Dunántúli Napló, 1954. december (11. évfolyam, 285-310. szám)
1954-12-25 / 306. szám
4 PT Ä P E ö 19S4 T>ECK!VmEn 2« Negyven körüli bornabaju szú ember i-obog keresztül Nagypal- lan. Irgalmatlanul vágja a decemberi szél. metsző karma megkeresi há romnegyedes kabátja legkisebb rését is, oda-odacserait jeges ostorával a báránybőrkucsma szegélye alá. £s mivel száz egynéhány esztendeje Petőfi Sándor is odanyilatkozott, hogy ilyenkor a boldogságot a meleg szó bábán a legcélszerűbb keresni — be is fordul a Búzavirág termelőszövetkezet faluvégi udvarába. Még le sem döccentette kétágú villáiéra az utolsót szusszanó Csepelt, máris intenek az ajtóból, sietnek eléje. hogy. hoz ta isten doktor úr, kerüljön már beljebb ... Mert ez a motorkerékpáros a legkedvesebb vendég ezen a portán. Nem visz el semmit, csak a gondot és ad helyébe zsákot eme lintő erőt, meg ki nem fogyó jó egészséget, lévén öhler János Doktor, a pécsváradi körorvos... A magtár felől Bérces Pál kovács köszönti han.gos szóval és a jónapot után megcsattogtatja vadonatúj fogsorát: hallja doktor úr. olvan étvágyam van — nem győz el ebéddel az asszony! A tornácon termetes asz- rzonyságb;, ütközik:. — Hogy érzi magát Vargáné? — Jaj, a doktor úr ... ? ! Szégyenlősen int maga köré: nem látja, ki- hizok már minden szoknyámból... Egészen helyrejöttem az operáció után. Se szédülök, se fulladok . .. Adhat-e nagyobb meleget a pirosra fűtött kályha, mint ez a szívből fakadó, lépten-nyomon előbukkanó hálátkod&s? Már dehogy adhat! Aranynál nagyobb becsű elismerése ez a gyógyító munkának, ae itt Nagy pallón még külön egy rendkívüli jelentőségű kísérletnek is, melyet valahogy úgy foglalhatnék ősz. sze, hogy az emberek nagy. téli generáljavítása .... Más körorvos ha munkája közben egy kévés időt szakíthat, leakasztja szögről puskáját, füttyent a vizslának és jobb híjján becserkészi a havas határt. Mig ők a nyu- lakat sörétezték öhler doktor megtanult oroszul. Három esztendőmül, tán szótárral fordította a Megyicinsz- kij Rábotnyik cikkeit és a szovjet orvosok újságjában találkozott először Abakumova -doktornő, a zsito- imri kerület csudnovi járása orvosának új, a kolhozparasztok részére kidolgozott gyógyítási eljárásával. Pécsvóradot jópárezer kilométer választja el Csuanovtól, ae a két lelkes orvos gondolatai • áthágták a Kárpátokat... „... minden gépállomás igazgatója télén javíttatja ki traktorait, nehogy a mezőgazdasági munkák aan- dárjában, nyáron mondják fel a szol. gálatot. Még a gyanúsakat is szélszedeti, nehogy megálljainak annak idején a barázdában — írta Lootz doktornak, a járási egészségügyi csoportvezetőnek, aki öhler levelének befejezését a következő héten már a Búzavirág közgyűlésen mondotta el: — Hát ha használ elvtársak ez az eljárás a gépeknek, miért nem alkalmazhatnék a gépek urára, az emberre? Nyáron a gazda arat. csépel, nem mehet orvoshoz, eihatalmasko- dik rajta a betegség. Télen kell ala. pos vizsgálatot és gyógykezelést tartani, akkor ráér a falusi ember! Engedjék meg nekünk, hogy kipróbálhassuk ezt az eljárást, eljöhessünk ide szakorvosokkal, megelőzhessük a betegségeket. Február derekának havas vasárnap délelőttjén négy lelkes orvos ütötte fel sátorfáját a Búzavirág irodájában, a tanácsházán, a zöld- keresztes helyiségben. A termelőszö. vetkezetlek minden kályhában lobogó tüzet raktak — meg ne fázzanak az orvosok, ha már kifáradtak ide .. Külön forralják nekik a mos Jóvizet a legszebb törülközőket szedték eiö a szekrényekből, hogy semmi kifogásuk se essen. Azután negyvenhét kocsis, íószággondozó, növényterme, lési brigádtag, éjjeliőr és kovács, könyvelő és magtáros, férfi és nő ült le először Lootz doktor székébe, fogászati vizsgálatra: Lássam csak .. írja elvtársnő: A ba! felső harmadik, negyedik---A székből kikerülő pácienset Mayer Gyula doktor, a pécsi belgyógyászhoz Irányítják, aki a tanácsházán helyezte el rendelőjét. Vesse csadc le az ingét! Kopogtat, sóhajtoz- tat, figyeli az inas férfihátakra illesztett hallgatóval szívük‘verését, a vérnyomásmérő gumipólyával szorítja a karok ereit... azután diktál, diktál egy papírlapra. Az elrekesz- tett terem másik részében Vende János sebészorvos kutat elhanya. golt sérvek, elhatalmasodott stru- málk után. Az asszonyok még innen i* tovább mennek — a zöldkeresztes házban Deák Barna nőgyógyász il várja vaiamennyiüket. hogy mire a téli est sötétje leszáll Nagypallra, olyasmi készüljön cd, melynek nincs párja az országban, öhler doktor asztalán negyvenhét íven ott sorakozik egy teljes termelőszövetkezet valamennyi dolgos tagjának eddig rejtett, de most szakorvosok által földerített baja ... Február tizennegyedikét írtak ak kor — még egy hónapig szunnyadt a határ .... Igen nagy munka következett, melyhez talán csak a frontorvosoké hason'1 élhető A nesvvenhét megvizsgált emberből csaknem valamennyi fogászati beavatkozásra szó. mit, négynek műtőben a helye, egyet gyógyfürdőbe utal állapota Mindezt végrehajtani a tavaszi vetések idejéig?! Bérces Pálnak csaknem egy egész úi fogsort adtak, Füry Bélát jobboldali sérvvel, Var- gánét, Basedow-val operálták. Bíró Józsefet és a vértköpő Deli Aladárt tbc ellen kezelték ... Vonat száll! tóttá Pécsre szakrendelésre a nagy padiakat és a nagy kísérlet érdekében erejükön felül dolgoztak a pécsi SZTK orvosai... Pécsváradon öhler küzdött és verekedett. Egyik betegük különös gyógykezelést kívánt — de a zsúfolt nőklinikán nincs hely. Személyesen utazott Pécsre, és félórai eszmecsere után Szontagh Ferenc adjunktus be. adta a derekát.- Magam sem tudom, miként helyezem el, de csak íra a beutalóra, hogy „Búzavirág tsz“ — feltétlenül felveszem. Az öreg Szántót pedig Lanka László főorvos segítette el Hévízre, gyógyfürdőre. Mire felszárad talc a földek a nagy- palli határban — öhler doktor és négy tárna kireperálta a Búzavirág tagjait. A gyógyítás nemcsak orvosi feladat. A legsikeresebb műtét eredménye is kárbaveszhet, ha a lábadozót kaszára. kapára szólítia a kitavaszodott határ, az érő búza, a mezei munka egész embert igénylő dandárja. Mit tehet ilyenkor az egyéni gazda? Ha részest nem talál, kénytelen előbb óvatosan nekikezdeni, azután minaenröl megfeledkez. ve hajnaltól sötétig vágni a rendet.. Öhler doktorék minden fáradtsága a kutbaesett volna, ha ifjú Ripszám Boldizsár, a termelőszövetkezet elnöke és az intézőbizottság nem keresi meg a maga gyógyítás beli fel. adatait. Ekként okoskodtak: — Az egyéni gazda is csinál munkamegosztást: ő arat, felesége szedi markot, a lánya teríti a kötelet és kötöz. Viszont nem csinálhatja meg, hogyha nem bírja a kaszát — másnak adja a nehezét a családban. A termelőszövetkezet megcsinálhatja! Ezért mától kezdve mutassa meg doktor úr, milyen munkát végezzenek a betegek ... A gyengetüdejű Bíró Józsefet éjjeliőrnek állították. Deli Aladár ugyancsak könnyebb munkát kapott. Amíg a gyógykezeltek meg nem erősödte^ valamennyire, addig ők adták az aratási tűzőrséget az egészségesek helyett. Melyik egyéni gazda csinálhatja ezt meg? Egyik sem. A termeléssel együtt beérlelődött öhler doktor vetése is: 1 ábraálltak a gyengélkedők! — Füry Béla úgy húzta a kaszát, mint a legfiatalabbak. Tavaly jóformán alig mozgott, nyáron meg úgy mutatta meg a kurázsit, hogy minden suhintó« előV. mp°t>örg ute a csillanó kaszát a levegőben. Vargáné, akit erős asszony létére fojtogatott a strumá- ja, júliusban versenyt dolgozott a férfiakkal. Deli Aladár? Annyira rosszul állt a szénája tavaly, hogy vért köpött — ezen a nyáron pedig 110 munkaegységgel többet szerzett a múlt esztendeinél... Minaezt tér. mészetesen Öhler doktor legszigorúbb felügyelete alatt. Mert heten- kint egy napot külön kiszakított s nagy pali lak részére, kukoricakapálás és cséplés idején kint a szérűn tartott rendelést — rendben vannak-e, akad-e valami panaszuk? önkényesen senki nem maradhatott otthon betegség címén, hisz a doktor azonnal kirobogott — eldöntötte — csak ugyan rászorul-e a fekvésre ... Orvosi segítség a mezőgazdaság fejlesztéséhez” — ezzel indokolta a fáradhatatlan körorvos többek között a csudnovi kezelési rend bevezetését. Hát valóban segített-e a nagypalli Búzavirág termelőszövetkezeten beavatkozásúik? Természetesen, mondhatja bárki, anélkül, hogy számolni kezdene. De számoljunk csak! Érdemes fehéren feketén kimutatnunk, mennyit lendített a tsz ügyén az alapos egészségügyi kezelés. A kis Búzavirág lermelőszövetke. zetben idén 4780 munkaegységgel többet szereztek a tavalyinál. Ebből .IfiSO-a-t egészséges emberek teljesítettek, melyhez semmi köze sincs az egészségügynek — nem is vesszük tekintetbe. Volt azonban tizenhat olyan tagúk, aki, mint Deli Aladár, csak félgőzzel dolgozhatott tavaly és az orvosi beavatkozás hozta úgy helyre, hogy nyáron nem kellett unos-un tálán gyógykezel tetnie magát. Tizenhatan 848 munkaegységgel szereztek többet — ennek a többletnek már azonban legalább a fele az orvosi beavatkozás eredménye. És ehhez kell hozzáadni annak a hat embernek 246 többlet-munkaegységét is, akik operáció előtt egy kapavágást sem tehettek. Biró József tavaly egy munkaegységre sem tudott szert tenni, idén 76-ot ír talc a javára. Summa-summárum: az orvosi beavatkozás legalább hatszáz munka, egységet hozott a közös gazdaságnak. Annyit, mintha három új tagot vettek volna fel soraik közé. A könyvelő bármikor kimutatja, hogy ez tizennyolcezer forinttal gazdagabb zárszámadást jelent és-/ a gyógykezeltek közel ezer forinttal kereshettek többet öhler doktor és társai gyógyító munkája eredményeként ... — Hol vezetik be idén a csudnovj gondozási módszert? — Sehol. Elment tőle a kedvem ... Soha nem tudnám meg ettől a szerény, hallgatag körorvostól elkeseredése okát, ha Lootz Ernő dr. a járás egészségügyi csoportvezetőié nem mondaná el a régi, de mindig fel-felötlő történetet... A nyáron ujságaikk jelent meg öhler aláírásá. val. Néhány pécsi , kolléga“ erre felszisszent és akik egy szalmaszálat nem tettek keresztbe az egészséges faluért, most kórusban zengték: öhler törtető! öhler kitüntetésekre vadászik! Öhler könyököl! öhler... Van, akitől az. ilyen megnyilatkozások felől tovább mehet a karaván, de ő képtelen megértés, segítőkészség nélkül folytatni munkáját. Hát az újat akarókkal, a tudomány előrébb vivőivel szemben még minőig érvényesül a maradiság, a lomhaság,' a pletykázó kicsinyesség? Véget vethet egy nagyszerű kezdeményezésnek ? Ebben az országban — soha többet! Öhler ügye, a csudnovi módszer ügye az egészséges falu, a mezőgazdaság fellendítésén munkálkodó egész ország ügye — a párt, a kommunisták ügye. Fennállása óta az egyik legjelentősebb lépést teszi meg az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, ha még ezekben a téli hónapokban a pécsváradi körorvos kezdeménye, zését felkarolja és elterjeszti legalább a kórházakkal rendelkező járások területén. Egyelőre. Mo'orkerékpcvos doktor járja Pécsvárad környékét. — járta eddig is, ha már hívták, ha már készen volt a baj... Ez a kucsmás, bekecses orvos azonban eléje szalad megelőzi! Megelőzi, hogy ebben az országban, ahol még nemrég . e7ernvi fajta rtór^h/'t/vcrcétí szapora csecsemő halál“ uralkodott — egészséges falvakat, termelőszövetkezeteket teremtsen. Utján elkí. séri és védi mindennel szemben a <| párt bizalma és a termelőszöveike- é „Elengedhetetlenül fontosa képzőművészeti csoport tagjainak össze ogásalf Az dktőber utolsó felében megrendezett IV. Megyei Képzőművészeti Kiállítással, illetve a kiállítás megrendezésével kapcsolatban felmerült problémákkal foglalkozó cikkünk igen széles hullámokat kavart fel. mert nemcsak képzőművészek, tehát az érdekeltek, hanem a társadalom legkülönbözőbb rétegéhez tartozó dolgozók érdeklődését is felkeltette. Vita vitákat követett, amelyekben a re sztvevők azt próbálták eldönteni, hogy a kiállítás elérte-e azt a színvonalat, amelyet el kellett volna érnie és hogy a csoport életén belül megmutatkozó személyi és egyéb el lentétek végső fokon milyen okokra vezethetők vissza? Ezek a viták maguk is azt igazolták, hogy a képzőművészeti csoport életében bajok vannak, a felvetett problémákat tehát meg kell oldani, hogy képzőművészeink nyugodt és egészséges légkörben folytathassák alkotó munkájukat. Éppen ezért megkértük Soltra Elemér festőművész elvtársat, a csoport vezetőjét, mint ebben a kérdésben a legilletékesebbet, hogy mondja el a nyilvánosság számára, mi a véleménye ezekről a problémákról és miként látja azok megoldását legcélravezetőbbnek? Mindenekelőtt arra a közönséget is elsősorban érdeklő kérdésre kértünk választ, hogy a kiállítás úgy, ahogyan volt, véleménye szerint megütötte-e azt a színvonalat, amelyet el akartak érni? — A kiállítás úgy, ahogyan volt, — mondotta Soltra elvtárs — nem érte el azt a színvonalat, amit vártunk tőle, mert szürkeség, bátortalan ság és tematikai igénytelenség jellemezte a kiállított művek jórészét. — Aíi az oka? — Ennek oka abban található meg, hogy a festőknek az elért színvonal tartásával egyidőben föl kellett számolniok a szakmai és felfogásbeli gyengeséget, hiányosságokat. És hogy a kiállítás mégis eredményesebb volt a tavalyihoz viszonyítva, bizonyítja, hogy a Budapesten megrendezett vidéki képzőművészek kiállításán csoportunk tizennyolc művel szerepel. — Ez a Budapesten való részvétel mit jelent országos viszonylatban? — A kiállítást értékelő ankét megyénk szereplését országos viszonylatban harmadik helyre sorolta. Ez bizony nem igen tehet bennünket ..elbizakodottá”, mert hiszen olyan megye, ahol számszerűleg és felkészültség tekintetében is jóval több képzőművész van nyilvántartva, mint amennyien ezen az országos kiállításon szerepeltünk, — jóval nagyobb eredményt is elérhettünk volna, — ha bajok nem lennének. — Bajok tehát vannak? — Tagadhatatlan. —Miben látja a kétségtelenül megmutatkozó bajok okát és véleménye szerint minek tulajdonítható, hogy a képzőművészek egyrésze közömbös, érdektelen, másik része pedig élesen szembefordul a csoport vezetőségével, nem vesz részt a szervezeti életben? — Vitathatatlan, — és a Dunántúli Napló helyesen vetette fel. hogy nálunk nem alakult ki egészséges szervezeti, illetve csoport élet. A csoport élet ugyanis csak a festők egyrészére terjedt ki csupán, azokra, akiket azonos munkakör, rokonszenv és baráti kapcsolat fűzött össze. — Mégis miben látja az okát ennek a helytelen és egészségtelen szervezeti életnek? — A csoportélet kialakításának több akadálya volt. Elsősorban az objektív nehézségeket kell megemlíteni, így többek között azt, hogy például ez év szeptemberéig nem volt a csoportnak saját helyisége, ahol a tagság összejöhetett volna, vagy egyáltalán az adminisztrációs ügyeket intézhette volna. Aztán minden évben külön nehézségeket jelentett a kiállítóhelyiség megszerzése, úgyszintén nem áll rendelkezésre múzeumi képtár sem. — Nem is próbálkozott ezeknek az akadályoknak a leküzdésével? — Elszigetelt próbálkozások történ lek ezeknek a fennálló nehézségeknek a leküzdésére, mint például: közös műtermi munka lehetőségeinek a megteremtése, vitaestek rendezése, kiállítások utáni ankétok stb. Be kell vallanom azonban, hogy mindezek a próbálkozások — éppen a fennálló objektív nehézségek miatt — csupán a kezdeti lépésekig jutottak el. — Hogyan lehetett ebbe belenyugodni és engedni, hogy odajussanak, ahol vannak? — Valóban hibás vagyok abban, hogy az eredménytelenség láttán bizonyos vonatkozásban feladtam a (küzdelmet. Ez azonban emberileg érthető is, hiszen nemcsak a tagság, de még a csoport vezetőségének legtöbb tagja sem támogatott minden esetben. . — Hogyan látja a kivezető utat, miként lehetne a fennálló nehézségeket leküzdeni és egészséges szervezeti életet élni? — A megnövekedett igényű feladatok elvégzésére csoportunk és ezzel együtt az országban élő vidéki képzőművészek jelenleg; szervezeti életét elégtelennek tartom. A már több megyéből felmerülő ne - hézségek láttán a Szövetségnek keli kidolgozni a vidéki képzőművészeti élet új szervezési formáit. Teljesen lehetetlennek tartom például, hogy a csoport vezetője társadalmi munkában és nem függetlenítve, — végezze ezt a fontos kulturális munkát és oldjon meg olyan feladatokat, amelyeknek megoldása közérdek. Feltétlenül szükséges az is, hogy a helyi szervek támogassák csoportunk olyan igényeinek kielégítését, amelyek fejlődése lehetőségét biztosíthatnák. És végül, de nem utolsó sorban, elengedhetetlenül fontos a csoport tagjainak összefogása olyan eszmei és baráti légikor megteremtésével, amelyben alkotó munkát lehet végezni. Itt szükségesnek találom a fejlődésben lévő festők támogatását olymódon, hogy megyei és országos viszonylatban is eredményesen dolgozó művészek patronálják óikét. Gyakori műteremlátogatások és a közben kiMakult eszmei viták feltétlen előhaladást biztosítanának a fejlődőknek s elveikben való megerősödést a patronálóknak. Ezeken a kapcsolatokon keresztül könnyebben és eredményesebben lenne mozgósítható a csoport az elvi vitákra, valamin* a gyakorlati feladatok megoldására. — Mit tesznek annak érdekében, hogy ezek az elgondolások valóra is váljanak? — December 29-re összehívtuk a csoport tagjait. Ez a plénum, mely feltétlen fordulópontot jelent a csoport életében, hivatott arra, hogy ezeket a kérdéseket tisztázza és megoldja a problémákat. Minden remény megvan arra, — fejezte be nyilatkozatát Soltra elvtárs — hogy az elvi tisztázottság és a gyakorlati problémák leküzdése jobb munkák alkotására tesz; képessé az eddig is becsületesen és jószándékkal dolgozó képzőművészeket. KuUúrotthont épít Hirics lakossága zeti parasztok szeretete. Oroszlán Imre Villánykövesd, Villány és Vókány dolgozói, fiataljai több mint kél órán keresztül gyönyörködhettek a Somogy megyei Szülök község német nemzetiségű ku'túrcscportjának műsorában. A kultúrcsoport műsorának minden egyes száma megragadó, szép volt Érek és íé.ncszámaik a legnívósob- bak közé Vsrt óznak. A tánc és ének. számok értékét növelte az, hogy szülőföldjük, Szülök község ősrégi népdalait, táncait gyűjtötték egy csokorba. Sajátságos népi kultúráit Vass Zoltán és Sebők ^ Károly tevékeny részt J vállal az ormánysági f Hirics ősi hagyományai é nak felkutatásában, t megőrzésében. A 21 Kétórás műsorban mutatta (te művészetét a szulobi butt úr csoport lukkal igyekeztek elmélyíteni ifjú-J éves Vass Zoltán fel- ságunkban a szülőföld, az otthon J dolgozta az „Ormány, izeretetét. Jsági lakodalmast“, toA kultúrcsoport története rövid. \ vábbá 150 népdalt Alig pár hónap alatt olyan lelkes í Jelenleg doh vezeiók és tagok segítségével, mint# 7;k a falu t5rténeté_ Bérezi István iskolaigazgató. Bérezi J nek megírásán és falu- Ida tanítónő, Ragoncsa Ilona óvó-imúzeuim anyagának nő, Haracsl Énre DISZ titkár az} összegyűjtésén. Az ősi, ország első nemzetiségi kultúrcso- portjai közé küzdötték fel magúikat Rózsahegyi Mátyás népi kultúra továbbfejlesztéséhez azonban a lehetőségeket ts meg kell teremteni. Ez vezette a két tanítót, amikor előadást szer. veztek a község eddig felkutatott történetének ismertetésére. Az előadást meghallgatta az egész falu népe. Befejezésül Vass Zoltán bejelentette a népfront, bizottság tervét: a falu kultúrájának megőrzésére, továbbfejlesztésére kúltúrotthont építenek és ehhez Hirics la. kosságának segítségét kérik. Lelkesen hangzott a válasz: Megadjuk! Fogatok indultak az anyag összehordására és öreg, fiatal részvéte lével megindult az épít., kezes. Van, aki a faanyag fel fűrészelését, van, aki több mint harminc köbméter fa ki» faragását vállalta, van, aki munkája mellett pénzbeni segítséget is ajánlott fel önként. A fal mellmagasságig már áll. Közben gyűlik a falumúzeum anyaga: a háricsi teme. tőben árpádkor! sírokból hajdíszek, az egywc hiricsi ház padlásáról pedig négyszázéves faeke, máshonnan régi szép szőttesek, fafara-* gások kerültek elő.
