Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)
1954-10-03 / 235. szám
1954 OKTOBER 3 N Ä PtÖ 3 1.123.634.300 forinttal zárait az Ötödik Békekölcsön jegyzése A pénzügyminiszter közli, hogy az ötödik békekölcsön jegyzését október 2-án este lezárta. Az 1.100 millió forint összegben kibocsátott kölcsönt dolgozó népünk túljegyezte. A jegyzés lezárásakor a jegyzés ösz- szegc 1.123,034.300 forint. Az ország egész dolgozó népe lelkesedéssel vett részt a jegyzésben. Kimagasló volt a jegyzés Budapesten. ' Élenjárt a jegyzésben az ipari munkásság. Kiválóan jegyeztek szocialista nagyüzemeink közül az KM művek, a Lenin Kohászati Művek, Özdi Kohászati Üzemek, a Sztálin Vasmű, a DiMÁVAG Gépgyár, a MÄVAG Mozdony- és Gépgyár, a Klement Gottwald Villamossági Gyár, Óbudai Hajógyár, Magyar Pamutipar, Kelenföldi Textilkombinát, Magyar Posztógyár, Győri Gyapjúfonó és Szövőgyár. Jelentősen emelkedett a dolgozó parasztság jegyzése. A megyék között a legjobb eredményt Borsod és Zala megye érte el. A minisztertanács határozata a kenyérgabonatermelés növeléséről Az ország jövő évi kenyérellátásának biztosítása érdekében a kenyér- gabona vetésterületét már ez év őszén 3.5 millió holdra kell felemelni. A dolgozó parasztságnak, a termelőszövetkezeteknek a kenyérgabona termelésben való érdekeltsége fokozására a minisztertanács az alábbi határozatot hozza: 1. 1955. január 1-től kezdődően az államnak kötelező területi beadásra átadott kenyérgabona minden mázsája után — beleértve az A—B beadási kötelezettséget, valamint a gépi talajmunka természetbeni diját is. — minden térítés nélkül tíz kiló korpát keli a termelőknek juttatni. A korpajuttatás megilleti az állami gazdaságokat és termelőszövetkezeteket is. A korpa juttatás módját a begyűjtési minisztérium dolgozza ki és november 30-ig az erre vonatkozó rendeletet hozza a termelők tudomására. 2. A minisztertanács lehetővé teszi, hogy 1955-ben a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok, kenyérgabona beadási kötelezettségük maradéktalan teljesítése után árpa, zab és kukoricabeadási kötelezettségüket is — saját választásuk szerint — részben vagy egészében kenyérgabonával teljesíthessék. ilyen esetben a begyűjtési törvényben megállapított átszámítási kulcsokat kell figyelembe venni. A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy a takarmánygabona beadása kenyérgabonával való helyettesítését a termelők már az 1955. évi beadási kötelezettségek egyénenkénti megállapításánál vállalhassák és azt beadá. si könyvükbe bevezessék. Ezen túlmenően azonban a kenyérgabonának a cséplőgéptől való beadása alkalmával a vállalt kötelezettségeken felül is kenyérgabonát adhatnak be a termelők szemestakarmány helyeit. 3. A begyűjtési miniszter biztosítsa, hogy 1954. október 10-től kezdve a termelők árpa, zab és kukori- cabeadási kötelezettségükből fennálló hátralékukat is a fentiek szerint kenyérgabonában adhassák be. 4. Az állam 1954. október 10-től a beadási kötelezettségen felül állami szabadfelvásárlási áron átadott minden mázsa kenyérgabona után húsz kiló korpát juttat állami áron a termelőknek. A korpa állami árát a sze- rnestakarmányok szabadfelvásárlási árával arányosan a begyűjtési miniszter állapítja meg. A minisztertanács felhívja a termelőket, a megyei és járási tanácsokat, helyezzenek nagy súlyt a kenyérgabona termelésének növelésére, teljesítsék a terveket és a vetési munkákat időben, jó minőségben végezzék. Kompenzációs egyezményt írtok alá a szovjet és jugoszláv külkereskedelmi szervezetek kölcsönös áruszállításairól Moszkva (TASZSZ): A szovjet külkereskedelmi szervezetek és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság szövetségi külkereskedelmi kamarája képviselői tárgyalásainak eredményeként október elsején Belgrádiján kompenzációs egyezményt írtak alá a szovjet és jugoszláv külkereskedelmi szervezetele kölcsönös áruszállításairól. Az egyezmény szerint a SzovjetScelba bukása elkerülhetetlen unióból nyersolajat, gyapotot, mangánércet, antracitot, rotációspapírt szállítanak Jugoszláviába, Jugoszláviából a Szovjetunióba pedig húst, kendert, dohányt, marónátront, kal- cinált szódát, etilalkoholt és kal- ciumkanhidot szállítanak. Az áruk javarészét mindkét fél a folyó év végéig szállítja le. —■ Írja az „AFP“ kommentárja a Moniesi-ugyről Párizs (MTI) Az olasz keresztény- demokrácia súlyos válsága nyugaton ‘elkelti a politikai körök érdeklődéit. André Clot, az „AFP“ munkatársa erről szóló kommentárjában, toint végső következtetést levonja, “°gy a jelenlegi olasz kormánynak, Scolba kabinetjének bukása elkerülhetetlen. A hírmagyarázó a legutóbbi — a döntési-üggyel kapcsolatos — bizal- P*! szavazást veszi kiindulópontnak leszögezi: noha Mario Scelba 'gén kis többséggel bizalmat kapott, _,ez mégsem rendez semmit, a mi- nisztereinök helyzete nem erősödött a siker következtében". Sőt — ^JÜnt André Clot is rámutat — ■öaszország lakosságának jelentős fS7-e az Olasz Kommunista Párt és Olasz Szocialista Párt felvilágo- "uasa nyomán „elhiszi, hogy a Ke- fsztény Demokrata Párt minden '•eben korrupt. Ez a két párt (a ornmunista Pártról és a szocialis- van szá) még a parlamenti töhK get is "MgtagatU... Ez a Dbség egyébként is nagyon inga- , ahogyan ez igazolódást nyert az a3-as júniusi választásokon. „Ciprus körüli görög- to>'ök ellenietek a balkáni Pa«(uniót veszélyeztetik ~~ mutat rá az „AFP“ a^p'‘?S fdTJ) Jacques Marót, az ■A1!,., ^karai tudósítója hírmagyarazata.Dan. hangoztatja, hogy a Ciprus Koiu.i görög-török ellentétek, — amelyek az utóbbi időben mindjobban éleződtek, — „úgy látszik egy török-görög konfliktus színezetét öltik és mind komolyabban veszélyeztetik a balkáni szövetséget, valamint «z atlanti paktum egységéi*’, VI. í”1 sak kisebb cserjések és facso. portok gátolták, hogy a sárgára száradt pusztát belássa. Azokat a facsoportokat is átkutatták a jó puskalövésnyire poroszkáló lovasok. Parancsot aaott a kürtösnek, hogy a halomtól nem messze lévő erdőcské- nél pihenőt fújjon. A letelepedők edőkotorták az este kapott profuntot, meglotyog tattá« kulacsukban a langyossá vált vizet és falatozni kezdtek. István is lepihent. Egykedvűen nézte a csámcsogó sereget. — Enni kéne valamit — gondolta. — Igaz, nem kívánom a falatot. De szinte önkéntelenül bontogatni kezdte a tarisznyát. Az úgy volt. ahogy asszonya telerakta. — A kedves! — szökött könny a szemébe és nem kívánt enni, csak nézte, nagy-nagy szeretettel a ruhába kötött kenyeret, a kolbászt, melyről tudta, hogy az utolsó szál és már régóta biztogatják egymást az asz- szonnyal, hogy melyikük egye meg, a kis csont-sótartót. amelyiknek mindig lejárt a teteje és legutóbbi is beledőlt a tarisznyába. Most kis szőlőlevéllel szorította meg Kata. Meg a paprika. Tudja az ő asszonya, hogy milyent szeret. Pirosodó, dús, húsos paprikák mosolyogtak a tarisznya fenekén. — Nem eszem meg, — nézte a kolbászt. — Hazaviszem. Madárlátta kolbászt még úgysem evett. Mert az ember csak a kenyeret hagyja meg, a kolbászt soha. Csak már látnám, mint csodálkozik, amikor mondom: Na, mit hoztam a messze úttól? Ezt biztosan nem találja ki. Megemelte a tarisznyát. Beleszagolt. A kenyér és a kolbász illata összerántotta szájában a nyált. — Ez Igen! — azzal kétujjal belenyúlt a ruhába és letört egy falás kenyeret Elégedetten forgatta a száKÉPEK A SZOVJETUNIÓBÓL Az üzbek SzSzK fővárosának, Taskentnek egyik utcája. Gogolevo falu iskolájában a tanulók a kievi televiziós-adást figyelik. Az indonéz sajtó Szásztroamidzsozso indiai és burmai útjáról Utcabállal és tűzijátékkal ért véget a kínai nép nemzeti ünnepe Peking (Uj Kína): A történelmi nevezetességű Tienanmen tér, a nagy katonai díszszemle színhelye, estére ismét zsúfolásig megtelt Hozzávetőleges becslés szerint legalább egymillió ember gyűlt össze a téren és az odavezető utakon. Táncolva, énekelve ünnepelték a Kínai Népköztársaság megalapításának 5. évfordulóját és a kínai alkotmány elfogadását A. J. Visinszkij levele az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének elnökéhez Newyork (TASZSZ) A. J. Visinszkij az ENSz közgyűlésen résztvevő szovjet küldöttség vezetője levélben fordult a közgyűlés elnökéhez: „Mély tisztelettel kérem önt, vegye fel a közgyűlés 9. ülésszaka napirendjének pontjai közé, mint igen fontos és sürgős kérdést, „A fegyverzet csökkentéséről, valamint az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverek betiltásáról szóló nemzetközi szerződés megkötéséről’“ elnevezésű pontot. Kérem önt, Elnök úr, intézkedjen, hogy a fent említett kérdéshez kapcsolt határozati Javaslat szövegét, mint a közgyűlés hivatalos dokumentuméi, éssíyék közzé." Megjavul a légi összeköttetés Budapest—Moszkva és Budapest—Wien között Az AEROFLOT közli, hogy október 1-től a Budapest—Moszkva és Budapest—Wien légijáratain életbe- lépfeti a téli menetrendet. A téli menetrend járatsűrítéseinek eredményeként a Budapest—Moszkva és Budapest—Wien vonalon az eddigi heti négy helyet öt járat közlekedik majd. Az AEROFLOT járataival kapcsolatban az érdeklődőknek részletes felvilágosítást ad a MASzOVLET Vörösmarty téri utas- és áruforgalmi irodája. Dzsatearta (TASZSZ): A szeptember 30-1 indonéz lapok kommentárokat fűznek Szasztroamidzsozso, indonéz miniszterelnök delhi és ranguni útjához. A Harian Rakiat című lap hangsúlyozza, hogy Szasztroamidzsozsonak Nehruval és U Nu-val folytatott tár* gyalásai idején India, Indonézia és Burma népei kölcsönös megértést tanúsítottak az ázsiai tartós békéért vívott harcban. „A tárgyalások alapja — írja a lap, — Csou En-laj és Nehru közös nyilatkozatának öt elve volt." mm AHYÁ Irta: ÖRSI FERENC Im © s jálban, élvezte ízét és közben teljesen megfeledkezett róla, hogy hol van. Úgy érezte, mintha otthon lenne, mint amikor megtér a fuvarból és Kata körüludvarolja. Akkor esik ilyen jól az otthoni friss kenyér. Azt forgatja így a szájában az ember, hogy még azt a szeretetet, meg igyekezetét is magába szívhassa, amivel az asszony dagasztja. Jó így elüldögélni a gyalogszékein, hátat támasztani a hűs falnák, vagy a meleg kemencének, nézni a sürgölődőt, aki oda-oda fordul, hogy valami nagyon- nagyon mulattatót kérdezzen, olyant, amilyent csak ezek a kedves együgyü asszonyok tudnak kérdezni. Az indulást jelző kürtőik verték ki gondolataiból. A tiszt odakiáltott néki: — Meddig lesz még ilyen az út? Egykedvűen válaszolt. — Nem sokáig. Dobpergésre lépve indultak a századok, újra énekbe fogtak a felkelők, ismét csattogott a korbács a lovakon. Halomról, halomra baktatott a sereg, hosszabb, északnak tartó lapos völgyben meneteltek. Csak az elővéd kanyarodott ki belőle, amikor sebes vágtáiban érkezett az egyik lovas. A Íehérkabát06 izgatottan kér- dezte: — Ellenség? — és megsarkantyúz- ta lovát, hogy az oldalt húzódó domb hátra lovagoljon. A szarezsám azonban csak annyit kiáltott: — Nincs tovább út! Először nem is értette. — Mi nincs tovább? — Az útnak vége, csak homok és homok mindenfelé. Nem kérdezett többet. Előre vágtatott. Az elővéd már a homokban gyalogolt, amely sárgásán csillogott a szemhatárig. Utolérte őket, — Hová lett az út?! — rfvallt a magyarra. István szemrebbenés nélkül állta a tekintetét. — Azon megyünk. — Azon? Te bitang! — sújtott az arcába lovaglóostorával. — Te! Gazember kutya! Te paraszt! Te piszok magyar! Az egyébként kimért modorú tiszt üvöltött, — Mit mereszted a szemed, te bitang — és a férfi arcán ismét csattant a korbács. — Felaikasztatlak! — Akkor ki mutatja az utat? — kérdezte István, miután inge ujjá- val letörölte véres arcát. Mert eddig az út elvezette a sereget, de ezekután már ismerős ember kell — s véreset köpött a homokba. A tiszt úgylátszik belátta, hogy igaza van. Töprengett A csapatok közben feltorlódtak az álló elővéd mögött. — Meddig tart ez a sivatag? — fújt nagyot. — Csokoinyáág. — Hány óra járás? — Lovasnak egy, gyalogosnak kettő. — Szekereknek, ágyuknak? — för- medt rá. — Ahogy a lovak bírják. — Akkor indulás tovább! — harsogta az állóknak és óráját elővéve, összeszorított fogai közül sziszegte: ■— Ha két óra múlva nem leszek benn a faluban, lelövetlek! Aztán fennhangon kiáltotta: — Kéretem az urakat! A tisztek odalovagoltak. A sereg megindult. Az elővéd parancsnoka hatalmasat taszított Istvánon. — Na szedd a lábad bitang — és félszemével a fehérkabátosra sandított, hogy látta-e katonás viselkedését. Elindullak. A buckák között még 6 Ji keservesebb volt az út, de ttpwtáll kegyetlenül a homokot. A tisztek is szétoszlottak és cam* patáikhoz vágtatva rendelkezi tak. — Negyven ember az ágyukhoz. — Kétszáz ember a szekerekhez. — Minden szekérhez tíz ember. — Toljátok, ha lassan megy! Röpködtek a parancsok és felrúgott! hangyabólyként nyüzsgött a had. Némán baktatott őrei között. Area már kezdett elzsilbadni, de vad fáj., dalom borzongatta meg, ha a száját kinyitotta, vagy hozzáért a duzzadt vörös, 11 lás sebekhez. — Szétverte a képemet —szorította össze a fogát és szerette volna megfojtani a fehérkabátost. — Szegény Kata, hogy megrémül, ha így meglát. Hogy fog sírni szegény! A gondolatra neki is szorulni kezdett a torka. Minél jobban elképzelte a találkozást, annál inkább kínlódott. — Bh, soha sem kerülök haza! —« fújt nagyot. — Megölnek! S mit tehetek egyedül az egész sereg ellen? Ez a tehetetlenség még jobban elkeserítette. Elképzelte, hogy miként állítják a falhoz és már szinte a vezényszót is hallotta. Végtelenül tehetetlennek érezte magát. Hiúba szorította össze fogait, hogy belesa.idult szétvert arca, kitxiggyantak köny- nyei. A szerezsám, aki mellette tapos- ta a homokot, gúnyosan köpött ki. — Gyáva! — aztán röhögve mutatta társainak — a hős magyar! Csak azt hallotta, hogy gyáva. Remegő mellel fojtotta magába könnyeit. — Gyáva! — ismételte magában és ha szétveti a keserűség, akkor sem engedett volna még egy csépi Jet előtörni. (Folytatása következik)
