Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-20 / 249. szám

2

N A P C ö

1954 OKTOBER 30

Kommunisták as élre9 as új ssakass politikájának megvalósításáért!

(Folytatás az 1. oldalról)

tik a ml pártunkat, tudják, hogy ennek az eGleníkezője igaz. Van egy jó és igaz magyar közmondás: „Éhes disznó makkal álmodik.“ így van ez a régi rend híveivel is. Mi tudjuk, hogy a szép álom után keserű lesz az ébredés. Az életszínvonal csökkenése — amit az ellenség annyira óhajt, nem fog bekövetkezni. Farkas Mihály elvtárs mondotta: „A mi pártunk és kormányunk egy jottányit sem fog eltérni az új szakasz politikájától, a kormányprogram megvalósításától! Ellenkezőleg: ma pártunk és kormányunk tevékenységét és intézkedéseit az a törekvés jellemzi, hogy leküzdje azokat az átmeneti nehézségeket, amelyek útját állják a kormányprogram maradéktalan végrehajtásának.“

Azt hiszem elvtársak, ehhez hozzátehetjük:

a Központi Vezetőség útmutatása nyomán, mi, baranyai kommunisták, megyénk minden pártszervezete, a tanácsok és tömegszervezetek, a gazdasági szervek, megyénk minden dolgozója el van szánva arra, hogy saját területén mindent elkövet az új szakasz célkitűzéseinek megvalósításáért.

Nyugodtan állíthatjuk, hogy már eddig elért eredményeink folytán szí. lárdult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a mun kás-paraszt szövetség. Közelebb került a párt a széles néptömegekhez, tovább erősödött a nemzeti egység. Mindezek a fontos tényezőle bizonyítják, hogy pártunk helyes úton jár! A dolgozók megnövekedett bizalma új erőt ad a pártnak — a párt minden szervének, a kommunistáiknak, hogy még nagyobb lendülettel, megújult erővel, tűzön-vizén keresztül harcoljanak az új szakasz helyes célkitűzéseinek valóraváltásáért, amelyek ■ hűen tükrözik népünk akaratát és óhaját, hogy az élet szebb és örömteljesebb legyen, hogy a nép mind jobban és gazdagabban éljen. A mi pártunk az elmúlt évtizedekben mindig a dolgozók felemelkedéséért, anyagi körülményeinek megjavításáért szállt síkra. Még inkább ezt teszi most, amikor erre a lehetőségei sokkal inkább adva vannak, mint az elnyomás éveiben, és törekvéseiben az egész magyar nép támogatja. Látjuk elvtársak, hogy nagy az a fejlődés, amely a kormányprogram után országos és megyei vonatkozásban bekövetkezett és ez örömmel tölt el minket

IH.

Életszínvonalunk emelésének kulcskérdése — a mezőgazdaság fejlesztése

Az életszínvonal emelésében elért kezdeti eredmények rendkívül szoros összefüggésben vannak a mező- gazdaságban kibontakozó fejlődéssel — elválaszthatatlanok attól. A Központi Vezetőség 1953. júniusi és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján az 1953—54-es gazdasági évben figyelemreméltó kezdeti eredményeket értünk el. Országszerte és megyei vonatkozásban egyaránt a parasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására — a parasztság termelési kedve megnőtt, jobb a parasztság hangulata, jobban fejleszti gazdaságát és derűsebben tervezget a jövőről.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az ui szakasz politikája a mezőgazdaságban már érezteti előnyös hatását. A kormányprogram óta a termelők mintegy 70.000 kh. tartalékföldet tettek igénybe a megye területén. A tartalékterületekből bérlők száma 127%-kal, a bélelt terület pedig 158%-kal emelkedett. P.líg 1953. júniusban 52.000 kh. hasznosítatlan elhagyott föld volt a régi hibás politika miatt — ezt lényegében mind bérbevették, illetve 18.000 holdat a termelők saját tulajdonukba vettek, vagy visszavettek. A termelés fokozása érdekében az egyéni gazdák is mind szívesebben alkalmaznak gépi erőt.

Baranya megye gépállomásai 1954 első felében 15.000 normál holddal, 230 százalékkal több szántást végeztek egyéni gazdaságok részére, mint a kormány- program előtti félévben.

Most az őszi munkára ismét nagy számmal kötnek szerződést gépállomásainkkal. Ez a tény természetesen jelzi gépállomásaink javuló munkáját is, amelyeknek nőtt tekintélyük és fokozódott irántuk a parasztság bizalma.

A mezőgazdasági szakemberek és termelési bizottságok közreműködésével komoly lépések történtek a föld termőerejének növelése érdekében. Míg a kormányprogram előtti gazdasági évben csak 78.000 kh. földet szervestrágyáztak a megyében, az 1903/54. gazdasági évben már 123.000 holdat, vagyis 58%-kal többet. Mindjárt meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi helyzetet korántsem lehet kielégítőnek tekinteni, mert a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban 3—4 évenként 200 q jól érett istállótrágyát adnak a földnek holdanként. Nálunk a megyében csak 70—110 q-t kap, mindössze ugyanezen idő alatt egy kh. föld. ,

A talajerő növelése a többtermelés kulcskérdése. Ennek érdekében javítani kell a trágyakezelést és növelni az állatállomány sűrűségét.

Az utóbbi időben több intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy növeljük a termelők érdekeltségét a szarvasmarhatenyésztésben, úgy gondoljuk, hogy ennek ellenére érdemes erre a kérdésre a kormánynak és a földművelésügyi minisztériumnak nagyobb figyelmet fordítani. A talajerő pótlására vonatkozó törekvést mutatja a műtrágyafelhasználás "aránya is. 1949-től 1953 nyaráig, tehát négy év alatt a megyében 950 vagon műtrágyát használtak fel. A kormányprogramot követő első gazdasági évben pedig 1000 Vagon volt a felhasználás, tehát egy év alatt annyi, mint azelőtt négy év alatt.

A növénytermelés területén jelentősen növekedett, 3200 holdról 4700 holdra a zöldségtermelés. A kukoricatermelés 25%-kal emelkedett a, kormányprogram meghirdetése óta. A fokozódó takarmánytermelés a jól jövedelmező állattenyésztés fejlesztése érdekében történik. A

Erősödik megyénkben a mezőgazdaság

A mezőgazdaság szocialista szektoraiban is bizonyos fokú javulás tapasztalható. Termelőszövetkezeteink jelentős része az elmúlt évi ■kilépések után megszilárdult. Az időszerű munkákat kellő időben és jobb minőségben végezték el. A szerzett munkaegységekre rendszeresen fizettek ki előleget és most a zárszámadásoknál növekvő jövedelemre tesznek szert. Az egyéni parasztok mind nagyobb figyelemmel kísérik a szövetkezeteket és számosán foglalkoznak a belépés gondolatával.

Már eddig, a% elmúlt hetekben több mint 130 család lépett teljesen önként a közös gazdálkodás útjára.

Nyolc-tíz helyen előkészítő bizottság — Somogyhárságyon új szövetkezet alakult. A parasztság egyrésze mindinkább felismeri azt az igazságot, hogy a jó termelőszövetkezet nagyobb lehetőséget nyújt

Az új begyűjtési rendszert, amely több évre meghatározza a kötelezettségeket, a doLgozó parasztság örömmel fogadta. Az állam iránti kötelezettségek pontos teljesítésének szükségessége mind nagyobb megértésre1 talál. A megye ezévi kenyér és takarmánygabona beadási kötelezettségét, — a gyenge termés ellenére 97.9 százalékra teljesítette. A dolgozó parasztok túlnyomó nagy többsége közvetlenül a géptől vitte a gabonát a magtárba. A vágómarha begyűjtési tervet 95.7 százalékra, a tojásbegyűjtési tervet 72.3 százalékra teljesítettük. Nagyon komoly az

a többtermelésre, mint a kisparaszti gazdaság. A párt politikája változatlanul azt vallja, hogy csak a vonzó példa hatására, önként lépjenek be a szövetkezetbe azok, akik ezt az utat választják. Senkit sem lehet a szövetkezetbe kényszeríteni meggyőződése, akarata ellenére.

Látnunk kell, hogy ha előbbre akarunk jutni, tovább kell növelni jó munkával a szövetkezetek jövedelmét, ki kell javítani a még meglevő hibákat és tényleg vonzóvá, virágzóvá kell tenni szövetkezeteinket.

Bízonyosfokú javulás van az állami gazdaságokban. Még mindig alacsony azonban a termésátlaguk, kevés árut termelnek és alacsony az állatok hozama. Számos állami gazdaság veszteségesen gazdálkodik. Nem takarékoskodnak megfelelően és elég gyakori a" lopás, a közösség vagyonának elherdálása.

elmaradás hízottsertésben, baromfiban,', kukoricában, burgonyában és napraforgóban. Ezért falusi munkánk fontos része az állampolgári fegyelem további javítása.

Be kell gyűjteni hiánytalanul a kukoricát, burgonyát, napraforgót és pótolni kell a hiányosságokat az állatok és állati termékek begyűjtésénél. Begyűjtési terveink reálisak, teljesíthetők. Uj, többéves begyűjtési rendszerünk bevezetésével csökkent a dolgozó parasztság kötelezettsége. Kapásokból jó termés volt. Minden

szarvasmarha kivételével lényeges javulás van az állattenyésztés terén is. Ez év március 1 óta a megye sertésállománya 45.375 db-bal, a baromfiállomány közel 40.000-rel, a juhállomány 5135 db-bal növekedett.

Ennek a növekedésnek megfelelően javult a lakosság ellátottsága állat és állati termékekkel.

A hús és zsírhiány a következő hónapokban enyhülni fog, — amint megkezdődnek a sertésvágások és fokozódik a sertésbegyűjtés mennyisége.

Egy év alatt a megyében 253 holdon telepítettek gyümölcsöst az egyéni parasztgazdaságok és termelőszövetkezetek. Még 280 hold telepítésre kértek engedélyt, de ehhez csemetét nem tudtak biztosítani. Míg 1952-ben. 1953-ban csak 25 hóid szőlőt telepítettek, most ebben a gazdasági évben már 123 holdat telepítettek és még lényegesen többet is telepítettek volna, ha megfelelő mennyiségű szőlőoltvány állt volna rendelkezésre.

A Földműv'’ésügyi Minisztérium és a Villányi Szölőoltványter- melő Állami Gazdaság rövidlátó politikája miatt a kormányprogram után nem előre, hanem visszafejtesztették a szőlőoltványt ermclést.

Azelőtt évente 1 millió szőlőoltványt termeltek és most csak 250— 300 ezret. Nem számoltak a fokozódó termelési kedvvel, azzal a helyes törekvéssel, hogy a több hús, kenyér mellé lényegesen több villányi vörös és fehér borra is szükség van. A magyar nép soha nem volt antialkoholista. Még kevésbé »kar azzá lenni a népi demokráciában. De ez a híres bor a világpiacon is keresett és kiválóan alkalmas exportra. Ezért is érdemes termelésére lényegesen nagyobb figyelmet fordítani, mint ahogy az utóbbi években tettük.

szocialista szektora

A gépállomások munkájában kismértékű volt az év elején a javulás. Az őszi munkákban végre kezdenek jobban szerepelni. Műszaki ellátottságuk is bizonyos mértékben .javult. Jobb az ellátásuk alkatrészben, gondosabban javítják a gépeket.

Növekedett a gépparkjuk. Ebben az évben 21 új traktort, 19 univerzális traktort, 47 kombájnt és 20 kévekötő aratógépet kaptak. Még mindig kevés a vontatók és a különböző talajművelő eszközök száma, mint a borona, henger, jó tárcsák, ötös ekék stb. Komoly hiányosság. hogy nincsenek ellátva olyan mezőgazdasági felszerelésekkel, mint a különböző kisgépek, vetőgépek, fogatos növényápoló kapák stb., amit kölcsönadhatnának az egyéni parasztoknak, hogy kis parcelláinkon használják. A Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszámolóból tudjuk, hogy az ilyen fontos mezőgazdasági gépek gyártása gyorsított ütemben folyik.

tervek teljesítésében

egyénileg dolgozó paraszt és termelőszövetkezet tegyen eleget állam- polgári kötelezettségének, mindenki tiszta lelkiisnr.rettel — fehér lappal, hátralék nélkül menjen az új esztendőbe.

A lakosság jobb ellátáséhoz az is szükséges, hogy mindenki eleget tegyen kötelességének, beadja azt, ami/ az államé. Aki ennek szükségességét a felvilágosító szóra sem értené meg. vagy az ellenségre hallgat — azzal szemben bátran alkalmazni kell a törvényeket. Ez a becsületes, a begyűjtésben élenjáró hazafias parasztok helyeslését fogja kiváltani.

Nem tűrhetünk lazaságot az évi begyűjtési

Fel kell számolnunk minden lazaságot, liberalizmust, nemtörődömséget, ami az állampolgári kötelezettségek körül még tapasztalható.

Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a párt és tanécsszervek — de különösen a begyűjtő hivatalok — más munkára hivatkozva, elhanyagolják az állampolgári kötelezettségek teljesítése érdekében végzett munkát. Az elért kezdeti eredmények ellenére még mindig nagy a mezőgazdaság elmaradottsága. A gazdasági

életünkben meglévő átmeneti nehézségek oka, hogy a mezőgazdaság fejlesztése lassúbb, mint ahogy terveztük. A mezőgazdaság még mindig nem kapja meg a gyors fejlesztéshez szükséges gépi erőt, felszerelést, műtrágyát, egyéb műszaki és anyagi elllátást, sem a megfelelő ká- dererősítést. Nem a szükséges erély- lyel és következetességgel hajtjuk végre a mezőgazdaság felemelésére vonatkozó határozatokat.

Ne legyen huza-vona a mezőgazdasági beruházások körül

Az ipar átállítása körüli huza-vona, értetlenség és ellenálílás az oka a mezőgazdaság lemaradásának. Az elmúlt 15 hónap alatt a beruházások megoszlása alig változott a különféle népgazdasági ágak között és továbbra is a nehézipari beruházások részesültek előnyben. Tovább folytattuk a régi rossz utat és nem mertünk bátran rálépni az újra. A különböző vezető szervek nem biztosították a jól átgondolt, szervezett átcsoportosítást a beruházások terén. Bízonyosfokú kapkodás és zavaros intézkedések lettek úrrá, aminek hatását számos formában éreztük mi is. Előfordult, hogy beruházási összegeket 90—95 százalékos készültségi foknál töröltek, vagyis a létesítmény közvetlen befejezése ellőtt. Az is előfordul, hogy törölnek egy beruházási tételt és amikor a kivitelező vállalat elvonul, újból biztosítják a betfeje- zéíihez szükséges összeget. Az építő vállalat eflvonulása és visszavonulása nagyon sok pénzébe kerül a magyar népnek. Az ilyen tényezők is hozzájárultak ahhoz, — a helyi mulasztá- s°k mellett, — hogy az állami gazdaságok eddig mindössze 57.3, az erdőgazdaságok 54.3, a gépálflomások csak 62.3 százalékra teljesítették éves beruházási terveiket

Nem lehet egyetérteni aaszal a gyakorlattal, hogy a lakások,

fürdők és egyéb egészségi és szociális beruházásokat szüntetik meg, vagy vonják vissza.

Ez ellentétben áll a kormány programjával, amely több lakást és szociális lehetőséget biztosít a dolgozóik számára a mezőgazdaságban is. Most a Központi Vezetőség határozottan megállapította, hogy igen komoly felelősség terheli gazdasági vezetőinket. Állást foglalt a K. V. abban is, hogy kemény kézzeí véget vet az ellenállásnak, a huza-vonának és határozottan eltávolítja mindazokat a nehézségeket, amelyek gátolják helyes célkitűzéseink valóra váltását, a falusi termelő kedv fokozását, a me-' zőgazdasági termelés növelésiét.

Egész népünk ügye

Fontos elvi és gyakorlati kérdés tudni: ahhoz, hogy a lakosságot jobban elláthassuk megfelelő mennyiségű kenyérrel, hússal, zsírral, tojással, tejjel, zöldséggel, gyümölcscsel és más élelmiszerekkel, fel kell számolni a mezőgazdaság elmaradását. Ismételten és nyomatékósan alá kell húzni, hogy legfontosabb feladatunkról, a mezőgazdaság fejlesztéséről nem lehet megfeledkezni és itt nem lehet félmegoldásokat, eredményeket elérni. Ezért vált egész továbbfejlődésünk kulcskérdésévé — a döntő láncszemmé — a mezőgazdaság általános és nagyarányú' fejlesztése, amire pártunk most ismét ráirányította az ország figyelmét. A Központi Vezetőség alapvető feladatként jelölte meg:

úgy kell dolgoznunk, hogy a mezőgazdaság termelése 1955-ben az ideinél jóval nagyobb mértékben növekedjen.

Ennek érdekében a párt és a kormány emeli a beruházások összegét, gyorsítja a mezőgazdasági gépek gyártását, fokozza a műtrágya termelést, növeli a parasztság anyagi érdekeltségét a kenyérgabona és más mezőgazdasági cikkek termelésében és számos egyéb intézkedést tesz a mezőgazdaság érdekében, amelyek a parasztság helyeslésével találkoznak.

Pártunk már az elmúlt év júniusában — valamint a III. pártkongresz- szuson kifejtette és határozattá emelte, hogy a mezőgazdaság fejlesztése, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása megköveteli a város és a falu közötti piaci kapcsolatok kiszélesítését, a parasztság anyagi érdekeltségének fokozását.

A parasztság anyagi érdekeltségének fokozása, a termelés növelése, a város jobb ellátásának is az útja.

A mezőgazdasági termelés fejlesztésének megoldásához a termelők anyagi érdekeltségének biztosítása kell. Ezért tartja szükségesnek a Központi Vezetőség, hogy az állam messzemenő anyagi, technikai, pénzügyi és szakmai segítsége egybekapcsolódjon a termelői' érdekeltséggel. Mi a múltban sok hibát követtünk el, amikor figyelmen kívül hagytuk és nem egyszer mesterségesen csökkentettük a paraszt érdekeltséget a termelésben. Ennek volt a következménye, hogy a parasztság egy része elhagyta a földjét, elhanyagolta gazdaságát, éveken keresztül nem 'trágyázta földjét, csökkentette állatállományát, kezdett bizalmatlan lenni a párttal és a népi demokráciával, a munkásosztállyal szemben. Lazult államhatalmunk alapja: a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Ez természetesen a munkásosztály- nak és az egész nemzetnek a kárára volt.

A Központi Vezetőség ezért . minden olyan hamis, antimarxis- ta nézetet elvetett, amely a termelés csökkentésén, a termelési érdekeltség megszüntetésén keresztül véli „megvalósítani“ az új szakasz célkitűzéseit.

A termelési érdekeltség csökkentése visszavinne minket a régi rossí úthoz, az elhagyott földekhez, a mezőgazdasági termelés csökkentéséhez, az élelmiszerek drágulásához, & reálbércsökkenéshez, az életszínvonal hanyatlásához. Ezt a mi pártunk semmiképpen sem akarja.

Helyes-e, hogy az egyéni gazdák, vagy termelőszövetkezetek többet termelnek és több árut visznek a piacra és hogy ennek megfelelően emelkedik jövedelmük? Feltétlenül helyes és csak egyedül ez a helyes és járható út. Ha a falu többet termel, több jövedelemre tesz szert, növekszik a mezőgazdasági termelők vásárlóereje.

Ezért messzemenően érdekük az egyéni (parasztoknak és szövetkezeteknek egyaránt, hogy fejlesszék gazdaságukat, bővítsék mezőgazdasági felszereléseiket, növeljék állatállományukat, minél több gépierőt alkalmazzanak és szüntelenül fokozzák a talaj termőképességét.

Adjanak a földnek minél több szerves és műtrágyát, alkalmazzanak megfelelő vetésforgót, időben — meg felelő minőségben végezzék a vetési munkálatokat. Érdeke tehát, hogy minél többet és minél gazdaságosabban termeljen. Ezt kell széles körben tudatosítani és minden termelővel megértetni. De meg kell ennek a jelentőségét értetni a munkásosztállyal, a várossal is, amelynek hathatós segítsége, baráti támogatása nélkül a falun nem lehet fel- emelkedés. Ennek a megértése mindkét részről több húst, zsírt, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt — és a termelőnek nagyobb jövedelmet jelent. Jó ez a mezőgazdasági termelőnek? Nagyon jó!

Természetesen vigyázni kell arra, hogy a termelők szabadpiaci értékesítését — semilyen módon ne korlátozzák. Aki teljesítette állampolgári kötelezettségét, az feleslegeivel szabadon rendelkezik és értékesítheti a kialakult piaci áron.

A mezőgazdasági program és annak minél gyorsabb és teljesebb végrehajtása nem csak paraszti érdek, hanem nagy nemzeti ügy --. ami elengedhetetlen feltétele a munkás- osztály reálbére és életszínvonala emelkedesenek is. Nézzük meg ezt akérdést a munkásosztály és a bérből élők szempontjából is. Érdeke-e a munkásosztálynak, a pécsi, vagy komlói bányásznak, a bőrgyári, a Sopiana gépgyári, a téglagyári munkásnak, a városi alkalmazottnak, hogy a mezőgazdaság termelése fokozódjon? Erre a kérdésre is leghatározottabb ige nmei kell ' válaszolni! A termelési kedv növekedése nemcsak azt jelenti, hogy a parasztság jobban él, hanem azt is, hogy mind több és több áruval jelenik meg a piacon és értékesíti azt. A városnak annál jobb, minél több áru van a piacon. A kormányprogram megjelenése $ta pedig már nagymértekben megnövekedett a mezőgazdasági termékek piaci felhozatala.

Ezt bizonyítja, hogy a pécsi piaci felhozatal ez év júliusában az 1953. évi júliusi felhozatalnak

(Folytatás a 3. oldalon)

Mfit[< h ".ilflfiÉii if iüffij-'r"1 Ili 'EliíÄj feÍV;: i