Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-10 / 293. szám
DiiwaNTiii i VILÁG P88LETÁJUA / EG YE/VL JETEK! A MAI SZAMBAN: A népi kamara jóváhagyta a Német Demokratikus Köztársaság kormány küldői tségé nek beszámolóját a moszkvai értekezlet munkájáról (2. o.) — A külkereskedelem és a mezőgazdaság kölcsönös feladatai a népjóiét emelésében (2. o.) — Jóízlésü fiatalságot! (3. o.) — A mol- ványi tanítónő (3. o.) — A téli gépjavítás a pártszervezet ügye is (3. o.) — A Baranya megyei „Felszabadulási irodalmi pályázat” eredménye (4. o.) — Fiatal művészek hangversenye (4. o.) DP BARAN YÁM ECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XI. ÉVFOLYAM, 293. SZÁM ARA 50 FILLER PÉNTEK. 1954 DECEMBER 10 Pécs — megyei jogú város Nagygyűlésen számoltak be a Béke Világtanács stockholmi üléséről a magyar küldöttek Az Országos Béketanács csütörtökön délután nagygyűlést rendezett a Sportcsarnokban. A nagygyűlésen a Stockholmban járt magyar küldöttek beszámoltak Budapest népének a Béke Világtanács legutóbbi ülésszakáról. A nagygyűlés elnökségében a magyar békemozgalom, a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek számos vezetője, a társadalmi, politikai és kulturális élet kiváló képviselői, az egyházak képviselői foglaltak helyet. Ott volt Andics Erzsébet, Kossuth-díjas akadémikus, az Országos Béketanács elnöke, a Béke Világtanács tagja, Beck András, Kossuth-díjas szobrász- művész, Berki Feriz, a magyarországi görögkeleti egyházközségek adminisztrátora, Bodor Mihály, a mátra- vidéki erőmű békebizottságának titkára, Bugár Já- nosné, az Országos Békétanács titkára, Erdei Sándor, a Magyar írók Szövetségének elsó titkára, Oskar Fischer a DIVSz titk., Földvári Aladár Kossuth-díjas egy. tanár, Gillemot László Kossuth-díjas akadémikus, a budapesti műszaki egyetem rektora, Horváth Richárd, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának alelnöke, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Jánossy Lajos Kossuth-díjas akadémikus, Kállai Gyula, a Kiadói Főigazgatóság elnöke. Kenéz Ferenc református lelkész, a XXII. kerületi békebizottság tagja, Ladányi Ferenc, Kossuth-díjas érdemes művész, a Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára, Lőcsei János Kossuth-díjas, sztahá- novista mozdonyvezető, Mag Béla, a Katolikus Papok Orsz. Békebizottságának titkára, Máthé Imre, az Akadémia lev. tagja, Mód Aladár, a Társadalom- és Természet- tudományi Ismeretterjesztő Társulat főtitkára, Nánási László, az Országos Béketanács alelnöke, Páter Károly, az agrártudományi egyetem rektora, Pesta László, a budapesti városi tanács végrehajtóbizottságának elnökhelyettese, Péter János református püspök, a Béke Világtanács tagja, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Rusznyák István Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Szabó István altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese. Szabó József pedagógus, Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Szakali József, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége Központi Vezetőségének első titkára, Tamás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, Valkó Endre, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének főtitkára, és Vass Istvánné, a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének elnöke. A Himnusz hangjai után Nánási László nyitotta meg a nagygyűlést, majd Andics Erzsébet emelkedett szólásra. A nagygyűlésen felszólalt Péter János, református püspök, a Béke Világtanács tagja, Földvári Aladár Kossuth-díjas egyetemi tanár, Jánosi Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Oskar Fischer, a DÍVSZ német titkára. Bugár Jánosné, az Országos Béketanács titkára a következő felhívást olvasta fel: Felhívás a magyar néphez A tősgyökeres pécsiek jogos büszkeséggel vették tudomásul, hogy az Idei tanácsválasztással Pécs város tanácsa kikerült a megyei tanács fennhatósága alól, önállóbb lett, hatásköre bővült, s a kerületi tanácsok tévén egyúttal közelebb is került a dolgozókhoz. Elismerése ez annak, hogy egyre szépülő, erősödő, gazdagodó városunk — amelynek különösen bányász-kerületei eddig sohasem tapasztalt gyorsasággal fejlődnek és erősödnek — mint országunk legnagyobb városainak egyike önálló köz- igazgatást, a megyétől független néphatalmi képviseletet igényel. A pécsi polgárnak szülővárosa szelletéből fakadó büszkeségén túl is érdemes azonban megnéznünk, mii jelent ez az „előléptetés" a frissen választott városi tanácsnak és a vá- fos dolgozóinak. Eddig a város valamennyi lakosának közvetlenül a városi tanácshoz kellett fordulnia ügyes-bajos dolgaival. Ez nemcsak annyit Jelentett, hogy a külvárosok dolgozói a nagy távolság miatt nehezen jutottak el ® tanácshoz, hanem azt is, hogy Pécs százezernyi lakosa ügyeinek intézéséhez kicsinek bizonyult a tanács Apparátusa. Most a három kerületi tanács létrejötte folytán a tanács közelebb került a dolgozókhoz. Közelebb, nemcsak földrajzi értelemben, nem- csak azt a néhány kilométert tekint. ve, ami a város központját a kerületektől elválasztja, hanem olyan Ártelemben is, hogy egy-egy kerületi tanácsra most 30—35 ezer lakó jut. ®6t a harmadik kerületi tanácsra alig több, mint húszezer dolgozó. A kerületi tanács tehát egy-egy dolgozó tigyére több időt fordíthat, behatóbban foglalkozhat azzal. A dolgozóknak is nagyobb lehetőségük nyílik Arra, hogy tanácsuk és személyesen Választott tanácstagjuk munkáját közvetlenül ellenőrizzék, figyelemmel kísérjék, megbírálják. Városi tanácsunk ilymódon valóban közvetlen képviselőjévé válik a város dolgozóinak, közvetlenül — s ennélfogva eredményesebben — irányíthatja a kerületek életét. Jelentősen megkönnyíti, egyszerű- s*ti a városi tanács ügyintézését az. hogy felsőbb szerve most nem a mérvéi tanács, hanem az Elnöki Takács. Azoknak a városi tanácsi határozatoknak, rendeleteknek a végrehajtására, amelyekhez az Elnöki Ta. hács döntése is szükséges, most gyor- Aabban sor kerülhet. A nagyobb önállósággal, gyorsabb ügyintézéssel *Syüttjár azonban a tanács nagyobb felelőssége is. Nemcsak könnyebben "'cgvalósíthatja a város dolgozóinak Javaslatait, kéréseit, hanem nagyobb körültekintéssel Is kell ezekkel foglalkoznia. Az, hogy dolgozóink személy szerint, a végzett munka alapján választották meg a tanács tagjait, biztosíték arra, hogy a városi tanácstagok valóban nagyobb felelős ségérzettel látnak munkához, nem hagynak elintézetlenül egyetlen ügyet sem, nem tűrik meg a bürokratikus 'huza-vonát a hivatalok működésében. Bővül a városi tanács hatásköre azzal is, hogy újabb gazdasági és kulturális intézmények kerülnek a kezelésébe, többek között az Állami Áruház két fiókja és a Pécsi Nemzeti Színház. Ezek igazgatása, a dolgozók érdekeinek és igényeinek meg felelő vezetése, komoly feladatot jelent a városi tanács számára, egyúttal azonban azt is jelenti, hogy ha a városi tanács ezt a feladatát jól oldja meg, sokat tud tenni a város gazdasági és kulturális életének további fellendítéséért A nagyobb önállóság, szélesebb ha. táskőr mellett megnövekszenek a városi tanács lehetőségei a közszolgáltatások megjavítására, a közintézmények bővítésére, a dolgozók jólétét és kényelmét szolgáló létesítmények gyarapítására. A város dolgozói joggal elvárják, hogy a tanács éljen is ezekkel a megnövekedett lehetőségekkel. Mindezek a tények arról tanuskod nak, hogy az idei tanácsválasztási« minden tekintetben megnőtt, megerősödött városi tanácsunk. A város dolgozói bizalommal várják tevékeny ségének eredményeit és készen állnak arra, hogy segítsék munkájában. Erre a segítségre szükség is van. Nem számíthatunk arra, hogy a tanács hatáskörének növelésével, a kerületi tanácsok felállításával minden probléma megoldódott. Most lesz csak igazán szükség arra. hogy a vára« dolgozói és a városi tanács a párt irányításával, a népfront-bizottság és a népfront-bizottság által ösz- szefogott lakosság aktiv támogatásával lássunk hozzá feladataink megoldásához. Az új szakasz politikájának, a kormányprogram célkitűzéseinek megvalósítása városunkban is megköveteli a lakosság minden ereiének mozgósításét. Ha büszkék vagyunk ma arra, hogy nagymultú és rohamosan fejlődő városunk a megyei jogú városok között van, tartsuk kötelességünknek, hogy közös erőfeszítéssel, a városi tanács segítésével, a népfront-bizottság akció- programjának végrehajtásával olyan eredményeket érjünk el városunk fejlesztésében, amelyek büszkeségünknek újabb alapokat, új, gazdag tartalmat adnak. üj összeesküvést szőnek a háború erői Európa és e világ békéje ellen. Az „európai védelmi közösség” tervének kudarca után Londonban, majd Párizsban kilenc nyugati hatalom kilenc külügyminiszter háborús szer. ződést kötött. Európa régi veszélyét, népünk ősi ellenségét, a német mili- terizmust akarják most újra feltámasztani, amely negyedszázad alatt két világháborút idézett fel és amely re alig tíz éve csúfos vereséget mért a népek egyesült ereje. A Wehr- machtot, e kegyetlen, gyilkos hordát, az európai népek, az európai kultúra pusztítóját újra talpra akar- ják állítani. Félmillió nyugatnémet férfit újra katonaruhába akarnak bujtatni. Az imperialista vezetők eltökélték, hogy mind a kilenc ország parlamentjében jóváhagyatják, törvényerőre emeltetik a párizsi háborús szerződést. Hogy ezt minél könnyebben elérjék, szeretnének hályogot borítani a népek szemére azzal a közösen hangoztatott jelszóval: előbb ratifikálni, azután tárgyalni. A háborús szerződés jóváhagyása megnehezíti a tárgyalásokat,' akadályozza a megegyezést, útját állja a nemzetközi feszültség enyhítésének és a háború közvetlen veszélyét idézi fel. A népek lelkiismerete ezért — Európában és- szerte a világon — nemet mond erre a gyilkos tervre. A népek tárgyalást akarnak, közös tárgyalást a szerződés jóváhagyása előtt! Meg kell akadályozni a. háborús szerződés jóváhagyását! Meg kell akadályozni Nyugat-Né- metország felfegyverzését! Meg kell akadályozni az új világháború előkészítését! Úgy kell harcolni az új háború nö vekvő veszélye ellen, hogy lássuk a béke megőrzésének útját és lehetőségét. Ezt az utat megmutatta a Szovjetunió, amikor ez év februárjában javaslatot tett valamennyi európai ország közös biztonsági szerződésének megkötésére. Ennek az útnak a helyességét erősítette meg az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai értekezlet, amikor bejelentette hogy a béke erői közös, szilárd frontba tömörülnek fenyegetett biztonságuk védelmében. A békés megoldás útja előtt álló akadályok elhárításáért szólította harcba a népeket a Béke Világ tanács stockholmi ülésének felhívása. Es a népek harcba indulnak. Meg akarják ég meg fogják akadályozni a jóvátehetetlent. Hatalmas, közös akció bontakozik ki egész Európában, az egész világon. A népek egyesítik erejüket, hogy meghiúsítsák a párizsi szerződés jóváhagyását. Nyugat-Német ország újrafelfegyver. zését. Követelik a négy hatalom haladéktalan tárgyalását Németország békés úton történő egyesítésére. Követelik valamennvi európai ország tárgyalását, békéjük és biztonságuk megóvására. Követelik a békés rendezést, amelyet meg kell és meg lehet valósítani. A koreai és az indokínai háború megszüntetése, az „európai védelmi közösség" elvetése azt bizonyítja, hogy a kilencszázmilliós béketábornak. a tőkés országok békét akaró százmillióinak, a békeszeretö emberek összesített erejének módja van a legnehezebb legveszélyesebb kérdések békés megoldására is. A háborús kormányok terveit a népek meghiúsíthatják. Meghiúsíthatják mindenekelőtt azzal, ha az erő politikájával a népek elszánt békeakaratát, a béketábor országainak növekvő gazdasági és honvédelmi erejét szegezik szembe. Ezért tekintenek a hazájukat és a békét szerető emberek a moszkvai nyilatkozatra úgy. mint a béke és biztonság megvédésének biztosítékára. Induljon harcba a mi népünk is a hazánkat közvetlenül fenyegető új, nagy veszedelem elhárítására. Erősítse harcunkat népünk legjobbjainak hősi helytállása, amellyel évszázadokon át szembeszálitak a függetlenségünk, szabadságunk, nemzeti kultúránk megsemmisítésére törő német hódítókkal. Ki tudná elfeledni azt a tengernyi kínt és szenvedést, amelyet a német hódítók évszázadokon át népünknek okoztak? Nincs olyan magyar, akitől a német militarizmus az elmúlt két világháborúban ne ragadta volna el apját, vagy testvérét, férjét, fiát vagy közeli rokonát! Ki ne gyűlölné annyi balsorsunk és annyi szenvedésünk okozóját, a német militariz- must? Népünk és hazánk ma erősebb és egységesebb, mint bármikor. Erőnk és egységünk tudatában, rendíthetetlen elszántsággal szálljunk szem. be a káború$ gyujtogaíókkal s ugyan akkor teljes odaadással gyarapítsuk tovább hazánk erejét, szilárdítsuk meg jobban nemzetünk egységét, támogassuk kormányunkat népünk sza bad, békés, virágzó életének biztosításában. Magyar hazafiak, magyar béke- harcosok! A Hazafias Népfrontba tömörült milliók! Mindenki, akinek szent ügye hazánk békéje, szabadsága, függetlensége, felvirágzása! Még szorosabbra zárkózva mutassuk meg az egész világnak, hogy egyek vagyunk nagy, közös ügyünk, a népek biztonságának és békéjének védelmében. A Hazafias Népfronthoz csatlakozott tömegszervezetek, egyesületek! Népfront-bizottságok, békebizottságok! Beszélgetéseken, kisgyűlésekcn, beszámolókon, előadásokon mutassatok rá a német újrafelfegyvérzéssel járó, hazánkat fenyegető háborús veszélyre. Idézzétek fel a német hódító törekvések elleni történelmi harcaink ragyogó emlékeit és helyi hagyományait. Mutassatok rá a béketábor növekvő erejére is és értessétek meg. hogy a nemzetközi békemozgalom eddigi nagy győzelmei nyomán s a hatalmas Szovjetunió vezette békeszerető népek «" -szefogásával fel vehetjük a harcot az új veszély ellen is. Jussatok el minden magyar családhoz. minden otthonba. Szervezzetek tiltakozásokat, hallassátok határainkon túl is zengő szóval: nem nyugszunk bele a német militarizmus feltámasztásába! Értessük meg mindenkivel, hogy a felemelkedés útján csak úgy mehetünk előre, ha megfeszítjük erünket a béke védelmében is. Le a német militarizmussal! Előre a béke megvédéséért, a közös európai biztonság megteremtéséért! Előre hazánkért, otthonainkért, szebb jövőnkért! A HAZAFIAS NÉPFRONT ORSZÁGOS TANACSA, ORSZÁGOS BÉKETANACS. A felhívási a nagygyűlés egyhan- >úan elfogadta. A nagygyűlés a Szózat hangjaival ént véget, A Molnár DiSZ-brigád elérte a gesztenyés! ikeraknát Komló legnagyobb termelőaknáját, a Kossuth-aknát a szénosztályo- j"vai összekötő táróba torkolnak be a többi komlói aknák szállótívágatai J.s: így gyűlik össze és továbbítódik a mélyszinteken termelt szén a tá- ®vai szemben magasodó szénosztályozóhoz.- Ez év február 10-én a vágathajtásban 100 méteres mozgalmat kezde- jJJÁhyező országoshírű Molnár DISZ-brigád azt a feladatot kapta, hogy “be a táróba kösse be a gesztenyés! dombokon épülő hatalmas iker- púát. A Molnár DISZ-brigád becsülettel helytállt ebben a munkában ?’ az éveleji sikerek után a tanács választások tiszteletére. november vállalt* határidő helyett havonkénti több mint százméteres átlaggal °Vember 25-ig elérte az ezer métert. , Újabb felajánlásában azt Ígérte a brigád, hogy a gesztenyés! aknáig ^tralévő mintegy harminc métert december 15-ig kihajtja. Hat nappal » határidőt Is lerövidítették és már a december 9-i délutános mű- ^akváltásnál büszkén jelentették: lukasztottunk! h. Molnár Istvánt még november 28-án tanácstagjuknak választották r*cs-Szabolcs dolgozói. Ez az újabb nagyszerű munkahőstett Is ékesszó- **> bizonyítja: méltó a bizalomra.
