Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)

1954-12-05 / 289. szám

W Ä P C ö ICC* rECrST-BITB s „4 moszkvai értekesiet nyitvahagyta as ajtót'. a tárgyalások előtt66 Demokratikus és burzsoá lapok véleménye a közös deklarációról biztonságuk biztosítása »AAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAiAAAAAAAAAAAAAAAiÁAáA*±/.*AAAAA*AAAAA*iAA**AAáA KülföSdi hírek l BERLIN December 3-án valamennyi berli­ni demokratikus lap első oldalon kö­zölte az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó moszkvai ér­tekezlet résztvevőinek deklarációját. A lapok közük a moszkvai értekez­let záróközleményét, majd kommen­tálják az értekezlet eredményeit. A Neues Deutschland „Felhívás a békére és megegyezésre" című szer­kesztőségi cikkében írja: A moszkvai értekezlet rendkívül nagyjelentőségű az európai kollektív biztonság .biztosítása és a német kér­dés megoldása szempontjából. Á lap leleplezi a hyugatberiiní re. akciós sajtó, többek között a Die Neue Zeitung című amerikai lap rá galmazó koholmányait, amely péi tóul azt állítja, hogy á Német De­mokratikus .Köztársaságban már lét. rehozták a hadsereget. A Neues Deutschland ezzel kapcsolatban meg- .,egyzi, hogy az amerikai lap emlí­tést sem tesz Grctewohl miniszterel­nöknek arról áz újból előterjesztett javaslatáról,' hogy egyezzenek meg minő a keletr, mind a nyugatnémet­országi rendőrség valamennyi fajtá­jának létszámát, elhelyezését és fegy vérzetét illetően, és vizsgálják meg Németország mindkét, részében a tényleges helyzetet ebben a vonat­kozásban. — Ebben a helyzetben, amely a béke ügyére nézve komoly veszé­lyeket terhes, az európai béke és biztonság kérdésével foglalkozó ér­tekezleten elhangzott a felhívás az európai béke és biztonság biztosítá- . sara, elhangzott a felhívás a békére és a megegyezésre. Mindenekelőtt hozzánk, németekhez szólnak a fel­hívás szavai, mive) a párizsi egyez­mények mindenekelőtt Németorszá­got fenyegetik. Németország újraegye sítése csakis olyan körülmények kö­zöt valósítható meg, ha elvetik Nyu- gat-Németország újráfelfegyvérzését, ha magpk a németek veszik kezük, be országuk egyesítésének ügyét. — Ezért minden német nemzeti köve­telése az. amit Otto Grotewohl mi­niszterelnök az értekezleten újból hangsúlyozott: „Németele, ,.egy asz­talhoz." LONDON Az angol polgári lapok többsége vezető helyen számol be az európai béke és biztonság biztosításával fog. lalkozó moszkvai értekezlet befeje­zéséről és az értekezleten hozott ha­tározatokról. A The Times és a Daily Mail első helyen közli a nyi­latkozat aláírásáról szóló jelentése­ket is. A The Times a Reuter iro­dának a moszäcvai rádió alapján kö­zölt hírét felhasználva bőséges ki­vonatokban ismerteti a deklarációt. A többi lap a deklarációnak, csak azt a részét közli, amely szerint az értekezlet résztvevői abban az eset­ben, ha ratifikálják a párizsi egyez­ményeket, újabb intézkedésekhez fo_ lyamcdna.k érdekében. A lapok általában tartózkodnak attól, hogy kommentálják az érte­kezlet munkáját. PÁRIZS A fra'ncia közvélemény nagy ér­deklődéssel kísérte az európai béke és biztonság biztosításával foglalko­zó moszkvai értekezlet munkáját. Ez a téma élénken foglalkoztatja mind a politikai, mind a sajtóköröket. A burzsoá sajtó azonban igen röviden számolt be az értekezlet eredményei­ről és tartózkodott a kommentárok­tól is. A Combat jelentése szerint az ér­tekezletnek az az eredménye, hogjt „határozatot hoztak, a kommunista fegyveres erők .egyesítéséről és meg­szilárdításáról, arra az esetre, na ratifikálják a párizsi egyezménye­ket." A l'Aurore rövid jelentésében is­merteti a deklaráció aláírását. E hír élén a következő cím olvasható: „Egységes parancsnokság alatt egye­sítik a szovjet tömb fegyveres erőit." A lap ugyanakkor rámutat, hogy „nyitvahagyták az ajtót a tárgyalá­sok előtt." A Libération felveti, hogy a mosz. kvái értekezlet után most milyen álláspontra helyezkednek majd a nyugati hatalmak. „Ä remény még megvan — hangoztatja a lap, — az értekezletre összeült keleti országok újabb javaslatokat terjesztettek elő. Azt szorgalmazzák, hogy velük együtt keressük meg a kollektív biz­tonságnak azt a formuláját, amely egyaránt biztosítana bennünket a német veszély feltámadásával és a fegyverkezési verseny következmé­nyeként előálló nyomorral szemben. Az ünnepélyes és világos moszkvai megnyilatkozások után nincs többé helye a fecsegéseknek" — írja befe­jezésül a lap. NYUGAT-BERLIN A „Der Tag" és a „Die Neue Zeitung’’ megjegyzik, hogy a mosz­kvai értekezleten résztvett államok legfőbb célja a német kérdés meg­oldása volt és hogy ha a nyugati hatalmak lemondanak Nyugat-Német ország újTafelfegyverzéséről, akkor valószínűleg megegyezés jöhet létre az _ össznémet választások 1955-ös megtartásáról. RÖMA Az „II Paese" hallatlan fontosságul okmánynak” nevezi a deklarációt, amely „erélyes és konkrét állásfog­lalásról tanúskodik a párizsi egyez­mények esetleges ratifikálásával szemben” és „ugyanakkor megnyitja « az utat a nemzetközi tárgyalások és békés megegyezések előtt abban az esetben, ha a Nyugat rászánja ma­gát a párizsi egyezmények ratifikálá­sának elhalasztására”. OSLO A „Fri heten“ című lap az európai 1 béke és biztonság kérdésével fog-« lalkozó értekezlet eredményeit ele-« mezve vezércikkében a következőket« írja: „A moszkvai értekezlet felhívás« Nyugat-Németország és Nyugat-« Eurőpá népeihez. támogassák _ az« európai biztonság, problémájának j egyedül lehetséges megoldását, amely körül minden európai országnak tö­mörülnie kell... Csak a közös euró-J pai biztonság teremt igazi, kollektív biztonságot”. HELSINKI A „Vapaa Sana” a következő cím« alatt közli a deklarációiról szóló ^ hírt: „Továbbra is nyitva áll az út; a tárgyalások előtt..” ► nevű ► felrobbant ► BERLIN. Berlin demokratikus szektorának Prenzlauer Berg kerületében, — mint az „ADN” közli — csütörtökön este így Nyugat-Berlinben felengedett léggömb. A léggömb segítségével pro-? vokációs propaganda röplapokat dobtak le. A léggömb felrobbanásakor► i légnyomás hét ház ablakait betörte és leszakította egy ház tetejének? így részét. A robbanáskor az utcán tartózkodó két ifjú égési sebeket £ szenvedett. e ► BERLIN. Dj. Friedénsburg ODU-Párti szövetségi gyűlési képviselő? Berlin francia szektorában egy választási gyűlésen kifejezésre juttatta£ azt a nyílt fenyegetést, hogy a bonni militaristák a nyugatnémet haderő? 'alpraállítása után nyomást gyakorolnak Franciaországra. Friedensburg szószerint a következőket jelentette ki: „Sajnálatos £ hogy a franciák Nyugat-Németország felfegyverzésébe beleegyezésüket csak a Saar-vidék árán adták meg. Ez az egyezmény azonban csak ideig- ► 'enes és olyan sok tisztázatlan dolgot tartalmaz, hogy Németországnak ► könnyű lesz a franciákat tárgyalásra bírnia, mihelyt valami kevés erő is? 'esz a kezükben^ Két év múlva már más hangnemben fogunk ve'Jük? beszélni.” ? december? ► ► *■ NEWYORK. Az ENSZ közgyűlés politikai bizottságának --i délelőtti ülésén folytatták az általános vitát a koreai kérdésről. Ennek során J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője kijelentette: a kérdéssel kapcsolatos vita bebizonyí tóttá, hogy a koreai [kérdésről lehe- ? teilen komolyan tárgyalni a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és íj a Kínai *Népköztársaság képviselőjének részvétele nélkül, akik kellőd felvilágosítást adhatnának a bizottság tagjainak és kifejthetnék á ma-£ pik álláspontját. ? Mi a tárgyalások folytatását támogatjuk — mondotta többek között £ — azt, hogy a tárgyalásokon mindkét fél egyenlő jogokkal vegyen? 