Dunántúli Napló, 1954. november (11. évfolyam, 260-284. szám)

1954-11-28 / 283. szám

Tíz év eredménye : háborús romok helyén virágzó szabad élet, NÉGY HÓNAP­JA jártam először erre, nem láttam, nem ismert«« a |régi_Kűmlót, a fa­il lut, s annak kis­üzemi bányászt- tát. Csak híreket történeteket hallót tam a múltról. — Azt, hogy 1911-ben forrongott itt a bányamunkésság a kincstári bánya- vállalat új szolgá­lati szabályzata miatt. Négy hó­napig tartott a munkások szabo­tázs akciója. És 1£19 tavaszán az országban az elsők között a komlói bányászok is át­vették a hainímat. De el kellett még •einie egy i egyed évszázadnak, hogy az «kkoi e'vesztei* jogot véglege •íkrozzék. 3 3 kereskedés és ital- < bolt látta el a szűk < séglete'ket, ma pe-< dig 67. « Kulturális téren < mérhetetlen a fej-; A népfrontra szavazok Horváth Leona testnevelő tanár A jelszabadulni utáii végeztem el a Testnevelési Főiskolát. Mát .... TI. . , , -. j gyermekkoromban is szerettem a tornát, de rendszeres sporrto­k>des Uj iskolák, 3,Qsra nem volt iehetöségem_ a j .u naza^. s/au- ^ ^ Testnevelési Főiskolán, a legjobb szakemberek irányításával lá­íaKozoneiyeK, szo-^togat;w[tíam az edzéseket. Ennek eredményeként, 1947-ben, magyar vá­CiallS ICteS :me- * íorj/i;(, ff tornász lettem F.Z volt. életem, pisit innyi nemi ovo-móntío — r.yek. uj, erdőtől övezett korszerű seri v_S5ajp%(; Azóta 'ym' <!& .'év telt e! s létrejött a nagy alkotás, áll a város és ontja drág’a kövesét, a koksrzolósra leg- alkatehasälib kőszenet. A büszkeség tölt el újból és újból a nagyszerű létesítmények, a hatal­mas arányúit láttán. Hát még azokat, akik létrehozták mindezt rövid öt­hat év alatt! * Őket dicséri a megalapozott és to­vább terebélyesedő mű, — és őértük is van. "V*-.. Amit ft*"' láf a szem és amit sejt st föld alatt, mindennek alapja a föld mélyén rejlő mérhetetlen kincs és csak ennek kiaknázása biztosítja a töretlen felemelkedést. Az elmúlt öt év változásai a bányaüzemben azt mutatják, hogy ezen az úton, tehát jó úton haladunk, — számok tükré­ben; hat évvel ezelőtt 65 vagon szén volt átlagosan a napi termelés, ma 320. Ezt az arányt tükrözi Komión min­den. Az emberi munka kímélése szempontjából bevezetett nagyará­nyú gépesítés is. A ló és kéziszállí- tást ma már 14 Diesel mozdony és több kötélpályaberendezés váltotta gumiszalagok könnyítik a fáradságos munkát. Nyolcszorta több a sűrített levegő is a fúró és fejtőkalapácsok százainak működtetéséhez. De ami a legjobban szembetűnik az a lakosság számának növekedése. A 10 évvel ezelőtti négy és félezer- rel szemben most több mint 20 ezren laknak itt. Persze ennyi embernek ily rövid idő alatt kifogástalan lakást biztosítani nehez dolog, s mégis ez­zel a nehézséggel is megbirkózunk. Folyamatosan, nem is olyan kis ütemben és állandóan gyarapodnak a beköltözhető új lakások. Az idén is, csak augusztus 1-től december végéig 365 egy- ke túl- és háromszo­bás lakást kaptak és kapnak a mun­kában élenjárók. Fenn a dombról, a kötélpálya alól látni a már meglévőt és a születőt. Nyugat-Kökönyösön befejezéshez kö­zeledő házak sorakoznak a többiek mellé, átellenben a kenderföldi épít­kezéseken űgyszintén. A jobbszélen a hatalmas daru most is emeli sú­lyos terhét a több mint 600 szemé­lyes még tető nélkül álló legényszál­lás fölé, majd pillanatokra eltűnik a kép, mert éppen tehervonat porosz- kál füstölve és sipolva az altáron át. Azt sem hiába mondják, hogy Komló az ország egyik legjobban el­tel. A bányákban a fejtés és szál-1 látott vidéki városa. Mert mi mást íífcás szintén gépesített, kaparó- és | mutat az, hogy 44-ben nyolc vegyes­logatott tornász lettem. Ez volt életem első, igazi nagy eseménye. Ezután sorra jöttek a nagy versenyek. Felejthetetlen élményt jelentett számomra, amikor a magyar tornász-válogatottal Moszkvában és Le- ningrádban jártam. Alkalmam volt így, a — világ legjobb tornászainak számító — szovjet tornászokkal versenyezni — és tanulni tőlük. Jelenleg, mint a pécsi egyetemi testnevelési tanszék tanára, az if­júság nevelésével foglalkozom. Látom, hogy nemcsak a minőségi sport, hanem a tömegsport is nagy támogatást kap. Minden egyetemi hallgató­nak lehetősége nyílik ma már arra, hogy kivegye részét a sportolásból , Bízom az új kormányprogram teljes megvalósulásában, hiszen tu- a megfürdötteket, ^rjom hogy a dolgozó kisemberek jólétének emelése a cél. Ezért szava- miközben kvarc- *zop- a tanácsválasztásók alkalmával a népfrontra. lámpák sugárzó 3 Kovács Lajos kőműves segéd sportpálya hirdeti ezt. Meg az oly so­kaktól megcsodált új bányászfürdö, ahol meleg száraz- íevegőt fúvó ven­tillátorok szárítják A z életszínvonal emelkedésében történt a legnagyobb változás a felszabadulás óta. Ez a javulás többféle formában mutatkozik fényé pótolja a 3 földalatti munka 3 közben hiányzó napfényt. Tehát J nem szavak — mint a múltban —13 hanem tettek sorozata beszél arról,3 ,, ,a.lme0- Vegyük csak az én példámat: ogy jt vn.oban az emDer a g-a Állandóan növekszik fizetett szabadnapjaim száma, kedvezményes nagyobb érték. ^üdülésben részesülök, utazási kedvezményt kapok a szakszervezettől és De bármerre is járunk, mindenütt 3 fia szükséges, a szakszervezet segélyben is részesít. Az üzem hozzájárul az emberről való fokozottabb törő- tnhhoz, hogy núnden délben, kedvezményes áron jussak az üzemi kony- , -*hán ízletes ebédhez. Azelőtt saját ruhánkban dolgoztunk, most munka­dest, nagyobb megbecsülést latjuk. 3 ,uhát is icapok. Komló városias jellegét erősen ki-3 Komoly segítséget kapunk, családi lakóházak építéséhez is, ezt a domborító, a közösség érdekeit szol- ijuttatást is élvezem. . ,,, , , ..... , ... 3 Azért szavazok ma a népfrontra, mert tudom, hogy minden egyes gálo legkülönfélébb kommunahs< szavazattal erősítjük hazánkat és elősegítjük a nép politikájának meg- épületek mellett szaporodnak és szé- j jalósítását, életünk még szebbé válását, pülnek az utcákat összekötő terek 3 __ _ Sá ndor versenyfelelős virágos parkok. Persze még kell né­hány év, amikor azt lehet mondani hogy „virágváiros Komló”, de az a nyári piszkos, egészségtelen por meg a téli latyak és sár, mely Komló lakosságának elkeserítette életét, lassan-lassan már-a múlt emléke lesz. És a várossal együtt új emberek is formálódtak Komlón, A nyemán keletkező új, őket is gazda­gabbá, a munka hőseivé tette. Egy 4 emberként, vállvetve küzdenek. Mint a Pécsi Szénbányászati Tröszt egyik dolgozója, én is teljes odaadással igyekszem elvégezni a munkámat. Népünk állama ■negadta a lehetőséget arra, hogy munkám jobb elvégzéséhez képez­hessem magam. Naponta — munka után — beülök az iskola padjaiba, — i bányaipari technilcúm esti tagozatán tanulok. Kisfiam — ha esténként hazatérek — büszkén dicsekszik jó tanul­mányi eredményeivel és érdeklődik nálam az olyan dolog felől, melyet .nem értett meg elég jól az iskolában. Az iskolai problémákat megoszt- kezük 3 iuk egymással, mindketten örülünk, hogy tanulhatunk. J Ezért szavazok a népfrontra. hl- 3 Szijj István kárpitos mester .szén érzik, hogy Komlón a magyar „ föld annyiszor büszkén említett da-3 én ÍS a a S 3 Lfl programot es a Hazafias Népfront programját is. A jelologyu rabján dolgozni, — dicsőség. 3 'éseket is érdeklődéssel figyeltem. Úgy látom, hogy most minden ala­EZREK közös erőfeszítése és ma 3 nunk megvan a bizalomra, A népfront programja az enyémet is tártál közös akarata az urnák előtt t , . 3 mázzá. Nekem is az a célom, hogy munkám után jobban éljek és béké- 1 . 3 ben dolgozhassam. Erre szavazok ma. Munkám bőven van. Anyagot is üsvét, j*-------1. „7——7-, „ í.,m, loo-r az anyagellátásunk, tehát al apján szépen megélhetek vitte és viszi sikerre Komló ügyét.3'capo/c elegendőt, a jövőben még jobb lesz az anyagellátásunk, tehát így teremti meg iparunknak a gránit- 3 nem kell félnem a jövőtől, mert munkám < nál is szilárdabb alapját. M----------félnem a jövi 4cs aládommal együtt. rpées fjt h za hu du /ás a YYYYYYfTYYfYYY¥YYYYYYYf¥YY¥Y¥YYYYYYYYYY¥YYY¥Y»YYYYY»»YYYYYYYYYYYYYYYYYYYYY Tízéves házasok 1144 december 16-án kötöttünk házasságot, nem sokkal azután. PÉCS KATONAI JELENTŐSÉGE attól az időtől kezdve nőtt meg hir­telen, amikor 1944. őszén a szovjet erők a Duna-Tisza közén törtek elő-* re. A jelentőség kettős stratégiai adottságból adódott; a sündisznó- áilássá kiépített Eszék közelségéből es a Pécstől délnyugatra lévő kis- kószegi dunai átkelés kedvező lehe­tőségéből. A Dunától előnyomuló szovjet erők Pécs birtokában bizto­síthatták a Mecsek és a délbaranyai (Villány. Siklós) hegyek között ke­letre nyíló síkságot, mint a Balaton felé nyíló kaput. Pécs birtokában az Eszék körüli ostromgyürű észak­ról is bezárult, s ezzel az ottani né­met visszavonulás lehetősége meg­szűnt. mivel Horvátország nyugati részét már délszláv erők birtokba vették. Erre mutat 1945. koratavaszán vég­rehajtott diával német áttörés, mely a nyugat felé visszavonulást akarta biztosítani Dráva és a Balaton kö­zött. A Bezdánnál végrehajtott katonai Duna-hídverés azonban egy másik irányú nagy katonai művelet sikerét is biztosította. Az itt átkelt és Tol- buóhin vezénylete alatt álló seregek egyrésze erősen északra kanyarodva, Szekszárdon át alakították ki a Fe­jér megyei harcokat, amelynek cél­ja a budai harcok lezárása és a Ma- "inovszkij hadsereghez végrehajtott felzáródás volt. Innen magyarázható az a többnapos harc, a szovjet-német erők között, amely a bezdáni hídfő körül folyt 1944 november 20. körül, s amely tulajdonképpen a dunántúli katonai műveletek sorsát is jelentet­te. Amikor a bezdáni szovjet hídfő a Dunán készen állott, néhányn-apos csend következett be, a Tolbuchin hadsereg a hídfő mögött átkelésre készült, mialatt a hídfő baranyai támaszpontját erős szovjet páncélos erők biztosították. E néhánynapos iátszólagos nyugalmat a német ve­zetőség arra- használta fel, hogy egy páncélos hadosztályt vezényelt előre Kaposvár felől. E német hadosz­tály november 27-én, hétfőn éjjel Pécsett a Kossuth Lajos utcán helyez kedett el s eredeti célja Pécs város védelme, helyesebben a halogató har cok biztosítása volt. akár utcai har­cok árgn is. Előtte való napon, 26-án vasárnap éjjel azonban Szederkény­nél oly erős. szovjet páncélos alaku­lat tört előre, hogy a kisebb létszá­mú német páncélosokat, kölcsönös veszteség után nyugatra nyomták. Ezt a csatát jelöltük a „szederkényi áttörés*’ névvel. A szederkényi hely­zet megerősítésére a Pécsett várako­zó páncélos német hadosztály még ugyanazon hajnalban elvonult s las­sú visszavonuló harcban Szederkény és Pécs között felőrlődött. Ez alaku­lat utolsó harcigépét november 29-é.n a Malom utca s Rákóczi út sarkán lőtték ki. Ha a közeiben egy újabb német hadosztály állott volna készen, úgy nem nehéz elgondolnunk az esetleges utcai harcokban kialakult új városképet. ABBÓL A TÉNYBŐL, hogy 26-án vasárnap éjjel _12 órakor a pécsi SS törzsalakulatot riadóztatták, követ­keztethető volt, hogy a gyors szovjet előretörés elé csak gyorsan készen­létbe helyezett csapatrészeket dob­hattak. November 27-én a szovjet haderők Pécsvárad—Villány nagy karéjában közeledték a város felé Pécs tarthatatlanságával számoltak, mert 28-án délután a német repülő hangárokat felrobbantották. November 28-án nagy félkörben a szovjet erők körülfogták a várost. A harcoló hadtest parancsnoka Zavja- lov volt, aki a város láttára paran­csot adott a tüzérségnek, mivel az ukrajnai előnyomulás óta a legtelje­sebb épségben maradt kultúrváros áll előttük, — a katonai kívánalmak ellenére se lőjjék a várost. A nyu­gat felé vezető vasútvonalat azon­ban aknatűzzel zárták el. Ami mégis a néhány aknatalálatot illeti bent a városban, az onnan származott, hogy egy német üteg bent (például 28-ár éjjel 1 órakor a Széchenyi téren) a tereken helyet cserélgetve többszöi lemozdony’zott s e tüzelőállást a szov­jet hangmérők aknatűzzel kutatták. A LEGUTOLSÓ magyar seregré­szek; zilált kis egységei 28-á.n késő délutáni órákban hagyták el a vá­rost. Fáradt, szomorú katonák voltak akik azt mondották, hogy a magyar sereg szervezeti része felbomlott, s mögöttük már csak német egységek harcoltak. November 28-án este a zárókör nyugatról és délről a város köré szo­rult. Éjjel a vásártér mögött folyt a gyalogsági harc., de ugyanekkor egyes szovjet katonák elérték a rác­városi szőlőket. Az éjszakai harc e Zsolnay, Rákóczi út fa korlátozódott, amely utat mint visszavonulási lehe­tőséget igyekeztek a németek bizto­sítani. A halogató harcnak egyik valószínű oka lehetett, hogy az ak­kori Pius gimnáziumban lévő nagy német kórházat még nem tudták tel­jesen kiüríteni. A legelső szovjet katona éjjel egy óra tájban a Turul kesztyűgyár mel­lett érte el a vasúti síneket, mialatt / | hogy Pécset felszabadította a Szov- a iet Hadsereg. a Gyárvároson folyt a harc a főútvo- f Férjem