3 csaknem úgy működ, érdemes megfoltozni és lehetne még3nck, mint néhány év- ehhez hasonló igen sok példát föl-3 vei ezelőtt, de a kapasorolni. * 3 citásra nézve talán Pártszervezeteinknek ezt a rende-3még jobban. Hol háta letet is. a nyugdíj rendeletet és más 3 hiba? rendeletéket is, amelyek elevenen és 3 Az aknákon kitermelt állandóan foglalkoztatják a dolgozó-3 szénben, vagyis a gonkat, a mindennapi gyakorlat példái- 3 tlatlan termelésnél — val meg kell világítani a népneve- 3 mondják legtöbben 'a lak előtt, mert csak így tudnak 3 szénmosóban. Ez avé- eredmónyes munkát végezni, kielé- < leménye dr. Somkuti gítő választ adni a dolgozók problé- < elvtársnak, a minőségi ellenőrzés vezetőjének, Sád József gépmester, nek, Schürer János művezetőnek s a fizikai dolgozóknak is. — Ilyesmiket hallunk tőlük még: Petőfi.aknán gyakran elszakad a drótkötél, ilyenkor meg csappan a gázszenünk s helyette rosszat kell szállítanunk. (!) Nincsen annyi jóminőségű fejtés, amennyivel segíteni lehetne a minőséget. De a legtöbben arról beszélnek, hogy a Szabolcs kerületben gyakran összevegyítik a külszínen termelt agyagos szenet a jó gázszénnel. Ez tér. mészetesen rontja a szén minőségét. A Béke-aknai szilóknál gyakran felmondja a szolgálatot a buktató szerkezet motorja és ilyenkor egybe vegyítik a jó gázszenet a külszínivel. Megtörténik ez akkor is, ha jó a buktató. Ez az, amit nem lehetne megtűrni, a kerület vezetői azonban a könnyebbik ellenállás vonalán haladva, szemethúnynak felette, mondván, hogy a tervet teljesíteni kell. Hogy aztán a minőségi tervet is, arra már kevés figyelem jut. Innen következik a bőrgyári, a kokszmüvi dolgozók bosszúsága, a pocsékolás. Beszélni kell még egy tényről. Gyakran elő. fordul, hogy az aknák nem egyenletesen küldik a szenet, a hullám völgyek idején 3—4 órára le kell állnia a szénmosónak. Vannak a kora reggeli órákban^ , uborkaidőszakok“ sí dél felé következik aí bajra, (Az ilyen leállá s sok hetenként 50 ton-* na szénbe kerülnek a* szénmosónak, mert a* hamuval, féltermékkel £ együtt kikerül a sok£ szén a paladombra), A£ főhiba azonban az,£ hogy nagy felfutás £ esetén nem lehet ala-£ posan ellenőrizni aí gázszén nünőségét, —£ ilyenkor az ellenőrök^, is átsiklanak felette s£ természetesen így ava_£ gonokba, végül az üze-£ mek kazánjába is rossz £ szén kerül. £ Lehet-e rendet te- í rnnteni a szén minő-£ sége terén? Lehet, sí ehnez elsősorban lelki.í ismeretesebb műszaki í ellenőrzésre van szük-í ség mindenekelőtt Sza í bolcsbányán. Ne húny í janak szemet afölött,► hogy a rossz szén ösz-r szekérül a jól kokszo-* sithatóval, gázosítható-► val. Rendeljék el a hi£ bás sziló megjavítását-^ amely pillanatnyilag a£ pala tormáinak feles £ leges továbbítását oko/t za. Béke-akna párt ■-£ szervezetének vezetői £ és népnevelői magya-£ rázzák meg azt a sziló£ dolgozóinak, de min-£ den csilletöltőnek ls:í miért fontos a tisztán-í termelés. Példákon kc.£ resztül ismertessék, mi í lyen következmények-£ kel jár a hanyagság * hogyan akadályozza az £ a bőrgyári és a többi* üzem munkásainak isi a törekvéseit. Jól jövedelmez az állattenyésztés A j#l|yei járás legjobb állattenyésztő községé- ■'’* bén, Királyegyházán, ahol azelőtt inkább csak szarvasmarhatartással foglalkoztak, és nem tenyésztésül, ma 52 törzskönyvezett fejőstehén van, amelyek kö- j'úl .tízzel résztvesznek tulajdonosaik az országos tej- ernteldsi versenyben. Eddig hat kiváló fejőstehén tej- emelését emelték a napi húsz liter fölé. A legjobb gyedek utódaiból idén húsz tenyészbikát értékesítetek. Fejlődő sertésállományukból bőven jut eladásra is. ^ hideg idő beállta óta naponta 25—30 hízót szállita- t'ak szabadpiacra. Az állattenyésztés fejlődése meglátszik a királyegyházai gazdák házatáján. Dávid János ötholdas dolgozó paraszt, aki nyolc sertést és két növendékmarhát adott el, —35 ezer forintért házat vett magának. Raj- ía kívül még hárman vásároltak házat ebben a faluin idén ősszel. Borza József, aki négy tenyészbikát adott el 34 ezer forintért, istállójában cementjászelt asinál'tatott, a többi pénzből pedig fiát házasítja ki. Mayer József újgazda két tehenet és két hízót értekezett a piacon. Az árából új hálószoba és konyhabútort vásárolt. A gyümölcstermelés fellendítését tűzte ki célul a merenyei gazdakör D aranyában közel száz községben működik gaz- " dakör. Merenyén huszonöt taggal, Huszár Aladár tízholdas dolgozó paraszt javaslatára alakították meg. A gazdák Berta István körzeti agronómus segítségével a gyümölcstermesztés fellendítését tűzték célul. A községben eddig ötven hold alma, körte és barackfából álló gyümölcsös volt. Ezt a területet ezév őszén újabb tizenöt holddal gyarapították. A gazdakör tagjai elhatározták, hogy a télen át szakkönyvek olvasásával készülnek fel a jövőévi munkára, amelyet kora tavasztól kezdve közösen, egymást segítve végeznek majd. Huszár Aladár azzal járul hozzá a társulás sikeréhez, hogy a most beszerzett vadkörte magokból alanyokat nevel. Ezeket az időjárási viszontagságokat jól bíró, a helyi talajviszonyoknak megfelelő csemetéket kiosztja majd társai között. Úgy tervezik, hogy a szaktudás növelésével és egymás kölcsönös megsegítésével jövőre legalább száz mázsa mjnőségi gyümölcsöt adhatnak a megye ellátására. »▼▼TTTVTTTTTTTTTTTTT'rTTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTrrTV A Pécsi Köztisztasági Vállalat c/t kamiadik závs zámadcu v ^ gyöngyfái termelőszö- . ékezetben szerdán este flották alakulásuk óta í„ harmadik zárszámadó J»-gyűlést. Ez az év — J^gy a mostani zárszá- íadás mutatja — sokkal , vedelmezőbb volt, mint J' előző kettő. Munkaegy- , Senként két kiló búzái, kiló burgonyát, 20 de- cukrot és 20 Ft kész- -^Ozt osztottak. Sajgó Jó- v,*fné például 12.180 fo- jj.. °t vitt haza — a ter- ,,e">ek értékét is pénzbe "»•ámítva. • ^ jövedelem alapja fej- k,;' ló- és sertésállomá- 27 hízójuk 140—150 ■‘Osak. Ezeket a kará- élőt'i napokban vi- \'.V- a szabadpiacra, jj/úh mint 83.000 forintos •j' ^delemre számítanak i. '.ú'iük. utána újból hiz- »j-dak; sertéseket, hiszen d sok kukoricájuk ter- f, ú. a 200 mázsa kuko- tiikk három hónap alatt tv, 'tűnt 26.000 forint jöj. 'í'shnet hoz, ami egymanégy és fél forintot 4‘t‘rit munkaegységenként Vrjf , évi zárszámadás'hÍL növénytermelésben ' “*** aa esztendőben rekordtermést értek el. Kukoricából 30—35 mázsát, cukorrépából 220 mázsát, burgonyából pedig 80 mázsát termeltek egy-egy holdon. A cukorrépa tér-, mésük után 19 ezer forintot kaptak prémiumként. Munkájuk eredményeként a közös vagyon értéke megkétszereződött, — 854.000 forintra emelkedett. A szövetkezeti alap 27.000 forintról — egy év a'att — 98.000 forintra növekedett. A tagok igényei is növekedtek ebben az esztendőben. Egy vadonatúj hin- tót vettek, eléje két szép feKete futólovat. Sellyére, Pécsre, az orvoshoz vagy még fontosabb ügyben ezzel a fogattal járnak a szövetkezet tagjai. Idegennek feltűnő, hogy minden tsz tagnak csizma van a iábán. Galabics Márk sertésgondozónak kéf pár csizmája is van, ünneplő és viselő. — Két hónappal ezelőtt egy szekérre való lábbelit hoztunk kf Sellyéről, — mondja Bíró Sándor elV- társ, a tsz elnöke. — Egyszerre 21 pár csizmát, cipőt, vásároltak meg a tagok kedvezményes áron. Ugyanis a szövetkezet hizlalási szerződést kötött az állatforgalmi vállalattal és minden leadott hízottsertés után egy pár csizmát vagy egy pár cipőt kaptak 13 százalékos árkedvezménnyel. Szépen részesedtek az idén a tagok — ezt mutatta a zárszámadás. Gyarapodott a közös gazdaság is — csak körül kell nézni az udvaron, az istállóban és ólakban — s mindenki meggyőződik róla. De a zárszámadás azt is megmutatta, hogy még ennél is szebb eredményt érhettek volna el s jövőre el is kell érniök, ha több gondot fordítanak a tehánállo mányra. Azzal, hogy a lovakat tömik lucernaszénával, kukoricával, most is, amikor napokig bent állnak az istállóban, s a tehenek csupán kukoricaszárat, bú zapolyvát és egy kis répát kapnak —• nem szaporítják a jövedelmet. Sőt! — Szégyen leírni is, a 12 tehéntől 9 liter tejet fejnek. Igaza volt Kruzsicz Mihály tehenésznek a közgyűlésen, amikor felszóia-, lásában elmondotta: — „Ha kapunk abrakot a tehenek részére is, akkor lesz tej”. És hozzátehetjük: lesz pénz is. Ugyanis, ha 12 tehéntől csak 60 liter tejet fejnek naponta és ezt a mennyiséget szabadpiacon értékesítik, havonta 5.400 forintot kapnának. Ez évente 64.800 forint készpénzt jövedelmezne, ami 10 forinttal növelné egy- egy munkaegységnek az értékét. Más tennivaló is van. ami a jövőévi jövedelmet befolyásolja: — tíz-tizenöt holdra való trágya van a ló- és a tehénistállónél, nem hordták még ki, pedig a lovak most nem dolgoznak. Trágyára pedig már nagy szükség van a földeken. Az idei zárszámadás legyen tanulság: fejlesszék tovább eredményeiket: — foglalkozzanak jövőre is a sertéstenyésztéssel — sőt ha lehet még jobban, mint az idén, — de ne feledkezzenek meg a gazdálkodás más ágairól, elsősorban a tehenészetről sem, felkészült a télre A tavalyi szokatlanul nagy havazás sok nehézséget okozott a Pécsi Köztisztasági Vállalat dolgozóinak, vezetőinek. Állandó munkaerőhiány miatt és a megviselt gép- kocsiparkkal nem tudták biztosítani a zavartalan közlekedést. Ugyan akkor a házaknál összegyűlt szemetet, sem tudták mindig elszállítani. Az idei télre már idejében felkészültek. Három új teherautót állítottak be nemrég szemétszállításra az eddigi öt mellé. A munkaerőproblémát is megoldották részben átszervezéssel, részben pedig más vállalatokkal való együttműködéssel. Mire a nagyobb hófúvások várhatók, már elkészül a motoros hóeke is, melyet a fővárosi Köztisztasági Vállalat dolgozói készítenek a pécsiek részére. Eddig ilyen nem volt Pécsett. A motoros hóekével és az egyéb rendelkezésükre álló felszerelésekkel nagyobb havazás esetén is biztosítani tudják a közlekedést1 a főútvonalakon. A vállalat szakemberei 80 kézi hótolóval többet készítettek mint amennyit a vállalat dolgozói használni tudnak. A tartalék kézihóto- lókat azért készítették, hogy az esetleges külső segítség bevonásához megfelelő szerszámot. biztosítsanak. A vállalat tehát mindent elkövet, hogy Pécset tisztántarthassák. Céljukat azonban csak úgy tudják elérni, ha a lakosság az eddiginél jobban támogatja a vállalat dolgozóit. Másfél hónappal ezelőtt min-, den forgalmasabb helyre bádog szemétládákat helyeztek el. pár napon belül azonban a legtöbb helyen már megrongálták a szemét- gyűjtőket. Ugyanakkor a házaknál olyan edényekben tárolják a szeme tét, amely felsérti a szeméthordók kezét, s emiatt többször kiesnek a munkából. Az ilyen jelentéktelennek látszó dolgok még ma is akadályozzák a Pécsi Köztisztasági Vállalat dolgozóinak munkáját.— Minden pécsi lakosnak érdeke a tisztaság, segítsék tehát ezután jobban a vállalat dolgozóit! Erre különösen nagy szükség van a tél folyamán. Negyven filléres napszámtól a négyezer forintos keresetig Még a harmincas évek elején'volt, amikor úgy a maga m emberségéből kezdtem az életet. A Tomsich grófok rostlentábláin kerestem az első pénzt, azaz 40 fülért naponta. Hogy mennyit kellett azért hallgatnom és mennyi hólyag fakadt el a tenyeremen, azt csak én tudom. A Széchenyi gróf erdészeténél már 60 fillér volt a fizetésem. Erdőt telepítettünk. Fiatal tölgy- és kőris cse- mMéket. Még a sorokra is emlékszem, hol végeztünk este későn — sok paraszt gyermek társammal. Munka volt, ha volt, de cifrább dolog volt a fizetés, ’tt már nem volt pontosság, rend, szokás, semmi, ez éppenséggel a „méltóságos” számtartó úr pillanatnyi kedélyhangulatától függött. A tavaszi mun kát ősszel, az őszit meg tavasszal fizette ki. Velem történt meg, még gyermekkoromban. Több társammal mentünk tavasszal az őszi fizetésünkért, már vagy tizedszer. Ismerős arcok voltunk és kezdtünk már hangosabban beszélni a számtartó úrral. Mi lett az eredmény? Vadászpuskát fogott ránk és fizetés helyett durva szavakat és fenyegetést kaptunk. Ez volt az élet, a fizetés, a munka jutalma a grófok, a számtartók, a kiskirályok országában. Annak már vége. Abból a világból szántamra csak a szálas tölgyek és a kőriserdó ■maradt meg, amit hitelbe ültettem. Ma már fizetéskor nem ’vadászpuskával fogadnak és nem negyven fillért nyomnak a kezembe s nem kell az őszi fizetésemre tavaszig várakozni. — Ez mind eszembe jutott a múlt napon, mert jó volt visszaemlékeznem arra. hogy az októberi fizetésem pár fillér híján négyezer forint és a munkaegységek után járó hat mázsa búza volt. Ezeket mindazon fiatal elvtársaknak írom, akik csak mostanában kezdtek élni, a múltat hírből ismerik, akik nem becsülik a munkahelyüket, a gépet, amit rájuk bízunk, akik örökké csak elégedetlenkednek. örüljenek, hogy egy szebb, jobb korban kezdhették meg az életet. MÉSZÁROS ALBERT traktoros