'észt és mindkét fél számára elfogadható, nem pedig az kierőszakolt megállapodás jöjjön létre. egyik fél álta' ? KARACSI BERLIN. Erich Ollenhauer, a Nyugatnémet Szociáldemokrata. Pár!► 3 elnöke, pártjának Nyugat-Berlirfbsn megtartott választási nagygyűlésén? 3 'smételte.n rámutatott, hogy a párizsi szerződések ratifikálása végzetes? A „Pakistan Times” szerkesztősé- 3 következményeket hozna Nyugat-Németország és Nyugat-Berlin seámá-? gi cikkében elítéli a nyugati hatal^ra. p makat, amiért nem voltak hajlandók^ Ollenhauer kijelentette: ? résztvenni az európai béke ós bizton ^ A moszkvai értekezlet záróközleménye világosan mutatja, hogy a pá-? sag kérdésevéi togla.kozo .2rizsi szerződések ratifikálásával megsemmisülne Németország békés újra-p léten. A lap rámutat an a, |_y 3 egyesítésének utolsó lehetősége. A nép érdekeit szolgáló német kormányt a, tárgyalások eredmenye ... . 3 nem hagyhatja figyelmen kívül a moszkvai értekezlet határozatait p tas nemzetközi kérdésé “ V-,, <mert Németországot a Szovjetunió hozzájárulása nélkül nem lehet egy of aTíiemZMküZ1 uZU, .Se5 mrtLwa'íi n’teni. A Szociáldemokrata Párt kitart ama követelése mellett, hogy? set. Hangsúlyozza, hogy a 5 minden más kérdést alá kell rendelni a német újraegyesítés megvalósí- f értekezlet kénytelen volt „szükséges* ;ásának E rendszabályok megvitatásával foglal-◄ ‘ ► kozni és így felkészülni annak a, ve-3 TEHERÁN. A Szovjetunió és Irán képviselői között a kölcsönös nieg? szélynek fogadására, amelyet a ychi * 'rtés jegyében folyt tárgyalások eredményeként december 2-án Teherán-? londoni és párizsi egyezmények kö 3 *an alairtak a hatarrendezesi es pénzügyi kérdésekben megkötött szovjet p vetkezményei jelentenek.” 3 ráni egyezményt. ? A lap indokolatlannak tartja né-* Az egyezményt és a jegyzőkönyvet a Szovjetunió nevében A. I. Liv-p hány poütikustnak azt a kijelentését.*rentyev íeheráni nagykövet. Irán nevében Hamid Szjah, az iráni küldött-? hogy csakis a párizsi egyezmények*,^ vezetője {rta alá- ? ratifikálása után, azaz — szerintük*--- „az erősebb fél pozíciójából’1 le- 7▼»▼TTV▼▼T▼▼TT▼T▼»r»TTTV7▼▼7▼VT7▼▼TVTT▼▼▼T»7YT▼▼V▼▼▼TT▼▼▼▼▼T'»▼▼▼VTTT▼TVT▼»,, hé t tárgyalni a Szovjetunióval. Amint a lap leszögezi, a nemzetközi problémák rendezésével foglalkozó értekezletet „a párizsi egyezmények ratifikálása előtt kell összehívni.. Grotewohl miniszterelnök szerdán kormánynyilatkozatot tesz a moszkvai értekezletről Berlin (MTI) A Német Demokra­tikus Köztársaság népi kamaráját december 8-án. szerdán délelőtt ll órára teljes ülésre hívták össze.. Az ülésen Otto Grotewohl minisz­terelnök kormánynyilatkozatot tesz a Moszkvában e napokban végbe­ment európai biztonsági értekezlet munkájáról és jelentőségéről. Á szovjet nép egyöntetűen he'yesii a moszkvai értekezlet deklarációját Moszkva (TASZSZ) Az európai bé­ke és biztonság biztosításával fog-, lalkozó moszkvai értekezleten részt­vett országok kormányainak dekla­rációja nagy figyelmet és élénk visszhangot váltott ki a szovjet köz­vélemény körében. A Szovjetunió városainak és fal­vainak dolgozói népes gyűléseken és összejöveteleken egyöntetűen helyes­lik ezt a deklarációt, amely ' arról tanúskodik, hogy a népek elszántan védelmezik békéjüket és független­ségüket. Lelkes gyűléseket tartottak ,a moszkvai üzemekben. A „Sarló és kalapács“ gyárban megtartott gyű­lés szónokai melegen üdvözölték a deklarációt és hangsúlyozták, hogy ez az okmány helyesen értékeli a jelenlegi nemzetközi helyzetet, meg­mutatja a német kérdés megoldásá­hoz és az európai kollektív bizton- sági rendszer létrehozásához vezető helyes utat. (MTI) A mezőgazdasági gépek tárolásáról A földművelésügyi miniszter, utasí­tást adott ki a mezőgazdasági gép­es traktorpark, a felszerelés és a pótalkatrész tárolása terén tapasztal­ható hibák megszüntetésére. Eszerint a szántóföldi munkák idején, ami­kor a gépeket rövidebb ideig nem használják, állandó, vagy ideiglenes szálíáson, termelőszövetkezeteknél, vagy egyéni parasztgazdaságokban is- lehet tárolni, ha őrzésükről gon­doskodnak. Munkaidőszakban a trak­toros-brigádok vezetői felelősek a tárolásért. A szántóföldi munkák befejezése irtán valamennyi traktort mezőgaz­dasági gépet és javítófelszerelést a telephelyre kell szállítani. Tilos1 a gépet szántóföldön kinthagyni. Ter­melőszövetkezetben is csak akkor lehet ha megfelelő tárolásról és őr­zésről gondoskodnak. A telephelyre szállításért, a tárolás előkészítéséért és azért, hogy szabályszerűen átad­ják a főmérnöknek (főmechanikus­nak), a traktorosbrigád vezetője fe­lelős. A főmérnök (főtechnikus) jegy­zőkönyvileg köteles átvenni a bri- gádvezetőtől és a gépkezelőtől a gé­peket. Olyán géprongálás, vagy hi­ány esetén, amely kétségtelenül a rossz kezelés következménye, a gép­kezelőt fegyelmi úton felelősségre kell vonni és - kártérítésre kell köte­lezni. Súlyosabb esetben meg kell tenni a feljelentést. Az igazgató és a. főmérnök (főnjechanikus) köteles személyesen i.s rendszeresen ellen­őrizni a tárolást és gondoskodnia kell a tapasztalt hibák megszünteté­séről. Az utasítás szerint ez év ’.19- rember 31-ig rendet kell teremteni- a gép- és traktorpark felszerelés- és pótalkatrész-tárolás terén. A karlsrnhei per x de s tova három esztendeje, hogy Adenauer kormánya vádiratot nyúj­tott be a karlsruhei alkotmánybíró­sághoz, s a bonni alkotmány 21. cik­kének második bekezdésére hivat­kozva kérte, hogy a bíróság a Német Kommunista Pártot alkotmányelle­nesnek nyilvánítva annak működé­sét tiltsa be. A bonni alkotmánynak ez a bekezdése azt mondja: „Azok a politikai pántok, amelyeknek cél­jai vagy tagjainak magatartása arra irányul, hogy a szabad, demokrati­kus alaprendet korlátozzák vagy megdöntsék, vagy a Német Szövet­séges Köztársaság létét veszélyezte­tik, alkotmányellenesek. Az alkot­mányellenesség kérdése felett a szö­vetségi alkotmánybíróság dönt.“_ A karlsruhei alkotmánybíróságot, amelynek egyik tanácsa a hitleri ál­lam volt tisztviselőiének, dr. Wint- richnek elnökletével az NKP perét tárgyalja, a bonni alkotmány hívta életre. Bár ez az intézmény más burzsoá országokban is ismeretes (lé­tezett a weimari köztársaságban is, mely Hitler uralomra kerülésével bukott meg),; újszerű hogy az alkot­mánybíróságot politikai pártok be­szüntetésének jogával ruházzák fel. Hiszen mindenki előtt nyilvánvaló, hogy külqjjösen ilyen ügyekben az alkotmánybíróság, akkor sem járhat­na el ^függetlenül, ha történetesen tagjaiban volna is ilyen törekvés. Ez azonban általában s a nyugatnémet alkotmánybíróságot illetően speciális okokból kizárt. Az alkotmánybírósá­got a szövetségi gyűlés és a szövet­ségi tanács választja, amelyekben a koi-mányzó pártok akarata érvénye­sül. Az alkotmánybíróság tehát a kormány elképzeléseinek megfelelő személyi összetételben működik. Mi­lyen tárgyilagosság várható ettől a bíróságtól akkor, amikor a kormány által benyújtott vádirat alapján a kormány politikáját minden törvé­nyes eszköz felhasználásával támadó párt léte vagy nem léte felett kell döntenie? A L * z NKP ellen emelt vád képtelen Sége számos érvvel kimutatható. Maguk a vádirat előterjesztői sem. tagadhatták azt a tényt, hogy az NKP a hitleri fasizmus uralmának évei alatt áldozatos harcot folytatott a né­met nép szabadságáért és a demok­rácia helyreállításáért. Nem tagad­hatták azt sem, hogy a hitleristák legyőzése után az NKP az élére állott, annak a küzdelemnek, mely az egy­séges, demokratikus és szabad Né­metország tnegteremtésére irányult. Azt állítják tehát, hogy az NKP célkitűzései és tevékenysége a leg­utóbbi évek során új fordulatot vett és szembekerült az alkotmánnyal. Valóiában egész másról van szó. Az NKP, amelynek működését 1945-ben a potsdami egyezmény alapján a négy nagyhatalom képviselői enge­délyezték egész Németország terüle­tére, mindmáig hű maradt nagy ha- gyomáihoz: az antifasizmus’ és a de­mokrácia pártja és a militaristák, a fasiszták és az ágyúkirálvok dikta­túráiénak kérlelhetetlen ellenzője. A bonni kormánv az. amelynek koráb­ban burkoltabb háborús politikája az utóbbi években egyre nyíltabban a német újrafel fog v vérzésre irá­nyul, s ezzel szembefordult a bonni alkotmánnyal, amelynek bevezetője szerint a német népet áthatja az az akarat, hogy a világ békéjét szol­gálja. Az NKP létezése tehát egyfe­lől hatályos nemzetközi megállapo­dáson, a potsdami egyezményen ala­pul. Másfelől pedig éppen azért akar­ják alkotmányellenesnek minősíte­ni, mert a nyílt alkotmánysértés el­len fellép. 1 lyen körülmények között másod- lagos jelentőségűvé színtelened­nek az NKP elleni koholt vádak, az kerül az érdeklődés homlokterébe, hogy miért agyalták ki azokat, s miért időzítették a pert éppen ez év- november 23-ra. A felelet kézenfek­vő! A párizsi szerződések ratifiká­lásának megkönnyítése érdekében Adenauer be akarja tiltani a, béke pártját, Németország kettészakításá- nak állandósítása érdekében meg akarja semmisíteni az újraegyesítés pártját, fel akarja számolni a nép pártját, mert a nép utolsó fillérjeit is ki akarja sajtolni a Wehrmacht felállításához. A per azért kezdődött meg pár nappal az európai béke és biztonság ügyéről tanácskozó mosz­kvai értekezlet előtt, mert annak a német népre gyakorolt nagy hatását vélték vele ellensúlyozni. Az Aden­auer kormány közvetlen belpolitikai tőkét is akart kovácsolni belőle: a bajorországi és hesseni választók hangulatát gondolta a perrel maga felé fordítani. A taktika azonban rossznak bizonyult: a bajor és hes­seni választások az Adenauer párt csúfos bukását eredményezték. A bonni kormány tisztában, van azzal, hogy a német nép körében egyre erősödik az a követelés, hogy a német kérdést a nagyhatalmak tárgyalása útján rendezzék, tartsa­nak szabad össznémet választásokat, s távozzanak a megszállók Németor­szágból. Adenauerék azzal is tisztá­ban varinak, hogy .össznémet válasz­tások csak akkor tarthatók, ha azon résztvesznek az összes német demok­ratikus pártok, köztük természetesen az NKP. Az NKP tervezett betiltása tehát csapás kíván lenni a német egység ügyére is. A német dolgozók véleményének ad kifejezést a Neues Deutschland <-'■ lap, mikor azt írja: „Fel kell isrrierm azt a halálos veszélyt, amelyben Né­metország van. Aki ismeri a törté­nelmet, az tudja, hogy a KP terve­zett betiltása csak kezdet, melyet még más betiltások is fognak követ­ni, s aminek vége csak háború le­het.“ Valóban Hitler is a KP betiltá­sával kezdte, majd felszámolta a szociáldemokrata pártot, szétverte 3 szakszervezeteket, s ezzel készítette elő a háborús felfegyverkezést. IVJa még nem tudhatjuk, hogyan iTJ végződik a karlsruhei per. Azt azonban tudjuk, hogy a per sorsú- nem Karlsruhe-ban, az alkotmány­bíróságon, hanem Bonnban döntik el a Washingtonból kapott utasítá­sok szerint. A világ demokratikus cs békeszerető százmillióinak tiltako­zása ezért Karlsruhén kereszt J1 Bonn és Washington felé irány11-; Bonn és Washington urainak szólna« a jénai egyetem II. éves joghallg3' tóinak figyelmeztető szávai is, melyo-c százmilliók véleményét fejezik ki­gondoljanak arra, hogy a nepßk már ültek egyszer bíróságot Nürn­bergijén.“ A PÉCSI ÁLLAM ÉS JOGTUDOMÁNYI EGY ÉTÉ A ÄLLAMJOGI tanszéke.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents