Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-21 / 277. szám

feT •*. mt ,r> •* . ’'V ;*? H 1 DUNÁNTÚLI , NAPLÓ V/lÁG PROLETÁRJAI EGYEIÖLJETEKI MA DÉLELŐTT 10 OKAKOR VÁLASZTÁSI NAGYGYŰLÉS PÉCSETT A SZÉCHENYI TÉREN A nagygyűlés szónoka: APRÓ ANTAL elvtárs, a Po­litikai Bizottság tagja, a minisztertanács elnökhelyet­tese. Felszólal: PARR ÁGI GYÖRGY Kossuth-díjas újságíró, a Hazafias Népfront hivatalos lapjának, a a Magyar Nemzetnek felelős szerkesztője. MDP BARANYAMECYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 277. SZÁM ARA 50 FILLÉR VASÁRNAP, 1954 NOVEMBER 21 Rólunk van sxó! Az életszínvonal emeléséhez a tervek teljesítésére olcsó és jómiiiőségű termékekre van szükség Választási gyűlés Budapest XXL kerületében A főváros XXI. kerületének dolgozói szombaton délután a Csepeli sportcsarnokban tartották meg vá­lasztási gyűlésüket. A gyűlés elnökségében helyet fog­lalt Hidas István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Zsofinyecz Mihály kohó- és gépipari miniszterhelyet­tes, a Rákosi Mátyás Művek igazgatója, Szűcs Lajos, a budapesti pártbizottság titkára, Földes László, a Rákosi Mátyás Művek pártbizottságának első titkára, Komjáthi László, az RM kohászati tröszt vezető}«. A Himnusz hangjai után Gazda Géza Kossuth-di­jas, a Hazafias Népfront XXI. kerületi bizottságának elnöke nyitotta meg a gyűlést Bejelentette, hogy Rá­kosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének első titkára levelet küldött a választási gyűlésnek. A levél szövegét Földes László, a Rákosi Mátyás Művek pártbizottságának első titkára olvasta feL Rákosi Mátyás elvtárs levele „Kedves Barátaim, Kedves Elvtársak! Harcos, elvtársi üdvözletemet és jókívánságaimat küldőm szabadságomról a nagygyűlés minden részt­vevőjének és Önökön keresztül minden csepeli dolgozónak. Örömmel értesültem arról, hogy a csepeli dol­gozók abban a nagy megtiszteltetésben részesítettek, hogy jelöltek a budapesti városi tanácsba. Hálás kö­szön etemet fejezem ki, hogy az irántam táplált bizalmukat Ilyen formában Is kinyilvánították. Legyenek meggyőződve arról, hogy mint a múltban, úgy ezután is minden erőmmel és képességemmel azon leszek, hogy munkámmal szolgáljam dolgozó népünk ügyét. Az önök bizalmának megnyilatkozása buzdítás szá­momra, hogy még jobban és még többéi dolgozzam nagy pártunk céljainak, az új szakasz feladatainak meg­valósítása érdekében. Kívánom, hogy Csepel harcokban edzett dolgozói ezután ls élenjárjanak a munka frontján és példa- mutatásukkal magukkal ragadják egész munkásosztályunkat, dolgozó népünket. Meg vagyok róla győződve, hogy példát mutatnak majd a november 28-1 helyt tanácsok választásán is és egy emberként adják szavazatukat a Hazafias Népfront jelöltjeire. RÁKOSI MÁTYÁS“ Kelemen István, a Porcelángyár korongosa már jónéhány nappal a pécsi nagygyűlés előtt beszélgetett társaival, többek között Makai László korongossal és Schmal Im- réné tányértisztítóval, és meghívta őket a nagygyűlésre. „Gyertek ti is — mondta nekik, — rólunk lesz szó!“ Nemcsak ez a meghívás hangzott el, hanem számtalan másik is. A népnevelők mondanivalójának a ve­leje is ez: „Rólunk lesz szó!“ Való­ban ki másról is lehetne szó a mos­tani tanácsválasztáson, mint rólunk. Kié az ország? A miénk. Kié a ha­talom? A miénk, az egész népé. Kit érint tehát, hogy milyen államhatal­mi szervek tevékenykednek váro­sunkban, kerületünkben, hogy mi­lyen intézkedésekben ölt majd for­mát a nép akarata? Bennünket érint, valamennyiünket, az egész népet. Pártunk mindig kifejezésre juttat­ja, az ország vezetésében érvénye­síti, egész politikája alapjává teszi azt, hogy az ország dolgozó népének vezető ereje a munkásosztály. Attól, hogy milyen erős, mennyire forra­dalmi és fejlődőképes munkásosztá­lyunk — az egész ország sorsa függ Attól, hogy a munkásosztály milyen eréllyel áll ki a párt politikájáért, 8 hogy mennyire tudja magával ra­gadni szövetségeseit, — függ fejlő­désünk gyorsasága. A munkásosz­tály vezető szerepének kérdését nem árt felvetni most, a tanácsválasztás idején sem. Világos, hogy ha a ta­nácsválasztásban a nép akaratának kell kifejeződnie, akkor arról is szó van, hogy a tanácsválasztás eredmé­nyeiben elsősorban a nép vezető­ereje, a munkásosztály akaratának és érdekeinek kell kifejezésre jut- niok. De csak akkor várhatjuk ezt. ha munkásosztályunk valóban han­got is ad akaratának, ha tevékenyen, sz ország sorsa iránti felelősségér­zettel eltelve vesz részt a tanácsvá­lasztás munkájában. A közömbösség, nemtörődömség azt jelentené, hogy munkásaink lemondanak a vezető szereppel együttjáró kötelességek gyakorlásáról, s ez egyúttal azt is jelentené, hogy lemondanak a veze­tőszereppel járó jogokról: arról, hogy úgy irányítják az ország egész életét, ahogy helyesen felismert ér­dekéiknek legmegfelelőbb. Kell-e ezt ilyen élesen hangsú­lyozni? Feltétlenül szükséges. Kele. men István és sokezer más munkás tisztán, világosan érti és meg tudja értetni másokkal is: a tanácsválasz- tás a mi ügyünk, a magunk sorsá­tól döntünk, azaz röviden: „rólunk Van ott szó“. De a sokezrek mellett akadnak szépszámmal, akik szűklátó körűen úgy vélekednek, hogy elég, ha a munkahelyükön megteszik a magukét, a tanácsválasztást pedig majd „elintézik“ a választás napján, a szavazócédula urnábaejtésével. Ezek a szűklátókörüek megfeledkez­nek a legfontosabbról: ahhoz, hogy a munkás mindennapi munkája a dol­gozók felemelkedését, az élet meg- javulását, szépülését szolgálja, olyan államhatalomra, olyan vezetésre van szükségünk, amely a munka ered­ményét valóban erre a célra fordít­ja. Ilyen hatalmi szerveink, ilyen vezetőink pedig akkor lesznek, ha ilyeneket választunk magunknak. Természetesen rendkívül fontos, az ország életében alapvető kérdés a termelés növelése. Az a munkás, aki arra gondol, hogy elsőrendű köteles­sége munkájának a kifogástalan el­végzése, — jól gondolja. Csakhogy ma, a választás idején nemcsak erre vhn szükség. A tanácsválasztás po­litikai tevékenység és a munkásnak, aki igazán megértette, hogy mit vár tőle az ország, ebből a tevékenység­ből sem szabad kimaradnia. Ez pe­dig nemcsak azt jelenti, hogy a sza­vazás napján szavaz, hanem azt is, hogy megmondja mit vár a tanács­tól, már a jelölés és választás kö­zötti időben is ismerkedjék meg ala­posabban jelöltjeivel, mondja meg a véleményét, fejezze ki szándékát, a maga szavával is erősítse a dolgozó népnek most, a tanácsválasztás előtt kialakuló minden eddiginél szilár­dabb egységét. Helyesen teszik munkásaink, ha követik a komlói Béta II. lejtaknán dolgozó „Vihar“-brigád példáját, amelynek tagjai vállalták, hogy a tanácsválasztások tiszteletére 170 százalékra teljesitik tervüket. He­lyes az is, ha követik Kelemen Ist­vánt, aki meghívta munkástársait is a nagygyűlésre, tömören megmagya­rázva, hogy miért kell ottlenniök. De leghelyesebb mind a kettő együtt. A termelőmunkában tanúsított helyt állás és a politikai aktivitás együt­tesen teszi munkásainkat az ország igazi gazdáivá, vezetőivé. Még van egy hét a választásig. Ez a hét nem a várakozás, hanem a munka hete. Munkásaink tehetnek legtöbbet a választások sikeréért. A termelőmunka nagyobb eredményei, az üzemekben és lakóterületeken folytatott felvilágosító munka, a fa­lusi tanácsválasztásokhoz nyújtott segítség bizonyítsa be ezen a héten, hogy munkásosztályunké a legna­gyobb erő az országban, jól tartja kezében az ország sorsát, érvényt tud szerezni akaratának. A párt ezt várja most a megye bányászaitól, munkásaitól, és bízik abban, hogy most — mint az eddigi tiz év alatt mindig — munkásaink meg is teszik a magukét. A gyűlés résztvevői hosszantartó tapssal fogadták Rákos; Mátyás üd­vözletét. Bevezetőben népünk tíz év glatt elért eredményeivel foglalkozott, majd Csepel fejlődéséről, új arcula­táról beszélt. A továbbiakban a tanácsválasztá­sok Jelentőségéről szólt. Hidas István beszéde során han­goztatta: az életszínvonal emelésé­hez lendületes munkára, a tervek teljesítésére és túlszárnyalására, ol­csó és jóminőségű termékekre van szükség. Vörös Csepel — a magyar munkásmozgalom bölcsője, a ma­gyar munkaversenymozgalom láng­jának meggyújtója és táplálója, — lendüljön harcba éves terve teljesi- téséért. Húsz évvel ezelőtt, a Hor- thy-fasiszla időkben magasan szár­nyalt a forradalmi dal Csepel mun­kásainak ajkáról: „Vörös Csepel, ve­Ezut^n dr. Csutkái István főor­vos, a kerületi népfront-bizottság tagja szólalt fel, majd Hidas István, zesd a harcot Váci út, felelj neki.” — Ma, amikor ismét nagy, lelke­sítő feladataink vannak, mint a dol­gozó nép életszínvonala emeléséhez szükséges cikkek előállítása, Cse­pelnek több kerékpárral, acéllal, ■szerszámgéppel, több hengerelt áru­val, több motorkerékpárral kell a harcot vezetni a párt politikájának, a kormány programjának maradék­talan megvalósításáért Az 1954-es tervek teljesítéséért, a jobb minősé­gű, olcsóbb áruk termeléséért Csé­piéi dolgozói között lángoljon fel a munkaverseny, nagyszerű munkás- osztályunk hősi munkatettei. Felel­jenek Csepelnek a Váci úti üzemek, s az ország minden üzeméből jöjjön meg tettekben a felelet! Hidas István ezután a júniusi po­A nép jelöltjei a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a miniszterta­nács elnökhelyettese mondott be­szédet ütik* megvalósítása során elért ered ményekkel, Budapest téli felkészülé­sével foglalkozott Hangsúlyozta, hogy ezen a télen a tavalyi télhez hasonló villamosenergiakorlátozások nem lesznek. Ezután rétért a nem­zetközi események ismertetésére. — Hangoztatta: a magyar dolgozó nép egyetért és támogatja a béke meg­védésének azt az útját, amit a Szov­jetunió kormányának legutóbbi Ja­vaslatai Jelentenek. Népünk ezt számtalanszor bebizonyította és be­bizonyítja, most november 28-án is, amikor egy emberként adja le sza­vazatát a Hazafias Népfront jelölt­jeire — mondotta lelkes tapssal fo­gadott beszédében Hidas István. A gyűlés Gazda Géza zárószavá­val ért véget. Hidas István elvtárs beszéde Választási nagygyűlések Ba r a in ában A november 28-i tanácsválasztásokat a megyében választási nagy- Uűlések előzik meg. Nagygyűléseket a Hazafias Népfront helyi bizott­ságai a következő helyeiken tartanak: Szigetváron "ovember 21-én, vasárnap délelőtt fél 10 órakor. A nagygyűlés szónoka Egri GYULA elvtárs, az MDP Központi Vezetőségének tagja, belügy- i'lnisztorhelyettes. Pácsváradon n°vember 21-én, vasárnap este 7 óra helyett, délelőtt 10 órakor. A ”aKygyűlés szónoka: OROSZ NÁNDOR elvtárs, a Központi Vezetőség külügyi osztályának vezetője. A nagygyűlésen felszólal KOTA8Z AND- EAS egyénileg dolgozó paraszt (Pécs várad), megyei tanácstagjelölt. (Ko- András elvtárs november 21-én délelőtt 10 órára hirdetett választói gyűlése elmarad.) Villányban ®®v©mber 25-én, csütörtökön este 7 órakor. A nagygyűlés szónoka: TOTh PÁL elvtárs, az MDP Központi Vezetősége ágit. prop. osztály ,&JtóaIosztályának vezetője. A nagygyűlésen felszólal: SÁNDOR JANOS ®*yénil«g dolgozó paraszt (Magyarbóly), megyei tanácstagjelölt. (Sándor János elvtársnak, a november 84-én este 7 órára hirdetett villányi vá- ^«1 gyűlése elmarad.) Jéhn József elvtárs, a Bőrgyár mun­kásai közül került vezető beosztásba. Amíg munkás volt, munkahelyén dolgozott kiválóan, jelenleg pedig a Beruházási Igazgatóság igazgatója­ként látja el a rábízott feladatokat. A IL kerület 45. körzetében lakó választók jelölték a tanácsba Gábri Mihály elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Baranya Megyei Bizottságának első titkára, a párt Központi Vezetőségének póttagja, országgyűlési képviselő. Korábban Komló városi bizottságának titkára volt, ott ismerték meg Komló dol­gozói, s ismét jelölték a megyei tanácsba Berki Fülöp elvtárs, a Várost Tanács Végrehajtó Bizottságának elnökhe­lyettese. A tanácsban végzett eddigi munkájával kiérdemelte a dolgozók bizalmát, ezért jelölték újra n I. kerület 64. körzetének választól, akik a jelölőgyűlésen annak a reményük­nek adtak kifejezést, bogy Berki elvtárs továbbra is jól szolgálja a dolgozók ügyét a tanácsban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents