Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-20 / 249. szám

2 N A P C ö 1954 OKTOBER 30 Kommunisták as élre9 as új ssakass politikájának megvalósításáért! (Folytatás az 1. oldalról) tik a ml pártunkat, tudják, hogy ennek az eGleníkezője igaz. Van egy jó és igaz magyar közmondás: „Éhes disznó makkal álmodik.“ így van ez a régi rend híveivel is. Mi tudjuk, hogy a szép álom után keserű lesz az ébredés. Az életszínvonal csök­kenése — amit az ellenség annyira óhajt, nem fog bekövetkezni. Far­kas Mihály elvtárs mondotta: „A mi pártunk és kormányunk egy jottá­nyit sem fog eltérni az új szakasz politikájától, a kormányprogram megvalósításától! Ellenkezőleg: ma pártunk és kormányunk tevékenysé­gét és intézkedéseit az a törekvés jellemzi, hogy leküzdje azokat az át­meneti nehézségeket, amelyek útját állják a kormányprogram maradékta­lan végrehajtásának.“ Azt hiszem elvtársak, ehhez hoz­zátehetjük: a Központi Vezetőség útmutatása nyomán, mi, baranyai kommu­nisták, megyénk minden párt­szervezete, a tanácsok és tö­megszervezetek, a gazdasági szer­vek, megyénk minden dolgozója el van szánva arra, hogy saját területén mindent elkövet az új szakasz célkitűzéseinek megvaló­sításáért. Nyugodtan állíthatjuk, hogy már eddig elért eredményeink folytán szí. lárdult a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat. Megerősödött a mun kás-paraszt szövetség. Közelebb ke­rült a párt a széles néptömegekhez, tovább erősödött a nemzeti egység. Mindezek a fontos tényezőle bizonyít­ják, hogy pártunk helyes úton jár! A dolgozók megnövekedett bizalma új erőt ad a pártnak — a párt min­den szervének, a kommunistáiknak, hogy még nagyobb lendülettel, meg­újult erővel, tűzön-vizén keresztül harcoljanak az új szakasz helyes cél­kitűzéseinek valóraváltásáért, ame­lyek ■ hűen tükrözik népünk akaratát és óhaját, hogy az élet szebb és örömteljesebb legyen, hogy a nép mind jobban és gazdagabban éljen. A mi pártunk az elmúlt évtizedek­ben mindig a dolgozók felemelkedé­séért, anyagi körülményeinek megja­vításáért szállt síkra. Még inkább ezt teszi most, amikor erre a lehe­tőségei sokkal inkább adva vannak, mint az elnyomás éveiben, és törek­véseiben az egész magyar nép támo­gatja. Látjuk elvtársak, hogy nagy az a fejlődés, amely a kormánypro­gram után országos és megyei vonat­kozásban bekövetkezett és ez öröm­mel tölt el minket IH. Életszínvonalunk emelésének kulcskérdése — a mezőgazdaság fejlesztése Az életszínvonal emelésében elért kezdeti eredmények rendkívül szo­ros összefüggésben vannak a mező- gazdaságban kibontakozó fejlődéssel — elválaszthatatlanok attól. A Köz­ponti Vezetőség 1953. júniusi és a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat alapján az 1953—54-es gazdasági évben figyelemreméltó kezdeti eredménye­ket értünk el. Országszerte és me­gyei vonatkozásban egyaránt a pa­rasztság termelési érdekeltségének növelésére vonatkozó intézkedések hatására — a parasztság termelési kedve megnőtt, jobb a parasztság hangulata, jobban fejleszti gazdasá­gát és derűsebben tervezget a jövő­ről. Nyugodtan mondhatjuk, hogy az ui szakasz politikája a mezőgazda­ságban már érezteti előnyös hatását. A kormányprogram óta a termelők mintegy 70.000 kh. tartalékföldet tettek igénybe a megye területén. A tartalékterületekből bérlők szá­ma 127%-kal, a bélelt terület pedig 158%-kal emelkedett. P.líg 1953. jú­niusban 52.000 kh. hasznosítatlan elhagyott föld volt a régi hibás po­litika miatt — ezt lényegében mind bérbevették, illetve 18.000 holdat a termelők saját tulajdonukba vettek, vagy visszavettek. A termelés fo­kozása érdekében az egyéni gazdák is mind szívesebben alkalmaznak gépi erőt. Baranya megye gépállomásai 1954 első felében 15.000 normál holddal, 230 százalékkal több szántást végeztek egyéni gazda­ságok részére, mint a kormány- program előtti félévben. Most az őszi munkára ismét nagy számmal kötnek szerződést gépállo­másainkkal. Ez a tény természete­sen jelzi gépállomásaink javuló munkáját is, amelyeknek nőtt te­kintélyük és fokozódott irántuk a parasztság bizalma. A mezőgazdasági szakemberek és termelési bizottságok közreműködé­sével komoly lépések történtek a föld termőerejének növelése érde­kében. Míg a kormányprogram előtti gazdasági évben csak 78.000 kh. földet szervestrágyáztak a me­gyében, az 1903/54. gazdasági évben már 123.000 holdat, vagyis 58%-kal többet. Mindjárt meg kell jegyezni, hogy a jelenlegi helyzetet koránt­sem lehet kielégítőnek tekinteni, mert a fejlett mezőgazdasággal ren­delkező országokban 3—4 évenként 200 q jól érett istállótrágyát adnak a földnek holdanként. Nálunk a megyében csak 70—110 q-t kap, mindössze ugyanezen idő alatt egy kh. föld. , A talajerő növelése a többter­melés kulcskérdése. Ennek érde­kében javítani kell a trágyakeze­lést és növelni az állatállomány sűrűségét. Az utóbbi időben több intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy növeljük a termelők érdekeltségét a szarvasmarhatenyésztésben, úgy gondoljuk, hogy ennek ellenére ér­demes erre a kérdésre a kormány­nak és a földművelésügyi miniszté­riumnak nagyobb figyelmet fordí­tani. A talajerő pótlására vonat­kozó törekvést mutatja a műtrágya­felhasználás "aránya is. 1949-től 1953 nyaráig, tehát négy év alatt a megyében 950 vagon műtrágyát használtak fel. A kormányprogra­mot követő első gazdasági évben pedig 1000 Vagon volt a felhaszná­lás, tehát egy év alatt annyi, mint azelőtt négy év alatt. A növénytermelés területén jelen­tősen növekedett, 3200 holdról 4700 holdra a zöldségtermelés. A kuko­ricatermelés 25%-kal emelkedett a, kormányprogram meghirdetése óta. A fokozódó takarmánytermelés a jól jövedelmező állattenyésztés fej­lesztése érdekében történik. A Erősödik megyénkben a mezőgazdaság A mezőgazdaság szocialista szek­toraiban is bizonyos fokú javulás tapasztalható. Termelőszövetkeze­teink jelentős része az elmúlt évi ■kilépések után megszilárdult. Az időszerű munkákat kellő időben és jobb minőségben végezték el. A szerzett munkaegységekre rendsze­resen fizettek ki előleget és most a zárszámadásoknál növekvő jövede­lemre tesznek szert. Az egyéni pa­rasztok mind nagyobb figyelemmel kísérik a szövetkezeteket és számo­sán foglalkoznak a belépés gondo­latával. Már eddig, a% elmúlt hetekben több mint 130 család lépett tel­jesen önként a közös gazdál­kodás útjára. Nyolc-tíz helyen előkészítő bi­zottság — Somogyhárságyon új szövetkezet alakult. A parasztság egyrésze mindinkább felismeri azt az igazságot, hogy a jó termelőszö­vetkezet nagyobb lehetőséget nyújt Az új begyűjtési rendszert, amely több évre meghatározza a kötelezett­ségeket, a doLgozó parasztság öröm­mel fogadta. Az állam iránti köte­lezettségek pontos teljesítésének szükségessége mind nagyobb meg­értésre1 talál. A megye ezévi kenyér és takarmánygabona beadási kötele­zettségét, — a gyenge termés elle­nére 97.9 százalékra teljesítette. A dolgozó parasztok túlnyomó nagy többsége közvetlenül a géptől vitte a gabonát a magtárba. A vágómarha begyűjtési tervet 95.7 százalékra, a tojásbegyűjtési tervet 72.3 százalék­ra teljesítettük. Nagyon komoly az a többtermelésre, mint a kisparaszti gazdaság. A párt politikája válto­zatlanul azt vallja, hogy csak a vonzó példa hatására, önként lépje­nek be a szövetkezetbe azok, akik ezt az utat választják. Senkit sem lehet a szövetkezetbe kényszeríteni meggyőződése, akarata ellenére. Látnunk kell, hogy ha előbbre akarunk jutni, tovább kell nö­velni jó munkával a szövetkeze­tek jövedelmét, ki kell javítani a még meglevő hibákat és tény­leg vonzóvá, virágzóvá kell tenni szövetkezeteinket. Bízonyosfokú javulás van az ál­lami gazdaságokban. Még mindig alacsony azonban a termésátlaguk, kevés árut termelnek és alacsony az állatok hozama. Számos állami gazdaság veszteségesen gazdálko­dik. Nem takarékoskodnak meg­felelően és elég gyakori a" lopás, a közösség vagyonának elherdálása. elmaradás hízottsertésben, baromfi­ban,', kukoricában, burgonyában és napraforgóban. Ezért falusi mun­kánk fontos része az állampolgári fegyelem további javítása. Be kell gyűjteni hiánytalanul a kukoricát, burgonyát, naprafor­gót és pótolni kell a hiányossá­gokat az állatok és állati termé­kek begyűjtésénél. Begyűjtési terveink reálisak, telje­síthetők. Uj, többéves begyűjtési rendszerünk bevezetésével csökkent a dolgozó parasztság kötelezettsége. Kapásokból jó termés volt. Minden szarvasmarha kivételével lényeges javulás van az állattenyésztés terén is. Ez év március 1 óta a megye sertésállománya 45.375 db-bal, a baromfiállomány közel 40.000-rel, a juhállomány 5135 db-bal növekedett. Ennek a növekedésnek megfele­lően javult a lakosság ellátott­sága állat és állati termékekkel. A hús és zsírhiány a következő hónapokban enyhülni fog, — amint megkezdődnek a sertésvá­gások és fokozódik a sertésbe­gyűjtés mennyisége. Egy év alatt a megyében 253 hol­don telepítettek gyümölcsöst az egyéni parasztgazdaságok és ter­melőszövetkezetek. Még 280 hold telepítésre kértek engedélyt, de eh­hez csemetét nem tudtak biztosítani. Míg 1952-ben. 1953-ban csak 25 hóid szőlőt telepítettek, most ebben a gazdasági évben már 123 holdat te­lepítettek és még lényegesen többet is telepítettek volna, ha megfelelő mennyiségű szőlőoltvány állt volna rendelkezésre. A Földműv'’ésügyi Minisztérium és a Villányi Szölőoltványter- melő Állami Gazdaság rövidlátó politikája miatt a kormányprog­ram után nem előre, hanem visszafejtesztették a szőlőolt­ványt ermclést. Azelőtt évente 1 millió szőlőolt­ványt termeltek és most csak 250— 300 ezret. Nem számoltak a foko­zódó termelési kedvvel, azzal a he­lyes törekvéssel, hogy a több hús, kenyér mellé lényegesen több vil­lányi vörös és fehér borra is szük­ség van. A magyar nép soha nem volt antialkoholista. Még kevésbé »kar azzá lenni a népi demokráciá­ban. De ez a híres bor a világpia­con is keresett és kiválóan alkalmas exportra. Ezért is érdemes terme­lésére lényegesen nagyobb figyel­met fordítani, mint ahogy az utóbbi években tettük. szocialista szektora A gépállomások munkájában kis­mértékű volt az év elején a ja­vulás. Az őszi munkákban végre kezdenek jobban szerepelni. Műszaki ellátottságuk is bizonyos mértékben .javult. Jobb az ellátá­suk alkatrészben, gondosabban javítják a gépeket. Növekedett a gépparkjuk. Ebben az évben 21 új traktort, 19 univer­zális traktort, 47 kombájnt és 20 kévekötő aratógépet kaptak. Még mindig kevés a vontatók és a kü­lönböző talajművelő eszközök szá­ma, mint a borona, henger, jó tár­csák, ötös ekék stb. Komoly hiá­nyosság. hogy nincsenek ellátva olyan mezőgazdasági felszerelések­kel, mint a különböző kisgépek, vetőgépek, fogatos növényápoló ka­pák stb., amit kölcsönadhatnának az egyéni parasztoknak, hogy kis parcelláinkon használják. A Köz­ponti Vezetőség ülésén elhangzott beszámolóból tudjuk, hogy az ilyen fontos mezőgazdasági gépek gyár­tása gyorsított ütemben folyik. tervek teljesítésében egyénileg dolgozó paraszt és terme­lőszövetkezet tegyen eleget állam- polgári kötelezettségének, mindenki tiszta lelkiisnr.rettel — fehér lappal, hátralék nélkül menjen az új eszten­dőbe. A lakosság jobb ellátáséhoz az is szükséges, hogy mindenki eleget te­gyen kötelességének, beadja azt, ami/ az államé. Aki ennek szükségességét a felvilágosító szóra sem értené meg. vagy az ellenségre hallgat — azzal szemben bátran alkalmazni kell a törvényeket. Ez a becsületes, a be­gyűjtésben élenjáró hazafias parasz­tok helyeslését fogja kiváltani. Nem tűrhetünk lazaságot az évi begyűjtési Fel kell számolnunk minden la­zaságot, liberalizmust, nemtörő­dömséget, ami az állampolgári kötelezettségek körül még ta­pasztalható. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy a párt és tanécsszervek — de különö­sen a begyűjtő hivatalok — más munkára hivatkozva, elhanyagolják az állampolgári kötelezettségek tel­jesítése érdekében végzett munkát. Az elért kezdeti eredmények elle­nére még mindig nagy a mezőgaz­daság elmaradottsága. A gazdasági életünkben meglévő átmeneti nehéz­ségek oka, hogy a mezőgazdaság fej­lesztése lassúbb, mint ahogy tervez­tük. A mezőgazdaság még mindig nem kapja meg a gyors fejlesztés­hez szükséges gépi erőt, felszere­lést, műtrágyát, egyéb műszaki és anyagi elllátást, sem a megfelelő ká- dererősítést. Nem a szükséges erély- lyel és következetességgel hajtjuk végre a mezőgazdaság felemelésére vonatkozó határozatokat. Ne legyen huza-vona a mezőgazdasági beruházások körül Az ipar átállítása körüli huza-vona, értetlenség és ellenálílás az oka a mezőgazdaság lemaradásának. Az el­múlt 15 hónap alatt a beruházások megoszlása alig változott a különféle népgazdasági ágak között és tovább­ra is a nehézipari beruházások ré­szesültek előnyben. Tovább folytat­tuk a régi rossz utat és nem mer­tünk bátran rálépni az újra. A kü­lönböző vezető szervek nem biztosí­tották a jól átgondolt, szervezett át­csoportosítást a beruházások terén. Bízonyosfokú kapkodás és zavaros intézkedések lettek úrrá, aminek ha­tását számos formában éreztük mi is. Előfordult, hogy beruházási összege­ket 90—95 százalékos készültségi fok­nál töröltek, vagyis a létesítmény közvetlen befejezése ellőtt. Az is elő­fordul, hogy törölnek egy beruházási tételt és amikor a kivitelező vállalat elvonul, újból biztosítják a betfeje- zéíihez szükséges összeget. Az építő vállalat eflvonulása és visszavonulása nagyon sok pénzébe kerül a magyar népnek. Az ilyen tényezők is hozzá­járultak ahhoz, — a helyi mulasztá- s°k mellett, — hogy az állami gaz­daságok eddig mindössze 57.3, az erdőgazdaságok 54.3, a gépálflomások csak 62.3 százalékra teljesítették éves beruházási terveiket Nem lehet egyetérteni aaszal a gyakorlattal, hogy a lakások, fürdők és egyéb egészségi és szociális beruházásokat szünte­tik meg, vagy vonják vissza. Ez ellentétben áll a kormány prog­ramjával, amely több lakást és szo­ciális lehetőséget biztosít a dolgozóik számára a mezőgazdaságban is. Most a Központi Vezetőség határozottan megállapította, hogy igen komoly fe­lelősség terheli gazdasági vezetőin­ket. Állást foglalt a K. V. abban is, hogy kemény kézzeí véget vet az el­lenállásnak, a huza-vonának és hatá­rozottan eltávolítja mindazokat a nehézségeket, amelyek gátolják he­lyes célkitűzéseink valóra váltását, a falusi termelő kedv fokozását, a me-' zőgazdasági termelés növelésiét. Egész népünk ügye Fontos elvi és gyakorlati kérdés tudni: ahhoz, hogy a lakosságot job­ban elláthassuk megfelelő mennyi­ségű kenyérrel, hússal, zsírral, to­jással, tejjel, zöldséggel, gyümölcs­csel és más élelmiszerekkel, fel kell számolni a mezőgazdaság elmaradá­sát. Ismételten és nyomatékósan alá kell húzni, hogy legfontosabb fel­adatunkról, a mezőgazdaság fejlesz­téséről nem lehet megfeledkezni és itt nem lehet félmegoldásokat, ered­ményeket elérni. Ezért vált egész továbbfejlődésünk kulcskérdésévé — a döntő láncszemmé — a mezőgaz­daság általános és nagyarányú' fej­lesztése, amire pártunk most ismét ráirányította az ország figyelmét. A Központi Vezetőség alapvető feladat­ként jelölte meg: úgy kell dolgoznunk, hogy a mezőgazdaság termelése 1955-ben az ideinél jóval nagyobb mér­tékben növekedjen. Ennek érdekében a párt és a kor­mány emeli a beruházások összegét, gyorsítja a mezőgazdasági gépek gyártását, fokozza a műtrágya ter­melést, növeli a parasztság anyagi érdekeltségét a kenyérgabona és más mezőgazdasági cikkek termelé­sében és számos egyéb intézkedést tesz a mezőgazdaság érdekében, amelyek a parasztság helyeslésével találkoznak. Pártunk már az elmúlt év júniusá­ban — valamint a III. pártkongresz- szuson kifejtette és határozattá emelte, hogy a mezőgazdaság fejlesz­tése, a munkás-paraszt szövetség megszilárdítása megköveteli a város és a falu közötti piaci kapcsolatok kiszélesítését, a parasztság anyagi érdekeltségének fokozását. A parasztság anyagi érdekeltsé­gének fokozása, a termelés nö­velése, a város jobb ellátásának is az útja. A mezőgazdasági termelés fejleszté­sének megoldásához a termelők anyagi érdekeltségének biztosítása kell. Ezért tartja szükségesnek a Központi Vezetőség, hogy az állam messzemenő anyagi, technikai, pénz­ügyi és szakmai segítsége egybekap­csolódjon a termelői' érdekeltséggel. Mi a múltban sok hibát követtünk el, amikor figyelmen kívül hagytuk és nem egyszer mesterségesen csök­kentettük a paraszt érdekeltséget a termelésben. Ennek volt a következ­ménye, hogy a parasztság egy része elhagyta a földjét, elhanyagolta gaz­daságát, éveken keresztül nem 'trá­gyázta földjét, csökkentette állatállo­mányát, kezdett bizalmatlan lenni a párttal és a népi demokráciával, a munkásosztállyal szemben. Lazult államhatalmunk alapja: a munkás­osztály és a parasztság szövetsége. Ez természetesen a munkásosztály- nak és az egész nemzetnek a kárára volt. A Központi Vezetőség ezért . minden olyan hamis, antimarxis- ta nézetet elvetett, amely a ter­melés csökkentésén, a termelési érdekeltség megszüntetésén ke­resztül véli „megvalósítani“ az új szakasz célkitűzéseit. A termelési érdekeltség csökkentése visszavinne minket a régi rossí út­hoz, az elhagyott földekhez, a mező­gazdasági termelés csökkentéséhez, az élelmiszerek drágulásához, & reálbércsökkenéshez, az életszínvonal hanyatlásához. Ezt a mi pártunk semmiképpen sem akarja. Helyes-e, hogy az egyéni gazdák, vagy termelőszövetkezetek többet termelnek és több árut visznek a piacra és hogy ennek megfelelően emelkedik jövedelmük? Feltétlenül helyes és csak egyedül ez a helyes és járható út. Ha a falu többet ter­mel, több jövedelemre tesz szert, növekszik a mezőgazdasági termelők vásárlóereje. Ezért messzemenően érdekük az egyéni (parasztoknak és szövet­kezeteknek egyaránt, hogy fej­lesszék gazdaságukat, bővítsék mezőgazdasági felszereléseiket, növeljék állatállományukat, mi­nél több gépierőt alkalmazzanak és szüntelenül fokozzák a talaj termőképességét. Adjanak a földnek minél több szerves és műtrágyát, alkalmazzanak megfelelő vetésforgót, időben — meg felelő minőségben végezzék a vetési munkálatokat. Érdeke tehát, hogy minél többet és minél gazdaságosab­ban termeljen. Ezt kell széles kör­ben tudatosítani és minden terme­lővel megértetni. De meg kell en­nek a jelentőségét értetni a mun­kásosztállyal, a várossal is, amely­nek hathatós segítsége, baráti támo­gatása nélkül a falun nem lehet fel- emelkedés. Ennek a megértése mind­két részről több húst, zsírt, kenyeret, zöldséget, gyümölcsöt — és a ter­melőnek nagyobb jövedelmet jelent. Jó ez a mezőgazdasági termelőnek? Nagyon jó! Természetesen vigyázni kell ar­ra, hogy a termelők szabadpiaci értékesítését — semilyen módon ne korlátozzák. Aki teljesítette állampolgári kötelezettségét, az feleslegeivel szabadon rendelke­zik és értékesítheti a kialakult piaci áron. A mezőgazdasági program és an­nak minél gyorsabb és teljesebb vég­rehajtása nem csak paraszti érdek, hanem nagy nemzeti ügy --. ami el­engedhetetlen feltétele a munkás- osztály reálbére és életszínvonala emelkedesenek is. Nézzük meg ezt akérdést a munkásosztály és a bér­ből élők szempontjából is. Érdeke-e a munkásosztálynak, a pécsi, vagy komlói bányásznak, a bőrgyári, a Sopiana gépgyári, a téglagyári mun­kásnak, a városi alkalmazottnak, hogy a mezőgazdaság termelése fo­kozódjon? Erre a kérdésre is legha­tározottabb ige nmei kell ' válaszol­ni! A termelési kedv növekedése nemcsak azt jelenti, hogy a paraszt­ság jobban él, hanem azt is, hogy mind több és több áruval jelenik meg a piacon és értékesíti azt. A vá­rosnak annál jobb, minél több áru van a piacon. A kormányprogram megjelenése $ta pedig már nagymér­tekben megnövekedett a mezőgazda­sági termékek piaci felhozatala. Ezt bizonyítja, hogy a pécsi piaci felhozatal ez év júliusában az 1953. évi júliusi felhozatalnak (Folytatás a 3. oldalon) Mfit[< h ".ilflfiÉii if iüffij-'r"1 Ili 'EliíÄj feÍV;: i

Next

/
Thumbnails
Contents