Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-10 / 293. szám

2 NÄPCÖ tw« r-r~ r.rrü 10 A népi kamara jóváhagyta a Német ß Demokratikus Köztársaság kormány- küldöttségének beszámolóját X a moszkvai értekezlet munkáiéról Bérűm (MTI): A Német Demokrati k.us Köztársaság Moszkvában járt kormányküldöttsége a népi kamara szerdai ülésén beszámolt a Szovjet­unió kezdeményezésére tartott euró­pai biztonsági értekezlet munkájáról és jelentőségéről. Otto Grotewohl miniszterelnök, a kormányküldöttség vezetője részle­tesen ismertette az értekezletem el­hangzott felszólalásokat és a mosz­kvai deklarációt, majd többi között kijelentette: — A német müitarizmus a német nép legnagyobb ellensége, amely nem csak a német népet, hanem a szom­szédos országok biztonságát és nyu­galmát is állandóan veszélyezteti. A Német Demokratikus Köztársa­ság küldöttsége’hangsúlyozta, hogy amennyiben Nyugat-Németországban reguláris haderőt, új Wehrmachtot hoznak létre, köztársaságunk a béke és a munkás-paraszt állam biztosí­tására nemzeti hadsereget állít fél. E hadsereg senkit sem fenyeget majd mert zászlónk a béke zászlaja ma­rad. Mi változatlanul a szabad, össz- námet választások megtartásáért. Németország békés és demokratikus újraegyesítéséért küzdünk. A Né­met Demokratikus Köztársaság nem_ •/éti haderejének — ha létre kell jönnie. — egyetlen célja a béke megmentése lesz.“ Német szempontból — folytatta Grotewohl, — a moszkvai dók1 a rá­ció következő 5 célkitűzése a leg­jelentősebb cs legfontosabb: 1. Nyugat-Németország újrafel- fegyvérzésének megakadályozása. 2. Szabad össznépiét választások végrehajtása 1055-ben, 1. A német békeszerződés megkö­tése i. Valamennyi Kelet- és Nyugat- Nónvetország’ban lévő külföldi meg­szálló csapat kivonása, 5. Európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése. A Német Demokratikus Közitársa. ság küldöttsége úgy véli, hogy a moszkvai értekezleten történt rész­vételiével és a moszkvai nyilatkozat aláírásával a német nép Európa biz­tonsága iránti legszentebb köteles­ségét teljesítette — mondotta Gro- Tev ohl miniszterelnök. Ezután Németország Szocialista Egységpártja nevében Walter Ul­bricht minisztere Inökhelyettes, a Né met Parasztszövetség nevében Ber- thoíld Rose, a Keresztény Demokra­ta Unió nevében a szabadságon lé­vő Nusclíke min isz t ereinökhelyettes képviseletében Töplitz államtitkár, a Liberális Demokrata Párt nevé­ben dr. Loch miniszterelmötóhelyet- tes, a Nemzeti Demokrata Párt ne­vében dr. Boltz miiniiszterelnökhe- lyet-tes és külügyminiszter, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetsége nevében Herbert Warnte, a Német Demokratikus Nőszövetség nevében Ilse Thiele, a Szabad Német Ifjúság nevében Erich Honecker szólt hoz­zá a miniszterelnök beszámolójá­hoz. Valamennyien kiemelték, hogy a moszkvai nyilatkozatban lerögzített elvek és célkitűzések teljes össz­hangban vannak a békeszerető né­pek, köztük a német nép érdekei- vek A népi kamara egyhangúan elfo­gadott határozattal jóváhagyta a mi­niszterelnök beszámolóját, s helyes, léssel és köszönettel tudomásul vet­te a Moszkvában járt kormánykül­döttség tevékenységét. A népi ka­mara határozatában felhívta egész Németország békeszerető hazafias ’akosságát, hogy fokozza ellenállá­sát Adenauer nemzetáruló újrafel. fegyverzési politikájával szemben, akadályozza meg a párizsi szerző­dések ratifikálását és végrehajtását 3 kényszerítse ki a Németország új­raegyesítéséről tárgyaló össznémet tanácskozás és a négyhatalmi érte­kezlet megvalósítását. Angol és skót lapvélemények a szerdai glasgoici mérkőzésről News Chronicle: A mérkőzés megállás nélküli har Glasgow: A skót és az angol lapok szerda esti és csütörtök reggeli szá­mukban úgy beszélnek a szerdai glasgowi mérkőzésről, mint győze­lemről. Igen értékesnek tartják a kőt gólküiönbségű vereséget. Több lap megállapítja, hogy a skót csapatnak esélye lett volna döntetlen eredmény elérésére, ez azonban most még nem sikerült. Talán majd egyszer... Az egyes lapok így foglalkoznak a mérkőzéssel: Scottish Daily Mailben Johnstone, az egyik legjobb skót já­tékos nyilatkozik: Igen jó volt a taktikánk — hang­súlyozza, — s különösen azok az el­gondolások váltak be, amelyeket a közös edzéseken sokat gyakoroltunk. Például, hogy a szabadrúgást gyor­san végezzük el, ne engedjünk időt a magyar védőiknek a felzárkózás, hoz. Nagyszerű bizonyítéka volt en­nek a második gól, ami McKenzie gyors szabadrúgása nyomán követ­kezett; be, s amelyből én teljesen fe­dezetlenül hagyva fejelhettem a lab­dát a magyar kapuba. Daily Telegraph: A mérkőzés a második félidő kö­zepén még nem dőlt el. Állt az a 'ehetőség, hogy a skót csapat há­rom-három arányban végez. A ma. gj arefle azonban egy igen szép gól- al növelni tudták előnyüket. ci mutatvány volt, amelyet néha 'Tsszafojloft lélekzettel figyeltünk. A Wolverhampton Wanderers igazga­tója. Cuüis kijelentette: Magyarország méltán megérde­melte a győzelmet, ök voltak a jobb csapat technikailag is, de nem vol­tak olyan jók. mint akkor, amikor Angliát 'egyőzték: Wembley-ben és Butíapesien. Puskás sem volt a szó. Kőit ragyogó formában. A csatársor kimagasló alakja Kocsis, a labda igazi művésze volt. Daily Mail A mérkőzés után több magyar já­tékos panaszkodott a skótok kemény iátéka miatt. A magyarok a máso­dik fthdő közepe tájén valószínűleg egy kissé fáradtak, de időnként ‘ az •gazi fut bab géniusz ragyogását mu­tatták. Ez különösen Kocsisra és Hidegkútira áíll. Dally Herald A skótok elismerésit érdemelnek harcias szellemükért és az erős vé­delemén’!, de semmi egyébért. Túl nagy gondot fordítottak a kemény játékra. Ebből jóval kevesebbet ké_ vünk, viszont jóval több tervszerű futballozást s akkor meglephetik a sportvitágot. Baldwin beismeri az amerikai légi kémkedési Peking (Uj Kína) A newyorki Dally Worker december öíödiki je­lentése szerint Hanson Baldwin, a Nem York Times katonai szemleírója beismerte, hogy az utóbbi néhány esztendő alatt amerikai repülőgépek kémkedés céljából ismételten behatol tak idegen területek fölé. Baldwin ..Az életbenmaradás ára*’ címmel szeptember 14-én közölt cikkében a következőket írja: „Az Egyesült Ál­lamok ’égierejének és haditengeré­szeiének repülőgépei nyolc év óta, de különösen a koreai háború 1950- ben történt megindulása óta többíz­ben keringtek a Szovjetunió határai körül és néhány esetben át is halad­tak e határok felett. Különféle jel­legű pozitív és negatív tájékozódást igyekeztek szerezni.” Baldwin azután ismertette a fény­képező felderítés, az eiektrofizikai hó’szerzés. a rádióaktív hírszerzés, stb. céljából végzett repülő-küldeté­seket. „Néhány amerikai repülőgép folytatja a cikk — valószínűleg szán­dékosan más nemzetek légi határain is behatolt. Ezeknek a repülőgépek­nek a misszióját szintén kémkedés­ként lehet megjelölni, megkülönböz­tetésül a nyílt tengerek vagy baráti területele felett szokásos felderítő repülésektől. Ilyen alkalmakkor ügy­nököket dobhattak le ejtőernyővel, fényképfelvételeket készíthettek vagy elektromos mérőkészülékeket használhattak más nemzetek légite- lében A külkereskedelem és a mezőgazdaság kölcsönös feladatai a népjólét emelésében A külkereskedelmi miniszter első helyettesének