tizenhétéves korában ke­nuiért. A Siklós felé vezető utat efrült a bányába. A múlt rendszerben hátvéd harcot vívó nemetek erősen / nem tanulhatott, apja is bányász tartották, összhangban a drávamen- # volt, és keveset keresett. Házassá- ti erőkkel, hogy ezzel biztosítsák a {dunk után, az új élet küszöbén gyak- „ , .. .... .. . .... , fran szóbakerültek a lehetőségek. — Kaposvár korul, uj nemet állások} Bdtran 1erveztünlc. kialakítását. Éjjel két órakor a szov­, Férjem egyik nap azzal jött haza, jet haderő elérte a Zsolnay utcát J hogy beiratkozott a dolgozók polgári majd négy órakor a fontos Malom \ iskolájába, örömmel fogadtam a Rákóczi utak kereszteződését, amely, t fl*rh másoknak is újságoltam. Ettől lyel megnyílt az út a B-lváros felé 5 kezdve ^PP“1 1711711 váíár dolgozott, .ye. megnyin az ut a Hcivaios leie r gtg pgdig tanult AIig hogy elvé. Hajnalban elérték a Siklósi-Irgalma- \ gezte az iskolát, az üzemi pártszer­sok utca vonalát, ahol már nyilván J rezeiben azt mondták, hogy szakem­való vélt, hogy a városban több né- i berekre van szükség. Biztattam: __, ,, , , a ,Tanulj tovább, hisz azelőtt akarva met ellenállás nem lesz. (Szórvány« f Jem taJnulhattál-, Azt ígértem> hogy kísérlettől eltekintve, mint például z J számíthat rám, segíteni fogok. Színház körüli harcokat kora reg-J rr írét „aHottuk, hogy Pécsett f létrehoznak egy bányász­Reggelre a szovjet elővédharc A technikumot. F.b\ől azonban nem _ . .. . .. ,. . , . \lett semmi. Elhatároztuk, hogy Tata­Sziget, országúton elérte a Laku*#bánwdrfl megyünk. Laci a Bányaipari laktanyát s ezzel biztosítva volt s1 ^ aknásZképzö) technikumba került, ott Zavjalov hadtest bevonulása, mely is lakott. Én és a kislányom bútoro­tulajdonképpen napokig tartott szün-li*0^ szoi,“f béreltünk ki. Irénkétnap- . , , , ,, „„ . , köziotthonba adtam, hogy munkát télén aradatban. Maga Zavjalov reg- j váUalfMSsaK Lesoványodtam, ' de gél kilenc órakor érkezett a Nádor\ mindenáron azt akartain, hogy fér- szál'ló elé, ahol törzstisztikara ünne- J jem elvégezze az iskolát. pelte a győzelmet. Ekkor már csak} Három és fél év alatt Laci sike­tül a Pálos templomon, a Mecseken tresen elvégezte a technikumot, 19ol a decemberében visszajöttünk Mecsek átvonuló nemet egységekkel folytJ S2oboZcsra és /érjem aknász lett írt- szórványos harc, ez azonban nem i ván-aknán. akadályozta Zavj-alov parancsnoko*} Nagyon szereti munkáját. Azért abban, hogy a Nádor nagyterméber} dolgozik, hogy minél több szenet a város életének újraszervezésér«-{kapjon áz ország. megkezdje a rövid tárgyalást a vá­ros és a nemzetközi vöröskereszt kép viselőivel. NOVEMBER 29-ÉN este Sztálir parancsot adott, hogy Nyugat-Ma gyarország fővárosának, Pécs elfog­lalása örömére Moszkvában tizenö* ágyúlövés hirdesse az új katona' gvőzelmet. Dr. Vörös Márton ÍV emsokára elérkezik házassá- 1 ’ gunk tizedik évfordulója. Bol­dogan — most már négyen — ün­nepeljük majd ezt a napot. Irénke nyolc éves, Laci fiam pedig három- Boldogan, megelégedetten élünk ab­ban a rendszerben, amely családunk­kal együtt tíz esztendővel ezelőtt szü­letett. a Elmondta: i -DÁNY1 LÁSZLÓNK

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents