Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-11 / 294. szám

1954 DECEMBER 11 NAPLÓ 8 »Ismét tanultunk, tapasztalatokkal gazdagodtunk44 Népnevelőértekeiletet tartottak Pécsújhegyen „Ismét tanultunk, tapasztalatokkal Bazdagoatunk. Máskor is összejöhet­nénk ilyen megbeszélésre." Ezzel a gondolattal távozott több, mint öt- ven népnevelő a pécsújhegyi üzem Pártbizottsága által tartott tapasz­talatcsere értekezletről. Bertusz elv. társ, a Segédipari Vállalat népneve­tője szavakban is kifejezte a gondo­latot: „A népnevelők számára nagyon hasznos lenne, ha a városi pártbi­zottság gyakrabban összehívna ilyen értekezletet.“ Igaz, az első értekezleten még kevés népnevelő szólt arról, hogy egy- egy kérdést miképpen magyará­zott meg dolgozó társainak, de a tanácskozás így is hasznos ta­nulságokat nyújtott minden nép­nevelőnek. De hát miről is volt itt szó? Egy-egy üzem tervének teljesíté­si a termelékenység emelése minden napos feladat és a népnevelők a tér. '■'ek megvalósítóival, a dolgozókkal foglalkoznak, ök magyarázzák meg, fáiért fontos többet és olcsóbban termelni. Az újhegyi üzemben is er. re a magyarázó szavakra, felvilágo- !’0' munkára volt szükség, amikor iszaptermelésnél sokan nem ér­tették, miért kell áttérniük a darab- bérezési e. A népnevelők számokkal, Példákkal világították meg e • kér­dést. Bebizonyították, ha darabbér­en dolgoznak és. jól teljesítik a ter- úú, nem kevesebbet, hanem többet Keresnek. S az eredanénv az lett, togy a nyár folyamán átlag 147 szá­zalékra teljesítették tervüket és így 1%4-ben 40 ezer tonnával több |sz.apot termeltek, mint tavaly. Nem. •fsak a dolgozók fizetése lett több hanem a terv túlteljesítésével több Pécsi dolgozó téli tüzeíőanvagszük- tégletét is biztosították. Értékes gondolattal járult ehhez “srtusz elvtárs. A népnevelő persze csal; akkor tud eredményesen foglalkozni társaival, csak akkor tud a tér- fék teljesítésére és túlteljesíté. svre mozgósítani, ha maga is példát mutat. Ha nem így cselekszik, akkor egy- egy beszélgetés során joggal mond­ják a népnevelőnek: „Te beszélsz nekem, hiszen te is lazsálsz, te sem teljesíted a tervet." Ezért nagyon fontos, hogy a népnevelő a saját munkáját mindenkor példamutatóan elvégezze. Dravecz József, Klesch elvtárs és többen beszéltek arról is, hogy a népnevelő állandóan foglal­kozzon a pártoktatással, segítse elő, hogy minden párttag és a pártokta­tásba bevont pártonkívüli jól elsa­játítsa a pártoíctatás anyagét. Dra­vecz elvtárs is azért foglalkozik most különös gonddal a pártoktatással, mert már tapasztalta, hogy az a dől. gozó, akivel beszélt, szívesebben és többet tanul. S ha jobban megtanul­ta népi demokráciánk 10 éves fej­lődését, tisztábban látja, hogy mi­lyen eredményeket értünk el, nő az öntudata, és szinte, sajátmaga jön rá arra, hogy a még szebb eredmé­nyekért érdemes jobban dolgozni, így is összefügg a pártoktatás a jobb termelési eredményekkel. Koller elvtárs az ifjúsággal va­ló foglalkozást hiányolja a nép­nevelők munkájában. Nem szabad magára hagyni a fia­talokat, ha elbeszélgetünk egy-egy fiatallal, emlékébe idézzük azt, amit az ifjúság gyorsan elfelejt, hogy a múltban nem így élt a magyar if­júság. Trugt elvtárs, a Sopiana Gép. gyár népnevelője sok ifjúmunkásnak beszélt már a régi tanoncéletről. Szükségét látta, hogy erről beszél­jen, mert a fiatalok akkor nem vol­tak tanoncok és bizony elfelejtik, milyen nagy eredmény az, hogy ma ipari tanulóinknak más a sorsa, vi­dám, boldog az életük és ezért érde­mes többet tanulni, jobban dolgoz­ni. „Ismerek egy ácsmestert, aki most velem dolgozik — mondja Kántor elvtúrs, — s bizony a múlt­ban, amikor fölszabadult, napi 80 fillért keresett a színháznál, mert másutt nem kapott munkát. Egy idő­ben aztán onnan is elbocsátották és hosszú ideig munka nélkül volt.“ — Ezzel a példával nemcsak a tata-.« pécsi szénnel< ameiyről oknak, de az idősebbeknek _ is meg « évtizedek alatt általá. tudta magyarázni, hogy 10 evalatt mennyit javult, szépült az életünk. 3mény alakulJt k, Va Többen a felszólalók közül elmond klóban a jó, gondosan ták: nem tudják miért emelték fel 3 feldolgozott’ pécsi szén a munkaruha viselési idejét. Csak 3nck nincs is párja az egy példa, de világosan mutatja, 3 országban: ez a legöre- hogy keveset törődnek pá.rtszervezc- 3 Rebb, kalóriadús s te ink a népnevei«« „felvilágosításé. 3 nagyrésze kokszolható val". Miről van itt szó? Arról, hogy 3 és olcsón gázosítható 3 3 A megyében 3 üzem kazánját Tiszta jóminőségű szenet! több fűtik 5 Más azonban a bőr- 3 gyári kazánfűtők s a 3 Kokszművek kemen- 3 céseinek a véleménye. 3 Nem is alaptalanul. A 3 Bőrgyárban december mint 100 a pártszervezetek az egyes ren­deletek megjelenésekor nem ma­gyarázzák meg példákkal, vilá­gosan és érthetően a népnevelők­nek, miért szükséges az a ren­delet, mi a jelentősége, mit je­lent a dolgozók számára. Ebben az esetben is ez történt. A 3 mázsa „szenet“ a sá­pért szervezeteknek a nehézkes jogi 3 lakdombra dobtak, a nyelven megfogalmazott rendelete- 3 Kokszműveknél a nagy két meg kell magyarázni. A munka- 5 hamu tartalmú szén ruha esetében elmondani, hogy a 3 miatt idő előtt tönkre- nópgazdaság minden területén foko- 3 mennek a kemencék, zott takarékosságra van szükségünk. ■* poros, silányminőségű 'A dolgozóknak is az eddiginél job- < lesz a koksz, ban keli vigyázni a munkaruhájuk- < A fogyasztó üzemek ra, mert bizony nem egy esetben < a pécsújhegyi mosótól előfordult, hogy a munkaruhát nem- ^ kapják a szenet. Mi a csak a munkaidő alatt, hanem azon 5 rendeltetése a pécsuj- kívül is használták. A bakancs tál- J hegyi szénmosónak? Az pa, ha elkopott, sok dolgozó úgy 3 hogy az aknák által gondolkodott, minek javíttassam meg 3 termelt szénből kivon- — hiszen úgyis kapok másikat. Pe- 3ja a palát, csökkentse dig megérte volna, mert a felsőrésze 3 az égést gátló hamu­mé® hosszabb ideig használható lett + tartalmat, s végül, hogy volna. Sőt, nem érdemes ápolni, zsí. 3 a szenet osztályonként rozni sem a bakancsot, hiszen amíg ^ csoportosítsa. Az üzem újat nem kapok, — mondták — zsí- 3 gépei és berendezései rozás nélkül is kibírja. A ruhát nem 3 csaknem úgy működ, érdemes megfoltozni és lehetne még3nck, mint néhány év- ehhez hasonló igen sok példát föl-3 vei ezelőtt, de a kapa­sorolni. * 3 citásra nézve talán Pártszervezeteinknek ezt a rende-3még jobban. Hol háta letet is. a nyugdíj rendeletet és más 3 hiba? rendeletéket is, amelyek elevenen és 3 Az aknákon kitermelt állandóan foglalkoztatják a dolgozó-3 szénben, vagyis a gon­kat, a mindennapi gyakorlat példái- 3 tlatlan termelésnél — val meg kell világítani a népneve- 3 mondják legtöbben 'a lak előtt, mert csak így tudnak 3 szénmosóban. Ez avé- eredmónyes munkát végezni, kielé- < leménye dr. Somkuti gítő választ adni a dolgozók problé- < elvtársnak, a minőségi ellenőrzés vezetőjének, Sád József gépmester, nek, Schürer János művezetőnek s a fizi­kai dolgozóknak is. — Ilyesmiket hallunk tő­lük még: Petőfi.aknán gyakran elszakad a drótkötél, ilyenkor meg csappan a gázszenünk s helyette rosszat kell szállítanunk. (!) Nin­csen annyi jóminősé­gű fejtés, amennyivel segíteni lehetne a mi­nőséget. De a legtöb­ben arról beszélnek, hogy a Szabolcs kerü­letben gyakran össze­vegyítik a külszínen termelt agyagos szenet a jó gázszénnel. Ez tér. mészetesen rontja a szén minőségét. A Béke-aknai szilók­nál gyakran felmond­ja a szolgálatot a buk­tató szerkezet motorja és ilyenkor egybe ve­gyítik a jó gázszenet a külszínivel. Megtörté­nik ez akkor is, ha jó a buktató. Ez az, amit nem lehetne megtűr­ni, a kerület vezetői azonban a könnyebbik ellenállás vonalán ha­ladva, szemethúnynak felette, mondván, hogy a tervet teljesíteni kell. Hogy aztán a minősé­gi tervet is, arra már kevés figyelem jut. Innen következik a bőrgyári, a kokszmüvi dolgozók bosszúsága, a pocsékolás. Beszélni kell még egy tényről. Gyakran elő. fordul, hogy az aknák nem egyenletesen kül­dik a szenet, a hullám völgyek idején 3—4 órára le kell állnia a szénmosónak. Vannak a kora reggeli órákban^ , uborkaidőszakok“ sí dél felé következik aí bajra, (Az ilyen leállá s sok hetenként 50 ton-* na szénbe kerülnek a* szénmosónak, mert a* hamuval, féltermékkel £ együtt kikerül a sok£ szén a paladombra), A£ főhiba azonban az,£ hogy nagy felfutás £ esetén nem lehet ala-£ posan ellenőrizni aí gázszén nünőségét, —£ ilyenkor az ellenőrök^, is átsiklanak felette s£ természetesen így ava_£ gonokba, végül az üze-£ mek kazánjába is rossz £ szén kerül. £ Lehet-e rendet te- í rnnteni a szén minő-£ sége terén? Lehet, sí ehnez elsősorban lelki.í ismeretesebb műszaki í ellenőrzésre van szük-í ség mindenekelőtt Sza í bolcsbányán. Ne húny í janak szemet afölött,► hogy a rossz szén ösz-r szekérül a jól kokszo-* sithatóval, gázosítható-► val. Rendeljék el a hi£ bás sziló megjavítását-^ amely pillanatnyilag a£ pala tormáinak feles £ leges továbbítását oko/t za. Béke-akna párt ■-£ szervezetének vezetői £ és népnevelői magya-£ rázzák meg azt a sziló£ dolgozóinak, de min-£ den csilletöltőnek ls:í miért fontos a tisztán-í termelés. Példákon kc.£ resztül ismertessék, mi í lyen következmények-£ kel jár a hanyagság * hogyan akadályozza az £ a bőrgyári és a többi* üzem munkásainak isi a törekvéseit. Jól jövedelmez az állattenyésztés A j#l|yei járás legjobb állattenyésztő községé- ■'’* bén, Királyegyházán, ahol azelőtt inkább csak szarvasmarhatartással foglalkoztak, és nem tenyésztés­ül, ma 52 törzskönyvezett fejőstehén van, amelyek kö- j'úl .tízzel résztvesznek tulajdonosaik az országos tej- ernteldsi versenyben. Eddig hat kiváló fejőstehén tej- emelését emelték a napi húsz liter fölé. A legjobb gyedek utódaiból idén húsz tenyészbikát értékesítet­ek. Fejlődő sertésállományukból bőven jut eladásra is. ^ hideg idő beállta óta naponta 25—30 hízót szállita- t'ak szabadpiacra. Az állattenyésztés fejlődése meglátszik a király­egyházai gazdák házatáján. Dávid János ötholdas dol­gozó paraszt, aki nyolc sertést és két növendékmarhát adott el, —35 ezer forintért házat vett magának. Raj- ía kívül még hárman vásároltak házat ebben a falu­in idén ősszel. Borza József, aki négy tenyészbikát adott el 34 ezer forintért, istállójában cementjászelt asinál'tatott, a többi pénzből pedig fiát házasítja ki. Mayer József újgazda két tehenet és két hízót érteke­zett a piacon. Az árából új hálószoba és konyha­bútort vásárolt. A gyümölcstermelés fellendítését tűzte ki célul a merenyei gazdakör D aranyában közel száz községben működik gaz- " dakör. Merenyén huszonöt taggal, Huszár Ala­dár tízholdas dolgozó paraszt javaslatára alakították meg. A gazdák Berta István körzeti agronómus segítsé­gével a gyümölcstermesztés fellendítését tűzték célul. A községben eddig ötven hold alma, körte és barack­fából álló gyümölcsös volt. Ezt a területet ezév őszén újabb tizenöt holddal gyarapították. A gazdakör tag­jai elhatározták, hogy a télen át szakkönyvek olvasá­sával készülnek fel a jövőévi munkára, amelyet kora tavasztól kezdve közösen, egymást segítve végeznek majd. Huszár Aladár azzal járul hozzá a társulás si­keréhez, hogy a most beszerzett vadkörte magokból alanyokat nevel. Ezeket az időjárási viszontagságokat jól bíró, a helyi talajviszonyoknak megfelelő cseme­téket kiosztja majd társai között. Úgy tervezik, hogy a szaktudás növelésével és egy­más kölcsönös megsegítésével jövőre legalább száz mázsa mjnőségi gyümölcsöt adhatnak a megye ellátá­sára. »▼▼TTTVTTTTTTTTTTTTT'rTTTTTTTfTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTTVTTTTTTTTTrrTV A Pécsi Köztisztasági Vállalat c/t kamiadik závs zámadcu v ^ gyöngyfái termelőszö- . ékezetben szerdán este flották alakulásuk óta í„ harmadik zárszámadó J»-gyűlést. Ez az év — J^gy a mostani zárszá- íadás mutatja — sokkal , vedelmezőbb volt, mint J' előző kettő. Munkaegy- , Senként két kiló búzái, kiló burgonyát, 20 de- cukrot és 20 Ft kész- -^Ozt osztottak. Sajgó Jó- v,*fné például 12.180 fo- jj.. °t vitt haza — a ter- ,,e">ek értékét is pénzbe "»•ámítva. • ^ jövedelem alapja fej- k,;' ló- és sertésállomá- 27 hízójuk 140—150 ■‘Osak. Ezeket a kará- élőt'i napokban vi- \'.V- a szabadpiacra, jj/úh mint 83.000 forintos •j' ^delemre számítanak i. '.ú'iük. utána újból hiz- »j-dak; sertéseket, hiszen d sok kukoricájuk ter- f, ú. a 200 mázsa kuko- tiikk három hónap alatt tv, 'tűnt 26.000 forint jö­j. 'í'shnet hoz, ami egyma­négy és fél forintot 4‘t‘rit munkaegységenként Vrjf , évi zárszámadás­'hÍL növénytermelésben ' “*** aa esztendőben re­kordtermést értek el. Ku­koricából 30—35 mázsát, cukorrépából 220 mázsát, burgonyából pedig 80 má­zsát termeltek egy-egy holdon. A cukorrépa tér-, mésük után 19 ezer forin­tot kaptak prémiumként. Munkájuk eredménye­ként a közös vagyon érté­ke megkétszereződött, — 854.000 forintra emelke­dett. A szövetkezeti alap 27.000 forintról — egy év a'att — 98.000 forintra nö­vekedett. A tagok igényei is nö­vekedtek ebben az eszten­dőben. Egy vadonatúj hin- tót vettek, eléje két szép feKete futólovat. Sellyére, Pécsre, az orvoshoz vagy még fontosabb ügyben ez­zel a fogattal járnak a szövetkezet tagjai. Idegennek feltűnő, hogy minden tsz tagnak csizma van a iábán. Galabics Márk sertésgondozónak kéf pár csizmája is van, ünneplő és viselő. — Két hónappal ezelőtt egy szekérre való lábbelit hoztunk kf Sellyéről, — mondja Bíró Sándor elV- társ, a tsz elnöke. — Egy­szerre 21 pár csizmát, ci­pőt, vásároltak meg a ta­gok kedvezményes áron. Ugyanis a szövetkezet hizlalási szerződést kötött az állatforgalmi vállalat­tal és minden leadott hí­zottsertés után egy pár csizmát vagy egy pár ci­pőt kaptak 13 százalékos árkedvezménnyel. Szépen részesedtek az idén a tagok — ezt mutatta a zárszámadás. Gyarapo­dott a közös gazdaság is — csak körül kell nézni az udvaron, az istállóban és ólakban — s mindenki meggyőződik róla. De a zárszámadás azt is meg­mutatta, hogy még ennél is szebb eredményt érhet­tek volna el s jövőre el is kell érniök, ha több gon­dot fordítanak a tehánállo mányra. Azzal, hogy a lovakat tömik lucernaszénával, kukoricával, most is, ami­kor napokig bent állnak az istállóban, s a tehenek csupán kukoricaszárat, bú zapolyvát és egy kis répát kapnak —• nem szaporít­ják a jövedelmet. Sőt! — Szégyen leírni is, a 12 te­héntől 9 liter tejet fejnek. Igaza volt Kruzsicz Mi­hály tehenésznek a köz­gyűlésen, amikor felszóia-, lásában elmondotta: — „Ha kapunk abrakot a te­henek részére is, akkor lesz tej”. És hozzátehetjük: lesz pénz is. Ugyanis, ha 12 te­héntől csak 60 liter tejet fejnek naponta és ezt a mennyiséget szabadpiacon értékesítik, havonta 5.400 forintot kapnának. Ez évente 64.800 forint kész­pénzt jövedelmezne, ami 10 forinttal növelné egy- egy munkaegységnek az értékét. Más tennivaló is van. ami a jövőévi jövedelmet befolyásolja: — tíz-tizenöt holdra való trágya van a ló- és a tehénistállónél, nem hordták még ki, pe­dig a lovak most nem dol­goznak. Trágyára pedig már nagy szükség van a földeken. Az idei zárszámadás le­gyen tanulság: fejlesszék tovább eredményeiket: — foglalkozzanak jövőre is a sertéstenyésztéssel — sőt ha lehet még jobban, mint az idén, — de ne feledkez­zenek meg a gazdálkodás más ágairól, elsősorban a tehenészetről sem, felkészült a télre A tavalyi szokatlanul nagy ha­vazás sok nehézséget okozott a Pécsi Köztisztasági Vállalat dolgo­zóinak, vezetőinek. Állandó munka­erőhiány miatt és a megviselt gép- kocsiparkkal nem tudták biztosíta­ni a zavartalan közlekedést. Ugyan akkor a házaknál összegyűlt sze­metet, sem tudták mindig elszál­lítani. Az idei télre már idejében felkészültek. Három új teherautót állítottak be nemrég szemétszállí­tásra az eddigi öt mellé. A munka­erőproblémát is megoldották rész­ben átszervezéssel, részben pedig más vállalatokkal való együttmű­ködéssel. Mire a nagyobb hófúvások vár­hatók, már elkészül a motoros hó­eke is, melyet a fővárosi Köztisz­tasági Vállalat dolgozói készítenek a pécsiek részére. Eddig ilyen nem volt Pécsett. A motoros hóekével és az egyéb rendelkezésükre álló felszerelésekkel nagyobb havazás esetén is biztosítani tudják a köz­lekedést1 a főútvonalakon. A vállalat szakemberei 80 kézi hótolóval többet készítettek mint amennyit a vállalat dolgozói hasz­nálni tudnak. A tartalék kézihóto- lókat azért készítették, hogy az esetleges külső segítség bevonásá­hoz megfelelő szerszámot. biztosít­sanak. A vállalat tehát mindent elkövet, hogy Pécset tisztántarthassák. Cél­jukat azonban csak úgy tudják el­érni, ha a lakosság az eddiginél jobban támogatja a vállalat dolgo­zóit. Másfél hónappal ezelőtt min-, den forgalmasabb helyre bádog szemétládákat helyeztek el. pár napon belül azonban a legtöbb he­lyen már megrongálták a szemét- gyűjtőket. Ugyanakkor a házaknál olyan edényekben tárolják a szeme tét, amely felsérti a szeméthordók kezét, s emiatt többször kiesnek a munkából. Az ilyen jelentéktelen­nek látszó dolgok még ma is aka­dályozzák a Pécsi Köztisztasági Vállalat dolgozóinak munkáját.— Minden pécsi lakosnak érdeke a tisztaság, segítsék tehát ezután job­ban a vállalat dolgozóit! Erre kü­lönösen nagy szükség van a tél folyamán. Negyven filléres napszámtól a négyezer forintos keresetig Még a harmincas évek elején'volt, ami­kor úgy a maga m em­berségéből kezdtem az életet. A Tomsich gró­fok rostlentábláin ke­restem az első pénzt, azaz 40 fülért napon­ta. Hogy mennyit kel­lett azért hallgatnom és mennyi hólyag fa­kadt el a tenyeremen, azt csak én tudom. A Széchenyi gróf erdé­szeténél már 60 fillér volt a fizetésem. Er­dőt telepítettünk. Fia­tal tölgy- és kőris cse- mMéket. Még a sorok­ra is emlékszem, hol végeztünk este későn — sok paraszt gyermek társammal. Munka volt, ha volt, de cifrább dolog volt a fizetés, ’tt már nem volt pon­tosság, rend, szokás, semmi, ez éppenség­gel a „méltóságos” számtartó úr pillanat­nyi kedélyhangulatától függött. A tavaszi mun kát ősszel, az őszit meg tavasszal fizette ki. Velem történt meg, még gyermekkorom­ban. Több társammal mentünk tavasszal az őszi fizetésünkért, már vagy tizedszer. Ismerős arcok voltunk és kezd­tünk már hangosab­ban beszélni a szám­tartó úrral. Mi lett az eredmény? Vadász­puskát fogott ránk és fizetés helyett durva szavakat és fenyege­tést kaptunk. Ez volt az élet, a fizetés, a munka jutalma a gró­fok, a számtartók, a kiskirályok országában. Annak már vége. Ab­ból a világból szá­ntamra csak a szálas tölgyek és a kőriserdó ■maradt meg, amit hi­telbe ültettem. Ma már fizetéskor nem ’vadászpuskával fogad­nak és nem negyven fillért nyomnak a ke­zembe s nem kell az őszi fizetésemre tava­szig várakozni. — Ez mind eszembe jutott a múlt napon, mert jó volt visszaemlékeznem arra. hogy az októberi fizetésem pár fillér híján négyezer forint és a munkaegységek után járó hat mázsa búza volt. Ezeket mindazon fia­tal elvtársaknak írom, akik csak mostanában kezdtek élni, a múltat hírből ismerik, akik nem becsülik a mun­kahelyüket, a gépet, amit rájuk bízunk, akik örökké csak elé­gedetlenkednek. örül­jenek, hogy egy szebb, jobb korban kezdhet­ték meg az életet. MÉSZÁROS ALBERT traktoros

Next

/
Thumbnails
Contents