Dunántúli Napló, 1954. október (11. évfolyam, 234-259. szám)

1954-10-16 / 246. szám

DUNÁNTÚLI V/IÁG PfíOL£TÁPJÁl £CY£/ÜLJETEK! ...................................... ­A MAI SZAMBÁN: Magyar tiltakozó jegyzék lazító röplapok terjesztése ügyében (2. o.) — Vallomások (2. o.) — Egy fontos láncszem (3. o.) — Fuserok és tolvajok (3. o.) — Járási népművészeti kiállítás Villányban (4. o.) — A TTIT készül a felszabadulás tízéves évfordulójára (4. O.) MDP BARANVAMECYEI B I ZOTT S A'GA'N A K LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ARA 50 FILLÉR SZOMBAT, 1934 OKTOBER 16 A Pécsi Szénbányászati Tröszt az olcsóbb termelésért A III. pártkongresszus legfonto­sabb határozata a dolgozók életszín­vonalának állandó, fokozatos emelé­se. A határozat megvalósításának pedig elengedhetetlen feltétele a ta­karékosság és az önköltségcsökken­tés. Ezért a Pécsi Szénbányászati Tröszt vezetősége a IV. negyedévre önkölitségcsökíkentési és takarékossá- j gi tervet dolgozott ki, mely szerint I az első félévhez viszonyítva öt szá­zalékos önköltségcsökkenést kíván elérni. Az önköltséget befolyásoló ténye­zők a termelékenység és az anyagok megfelelő felhasználása és alkalma­zása. Ezért a pazarlás elleni küzde­lem általános elve mellett a követ­kező Intézkedéseket hoztuk, illetve hajtjuk végre. Mivel önköltségünk mintegy 10 százalékát a bányafa teszi ki, ezért a bányában minden munkahelyre a szükséges méretet rendeljük és szállítjuk, hogy ne kelljen 20—60 centiméteres tuskókat levágni. A bányatérségekben, öregfejtésben sem­minemű be nem épített fát nem ha­gyunk. A bányában heverő használt fát — az eddiginél intenzivebben — brigádokkal összeszedetjük és ki­szállíttatjuk. A bányából kikerülő használt fának újbóli felhasználásá­val, (például pillérfaként vagy fa- idomkockaként a nagynyomású vága­tok biztosításánál) 340.000 forint meg takarítást kívánunk elérni. A fa- anyaggal való takarékoskodás céljá­ból elsősorban a jól bevált moll-biz- tosítást és a jelenleg kísérletezés alatt álló TH gyűrűs fém biztosí­tást kívánjuk bevezetni. Faidombiztosít ásnál a bánvából . kikerülő használttá újbóli felhasz- Hálásával, javábbá a faidombiztosr- tásból kifolyólag arányosan csökke­nő fenntartási munkákkal 450.000 forintot takarítunk meg. Az energia és vegyesanyagok költ­ségeinek csökkentésére az alábbi in­tézkedéseket valósítjuk meg: a) A villamosenergia fogyasztásá­nál a légsűrítők hasznos üzemelte­tésével, az üresaratok csökkentésé­vel, a TMK jó szervezésével, az évi tervszámokhoz viszonyítva 795.000 forint megtakarítást érünk el. b) A György-aknai dugattyús kompresszorok üzemeltetésével 182.000 forint. c) Újhegyi üzemünknél újításból eredő anyagmegtakarításból, illetve annak újbóli felhasználásával 350.000 forint. d) Uj anyagoknak a MNOSZ sze- rinv rendelése, illetve annak alap­ján való felhasználása révén 180.000 forint megtakarítást terveztünk. Megtakarítások műszaki intézke­désekkel: a) A fejtések koncentrációja, — optimális telepítések, — ciklusos fej­tések növelése révén elért teljesít­ménynövekedéssel egyidejű tonnán­kénti termelési időmegtakarításból, 1.435.000 forintot. b) A fejtések koncentrált telepíté­sével egyidőben és a külszíni és föld­alatti létszám arányosításából, mun­kaerő, illetve munkaidő megtakarítás (1 százalékos létszámmegtakaritás) révén 1,200.000 forintot. c) A hiányzó műszakok csökken­tése révén, szénfalra telepített, illet­ve telepíthető többletműszaknak meg feielő termelésből 1,200.000 forintot takarítunk meg. Kutató és kísérleti munkákkal Kapcsolatban a következő megtaka­rításokat érjük el. a) A csoportos provokációs repesz- tes kifejlesztésével, a munkaidő meg ..akarításból 75.000 forintot. b) Meddő feltárásban rakodógép alkalmazásával az elővá.ást meggyor sítjuk (jelenleg három gépünk van, melyeket a negyedik negyedévben üzembehelyezünk) és ezzel megtaka­rítunk 7.500 forintot. c) Készlettoló és készletfelrakó gépek alkalmazásával 100.000 forin­tot. összesen a második félévben 6.294.000 forintot takarítunk meg. A megtakarítások révén a második félévre tervezett 171.54 forint ton­nánkénti szénköltség 162.80 forintra csökken tonnánként. A fenti intézkedéseket maradékta­lanul csak akkor tudjuk végrehajta­ni, ha a dolgozók lelkiismeretesen és a tőnik telhető legjobb szakértelem­mel végzik mindennapi munkáju­kat. Vereckel Lajos a Pécsi Szénbányászati Tröszt igazgatója. Kusz Dános nép'rontkongresszusi küdött Kusz János komlói bányász nevét ismeri az egész ország, ő maga nem Párttag, de a párt és kormány által kitűzött gazdasági, politikai célok 'hegvalósításáért mindig a legelső sorokban harcolt. Élenjárt hazánk­ban a Sztáhanov-mozgalom elterjesz­tésében, első volt aki Komlón csat­lakozott a „Nevelj új bányászt" moz­galomhoz és szervezte erre többi bá- hyásztársait is. Jelenleg 1958. évi tervén dolgozik és otthonát húsz kormánykitüntetés, hat országos ver- senyben elnyert vándorzászló díszíti, büszke ezekre, és méltán büszke biusz János. Most ismét a legelsők között van: szocialista bányavárosunk országos küldöttének választotta a Népfront budapesti kongresszuséra. Kusz Já- höb a következőké^ mondja a Nép- fontról: — Sok ember sokfelé megfordul, Shk hasznos és káros tapasztalatot KVújt az életben. Ha ezeket egymás- kö/ött kicserélik, akkor gyorsabban haladhatnak előre célkitűzéseik meg- v&lósításában, visszatérő hibák nem "kadályozhatják olyan nagymérték­ben munkájukat. Nehézségeinket ^ddig ig csak közös összefogással tudtuk leküzdeni, ezért ha ez az ösz- ^«•logás még szélesebb lesz, könnyeb haladhatunk előre. Mecsekjánosinak, Komló első ke­lletének például a város fejlesz­tése nyomán megtöbbszöröződött a Okossága. Nagyon elkelne itt egy rendes vendéglátó helyiség, ahol megfelelőképpen szórakozhatnánk, beszélgethenénk, összejöhetnénk. El­kelne egy húsüzem is. Eddig azon­ban a helyi tanácsnak — melynek én is tagja vagyok — nem jutott eszébe, hogy határozottan követelje ezt. A népfront-választások alkalmá­val megnőtt a lakosság érdeklődése a közügyek iránt és egyre többen fordulnak bizalommal hozzánk prob­lémáikkal. Kell egy közös gyülekezet, ahol a bányász a parasztnak, a tanító a kézség többi lakosainak és így to­vább, egymásnak elmondjuk, mit kirí tennünk,' mi a bajunk, mit sze­retnénk. Ha nincs tervteljesítés és ezért kevés a szén, kevés az acél, melyből szerszám készül a mezőgaz­daságnak, ha viszont dolgozó paraszt jaink gyengébb munkája migtt ke­vesebb az élelem, azon a lakosság valamennyi rétegét összefogó nép­front is érezze kötelességének a se­gítést és ne mindenben felsőbb szer­vektől várja az elintézést, — fejezte be nyilatkozatát Kusz János. Kusz János komlói vájár jelenleg is szocialista bányavárosunk nép­front-küldöttéhez méltóan dolgozik. Az irányítása alatt álló front —« ahol az ő tanításával szakmunkássá fejlődött négy új vájár is dolgozik, — a hónap eddigi szakaszában 184 csille terven felül adott szénnel já­rult a komlói tröszt adósságainak törlesztéséhez, A gabonavetés döntő napjaiban Követik a Pécsi Állami Gazdasás dobozéinak példáját A Nagy Októberi Szocialista For­radalom évfordulója tiszteletére mi. a Gyulapusztai Állami Gazdaság dol­gozói ás vezetői is egyemberként csat­lakozunk a Pécsi Állami Gazdaság dolgozóinak és vezetőinek felhívásá­hoz. Ezért a következő vállalásokat tesszük: 1. A jövő esztendei bőséges gabo­natermés biztosítása érdekében az őszi kalászosainkat október 17-ig megfelelően előkészíteti magágyba elvetjük. 2. Az Októberi Szocialista Forra­dalom 37. évfordulójára elvégezzük őszi mélyszántási feladatunkat. 3. A talajerő visszapótlása érdeké­ben a tavaszi vetésű növények ter­méshozamának növelése céljából no­vember hó 1-ig 450 kát. hold földön elvégezzük az istállótrágyázást. 4. A városi lakosság jobb ellátása érdekében kötelezettséget vállalunk arra, hogy tejbeadási kötelezettsé­günket 106 százalékra teljesítjük. — Hízósertés beadási tervünket eddig 104 százalékra teljesítettük és ezen felül még 150 darab minőségileg is kifogástalan sonkasüldőt adunk a köz ellátásnak. . 5. A termelőszövetkezetek sertés- állományának feljavítása érdekében az eddig leadott 381 darab tenyész- sertésen felül még 21Ü darab tenyész sertést adunk s ezzel hiánytalanul teljesítjük eziránti kötelezettségün­ket is. 6. A sertésáMomány minőségi fel­javítása érdekében f»00 darab brucel- lamentes tenyészsertés áll rendelke­zésre, amelyet ha kell és szükséges, népgazdaságunk ezirányú exportter- vének teljesítéséhez felajánlunk. 7. Vírustermelési tervünket, amely elengedhetetlenül szükséges oltó­anyagtermelés céljából, maradéktala­nul teljesítjük, sőt 174 darab minő­ségi vírussüldőt adunk át terven fe­lül a népgazdaságnak. 8. Állatállományunk bőséges át- teleltetése érdekében kötelezettséget vállalunk, hogy silózá&i tervünket 130 százalékra teljesítjük és így biz­tosítjuk. állatállományunk téli ellá­tását. amely alapja a terméshozam­nak is. Baiia József párttitkár, Eszterhay Sándor igazgató, Moldván András ü. b. elnök, Tóth István törzsállattenyésztő Strasz Gyula szakállatorvos, A versenykihívás jolM) itiiinkára kötelezi a pécsváradi járást A pécsváraa! járás november 7 ünnepére és megyénk felszabadulásá­nak tizedik évfordulója tiszteletére versenyre hívta az őszi mezőgazdasá­gi munkák gyors, jóminőségű elvég zésére, valamint a begyűjtés és adó­fizetési tervek teljesítésére megyénk valamennyi járását. Elvárjuk tehát, hogy a péesváradi járás az élen ha­ladjon az őszi munkákban. A vállalt versenypomtofc tényleges elérésének érdekében fokozniok kell a harcot az egész járás kommunistáinak, terme­lőszövetkezeteinek, egyéni gazdáinak. Jól össze kell fogniok. hogy ezt a harcot győzelemre vigyék, mert most még csak az utolsó helyeken állnak. PÉCSVARADI GÉPÁLLOMÁS: Május óta csak most a múlt hét szombat délutánjára hívtak először össze havi üzemi gyűlést a pécsvára- di gépáillomáson. A dolgozóknak a fele sem jeden! meg; ki erre, ki ar­ra indult útnak a traktor mellől, de a gépállomásra jókevesen jutottak el. Elhalasztották a gyűlést hétfő reg­gelre, ae akkor aztán teljes volt a létszám, mert Fuller Ferenc, a gép­állomás igazgatója elbocsátás terhe mellett hirdette meg ezt a másod­szori összejövetelt. Délben ért vé­get a megbeszélés — mint a falra hányt borsó, — ahogy mondani szo­kás, — a traktorosok — néhány ki­vételével, — nem a munka után jár­tak, hanem a kocsmákba, szőlőkbe présházaikba, mondván, úgyis elment már a félnap, hát vesszen a másik fele is ... Nézzük meg, mennyi ezekutánegy brigád teljesítménye egy dekád alatt: A Béke brigádbeíiek szombaton már keveset dolgoztak, hiszen ők Is az üzemi gyűlésre készültek, igy ez a nap csakhamar el is múlott. Hét­főn ők sem tértek ,el a „jó“ szokás­tól, csak kedden reggel álltak mun. kába. Szerdán is dolgoztak, de csü- örtök—pénteken megzavarta őket az eső, szombaton meg már itt az elszá­molás. A brigád összteljesítménye: 54 normál hold, .Kiemelkedő eredmény": Ringlaub János 1.19 hold szántás... Hasztalan erőlködik Szép János 2fi- ös MÁVAG gépével, mellyel 10 hol. dat felszántott és 16 és fél holdat el­vetett. a brigád mégiscsak hátul kul­log. Ha nem emberelik meg magu­kat a brigád többi tagjai is. akkor a versenyfelhívás csak ígéret ma­rad .., GERESD: A község 80 egyéni gazdája pén­tek estig mindössze 12 hold búzát vetett el. Kecskés Ferenc azért vára­kozik, hátha magot kap az államtól, akkor az övé megmarad fejadagnak, de Kisgyörgy Ferenc sem gondolko­dik különben. A Dózsa tsz már elő­rébb van a vetéssel: 10 hold korián- dert, közel 40 hold őszi árpát, 12 hold búzát és 3 hold rozsot vetettéit el ez idáig. A helyi tanács elnökasz- wonya* Szököcs Elekné rendszerint megkésik a jelentésekkel, de amit elküld, az sem pontos. A tsz 40 hold őszi árpa vetéséből csak 20 holdat jelentett be. Kicsit gondosabban kel- ene elvégeznie feladatát, mint ahogv azt a férje teszi, aki példát mutat nemcsak neki. hanem traktoros, tár­tainak:' Tonkó Vilmos óknak is. A brigádszállás körül is akad még mit .enni a gépállomásnak, de a geresdi —ihimesházai út árkaiban szétszórt tárcsákat is gondosabban lehetne meg őrizni... PEREKED: A perekedi Uj Barázda tsz-beliek még most sem hordták be a kom­bájn-csépelte szalmát a földekről, csak úgy apránként viszik a jószág alá. Pénteken még a napraforgóval bajlódtak, a kukoricára meg csak ez­után kerül sor. Lucerna és gombos- here lesz a búza előveteménye, ré­gein a föleiben lehetne már a mag, de ők csak pénteken hordták haza Berkesdről. Igaz, vannak nehézsé­geik, csaknem több a csoportban az Idős, mint a fiatal, de egyéb hibáik is akadnak. Budai Sándorné tsz-tag, brigád vezető,- ugyanakkor iskola és kultúrotthon takarító, a munkaidő legjavát ott tölti el. A tanácstól sem várhatnak solf támogatást, az elnök inkább az egyéniek felé húz, ők tesz­nek neki néha egy-egy fuvart. A perekedi tsz-tagok várják a járási pártbizottság és a járási tanács se­gítségét. * Akadnak még cifrább nehézségek is a péesváradi járásban: A termelő- szövetkezetek nem kapják meg az gényelt vetőmagot. A geresdi Dózsa tsz 100 mázsa búzát kért, egy dekát sem kaptak, az utolsó pillanatban sajátjukat kellett úgy-ahogy megtisz­títani, hogy legyen mit vetni. A ma- rázai Béke tsz és a palotabozsoki Pe­tőfi tsz sem járt különben. Ebben sem a járási, sem a megyei tanácsot I nem lehet hibáztatni, hanem a szak­minisztériumot, mely megfeledkezett az időbeni vetőmag ellátásról! Vas Zollán e'vtárs képviselői beszámolója Komlón Csütörtök délután Komló dolgozói közül számosán keresték fel Vas Zoltán elvtársat, a szocialista bánya­város képviselőjét, fogadó-óráin, ahol a dolgozók bátran elmondták pana­szaikat, kéréseiket. Délután öt órakor a pártszékház nagytermében mintegy háromszázan gyűlitek össze, hogy meghallgassák Vas elvtárs képviselői beszámolóját. Beszédében rámutatott a í*blitikai: Bizottság legutóbbi ülésének jelentő, gégére, majd ennek alapján érté­kelte a komlói bányászok helyzetét, munkáját. A m-gyar szénbányászat súlyosan elmaradt évi tervének teljesítésével. A lemaradásban komoly részük van a komlói bányászoknak is, számsze­rűit 43 ezer tonna. Ez a komoly le­maradás nagy felelősséget hárít Kom­ló, bányászaira, úgy fizikai, mint a műszaki vezetőkre egyaránt. Vas elv. .társ a továbbiakban részletesen ele­mezte a lemaradás okait s rámuta­tott a lemaradás behozásának lehető­ségeire. . Tervet csak határozott*vezetéssel, helyes munkaszervezéssel lehet telje­síteni. Éppen ezért kezdve az igazga­tótól, a műszaki középkádereken ke resztül a írontmesterekig a vezetés megszilárdítása, az Irányítás színvo­nalának emelése — elsőrendű feladat Komlón is. Komlón nem kielégítő az ellenőr­zés sent. A fegyelmezetlenekkel, rendbontókkal szemben nem lépnek fel keményen s csak ritka esetben történik felelősségresvonás. A efajta liberalizmus, nemtörődöm magatar­tás természetesen csak rontja a hely­zetet, ami végső fokon a termelés mutató számainak nemkielégítő vol­tában jelentkezik, s ennek köszön­hető: nemhogy csökkenne* hanem emelkedik a komlói bányászok adós­sága. Hiba volna azt gondolná, hogy a fegyelmet, a rendet egyedül csak adminisztratív eszközökkel lehet meg teremtervi. Nem! S itt kell beszélni a párt- és tömegszervezetek politi­kai felvilágosító munkájának szere­péről. Minden kommunistának tö- megszervezeti tagnak amellett, hogy példát mutat, élenjár a termelésben, nap, mint nap szívós és kitartó po­litikai nevelőmumkát is kell végez­nie, mert csak így lehet megteremte, ni azt a légik iát, ahol a fegyelme­zetlenség, a terv nem teljesítése szé­gyen és gyalázat. Komló bányászai már sek győzel­mes széncsatát vívtak meg a felsza­badulás óta. Nem kétséges, hogy az év végéig mindent elkövetnek annak érdekében, hogy az eddiginél sokkal szebb eredményekkel köszönthessék a közeledő Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulóját és a ta- nácsválasztásokat, hogy adósság nél­kül kezdhessék meg az új, lüöó-ös esztendőt. Ezekről a fontos kérdésekről na­gyon sóikat lehetne hallani Komlón is, úgy, mint a többi bányaüzemben. De most már nem esak beszélni, hanem cselekedniük is kell. Komló bányászai nemcsak, hogy nem telje­sítik tervüket, de, amit termelnek, azt is nagyon drágán. Fontos feladat tehát hogy azokon a szép önkölt­ségcsökkentési tervekkel, amelyeket a közelmúltban készítettek el, — sakkal behatóbban és sakkfel ered­ményesebben fogla/l'kozzanaJf, mert csak így válhatnak a tervek valóság­gá. Nagy tetszéssel fogadlak Vas elv­társ beszédét s az arcokról szinte le lehetett olvasni azt, hogy Komló bá­nyászai megértették, miről van szó: Arról, hogy mined több bányász kö­vesse Trungel István sztahánovista vájár nagyszerű , kezdeményezését, ami alapfeltétele az új helyzet cél­kitűzései megvalósításának, a népjó­lét fokozatos «melésénelc.

Next

/
Thumbnails
Contents