nyilatkozata Külföldi hírek BERLIN A bonni parlament szerdán meg­kezdte az 1955/56. évi állami költség­vetés tervezetének tárgyalását. A költségvetési törvényjavaslatot az „egészségügyi” szabadságon lévő Schöffer pénzügyminiszter helyett Hartmann államtitkár terjesztette elő. A költségvetési tervezet szerint az állami bevétetek és kodások összege külön-külön 27.18 milliard márka. A ’egnagyobb kiadási tételt, kilencegész öttized milliárdot, azaz a kö’tségve- tési összeg harmincöt százalékát, a megszállási és útrafelfegyverzési költ ségek alkotják. Nyugat-Németország- nak a jövő évre előirányzott katonai kiadásai összesen 12.8 nr'lliárdra rúgnak. Hartmann államtitkár kö­zölte, hogy a köHségvetésben nem szereplő katonai kiadások fedezésére a „nyugati márka értékállandóságán őrködő” pénzügyminisztérium nem lát más lehetőséget, mint belső vagy külföldi kölcsön felvételét. LONDON A londoni rádió jelenti, hogv a belga parlament külügyi bizottsága ióváhagyta a párizsi egyezmények keretében megvalósuló német újrafel fegvverzés és a Nyugateurópai Unió elvét. PEKING A kínai népi felszabadító hadsereg partvédelmi egységei és a helyi köz­biztonsági erők Fucsien tartomány­ban legutóbb lelőtték Csang-Kaj-sek három fegyveres ügynökét. Az ügynökök november 28-án este titokban partraszálitak Sziámi me- ?ye egyik szigetén. December 1-cn reggel a partvédelmi egységek és a he'yi közbiztonsági erők emberei kö­rülzárták őket. Az ügynökök vona­kodtak megadni magukat, m're mind hármat lelőtték. Felszerelési tárgyaik között egy rádió-leadóállomást is ta­láltak. BERLIN Dr. Gerstenmaier, a bonni parla­ment elnöke, aki néhány napra Hol­landiába látogatott, Hágában sajtó- értekezleten beismerte, hogy az újra felfegyverzés terve rendkívül nép­szerűtlen a nyugatnémet ifjúság kö­rében. Ezzel a ténnyel akarva-aka- ratlanul meg kell barátkoznunk — mondotta — majd hozzáfűzte, hogy ...az újrafelfegyverzést ennek ellené­re végre kell hajtanunk. Számolunk azzal, hogy a jövendőbeli nyugatné­met hadsereg katonái nem lelkese­désből, hanem kötelességből teljesíte­nek majd szolgálatot.” A mezőgazdaság fejlesztésének fon tosságáról és a külkereskedelemmel kapcsolatos kölcsönös feladatairól Incze Jenő, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese a következők­ben nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának. Parasztságunk a mezőgazdasági tér melés növeléséhez — amint ezt a kormányprogram megjelöli — több traktort, gépet, szerszámot, műtrá­gyát, növényvédőszert kap. Ezek egy részét külföldről hozzuk be. A külkereskedelem tehát a terme­lőeszközök beszerzésével jelentő­sen hozzájárul a terméseredmények emeléséhez és így a parasztság jöve­delmének emelkedéséhez. Fontos, hogy a dolgozó parasztság a devizá­ért importált gépeket, műtrágyát, növényvédőszereket, vetőmagot gon­dosan kezelje, jól használja fel. hogv a falusi dolgozók ésszerűen gazdál­kodjanak a sokszor nem könnyen beszerezhető imoort árukkal. Természetes, hogy minden ország csak olyan mértékben tud importál­ni, amilyen mértékben saját termel- vénveit egyidejűleg exportálja. Ne­künk nagy mennyiségben kell impor­tálnunk. Nemcsak mezőgazdasági termelőeszközöket, hanem ipari nyersanyagokat is. mint például pa­mutot, gyapiút. bőrt, fát, vasércet, stb., amelyekből a népünk ellátásá­hoz szükséges fogyasztási cikkeket 'dehaza állítjiík elő. Alapvető kér­dés tehát, hogy a behozott cikkekért export-cikkekkel fizetni is tudiunk. Ezért az ipari és a mezőgazdasági dolgozók fontos feladata, hogy ele­gendő mennyiségben és megfelelő minőségben termeljük azokat á cik­keket. amelyeket a behozott árukért eseré'be külföldre kell szállítanunk. A magyar mezőgazdaság termékei, nek kivitele az utóbbi időben nem ért el megfelelő színvonalat. Bort. 'ibamájat, paradicsompürét, tojást és még sok mást, — amelyek pedig messze földön híresek — az utóbbi 'dőben sokkal kevesebbet exportá- lunk, mint a felszabadulás előtt, sőt egyesekből kevesebbet, mint a felsze badulást követő években. Pedig a Berlin (MTI) A bajorországi pár. tok között a legutóbbi tartományi választások után éles ellentétek tör­tek ki. A Bajor Párt elutasította Adenauer Keresztény Szociális Unió­jának javaslatát, hogy a két párt magyar paradicsompüré, libamáj­konzerv, szalámi, dobozsonka, cukor, maláta, baromfi, vaj, sajt, toll, tokaji bor ma is messze földön elismert és keresett cikk még a nyugateurópai ás a tengerentúli országokban is. Ezeknek előállítására nagyobb fi-, gyeimet kell fordítani, hiszen terme­lésünk nemcsak az exportot nő vei1.. hanem az átlagosnál nagyobb jöve­delmet biztosít a termelőknek is. Az utóbbi időben kormányunk egész sor mezőgazdasági cikk átvételi árát emelte fel s a jobb árut ma is ma­gasabb átvételi árral jutalmazza. Ha mezőgazdasági termelésünk hozamát tíz százalékkal emeljük — és ehhez minden előfeltétel megvan — akkor ennek a többlet termelés­nek a devizaértékéből 15.000 univer- zál-traktort, 15 millió kiló pamutot (ez megfelel mintegy 90 millió méter textilanvagnak) négymillió köbméter épületfát, öt millió kiló gyapiút, száz húsz millió kiló citromot. 200,000 há­ti permetezőgépet, 60.000 szekeret. 30.000 lószerszámot és 500.000 pár csizmát, továbbá sokezer rádiót, mo­torkerékpárt, kerékpárt, bútort és még sok egyéb olyan cikket tudnánk vásárolni, amellyel az ország lakos­ságának jólétét növelhetnénk, igé­nyeit jobban kielégíthetnénk. Különösen a tokaji, a badacsonyi, s, a villányi hegyvidék szőlőtermelői­nek figyelmét hívjuk fel, hogy fo­kozzák a szőlőújítások és a telepíté­sek munkáját. Győr környékén nö­veljék a jó májlibák tenyésztését, fordítsanak nagyobb gondot a tojá­sok frisseségére és a tisztaságára, a toll — különösen a liba és kacsától! — helyes kezelésére. Azokon a tá­jakon, ahol a kivitelre alkalmas, leg­fontosabb árufajtákat kitűnő minő­ségben lehet termelni, nagy figyel­met kell fordítani a termelés növe­lésére és jobbminőségű cikkek elő­állítására. Ezzel parasztságunk nem csak a saját jövedelmét emeli, de egyben az egész magyar népnek nagy szolgálatot tesz — fejezte be nyilat­kozatát Incze Jenő, a külkereske­delmi miniszter első helyettese. alakítson koalíciós tartományi kor­mányt. Ez azt jelenti, hogy Adenauer pártja, amely az utóbbi 8 év során tartományi miniszterelnököt állított Bajorországban, most teljesen kiszo„ rul a tartományi kormányból. Adenauer pártját ki akarják szorítani a bajorországi tartományi kormányból Soha többé Anschwitzot! I J ónig István ritkán vett a kezébe könyvet. Most t is csak azért lapozott bele az „Emlékezzetek ránk!” című kiadványba, mert azt mondták neki a boltban, hogy nagyon megható, nagyon érdekes dolgok vannak benne. Amint hazaért, letette a kabátját és csak úgy kíváncsiságból kinyitotta a 23. oldalon. Ezt olvasta: „Barbara Grzesiak. 1924-ben született a lengyelor­szági Poznanyban. Több rajtaütésben vett részt a né­met megszállók rendőrsége ellen. 1944-ben letartóztat­ták fegyverrejtegetésért és halála pillanatáig kínoz­ták. Augusztus 25-én fölakasztották.” Egy pillanatra megállt az olvasással. Maga mellé hívta feleségét és most már fennhangon olvasta tovább a mártír levelét. „Kedves Édesanyám Édesapám! Ma utoljára ír nektek szeretett lányotok. Két óra múlva kivégeznek. Búcsút mondok hát nektek, kedv« anyácskám, apukám. Ne keseregjetek kislányotokért, mert nem leszek egyedül. Azt álmodtam, hogy Isio vár rám. Te, drága anyukám, már búcsút vettél tő­lem ... Itt félbeszakította az olvasást, mert felesege zokogott. — Mi az? Sírsz? — Borzasztó! Talán nem is voltak ezek «anbeiek^ Hangja el-elcsuklott, amikor a következőket ol­stíl ’ „Köszönöm nektek, kedves szüleim, llogy dsággal neveltetek. Tudom, hogy ™1?d|,nnrf1 erettetek, s csak én értem kívántátok . i, ma közeledik az idő, hogy lyám, hogy szeretnék karjaidban, ke dni! __” — Nem tudom tovább olvasni! Folytasd te. „Életem huszadik tavasza előtt eiragadjak toletek irrsjrrsss ää. ­im. 11 órakor végeznek ki... __Elég' Ne folytasd tovább..: Hó nig István arcát a tenyerebe szorította és fel­h-0MinÜia csak én írtam volna... és magával ra­dta az emlékezés. Szaggatottak voltak a gondolatai, ini,"^ Siklós Gettó. Barcs. Gettó. Itt mar neme- le is vannak. Együtt a családdal. Dezső is itt van... wngonírozás ... Lezárt vagonok... Külön a gyerme- ■k2asszonyok és külön a férfiak... Ismeretlen tajak. •ri'ítózás Lövés dördül... Egy szökni akarót lelőt- lT Ez az első halott, amit életében látott.;; Ismeretlen vidéken áll meg a vonat. Ismeretlen arcok... Ismeretlen beszéd... Menetelés... Hiába keresi a szüleit.., Sír... Belérúgnak... Nagy épületbe vitték... A folyosón öregek, gye­rekek és serdülő ifjak... Az öregeit és a gyereket balra mennek, az erősebbek jobbra ... Mi lesz ve­lünk? ... Egyik gyereket elszakítják szüleitől... Egy pillanatra meglátja öregszüleit. Hiába kiált. Két né­met balra taszigálja őket... Ö is orvos elé kerül. •$ Jobbra küldik ... Mikor láthatja a szüleit? .;, Sorakozó... Munkára mennek... Irtózatos dübör­gés ... Éhes, szomjúság gyötri .., Talán, ha összeesne, adnának neki enni és inni... összeesik... Egy mar­cona férfi hajol föléje... Eltűnik az irodában.., — Halló, krematórium? Egy halottunk van. Ké­rünk egy villamos kocsit. De hiszen ő nem halt meg. Élni szeretne. Alig élt még valamit. Még tizenötéves sincs... Felugrik és mint az őrült, szereli össze a német „csodafegyvere- ket a V 1-et. Keresik a halottat. Nincs sehol. Meg- menekült. Már alig van ereje. Ki kell tartani, mert k'^A1/r^en '' ’ ^®ge a munkaidőnek. Másnap reggel van... A gyár parancsnoka’ kiadja a parancsot. Mielőtt munkába indulnának, a „színház­ba” mennek. " Borzalmas. Tizenöt ember áll megkötözve. Á gyár parancsnoka rájuk mutat. t így jártok, ha nem teljesítitek a Führer' pa­rancsait. Sortűz. Vér fröccsen a falra és elvágódnak a ki­végzettek. Más munkahelyre kerül. Hullaszállító a kre­matóriumnál. Mindenütt' halott, halott hátán. Egy nagv halotthegyhez irányítja a csillét. Már érezni az ‘osz­lásnak indult hullák szagát. Gyorsan kell dolgozná mert különben holnap, vagy holnapután ő is idekerül­Már szürkül. Lassan abbahagyhatják az emberte­len robotot. Újabb szállítmány halott érkezik. Azt mondják a lengyel zsidók, hogy, itt ölik meg ezeket az embereket, ö nem tudja. Lehet... , . , Schneller, schneller! — hangzik az egyik L'r biztatása. Minden védőeszköz nélkül húzza, cibálja a halóit takat. Ismerős arc bukkan eléje... Az öreganyja Beleváj a hullatömegbe ... Keresi a többieket: Det zsot, Ibit, anyját, nniát és öregapját. Rózsaszín fátyol hu7''-’k szemére piváoAmv JJ mi éné fériére néz. Az eltorzult arcban a,:“ ismeri fel. Mi történhetett vele? Elég volt belőle. Soha többet Auschwitzot! M, történt veled? — Semmi. Csak az emlékek. Gyertek ide fiaim--' Szalai János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents