Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)
1954-11-14 / 271. szám
1954 NOVEMBER 14 NAPLÓ 5 Rájuk szavazunk • • • Fruzsina István bányász, az I. ke- Seregélyi Jánosné, a mohácsi selyem- Gyencs József nyugalmazott MÁV rülct 53. körzet jelöltje. gyár dolgozója. Megyei tanácstag- 6egédlntéző, a II. kerület 11. körzet — í nak jelölték. jelöltje. A Hazafias Népfront jelöltjei a megyei tanácsba A Hazafiam Népfront Megyei Bizottsága a megtartott jelölőgyűlések határozatai alapján a számokkal Megjelölt kerületekben a következődet jelölte megyei tanácstagnak: 1, Czakó János egyénileg dolgozó Paraszt, Vásárosdombó, 2. Sziveri Kálmán tsz-clnök, Mágnes, 3. Czé- íény József, a megyei mezőgazdasá- Si igazgatóság tsz osztályvezető, Pécs, y Vadas Zoltán tanár, Sásd, 5. Ne- Mes Alajos rendőrőrnagy, Pécs, 6. Stepán Tibor bányaesillés. Szászvár, I. Szilvássi Imre főagronómus, Sásd. *• Garamvölgyi Miklós postalgazga- W, Pées, !). Andies Józsefné tsz-tag, Okorvölgy, 10. Fábián József egyénileg dolgozd paraszt, Somogyviszló, II. Gárdonyi Fajos egyénileg dolgozó paraszt, Szentlászló, 12. Zákányi lózscf, a megyei egyházügyi hiva- •*1 vezetője, Pécs, 13. Futó Ferenc- »é tsz-elnök, Somogyapáti, 14. Tóth Sándor, a DISZ megyei titkára, Pécs 1». Takács Jánosné, személyzeti fe- lelős. Szigetvár, 16. Fertály Lajos traktorvezető, Szigetvár, 17. dr. Szath Wáry Sándor, a megyei tanács v. b. titkára. Pécs, 18. Győri Lajosné egyénileg dolgozó paraszt, Szentlő- einc, 19. G. Nagy Zsigmond. a pécsi járási tanács v. b. elnöke, Pécs, 20. ár. Ernszt Jenő egyetemi tanár, Fécs, 21. Zengő Hermina szövőnő, llosszuhetcny, 22. Majzik Jeremiás, a Megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Pécs, 24. dr. Hídvégi Tivadar, ív pécsi járásbíróság elnöke, Pées, 25. Marsaiké Péter, a Ruházati KTSZ elnöke, Pécs. 20. Halász Éva vasesztergályos Pécs, 27. Laklia György egyénileg dolgozó paraszt, Lolhárd, 28. Horgos János, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Pées, 29. Bra- dáes György alezredes, a B. M. Baranya Megyei Főosztályának vezetője Pécs, 30. Rufli Lajos bányász, Meszestelep, 31. Kotász András egyénileg dolgozó paraszt, Pécsvárad, 32. Pálkuti Keresztély, gépállomási igazgató, Palotabozsok, 33. Tolnai János tsz-tag, Palotabozsok, 34. Farkas An. tál igazgató-tanító, Véménd, 35. Ka- szapovics András tsz-elnök, Kátoly, 36. Gódor Ferenc, az MDP Baranya Megyei Bizottságának másodtitkára; Pécs, 38. Bruck József, a megyei begyűjtési hivatal vezetője, Pécs, 30. Béres Béla egyénileg dolgozó paraszt Dunaszekcső, 40. Iliin Márián községi tanács v. b. elnöke. Versend, 41. Lassányi László egyénileg dolgozó paraszt. Boly, 42. Dalmer Péter községi tanács v. b. elnöke, Majs, 43. Hegyi Gyula tsz-elnök, Nagynyárád, 44. Nagy Gyula, a megyei tanács v. b. elnökhelyettese, Pécs, 45. Klózer István egyénileg dolgozó paraszt, Teklafalu, 46. Halas Ferenc egyénileg dolgozó paraszt, Sumony, 47. Szamosközi István református lelkész, Pécs 48. dr. Görcs László, gimnáziumi Igazgató, Pécs, 49. Varga Kálmán községi tanács v. b. elnök, Sósvertike, 50. Dulánszky Jenő mérnök, Pécs, 51. Jakab Sándor, a megyei tanács v. b. pénzügyi osztályának vezetője, 52. Ollós Ferenc egyénileg dolgozó paraszt, Diósviszló. 53. Petz Józsefné dohánygyári munka- felügyelő, Pécs, 54. Molnár József gépállomás! szerelő, Harkány, 55. Novics János, az MDP Siklósi Járási Bizottságának első titkára, Sik. lós, 50. Lukács Antal, a megyei tanács mezőgazdasági igazgatóságának vezetője, Pécs, 57. Vida, Sándor kőbányász, Nagyharsány, 58. Berta Pál tsz-tag, Bercmend, 59. Lcndvai Gel- lért bányász, Pécs, 60. Czigler János egyénileg dolgozó paraszt, Somogyviszló, 61. Sándor János egyénileg dolgozó paraszt, Magyarbóly, 02. Katona Lajos, a megyei tanács ideiglenesen megbízott elnöke, Pécs, 63. Nagy Gyula vájár. Komló, 64. Gábri Mihály, az MDP Baranya Megyei Bizottságának első titkára, Pécs, 65. Simek Árpád, a komlói városi tanács v. b. elnöke, Pécs, 66. Szántó Lajosné, a járási tanács osztályvezetője, Mohács, 67. Benesik Pál egyénileg dolgozó. Mohács, 68. Seregélyi Jánosné szövőnő. Mohács, 69. Hajós Sándor államvédelmi százados Pécs, 70. Szalvai Mihály honvéd altábornagy, Kecskemét. A 23. számú választókerületben a tanácstagjelölés november 12-ig még nem történt meg. A megyei választókerületi bizottság a fenti jelöléseket elfogadta és nyilvántartásba vette. Ezzel valamennyien a Hazafias Népfront hivatalos megyei jelöltjei lettek. A tanár és tanítványa Neményi Ernő négy esztendeje igazgatója a Szent- lőrinci Mezőgazdasági Technikumiak, amely a felszabadulás óta 197 képzett agronómust adott hazánk Mezőgazdaságának. Ez a szám azonban nem mutatja lven a szentlőrinci tanári kar, az Vágató munkásságát. Ha kicsengetek az utolsó óráról, kint a faluban folytatják a tanítást. Hallgatóik fia- fol legénykék helyett meglett korú, tekintélyes gazdák, akik az ő révüVndál Béla a görösgalli állami gazdaság főagro- nómusa, — Szentlőrincen végzett gazdász. Erezhet-e nagyobb örömöt Neményi igazgató elvtárs annál, hogy az iskola padjaiból nemrég kikerült fiatalember nemcsak egy nagy és széttagolt állami gazdaság szak- irányítása élén áll derekasan helyt, hanem a nép is úgy megszerette, hogy tanácstagul jelölte? A tanár mellett agronómus-tanit- ványa is méltó a választók bizalmára. 1949-ben került Görösgallra, amely negyedik helyen áll a kelet- dunántúli állami gazdaságok között. Nincs a gazdaságnak olyan üzem- ; ága, amellyel szégyenkezniük kelle- , ne: szenimiklósi csikótelepük lovai ' egymásután nyerték a dijakat a Bu- i dapesten és Pécsett megrendezett I kön ismerkednek' a növénytermelés, az állattenyésztés legjövedelmezőbb fogásaival. Előadások, szüntelen tanítás iskolában és a gazdakörben — örökös tanítás — ez jellemzi a csendes, halkszavú falusi pedagógus mun káját. A 38-as körzeti esti jelölőgyűlésén egy akarattal emelkedtek a levegőbe a karok: Neményi Ernőt, aki négy esztendő alatt összeforrt a község lakosságával — tanácstagnak jelölték tanítványai. Bár nem voltak ott, láthatatlanban mellette szavazott a kétszáz szentlőrinci gazdász, mellette a funk cionáriusok, termelőszövetkezeti elnökök egész sora, akik a levelező ok tatás révén ismerkednek . meg a szentlőrinci technikumban a gazdálkodás tudományával. bajnokságokon, ' gőbölyeiket. pedig aranyatérő valutáért vásárolja a külföld. Sertéstenyésztő brigádjaik mész sze túlteljesítették kötelező tervüket — komolyan hozzájárultak az ország ellátásához. A görösgalliak fiatal agronómusuk keze alatt megtanultak kukoricát js termelni: termésátlaguk messze felülmúlja a tavalyit, nem egy táblán meghaladja a 38—40 mázsát. Vadál Béla a tanácsban is megtesz majd mindent a mezőgazdaság- fejlesztési határozat valamennyi pont jának valóraváltásáért. A hazárd játék szenvedélye sok embernek okozta már tragédiáját. A munkának kártyával való helyettesítése az érvényesülés, a gondtalan élet keresésében nemcsak nem tisztességes dolog, de vég- romlásba. pusztulásba is vihet. Ezt a — még ma is, nálunk is megszívlelendő és fontos — igazságot példázza Puskin híres, a múlt század elején játszódó remekmívű novellája, a „Pique Dame”. Hősének, Iiermannak, a fiatal cári tisztnek az esete eléggé ismert. A józan, szigorú beosztással élő, nem kártyázó, de betegesen nagyravágyó, fiatalember hall egyszer egy legendás történetet egy „titokról”, melynek birtokosa vagyonokat nyerhet kártyán. Herman elhatározta, hogy a titkot minden áron megszerzi. Pontosan kidolgozott terv szerint, hideg és ugyanakkor fokozatosan egyre eszelősebb céltudatossággal lépésről-lépésre halad előre. Megismerkedik a titok birtokosának, Tomskij grófnőnek nevelt lányával, akit szerelmével ostromol, elcsábít, — csak azért, hr/y az öreg grófnő közelébe férkőzhessék. Ez végül sikerül neki. Éjjel belopódzik a szobájába és a felriadt öregasszonyt előbb kérleléssel, majd fenyegetőzéssel titkának — mely voltaképpen csak tréfás legenda — elárulására akarja bírni. A grófnő ijedtében szörnyethal. Hermant a lelkiismeretfurdalás és a „titok" elvesztése teljesen felzaklatja. Álmában megjelenik neki a halott és elárulja neki a rejtélyes nyerőlapot. Felteszi rá egész vagyonát, — veszít és megőrül. A puskini témából készült francia film olyan mértékben veszített ■f*- átütő irodalmi erejéből és ezen belül mondanivalójából, amilyen mértékben eltért az eredeti novellától. Meg kell állapítani azt is, hogy az eltérés eléggé számottevő. Puskin remek elbeszélése kerek és tömör kompozicióju, félreérthetetlenül egységes mondanivalóju. A film francia alkotói azonban az elbeszélést erősen kiforgatták és a jócskán megváltoztatott történet meg változtatta az eredeti mondanivalót is, — legalább is jelentős mértékben — csökkentette annak erejét. Mik a tartalmi változtatások? Vegyük csak a két legjelentősebbet! Hermant a filmben nem nagyravágyás ában is a pedánsságig menő józan embernek ismerjük meg, aki csak fokozatosan veszti el a fejét, hanem rögtön sikkasztó kártyásnak, akinek eszelőssége nem sokban különbözik attól az őrülettől, amibe sorsa beletorkollik. Ez a jellem-szürkítés, Herman jellemvonalának egyhelyben állóvá tétele az egyik. A másik: a történet vége, melyet a film „el heppiendesit". Az őrületéből hirtelen kigyógyult Herman karjaiba adja azt a Lizát (a grófnő nevelt lányát), akit előzőleg Herman érzelmeiben sárbarántott, becsapott. A Hermant alakító Pierre Blanchar játéka bizonyára sokakat megtéveszt. Nehéz kivonnia az embernek magát egy ilyen jelentős színész — egyéniség szuggesztiv hatása alól, melyet erősít még, Pierre Blanchar régi nagy alakításainak — mint a Táncrend orvosának, a „Bűn és bünhődés” Raszkolnyikovjának emléke. Csakhogy Blanchar friss, átütő, érdekesen egyént színésztehetsége, mely ezekben az alakításokban még lebilincselő volt, a „Pique Dame”-ban nagyrészt modorossággá merevedett, játéka elmélyíti a filmíró hibáját — Herman meg- őrüléséig. Az a rövid rész, mely a valódi teljes őrületet ábrázolja a film végén, Blanchar régi művészetét idézi. Marguerite Morenonak a legnagyobb francia színésznők egyikének vérbő, Tomszki) grófnő alakítása sok mindenért kárpótol. A rendező Eedor Ozep kétségtelen érdéme, hogy a film végig feszültséggel teli, izgalmas, leköti a figyelmet. Van a filmnek néhány érdekesen beállított képe (például párbajjelenet) a sok díszlet ízű mellett. A filmet hibái ellenére érdemes megnézni. Hiszen nem érdektelen, amellett tanulságos összehasonlításra is ad alkalmat. Érdeme, haszna — amellett, hogy' bizonyos fokú nevelő hatást mégiscsak kifejt a kártyázás szenvedélye ellen — hogy azoknak, akik nem olvasták, felkeltheti érdeklődését az eredeti novella iránt — amely bizony mélyebb élményt nyújt. (T. P. I.) Ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyam kezdődik november 15-én A mezőgazdaság fejlesztéséről hozott 'határozat alapján c földművelésügyi miniszter a 166 1954. sz. rendelkezés értelmében az 1954—55. oktatási évtől kezdődően „ezüstkalászos mezőgazdasági tanfolyamok“ szervezésére nyújt lehetőséget. Az „Ezüstkalászos" tanfolyam feladata, 'hogy a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg dolgozó parasztokat, az állami kísérleti és tangazdaságok dolgozóit az alapvető mezőgazdasági szakismeretekre, az új ag- ro- és zooteehnikai eljárások gyakorlati alkalmazására oktassa. A tanfolyamok a tájjelegnek és a gazdaságok szükségleteinek megfelelően: általános mezőgazdasági, növénytermelési, állattenvésztési és kér tészeti szakon szervezhetők. Az első évben általános, — a második évben részletes alapfokú ismereteket tanítanak. Az első és második évfolyamon az oktatási idő egyaránt november 15-től március 15-lg tart. Egy évfolyamon 96 órát tanítanak a tanfolyamvpzetők, illetve előadók. Tanfolyamvezetők jó szakemberek lesznek: a mezőgazdasági technikumok és szakiskolák tanárai. Az alkalmas tanfolyamvezetők felkutatása pályázat útján történik: a tanfolyam vezetésre jelentkezők jelentkezési lapjukat juttassák a Megyei Tanács V. B. Mezőgazdasági Igazgatóságának Személyzeti Csoportjához. A tanfolyamvezetők az oktatási időtartam alatt végzett munkájukért — további intézkedésig — havonta 450.— forint, a tanfolyam előadói pedig tanítási óránként — a további intézkedésig — 9.60 díjazásban részesülnek, a tanfolyam vezető havonként történő felterjesztése alapján. Mesterképző tanfolyamok hallgatói az újonnan induló „Ezüstkalászos“ tanfolyamokon képezhetik tovább magukat. Az „Ezüstkalászos" tanfolyamok sikere érdekében tegyenek meg mindent a községi és a járási tanácsok valamint a termelőszövetkezetek vezetői. Lakatos TI bőmé okt. előadó. Meggyorsul a villamosvasúti közlekedés Pécsett Pécsett már valósággal szólás-mondássá vált: „Akinek sürgős dolga van, ne üljön villamosra, mert később ér oda, mintha gyalog menne.'' Valóban így is volt, mert a sok és rövid megállók miatt a pécsi villamosok szinte csigalassúsággal halódtak és a gyalogjárók megelőzték. A villamosoknak a Zsolnay gyári végállomástól a szigeti végállomásig 22 perc alatt kellett volna meg tenniők az utat. Legalábbis ez volt az előírás, a hivatalosan meg állapított menetidő de még ezt sem tudták betartani, mert túl sok volt a megálló. A villamosközlekedés meggyorsítása érdekében a Közlekedési Vállalat pénteken este 10 órakor a tanács, a rendőrség, a közieke. désügyi minisztérium II. főosztályának képviselője és a műszaki szakemberek jelenlétében próbajáratot indított a villamosmegálló helyek megritkitása érdekében. A 'próbajárat alapján a Közlekedési Vállalat a közlekedés meggyor. sítáea érdekében elhatározta, hogy több meg állóhelyet megszüntet, így megszűnik a Zetkin Klára és a Váradi Antal utcai megálló, a kórháztéri megállót pedig a templom elé helyezik át. Ugyanakkor megszüntetik a Kis Király és a Zója utcai megállókat Is. A villamosmegállók megszüntetése november 20-án lép érvénybe. Az új rendszer bevezetése azt jelenti, hogy a dolgozóknak nem kell sóikat várakozniók a villamosokra.
