Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-21 / 277. szám

Éljen és erősödjék boldog jövőnk biztosítéka, népi demokráciánk szilárd alapja, a munkás-paraszt szövetség! este 7 órára hirdették a Hazafias Népfront Bizottság választói gyűlé­sét. Rufli Lajos elvtárs, István- akna sztahanovista vájára, a község megyei tanácstag-jelöltje, a válasz­tási gyűlés előadója azonban már délután 5 órakor megérkezett Hosz- szúheténybe. Ellátogatott a község tanácselnökéhez, lakásán felkereste a tanács v. b. titkárát, eszmecserét folytatott a községi párttitkárral. Arról tájékozódott, hogy a község­ben melyek a legégetőbb, megol­dásra váró problémák. Jóval a gyű­lés megkezdése előtt elment a kul- túrházba, ahol ismerkedett és elbe­szélgetett a község dolgozóival, ké­réseik, kívánságaik után érdeklődött. A szürke égből hiába szitált a hódara, hiába csípett a novemberi hideg szél, este fél hét órára már zsúfolásig megtelt a kultúrház terme. Az elnöki asztalnál Rufli Lajos elvtárs, Gergő György a Hazafias Népfront-bizottság hosszúhetényi el­nökhelyettese és Gádori Péter köz­ségi párttitkár foglaltak helyet. A választási gyűlést Gergő György, a Hazafias Népfront Bizottság hosszú- Hazafias Népfront Bizottság hosszú- hetenyi elnökhelyettese nyitotta meg, majd Rufli Lajos elvtárs meg­tartotta választási beszédét, amely­ben többek között a következőket mondotta: — A MAI VÁLASZTÁSI GYŰLÉS mondanivalója, a mostani beszélge­tésünk, alapvetően különbözik azok­tól a választási komédiáktól, ame­lyekkel a régi úri Magyarországon a szavazások előtt igyekeztek félre­vezetni a dolgozókat. Hányszor ígér­ték a Horthy-időkben a képviselő- jelöltek a földek szétosztását a nincstelen parasztok között! Hány- .szor ígérték, hogy orvosolják a város és falú lakosságának egyre szapo­rodó bajait, amelyeknek súlyos ter­hét a dolgozók nap mint nap érez­ték, de megszűntetésükhöz lehető­ségük nem volt. S a dolgozó sze­génynép meghallgatta, ha meghall­gatta, az ilyen kortesbeszédeket — de tudta, hogy az urak csakis azért akarják őket ilyen frázisokkal szé­díteni, mert uralmukat kívánják fenntartani. A régi szégyenteljes választójogi törvény már eleve biz­tosította azt, hogy a választás ered­ménye olyan legyen, amely a ki- zsákmányolók céljainak megfelel. 1922-ben 2 millió 382 ezer embernek volt választójoga Magyarországon. 1931-ben 2 millió 548 ezer E35 vá­lasztót tartottak nyilván. A felszabadulás utáni első válasz­táson több mint 5 millió állampol­gár kapott szavazati jogot, s a sza­vazók 91.2 százaléka élt is a jogá­val. Az 1949. május 15-i választáson még tovább nőtt a választópolgárok száma, s közülük csaknem 6 millió ember, a választásra jogosultak 94.7 százaléka szavazott le. Tehát 1949- ben több, mint háromszor annyian választottak, mint Horthyék válasz­tásain. Megszűnt a régi igazságtalan vá­lasztási rendszer, nincs szükség kor­tesbeszédekre, mert a felszabadulás óta eltelt 10 esztendő eredményei önmaguk helyett beszélnek. 1950 október 22-én létrehoztuk dolgozó népünk számára a legmegfelelőbb államigazgatási formát: tanácsrend­szerünket. Ezzel a dolgozó tömegek bevonultak a hatalom sáncaiba és az államigazgatás tevékeny részesei­dé, az országépítés irányítóivá vál­tak. Friss levegő, új szellem hatotta át az egész államigazgatást. Bara­nya dolgozó népe is a legjobbak közül 9772 tanácstagot választott, akik közül 2931 volt a nő, míg a fiatalságot 3420-an képviselték. Arra a kérdésre, vajon tanácsaink megfeleltek-e a kívánalmaknak, ha­tározottan „igén“-t kell mondanunk. Rendkívüli feladatokat oldottak meg, hatalmas teljesítményt nyújtottak a gazdasági, politikai és kultúrális té­ren a szocializmus építésében. A tanácsok munkáját tehát pozitívan kell értékelni. A hosszúhetényi tanács is több olyan jelentős feladatot ol­dott meg, amelyre a régi burzsoá közigazgatás nem lett volna képes. Ismertette ezután a tanácsainK- nak a megye mezőgazdasága fej­lesztésében elért eredményeit, majd a megyei lakosság életszínvonalának emelkedésére jellemző adatokat, vé­gül kérte a gyűlés résztvevőit, hogy szavazzanak úgy, ahogy józan eszük és szívük diktálja. Az előttünk álló feladat most az, — mondotta — hogy egységesen tö­mörüljünk a Hazafias Népfront zász­laja alá, hogy az eddigieknél még szebb eredményeket érhessünk el. RUFLI LAJOS elvtárs beszámoló beszéde után Hosszúhetény dolgozói emelkedtek szólásra. Szabó József földműves, a megyei választókerület elnöke javasolta, hogy az állatorvos Hosszúhetényben lakjon és a köz­ségben létesítsenek gyógyszertárat, a lakosságnak ne kelljen orvos Ságért Hirdre mennie. Ugyanezt kérte Radó István bányász is. Hor­váth János bányász kérte, hogy a vásártéri rossz kutat javítsák meg, illetve létesítsenek ott új kutat, hogy 50—60 családnak ne kelljen messzire járnia vízért. Javasolta, hogy az Ormándi utcában az utat és a kocsiutat javítsák meg és a szőlőtermelés fejlesztése érdekében a hosszúhetényi szőlősgazdáknak jut­tassanak minél több szőlőkarót.1’ Tolmácsolta a hosszúhetényi fiatal­ság kívánságát Is, hogy a már ki­jelölt helyen létesítsenek sportpá­lyát. Diószegi József az Aknamélyítő Vállalat szállitógépéeze hozzászólá­sában hangsúlyozta, hogy a válasz­tási gyűlés célja: hitet tenni a sza­bad választás, a párt és a kormány politikája, a béke és függetlenség, a jólét mellett. A felszólalásokra Rufli Lajos elv­társ válaszolt. Javasolta, hogy a fel­vetett kérdéseket a Hazafias Nép­front Bizottsága vegye programjába. Hangsúlyozta a munkás-paraszt szö­vetség jelentőségét és ígéretet tett arra, hogy sűrűn ellátogat majd Hosszúheténybe, választói körébe. Biztos vagyok abban, hogy a tanács­választáson nem győzhet más, mint a dolgozó nép, az új szakasz poli­tikája! — fejezte be szavait Rufli. Lajos elvtárs. — A választási gyű­lés Gergő György, n Hazafias Nép­front-bizottság hosszúhetényi elnök- helyettesének zárószavalval ért vé­get. „Tíz esztendő eredményei önmagukért beszélnek" Rufli Lajos sztahanovista vájár választói gyűlést tartott Ho%szuhetényben HOSSZŰHETÉNYBEN pénteken Választási gyűléseket tartanak a Hazafias INépfront megyei tanácstag-jelöltjei A következő napokban Baranya megyében a Hazafias Népfront me­gyei tanácstagjelöltjei a következő helyeken tartanak választási gyűlé­seket: November 21-én délelőtt 10 órakor PÉCS VÁR ADÓN: KOTÁSZ ANDRÁS elvtárs, egyénileg dolgozo pa­raszt november 21-én, délelőtt 10 órára hirdetett választói gyűlése elma­rad. Ehelyett Kotász András elvtárs november 21-én felszólal azon a választási nagygyűlésen, amelyet OROSZ NÁNDOR elvtárs, a Központi Vezetőség külügyi osztályának vezetője tart Pécsváradon délelőtt 16 órakor. SELLYE: Előadó: DR. GÖRCS LÁSZLÓ, leánygimnáziumi igazgató (Pécs). November 21-én délelőtt 11 órakor MAJS (Kultúrház). Előadó: DALMER PÉTER, a községi tanács v.b. elnöke (Majs). NAGYNYÁRÁD (Kultúrház). Előadó: HEGYI GYULA tsz-elnők — (Nagynyárád). November 21-én délután 1 órakor VASÁROSDOMBÖ. Előadó: CZAKÖ JÁNOS egyénileg dolgosé pa­raszt (Vásárosdombó). MAGOCS. Előadó: SZIVERI KÁLMÁN tsz-elnök, a szocialista mun­ka hőse (Mágocs). BIKAL. Előadó: CZÉGÉNY JÓZSEF, a Megyei Mezőgazdasági Igaz­gatóság tsz osztályvezetője. (Pécs). SÁSD: Előadó: VADAS ZOLTÁN tanár (Sásd). FELSOMINDSZENT. Előadó: SZILVASI IMRE főagronómus (Sásd). SZÁSZVÁR. Előadó: SZTEPÄN TIBOR bányacsillés (Szászvár). MAGYARSZÉK. Előadó: GARAMVÜLGYI MIKLÓS postalgazgató (Pécs). November 21-én délután 2 órakor MAGYARMECSKE. Előadó: HALAS FERENC egyénileg dolgozó pa­raszt (Sumony). CSÁNYOSZRÖ. Előadó: VARGA KÁLMÁN, a községi tanács v. b- elnöke (Sósvertike). November 21-én este 7 órakor TEKLAFALU. Előadó: KLOZER ISTVÁN egyénileg dolgozó paraszt (Tekláialu). November 22-én este 7 órakor ERDŐSMÁROK- Előadó: GÖDÖR FERENC, az MDP Baranya Me­gyei Bizottságának másodtitkára (Pécs) November 23-án délután 4 órakor KOMLÖ (Bányagépjavitó Vállalatnál). Eöadó: NAGY GYULA vájár (Komló). umumiimiiiiiUiuutiiiiiiuuiiituuiiiMiiumiUiiiUiuUiimiUti * BÚZÁS FIÜIH© BLSŐTITKÁR SELLYE f— járási székhely. De mégis ckalr falu és nem is valami •nagy. Ha a térképen keressük, a déi: szegélyén húzzuk végig az ujjunka*. ott van, nem messze az országhatár tói. S emellett nemcsak a falitérké­pen van legalul, hanem egyébkén; is: tavaly úgyszólván minden tekin­tetben a megye legrosszabb járása volt. Búzás Ferenc elvtárs mégis ön­ként és örömmel jött ide. önként és örömmel azután, hogy Pécsett 1949 óta dolgozott számottevő pártfunkció ban, s aztán, hogy jó eredménnyel elvégzett egy egyéves pártiskoláí „Különös egyéniség, nem tipikus fi­gura ..mondanák a cinikusok, akik csak a „felfelé'’ az egyénileg jobb, kényelmesebb felé, az „érvénye pülés" felé való törekvést ismerik e’ emberinek. Különös ember lemre Búzás elv­társ? Nem. Sötétszőke hullámos haj szürkéskék szem, eléggé megrongált helyenként fémfogakkal pótolt fog­sor — amelyet nem rejteget, mert szeret nevetni — a sok dohányzástó’ barnára égett ujjak, olcsó sportruha a kabát alatt az áruházakban töme­gével árusított gyapjúmeilénykével — ez lenne a külseje, s ebben sem­mi különös nincs. Szabó elvtárssal, a szervezési osz­tály vezetőjével beszél. Az osztályve­zető arról számol be, hogy szervezik a tsz-ek taggyűléseit. így és így, ek­kor meg ekkor lesznek ... — Nem lesznek! — szól közbe szi­gorúan. Az osztályvezető meghökken. zavartan pislog, ő pedig elmosolyo­dik. Kicsit még élvezi a hatást és csak aztán magyarázza meg a dolgot. Szóval szereti megtréfálni, meg­hökkenteni munkatársait. Ebben sincs rendkívüli. Megteszi más is. És mégis ... Különös ember, mert kommunista. Azok közé való, akik ma a Szovjetunióban ezrével men­nek a szűzföldekre, a kultúrálatlan pusztaságra, s vállalják a nomád sátorozó életet — de nem azért, mert sokalják a kultúrát, hanem, mert keveslik, mert el akarják vinni oda is, ahol még nincs. Szűzföldek, éx-ugarok? Egy pilla­natra túlságosan merész hasonlatnak tűnik. A sellyei járásban nincsenek töretlen szűzföldek. Falvakkal sűrűn telepettyegetett táj ez. De ne a tá­jat nézzük! Az embereket. Ott bi- wmy akad még töretlen, vetetten ta­laj. Azt megművelni, a párt szavát a tömegek sajátjává tenni, maradi nézetek helyére a mezőgazdaság fej­lesztésének tudományos elveit ültet­ni nem kisebb feladat a szűzföldek feltörésénél. Erre vállalkozott, ön­ként és örömmel, mert kommunista, s mert a kommunista számára leg­szebb feladat az élvonalban harcol­ni a párt politikájának valóraváltá- sáért. * BAJ VOLT Sellyén a járási bizottság tekintélyével. Mesélik, hogy ha a régi titkár találkozott valame­lyik községbeli paraszttal, lesütött szemmel, köszönés nélkül mentek e! zgymás mellett. Az akkori vezetők is megpróbáltak tekintélyt szerezni. Papíron, telefo­non röpködtek az utasítások, pattog­tak a fenyegetések. Csodálkoztak, hogy a tekintély mégsem no, hanem csökken. „A tömegek erejére van szükség a szocializmus építéséhez" — ezt ta­nulta az iskolán Búzás elvtárs. Nem felejtette el. A vetés idején meghívót kapták a mintagazdák. Jöjjenek gyűlésre beszéljék meg a teendőket, össze­gyűlt ek a járás agronómusai is — mondják el a véleményüket. — No ez új dolog — mondta a kétújfalusi gépállomás egyik agro- nómusa — edd!g senki sem volt kí­váncsi a véleményünkre. Eljöttek, elmondták, s kiderült, hogy nagyon fontos, nagyon komoly megszívlelendő dolog a hozzáértők véleménye. Azóta maguk is érzik hogy a párt számít rájuk, meghall­gatja szavukat, nemcsak utasít. Csak egy példa beszéljen arról, hogy ez mit jelent: a járás gépállomása az­előtt utolsó volt, most második a megyében. Panasz volt azelőtt is bőven, de nem volt aki elintézze. — Hol a legtöbb baj? — kérdezte Búzás elvtárs és nemsokára meg­szólalt Zalátán a kisbíró dobja: „Itt a járási pártbizottság első tltkáira. akinek panasza, kérdése, javaslata van, menjen hozzá!” Negyvenen mentek el a fogadó­napra. K'derült, hogy vannak itt ba­lok, méghozzá nagyok. Igen gyenge ■ábon állt a közbiztonság. Kóbor bandák fosztogatták a földeket, élés­kamrákat, pincéket, padlásokat. „25 kilóig szabad a ’epés’’ — ez volt a jelszavuk és éltek is vele, s helybeli rendőrőrs pedig úgyszólván tehetet­len volt Varga Sándor gazdát egé­szen kifosztották, még kenyérrevaló­ja sem maradt. Felvilágosítást is kértek: Rossz, berkes földeket kaptak a falu gazdái, a kitűnő talajú OFA földek pedig parlagon hevertek, erdőt akartak ültetni rajta. Lehetne-e cserélni? Ez volt a kérdés. A panaszok, kérések, kérdések el­hangzottak, a zalátaiak várták az eredményt. Nem kellett sokáig vár- niok. A rendőrség fülöncsipte a tol­vajokat, a gazdák a párt tanácsára önként összeadtak némi legszüksé­gesebb élelmet, egybet a kárvallott Varga Sándornak, néhány nap múl­va megjelent a földmérő is, mert észszerűnek bizonyult a kérés: erdő­sítsék inkább a berket, a jó földön pedig teremjen búza, kukorica, répa, meg ami kell. A zalátai fogadónapról elterjedtek a hírek a többi községbe. A sumo- nyiak is hasonló földcserét kértek ás még megtoldották azzal: kultúr­ház is kellene. Van Sumonyban egy jókora öreg istálló. Használatlanu’ porlad, részeit széthordják az épít­gető falusiak, meg a szél. Annak az anyagából lehetne kultúrházat is építeni, csakhogy azt mondják, a „nagyokosok": négy év múlva ala­kul itt egy tsz, annak kell majd az istálló. Ezt a mosolyognivaló „előre­látást" is elintézte a járási bizottság Épülhet a kultúrház. Megtudták ezt a piskóiak, kemseiek és más község­beliek, jöttek a kéréssel: építenének ők is kultúrházat, volna is anyag vállalnák is társadalmi munkában, csakhogy... És az ilyen „csak- hogy“-okat sorra tünteti el a járási bizottság. Ma már nem merevedik meg a já- fásbeli dolgozó parasztok nyaka, ha találkoznak a járási bizottság első titkárával, vagy valamelyik munka­társával .., * ALIG TÖBB. mint három hónap telt el azóta, hogy Búzás elvtárs megkezdte munkáját Sellyén, ahova örömmel jött, hiába ijesztgették az­zal, hogy ez a megye „legsötétebb” járása. Rövid idő, de ezalatt is sokai leheteti tenni. Búzás elvtárs tett is. Az út azonban nem olyan sima mint az eddigiekből látszana. Jön­nek a döccenők is, A kőlcsőnjegy­zés előtt a járási bizottság határo­zatot hozott: a népnevelők jegyez; zenek elsőnek! A népnevelők közü azonban alig néhányan .jegyeztek elsőnek. Volt olyan határozat is hogy a határozatok végrehajtásár? kijelölt felelősöket beszámoltatják Egyideig be is számoltatták, aztán megfeledkeztek róla. Most folyik a tanácsválasztások előkészítő munkája. A járási bízott ság megbeszélte a teendőket, kiok tatta az instruktorokat, az instrukto­rok tájékoztatták a párttitkárokat, ? párttitkárok elmagyarázták a fel­adatokat a népnevelőknek — megv minden úgy, ahogyan mennie kell Azazhogy menne. De például az egyik instruktor, Szolnoki Marian csak addig tájékoztatta a párttitká rókát, hogy mit keli tenni húszon egyedikéig. Hogy azután mi lesz' Azt — úgylátszik — elfelejtette. Egy-két párttitkár akadt, aki kí­váncsiskodott, annak azt mondta: — „Mi lenne? Semmi. Majd szavazunk’ így van ez. Ha az ember elindu' Sellyére, egyideig síma úton guru szépen a kocsi, azután kifut alóla kezdődik a kevésbé jó és mégrosz- szabb kövesút. Gödrök, döccenők, a mellékutakon sártenger. Értse a do­gét a vezető, ha nem akar mellék útra kerülni, kátyúba ragadni. Buzá* elvtársnak lesz még dolga, amíg égé szén egyenesbe hozza a dolgokat e sellyei járásban. De még akkor i? vigyázni kell a döccenőkre. * AZ EDDIGI eredmények szépek Ami a legfontosabb: a dolgozók bíz zanak a pártban, hallgassanak a szavára és segítsék politikájának a megvalósítását. Ezért küzd embersé ges szóval és ha kell eréllyel Buzá- elvtárs és ha továbbra is mégjobban még szélesebb körben veszi igénybe a tömegek támogatását — nem lesz a járásban megoldatlan feladat. A dolgához jól értő, kommunista mó dón dolgozó vezető és a pártot követe tömegek ereje együtt elég arra, hogy minden nehézséget leküzdjön. Még néhány nap és a járás dolgozói sza­vazatukkal bizonyítják be: egyetér tenek pártunk politikájával, amelye a járásban Búzás Ferenc elsőtitká’ képvisel, egyetértenek azzal, hog' közös erővel, jobb, eredményeset/' munkával szépítsük tovább életűn két Mészáros Ferenc November 23-án délután 6 órakor MOHÁCS (Járási Kultúrotthon): l Előadó: SZÁNTÓ LAJOS NÉ Járási tanács osztályvezetője (Mohács). A ► november 22-re tervezett mohácsi választási gyűlést azért halasztották 23-ra, mert egybekapcsolják Mohács : felszabadulásának 10. évfordulójá­► val, amit eredetileg november 20-án akartak megtartani. November 24-én délután 6 órakor KOMLÓ (Gesztenyés! iskola). Elő­adó: SIMEK ÁRPÁD, Komló városi tanács v. b. elnöke (Pécs). November 24-én este 7 órakor ► MECSEKNÁDASD (Mozi helyiség). ► Előadó: BRADÁCS GYÖRGY, alez­redes, a B. M. Baranya Megyei Fő­osztályának vezetője (Pécs). LÁNYCSÓK (Kultúrház). Előadó: ÍILLIN MARIÁN, a községi tanács fv. b. elnöke (Versend). SZENTLÓRINC (Kultúrház). Elő- fadó: GYŐRI LÁJOSNÉ egyénilej dolgozó paraszt (Szentlőrinc). ► KÖVÁGÓSZÖLLÓS (Kultúrház): *" Előadó: G. NAGY ZSIGMOND, » ► pécsi járási tanács v. b. elnöke í (Pécs). A t BAKSA (Iskola helyiség): Előad«: :VIDA ANDRÁSNÉ, az MNDSZ me­ggyei titkára (Pécs). SOMOGYAPÁTI (Fmsz. Italbolt)- ^Előadó: FÁBIÁN JÓZSEF, egyénilej ► dolgozó paraszt (Somogyviszló). : SZENTLASZLÓ (Kultúrház): Elő­adó: GÁRDONYI LAJOS egyénile« ; dolgozó paraszt (Szentlászló). SOMOGYAPÁTI (fmsz. italbolt)- Előadó: FUTÓ FF.RENCNÉ tsz-elnők (Somogy apáti). SZIGETVÁR (Cipőgyár Knltúr- - otthona). Előadó: TAKÁCS JA' NOSNÉ személyzeti felelős (Sziget vár). KÖLKED (Kultúrház). Előadó: NAGY GYULA, a Baranya Megy** Tanács V. B. elnökhelyettese.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents